Az autonómia akarat és hit kérdése

2008.1.11
A “Cui bono autonómia?” írásra reagálva és én is egy idézettek kezdeném.
“Az elveszett idő nem tér vissza.” (Kempis)
Ha csöndbe maradunk elveszünk!

A napokban kaptam egy üzenetet, ennek a tartalmát nagyon szívesen megosztanám az olvasóval.

“Igen is kell az autonómia Felvidéken, hogy soha ne kelljen félnie senkinek nyilvánosan használnia az anyanyelvét, hogy gyermekeink és unokáink rettegés nélkül vállalhassák magyarságukat, hogy a munkahelyeken ne kelljen kétszer annyit bizonyítani az embernek, ha feljebb akar jutni a létrán és a szülöföldünk végre a hazánk is lehessen. Én ezt várom már évek óta biztam a magyar koal.pártjában, de a Bugár által vezetett párt csak önmagukkal törödőtt."
Tamás János

A “Cui bono autonómia?” írást olvasva az ember felteszi a kérdést, vajon írója aki diplomás politológus létére riogatja és további száz évig csöndbemaradásra szólítja fel a felvidéki magyarságot , vajon milyen érdekeket képvisel? Hogy feltegyek egy klasszikus kérdést, amivel ő is érvel vajon ki áll mögötte? Nem az a kérdés kit és mit szolgál, hanem az hogy írásának mi a tartalmi üzenete. Apró, szinte észre nem vehető ferdítések és tényekkel történő manipulálás, hát igen ez már egy politológus territóriuma. Azt állítja, ha már nem sikerült a Mozgalom a Regionalizmusért pártot megalakítani, akkor gyorsan bejegyeztünk egy polgári társulást. Ezt egy manipulatív állítását kettős hazugságnak nevezném. Miért? Azért, mert a Mozgalom a Regionalizmusért pártot még el se kezdtük megszervezni, ami pedig a polgári társulás bejegyzését illeti, az írás valós értelmi szerzőjét kéne megkérdezni, vagyis Házik urat, hisz ő tudja a legjobban, hogy ez a beadványunk sorrendben már a negyedik volt, az első hármat a Belügyminisztérium megtagadta bejegyzését törvénysértő módon, az első két beadványunk pontosan Házik úr javaslata alapján készült, vagyis ő az értelmi szerzője, az utolsót amit már sikeresen bejegyeztettünk mi hoztuk létre. Tehát szó sincs gyorsaságról ez egy féléves kűzdelem volt, amit mi nyertünk meg, annak ellenére, hogy sok belső és külső ellenséggel kellett megkűzdenünk. Ha már belülről képtelenek voltak mozgalmunkat ellehetleníteni, taktikát váltva, most a médiát hívják segítségül és közvéleményt manipulálva, próbálják törvényes és békés autonómia-törekvéseinket ellehetetleníteni.

A Mozgalom a Regionalizmusért (MaRe) párt aláírásgyűjtését, párhuzamosam az autonómia aláírásgyűjtésünkkel együtt fogjuk megvalósítani. Egyébként a Nomos Regionalizmus polgári társulás, mint a MaRe védőszervezete jött létre. Tehát szó sincs kapkodásról, mi csak tesszük a dolgunkat, a bajkeverők és a hitüket vesztettek pedig csak beszéljenek. Mégjobban meggyőzve minket cselekedeteink igazságosságáról és hogy jó úton haladunk, a megmardás autonómiájának az útvonalán.
A bajkeverőknek inkább azt a kérdést kéne feltenniük, kit és kiket szolgáltak 89 előtt, mielőtt tűkeresésbe kezdenek, s közben a gerendákban botladozva öntik magukból a hazugságaikat és a féligazságokat.

Az autonómia tervezetünket pontosan azért küldtük el az össze parlamenti képviselőnek és azért adjuk át majd személyesen is Paška, Fico és Gašparovič uraknak, hogy végre ilyen formában is tudtukra adjuk, hogy mi a demokrácia hívei vagyuk, törvényeket és az alkotmányt tiszteletben tartjuk. Csupán azt szeretnénk bebizonyítani, hogy másfél évig a Commora Aula, most a Nomos Regionalizmus ténykedése fent említett állítások tükrében zajlott. Vagyis nem vagyunk irredenták, se revizonisták, nem akarjuk az ország határainak a megváltoztatását, csupán a törvények és az alkotmány adta jogainkkal élünk. Az autonómia tervezetünk, ha azt bárki elolvassa, csupán a törvények adta és a belső önrendelkezés szabályai szerint íródott, az azonos jogokat, disszkrimináció ellenes életet és a magyar nyelv szabad törvényes használatát követeli. Igen követeli, mert területi és bármilyen másfajta autonómiát eddig még semmilyen többségi nép a kisebbség csak úgy alapon nem adott meg, azokat békésen, de ki kell “harcolni”, követelni.

Ha a cikk írója szintén az autonómia és parlamentiznus híve, akkor nagyon jól tudja, hogy mi is ezt hírdetjük és ennek keretein belül képzeljük el az autonómiánk megvalósítását, de mi ezen tovább menve teszünk is érte valamit. A célokat nem mindig lehet teljes terjedelmükben megvalósítani, de mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarság megmaradhasson saját 1100 éves szülőföldjén Dél-Fölvidéken (Dél-Felvidéken, Dél-Szlovákiában). Aki azt állítja, hogy még nem jött el a békés kűzdelem az autonómiánkért, annak arra is válaszolnia kéne, hogy majd mikor jön el az idő és ő valamit tett-e azért, hogy az asszimilációt megállítsa, vagy csak azoknak igyekszik keresztbetenni, akik legalább megpróbálnak egy szebb és asszimiláció-mentes világot létrehozni.

Az eltelt másfél év alatt bebizonyítottuk, hogy lehet sőt néha muszáj is ellenszélben evezni, ha a helyzet ezt megkívánja. Sokan felróják nekünk, hogy az MKP és a magyar egység ellen megyünk. Egy kis csapat, ha mindenütt falakba ütközik és tovább szeretne lépni, néha faltörő kost kell alkalmaznia, ha hisz abban amit el szeretne érni. Ez néha kényszerlépésekre késztet minket, így néha mi is elkövetünk hibákat, de ezek csupán olyan helyzetek, cselekedetek, amelyek a főcéljaink eléréséből kikényszerített hirtelen döntésekből fakadnak. Hogy egy kicsit konkrétabb is legyek, ne úgy tünjön a dolog mintha félre beszélnék.
Mi feltettük a kérdést, mi állítja meg az asszimilációt, a disszkriminációt és minek a segítségével lehet a kétnyelvűséget, az azonos jogokat kikövetelni.
Azt írja Vajda Iván, hogy ne most követeljük az autonómiát majd később, hogy most rossz a helyzet. Igen az, de mivel volt jobb az eltelt 15 év a felvidéki magyarság szemszögéből nézve. 89-98-ig bizonyos szintű demokrácia és eufórikus várakozás volt, hogy hogyan alakul a sorsunk. Erre a válasz az lett a szlovákoknak mindent, saját államot is nekünk pedig az autonmómia se jöhet szóba, vagy legalább valamiféle belső önrendelkezés, még Komárom-megye se lehetett. Ez helyett szétrancsírozták a déli magyar területeket, nem titkolva szándékukat, s mindezt a saját orrunk előtt történt. A mecsiari 94-98 érára még ugye emlékszünk.
Majd jött Bugár, a bugári 98-tól a 2007-es éra. Maradjunk csöndbe mert csak rosszabb lehet, ők majd mind egy jó apuka mindent elintéznek helyettünk is. Mit sikerült elintézniük, hogy -50000-el kevebb a magyar és tovább asszimilálódunk. Ha megdobnak minket kővel , nem lehet állandóan kenyérpajzzsal védekezni, néha azt a vérünktől véres követ fel is kell venni és vissza kell dobni. Mi felvettük és visszadobtuk. Semmi mást nem követelünk csak azt ami a többségi népnek megvan, tehát az azonos jogokat és egy olyan területet, ahol a belső önrendelkezés szabályai szerint mindezt megvalósíthatjuk. Nem minket a szabadságot és a szebb jövőt kell vállasztani a népnek, ha ezt az MKP fogja megadni én leszek az első aki leadja reájuk a szavazatot, de ha az ellenkezője az igaz, akkor minimum nem megyek el szavazni, mivelhogy a pluralizmus szabályai szerint nincs alternatívám, hát inkább tiltakozásul otthon maradok.
Néha a közmondással ellentétben egy-két fecske is képes nyarat csinálni, ha azt kitartóan teszik. Mi erre példát mutattunk a PT bejegyzése kapcsán. Addig ütöttük a vasat amíg a BM elkövetett egy hibát és kénytelenek lettek minket bejegyezni. Nem az a lényeg, hogy milyen név alatt jöttünk létre, nem az a lényeg, hogy az alapszabályunkat megnyirbálták, hanem az hogy vagyunk, létezünk és most már hivatalosan is megvan a védőszervezetünk, ami majd a MaRe-t létrehozza.
Ha nem akarnánk vállalni a politikai felelősséget a magyarság érdekében, akkor már rég abbahagytuk volna. Azt hiszen még az elkövetett hibánkat is beleértve, másfél éve mást se mondunk, csak azt hogy lépni kell, mert 20-30 év múlva már mindenütt a magyarság kisebbségbe kerül. Úgy ahogyan Pozsony körül tágul az asszimilációs gyűrű, úgy elfog szlovákosodni az egész Csallóköz is.

Erre most egy konkrét példát is fel tudok hozni, hogy hogyan is zajlik ez. Nagybél Pozsonytól egy sajnos már volt magyartöbbségű kisfalucska hamarosan milyen sorsra fog kerülni. 1910 90% magyarok lakták, még 1991-ben is kb 60% többség volt, 2001-ben már a magyarok aránya 47%, most a már szlovák polgármester a 2 ezer plussz néhány fős faluban lakóparkot hoz létre, még 2 ezer ember részére, vagyis hamarosan az arányok még rosszabbak lesznek, tehát a falu ahogyan az öregjeik elmennek 20-30 év megszünik a magyarság. Szerintem most durvább asszimiláció zajlik, mint a benesi érában, most a gazdasági, eddig a számunkra ismeretlen formája, a legagresszívabb, ami talán trianon utáni betelepítésekhez hasonlítható, amikor is a cseh katonacsaládok, hivatalnokok, vasutasok, csendőrök és egész szegény északi szlovák falvak betelepítése zajlott. Ez van most is csak más eszközöket alkalmaznak, most a pénz erejével és a politika segítségével teszik ezt és mi ennek örülünk is hisz azt mondjuk (csáky) már nincsenek schengeni határok minek nekünk az autonómia. De akkor mi a megoldás, mi állítja meg az asszimilációt, a szlovák nacionalisták jóakarata? Az szerintem sohasem, csak mégjobban eldurvul a helyzet és ténylegesen szlotának lesz majd igaza, mehetünk a Dunába, vagy odaátra haza. Ezt akarjuk? Mi nem ezt akarjuk, a mi hazánk Dél-Fölvidék ne küldjön minket senkisem sehová haza, ha mi idahaza vagyunk, ezért tesszük amit teszünk, ezért harcolunk békésen, alkotmányos eszközöket alkalmazva az autonómiáért, megmaradásunkért.

Nem kell riogatni a felvidéki magyarságot a volt Jugoszlávia szétesésének a szomorú történetével, azt meg teszik helyettünk a szlovák nacionalisták, a szlota-félék. A nacionalizmus és a sovinizmussal már jelen van, minket pedig azzal vádolnak irredenták és reviziónisták vagyunk, leköpnek minket, megaláznak minket, mi pedig csak jó szolgaként mindezt tűrjük és még Ön is arra bíztat minket, hogy továbbra is maradjunk csöndbe.

Összefogásra, értelmes tényekkel a polgári demokráciára hivatkozik, mint eszközökre amelyek segítségével ellenállni tudunk. Igen ezzel maximálisan egyetértek. Mi is csak ezt csináljuk, a demokrácia adta lehetőségeinkkel élve ellenállunk. Tessék beállni a sorba, csatlakozni, nem pedig félrebeszélni.

Nem az az öngyilkosság, hogy az autonómiáról beszélünk, hanem ha ezt nem tesszük meg. A területi autonómiánk kívül egyenlőre még sehol a világon nem találtak ki jobb megoldást az asszimiláció megállítására és az azonos jogok kikövetelésére. Aki az ellenkezőjét állítja, vagy nincsen tisztában a saját lehetőségeivel, jogaival, vagy szándékosan félrebeszél és valótlanságokkal riogat, félemlet gerjesztve, a felvidéki magyarságot meghunyászkodásra késztetve. Ennek most és azonnal véget kell vetni. Bátran ki kell mondani jogunk van a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIÁRA és az AZONOS JOGOKRA. Vajon Ön egyáltalán elolvasta az autonómia-tervezetünket, hisz annak pontosan az a lényege, hogy polgári elven készült, a polgár jogainak a védelmében, legyen az magyar, szlovák akár roma nemzetiségű.

Mi mögöttünk nem állnak semmiféle érdekcsoportok, tehát valótlan állításait tartsa meg önmagának. Újfent ne riogassa a felvidéki magyarságot konspirációs elméleteivel, mert az előitélet látható támasz nélkül kósza vélemény csupán. Egyenlőre mindent tárgyi és anyagi fedezetet önerőből, a tagok adakozásából teremjük elő működésünkhöz.
Hogy ki áll mögöttünk, a Jó Isten, az igazság és az akarat a változtatásra egy igazságos világért.

Én is egy idézettel fejezném be:

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást. (Táncsics Mihály)
forrás: Bósza János, NoRe