Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Ľudské práva ako nástroj bezprávia

2008.12.12
Existujú dva spôsoby ako pošliapať prirodzené ľudské práva. Možno im vyhlásiť otvorenú vojnu s ich programovým pošliapavaním. Alebo možno nenápadne vytvárať neustále nové pseudopráva, ktorých naplnenie je uskutočniteľné len porušovaním pôvodných ľudských práv.

Tri generácie ľudských práv

V stredu, 10. decembra si pripomíname 60. výročie podpísania Všeobecnej deklarácie OSN o ľudských právach. Tento dátum je tradične vyhlásený za Deň ľudských práv. Ide o príležitosť pripomenúť si ako bola myšlienka, že každý človek je obdarený určitými prirodzenými právami postupne znehodnotená a spotvorená na svoj presný opak. Degradácia ľudských práv súvisí s ich zadelením do troch generácií.

Prvá generácia sa v prostredí západných krajín vyvíjala celé stáročia a jej obsah bol plne artikulovaný najmä v priebehu 18. a 19. storočia. Má sa zato, že každý človek má určité neodňateľné, nepremlčateľné a nezrušiteľné práva. Najmä právo na život, slobodu, dôstojnosť a vlastníctvo. Tieto ľudské práva sa považovali za prirodzené – teda metafyzicky nadradené zákonodarcom svojvoľne a často menenému právu pozitívnemu.

Pôvodne boli ľudské práva negatívnymi právami (čiže „slobodami od...“) a ďalej právami, ktoré občanovi umožňovali realizovať tieto práva. Do prvej generácie možno teda zaradiť právo na život, súkromie, osobnú slobodu, vlastníctvo, zmluvnú slobodu, nedotknuteľnosť obydlia, slobodu pohybu, slobodu myslenia, svedomia a náboženského vyznania, slobodu prejavu, petičné právo, zhromažďovacie a združovacie právo, pasívne a aktívne volebné právo, a právo na súdnu a inú právnu ochranu.

Ide o klasické liberálne práva, ktoré však v priebehu 20. storočia boli doplnené sociálnymi právami (teda akýmisi „slobodami k...“), ktoré vytvárajú druhú generáciu ľudských práv. Veľký vplyv na ich zaradenie do medzinárodných ľudskoprávnych dokumentov mal Sovietsky zväz. Keďže ten bol totalitnou diktatúrou, klasické ľudské práva zostali len na papieri. Komunisti si však vymysleli sociálne práva, aby mohli moralizovať, že tieto sa zase nedodržiavajú na Západe. Západných sociálno-demokratických politikov táto kritika z Moskvy natoľko trápila, že začali tento výmysel marxistickej právnej doktríny presadzovať do ústav demokratických štátov.

Sociálne nároky možno uspokojiť len porušovaním vlastníckeho práva

Tzv. práva druhej generácie, ako napríklad právo na prácu, právo na vzdelanie, právo na bezplatnú zdravotnú starostlivosť, právo na pomoc v hmotnej núdzi alebo právo na bývanie, vyzerajú na prvý pohľad lákavo. Apelujú na naše sociálne cítenie a idealizmus. Veď kto by už bol zato, aby sa ubližovalo menej šťastným? Lenže problém týchto práv je v ich dvojznačnosti. Ak napríklad právo na prácu znamená, že každý si môže slobodne zvoliť zamestnanie, tak je to fajn. Problém je, že toto právo sa začalo interpretovať v zmysle: štát má druhým ľuďom prácu zabezpečovať.

Takisto napríklad právo na bývanie. Ak ide o možnosť vybrať si slobodne svoje obydlie a nebyť ho protiprávne pozbavený (trebárs bytovou mafiou), tak je to v poriadku. Lenže v moderných sociálnych štátoch sa toto právo príliš často interpretuje ako povinnosť štátu poskytnúť bývanie ľuďom, ktorí ho nemajú. Všetci poznáme ten pocit krivdy, ktorý zažívame, keď v správach vidíme ako istá skupina neprispôsobivých občanov dostáva od štátu zadarmo bývanie, to čoskoro znehodnotí a potom si pýta ďalšie, s tým, že „pridelený byt je už vybývaný“.

Toto je odvrátená stránka sociálneho štátu, ktorú jeho priaznivci nechcú vidieť. Oni vidia len bohumilé rečičky a idealistické ciele, ktoré chce sociálny štát svojimi opatreniami dosiahnuť. Ale reálne dôsledky, ktoré sú často presne opačné, než bolo deklarované, už vidieť nechcú. Takisto právo na sociálnu podporu, bezplatné vzdelanie alebo zdravotnú starostlivosť je problematické. Pretože všetky tieto nároky môže štát uspokojiť len vďaka excesívnemu zdaňovaniu – teda opakovaným porušovaním vlastníckeho práva. Čiže aby štát splnil záväzky, ktoré mu vyplývajú z ľudských práv druhej generácie, musí najskôr porušiť jedno z dvoch najprirodzenejších práv prvej generácie – právo na vlastníctvo. Sociálne práva tiež neprimerane zasahujú do zmluvnej slobody.

Väčšina ľudí nepodporuje odstránenie sociálnych pseudopráv, lebo sa mylne domnieva, že napr. opakom štátom poskytovanej zdravotnej starostlivosti je zomieranie na banálne choroby a opakom práva na vzdelanie je negramotnosť. Takéto vnímanie je však mylné. 1. odstránenie nesystémových socialistických prvkov z ústavy ešte neznamená, že určité veci nemôže štát zabezpečovať na základe právnych predpisov nižšej právnej sily (zákonov, vyhlášok a pod.). 2. pred vytvorením štátneho sociálneho systému existovalo pestré spektrum svojpomoci a súkromných iniciatív (napr. rôznych komerčných poisťovní, spolkových pokladníc a pod.), ktoré napĺňali sociálne potreby ľudí možno efektívnejšie, než moderný sociálny štát.

„Leges“ verzus „privi-leges“

Samozrejme, veľa ľudí si neuvedomuje, že štát nemá žiadne iné peniaze ako tie, ktoré ukradne občanom a teší ich, keď majú pocit, že „štát sa o nich stará“. Len netreba strácať zo zreteľa, že vláda, ktorá je dosť mocná nato, aby nám dala čokoľvek po čom túžime, je zároveň dosť mocná nato, aby nám vzala čokoľvek, čo si ceníme. Sociálny štát je systém, kde vláda všetkým berie desať korún, aby niektorým mohla veľkodušne rozdať po päť korún. Nebolo by lepšie, keby si od začiatku všetci mohli ponechať plody svojej práce, či podnikavosti?

Ak práva druhej generácie relativizujú tie základné, tak potom tretia generácia stavia celý komplex ľudských práv na hlavu. Sem sa zaraďujú vágne veci ako je právo na zdravé životné prostredie (ako veľmi zdravé?), právo na mier (aj za cenu, že je to mier nespravodlivý a utláčateľský), práva spotrebiteľov (narušujú zmluvnú slobodu a ich uplatňovanie často predražuje výrobky i služby), práva nefajčiarov (porušujú vlastnícke práva majiteľov pohostinstiev), práva žien a homosexuálov (ktoré nahrádzajú systém individuálnych práv skupinovými privilégiami na základe pohlavia alebo sexuálnej orientácie), atď.

Zaujímavou kategóriou sú tiež práva zvierat. Samozrejme, iné živé tvory nehodno týrať. Ale toto sa dá dosiahnuť len uložením povinností ľuďom. Nie udelením práv zvieratám, ktoré nedokážu reflektovať samé seba a preto si ani nemôžu „svoje práva“ uplatniť. No a potom sú tu rôzne antidiskriminačné normy, ktoré narušujú základný princíp práva na slobodu – možnosť uprednostniť jednu alternatívu, oproti inej. Otázniky vyvolávajú aj právo na interrupciu, či právo na eutanáziu, pretože ak sa právo na život spochybní na jeho začiatku, aj na jeho konci, len ťažko sa hľadá dôvod, prečo by sa nedalo spochybniť kedykoľvek počas života.

Toto nové chápanie ľudských práv neposilňuje ani právnu istotu, ani ľudskú slobodu a v zahraničí už viedlo k škandalóznym prípadom zneužitia. Nové pseudopráva robia každého z nás menej slobodným a ich vágne formulácie nás vydávajú napospas svojvoľnej interpretácií zo strany štátnych orgánov. V ľuďoch tiež jednostranne posilňujú mentalitu závislosti a pocit, že život prináša len práva a žiadne povinnosti. Deň ľudských práv by sme preto mali využiť a tlačiť na návrat ku klasickému chápaniu týchto práv, ktoré prinieslo našej civilizácii bezpríkladnú prosperitu i možnosť osobnej sebarealizácie.

Zdroj : Lukáš Krivošík - aktuality ski,



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona