Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása

2008.6.20
1947. február 10. (61 éve )

60 éve, 1947. február 10-én a második világháború győztes hatalmai és Magyarország aláírták a párizsi békeszerződést. A magyar vezetők hiába kopogtattak határozott elképzelésekkel a győztesek ajtaján, a döntést ismét nélkülünk hozták meg. Hiába volt a sok remény és illúzió, a békeszerződés visszaállította a trianoni határokat. Az Anno utána járt, hogy a nagyhatalmak milyen álláspontokat alakítottak ki a magyar határokat illetően.

Trianon (1920. június 4.) után még reménykedtünk abban, hogy az ország határai megváltoztathatók. Az ország vezetői a magyar külpolitikát a második világháború végéig a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá. Az elveszített területek egy részét a bécsi döntésekkel kaptuk vissza (1938. első bécsi döntés során került vissza a Felvidék és Kárpátalja déli magyarlakta része, majd 1940-ben a második bécsi döntéssel visszakaptuk Észak-Erdélyt). Ugyanakkor a németek szövetségeseként fegyveres akciókkal is tudtunk területeket visszaszerezni (Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, Jugoszlávia lerohanása után pedig a Muraközt, Dél-Baranyát és Bácskát). A második világháborút a vesztesek oldalán fejeztük be, ezért nem sok jóra számíthattunk, beleszólásunk nem volt országunk jövőjének alakításába. Romsics Ignác történész (a témában írt munkája: Az 1947-es párizsi békeszerződés) tévhitként fogalmazta meg azt a vélekedést, miszerint a nagyhatalmak felkészületlenségének következménye lett volna a trianoni és a párizsi béke. A második világháború győztesei nagyon is jól tudták azt, hogy mit miért tesznek.

Az amerikai elképzelések a nyelvhatárok és a politikai határok lehetőség szerinti szinkronizálására törekedtek és úgy döntöttek, hogy hazánk trianoni határait északon, északkeleten, keleten és délen egyaránt módosítani kell Magyarország javára. A határrevízió, lakosságcsere és kisebbségvédelem együttes alkalmazását Erdély esetében az amerikai szakértők elvetették, mivel a lakosság túlságosan kevert volt és közel fél millió székely lakta a területet. Felmerült Erdély függetlenségének és önálló állammá szervezésének a lehetősége is.
1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása
A román delegáció
Az amerikai békeelőkészítő bizottság hazánkkal kapcsolatban kiemelte a demokrácia meggyökereztetésének szükségességét, ennek érdekében földreformot és nagyarányú elitcserét képzeltek el. Az angol békeelőkészítők is hasonló határjavaslatokat dolgoztak ki, mint az amerikaiak. Erdélyt tartották a térség legbonyolultabb problémájának és azt javasolták, hogy Erdély önálló politikai egységként legyen annak a laza konföderációnak a tagja, aminek Románia és Magyarország is. Belpolitikailag a britek szintén a demokratizálódást szorgalmazták. A szovjet álláspont hazánkat illetően a trianoni határok helyreállítását javasolta, belpolitikában pedig a Vörös Hadsereg által ellenőrzött területek szovjetizálását tartotta követendőnek. A csehszlovák-magyar és a jugoszláv-magyar határ kérdésében a brit és az amerikai kormány elfogadta a trianoni határok visszaállítását célzó szovjet elképzeléseket. Mindezt azzal indokolták, hogy a világháborúban hazánk kitartott a náci Németország mellett.

A Külügyminiszterek Tanácsának 1945. szeptember 20-ai londoni értekezletén James Byrnes amerikai, Ernest Bevin brit, Molotov szovjet és Georges Bidault francia külügyminiszterek elfogadták, hogy az osztrák-magyar, jugoszláv-magyar, csehszlovák-magyar határoknál az 1938 előtti állapotot állítsák helyre. A román-magyar határ megállapításánál Molotov ellenállt a trianoni határok akár egy hajszálnyi módosításának is. A román-magyar viszonyok rendezése 1946-ban újra előkerült a nagyhatalmak tárgyalásain. Ekkora Molotov nézeteihez már megnyerte a franciákat és briteket is. A végső döntés 1946. május 7-én született meg a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén, ahol kimondták, hogy nemcsak Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország, hanem Románia és Magyarország között is a trianoni határokat kell meghúzni.

Miközben a nagyok döntöttek sorsunkról, addig hazánkban is kirajzolódtak különböző megoldási javaslatok a határok rendezésére. Minden bizonnyal politikusaink nem is sejtették, hogy nélkülük fognak dönteni. A hazai kommunisták és szociáldemokraták elvetették a revizionizmus bármely formáját.
1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása
Molotov és Byrnes külügyminiszterek Potsdamban
A Szociáldemokrata Párt még a kisebbségvédelem eszméjét is elutasította. Velük szemben a Kisgazdapárt politikusai a politikai és nyelvi határok összhangba hozatalát remélték a békekonferenciától. Bibó István, a Nemzeti Parasztpárt politikusa cikkeiben (A kelet-európai kisállamok nyomorúsága) hangsúlyozta a Szent István-i államelvvel, a történelmi határokkal és mindenféle nagyrevíziós tervekkel való szakítást és a nemzetiségi elv elfogadását. A szlovák-magyar határral kapcsolatos magyar álláspont kialakítását nehezítette, hogy Eduard Benes, a homogén csehszlovák állam megteremtését tűzte ki céljául, így a magyaroktól és németektől is meg akart szabadulni. A két ország 1946. február 27-én lakosságcsere egyezményt kötött, amely ugyanannyi csehszlovákiai magyar áttelepítését irányozta elő, mint amennyi magyarországi szlovákét Csehszlovákiába. A magyarok persze csak a területtel együtt kívánták fogadni magyarjaikat, ezt azonban a cseh vezetés határozottan elutasította. A hazai vélemények egyeztetésén kívül a Nagy Ferenc-kormány a nagyhatalmak támogatását is szerette volna megnyerni, ezért 1946 márciusa és júniusa között delegációk látogattak el Moszkvába, Washingtonba, Londonba és Párizsba. A szovjet vezetők szívélyesen fogadták a magyar küldöttséget. Sztálin nem ellenezte azt, hogy Magyarország felvesse a magyar-román határ módosításának kérdését a béketárgyaláson. Persze a konkrét szovjet elképzelésekről (a trianoni határok visszaállítása) nem tájékoztatták a magyar vezetőket, akik abban a hitben tértek haza, hogy a Szovjetunió nem ellenzi, sőt támogatja a magyar területi követeléseket Romániával szemben. Arra, hogy a szovjetek félrevezették őket és hagyták, hogy illúzióik legyenek, az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során döbbentek rá. Byrnes amerikai külügyminiszter közölte velük, hogy Románia és Magyarország között a trianoni határok állnak helyre, s mindezt a Szovjetunió javasolta.
1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása
Georges Bidault a franciák nevében közölte, nekik nem sok szavuk van



Hasonló légkör jellemezte az angolokkal való megbeszélést is. Párizsban pedig Bidault külügyminiszter közölte, hogy a franciáknak nincs erős szavuk a döntések befolyásolására. A tárgyalásokról hazatérő küldöttség a csalódottság ellenére, az 1946. július 29-én kezdődő békekonferenciára területi igényekkel érkezett. Gyöngyösi János külügyminiszter 22 ezer négyzetkilométer terület átengedését kérte Romániától közel 2 millió lakossal együtt. Emellett területi autonómiát követelt Székelyföld számára. Majd követelését csökkentette 4 ezer négyzetkilométerre és fél millió lakosra, de ezt sem támogatták a nagyhatalmak. A trianoni határok helyreállítását 1946. szeptember 5-én véglegesítették. A békekonferencia csehszlovák kezdeményezésre foglalkozott a csehszlovák-magyar határ kérdésével is. A csehek öt magyar falu Csehszlovákiához való csatolását követelték. A nagyhatalmak csak három települést (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár) ítéltek a cseheknek és az 1920-as határokat állították vissza. A békeszerződést 1947. február 10-én írták alá Párizsban, amely a területi kérdések mellett katonai, gazdasági és politikai rendelkezéseket is tartalmazott. A magyar hadsereg létszámára vonatkozóan előírta, hogy az nem haladhatja meg a 65 ezer főt, légiereje nem állhat 90 repülőgépnél többől, atomfegyvereket hazánk nem gyárthat.
1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása
Bibó a revízió helyett az etnikai határokat támogatta
1947-es párizsi békeszerződés, avagy a trianoni határok visszaállítása
Szekfű Gyula is elfogadta a döntést
Magyarországot 300 millió dollár jóvátétel kifizetésére is kötelezték, amelyből 200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig Csehszlovákiát illette. A politikai jellegű rendelkezések kimondták, hogy fasiszta és revizionista szervezetek, mozgalmak a jövőben nem működhetnek hazánkban.

Természetesen senki sem fogadta pozitívan a békeszerződést, de a nagyhatalmak akaratával szemben nem maradt más, csak a beletörődés, „ezek után pedig egyszersmindenkorra el kell némulnia minden revíziós törekvésnek és propagandának… Magyarországnak csak egyetlen kívánsága lehet, a nálunk lakó magyarok állampolgári jogainak tisztességes megadása és emberies bánásmód velük.” (Szekfű Gyula)
eredeti írás



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona