Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

HONFÖLD - HONIA
Honföldi Autonómia Tartomány
Dél-Szlovákia * Dél-Felvidék


Megvalósítható autonómia-tervezet,
első és egyenlőre egyetlen,
a szlovákok számára is elfogadható,
az azonos jogok polgári EÚ-s elvére épül,
adja tovább és adjon javaslatokat,
tökéletesítsük közössen.

KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA
AZONOS JOGOKKAL

Polgári elvű és maximális jogokat ad a felvidéki magyar nemzetrésznek
a Felvidéki Magyar Népnek,
megállítja, majd visszafordítja az asszimilációt,
diszkriminációellenes,
garantálja a magyar nyelv hivatalos használatát.


tervezet - javaslat






Az etnikai határvonalat Štúr és Hodža is elismerte, tehát ez egy történelmi valós politikai sarktétel, pontosan behatárolja a felvidéki magyarság által 85-90%-os arányban lakott ezer éves területeit.

Az alakuló csehszlovák állam és Magyarország között rövid ideig (1918. nov. 28-dec. 6.) tárgyalás folyik Szlovákia déli határáról. Ennek során Milan Hodza, a csehszlovák kormány megbízottja a térképen jelzett "Tót Impériumnak" kulturális és közigazgatási autonómiát, valamint kormányzati kondominiumot kilátásba helyező Jászi Oszkárral tárgyal (128. térkép).

A szlovák-magyar tárgyalások 15 vármegyét érintenek - köztük a 10 szlovák többségűt (Trencsén, Liptó, Zólyom, Árva, Nyitra, Turóc, Sáros, Szepes, Bars, Pozsony) -, amelyek 1.995,0 ezer lakosának 76,5 %-a szlovák, 11,9 %-a magyar, 6,8 %-a német és 2,3 %-a rutén.

A 15-ből öt szlovák többségű megye - Árva (75,0 % szlovák), Liptó (89,9 %), Trencsén (91,7 %), Turóc (69,0 %) és Zólyom (84,8 %) - teljes egészében szlovák fennhatóság alá kerül. Lényegében szlovák kézre kerül három megye: Érsekújvár és egy járás kivételével Nyitra (71,0 % szlovák, 21,9 % magyar), egy járás kivételével Sáros (58,3 % szlovák, 22,0 % rutén, 10,4 % magyar), Gölnicbánya és járása kivételével Szepes (56,2 % szlovák, 22,2 % magyar, 10,8 % német). Részben kerül szlovák kézre hét megye: Pozsonyból (49,5 % szlovák, 42,3 % magyar) 3 járás - de maga Pozsony városa (41,9 % német, 40,5 % magyar, 14,9 % szlovák) magyar kézen marad -, Barsból (54,8 % szlovák, 34,7 % magyar) három járás (valamint Újbánya és Körmöcbánya városok), Hontból (57,0 % magyar, 36,8 % szlovák) két járás (valamint Korpona, Selmecbánya és Bélabánya), Nógrádból (75,6 % magyar, 22,3 % szlovák) a két északi járás, Gömör-Kishontból (58,5 % magyar, 38,4 % szlovák) 4 járás (valamint Nagyrőce és Jolsva), Zemplénből (56,5 % magyar, 27,1 % szlovák) a 4 északi járás, Ungból (38,1 % rutén, 33,2 % magyar, 22,4 % szlovák) a Szobránci járás kerül Szlovákiához. Teljesen magyar kézen marad Abauj-Torna (78,0 % magyar, 18,7 % szlovák) Kassával (75,4 % magyar, 14,8 % szlovák).

Összesen 67 járás és egy sor város (Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Zsolna, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Zólyom, Poprád, Lőcse, Igló, Bártfa, Eperjes, Késmárk, Pöstyén, stb.) tartozik Szlovenszkóhoz.

A tárgyalás során Pozsony és Kassa hovatartozása mellett problémát jelentenek a nyelvhatár alatti szlovák szigetek (Hont, Nógrád, Borsod, Abauj-Torna, Zemplén megyében).

A prágai kormány ellenállása miatt a megegyezés végeredményben kudarcba fullad. A december 6-án a demarkációs vonalról aláírt Hodza-Bartha megállapodás - amely Pozsony fölül indulva nagyjából az etnikai határt követve Kassa fölött halad az Ungig, s ott északra fordulva éri el a magyar határt - hamar érvényét veszti, amikor december 23-án megérkezik a "Szlovákország történelmi határait" kijelölő antant-jegyzék.

A trianoni békével végül 48,4 ezer km2 (9 megye egészében és 8 részben) kerül Csehszlovákiához 2.883,7 ezer lakossal, amelynek 28,2 %-a magyar









Területi autonómia
a Hodža-Bartha
demarkációs vonalon


A közös kétnyelvű szlovák-magyar autonómia terület(zöld), tervezet, azonos jogokkal azonos kötelezettségekkel.

Térkép demarkációs etnikai határ
Csehszlovákia térkép






Honföld - Honia
(Dél-Szlovákia, Dél-Felvidék)


"Autonómia, reális cél annak aki hisz benne,
utópia annak aki nem, középső út nem létezik,
aki mégis ezt az utat járja, az vak és tehetetlen."
Bósza János


Ez az autonómia-tervezet az "államszint-alatti rendezés" elvére épült.
sub-state arragement
a belső önrendelkezés szabálya szerint


Honföldi Autonómia Tartomány
autonómia-tervezet
Preambulum javaslat:


Figyelembe véve, hogy minden állampolgárnak joga van részt venni a közügyek intézésében, olyan rendszerben, amelyben minden állampolgárt ugyanazok a jogok illetik meg, a döntések pedig a többség akaratát veszik figyelembe, amelyeket az Európai Unió tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a közigazgatási autonómia-terület elősegíti, a mindenkori kisebbségi népek véleményét és jogait tiszteletben tartva,
***
meggyőződve arról, hogy az össznépi szavazással megválasztottak és tényleges hatáskörrel felruházottak által közigazgatott autonómia-terület léte lehetővé teszi a hatékony és az állampolgárhoz közel álló közigazgatást,
***
tudatában annak, csak a helyi hatalomra legtöbb jogot ruházott közigazgatás az autonómia igazi megosztása vezethet el az ember szabadságjogainak megőrzéséhez,
***

kinyilvánítva, hogy "Minden emberi lény szabadnak, egyenlo méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük," 1. cikkely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának.
***

figyelembe véve, hogy a Felvidéki Magyar Nép asszimilációs folyamatoknak van kitéve, ezen törekvések megállításának a céljából,
***



meggyőződve arról, hogy a közös területi autonómia, azonos jogokkal és kötelezettségekkel minden ott élő állampolgára részére és Szlovákiának is előnyös megoldás a szlovák-magyar kiegyezés, megbékülés útján, a roma nép részvételével és nyelvi jogainak elismerésével,
***
figyelembe véve Honföld (Dél-Szlovákia) nyelvi különbözőségét, mindkét nyelv (szlovák és magyar)használatát szavatolják, továbbá meghatározzák és szabályozzák az ismeretükhöz szükséges intézkedéseket és eszközöket,
***
tudatában annak, hogy a jogban olyan jogszabály, amely a szubszidaritást való Európában meghatározó jelentőségű a demokratikus elvek alkalmazásában,
***
tudatában annak, hogy az autonómia-terület
- a Régiók Bizottságának (CoR) a szubszidiaritás alapelvére építve
- a hatályos jogszabályokkal nem ellentétesen, az önigazgatási polgári akarat megvalósításával megfelelő hatalmi szintjét jelenti, melyet az európai integráció során, minden EÚ államnak, mint alapvető elvet tiszteletben kell tartania,
***
kijelentve, hogy az autonómia tartomány kialakulása nem sértheti a helyi állampolgárok meglévő önigazgatási rendszereit, a kisebbségi népek egyenjogúságát tiszteletben tartva, szlovák-magyar-roma, az összekötő angol és a legkönnyebb nyelv tanulásának biztositása által gyakorolt identitási és más jogait, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják,
***
Figyelembe véve, hogy a szerb szláv nemzet is hajlandó a koszovói albánoknak megadni a legmagasabb szintű területi autonómiát, Kostunica kormányfő (2006 őszén) így nevezte, olyan magasszintű jogokkal rendelkezne, ami az EÚ-ban egyetlen egy autonómia ma még nem rendelkezik, javaslatát a Pozsonyban megtartott kormányfői találkozón terjesztette be . Kostunica a területi autonómiában látja az országuk területi sérthetetlenségének a garanciáját. Ezzel Fico szlovák kormányfő is egyetértett, helyeselte azt. Ha a szerbek az autonómiában látják az országuk határainak a sérthetetlenségét és ezzel Fico kormányfő is egyetértett, akkor ez a megoldás Szlovákiára nézve is garanciát jelenthet az ország területi integritásának a védelmében és példaértékűnek kell tekinteni.
***
Figyelembe véve azt, hogy már Benes elnök is 1937-ben megígérte és ezt mondta: "A nemzeti kisebbségeknek mindent meg kell adni, ami kielégíti az igényeiket születési, kulturális és gazdasági téren, hogy saját kultúrájukat és nyelvüket megtudják tartani és gyarapítani.." Trianonban Cseszko-Szlovenszko vállalta, hogy törődni fog a kisebbségi nemzetrészekkel, nem fogja őket asszimilálni (szlovákok, magyarok, ruszinok, németek), reszlovakizálni (magyarokat, németeket, ruszinokat) és elűzni a szülőföldjükről (magyar, német). Ezek az ígéretek már 88 éve váratnak megvalósításukra, nem lettek teljesítve, ezért a magyar nemzeti kisebbség kéri az ígéretek betartását, a területi autonómiát, ha Szlovákia utódállama Cseszko-Szlovenszkónak.
***
kinyilvánítva, hogy az autonómia tartomány önigazgatásának elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, annak területi integritásának tiszteletben tartásával fejlődnek, mivel az autonómia fogalma az önkormányzást nem pedig területi elszakadást jelent,
***
figyelembe véve, hogy az autonómia tartomány, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományi tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához,
***
tudatában annak, hogy az autonómia tartomány és a régiók közötti, határokat is túllépő kapcsolatok értékes és nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenek Európa építéséhez,
***
figyelembe véve, hogy az autonómia tartomány, mint a honföldi (dél-szlovákiai) népek közös területi autonómiáját és annak valós céljait és létrehozását a Szlovák alkotmány nem tiltja,
***
tudatában annak, hogy a szabad véleménynyilvánítás és kérvényezés alkotmányos állampolgári jog
***
meggyőződve arról, hogy az európai intézmények az EÚ, elismerik a honnföldi közös autonómia tartományt, a Honföldi Autonómia Tartomány, létét és létjogosultságát az összeurópai intézményrendszerben való részvételre.
***
kijelentve, hogy ezen alapelvek feltételezik egy regionális szintű hatalom létezését, amelyet demokratikusan létrehozott döntéshozó szervezettel látnak el, amely széleskörű területi autonómiával rendelkezik a hatáskörök, ezek demokratikus gyakorlása terén, s birtokában van a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöknek,
***
tudatában annak, hogy semmilyen alkotmányt nem sértő emberi autonómtörekvési jog az önkormányzásra, annak nem megadása, előitéleti kósza véleményre nem támaszkodhat, mert az ellentétes, a szlovák alkotmány alap- és szabadságjogaival,
***
az összlakosság, beleértve a magyar, a szlovák és más anyanyelvű lakossága, a Honföldi Autonómia Tartomány (HAT) számára, a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli,
***
Honföldi Autonómia Tartomány (HAT) autonómiája nem sérti Szlovákia területi integritását és nemzeti szuverenítását, a területi önkormányzása a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.
***
Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Szlovákia is, erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti (anyanyelvi) kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.
***
A Regionális Autonómia Európai Chartája (European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118 sz. Határozata) többek között a következő alapelveket fogalmazza meg:
- a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek,
- a megfelelő európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az EÚ-ban,
- a régió, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonyossága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához;
***
A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelően a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.
***
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334 sz. határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003 június 24), többek között, a következőket állapítja meg:
- Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszerek 80-as és a 90-es években bekövetkező összeomlásai nyomán jelentek meg,
- ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az EÚ-nak új elvárásokkal kell szembenéznie,
- az EÚ tagállamainak a feszültséget meg kell előzniük, olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségi népeknek önnöm ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvével,
- sok európai ország már megoldotta belső feszültségeit, illetve azok felodása folyamatban van a területi és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belső konfliktusok feloldásában,
- az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik, népeik és etnikumaik valamint törzseik (kis 100 fős népcsoport) alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbségi nép számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve,
- a “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat,
- a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státusszal, az államokon belüli decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig,
***
A Honföldi Autonómia Tartomány statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Szlovákia parlamentje által törvényerőre emelve, jogi garanciákat és megfelelő jogi keretet teremt az autonóm terület gazdagodásához, polgárai anyanyelvi és nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.
***
A fent említett elveket figyelembe véve, Szlovákia parlamentje törvény által elfogadja Honföldi Autonómia Tartomány területi autonómia statútumát (alapszabályzatát) mert a Szlovák alkotmány azt nem tiltja és a területen élő szlovákiai állampolgároknak joguk van a polgári elvű területi önkormányzás létrehozására.
***
Szlovákia parlamentje törvény által elfogadja Honföldi Autonómia Tartomány normatív bázisát.
a/ megfelelő elnevezés -javaslat- Honföld (Honia),
b/ autonómterületnek a behatárolása, kiindulva a Hodža-Bartha szerződésből
(lásd. térkép 01),
c/ saját intézményeknek, szervezeteknek és székhelyének a pontos megnevezése,
e/ hatáskörök és átengedett szolgáltatások nevesítése.
***

I.Általános rendelkezések

1. Honföld (mai Dél-Szlovákia, Honia) - a Hodža-Bartha 1918. december 6-án aláírt etnikai demarkációs vonal alatt lévő területeken - azon történelmi területein élő polgárainak, esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, ahol a Honföldi Magyar Nép, a Honföldi Szlovák Nép, a kevert családok leszármazottjai, az itt élő Honföldi Roma Nép egységes területen élnek, állampolgárai, lakosai ezen szlovákiai területeknek, egy önkormányzati közösséggé alakulnak.
***
2. Honföldi Autonómia Tartomány politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi és mavilági történések óhajára épül, hogy területi autonómiát biztosítsanak számára.
***
3. A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.
***
4.A régió területi autonómiája azt jelenti,hogy a történelmi szülőföldjén lévő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.
***
5. Honföldi Autonómi Tartomány (HAT), a Szlovák Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkező autonómia tartomány.
- az autonómia tartomány illetékességét, annak statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg,
- az autonómia tartomány sajátos illetékességét csakis törvény vagy nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni, illetve korlátozni,
- az autonómia tartomány döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken, e jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását,
- a törvény határai között, szükségszerű az országos hatáskörök némelyikéhez kapcsolódó feladatok átruházása is, az autonómia tartomány rendelkeznie kell e cél eléréséhez nélkülözhetetlen eszközökkel,
***
6. Az autonómia tartomány területe Somorjától egészen Királyhelmecig terjed.
Az autonóm tartomány 16 szlovákiai járást érint területileg, részben, vagy teljesen terjedelmében.
Melyek ezek a járások:
Teljes terjedelmében:
Dunaszerdahely (Dunajská Streda),
Komárom (Komárno),
Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Rozsnyó (Rožňava)
Kassa és vidéke (Košice-vidiek)
Gölnicbánya (Gelnica)

Nagyobbrészt:
Érsekújvár (Nové Zámky)
Galánta (Galanta)
Léva (Levice)
Vágsellye (Šaľa)
Losonc (Lučenec)
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Tőketerebes (Trebišov)

Kisebbik részben:
Nyitra (Nitra), járásból Zoboralja
Nagyrőce (Revúca), járásból Tornalja (Tornaľa) és környéke
Nagymihályi (Michalovce), járásból Nagykapos (Veľké Kapušany) és környéke.

Az autonóm tartománynak a fővárosa Kassa (Košice) lesz.
Három megyéből tevődik össze:
Nyugati, Komárom megye
Középső, Losonc megye
Keleti, Kassa megye

Komárom megye: 568.088 lakosa van
Losonc megye: 187.702 lakosa van
Kassa megye: 517.599 lakosa van
Összesen: 1.273.389
Ebből magyar anyanyelvű kb. 480.000 (38%)
***
7. Honföldi Önkormányzati Parlament

(1) A tartomány területi autonómiáját az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások révén létrehozott Honföldi Önkormányzati Parlament, mint a tartomány döntéshozó közhatósága és az általa kinevezett Honföld Kormánya, mint végrehajtó testület gyakorolja.
(2) Az Honföldi Önkormányzati Parlament az intézmény, amellyel Honnföld önkormányzatiságának a jogi felelőse.
(3) Az Honföldi Önkormányzati Parlament hatáskörét a jelen autonómia-statútum, amelyet a szlovák parlament jóváhagy és Honnföld választópolgárai határozzák meg, mely jogot az Honföldi Önkormányzati Parlament által meghatározott feltételek, jelen statútum előírásai, az érvényben levő belső- és nemzetközi jogrend szerint gyakorolják.

8. A Honföldi Autonómia Tartomány intézményeinek székhelyét az autonóm tartomány választott önkormányzati parlamentje hagyja jóvá.

***

9. Jelen autonómia-statútumnak megfelelően, az állam általános törvényeivel összhangban, a Honföld autonómiája megillet minden olyan szlovák állampolgárt, aki Honföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik.
Azok a honföldi születésűek, akik szlovák állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Honföldhöz tartozó település volt.
***

10. Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség (Javaslat: esélyegyenlőség).
(1)Az Honföldi Önkormányzati Parlament, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlőségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiusíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körű kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életben való részvételt.
(2) Az Honföldi Önkormányzati Parlament azon különleges rendelkezései, amelyek - a törvény keretei között - a honföldi szlovák, magyar és roma közösségek nemzeti önazonosságának megőrzésére és fejleszésére irányulnak, nem tekinthetők diszkriminációnak.
(Javaslat:
(2)A Honföldi Önkormányzati Parlament különleges hátránycsökkentő rendelkezései is biztosítják - a törvény keretei között - a honföldi magyar szlovák és roma közösségek nemzeti önazonosságának megőrzését és fejlesztését.)
***

11. Honföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
(Javaslat: 11. Honföldön is a hivatalos érintkezésben a Szlovák Köztársaság minden állampolgárnak joga van anyanyelve használatához.
Azokon a településeken, ahol a lakosság valamelyik nyelvi csoportja több mint 8 %-os vagy több mint 500 személy, akkor minden hivatalos információt biztosítani kell ezeken a nyelveken.
)
Kivételt képezhetnek olyan települések, ahol a honföldi magyarság arányaiban nem éri el a 8%.
Az autonóm tartomány helyi önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket.
Az autonóm tartomány azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyű, számbeli kisebbségben levő, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a 8%, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
***

12. Honföld jelképei
(1) Az Honföldi Önkormányzati Parlament meghatározza Honföld jelképeit.
(2) A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levő közösség nemzeti szimbólumainak Honföldön való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja.
(3)Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.
***

13. A Honföldi Autonómia Tartomány
politikai-közigazgatási autonómiája nem sérti Szlovákia területi integritását és szuverenitását.
- az illetékesség, jelen statútum keretei között, egyéb közigazgatási szintről átruházható az autonómia-területnek,
- az illetékesség átruházása, legyen világosan megfogalmazva,
- a felhatalmazás alkalmazása során figyelembe kell venni a megfelelő anyagi- és pénzeszközök létrehozását, amelyek lehetővé teszik a többlethatáskörök tényleges gyakorlását,
- ezen illetékesség végrehajtásával megbízott szerveknek, a lehetőségek és a törvényes szabályozások szerint, rendelkezniük kell saját szervezeti felépítésükben a régió sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával, kiemelt figyelmet szentelve a hatékonyságnak és az autonómia tartomány lakosai igényének,
***

14. Az autonóm régió megalakulása és megszűnése

(1) Honföldi Autonómia Tartomány a szlovák parlament által jóváhagyott törvény alapján jön létre, az Honföldi Önkormányzati Parlament megalakulásakor, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján.
(2) Honföld autonómiája csakis a Honföldön megrendezett népszavazással szüntethető meg, minden szavazójogosult honnföldi lakósának a 2/3 többségével.

(3) Jelen autonómia-statútumot a Szlovák Parlament emeli törvényre.

(4) Az autonóm tartomány területén állandó lakhellyel rendelkező, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos, és közvetlen szavazással megválasztott Honföldi Önkormányzati Parlament révén létrejön Honföld Önkormányzata (Kormánya).

(5) Honföld Parlamentje, Önkormányzata és Autonómia-statútuma csakis a Honföldön kiírt népszavazással szüntethető meg.
***

15. Honföld Önkormányzati Intézményei

a) Az autonóm tartomány intézményei:
- Honföldi Önkormányzati Parlament;
- Honföld Kormánya;
- Honföld Elnöke;
b) A honföldi magyarok intézményei:
- Honföldi Magyar Nemzeti Tanács;
- Honföldi Magyar Elnök;
c) A honföldi szlovákok intézményei:
- Honföldi Szlovák Nemzeti Tanács;
- Honföldi Szlovák Elnök;
d) A honföldi romák intézményei:
- Honföldi Roma Nemzeti Tanács;
- Honföldi Roma Elnök;
e) A települési önkormányzatok intézményei:
- Megyei Hivatal;
- Városi Hivatal;
- Községi Hivatal;
- Polgármester.
***

16. Az állam és a tartomány kapcsolata
(1) A régióban a Szlovák Kormány által kinevezett kormánybiztos látja el a törvényességi felügyeletet.
(2) A Tartomány és a Szlovák Kormány közötti vitás kérdésekben a kormánybiztos közvetít.
(3) A Szlovákia Parlamentje és Szlovákia Kormánya által Honföldre is hatályos törvényeket, rendeleteket, egyéb központi rendelkezéseket Honföld Önkormányzati Parlamentje a tartomány adottságainak megfelelően alkalmazhatja, illetve a Honföldi Önkormányzati Parlament 2/3-os többségű határozatával újratárgyalásukat igényelheti.
(4) Honföld határozatait alkotmányossági szempontból csakis az Alkotmánybíróság ellenőrizheti.
(5) A végrehajtó és az ügyviteli hatóságok és hivatalok által kibocsátott okiratok és megállapodások ellen fellebezni lehet a illetékes joghatóságnál.
(6) A tartományban az igazságszolgáltatást a törvény által létrehozott joghatóságok látják el.
(7) A tartomány önkormányzati szervei feletti ellenőrzésre jogosult:
a) az Alkotmánybíróság, a normatív rendelkezések alkotmányosságát illetően;
b) a Kormány, az országos érdekeltségű hatáskörök gyakorlását illetően;
c) a Közigazgatási Bíróság, az önkormányzatok közigazgatási szerveinek tevékenységét és szabályrendeleteit illetően;
d) a Számvevőszék, az országos érdekeltségű gazdálkodást és az állami költségvetésből átutalt pénzeszközök felhasználását illetően.
e) Honföld Elnöke, illetve a Honföldi Magyar Elnök, Honföldi Szlovák Elnök és a Honföldi Roma Elnök, megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a szlovák, a magyar és a roma nyelv, illetve a tartományban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó előírások megsértése esetén.

II.Honföld Önkormányzati Parlamentje

1. Honföld Önkormányzati Parlamentje a tartomány közhatalmát saját hatáskörében gyakorló, végrehajtó testület.

2. A Honföld Önkormányzati Parlament elnökét Honföld elnöke nevezi ki, a Honföldi Szlovák Nemzeti Tanács, a Honföldii Magyar Nemzeti Tanács, a Honföldi Roma Nemzeti Tanács javaslata alapján, évente ciklikusan cserélődve (egyszer szlovák, egyszer magyar, egyszer roma nemzetiségű).

3. A Honföldi Önkormányzati Parlament tagjait Honföld szlovákiai állampolgárai választják meg titkos és szabad választások útján, négy év időtartamra. A képviselők száma 60 személy.

4. A Honföldi Önkormányzati Parlament működési alapelvei:

a/ a Honföldi Kormány által hozott törvényerejű rendeletek érvényesítésére, felügyeletére,
b/ Honföld polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a tartomány közigazgatását látja el,
c/ elfogadja és garantálja a tartomány költségvetését,
e/ érvényesíti és megőrzi a törvényességet.

5. A Honföld Önkormányzati Parlament illetékességéhez tartozik:

a/ saját önkormányzati intézményeinek a megszervezése,
b/ Honföld sajátos jogállásából fakadó, a tartományban érvényes törvényerejű rendeletek meghozatala,
c/ a művelődés,
d/ az oktatás,
e/ az anyanyelvhasználat,
f/ a történelmi, művészeti, régészeti és tudományos örökség,
g/ a szociális kérdések,
h/ a tájékoztatás,
i/ a tartomány érdekeltségű állami vagyon kezelése és vállatok működtetése,
j/ helyi adók és illetékek bevezetése,
k/ Honföld önálló pénzgazdálkodása,
l/ Honföld képviselete,
m/ saját igazságügyi és bírói szervezet,
n/ személyi javak védelme, az önkormányzat területének a közrendjét fenntartó önkormányzati rendőrség.

6. A Honföld Önkormányzati Parlament, saját hatáskörében, az állam jogrendjével össszhangban és a tartomány jogállásának megfelelően, a következő területeken bocsát ki a tartomány területén érvényes törvényerejű rendeleteket:
a/ a tartomány hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás
b/ a népi (nemzeti) tanácsok testületeire vonatkozó rendtartás,
c/ a helyi települési határok meghatározása, az új községek alapítása,
d/ a közérdekű kisajátítások,
e/ telekkönyvek létesítése és felügyelete,
f/ tűzvédelem,
g/ egészségügyi ellátás biztosítása,
h/ kereseskedelmi kamara felügyelete,
i/ gazdasági társaságok létesítése, felügyelete és a gazdasági ügyek ellátása,
j/ bankok és vagyonbiztosítás,
k/ tartomány érdekeltségű közszolgáltatás,
l/ rendfenntartás és a rendőrséggel való együttműködés,
m/ bányászat, energiatermelés,
n/ mezőgazdálkodás,
o/ erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás,
p/ környezetvédelem,
r/ infrastruktúra, helyi érdekű személyforgalom és áruszállítást,
s/ tömegtájékoztatás,
t/ nyelvpolitika,
u/ kultúrpolitika irányítása és közintézmények (múzeumok, iskolák, könyvtárak) fenntartása,
v/ közmunka megszervezése és szociális feladatok,
w/ turizmus, idegenforgalom, sport,
x/ oktatás és kutatás,

III. A Honföldi Magyar Nemzeti Tanács (HMNT)

1. Alapelvei:

a) Összhangban az SK alkotmányával és a hatályos törvények keretein belül létrehozza Alapszabályát.
b) Kialakítja szervezeti struktúráit az Alapszabályával összhangban.
c) Meghatározza székhelyét és szimbólumait.
d) Elfogadja a felvidéki magyar közösség oktatás-, művelődés- és tájékosztatás-fejlesztési stratégiáját.
e) Elfogadja a Tanács munkatervét és tevékenységét, és elfogadja az általa alapított intézmények alapszabályát, munka és fejlesztési terveit.
f) Az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén törvény- és más jogszabálytervezeteket terjeszt a Honföldi Autonómia Tartomány helyi illetékes szervei elé.
g) Alkotmányjogi panaszt nyújt be a szlovákiai alkotmánybírósághoz, amennyiben úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség vagy valamely a magyar nemzeti közösséghez tartozó személy alkotmányos jogai sérelmet szenvedtek.
h) Képviselői révén részt vesz az Honföldi Önkormányzati Parlament és a Honföldi Kormány ülésein, tárgyalásain.
i) Figyelemmel kiséri a szorványban élő felvidéki magyar nemzeti közösség sorsát.

2. Hatáskörök:

a) Magyar oktatás-nevelés terén ovodák, általános és középiskolák, valamint felsőoktatási intézmények alapítása, igazgatása és az ehhez szükséges javaslatok elkészítése, benyújtása az Honföldi Önkormányzati Parlament (alapító) elé jóváhagyás céljából.
b) A tantervek kidolgozása az alap-, közép- és a felsőszintű oktatás részére. Figyelembe véve a szlovák alapprogramba nem tartozó részeit, más tantárgyak és a magyar közösség sajátosságait kifejező elemeket. Továbbá a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tantervét és az állam hivatolos nyelvét mint idegen nyelvet és az ennek megfelelő oktatási alkalmazhatósági tényezőit.
c) A kétnyelvűség szabályai szerint a Honföldi Autonómia Tartomány területén a Tartomány törvényei szerint, a más nemzeti tanintézetekben bebiztosítja a magyar nyelv oktatását.

3. Művelődés és tájékoztatás

a) A Honföldi Magyar Nemzeti Tanács meghatározza a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű művelődési intézményeket és rendezvényeket.
b) A Honföldi Magyar Nemzeti Tanács létrehozza saját tájékoztatási intézményeit, a honföldi magyarnyelvű rádiót és televíziót.




Commora Aula, autonómia-tervezete
Bósza János
Honföldi Autonómia Tartomány
Észak-Komárom, Slovakia
2007.5.31

pontosítva a hozzánk eljuttatott javaslatok alapján: 2008.4.21 és 2008.7.5







Pozsonytól Királyhelmecig a közös területi autonómia

2007.4.24
A Dél-Fölvidéki Autonómia Környék Pozsonytól egészen Királyhelmecig egy egységes területet fog alkotni. Az autonóm tartomány (környék) területének a behatárolásához nagyon jó kiindulópont, politikai sarktétel az 1918. december 6-án aláírt Hodza-Bartha megállapodás, amit Milan Hodža, a csehszlovák kormány megbízottja és Jászi Oszkár tárgyalásaiból jött létre. A prágai vezetés ezt nem fogadta el, látva a Károlyi-kormány gyengeségét, majd ejtette a Hodza-Bartha megállapodást. Ennek ellenére alaptételei, ami az etnikai határok megjelölését, behatárolását illeti, az első olyan dokumentum, ami közös magyar-szlovák megállapodásnak tekinthetünk a felvidéki magyarság és a szlovákság életterének, territóriumának a dokumentálására.
Érdekes párhuzam, hogy Hodza 1918-ban ugyan ott jelölte ki az etnikai határvonalat a szlovákság és a magyarság között, mint 1861 a stúri diákok akik a bécsi uralkodóhoz folyamodva kérték a Szlovák Környék, autonóm terület létrehozását. Ezekből az adatokból is egyértelműen kitünik, hogy a Felvidéki Magyar Nép saját területe (a Hodža-Bartha határ alatt lévő) már jóval a trianoni békediktátum előtt is létezett és stabil etnikai határvonalat képezett, amit a szlovákság képviselői is elismertek és tudomásul vették.
Ebből logikusan lekövetkeztethető, hogy a Felvidéki Magyar Népnek joga van a közös területi önigazgatásra, egy olyan területi autonóm tartomány létrehozására, ahol azonos jogokat kap minden szinten, a közügyek, politika, iskolaügy, jog és a gazdaság terén, leszámítva a külügyet és a hadügyet, ami továbbra is megmaradna Szlovákia politikai hatáskörében.
Az autonóm tartomány 16 szlovákiai járást érint területileg, részben, vagy teljesen terjedelmében.
Melyek ezek a járások:
1. Teljes terjedelmében:
Dunaszerdahely (Dunajská Streda),
Komárom (Komárno),
Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Rozsnyó (Rožňava)
Kassa és vidéke (Košice-vidiek)
Gölnicbánya (Gelnica)

Nagyobbrészt:
Érsekújvár (Nové Zámky)
Galánta (Galanta)
Vágsellye (Šaľa)
Losonc (Lučenec)
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Tőketerebes (Trebišov)

Kisebbik részben:
Nyitra (Nitra), járásból Zoboralja (Podzohorie) és környéke
Nagyrőce (Revúca), járásból Tornalja (Tornaľa) és környéke
Nagymihályi (Michalovce), járásból Nagykapos (Veľké Kapušany) és környéke.

Az autonóm tartománynak a fővárosa Kassa (Košice) lesz.
Három megyéből tevődik össze:
Nyugati, Komárom megye
Középső, Losonc megye
Keleti, Kassa megye

Komárom megye: 568.088 lakosa van
Losonc megye: 187.702 lakosa van
Kassa megye: 517.599 lakosa van
Összesen: 1.273.389
Ebből magyar anyanyelvű kb. 480.000 (38%)

Saját parlamentje, 60 választott képviselője.
Parlament elnökét két évre válaszják, egyszer szlovák, egyszer magyar anyanyelvű polgárai közül az autonóm tartománynak.

Az autonóm tartományban kötelező kétnyelvűség uralkodik a közügyek gyakorlásának minden szintjén.

Az állam ledelegálja, a külügy és a hadügy kivételével minden jogi és gazdasági tevékenységben történő ügyintézési és döntéskozói jogot az autonóm tartomány szerveire.


C.A.



Magyarázat a kételkedőknek a felvidéki autonómia-
tervezettel kapcsolatosan.


2008.4.13

1. Leggyakrabban feltett kérdés, miért a Hodza-Bartha határ és a jelenlegi közigazgatási határok kombinációjából keletkezzenek az autonómiaterület északi határai?
a) Mint tudjuk Felvidék a Történelmi Magyarország idejében a szlovákok lakta területet jelentette. Ezeket a területeket és határait rendezte a Hodza-Bartha szerződés, amit a cseh-szlovák fél részéről Hodza Milan szlovák küldött (későbbi csehszlovák kormányfő), magyar részről pedig Jászi Oszkár írták alá, 1918. december 6-án. Három hétig ez a szerződés érvényben volt. A szerződés lénye az volt, hogy ez egy etnikai-demarkációs vonal, ami a legdemokratikusabb módon rendezhette volna Szlovákia és Magyarország határvitáját. Miért? Mert nem választott volna le és nem csatolt volna el az egyik népcsoporttól sem olyan területeket, ahol egy más néphez tartozó őshonos lakosság élt. A szlovákság életterületei a Hodza-Bartha etnikai határ felett húzódtak, tehát egy szlovák állam létrehozása ezeken a területeken maximálisan demokratikus megoldás lett volna. Ezzel lényegében Hodza küldött is egyetértett, amikor a Hodza-Bartha szerződés dokumentumát kézjegyével látta el. Tehát ez egy magyar-szlovák egyezség volt, ami hamar érvényét veszti, amikor december 23-án megérkezik a “Szlovákország történelmi határait” kijelölő antant-jegyzék. Ez egy cseh politikus - Benes - területi mohóságáról ismert és főleg dezinformációiról hirhedtté vált, hazudozónak köszönhető. Tehát egy igazságos döntést, ami szlovák-magyar egyezség volt, felváltott egy idegen ország politikusának a hazug akarata. Ezáltal egy tartós és történelmi feszültséget keltve az ezer éve békességben élő két nép a szlovák és magyar között, s mindez egy idegennek, egy cseh politikusnak Benesnek köszönhető. Vajon melyik döntés, szerződés lehet legálisnak tekinteni, ami a két érintett nép képviselői között jött létre, vagy egy rájuk kényszerített nem illetékes (Benes) nép politikusa által generált szerződést, hazugságokkal teletűzdelve. A Hodza-Bartha szerződés a lehető legjobban és leghumánusabban jelölte meg a szlovák és a magyar nép közötti etnikai határt, tehát csakis ez képezheti egy majdani magyar-szlovák kiegyezés alapjait. Nevezhetjük ezt a szerződést egy politikai sarktételnek is, egy igazságos kiindulópontnak. Ebből nem szabad engedni! Vitázni lehet, sőt kell is, hogy ezeken a jogtalanul elszakított területeken, hogyan és milyen formában oldjuk meg a nemzetiségi problémákat. Erre nyújt jó kiindulási alapot a Commora Aula autonómia-tervezete. Ez nem a régi sebek felszakítását jelenti, hanem a százéves igazságtalanság végleges gyógyulását eredményezi. A Hodza-Bartha határ alatt lévő területek a felvidéki honi magyarság autochton területei. Az ide kényszerből betelepített más néphez tartozó lakosság nem lehet az akadálya, az autochtoni magyar nép azonos jogainak és az önrendelkezés kikövetelésének az útvonalán, mert erre az őshonos magyar népnek a saját területein egyszerűen joga van maga döntenie. Ez az alapvető jog, az őshonos népek alapvető joga, ami az önrendelkezésről és a megmaradásról szól. A népek önrendelkezési jogát garantálják az ENSZ alapokmányai is. Tehát ezért fontos nekünk a Hodza-Bartha határ.

b) Természetesen figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a trianoni-diktátum óta eltelt 88 év és felvidéki magyarság őshonos területeire betelepült idegen lakosság felhigította az etnikai arányokat. Az 1920-as években 90% magyar ajkú lakosság élt ezeken a területeken, ma már az asszimilációnak, a benesi-dekrétumoknak, az elvándorlásnak köszönhetően úgy 35-38% között mozog. Mindezek a tények azonban nem csorbíthatják az autochton magyar polgár jogait, amelyeket 88 év óta megtagadnak, tiltanak tőle. Területileg sem szabad engedményekbe menni, mert ezeréves területeink nem képezhetik semmiféle alku tárgyát. Vitázhatunk egy terület hovatartozásáról, jogi státusáról, de lemondani saját területeinkről sohasem szabad. Tartozhat egy terület akár más országhoz is, de semmilyen generációnak nincs joga utódaink örökségét elherdálnia, bármiről lemondania. Politikai értelemben ma a hon-felvidéki magyarság területei Szlovákiához tartoznak. Az ezeken a területeken élő hon-felvidéki magyarság 88 éve erős asszimilációs folyamatnak van kitéve. Arányaiban a többségi szlováksághoz képest harmadára csökkent a lélekszámuk. Még így is fél milliós őshonos magyar népről beszélhetünk, itt vannak, itt vagyunk és itt akarunk továbbra is élni. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ide betelepült szlovákok és csehek leszármazottjai itt élnek közöttünk, igaz nem autochton népként, csupán adófizető polgáraként Szlovákiának. Eljutottunk a lényeghez.

c) Kétsíkú gondolkodásmódra van szükség. Először is el kell választani a politikai gondolkodásmódot a autochton jogoktól. A politika jelenlegi helyzetéből kiindulva elmondhatjuk, hogy adott egy status quo, amit Szlovákiának hívnak, egy szlovák nemzetállami valósággal és egy autochton gondolkodású magyar nemzetrésszel. A politikai és jogi realitások Szlovákiában a szlovák alkotmányából és törvénykezéséből kiindulva a felvidéki magyarság lehetőségeit, mozgásterét pontosan behatárolják. Továbbá figyelembe kell venni, különböző nemzetközi döntéseket (pl. a párizsi békeszerződést), azt a politikai közeget amiben élünk és a körülöttünk zajlott és zajló történéseket. Egy olyan Európában élünk, ahol csak az erőszak alkalmazásával lehetne határokat változtatni, példa erre Koszovó. Az ott történtek nagyon is hasonlítanak a felvidéki történésekhez 1918-1920 között. Trianon után leválasztották Magyarországról mai Szlovákia területeit. Feltehetjük a kérdést vajon mindez jogos volt-e? Egyértelmű a válasz, minden népnek joga van az önrendelkezésre így a szlovákoknak is jogukban volt önrendelkezni. Nem Csehszlovákiának kellett volna létrejönnie, hanem a Hodza-Bartha határ felett egy önálló Szlovákiának. Ez helyett létrejött egy természetellenes ördögi állapot, egy új állammal amit Csehszlovákiának hívtunk. 1993 után létrejövő Szlovákia ezt a beteges helyzetet megörökölte, annak minden nyavajájával együtt. Itt a párhuzam Szlovákia és a nemrég létrejött Koszovó között, mert mind a két esetben a népek önrendelkezésének a jogára hivatkozunk és mind a két ország területén maradtak olyan autochton nemzetrészek, kiszakított területeikkel az anyaországból. A természetes közegből kiszakított nemzetrészeknek az anyaországi jogi status quo-juk megnyirbálódtak és másodrendű polgáraivá váltak saját őshonos területeiken. Koszovóban a szerbek, Szlovákiában 88 éve a magyarok.

d) Miért jó megoldás a Hodza-Bartha etnikai határ? Sokan teszik fel ezt a kérdést, miért ott akarunk területi autonómiát ahol kisebbségben vagyunk. Egyszerű a válasz, mert ez alatt vannak a mi történelmi területeink, amit a szlovákok is elismertek 1918-ban. Na igen, de az akkor volt. Mondják mások. Amikor a baszkok, katalánok, dél-tiroliak, skótok követelték az autonómiájukat sohasem az etnikai arányokból indultak ki, hanem egy nép autochton jogán követelték azt ami nekik járt, vagyis a saját területeiket. Általában kisebbségben voltak saját területeiken, baszkok, katalánok csaknem eltüntek, tiroli németek arányaikban a felére csökkentek. Így logikusnak tünik, hogy nekünk is, őslakosi jogon követelnünk kell a saját területeinket , hazánkat, az pedig a Hodza-Bartha határ alatt van. A felvidéki magyarok őslakosok, tehát ha lehet ne lopjuk meg önmagunkat, sem ne legyünk önmagunk ellenségei, hanem autochton gondolkodással kérjük, követeljük a mi jussunk, ami nekünk jár. Persze néhányan továbbra bizalmatlanul és hitüket vesztve azt hangoztatják, csak azt kérjük ami kikövetelhető. Csakis olyan autonómia-tervezettel rukkoljunk ki ami megvalósítható. Ezt mind igaz. Hogyan nézzen ki egy ilyen tervezet, van rá valami szabály, vagy leírt megoldás? Két egyforma autonómia a világban nem létezik és akkor kikövetelésének az útvonaláról még nem is beszéltünk. Időben térben egy autonómia megvalósíthatóságát már nem is merem egymáshoz hasonlítani. Tehát előre ne hozzunk itéleteket, mit mért nem szabad, vagy mi megvalósítható, vagy mi nem. Hol van arra garancia, hogy akár a szerényebb követelést, bárki bármikor csakúgy alapon elismeri, jussunkat megadja. Példaértékű lehet a Komárom megye esete, a többségi szlovákság még erre sem volt hajlandó. Ezekután ki meri őszintént kimondani mi a jó, vagy mi a rossz a felvidéki magyarságnak, vajon egy szerényebb autonómia követeléssel kell kirukkolni, vagy a maximumra az őslakosi jogra hivatkozva követelni mindazt amit 88 éve tőlünk megtagadnak. Tudomásul kell venni, minden követelés lényege az alkudozás, ha mi a követelési mércénket alulméretezzük, az eredmény is szerény lesz, de ha a lehetőségeinket maximalizáljuk és ilyen pozícióból kiindulva kezdünk az alkudozásba, az eredmény is sokkal jobb lesz, mint egy bátortalan javaslat esetében. Szükséghelyzetben kell a legnagyobb bátorságot produkálnunk. Gyáva és bátortalan nemzetnek nem lesz megmaradása, hazája pedig pláne nem. A Hodza-Bartha etnikai határ alatt lévő terület a mi hazánk, ha nem ezt fogjuk követelni, nekünk sem lesz megmaradásunk. Mi már elkészítettük a saját autonómia-tervezetünket, de a tárgyilagos vita helyett, az mkp, szimpatizánsai és nem merők részéről lekicsinlőleg csak annyi hangzott el, a CA tervezete nem jó, mert szerintük nekünk egy olyan tervezet kell ami megvalósítható. Na igen, ilyenkor jut az eszembe a közmondás: “Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.” Nem a tervezetet megvitatását kezdeményezik, hanem kerek-perec kijelentik, hogy a CA tervezete rossz és jobb kell nekünk. Csak az az érdekes, hogy azok hangoztatják leginkább, hogy a CA autonómia-tervezete nem megvalósítható, akiknek kötelességük lett volna az elmúlt 18 évben valamiféle megmaradási vízióval kirukkolniuk, egy jó megvalósítható autonómai-tervezettel. Ők erre képtelenek voltak 18 éven át, vagy nem is akarták, mi ezt megcsináltuk fél év alatt. Na igen könnyebb kritizálni azt ami már megvan, mint azt ami nincs és a részükről sohasem lesz meg. A CA autonómia-tervezete nagyonis megvalósítható és ezt az mkp-s bennfentesek is elismerték, ha nem is közvetlenül, de közvetítők útján a tudtunkra adták. Trianonban a nagyhazát szétrombolták, most nehagyjuk, hogy kishazánkat Dél-Fölvidéket. Honföldünket is megnyirbálják hazug és valótlanságokra hivatkozásul.

2. Mi a megoldás? Három pontban felvázoltuk az autonómiatörekvések axiómáit.
- semmilyen többségi nemzet, csak úgy alapon, a többletjogokat nem adják meg, mi esetenünkben az azonos jogokat,
- demokratikus alkotmányok (így az SK-s sem) az autonómiát, mint közeget nem tiltják, tehát szabadon létre lehet hozni,
- az azonos jogokat és az autonómiát békés eszközökkel, de határozott módon, minden alkotmányos eszköz bevetésével, kérni kell, követelni kell.
A fenti pontok szerint kell eljárni.

a) Az autonómia kikövetelésének sokfajta módszere létezik. Ha egy kicsit elemezzük a világban létrejött autonómiákat azok előéletét, nagyon hamar rájöhetünk, hogy kétféleképpen sikerült az autonómiáikat létrehozniuk, békésen, vagy más eszközök alkalmazásával. A más eszközök alkalmazása az mindig az államhatalom kompromisszum-készségének a függvényében történik. Ha kisebbségi nép jogait nem akarták elismerni és nem akartak a tárgyalóasztal mellett megegyezni, a kisebbségi nép aktivistái kénytelenek voltak figyelemfelkeltő tevékenységbe kezdeni. Ennek egyik sokszor emlegetett példája a dél-tiroli autonómiaharc, amikor az olasz kormány erőszakos betelepítéseinek a hatására, előbb békés eszközökkel követelték az autonómájukat, a tárgyalások megkezdését, majd miután süket fülekre találtak, elszakadással fenyegetőztek, majd néhány magasfeszültségű villanyoszlop felrobbantása után, az olasz fél leült tárgyalni a dél-tiroli németek képviselőivel, ami végül is a területi autonómia megadásához vezetett. Az autonómiák többsége sajnos a más eszközök alkalmazásával jöttek létre. Mi a békés alkotmányos eszközök alkalmazását hírdetjük, ezeknek vagyunk a hívei.

b) A szlovák alkotmány tartalmazza az azonos jogok elvét. Tehát adott minden békés eszköz az autonómia, az azonos jogok kiköveteléséhez. Érvényesíteni a polgári azonos jogokat, csak a megfelelő törvények és eszközök segítségével lehetséges, ami az alapfeltétele Dél-fölvidéki (Honföldi) Autonómia Tartományt létrehozásának is. Nekünk ezt az utat kell járni, ameddig ez lehetséges. Szlovákia alkotmánya garantálja az azonos jogokat, tehát az ehhez szükséges Hazához, Honföldhöz, a területi autonómiához jogunk van. Azt a közeget (területi autonómiát a belső önrendelkezés szabályai szerint) ahol ezt megvalósíthatjuk nekünk kell kikövetelnünk határozott módon, békés és demokratikus eszközök alkalmazásával, viták és alkudozások közepette.


Bósza János CA





Hogyan kikövetelni a Honnföldi (felvidéki közös) autonómiát

2008.3.24
Hogyan kikövetelni a Honnföldi (felvidéki közös) területi autonómiát

Két megközelítést alkalmazhatunk, az első autonómiákat semmilyen többségi nép csakúgy alapon nem adja oda, a másik fontos tényező a kisebbségben élő népcsoport, a mi esetünkben a felvidéki (honi)magyar nemzetrész, ha élni akar alapvető emberi jogaival, mint ősi autochton nép, őslakosnép jogán a saját területein követelnie kell az alkotmányos jogait, ha lehet békésen, vagy figyelemfelkeltő ellenállással (polgári engedetlenségi mozgalmak).

Az azonos jogok megadása legegyszerűbben, tárgyalások és nyílt viták keretein belül lehetséges, a szlovák parlement és az EÚ által garantált törvények, rendeletek segítségével. (ideális demokratikus megoldás);

Ha a hatalom, a többségi nép képviselői nem hajlandóak jogos követeléseinket figyelembe venni, marad a másik út a figyelemfelkeltő ellenállás. Ennek jogosságát és alakalmazhatóságát maga a szovák alkotmány garantálja.
Idézet: 32.fejezet
“A polgároknak jogukban van ellenállni mindenkivel szemben, aki el akarja törölni ebben az alkotmányban garantált alapvető emberi- és szabadságjogok demokratikus rendszerét, ha az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök használata lehetetlennek bizonyultak.” (szabad fordítás);

Az alkotmány (12.fej. 1.bek.) kimondja: “Az emberek méltóságban és jogban egyformák. Az alap- és szabadságjog nem vehető el, átruházhatatlan és eltörölhetetlen.” Egyszerűbben fogalmazva, minden polgára a Szlovák Köztársaságnak egyforma jogokkal bír, vagyis mindenki birtokolhatja az azonos jogokat. Alapjog, őslakosijog a szülőföldre és az anyanyelv használatára.

Az alkotmány (12.fej. 2.bek.) kimondja: “A Szlovák Köztársaság területén garantálja az alap- és a szabadságjogokat mindenkinek egyformán nemi, faji, bőr szine, nyelvi, vallási, politikai, vagy más gondolkodástól, nemzeti vagy szociális eredettől, nemzetiségi, vagy etnikai hovatartozástól, vagyoni, nemi, vagy más helyzettől függetlenül.” (szabad fordítás); Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az SK alkotmánya garantálja az azonos jogokat, csupán a hatályos jogi rendelkezésekkel és törvényekkel van baj, vagyis nem léteznek. Mit ér egy alkotmányos alapjog, az azonos jog, ha nincsenek törvények az alkalmazhatóságukra. Ezeket a törvényeket a többségi hatalomnak kellene megalkotnia, a kisebbségi nép, mi esetünkben a felvidéki (honi) magyarság kérésére, követelésére. Ha az állam és annak szervei nem lesznek hajlandóak jogos alkotmányos követeléseinket figyelembe venni és a törvényes eszközök használata lehetetlennek bizonyultak, minden jogunk meglesz az SK alkotmányának 32. fejezetének az alkalmazására (tüntetések, népi engedetlenségi mozgalom, békés útlezárások és további nyomatékkal bíró figyelemfelkeltő megmozdulásokhoz), Persze csak akkor lehetséges mindez, ha mi is meg akarunk maradni magyarnak autochton népnek saját szülőföldünkön. A békés figyelemfelkeltő megmozdulások segítségével rá lehet kényszeríteni a hatalom képviselőit, hogy leüljenek tárgyalni az őshonos magyar nép megbízottjaival a Honnföldi autonómia, a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA AZONOS JOGOK-on történő létrehozásának a céljából.

forrás: CA






Fórum bumm bataházi:
Az 1918.dec.6-án megkötött Bartha-Hodža féle demarkációs vonal:
A magyar-szlovák nyelvhatáron Dévény, Pozsony fölött, Bazin, Kissenkőc, a Sifak patak, Pered, Érsekújvár, a Zsitva folyó mente Verebélyig, Garamkovácsi, Bát, Hontnémeti, Litva, Lest, Losonc, innen Nyustya irányába, Nagyrőce, Betlér, egyenesen Szomolnokig, majd a Gölnic völgye Margitfalváig, a Hernád völgye, továbbá Sáros megye déli része Zemplén megye határa felé, Gálszécs, Tőketerebes, továbbá Szobránctól a Vihorlát csúcsig, Homonna, a Laborc völgye Mezőlaborcon át a magyar-lengyel határig.
Teda dnešné slovenské názvy miest a obcí, ktoré mali patriť Maďarsku podľa Bartha-Hodžovej demarkačnej línie: Devín, Bratislava, Pezinok, Šenkvice, Sládkovičovo, Galanta, Šaľa, Nové Zámky, cez rieku Žitava po Vráble, Kozárovce, Bátovce, Hontianske Nemce, Litava, Lešť, Lučenec, odtiaľto smerom na Hnúšťu, Revúca, Betliar, rovno k Smolníku, Margecany, údolie Hornádu severne Košice, Sečovce, Trebišov, Sobranec, najvyšší bod Vihorlatu, Humenné, údolie Laborca cez Medzilaborce k poľsko-maďarským hraniciam.
Táto demarkačná línia bola čiastočne dosiahnutá len výsledkom I. viedenskej arbitráže 2.11. 1938, a opäť pripojená v dňoch 5.-10.11.1938.
Masaryk ešte aj Slovákov oklamal, keď v máji 1918 a v novembri 1918, teda dvakrát, podpísal dohodu o uznaní samostatnosti Slovákov.
Na Mikuláša si teda spomeňme na klamstvá Masaryka, ktorý zabezpečil aj zostrelenie Štefánikovho lietadla v Bratislave (vtedy Wilsonovo Mesto).
Tehát emlékezzünk Masaryk csalárdságaira.



Itt küldhet üzenetet

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot



Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



librikus [ 2015-01-16 09:46 ]

Az első világháborút lezáró béke főembere Clemenceau, mindent megtett ami hatalmában állott hazája jövőbeni biztonsága érdekében. Először is a jobb sorsra érdemes, restaurált Lengyelországgal, a frissen kreált Csehszlovákiával és Jugoszláviával, végül a majd háromszorosára felduzzasztott Romániával, csatlósokat állított Németország hátába. A párizsi béke folytatása lett a második világháború, melynek győztesei két téridegen hatalom: Szovjetoroszország és az Amerikai Egyesült Államok lettek. Megosztoztak Európán, majd saját hatalmi körükben a megszállt népekre kényszerítették saját rendszerüket. Miután Franciák és németek konstatálták, hogy kevés beleszólásuk van a nagyok politikájába, hát, kibékültek. Így már Clemenceau unokáinak nics szüksége Cseszlovákiára.
A második világháború után Csehszlovákia -rettenetes attrocítások között- kiűzte a hárommillió feletti német kisebbséget az országból, ezért már nem volt szükség a szlovákokra, a szláv többség biztosítására. Talán maguk a prágai politikusok is felismerték a Cseh-medence kedvező geopolitikai fekvését, hogy kevés potenciális háborúnak áll útjában. Viszont Szlovákiával összekötve minden háborúba belesodródik! Az 1989es csehszlovákiai változásokkal párhuzamosan a szlovákok újra kezdték függetlenségüket és a föderáció feloszlatását követelni. Így mindkét nemzet népszavazással a különállás mellett döntött és 1993. január 1-ével két szuverén állam keletkezett; a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.
Szlovákiának joga volt kilépni Csehszlovákiából. Szlovákia déli határa több százezer magyart választ el anyaországától. Nekik nincs joguk anyaországukhoz csatlakozni? Vagy legalább autónomiára szülőföldjükön. Tán a magyarokra máig nem vonatkoznak az emberi jogok? Az osztrák kormány az Európai Biróság elé vitte Dél Tirol ügyét. Azóta Dél Tirol autónomiát kapott! Mert ahogy a szlovákokat, a magyarokat sem kérdezték meg, akarnak e csehszlovákok lenni? Azon kívül mind Szlovákia, mind Magyarország mindkét világháborúban egyazon oldalon álltak!
Csak remélni lehet, hogy szlovákok, ruszinok, magyarok és Erdély népei modus vivendit találnak; vagy szuverén államokként saját parlamenttel, vagy svájci modellre a kantonok-vármegyék államszövetségeként saját érdekükben kiegyeznek egy védelmi közösségben. Az idő sürget! Rövid történelmi időn belül új veszedelem tornyosul az eurázsiai puszta felől: a feltámadt török népek. E hatalmas fenyegetés ellen, a Kárpát-medence népei csak közös összefogással védekezhetnek. Partikuláris kisállamok egyenként fognak elveszni!



Szatmari Zoltan [ 2014-06-06 00:36 ]

Csak kitartas es ha tenlyleg akarlyak akkor eljon a nap! Lasd Szekelyfold ahol egyre hangosabbak es azt hiszem a Vajdasag is jo uton halad.



AZ ACS [ 2011-07-03 17:04 ]

SZEP DOLOG KUZDENI KELL. BOSZA UR.



Bósza János [ 2009-11-07 15:34 ]

Vajdaságban is Újvidék lenne a főváros, ahol a magyarok aránya 20% alatt van, egyébként Kassa valamikor magyartöbbségú város volt. Részben ez azért is szerencsés dolog lenne, ha Kassa lenne a főváros, mert a keleti szlovákok, mondhatnám ruszinok, asszimilált félvérű magyarok és kisebbségben betelepült északi szlovákok alkotják, valójában ők a pozsonyi dominanciával nem értenek egyet. Mégiscsak egy nagy város, ami hathatósabban tudna küzdeni az összes lakos (autonómiai) érdekeiért. A legfontosabb érv pedig az, hogy az effajta megközelítés a szlovák számára is elfogadható lehet, ha megfelelően el lenne nekik magyarázva, hogy az autonómia nem leválasztást, elszakadást jelent, hanem országon belüli önrendelkezést az azonos jogok elvéből kiindulva.



Kató [ 2009-11-07 14:59 ]

Hello!Azt nem értem miért akarják,hogy Kassa is benne legyen az autonómiában.Még nem jártam Kassán,de a Wiki szerint több mint 80%a szlovák.



Tibor [ 2009-09-21 20:49 ]

Kedves Bosza ur
Orulok hogy elore gondolkodik!! Marpedig igenis ez az egyetlen egy ut!! Kozos autonomiat Szlovak-Magyar-Roma Lakossaganak!! Kedves Bosza Ur orulok hogy eszre vette igen is az aki a Romak potencialjat eszre veszi es a jovore gondolkozik higye el nyerni fog!! Csak az ido kerdese mikor szuletik meg a Romak kozott egy Martin Luther King!!!! Szlovakianak tobb mint egy millio lakosa Roma!!!



tom [ 2008-06-11 23:42 ]

egyre kevesebben vagyunk.ha nem fog ossze ez a nemzet minel hamarabb akkor rovid idon belul el fogunk tunni




HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona