Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció




Szlovákia 1989—1998

Összeállította Orosz Márta

1989

november 18. Megalakul a Független Magyar Kezdeményezés. Alapító tagok: Tóth Károly, Balla Kálmán, Huncík Péter, Sándor Eleonóra, Barak László, Öllõs László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, A. Nagy László, Csáky Pál, Világi Oszkár, Németh Zsuzsa. A mozgalom kiindulási pontjául a parlamenti demokrácia megteremtése, nem a magyar kisebbség helyzete szolgál (Gyurovszky László).

december 4. A Harminchármak dokumentumát aláírók zöme megalakítja a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma nyitott, demokratikus kezdeményezését. A Fórum kiemelt célja, hogy hangsúlyozott figyelemmel kísérje a csehszlovákiai magyarokat érintõ politikai, társadalmi, gazdasági és mûvészeti változásokat.

december 6. Megjelenik a Magyar Diákszövetség felhívása, amely demokráciát és ideológiáktól mentes oktatást követel. Szóvivõi Somogyi Szilárd és Berényi József.

december 7. A Csemadok KB rendkívüli ülésén rehabilitálják azokat, akiket az 1968—69-es események után kizártak a szövetségbõl. A választmány tagjai megválasztják az új, 21 tagú elnökséget, és elfogadják a szövetség új programnyilatkozatát.

december 13. Varga Sándort, az FMK jelöltjét a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesévé nevezik ki.

december 15. Megjelenik A Nap, az FMK független lapja.

Megjelenik a Csehszlovákiai Magyarok Fórumának nyilatkozata.

december 16—17. 2000-en vettek részt azon a tiltakozó nagygyûlésen, amelyet a NyEE, az FMK és a dunaszerdahelyi tájvédelmi szervezet rendezett a dunai vízlépcsõrendszer ellen.

december 17. Dunaszerdahelyen az FMK elsõ országos közgyûlésén elfogadják a párt ideiglenes mûködési szabályzatát.

december 27. Az FMK küldöttsége látogatást tett Szlovákia oktatási miniszterénél. A találkozón megállapodtak abban, hogy évente kb. 200 magyar pedagógusjelölt kezdje meg tanulmányait a nyitrai pedagógiai fõiskolán, hogy megszûnjön az eddigi pedagógushiány.

december 30. Felhívás jelenik meg az Új Szó-ban, hogy alakuljanak Magyar Kereszténydemokrata Klubok.

Az elõkészítõ bizottság tagjai: Janics Kálmán, Ordódy Katalin, Popély Gyula, Lapos József, Földessy László, Zilizi Tihamér, Németh Rezsõ, Soltészné Fölös Vilma.

1990

január 3. Találkozik a NyEE és az FMK vezetése, és megegyeznek egy, a nemzeti kisebbségekrõl szóló dokumentum kidolgozásában.

január 13. Nyitrán megalakul a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai és érdekvédelmi szervezet.

január 18. Az FMK küldöttsége részt vesz a Polgári Fórum Tanácsa megbeszélésén, ahol tájékoztatást adnak a csehszlovákiai magyarság helyzetérõl.

Megjelenik az FMK programnyilatkozata.

A Nyilvánosság az Erõszak Ellen és a KDH felhívására a Független Magyar Kezdeményezés szervezni kezdi az alakuló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. A szervezõbizottság elnöke Janics Kálmán, a bizottság tagjai: Csáky Pál, Gyurgyík László, Földessy László, Hamerlik Rudolf, Holla József, Lapos József, Ordódy Dénes, Rajczy László, Simkó Tibor, Schniererné Wurster Ilona, Soltészné Fülöp Vilma, Szõcs Ferenc, Vajda Péter, Zilizi Tihamér.

január 23. A NYEE és az FMK közös nyilatkozatot ad ki a nemzetek és nemzeti kisebbségek együttélésérõl Szlovákiában, amelyben a szlovák és magyar demokraták közösen szállnak síkra a nemzeti és kisebbségi jogok európai szintû betartásáért.

január 30. A Szövetségi Gyûlésben a lemondott magyar képviselõk helyére kooptálták az FMK színeiben Németh Zsuzsát, Sándor Eleonórát, Világi Oszkárt, Duray Miklóst és Popély Gyulát. Ez utóbbi kettõ azonnal csatlakozott az ellenzékhez.

február 7. Megjelenik az Együttélés politikai mozgalom programnyilatkozata. Az elõkészítõ bizottság tagjai: Duray Miklós (elnök), Gyurcsík Iván, Harna István, Rózsa Ernõ, Kmeczkó Mihály, Kura Sándor, Puntigán József, Juhász Ilona, Ambrus Ferenc, Gál Sándor, Gyimesi György.

február 9. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képviselõk elõterjesztik a Szövetségi Gyûlés elnökének, A. Dubceknak a Jókai Mór Egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyetem székhelyéül Komáromot javasolják.

Az SzNT-ben lemondott parlamenti képviselõk helyére az FMK javaslatára a következõ képviselõket kooptálták: Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor. Az ülésen Zászlós Gábort az SZNT alelnökévé választják.

február 19. A Szövetségi Gyûlés által január 27-én elfogadott párttörvény értelmében Szlovákiában elsõként az FMK-t jegyezte be a Szlovák Belügyminisztérium politikai mozgalomként.

február 23—24. Komáromban megtartotta elsõ közgyûlését az FMK. A közgyûlés elfogadta a mozgalom programját, alapszabályát, és megválasztotta vezetõ testületeit. Elnöke Tóth Károly lett.

február 27. A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma a 15/1990 T. alapján bejegyzi az Együttélés politikai mozgalmat.

A Szövetségi Gyûlésbe újabb magyar képviselõt választanak Gémesi Károly (FMK) személyében. A Szövetségi Gyûlés ülésén Duray Miklós, Popély Gyula, Sidó Zoltán és Vitéz Erika bírálták a parlamenti választásokra vonatkozó törvényjavaslatnak a kisebbségekre hátrányos tételeit.

március 1. A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma bejegyezte az Együttélés politikai mozgalmat.

március 5. A szlovák kormány elsõ ízben tart kihelyezett ülést Komáromban, amelyet a nemzetiségi problémáknak szentel. Az ülésen felszólalt A. Nagy László, az FMK alelnöke, aki felszólította a kormányt, határozottan lépjen fel a nacionalizmus ellen.

március 13. Cesky Tesínben találkoztak az Együttélés szlovákiai és csehországi ágának képviselõi, hogymegvitassák a parlamenti választások és a koalíció lehetõségeit, és véleményt cseréltek a mozgalom országos alaluló kongresszusának elõkészületeirõl.

március 19. A Szlovák Küztársaság belügyminisztériuma bejegyzi a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat.

március 31. Az Együttélés Pozsonyban megtartotta alakuló kongresszusát. Elfogadták a mozgalom programját és alapszabályát. A mozgalom elnökévé Duray Miklóst, alelnökké Stanislav Gawlikot és Gyimesi Györgyöt választották, vezetõ titkára Gyurcsík Iván lett. Az Együttélés választási koalíciót kötött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal.

Tornalján tartotta meg az FMK második közgyûlését, amelyen úgy döntött, hogy a NyEE-vel koalícióban indul az elsõ szabad választásokon.

április 6. Választási szerzõdést kötött a NyEE és az FMK, melynek értelmében a két mozgalom közös listát állít, melyen az FMK 12%-ban részesedik.

április 9. Az Együttélés és az MKDM összeállította és leadta a parlamenti választások jelölõlistáit. A mozgalom a Cseh Köztársaságban a Szövetségi Gyûlés Népi Kamarájába minden választókerületben, a Szlovák Köztársaságban a Szövetségi Gyûlés mindkét kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanácsba minden választókerületben állított képviselõjelölteket.

április 10. A pozsonyi várban tartott csehszlovák—magyar—lengyel csúcstalálkozón Szigeti László, az FMK képviselõje felvetette a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását.

május 5. Zselízen tartotta az FMK harmadik (nyilvános) közgyûlését, amely egyben a választási kampányának kezdetét is jelentette.

május 15. Az Együttélés és az MKDM vezetõsége együttes ülést tartott Léván. Az Együttélés felhívta koalíciós partnere figyelmét arra, hogy a szavazólapokat hibásan nyomtatták (felcserélték a sorrendet a két mozgalom között, elmaradt a magyar elnevezés).

május 17. Az Együttélés Simonyiban megtartott választási gyûlésén Habodász Elemér adományával elindította a szlovákiai magyar felsõoktatásért tett — a késõbbiek során Simonyi Alapítvány néven bejegyzett — kezdeményezést.

május 22. Az Együttélés és az MKDM elnöksége közös panasszal fordult a Központi Választási Bizottsághoz a helytelenül kinyomtatott szavazólapok miatt. (Ezt megelõzõen május 21-én az MKDM nevében Rajczy László fõtitkár és Püspöki Nagy Péter fõtanácsos emelt panaszt a KVB-nél. ).

május 24. Az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége Prágában tárgyalást folytatott a KVB elnökével a szavazólapok ügyében. A vb elutasította a koalíciónak a szavazólapok újranyomására irányuló kérelmét.

június 7. Az FMK ÜT a sajtóban tiltakozik a Magyar Televízióban és Rádióban elhangzott állítás ellen, miszerint az FMK helyi csoportok az Együttélést támogatják.

június 8—9. Az elsõ szabad parlamenti választásokon Szlovákiában a NYEE és az FMK koalíció gyõzött (29%). A Szövetségi Gyûlésben az FMK képviselõi Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllõs Ilona és Világi Oszkár. Az Együttélés—MKDM alkotta koalíció 292 636 szavazattal és 8,66%-os országos eredménnyel 14 képviselõt juttatott be a szlovák parlamentbe. A Szövetségi Gyûlésben a Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarába 5 képviselõ jutott mandátumhoz az Együttélés és MKDM színeiben. Az Együttélés megválasztott képviselõi: Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitrai László (Szövetségi Gyûlés-Nemzetek Kamarája), Gyimesi György, Niedoba Vladislav (Szövetségi Gyûlés- Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikulás, Mikó Jenõ, Szabó Rezsõ, Rózsa Ernõ (Szlovák Nemzeti Tanács).

június 26. Megkezdte munkáját az új szlovák parlament. Az FMK-tVarga Sándor, Zászlós Gábor, A. Nagy László, Markotán Péter és Pirovits László képviselik a NyEE—FMK klubban. Titkos szavazással a parlament alelnökévé választották A. Nagy Lászlót. Az Együttélés és az MKDM képviselõi közös klubot alakítottak, a klub elnöke Szabó Rezsõ lett.

június 27. Megalakul az új szlovák kormány V. Meciar vezetésével. A kormány alelnöki posztját Zászlós Gábor (FMK) tölti be.

június 28. Az FMK közleményt ad ki a feddhetetlenségi vizsgálatokról, amelyben leszögezi, hogy egyetlen képviselõjelöltje sem mondott le, ill. egyetlen képviselõjét sem hívták vissza a lusztráció miatt.

június 29. Az SzNT második ülésén újabb FMK-s képviselõ foglalta el helyét Berényi József személyében.

június 30. Losoncon ülésezett az Együttélés II. kongresszusa, amelyen a küldöttek értékelték a választás eredményeit, módosították az alapszabályt, megválasztották a Központi Ügyvivõ Testület tagjait, és foglalkoztak az önkormányzati választások elõkészületeivel.

július 3. A Szövetségi Gyûlés közös parlamenti klubjának elnökévé Duray Miklóst választották.

július 14. Az FMK IV. közgyûlése Pozsonyban.

augusztus 4. Az FMK ÜT állásfoglalást tesz közzé a magyarországi továbbtanulás ügyében, amelyben sérelmezi, hogy az ügyet az Együttélés a nyilvánosság kizárásával kezelte.

augusztus 6. Az FMK létrehozza a Márai Sándor Alapítványt. A kuratórium elnöke Grendel Lajos író lett.

augusztus 16. Pozsonyban találkoztak a Nyilvánosság az Erõszak Ellen és az Együttélés vezetõi, hogy véleményt cseréljenek a nyelvtörvényrõl.

augusztus 25. A Központi Ügyvivõ Testület szepsi ülésén elfogadták az Együttélés nyelvtörvény-javaslatának alapelveit.

augusztus 28. Az SZNT elfogadta a többségi elven alapuló helyhatósági választásokról szóló törvényt. Elvetették az Együttélés képviselõinek javaslatát, amely az arányosság elvébõl indult ki, s ezáltal minden kisebbség képviseltethetné magát a nemzeti kisebbségek által lakott területeken.

szeptember 1. Az FMK V. országos közgyûlését tartotta Érsekújváron. Az FMK úgy határozott, hogy kéri felvételét a londoni székhelyû Liberális Internacionáléba.

szeptember 26. Duray Miklós, az Együttélés elnöke a prágai magyar kulturális központ kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy nem tartja legitimnek V. Meciar szlovák miniszterelnököt, mert nem illeszkedik abba az áramlatba, amely Európába vezet. Duray kijelentésétõl az MKDM és az FMK elhatárolta magát.

október 3—7. Az Együttélés külügyi bizottságának tagjai, Gyurcsík Iván és Flórián László a Liberális Internacionálé Helsinkiben megtartott 34. kongresszusán ismertették a csehszlovákiai politikai változásokat és a nemzeti kisebbségek helyzetét.

október 8. Az FMK ÜT és parlamenti képviselõi állásfoglalást tettek közzé a nyelvtörvénnyel kapcsolatos nacionalista tüntetésekrõl és elhatározták, hogy értesítik az Európa Tanácsot és külföldi partnereiket.

október 25. Az SzNT a három benyújtott törvényjavaslat közül az ún. koalíciós törvényjavaslatot fogadta el, melynek kidolgozásában az FMK is részt vett. A magyar képviselõk többsége megszavazta a törvényjavaslatot, 1 (Dobos László) ellene szavazott.

november 5. Az Együttélés Intézõ Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, s evvel egyidõben szakértõi vélemény kidolgozására kérte fel Y. J. D Peeters-et, a Montreáli Nyelvi Jogok Összehasonlító Nemzetközi Intézetének igazgatóját.

november 17. Az FMK Dunaszerdahelyen tartotta Vi. közgyûlését.

november 23—24. A Szlovák Köztársaságban helyhatósági választásokat tartottak, amelyen a megválasztott képviselõk számát tekintve az Együttélés 6,3%-os, az MKDM 3%, míg az FMK 1,3%-os eredményt ért el. A megválasztott polgármesterek közül 102 az Együttélés, 35 az MKDM és 27 az FMK jelöltjeként indult.

december 12. A Szövetségi Gyûlésben hosszas vita után elfogadták az illetékességi törvényt. Ennek értelmében a nemzeti kisebbségek ügye szövetségi hatáskörben maradt.

december 16. Budapesten ülésezett a Liberális Internacionálé Elnöksége, amelyen az FMK megfigyelõi tagként való felvételét kérte.

1991

január 9. A Szövetségi Gyûlés elfogadta az emberi és szabadságjogokról szóló alkotmányerejû törvényt. A törvényt — miután az Együttélés és az MKDM képviselõinek a kisebbségek jogaira vonatkozó módosító javaslatait kivétel nélkül elutasították — a magyar képviselõk nem szavazták meg.

január 10—11. A Prágában tartózkodó ET emberjogi bizottságának küldöttsége talákozott az Együttélés képviselõivel, akik beszámoltak arról, hogyan értékelhetõ az elfogadott alkotmánylevél és a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzete.

január 16. Az FMK állásfoglalásában javasolja, hogy a Szövetségi Gyûlésben a feddhetetlenségre vonatkozó határozatot terjesszék ki az SzNT-re, a szlovák kormány tagjaira és az apparátusra is.

A. Nagy László és Zászlós Gábor felkeresték a Szlovák Televízió igazgatóját, és elégedetlenségüket fejezték ki a magyar adás mûsoridejének csökkentése miatt.

január 22. Az FMK küldöttsége a VPN vezetõségével tárgyalt. A VPN támogatta az FMK önálló politikai szubjektumként való csatlakozását a kormánykoalícióhoz.

február 1. Az FMK állásfoglalást jelentet meg a készülõ földtörvénnyel kapcsolatban. Az állásfoglalásban leszögezik, hogy a földtörvénynek ki kell terjednie a nemzetiségektõl 1948 elõtt kisajátított magántulajdonra is, és tartalmaznia kell a mezõgazdasági szövetkezetek vagyonának nevesítését is.

Az Együttélés küldöttsége Budapesten hivatalosan felvette a kapcsolatot az MDF-fel.

február 12. Az SZNT nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítésérõl. Az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjának nevében Csáky Pál szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a kollektív bûnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie.

február 16. Trinecben megtartották az Együttélés csehországi konferenciáját, amelyen megválasztották a mozgalom csehországi regionális tanácsát, elnöke St. Gawlik lett.

Az MKDM a nyilvánosság kizárásával tartotta országos közgyûlését Duna­szer­dahelyen. A tanácskozáson az eddig 7 tagú vezetõséget 9-re bõvítették, de kisebbségben maradtak azok a csoportok, amelyek a szervezet vezetõségét bírálták, és az Együttéléssel való szorosabb együttmûködést szorgalmazták.

február 18. A 41 évig hetilapként megjelenõ Szabad Földmûves magyar nyelvû hetilap Szabad Földmûves Újság címen gazdasági napilappá alakult. Ezzel egyidõben jött létre a Gazda Magyar Lap és Könyvkiadó.

február 20. A Szövetségi Gyûlés nem szavazta meg a kárpótlási törvényt. A Nemzetek Kamarájában mûködõ FMK-s képviselõk a törvény elfogadása ellen szavaztak, mível a törvény nem rendelkezik az 1948 elõtti sérelmek rendezésérõl.

Az FMK koalíciós szerzõdést írt alá a Nyilvánosság az Erõszak Ellen, a Kereszténydemokrata Párttal és a Demokrata Párttal, amelyben önálló szubjektumként csatlakozik a kormánykoalícióhoz. Szlovákia történetében elsõ ízben lett magyar politikai tömörülés hivatalosan kormányzati erõ.

február 23—24. Harmadik kongresszusát tartotta Kassán az Együttélés politikai mozgalom A tanácskozáson új alapszabályt fogadtak el, melynek értelmében az Együttélés nem alakul párttá, de tisztségviselõi csak azok lehetnek, akik aláírásukkal támogatják a mozgalom programját.

március 2. Galántán tartották az FMK 7. közgyûlését, amelyen elfogadták a mozgalom új alapszabályát és munkatervét. A mozgalom elnöke A. Nagy László, fõtitkára Tóth Károly lett.

március 11. Az SZDSZ Kis János pártelnök vezette küldöttsége Pozsonyban tárgyalt az FMK, az MKDM és az Együttélés képviselõivel.

március 21. F. Mikloskoval, az SzNT elnökével tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselõi a nyelvtörvény alkalmazásának következményeirõl. A képviselõk figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a nyelvtörvény elõírásaira hivatkozva a vegyes lakosságú területeken is csak a szlovák nyelvû elnevezések feltüntetését engedélyezte a hivatali táblák, a pecsétnyomók, a települések és településrészek elnevezésénél.

március 27. Az FMK és az Együttélés tiltakozott Meciar szlovák kormányfõnek a földtörvény kiegészítése kapcsán tett nyilatkozata ellen.

április 9. Duray Miklós, az Együttélés elnöke bécsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a szlovákiai magyarság helyzete rosszabb, mint a kommunizmus idején volt, a szlovák közéletben erõsödik a nacionalizmus és az idegengyûlölet.

április 13. Országos közgyûlést tartott Galántán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Elnökévé ismét Bugár Bélát választották, és elfogadták az új alapszabályt. A közgyûlésen kizárták Magyar Ferencet, Noviczky Bélát, Szõcs Ferencet és Varga Olivért, akik szemben álltak az MKDM vezetésével és politikai irányvonalával, szorosabb együttmûködést szorgalmaztak a Duray Miklós vezette Együttélés politikai mozgalommal.

április 20. Az MKDM javasolta, hogy a szlovákiai Komáromban hozzanak létre önálló magyar püspökséget. A hitélet erõsítésére Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága néven az MKDM-en belül a párt napi politikájától független új testület felállítását határozták el.

április 22. Fr. Miklosko, az SZNT elnöke fogadta a parlamenti pártok vezetõit, hogy megvitassa velük a belpolitikai válság megoldásának lehetõségeit.

április 23. A SZNT elnöksége leváltja Meciar miniszterelnököt. Az új kormányfõ Ján Carnogursky lesz.

április 27—28. A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége Galántán tartott 16. országos közgyûlésén új alapszabályt és programot fogadott el. Új elnöke Bauer Gyõzõ lett, fõtitkárrá Sidó Zoltánt választották.

május 10. Lányban Vaclav Hável köztársasági elnök meghívására tanácskozást tartanak az ország új alkotmányáról, melyen A. nagy László és Zászlós Gábor is részt vett.

május 11. Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója Budapesten tartott 18. kongresszusán a szervezet soraiba társult tagként felvette az Együttélés politikai mozgalmat.

május 14. A Szövetségi Gyûlésben a mandátumukat visszaadó Gyimesi György és Miklós István helyére Mihályi Molnár Lászlót, és Boros Zoltánt választották. Rajczy László az ügyrendi törvényre hivatkozva magyar tolmács biztosítását követelte.

május 15. Az új házszabály értelmében a Szövetségi Gyûlésben újjáalakultak a parlamenti klubok. Az Együttélés öt képviselõje (Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Mihályi Molnár László és Vladislav Niedoba) Coexistentia néven alakított klubot. Elnökévé Duray Miklóst választották. A tagok levelet intéztek az MKDM-hez tartozó társaikhoz, hogy csatlakozzanak a parlamenti klubhoz.

május 18. Magyar Ferenc, Novitzky Béla, Szõcs Ferenc és Varga Olivér beléptek a coexistentia parlamenti klubba.

május 19. Bugár Béla és Vincze Dániel levélben utasították el a közös parlamenti klub megalakítását, hivatkozva arra, hogy a közös klubba belépett négy képviselõt kizárták az MKDM-bõl.

május 21. A Szövetségi Gyûlés elfogadta az új földtörvényt, amely a jogtalanul elvett földek visszaadásáról intézkedik, de a törvénytervezetbõl kimaradt a termelõszövetkezetek tulajdonáról rendelkezõ rész. A földtörvény értelmében 1948. február 25. után kisajátított földjüket csak Csehszlovákiában állandó lakhellyel rendelkezõ csehszlovák állampolgárok igényelhetik vissza.

május 30. Megalakult az Szövetségi Gyûlés emberjogi és kisebbségi parlamenti albizottsága, melynek elnökévé Gémesi Károlyt választották.

május 31. Alkotmányelõkészítõ tanácskozást tartottak Budmericében a parlamenti pártok vezetõi, amelyen az ellenzéki magyar pártok vezetõi is részt vettek.

május 29—június 2. Prágában és Pozsonyban tárgyalt Entz Géza, a magyar Miniszterelnöki Hivatal mellett mûködõ Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetõje, aki találkozott a szlovákiai magyar mozgalmak vezetõivel is.

június 6. A csehszlovák szövetségi kormány jóváhagyta a szlovák és cseh kormány döntését, amelynek értelmében a Csehszlovákiában élõ nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok sajtótermékeinek támogatására 28 millió koronát fordítanak.

A Szövetségi Gyûlés magyar képviselõi felszólították Rajczy László független képviselõt, hogy mondjon le.

június 7. Pozsonyban közzétették az FMK javaslatát a szlovák alkotmány kisebbségekre vonatkozó cikkeinek bõvítésére.

június 8. Komáromban tartotta ülését az Együttélés Országos Tanácsa. Az OT határozata kimondta, hogy a mozgalom támogatja a szövetségi államformát.

június 20—21. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren találkoztak a kisebbségi magyar szervezetek képviselõi, amelyen az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát.

június 28. Az Együttélés központi irodájában találkozott Bugár Béla, az MKDM és Duray Miklós, az Együttélés elnöke, hogy egyeztessék álláspontjukat az új alkotmánnyal kapcsolatban.

június 29. Szlovákiában közzétették a márciusi népszámlálás elõzetes adatait. Eszerint a Szlovák Köztársaság 5 268 935 lakosa közül 566 741-en vallották magukat magyar nemzetiségûnek, õk az összlakosság 10,75%-át teszik ki.

július 1. Ideiglenesen megszûnt a szlovák televízió magyar nyelvû adása.

július 1—19. A Genfben zajló, európai nemzeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó nemzetközi konferencián az FMK képviseletében részt vett Huncík Péter, a Köztársasági Elnöki Iroda munkatársa és Gémesi Károly képviselõ.

július 3. Az Eurolánc nevû, csallóközi lakosok által kezdeményezett környezetvédõ mozgalom aktvistái jelképesen elfoglalták a körtvélyesi tározó területén épülõ szivattyúállomást. A tiltakozó megmozdulások és tüntetések a rendõri beavatkozások ellenére (július 17—18., 22.) egész hónapban, sõt augusztusban is folytatódtak.

július 4. Lemondott képviselõi mandátumáról Rajczy László, a Szövetségi Gyûlés Nemzetek Kamarájának tagja. (A független képviselõ csak magyar nyelven volt hajlandó beszédeit elmondani, de azok tartalmával még a magyar törvényhozók sem értettek egyet).

július 10. Duray Miklós, az Együttélés elnöke kérte az erõmû ellen tüntetõ környezetvédõket, hogy folytassák tiltakozó akciójukat. Üzenetében rendkívül hevesen bírálta a szlovák kormányt, a bõsi vízlépcsõ tervezõit és építõit.

július 11. Popély Gyula a pozsonyi Szabad Újságban megjelent felhívásában a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a Magyar Néppártnak a megszervezésére szólított fel. A pártnak kellõ következetességgel és célirányosan, a keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban kellene felvállalnia a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek védelmét.

július 13. A Szövetségi Gyûlésben az FMK két képviselõje interpellációt intézett Jirí Dienstbier csehszlovák szövetségi külügyminiszterhez a szlovák nyelvtörvény tárgyában, kifogásolva a szlovákiai hatóságok intézkedéseit.

július 16. Az FMK állásfoglalást ad ki a bõsi vízierõmû elleni tiltakozással kapcsolatban.

július 23. A szlovák vezetés elsõ ízben lépett kapcsolatba a bõsi vízerõmû felépítése ellen tiltakozókkal, amikor Milan Zemko, a szlovák parlament alelnöke fogadta a csallóközi régió és az Eurolánc képviselõit.

augusztus 1. Az Együttélés parlamenti képviselõi nyílt levelet intéztek a kormányfõhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat a bõsi erõmûvel kapcsolatban figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét.

augusztus 24. Léván ülésezett az FMK OV. Leszögezték, hogy az FMK a föderális államforma híve.

augusztus 25. Az FMK országos választmánya létrehozta az FMK nemzetiségi kisebbségi tanácsát.

augusztus 28. Megbeszélést tartottak az Együttélés és a Nyilvánosság az Erõszak Ellen vezetõi. Duray Miklós a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy a választások óta nem történt elõrelépés a kisebbségek helyzetében, és ezért a kormánykoalíciót tette felelõssé.

szeptember 2. A szlovák televízió újra elkezdte a júliusban megszüntetett nemzetiségi mûsor sugárzását.

szeptember 4. Ján Carnogursky kormányfõ fogadta az Együttélés mozgalom vezetõit. A tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támogatja a föderatív államjogi berendezkedés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel is tanácskozott.

szeptember 6. Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadta az FMK elnökét, A. Nagy Lászlót.

Az FMK irodájában elsõ ízben találkozott a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen Csehszlovákia és Szlovákia jövõbeli államjogi elrendezésérõl tanácskoztak.

szeptember 13. Pozsonyban az Együttélés, az MKDM, az FMK, valamint a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal (a volt kommunista párt) magyar, ill. magyar származású parlamenti képviselõi (szövetségi gyûlésbeli és szlovák) a kisebbségi érdekek védelmérõl tanácskoztak. Az Együttélés szeptember 16-án közzétett nyilatkozatában sikertelennek minõsítette a találkozót.

szeptember 16. Pozsonyban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az FMK vezetõi megállapodtak, hogy az RMDSZ és az FMK együttmõködik a regionalizmus és a kisebbségi törvény területén.

Az FMK küldöttsége az iskolaügyi minisztériumban tárgyalt. Az iskolaügyi miniszter egyetértett az FMK javaslatával, hogy ismét hozzák létre a minisztérium nemzetiségi fõosztályát.

szeptember 20. Az FMK vezetõi Prágában Marián Calfa szövetségi kormányfõvel tanácskoztak. A megbeszélésen a jövendõ államformáról és a kisebbségek helyzetérõl volt szó.

Az MKDM, az Együttélés és az FMK pozsonyi tanácskozásán megállapodtak, hogy közös bizottságot hoznak létre a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendõ alapelvek egyeztetése érdekében.

szeptember 23. Az SZNT õszi ülésszakának elsõ napján nagyon kis többséggel elvetették azt a javaslatot, hogy külön napirendi pontként tárgyalják a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló törvényt. Az FMK képviselõi az elutasítás mellett szavaztak.

szeptember 28—29. A csehszlovákiai magyarság kulturális szervezete, a Csemadok országos választmánya Losoncon tartott ülése után állásfoglalásban szorgalmazta a népszavazást Csehszlovákia jövõjérõl.

október 3. Nemzetiségi Dokumentációs Központot avattak Somorján. Az állampolgári társulásként létrejött központ gyûjteni és rendszerezni kívánja a nemzetiségi kérdés elméletével és gyakorlatával foglalkozó adatokat.

október 4. A Szövetségi Gyûlés elfogadta a feddhetetlenségi törvényt. Az FMK támogatta a törvény elfogadását.

Az Együttélés és az MKDM képviselõi a Szövetségi Gyûlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották közös alkotmánykiegészítõ javaslatukat, amely a szlovákiai kisebbségek és az etnikai csoportok jogainak a készülõ alkotmányba illeszthetõ fejezeteit tartalmazza.

október 5—6. Érsekkétyen tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa. Az itt elfogadott határozat szerint 1989 novembere óta nem erõsödött a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága, sõt sok tekintetben romlott a helyzetük.

október 25—27. Az MKDM országos választmánya nagycsalomjai ülésén a mûködõképes föderáció fenntartása mellett foglalt állást.

november 1. Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselõi a Szövetségi Gyûlésben benyújtották javaslatukat, amelyben népszavazás kiírását indítványozták.

A szlovák kormány iskolaügyi miniszterének gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettesévé Tóth Jánost, az FMK jelöltjét nevezték ki.

november 6. Az FMK a sajtóban tiltakozott a szlovák belügyminiszter-helyettes levele miatt, amely a magyar helységnévtáblák eltávolítását követeli az önkormányzatoktól, mivel ezt az önkormányzatok hatáskörébe való beavatkozásnak nevezi.

november 18. Az FMK megalakulásának 2. évfordulóján sajtóközleményt ad ki, amelyben eddigi tevékenységét pozitívan értékeli, megállapítva, hogy az mozgalomként teljesítette feladatát, s a továbbiakban egy korszerûbb struktúrával rendelkezõ politikai pártra van szükség.

november 21. Az FMK képviselõit fogadta Václav Havel köztársasági elnök, amelyen megvitatták az elnök törvényjavaslatait. A tanácskozáson az FMK küldöttsége fölvetette az 1945—48 között a magyarságot ért jogtalanságok problémáját.

november 24. Kassán a Fábry-napok záróvitájában Grendel Lajos arra szólította fel a Független Magyar Kezdeményezés vezetõségét, hogy lépjen ki a szlovák kormánykoalícióból.

november 25. Václav Havel fogadta az Együttélés képviselõit, amelyen a köztársasági elnöknek átadták a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekrõl szóló memorandumot.

november 30. Csölösztõn tartotta alakuló ülését a Közép-európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt állam különbözõ népcsoportok érdekeit védõ politikai szervezetei kapcsolódtak be. A tanácskozás után megválasztották a 4 tagú vezetõséget, amelynek tagjai Hódi Sándor, Duray Miklós, Vasil Lizak és Borbély Imre.

december 4. A Duray Miklós vezette Együttélés a nemzetiségekkel foglalkozó közép-európai konferencia összehívását indítványozta a szövetségi parlament elnökének és a köztársaság elnökének eljuttatott memorandumában.

december 7—8. Léván tartotta kibõvített ülését az FMK OV. A választmány úgy döntött, az ország stabilitása érdekében a mozgalom továbbra is tagja marad a szlovák kormánykoalíciónak. Javasolta, a mozgalom alakuljon páttá.

december 13. A pozsonyi belügyminisztérium bejegyezte a Magyar Néppártot, ezzel Szlovákiában hivatalosan is létrejött a magyar nemzeti kisebbség 1945 óta elsõ politikai pártja. A párt december 16-án kezdte meg tevékenységét.

december 20. Duray Miklós lemondott a szövetségi gyûlésbeli MKDM-Együttélés parlamenti klub elnökének tisztségérõl, utódja Mihályi Molnár László lett.

1992

január 17. Havel elnök Pozsonyban fogadta a politikai pártok köldöttségét. A tanácskozáson véleményt cseréltek a Szövetségi Gyûléshez benyújtott elnöki javaslatokról.

január 19. Komáromban megtartotta elsõ országos közgyûlését a Magyar Néppárt. A párt országos elnöke Popély Gyula, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója, alelnöke Szõcs Ferenc, a prágai Szövetségi Gyûlés képviselõje lett.

január 25. Politikai párttá alakult át Dunaszerdahelyen tartott VIII. közgyûlésén az FMK liberális irányzatú mozgalom, amely tagja a kormánykoalíciónak. A mozgalom új neve a Magyar Polgári Párt lett, elnökévé A. Nagy Lászlót, a szlovák parlament alelnökét választották.

január 25—26. Országos választmányi ülést tartott Nagykaposon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.

január 31. Az MKDM és az Együttélés képviselõi levélben indítványozták Fran­tisek Mikloskonak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének: a szlovák parlament fogadjon el nyilatkozatot a Szlovákia magyar nemzetiségû lakosságával szemben 1945 és 1948 között érvényesített �kollektív bûnösség� elvével kapcsolatban.

február 1. Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatalmazta vezetõit, hogy azok kezdjenek koalíciós tárgyalásokat az MKDM-mel. A résztevõk egyetértettek abban, hogy a koalíció egy harmadik taggal bõvüljön, de nem döntötték el, hogy az a Magyar Polgári Párt vagy a Magyar Néppárt legyen-e.

Az OT nyilatkozatot fogadott el az önrendelkezésrõl, amelyben leszögezi, hogy az önrendelkezési jogot terjesszék ki a kisebbségekben élõ népcsoportokra és nemzetrészekre is.

február 5. Pozsonyban a szlovák és magyar pártok képviselõivel találkozott az MDF Csurka István alelnök vezette küldöttsége.

február 22. Az Együttélés és a Magyar Néppárt vezetõi a választásokon való esetleges közös fellépésrõl tárgyaltak.

február 27. Pozsonyban az Együttélés és az MKDM aláírta a két szervezet koalíciójának politikai alapelveirõl szóló dokumentumot.

Az SZNT a nyitrai egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet tárgyalta. Bauer Edit, az Együttélés képviselõje javasolta, hogy az egyetem keretében létesítsenek önálló magyar pedagógiai kart. A javaslatot elvetették, külön határozatban azonban elfogadták Berényi József (MPP) indítványát, aki azt indítványozta, hozzák létre a nemzetiségi és etnikai kultúrák karát.

február 29. Komáromban tartotta az MKDM ötödik országos közgyûlését, amelyen jóváhagyták a mozgalom választási programját.

március 10. Budapesten tanácskozott a regionális együttmûködés kérdéseirõl a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, az Együttélés és az MKDM küldöttsége.

március 17. Az Együttélés és az MKDM koalíciós megbeszélésén határozatot hoztak, hogy az MPP-nek vagy ki kellene lépnie a kormányból, vagy el kellene határolnia magát a kormány nemzetiségi politikájának mulasztásaitól. Az MPP erre nem volt hajlandó.

március 19. Az MPP képviselõi Budapesten az SZDSZ vezetõivel tárgyaltak.

március 21—22. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Polgári Párt a júniusi parlamenti választásokon létrehozandó magyar koalícióról tárgyalt.

március 26. A Fidesz küldöttsége Pozsonyban megbeszélést folytatott a három magyar párt, az Együttélés, az MPP és az MKDM vezetõivel.

A magyar politikai szervezetek tárgyalásai végén az Együttélés és az MKDM választási koalíciót kötött. Az MPP nem csatlakozott a megállapodáshoz.

március 29. Mind az Együttélés, mind az MKDM országos vezetõsége véglegesítette a választási koalícióról kötött megállapodást. 30-án az MPP választmány úgy döntött, hogy a párt egyedül indul a választásokon.

április 2. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt között megállapodás született a hármas választási koalícióról.

április 9. A szlovák kormánykoalíció tagja, az MPP elhatárolta magát a Bõssel kapcsolatos magyar állásponttól, de úgy vélekedett, független nemzetközi bizottságnak kell megvizsgálnia az álláspontokat.

április 13. Pozsonyban az MPP nyilatkozatban közölte, miért ellenzi az önálló Szlovákia kikiáltását.

április 25. Több mint száz magyarországi és szlovákiai Duna menti település polgármestere és nemzetközi tekintélyû környezetvédelmi szakemberek részvételével Duna-konferenciát tartottak Dunaszerdahelyen, melyet a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége, az Együttélés és az Eurolánc szervezett. A résztvevõk a C-variáns munkálatainak leállítására, szakmai vizsgálatok megkezdésére szólították fel a kormányt.

május 5—6. Szlovákiában Vladimir Meciar alakít kormányt.

május 8. Az MKDM küldöttsége Burgenlandban oszták vezetõ politikusokkal találkozott.

május 11. Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadta a csehszlovákiai magyar politikai szervezetek küldöttségét.

június 5—6. Parlamenti választásokat tartottak Csehszlovákiában. Csehországban 7 723 219, Szlovákiában 3 802 171 szavazásra jogosult állampolgár választotta meg a Csehszlovák Szövetségi Gyûlés két kamarája, a cseh és a szlovák Nemzeti Tanács tagjait. A Magyar Koalíció 228 885 (7,42%) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM-et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Gyûlés Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarájába pedig öt mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29%-os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás feltételeit.

június 16. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke bejelentette: Szlovákia önállósulása esetén a magyar kisebbség jogainak garanciájaként igényelni fogják a területi autonómiát.

június 17. Václav Havel Prágában fogadta az MKDM és az Együttélés vezetõit, Bugár Bélát és Duray Miklóst.

június 25—26. A prágai Szövetségi Gyûlés két kamarájának alakuló ülése. Az MKDM és az Együttélés Coexistentia parlamenti klubjának elnöke Duray Miklós, alelnöke Bartakovics István (MKDM) lett.

július 1. Anyagiak híján beszüntette megjelenésést az egy éve megjelenõ pozsonyi Szabad Újság c. magyar nyelvû napilap.

július 4. Az Együttélés országos tanácsának komáromfüssi ülésén a demokratikus erõk összefogását sürgették, függetlenül ezek nemzeti, nemzetiségi hovatartozásától.

július 10. Pozsonyban az Együttélés és az MKDM nyilatkozatban utasította vissza Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök fenyegetéseit.

július 15. Kéthetes szünet után újra megjelent a Szabad Újság. Az új lapgazda a Madách-Posonium Kft. lett.

július 17. A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a szlovák szuverenitásról. A dokumentum szerint a szlovák parlament deklarálja a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre. Az utolsó mondat �a szlovák nemzet szuverén államának alapjairól� szólt, de hogy a nem szlovák lakosság is az �államalkotó kategóriába� tartozik-e, nem derült ki egyértelmûen. A plénumon Csáky Pál olvasta fel az MKDM és az Együttélés képviselõi klubjának nyilatkozatát.

július 18. A Magyar Polgári Párt országos választmányi ülést tartott Léván. Az állásfoglalás szerint a szlovák szuverenitási nyilatkozat több része is ellentétes a jelenlegi alkotmányos renddel.

július 28. A szlovák kormány elfogadta Érsekkéty és Nagykér kérelmét a község szlovák nevének megváltoztatására, elutasította azonban Gúta, Köbölkút, Tardoskedd és Párkány kérelmét annak ellenére, hogy a helybeliek népszavazással döntöttek a szlovák elnevezés megváltoztatásáról.

július 29. Kisebbségi tanácsadó testület, csehszlovákiai magyar regionális parlament létrehozását javasolta Csáky Pál képviselõ, az MKDM pozsonyi parlamenti csoportjának vezetõje.

augusztus 7. A Szövetségi Gyûlés elvetette Duray Miklós javaslatát, aki azt indítványozta, hogy a szövetségi parlament emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó albizottságának hatásköre a kisebbségi jogok megsértésének vizsgálatára is terjedjen ki.

augusztus 19. Pozsonyban találkoztak a választásokon gyõztes DSZM és az MKDM vezetõi. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom átadta a koalíció 33 pontba foglalt észrevételeit az alkotmánytervezettel kapcsolatban.

augusztus 24. Az Együttélés kezdeményezésére Pozsonyban négypárti tanácskozást tartottak a szlovákiai magyar politikai erõk. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt az új szlovák alkotmány tervezetérõl alakított ki közös álláspontot.

augusztus 26. Brünnben hatodszor tárgyalt Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák kormányfõ a szövetségi állam megszüntetésérõl. Történelmi megállapodásuk szerint 1993. január 1-tõl megszûnik Csehszlovákia, és helyén létrejön a független Csehország és Szlovákia.

Az Együttélés és az MKDM közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája az alkotmány volt. Közös álláspontjuk szerint amennyiben a parlament a kisebbségi jogokra vonatkozó módosító javaslatokat elveti, a magyar koalíció nem szavazza meg a tervezetet, és képviselõi tiltakozásuk jeléül kivonulnak az ülésterembõl.

szeptember 1. A szlovák parlament 114 igen szavazattal 16 ellenében, 4 tartózkodással elfogadta a szlovák alkotmányt. A parlament 14 magyar képviselõje a szavazás elõtt az alkotmányjavaslat szövege és a szavazás módszere elleni tiltakozásul kivonult az ülésterembõl.

szeptember 3. A pozsonyi várban ünnepélyes keretek között aláírták a szlovák alkotmányt. A magyar képviselõk nem vettek részt az ünnepségen.

szeptember 8. Az Együttélés és az MKDM képviselõi klubja közös nyilatkozatban reagált a szlovák kormányfõ kijelentéseire, amelyekkel megkérdõjelezte a magyar koalíció képviselõinek legitimitását.

szeptember 23. Az Együttélés a szlovák alkotmányról közzétett állásfoglalásában felhívta a figyelmet a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyeire.

szeptember 25. A Szövetségi Gyûlés Batta Istvánt az Európa Tanács közgyûlé­sé­nek póttagjává, Boros Zoltánt pedig az Európa Parlament tagjává választotta.

szeptember 29. A magyar koalíció parlamenti klubjainak köldöttségét fogadta Antall József kormányfõ és Szabad György házelnök.

október 2. Prágában magánjelleggel találkozott Václav Havel volt csehszlovák elnök és Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Duray átadta Havelnek az Együttélés állásfogalalását a szlovák alkotmányról.

október 5. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Bécsben Simon Wiesenthallal, a Zsidó Dokumentációs Központ vezetõjével találkozott. Megbeszélésükön a szlovákiai kisebbségekrõl és gróf Esterházy János rehabilitációjáról tárgyaltak.

október 6. Antall József miniszterelnök fogadta a csehszlovák Szövetségi Gyûlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képvislet három magyar párt küldöttségét.

október 10. Ipolyságon tartotta második kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A tanácskozáson kidolgozták a párt tevékenységének a következõ választásokig szóló alapelveit.

október 19. Duray Miklós genfi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy etnikai válság körvonalai rajzolódnak ki Szlovákiában. Duray a politikai helyzet alakulása miatt nem tartotta kizártnak egy polgárháború lehetõségét sem. (Ezen kijelentése miatt a szlovák ügyészség késõbb büntetõpert akart ellene indítani.).

október 20. Az Együttélés tiltakozó akciót indította a bõsi vízierõmû ellen. Felhívással fordult mindenkihez, hogy küldjön levelet az ENSZ Emberjogi Bizottsága elnökének.

október 24. Megkezdõdik a Duna elterelése Dunacsúnnál.

október 27. Közzétették az 1991. márciusi csehszlovákiai népszámlálás hivatalos végeredményét. Eszerint Szlovákia legnagyobb nemzeti kisebbségét a magyarok alkotják, számuk 567 296, de ennél többen, 608 221-en vallották magukat magyar anyanyelvûnek. Csehország területén a magyarok száma 19 932. Szlovákiában az elmúlt tíz év alatt 7806 fõvel növekedett a magyarok száma.

október 29. Az MKDM és az Együttélés közös nyilatkozatban foglalt állást a bõsi vízierõmûrõl.

november 3. A Magyar Polgári Pártot megfigyelõi státussal felvették az Európai Liberális Demokrata és Reformpártok Szövetségébe (ELDR).

november 11. Incidensekkel megkezdõdött az ún. táblaháború.

november 13. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tiltakozott a magyar nyelvû helységnévtáblák október16-i eltávolítása ellen, mert az sérti a kisebbségi jogokat.

november 16. Az Egyesült Államok képviselõháza külügyi bizottságának szlovákiai látogatáson tartózkodó tagjai az Együttélés Politikai Mozgalom vezetõivel is találkoztak Pozsonyban.

november 18. A Szlovák Televízió rendeletet adott ki, amelyben meg akarta tiltani a magyar adásban a magyar helységnevek használatát. Ugyanez történt a szlovákiai magyar nyelvû földrajzi tankönyvekkel is.

november 25. A Szövetségi Parlament jóváhagyta a CSSZSZK megszûnésérõl szóló alkotmánytörvényt. A Magyar Koalíció képviselõi tartózkodtak.

november 28. Országos közgyûlést tartott Pozsonyban a Magyar Kersz­tény­demokrata Mozgalom, amelyen részt vett az MDF küldöttsége is.

december 2. A pozsonyi Új Szó c. lap közzétette azt a dokumentumot, amely szerint a szlovák televízió hírszerkesztõségének magyar adásában azonnali hatállyal betiltották a szlovákiai városok és községek magyar elnevezéseinek használatát.

december 5—6. A szlovákiai magyar értelmiségiek Léván tartottak tanácskozást. A tanácskozás után megfogalmazott közös nyilatkozatban kijelentették: az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamat során jött létre.

december 11. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt közös kérelmet intéz az EBEÉ-hez, hogy mérlegeljék Szlovákia felvétele elõtt a kisebbségi jogok betartását.

december 10. Elkészült az MKDM és az Együttélés közös alkotmánytervezete a kisebbségek jogairól, amelyet vitára bocsátottak.

december 12. Pozsonyban politikai egyeztetõ tanácsot hoztak létre a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt két munkabizottságot alakított, amelyek közül az elsõ a kisebbségek jogi sérelmeirõl, jogi helyzetérõl és az elvárásokról alakít ki egységes álláspontot, a másik a kisebbségi alkotmánytörvény-tervezet társadalmi vitájának eredményeit értékeli.

december 14. Az Együttélés és az MKDM közös nemzetközi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hoztak számos olyan tényt, amely azt igazolja, hogy frontális támadás indult a szlovákiai magyar nemzeti közösség anyanyelvének használata ellen.

december 23. A csehszlovák és a szlovák parlament magyar politikai koalíciójának képviselõi levelet intéztek az Európai Közösség soros elnökéhez, Poul Schlüter dán miniszterelnökhöz a bõsi vízerõmû ügyében.

1993

január 1. Megszûnt létezni az 1918. október 28-án kikiáltott közös csehszlovák állam. Megalakult a Cseh és a Szlovák Köztársaság.

január 12. Egyeztetõ tárgyalások folytak a magyar pártok között, amelyek célja az volt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Szlovákia felvételi kérelmérõl az Európa Tanácsba.

január 13. Az Együttélés nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a szlovák költségvetésnek a magyarok és egyéb, nem szlovák nemzetiségûek kultúráját és oktatásügyét érintõ diszkriminatív jellegére.

január 19. A Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége levélben tiltakozott a szlovák kormánynál és a szlovákiai magyar pártoknál a polgárok jogainak folyamatos és törvénysértõ csorbítása ellen, és felszólították a Szlovák Köztársaság állami szerveit a jogtipró tevékenység megszüntetésére.

január 21. Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megfigyelõi státust nyert a Liberális Internacionálé tagjainak sorában.

január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levélben tiltakozott Matús Kucera oktatási miniszternek az anyanyelvi oktatás ellen tett nyilatkozatai miatt.

február 2. A Nyitrai Pedagógiai Fõiskolán létrehozták a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát.

február 4. A szlovákiai magyar mozgalmak 21 pontos memorandumban fordultak az Európa Tanácshoz, felsorolva azon követelményeket, amelyeket szerintük Szlovákiának teljesítenie kell ahhoz, hogy a szervezet az Európa Tanács teljes jogú tagja lehessen.

február 9—10. Strasbourgban járt a szlovák parlament delelgációja, ahol a delegáció egyik tagja, Csáky Pál átadta a magyar koalíció december 21-én keltezett levelét a helsinki elvek szlovákiai betartásáról.

február 12. Királyhelmecen járt az MDF parlamenti frakciójának küldöttsége. Találkoztak Pásztor István polgármesterrel, akivel a határmenti régiók kapcsolatteremtési lehetõségeirõl és a városi egyetemrõl tárgyaltak.

február 15. A szlovák parlament megválasztotta a köztársasági elnököt, a magyar koalíció képviselõi tartózkodtak.

február 15—18. Körutat tett Szlovákiában Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi ügyekben illetékes fõbiztosa, aki az önigazgatás és a regionalizmus gyakorlati megvalósításának kérdéseirõl tájékozódott az országban. Max van der Stoel találkozott a szlovák kormány és a kisebbségek, köztük a magyar szervezetek képviselõivel is.

február 20—21. Léván megrendezték a Szlovákiai magyar értelmiségiek II. fórumát.

február 27—28. Komáromban tartották az Együttélés politikai mozgalom IV. országos kongresszusát. Kongresszusi dokumentumként jóváhagyták Duray Miklós Az elnyomott kisebbségbõl legyen társnemzet c. dolgozatát, és módosították a mozgalom alapszabályát.

március 8—9. A Magyar Polgári Párt meghívására munkalátogatást tett Pozsonyban az SZDSZ Petõ Iván vezette küldöttsége.

Dunaszerdahelyen tartotta közgyûlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása és az új területrendezési elvekrõl tanácskoztak.

március 10. Svéd, olasz, svájci és kanadai diplomatákból álló EBEÉ-bizottság vizsgálta a kisebbségek helyzetét Szlovákiában.

március 13. Léván találkozott Surján László, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Ján Carnogurskyval, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével.

március 15. V. Meciar beleegyezett, hogy az Együttélés politikai mozgalom egy-egy szakemberrel képviseltethesse magát a szlovák parlament gazdasági és törvényelõkészítõ bizottságának munkájában.

március 19. Az Együttélés küldöttsége Budapesten találkozott a magyarországi parlamenti pártok képviselõivel. A tanácskozáson a küldöttség tagjai ismertették az országos kongresszus határozatait.

március 20. Tardoskedden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Értékelték a kongresszus határozatait, s az OT felhívással fordult a szlovák kormányhoz, hogy a bõsi vízerõmûvet illetõen írja alá a hágai alávetési nyilatkozatot. Duray közölte, hogy az ET által megbízott és felkért szakemberek nem kaptak reális képet a szlovákiai kisebbségek helyzetérõl, s emiatt panaszlevelet intéznek az ET fõtitkárához.

március 24. A szlovák nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. (Az MKDM javaslatát, amelyben a törvény vizsgálatát kérték az alkotmánybíróságtól, leszavazta a szlovák törvényhozás.)

március 29. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójának küldöttsége az Országgyûlés és a Határontúli Magyarok hivatalának vezetõivel tárgyalt a budapesti Országházban.

április 2. Michal Kovác meghívására kerekasztal-beszélgetésre került sor az államfõ és a parlamenti pártok vezetõi között.

Nyitrán négy magyar politikai párt és mozgalom tartott egyeztetõ megbeszélést a szlovákiai magyar felsõoktatás és pedagógusképzés helyzetérõl.

április 3—4. Dunaszerdahelyen tartották a Csemadok, a szlovákiai magyarok nyolcvanezer tagsággal rendelkezõ, pártoktól független kulturális szövetségének 17. országos Közgyûlését. A közgyûlés 55 tagú új országos választmányt hozott létre, amelynek élén 17 tagú elnökség áll. A szervezet országos elnökévé dr. Bauer Gyõzõt választották. Elhatározták, hogy az elnökség a közgyûlés megbízásából kéréssel fordul a szlovák köztársasági elnökhöz: nyilvánítsa érvénytelennek a nemzetiségeket diszkrimináló kassai kormányprogram elnöki rendeleteit. A Csemadok új hivatalos neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Szövetség — Csemadok lett.

április 8. Michal Kovác szlovák köztársasági elnök fogadta az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetõit. A találkozón megállapodtak abban, hogy május elsõ felében a szlovák államfõ nemzetiségi ke­rekasztal összehívását kezdeményezi.

április 17—18. Keresztények a közös Európáért címmel nemzetközi konferenciát tartottak Királyhelmecen az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége és a Holland Református Párt szervezésében, amelyen nyolc ország politikusai, egyházi tisztségviselõi és közéleti személyiségei azt vitatták meg, hogyan segíthetik a keresztény-keresztyén eszmeiséget valló politikusok és az egyházak a kelet- és közép-európai országok felzárkózását az Európa egyesítését célzó feladathoz.

április 24. Ógellén tartották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 7. országos közgyûlését. A tisztújító közgyûlésen kilenc tagból álló új országos elnökséget választottak. Az MKDM elnöke ismét Bugár Béla lett.

május 2. Révkomáromban negyedszer tartottak imavasárnapot, amelyen a szlovákiai magyar katolikusok az önálló magyar püspökség létrehozásáért imádkoztak.

május 3. Hans van den Broek, az Európai Közösség Bizottságának külkapcsolatokkal foglalkozó tagja Pozsonyban a szlovákiai magyar politikai pártok és mozgalmak vezetõivel találkozott.

A szlovák oktatási minisztérium megkezdte kampányát a kétnyelvû oktatás bevezetése érdekében.

május 7. Pozsonyban tartotta elsõ közgyûlését a Márai Sándor Alapítvány, melyen a résztvevõk a liberalizmus közép-európai helyzetérõl tanácskoztak.

május 10. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állandó megfigyelõi tagságot kapott az Európai Demokratikus Unióban.

május 12. Pozsonyban tanácskozott a magyar pártok és mozgalmak politikai egyeztetõ tanácsa, melyen megvitatták azokat a kérdéseket, amelyeket az ET-be való felvétel kapcsán Szlovákiának rendeznie kell.

május 15. A Wspólnota, a Csehszlovákia megszûnése következtében kettévált Együttélés Csehországban maradt része Cesky Tesínben tartotta országos kongresszusát. A mozgalom Coexistentia néven mûködik tovább, elnöke ismét Stanislaw Gawlik lett. Az Együttélés nevében Duka Zólyomi Árpád, a Coexistentia nevében pedig Stanislaw Gawlik megállapodást írtak alá a két politikai szervezet közötti kapcsolatról.

május 20. A pozsonyi várban 30 meghívott részvételével megtartották a Michal Kováè államfõ által összehívott nemzetiségi kerekasztal elsõ ülését. A tanácskozásra meghívták a bolgár, a cseh, a horvát, a roma, az ukrán, a ruszin és a lengyel kisebbségek képviselõit, a szlovák kulturális tárca szakértõit. A legnépesebb szlovákiai kisebbséget, a magyarokat nyolcan képviselték.

május 22—23. Az MPP Füleken tartott országos választmányi ülésén élesen bírálták a szlovák kormány gazdaságpolitikáját.

május 24. Pozsonyban tanácskozott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) küldöttsége a gazdasági reformról.

május 25. Az SZK magyar parlamenti pártjai állásfoglalást fogalmaztak meg Szlovákia felvételérõl az Európa Tanácsba.

május 27. A szlovák parlament elfogadta a névhasználatról szóló 154/1994 sz. törvényt. Ezzel lehetõvé vált a nõi vezetéknevek -ová nélküli használata.

június 1. Az MPP meghívására Pozsonyban járt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége. A delegáció tagjai Pozsonyban az Együttélés és az MKDM, illetve a Csemadok vezetõivel is tárgyaltak.

június 7. Hat szlovák ellenzéki párt, köztük az MKDM és az Együttélés a Meciar-kormány elleni együttmûködésrõl tanácskozott.

június 7—8. Az Együttélés és az MKDM képviselõi a Szlovákiában mûködõ hat diákszervezet képviselõjével az együttmûködés és a kölcsönös tájékoztatás gyakorlati megvalósításának formájáról tárgyaltak.

június 14. Entz Géza, a HTMH elnöke Budapesten találkozott az Együttélés képviselõivel. A tárgyalásokról közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a magyar kormány támogatja a társnemzeti koncepciót.

június 17—18. Magyarország a szlovákiai magyar kisebbség jogi helyzetére hivatkozva diplomáciai csatornákon át megpróbálja elhalasztani Szlovákia Európa tanácsi felvételét.

június 23. A bécsi emberjogi konferencia keretében közös sajtóértekezletet tartottak amelyet az Együttélés, a FUEV, a KENF és a svájci Kisebbségvédelmi Tanács hirdetett meg. Duray Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák parlament nem fogadta el a magyar képviselõk határozati javaslatát az ET ajánlásait illetõen.

Az MKDM meghívására Szlovákiába érkezett a dél-tiroli parlament elnöke és a Dél-Tiroli Néppárt frakciójának vezetõje. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés és az MPP képviselõivel is.

A négy szlovákiai magyar párt, a Csemadok Országos Választmánya és a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség vezetõi közös felhívással fordulnak a szlovákiai magyar közvéleményhez a magyar anyanyelvû pedagógusképzés érdekében.

június 24—30. Strasbourgban mind a parlamenti közgyûlés, mind a miniszteri bizottság megszavazza Szlovákia tagságát, Magyarország tartózkodik a szavazásnál.

július 1. A szlovák ellenzéki kerekasztal az Együttélés irodájában tartotta meg soros ülését.

július 6. Beiktatták a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelõdési Egyesület fõtitkári tisztségébe Végh László szociológust.

július 7. A szlovák parlament elfogadta a névhasználatról szóló törvényt, amely lehetõvé teszi a kisebbségek anyanyelvi névhasználatát. Duka Zólyomi Árpád dícsé­rõleg nyilatkozott róla, de a törvény ilyen formában nem lépett életbe, mert a köztársasági elnök a kormány kérésére visszaadta a parlamentnek újabb tárgyalásra.

július 9—21. Jakus Péter nagykövesdi és Baróti Attila pácini polgármester a szlovák—magyar határ két oldalán éhségsztrájkot tartottak tiltakozásul a két falu közötti határátkelõ megnyitását hátráltató hivatalos eljárás ellen.

július 28. A köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta Duray Miklóst, az Együttélés elnökét és Farkas Pált, az MKDM alelnökét. A találkozón áttekintették a politikai helyzetet, amely azután alakult ki, hogy a kormányzó párt a parlamentben kisebbségbe került, és tárgyaltak a kormány által visszaadott névtörvényrõl is.

július 31. Szlovákiában központi utasításra megkezdték a magyar nyelvû helységnévtáblák kötelezõ eltávolítását.

augusztus 9. Bugár Béla, az MKDM elnöke a magyar nyelvû helységnévtáblák eltávolítása miatt nyílt levelet intézett Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökhöz.

Duray Miklós, az Együttélés elnöke fogadta Eleanor Bly Suttert, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes szlovákiai megbízottját. A találkozón az Együttélés elnöke tájékoztatta az amerikai megbízottat a helységnévtáblák eltávolításáról és a névtörvény visszaadásáról.

augusztus 18. Dunaszerdahelyen a Csallóközi Falvak és Városok Társulása, a Csallóközi Régió az eltávolított magyar nyelvû helységnévtáblák visszaállítását javasolta a tömörülést alkotó 105 település önkormányzatának.

augusztus 27. Komáromban a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak mintegy ötezer fõ részvételével tiltakozó nagygyûlést tartottak a szlovák kormány jogsértõ nemzetiségi politikája ellen.

szeptember 1. A négy szlovákiai magyar párt vezetõje közös levélben fordult az Európa Tanácshoz, hogy felhívják a figyelmet arra, Szlovákia nem tesz eleget azon kötelezettségeinek, amelyeket a felvételkor vállalt.

szeptember 2. Michal Kovác köztársasági elnök a pozsonyi várban másodszor is találkozott a nemzetiségi kerekasztal résztvevõivel. (Az elsõ kerekasztal-megbeszélést májusban tartották. ) A szlovákiai magyar nemzeti közösséget a négy politikai párt, a Csemadok, az SZMPSZ képviselõi, ill. a DBP egyik magyar tagja képviselte.

szeptember 7. Közel ötvenezer szlovákiai magyar szülõ és pedagógus aláírásával adtak át petíciót Pozsonyban Ivan Gasparovicnak, a szlovák parlament elnökének, melyben azt kérik, hogy tekintsenek el az alternatív iskolák megvalósításától.

szeptember 10. Antall József találkozott a határon túli legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetek vezetõivel, így Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével, Csáky Pállal, az MKDM parlamenti frakcióvezetõjével is. A találkozó fõ témája a Balladur-terv volt.

szeptember 14. A Michal Kovác köztársasági elnök által egybehívott nemzetiségi kerekasztal magyar résztvevõi levelet juttattak el az államfõhöz, melyben a második kerekasztal légköre miatt kialakult csalódásuknak adtak hangot.

szeptember 20—24. Tényfeltáró látogatást tett Szlovákiában az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának öttagú szakértõi csoportja, amely fõként a szlovákiai magyarok helyzetét tanulmányozta.

szeptember 24. A szlovák parlament módosította a két hónappal korábban elfogadott névtörvényt, amelynek tervezetét Meciar kormányfõ javaslatára Michal Kovác elnök visszautalta a képviselõk elé. A parlamentben elfogadott jogszabály szerint a nem szlovák nemzetiségû, szlovák állampolgárságú nõk vezetéknevük után továbbra is kötelesek az �ová� toldalékot használni, enélkül az eredeti névalakot csak nem szlovák szövegkörnyezetben használhatják. A magyar parlamenti koalíció képviselõi a döntés ellen tiltakozva testületileg kivonultak a parlament üléstermébõl.

szeptember 25—26. A Komárom melletti Paton ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa.

október 2. Királyhelmecen magyar nyelven oktató városi egyetemet avattak fel.

október 4. Az Európa Parlament Szlovákiában tartózkodó küldöttsége találkozott a magyar pártok vezetõivel. A küldöttség a roma etnikum gondjaira, a nemzetiségi kérdésre és a bõsi erõmûvel kapcsolatos helyzetre összpontosította figyelmét.

október 17. Országos választmányi ülést tartott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a Nyitra melletti Kálazon.

október 21—24. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására erdélyi körutat tett az Együttélés Duray Miklós elnök vezette küldöttsége. A két szervezet közös nyilatkozatot is kidolgozott.

október 25. Dunaszerdahelyen tanácskozott az elõkészítõ bizottság, amely azt lenne hivatott eldönteni, hogy milyen formában jöjjön létre a Csallóközi Régió.

október 28. Dobos László, az Együttélés parlamenti képviselõje elvállalta a szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác nemzetiségi kérdésekben illetékes tanácsadói testületének tagságát.

november 4. A négy szlovákiai magyar párt politikai egyeztetõ tanácsa az MPP székházában ülésezett. A téma a dél-szlovákiai választott képviselõk és polgármesterek társulásának kérdése volt.

november 5. Dunaszerdahelyen ülésezett a dél-szlovákiai képviselõk és polgármesterek társulásának kilenctagú elõkészítõ bizottsága. Foglalkoztak azokkal a kifogásokkal, amelyeket a belügyminisztérium emelt a társulás benyújtott alapszabályával kapcsolatban.

november 8. Duray Miklós sajtótájékoztatón ismertette azt a tiltakozó levelet, amit a két parlamenti magyar párt a belügyminiszternek küldött, mert a komáromi járásban polgári védelmi gyakorlaton olyan helyzetet feltételeztek, amely a Magyarországról és a szlovákiai magyarságról mesterségesen alkotott ellenségképként is értelmezhetõ.

november 12. A pozsonyi várban ülésezett a köztársasági elnök mellett létrehozott, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szakértõi testület. Itt Dobos László ismertette az Együttélés önkormányzati tervezetét.

November közepétõl elindul az a folyamat, melynek során magyar illetékességû iskolák igazgatóit törvényellenesen leváltják.

november 13. Az 1989-es rendszerváltozás negyedik évfordulóján a kereszténydemokrácia eszményeirõl és a a kelet-közép-európai térség idõszerû kérdéseirõl nemzetközi konferenciát rendezett Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.

november 13—14. Dunaszerdahelyen rendezték a Magyar Polgári Párt országos közgyûlését, amelyen elfogadták a párt gazdasági programját.

november 23. Bugár Béla, az MKDM elnöke ismertette a szlovákiai helységnevek nem szlovák nyelvû használatáról rendelkezõ törvény tervezetét.

december 2. Az Együttélés kérte a Somorjai Körzeti Hivatalban a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány bejegyzését.

december 3. Megtartotta 6. közgyûlését a Csallóközi



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona