|
| Vendégkönyv
|
Indult
2006.október 3-án
Az olvasói nézeteket, a fórum Commora Aulában és Kukacban lévő topikunkból, s a beküldött emailok alapján állítjuk össze.
|
|
| 2006.12.12
|
István írta
Véletlenül \"lapoztam fel\" ezt a honlapot. Nagyon színvonalas, és úgy is mondhatnám: Fején találta a szőget. Érdemes lenne némi támogatásért a magyar polgármeterekhez fordúlni, illetve egy bankszámlát megnyitni, melyre bárki anyagilag is hozzá tudna járulni a honlap uzemeltetéséhez . Kellemes ünnepeket mindenkinek. István
|
|
Hunor és Magor írta:
Büszkeség
Áldás, békesség minden Kedves Olvasónak!
2009.3.13
Nagyon örvendetes, hogy még vannak talpon legények s leányok, kik holmi cocus s mounika helyett az értéket választják. Csak gratulálni tudok nekik. Felismerték, hogy a csillogás nem minden, vannak annál lélekgyönyörködtetőbb dolgok is a világon.
Külön meglepődve látom, hogy olyan dolgok is olvashatók, mint Gyimóthy Gábor verse csodás nyelvünkről, vagy mint pl. a nyirkai jóslat, ami bizony igazán nem mondható rendszerdicsőitőnek. Az ilyen verset bizony a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti Dal után kellen minden magyarnak álmából felébresztve is kívülről tudnia. Büszke magyar! Az vagyok bizony! Büszkén büszke büszkeségemre! Magyarságomra! Nem is értem, hogy pl. az iskola beiratkozási programnak miért nem ez a gerince? Talán ezekben az MKP Hírvivő-ben, Új Szó-ban, Vasárnap-ban és sorolhatnám, miért nem ilyen érzelmű mondatok, versek, szövegek, történetek jelennek meg? Mert rendszerellenes. És bizony a Pártunk és Kormányunk által támogatott hírcsatornákban naná, hogy nem fog önmaga ellen beszélni, lázítani. Pedig mennyi önbizalmat lehet sugározni ilyen apróságokkal az emberek felé. És egy ilyen kérdésben, mint amilyen számunkra az élet ill. a túlélés, nagy szükségünk van biztató, támogató szavakra. Különösen igaz ez a "döntésképtelenekre". Akiknél tényeg csak egy hajszál dönti el, hogy pl. szlovák, vagy igenis magyar lesz a gyermek értő nyelve.
Úgyhogy ezúton bíztatok, bátorítok és jó munkát kívánok mindenkinek az efféle / ilyen jellegű versek, szövegek, történetek felkutatására, közzétételére. Hogy büszkék lehessünk.
Szebb jövőt!
|
|
Tisztelt Bósza János!
Örömmel látom, a honlap üzemel, ami azt jelenti, hogy nem volt hiábavaló a sok munka, amit az autonómiáért, iletve a honlapért tett.
További eredményes munkát és kitartást kívánok.
Eredményest írtam, hiszen ez is eredmény, hogy létezik ez a honlap, mert ez sokkal hatásosabb, mintha csak személyesen szeretné meggyőzni az embereket az autonómia fontosságáról.
Nem szabad senkinek elfelejtenie azt a tényt amig létezik magyar nép, addig mindig van remény, hiába küzdenek a magyar nép ellen az ellenségei.
A küldő e-mail címe: kalev
2009.3.8.
|
|
Vendég R.S. írta:
Tisztelt Bósza János!
Szomorúan olvasom a döntését, hogy befejezi az autonómiaharcát illetve nem tudja tovább üzemeltetni a honlapot.
Sajnos a magyarok sem a Felvidéken sem Magyarországon még nem döbbentek rá arra, hogy milyen fontos lenne ez autonómia.
Hiába volt TV vitaműsor az SNS-sel ez úgy látszik kevés volt.
A politikusok nem értik vagy nem akarják érteni az autonómia lényegét.
Pedig vannak jó példák az EU-ban Dél-Tirol , Aland szigetek Finnországban.
A korlátolt emberek nem értik azzal, hogy egy ország többnyelvű, az előny lásd Finnország ahol a svéd és a finn is a hivatalos nyelv.
De ilyen Belgium is ahol a flamand és a vallon is hivatalos, de példa lehet Svájc is ahol 4 nyelv a hivatalos.
Slota és magyarországi társai abban érdekeltek , hogy legyen megosztottság.
A régi elv : oszd meg és uralkodj itt ez a divat.
Minden tiszteletem az Öné aki harcolt és büszékn fog elbukni,és a harc nem volt hiábavaló.
|
|
Vendég írta B.M. Békéscsabáról:
Tisztelt Nemes Célért Kűzdő Magyar Testvéreim! Átolvastam az autonóm tervezetet, és annak minden sorával egyetértek. Csak gratulálni tudok a program kidolgozóinak!. Hittel, szívvel, szeretettel, célt lehet érni. Többszöri felvidéki nyaralásom során érzékeltem, hogy a szlovákság nagy része mélyen kötődik a teremtő Istenhez. Legyen Jézus Krisztus a közvetítőnk feléjük, hogy elfogadják törekvéseinket. Mily csodálatos lenne, ha Pozsonyban, egy húvét hétfőn, kerülne kihírdetésre az autonómia tervezet elfogadása. Teremtő Istenünk, fiad Jézus Krisztus nevében kérünk, hallgasd meg kérésünket! Áldott, békés ünnepet kívánok testvéri szeretettel.
|
|
| Délföld-Južansko
|
Délföld-Južansko
Délföld-Južansko
2007.4.24
Kedves János!
Nagyon szükséges egy térképet föltenni arról, amiről hanaszálunk /beszélünk/.
Sajnos a 3 régióban Dunamenti régió
Gömöri régió
Ung- és Bodrogközi régió
térképe hiányzik, igy sajnos nincs képük az embereknek erről.
Volt egy térkép ideiglenes, amelynél elmondtam nem tökéletes. Most nem találom.
A Hodzsa-Bartha féle saját térkép sincs a honlapotokon!
Tehát ez nagyon fontos.
Nekem az az állitásom, hogy a 2.VH alatti területből köll kiindulni, amely területből a szlovák ajkú területek döntenének maguk, hogy hová szeretnének tartozni. Ez 20 éves átmenet után lehetséges!
Addig a legigazságosabbnak tartom ezt a autonómiát erre a területre kimondani!
A roma lakosság arányszámában nyelvileg egyenlőre nem követeli a roma lovári nyelv bevezetését. Ők ezt 8%-nál megkaphatják.
Dél-Fölvidék - Délföld - Juzsná zem - Juzsanszko- Dolnyácko - Juzsné Szlovenszko
A Horná zem vagy Horny vidiek Fölvidék egész Szlovákia. Ezen belül tehát meghatározom a területet, amely alapul szolgál az autonómiára!
Mi csak konkrétumból vagyis a létező vagy már létező valóságból induljunk ki és ne abból, ami csak egy terv volt a Bartha-Hodzsa féle terv.
Összehasonlithatjuk a 2 elképzelést és ezt megtehetjük, de javaslom ne akarjunk többet annál, mint ami már a mienk volt!
Az etnikai határ a 2. VH alatt ott húzódott és ezzel meg kéne elégednünk!
Dél-Fölvidék
Délföld a miénk volt és miénk lesz!
Ezt megtartani kötelességünk!
A szlovák nyelvterületet ebből 96%-os többséggel ki lehet és ki szabad engednünk, ez az ő döntésük kell legye, mert az etnikai határ a döntő!
A nyelvhatár jelentősen módositva lett és néhány község elszlovákosodott. Érsekújvár és környéke az a vegyes terület, amelyről beszélhetünk.
Kassa környéke a másik.
Az a kérdés, mit és mennyit akarunk az autonómiánkban?
3 régióra kell osztani és a Dunamenti régió a fő nyelvterülete ennek!
Az etnikai határok Délföld területén belül azt jelzik több a szlovák, mint a magyar!
Ebből még hátrányosabb lenne a másik Hodzsa-Bartha féle terv, amely nagyobb
területet igényelne vissza Délföldne!
Ezért személyesen a 2.VH alatti határokat javaslom alapul venni, amelyek a Bartha-Hodzsa féle tervre épültek!
forrás: Róbert
|
|
Elemző
Az államalakulaton belüli önkormányzó (autonóm) nyelvterület, az önigazgató nyelvi közösség és a népcsoportok anyanyelv-használatának egyenlő joga jelentősen segíti az egyén nemzeti önazonosságának megőrzését, hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, politikai hatalomhoz való hozzáférését, gazdasági és kulturális esélyegyenlőségét. A nagy toleranciával (megértéssel) megalkotott önigazgatási terület, minden ott élő etnikai csoport számára lehetővé teszi a politikai hatalomhoz való hozzáférést és létrehozza az egyaránt üdvös gazdasági és kulturális esélyegyenlőséget. A történelmi tapasztalatok a demokratikus jogállamokban bizonyítják, hogy az önkormányzó nyelvközösségi csoport tagjainál az állam iránti lojalitás növekszik, valamint az etnikumhoz való tartozásuk felerősödik. A nyelvterületi autonómiák működési alapelve, hogy a felsőbb szintű döntéshozatalban részt vesznek és az együttműködés elvét betartják minden hatalmi szinttel. A fentiekből kiindulva szívesen olvasnék és vitáznék egy tömör alulról építkező felvidéki önigazgatási tervezetről, mely tartalmazza:
1.) a település, az autonóm terület és az állam illetékességét, kidolgozva az alulról való építkezés elve szerint
2.) a település és az autonóm régió pénzügyi forrását
3.) az iskola- és kulturális rendszer nyelvközösségi önkormányzatiságát és pénzügyi forrását
4.) a települési, regionális és országos választási rendszert, ami biztosítja a nyelvközösségek között a hatalom megosztását az önkormányzatokban és az együttműködést minden hatalmi szinttel
5.) a közszolgálati munkahelyek és a közjavak elosztási elvét tekintettel a nyelvi hovatartozásra
6.) a nyelvhasználat szabályait a településen, a régióban, az országban és ezek intézményeiben
7.) a nyelvközösség által beszélt nyelv oktatási elvét a másik népcsoportnál
Úgy gondolom, hogy másokra való nagy odafigyeléssel készített autonómiatervezettel jelentős támogatást lehet szerezni az egyes népcsoportok tagjaitól, az önigazgatás megvalósításához.
2007.1.27
|
|
Vendég írta:
Tisztelt Magyar Testvéreim!
Ha nem szorgalmazzuk a szlovák néppel a párbeszédet, és nem oldjuk fel a bizalmatlanságot, esetlegesen a gyűlöletet mindkét nép feloldódik és eltünik a Kárpát medencéből, nem ezt érdemeljük. Tegyük félre a viszálykodást, türelmetlenséget politikusainkat kényszerítsűk az öszinte tárgyalásokra. Két keresztény nemzet, a hit közös nevező lehet meg kell békélni egymással
Mindkét nép érdekében ezt kívánom.
Egy szívből és lélekből magyar ember
2007.02.03
|
|
Magyarnemzet írta
Megpróbálom felhívni a figyelmet egy dologra, amit a NEM IGAZ (de igaz lehet) menüpontban olvastam a honlapon. Gyerekek miféle \"durva magyarosításról\" beszéltek ti a 19.század végén ? Próbáljatok egy kicsit utánanézni a kiegyezés után született nemzetiségi törvénynek s összehasonlítani a mai törvényekkel.
Néhány pontját beillesztem ide:1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában
Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja;
minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, a mennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik;
a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:...
27. § A hivatalok betöltésénél jövőre is egyedül a személyes képesség szolgálván irányadóul; valakinek nemzetisége ezután sem tekinhető az országban létező bármely hivatalra, vagy méltóságra való emelkedés akadályául. Sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos birói és közigazgatási hivatalokra, s különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig alkalmaztassanak.
23. § Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi hatóságához és törvényhatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be.
Más községekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető község, vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét használhatja.
16. § Egyházi felsőbb és legfelsőbb hatóságok az államkormányhoz intézett beadványaikban ügyviteli, vagy jegyzőkönyvi nyelvöket s hasábosan az állam hivatalos nyelvét, a törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaikban az állam nyelvét; vagy, ha több a jegyzőkönyvi nyelv, azok bármelyikét: az egyházi községek pedig, mindezen hivatalos érintkezéseikben az államkormány és saját törvényhatóságaik irányában az állam hivatalos nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvöket; más törvényhatóságok irányában pedig az illető törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatják.
17. § Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási minister teendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén; köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik.
18. § Azon területeken létező, vagy felállítandó állami közép és felső tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állítandók.
19. § Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, a mennyiben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak.
20. § A községi gyülések maguk választják jegyzőkönyvök s ügyvitelök nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, a melyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja.
21. § A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni.
22. § A község saját törvényhatóságához, annak közegeihez és az államkormányhoz intézett beadványaiban az állam hivatalos, vagy saját ügykezelési nyelvét; más törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatja.
14. § Az egyházközségek, egyházi felsőségeik törvényes jogainak sérelme nélkül anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben - az országos iskolai törvény korlátai között - iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.
15. § A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapítják meg a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel és egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna: az állami felügyelet szempontjából a jegyzőkönyvek egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők.
Ha különböző egyházak s egyházi felsőbb hatóságok érintkeznek egymással, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyelvét használják, a melylyel érintkeznek.
10. § Az egyházi biróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvöket.
11. § A telekkönyvi hivataloknál a törvényszék felügyelésének tekintetéből is az illető törvényszék ügykezelési nyelve használható; de ha a felek úgy kivánják, mind a végzés, mind a kivonat az állam hivatalos nyelvén, vagy azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek egyikén is kiadandó, a melynek területén a telekkönyvi hivatal van.
12. § A felebbezett perekben, ha azok nem-magyar nyelven folytattattak, vagy nem-magyar okmányokkal vannak ellátva, a felebbviteli biróság mind a pert, mind az okmányokat, a mennyiben szükséges, magyarra fordíttatja azon hiteles fordítók által, a kik a felebbviteli bíróságoknál államköltségen lesznek alkalmazva, s a pert ezen hiteles fordításban veszi vizsgálat alá.
Végzéseit, határozatait és itéleteit a felebbviteli biróság mindig az állam hivatalos nyelvén fogja hozni.
Leküldetvén a per az illető első birósághoz, ez köteles lesz a felebbviteli biróság végzését, határozatát, vagy itéletét minden egyes félnek azon nyelven is kihirdetni s illetőleg kiadni, a melyen ez azt kivánja, a mennyiben az a nyelv a biróságnak ügykezelési, vagy a törvényhatóságnak valamelyik jegyzőkönyvi nyelve volna.
7. § Az ország minden lakosa azon esetben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen, vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát, és a biró segélyét:
a) saját községi birósága előtt anyanyelvét;
b) más községi birósága előtt saját község ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét;
c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét;
d) más biróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak biróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik.
8. § A biró a 7-ik § eseteiben a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; a kihallgatást, tanúhallgatást, szemlét és más birói cselekményeket úgy a peres, mint a peren kivüli, valamint a bűnvádi eljárásoknál a perben álló felek, illetőleg a kihallgatott személyek nyelvén eszközli; a perek tárgyalási jegyzőkönyveit azonban azon a nyelven vezeti, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közől kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha e tekintetben megegyezés létre nem jönne, a biró a tárgyalási jegyzőkönyvet a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikén vezetheti, tartozik azonban annak tartalmát a feleknek szükség esetén tolmács segélyével is megmagyarázni.
Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontosabb okmányait is, ha ezek olyan nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért.
Az idézési végzés a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható, annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő fél lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogalmazandó.
A birói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó: de köteles azt a biró minden egyes félnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen kivánja, a mennyiben azon nyelv a törvényhatóságnak, a melyhez a biró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi.
6. § A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják.
3. § Törvényhatósági gyülésekben mindaz, a ki ott szólás jogával bir, akár magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar.
4. § A törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják; de használhatják a mellett hasábosan még azon nyelvek bármelyikét is, melyek jegyzőkönyveikben használnak. Egymásközti irataikban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét használhatják, a mely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a második szakasz szerint jegyzőkönyvei vitelére elfogadtatott.
- Európa legtoleránsabb \"Nemzetiségi törvénye\" a Kiegyezéshez és Deák Ferenc nevéhez fűződik, melyet 1868-ban hozott meg a Magyar Országgyűlés - a tőlünk elszakított nemzetrészeink boldogok lennének,ha a gyakorlatban annyi jog illetné meg oket, mint amennyit Magyarország nyújtott a nemzetiségeinek másfélszáz évvel ezelott, ez vonatkozik úgy az iskolarendszerre és minden más területre, Európában a gyarmatosító birodalmak és nagyhatalmak törvényei ezt meg sem közelítették -Magyarországon a népoktatást 1868-ban vezették be, ANGLIÁBAN csak KÉT ÉVVEL KÉSöBB.
Az I.világháború előtt a Magyarországon a magyarok 73,3%-a tudott írni-olvasni, a németek 82%-a, a tótok 69,7%-a, a románok 52,1%-a, a szerbek 59,8%-a. Ezzel szemben a Román Királyságban a lakosságnak csak 39,9%-a a Szerb Királyságban csak a lakosság 16,9%-a tudott írni -olvasni.
- a XX.század fordulóján Magyarország 16 ezer iskolájából 5 ezer nem volt magyar tanítási nyelvű, ezek közül 2842 román iskola volt, ez jóval nagyobb szám volt, mint az iskolák száma az akkori Román Királyságban.A XX. századfordulón a magyar kormány egyetlen év alatt közel kétszáz német és háromszáznál több szláv iskola részére biztosított államsegélyt.A román iskolák és egyházak részére évente 14 millió aranykorona támogatást folyósított akkoriban.Ez jóval magasabb volt annál a támogatásnál, amelyet a Romániában kaptak akkor a román egyházak és iskolák.Rosetti román államférfi elismerte,hogy magyarország nyelvi,faji és vallási megkülönböztetés nélkül szabadította fel jobbágyait. Ez Romániában csak 15 évvel később csak véráldozat árán valósult meg.
Forrás: commora aula 2006.12.16
|
|
| A szlovák politikai elit ...
|
Vendég írta:
Vendég írta:
A szlovák politikai elit úgy vélekedik az autonómiáról, hogy azt mondja \"szélsőség\" és úgy gondolja ezzel lehet védekezni és riogatni! Ezt a félretájékoztatást az egész médiagépezet által, megpróbálja belesulykolni az emberekbe. Ezt a téveszmét kell hathatósan kigyomlálni a fejekből és a félelmet eloszlatni. Az ami jár, ha nem kérjük nem fogják tálcán kínálni. ENSZ határozat: \"1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre...\" A magyar nemzet Európa legnagyobb kisebbségi sorsba kényszerített nemzete. A kisebbség szó alatt elsősorban a teljes önrendelkezési jog hiánya értendő. A magyar nemzet 1/3-át érinti. Teljes önrendelkezési joga nincs. Semmi különös nincs abban, ha ezt követeli. Az egyik legnagyobb probléma a gőgös magyar politikai elit következetlensége (lásd pl. a Markó-féle hintapolitikát Erdélyben hová vezetett és lásd a Bugár- féle "kompromisszum-politikát\" hová vezetett, de mondhatjuk úgy is,hogy az MKP megalkuvása az autonómia ügyének elárulását eredményezte, sőt!
|
|
vendég
Miért hallgat a magyar értelmiség?
A tévedés elkerülése érdekében előre szólok, hogy nem tartozom a felvidéki értelmiségiek körébe. Csak engemet is érdekel a téma, és sokat foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel, amit itt feltettél szűk családi illetve baráti körben. Mert bár értelmiségi nem vagyok, felvidéki igen.
Szerintem ennek az egyik oka, hogy nem akarják elveszíteni az állásukat. Másik ok - ne panaszkodjunk, mert az uszításnak számít. Uszítani pedig nem szép dolog.
Hát nem érdekes, hogy egy demokratikus jogállamban bűnös dolog panaszkodni? És még érdekesebb, hogy ezt a sértett fél közül is sokan így érzik.
Egyre komolyabban az az érzésem, hogy valami nagyon nincs rendben ebben az országban, ahogyan a fevidéki magyarsággal sem.
forrás: felvidek.ma fórum
|
|
Vendég
Néhány emberrel beszélgettem a közelmúltban történt események hatására. (magyarokat ért atrocitások) Döbbenetemre a beszélgető partnereim mindegyike vagy nem-mel, vagy nem érdekel-lel válaszolt a Felvidéki autonómiára. Mindegyikük magyar nemzetiségű volt, magyar közegből. Mikor megkérdeztem, hogy miért nem akarnak autonómiát a válasz az volt, hogy miért lenne nekünk az jobb? Legfeljebb annyit érnénk el, hogy a szlovákok még jobban utálnának minket. Vagy: min változtatna az?
Szerintem ez a passziv, illetve negativ hozzáállás az autonómiához a magyarság körében abból fakadhat, hogy a szlovákok körében ilyen a hozzáállás. Tehát szajkózzák azt, amit hallanak, mivel csak ezt hallják. A másik nézőpont, ami a pozitivumait sorolná fel - nem hallható szinte sehol sem. Hogy ez változzon, abban nagy szerepe lenne az MKP-nek. Az MKP viszont idáig nem volt hajlandó foglalkozni a felvidéki autonómiával, ami a magyarság körében csak erősitette a passziv-negativ értelmezését a szónak.
forrás: fórum felvidek.ma
|
|
| Ez is vélemény
|
Občan slovenský
Görcs Magyarország! Mindent visza! 2006 - ba már ez nem aktuális és csak álmodhatok naczionális Magyarok arrol. Jó regelt...
|
|
Vendég:
Végre autonómia! Legyünk méltók székely magyar testvéreinkhez.
Gyáva népnek nincs hazája! Cs.E.
|
|
Stranger:
Az igazság az,hogy sok esetben egyik fél gondolatmenetével sem tudok egyetérteni.Mindkét fél felelőtlenül hecceli a másikát,meggondolatlan kijelentésekkel,ki tud nagyobbat rúgni a másikba alapon,miközben még véletlenül sem érintenek tudatos,valós kérdéseket, igazi problémákat.Szeretném egyszer azt hinni,hogy szlovák polgártársaink végre valahára nem csak töredékinformációkból,félig elolvasott újságcikkek és korrupt szervezetek képviselőinek kijelentései alapján formálnának elhamarkodott véleményt.Ugyanekkor végre ráeszmélnének,hogy egy valóban demokratikus állam ma már nem többségi alapon működik.Szlovákia,egyesek bármennyire is nem ezt szeretnék hallani,számunkra éppoly fontos,éppúgy a legszentebb akárcsak a többségi nemzetiségnek,éppúgy részt vállalunk annak egészében,mindennapjaiban.Szlovákia nem tisztán szlovák nemzetiségű állam,ha ezt végre sikerül felfognia és elfogadnia a többségben lévő nemzetiségnek és nem pedig arra törekedne,hogy idejemúlt szégyenletes viselkedési normáktól vezérelve saját képére akarjon formálni mindent ami egy kicsit is eltér a hamisan felállított Szlovákia képtől,akkor talán végre meg lehet kockáztatni felvetni az affajta kérdéseket,akár a kissebbségek mint veszélyeztetett nemzetiségi csoportok .Egyenlőre az asszimilációt természetes folyamatként értelmezik országszerte,a legszomorúbb,hogy mi magunk sem vagyunk tisztában hosszútávon ennek valós veszélyével.Tőlünktől sokkal fejlettebb demokráciákban már jóideje elismerték,hogy a kissebbségeket kiegészítő jogok kell,hogy illessék,épp magasfokú veszélyeztetettségéből kifolyólag,de ha jobban belegondolunk jó esetben ezt kellene,hogy diktálja az igaz emberi erkölcs is.Ha ezt a két alapvető dolgot sikerül elfogadnia minden tisztes állampolgárnak Szlovákiaszerte,mondhatjuk,hogy megért a helyzet a békés együttműködéshez.Ennek elfogadható formában való propagálása,a legmélyebb tisztelettel a többségi nemzetiség felé viszont a mi feladatunk.Minden más zsákutcába vezet közös ügyünket tekintve.
Ami bennünket illet, szlovákiai magyarokat,talán nem ártana újra fel állítanunk egy bizonyos önértékelési normát,figyelembe véve,hogy hosszú évek során felfogásunkban bizony kitolódtak azok a bizonyos határok amit még jószerivel elfogadhatónak találunk mindennapjainkban.Nem ártana,ha minden kissebbségben élő állampolgár tudatában volna azzal,mi az amivel tudatlanul megelégszik ma és mi az amivel joga szerint élhetne egy igazságosabb környezetben.
Az igazság az,hogy bármennyire is igyekeznénk, sikeres fellépést csak egy összhangban működni képes, közös ügyért tudatosan cselekvő nemzetiség tudna felmutatni.A lehetőség kulcsát pedig mindenki magában keresse.
A Commora Aulát épp ezért találom nagyszerű kezdeményezésnek,meg van a lehetősége,hogy segítsen eligazodni döntéseink mivoltában és hogy mindezt megfelelő keretek közt publikálja minden hasonlóan gondolkodó ,de akár mindebben kételkedő ember felé.
(commora aula)
|
|
Vendég:
Azok közé tartozom aki már több mint 10 év óta küzd a felvidéki magyar közösség autonómiájáért. Eredményeket is értünk el azonban ezeket az MKP vezetőségnek sikerült lenullázia és sokan akik ma autonómisták, akkor cinkosan hallgattak és nem riadtak vissza a hazugságtól és demokratikusnak éppen nem mondható módszerek alkalmazásától sem. Mindez tételesen igazolható!
Úgy látszik azonban, hogy a felvidéki magyarság autonómiájáért való küzdelem új erőre kapott és gondolom a folyamat megállíthatatlan. Örvendetes, hogy fiatalokról van szó akik zömükben már tulléptek Kusy professzor ugymondd magyarbarát, de zavaros auronómia ellenes nézetein. Csak most sokkal nehezebb lesz eredményeket elérni mint néhány évvel ezelőtt. lehetett volna. A politikai felelősség az MKP vezetőit terheli Duray Miklóst is beleértve. Most már csak be kell látni, hogy az MKP-t már túllépte az idő. Más kell, valóban egy új magyar párt.
Duray nem volt az autonómiák híve. Ezt többször ki is nyilatkoztatta, sőt álláspontját próbálta Romániába, Jugoszláviába és Ukrajnába is exportálni. Szerencsére nem sok sikerrel!
I.N. (kukac)
|
|
Vendég:
Az ébredezés már több mint tizenöt éve tart. Az a meggyőződésem, hogy itt nem ébresztésről hanem inkább altatóról van szó, illetve arról. hogy ne
sérüljenek az MKP megélhetési vezetőinek politikai és gazdasági érdeke: Tehát röviden éljen ez az EU és abban a szlovák nemzetállam mint erős bástya:
(kukac)
|
|
Cered:
Bugár vezette MKP-s véd és dacszövetség, mindent elfogadott, nem csak a semmit, de olyan törvényeket is amely teljesen ellehetetlenítette a felvidéki magyar közösséget. Őket alúlmulni lehetetlen: Azért egyszer nekik is felelni kell ezért és nem lesz elég az alacsony ingeküszöbre vagy Slotára hívatkozni.
(kukac)
|
|
vendég:
Ne figyelj a károgókra, az itt magukat kurva okosnak képzelőkre, de semmit nem tevőkre, a megélhetési politikusokra, akik már régóta elfelejtették, kik juttatták őket oda és kikért vannak ott! Kezdeményezésed tiszteletreméltó, VÉGRE valaki tesz is valamit az autonómiáért. Remélem sokan csatlakoznak hozzád, több civil szervezet és elindul egy felvilágosító kampány. Alulról kell nyomást gyakorolni díszpinty politikusainkra, ez lehet a járható út. Ehhez kitartást és erőt kívánok Neked!
"Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás." (Kossuth)
(kukac)
|
|
Elemző
A polgárok és az MKP hozzá állásásához a választ lehet, hogy megtalálod a következő pontokban: Lingvicizmus,A hatalmon lévők kirekesztő módszerei,
21. Az ellenségkép-hisztéria létrehozásával, védekező álláspontra kényszeríti a nemzeti kisebbséget és etnikumot, hogy lemondjon bizonyos alapjogokról is annak érdekében, hogy tompítsa az ellene irányuló támadások élét.
22. A nyelvi kirekesztés és az erőszakos beolvasztás ellen fellépő kisebbségi vezetőket üldözi, bebörtönzi, vagy a hatalomba őket bevonja (lefizeti) abban az esetben, ha követelésük jelentős részét felfüggesztik
Lingvicizmus
|
|
Derik:
Helló mindenkinek! Egyetemista vagyok, 21 éves . Én már regisztráltam magammat a honlapon és remélem mások is ezt teszik.
Talán hosszú út áll előttünk, talán nehéz lesz a célba érnünk de legalább próbáljuk meg! EGYÜTT AZ AUTONÓMIÁÉRT!
(commora aula)
|
|
Szóljon hozzá
vitéz Soós József honvéd száza [ 2010-12-09 16:52 ]
Tisztelettel!
A lap nagyon jó, élvezet olvasni!
Örülök, hogy a "trianon" című kis esszémet leírtad, kis kifogás az, hogy változtattál rajta, nem is lenne ez baj, de kár érte, hogy olyan részeket is kihagytál belőle melyek nagyon tanulságosak, elgondoltatóak lettek volna!
Léteteken ŐSISTENÜNK ÁLDÁSA LEGYEN!
Sudolský Gábor [ 2008-11-16 03:30 ]
"Ha nem cselekszel az utasításom szerint, és megtagadod a harcot, tévútra lépsz. Természeted miatt a jövőben mindenképpen háborúskodnod kell majd." [Bhagavad-gita 18/59]
Ezt Krisna mondja, Arjunának, azaz a Legfelsobb Személy, az Árja királynak. Az árja, a turáni rassz, akiket ki akarnak írtani a Kárpát medencéből is. Így rendőr államokat hoztak itt létre. Mivel amerikabán már sikeresen kiírtották az indiánokat, most a Kárpát-medence került sorra. Ezt csak azért nem látják az emberek, mert csak 100 éves távlatban képesek gondolkodni, mivel a testükkel azonosítják magukat és nem tudják, hogy 500 év múlva is itt kell lenniük. Mivel már gyakorlatilag állatias szinten élnek, úgy érzik mindegy milyen testet kapnak következő életükben, de a materializmus bűzében ez a kérdés fel sem merül.Az emberi fajták eltitkolásával,a népesség teljes degenerációját akarják elérni.Ha valaki csak felhozza a témát mindjárt rasszistáznak,pedig még a kutyáknál is látható az elkorcsosodás.Az embereknek egy hamis felsöbbrendűség érzést adva,elhitetik hogy az emberi test nem ugyanúgy az élő világ része mint az összes többi élőlény a Földön.Így aztán könnyű vele elhitetni még azt is,hogy az a jó neki,ha ül a fotelében és nézi a tv-t.
A Kárpát-medence őslakossága mi vagyunk, semmiféle honfoglalás nem volt. Árpád felszabadítóként jött ide a Kárpát-medencébe a hét vezérrel, mert már akkor is beszivárogtak az idegenek és elnyomták az őslakosokat! Ezutan pedig I. István megöletett minden magyar-tudót (mágust,sámánt) akik a tudás őrzői és továbbvivői voltak, elpusztítva minden rovásos információt. A kerszténység rabigáját rakva ezzel a nyakunkba. Azonban ez az ősi tudás a legfontosabb! E nélkül nincs kiút az anyagi világból és csak az állandó újjászületés marad. Rabszolgává válik minden ember, még a tudás népe is?
A Kárpát-medencét főleg szlávok veszik körül, akik a szolgák kasztjába tartoztak. Itt nem arról van szó, mint ami ma folyik, hogy ez a szolga nép egy világ-bank nevezetű pénz-oligarchiát szolgál, hanem a Legfelsőbb Személyt az Öreg Istent szollgálták. A szolgák kasztját ellenünk fordították és a 20. századi népírtásnak és kommunista butításnak köszönhetően gyakorlatilag teljesen besőtétedett a tudás népének utolsó vedőbastyája felett.
A Magyarra jellemző képesség példaul a gyógyítás. Öntudatlan működése azonban csak betegségekhez vezet. Önmagunk ellen használjuk azt az Erőt amitől többek lehetnénk. A Kárpát-medence mindig a Magyaroké volt, es aki idejött annak meg kellett tanulni a magyar nyelvet, ugyanúgy mint ahogy ezt a Földön minden országban megkövetelik. Addig amíg nem az egész Kárpát-medencében államnyelv a Magyar, addig bizony idegenek fognak ülni a fejünkön, mert csakis anyanyelvében él a nemzet! Ahhoz azonban, hogy újra alkotmányban legyen a magyar államnyelv az egész Kárpát-medencében, a harcosok kasztját, a hunok leszármazottait megint Kárpát-Magyarország királya kell, hogy irányítsa győzelemre ugyanúgy, mint tette azt Árpád nagy-királyunk.
tom [ 2008-09-03 01:00 ]
kedves magyar testvéreim. ne legyenek illúzióitok azzal kapcsolatban hogy egyetlen szlovákkal is értelmes párbeszédet lehetne folytatni a felvidéki autonómiáról.a szlovákság kilencven százaléka gyűlöl minket magyarokat,és ez legyen az elsődleges szempont.békés párbeszédnek itt már sajnos helye nincs.
|
| | HÍREK | Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.
Felvidék
Honföldünk
| Nemzeti dal
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk
| Utassy József gondolata
- 2009.03.15.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
| A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
| Új menü
- 2009.02.27.
| Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
| Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
| Vígh Károly
- 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
| Az élet
- 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
| Cikkajánló:
- 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
| Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.
|
| Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.
Szavazás!
| Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.
|
Véletlen link.
|
| Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.
|
| Rovásírás
- 2007.06.09.
| Újévi mondóka
- 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
| Lao Ce
- 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
| Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.
LONG LIVE
| Szózat
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének
| Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
| Hun imádság
- 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
| Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
| Soviniszta
- 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
| Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
| József Attila
- 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
| A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.
Miért ne-ken
| Nyelvlecke
- 2009.05.18.
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó
|
|
|
