Uhorsko v roku 1090. Nosná, Ostrihomská župa má takmer hranice dnešného Slovenska
zdroj: internet
Áno, Uhorsko je naše, teda aj naše. Slovenské dejiny sa nezačínajú Samom, nekončia rozpadom Veľkej Moravy, a opäť nezačínajú v 19. storočí kdesi v Skalici, keď bola prvýkrát vztýčená národná slovenská bielo – červená vlajka. Aj my sme zakladali tisícročnú ríšu Uhorského kráľovstva, práve predkovia Slovákov boli tí, ktorí pomohli Svätému Štefanovi v roku 1000 poraziť pohanských Maďarov na čele s Kopáňom. Prečo teda si konečne nenalejeme čistého vína?
Paradox dejín, kedy sami Slováci dávajú svojim priateľom na všetky strany to, čo im bytostne patrí, pokračuje. Ešte stále sa väčšina Slovákov hanbí symbolicky postaviť za uhorský štátny znak, prijať ho za svoj, lebo pred 150 rokmi sa ho tak ľahko vzdali. A so znakom sa vzdali veľkých činov svojich predkov, ktorí vytvárali, budovali a zveľaďovali po vyše tisíc rokov ich vlastný štát – Uhorsko.
Vraví sa, že Slováci nemali svoj štát, nemali svoje štátne dejiny. To je veľký omyl. Pokiaľ ten omyl nepochopíme, budeme sa hrbiť a tajne obdivovať susedov len za to, čo sme im my veľkodušne prenechali. Áno, my sme mali svoj štát, ktorý sa začal posvätením kostola nitrianskeho vojvodcu Pribinu v roku 828 (833), pokračoval Uhorským kráľovstvom - „kontinuálne“, a vyvrcholil dvomi Slovenskými republikami (jednou problematickou vojnovou, druhou súčasnou). My sme mali svojich kráľov, na ktorých môžeme byť aspoň tak pyšní, ako sú Česi pyšní na Nemca Karola IV (otca národa). Ak sa dá Pribina, či Svätopluk nazvať otcom predkov Slovákov (v tomto období ťažko hovoriť o národe, ktoromkoľvek), isto môžeme prijať Svätého Štefana, či Žigmunda Luxemburgského, alebo kráľa Mateja za otcov nášho národa.
Karpatská kotlina v 10. a 11. storočí a hlavne územie dnešného Slovenska zažívali veľmi nepokojnú dobu. Keď Svätopluk pozval maďarských bojovníkov do svojho vojska proti Frankom, ešte netušil, že tým im on sám otvoril cestu k osídľovaniu našich historických území. A dialo sa to, podľa archeologických nálezov z hradísk v Bratislave, Svätom Juri (Neštich), hradísk v Nitriansku zväčša veľmi pokojne. Keď som ako študent (ešte za socializmu) spolupracoval so známymi archeológmi na rekonštrukcii niektorých hradísk, spýtal som sa ich: Kde sú známky bojov medzi predkami Slovákov a starými Maďarmi? Oni sa len pousmiali a povedali: No, to by sa nerado počúvalo, ale takých príkladov je veľmi málo. Hradiská aj po „vpáde“ Maďarov žili naďalej svojim životom najmenej ďalších 150 rokov a pri nich neskôr kontinuálne (opäť kontinuálne) vznikali stredoveké sídla. Svedčí to však o kolaborácii, ako o hrdom boji s nepriateľom. Taká bola odpoveď. Samozrejme, také niečo sa neveľmi dobre počúva. Ale prečo hovoriť o kolaborácii, a nie o vzájomnej spolupráci?
V historických prameňoch sa spomína bitka pri Bánhide, kde vraj zahynul v boji s Maďarmi syn Svätopluka. Známky bojov sú v Nitre (potvrdzujú to aj stredovekí kronikári – napr. Šimon z Kézy), a ešte sa spomína Ducové, ktoré vraj prežilo až do polovice 10. storočia.
Ale čo je podstatnejšie, že práve Arpádovec Štefan (inak už v tretej generácii arpádovci mali vydajmi s okolitými princeznami viac slovanskej a germánskej krvi ako maďarskej) sa dostal na trón a založil Uhorské kráľovstvo práve s podporou kresťanského „Slovenska“ a významných rodov NAŠICH predkov Hunt – Poznan. Tí ho opásali mečom pri Bíni (valy hradiska dodnes vidieť v tejto lokalite na juhu Slovenska) a spolu s našimi predkami potlačili vzburu pohanských Maďarov na čele s Kopáňom. Teda nie Maďari, ale kresťanskí predkovia Slovákov, Nemcov a aj Maďarov žijúcich na území dnešného Slovenska zdvihli Štefana (Vajka) do výšav svätca a cez neho založili nový štátny útvar – Uhorsko.
Ale bol ten štátny útvar skutočne nový? Veď takmer všetky názvy štátnej správy počnúc od žúp (megye – medze, hranice) až po štátnické i cirkevné úradnícke pomenovania pochádzajú z nášho jazyka – nie Maďarčiny. Kráľ Svätý Štefan (Szent István király – rozumiete tejto maďarčine?) ... Čo už dodať. Nie náhodou práve Štefan napomína svojho syna Imricha, aby si ctil všetky národy a národnosti (povedané moderným jazykom) žijúce na území novozaloženého stredovekého štátu. Čo mu už zostávalo, keď práve Nemaďari sa z veľkej miery zaslúžili o jeho legalizáciu u susedov aj v samotnom Ríme. Ale Uhorský štát naozaj nebol novozaložený. Jasná kontinuita Veľkej Moravy, ktorá dýchala aj v Čechách a na Krakovsku, bola priam živá na území Uhorska. Je pravda, že Maďari boli spočiatku cudzím elementom v karpatskej kotline, ich jazyk nezrozumiteľný. Ale štátoprávny živel, to neboli Maďari – môžeme skôr a smelo povedať, boli to okrem predkov Slovákov a Nemcov, aj predkovia dnešných Maďarov.
Kde sa neskôr stala chyba? Prečo Slováci tak vehementne odmietli to, čo stáročia vytvárali a na čo boli hrdí? A čo to pre nich znamenalo? O tom, a aj o inom v tisícročnom štáte národa slovenského, nemeckého, maďarského či rumunského si povieme, dúfam aj s Vašou pomocou, drahí čitatelia, v ďalšom pokračovaní.
Martin Malobický, nedeľa 10. septembra 2006 13:05
Čo zo mňa robí Slováka, alebo Maďara?
2009.3.16.
Otázka
1. Vedel by mi niekto vysvetliť, prečo sa hovorí o Veľkej Morave ako o pravlasti Čechov, Moravanov a Slovákov, keď sa zároveň hovorí, že táto bola neustále napádaná okolitými ríšami (kmeňmi? ťažko pomenovať) medzi inými Bohémmi - poťažmo Čechmi. Možno sa mýlil, ale vychádza mi to tak, že to boli dva subjekty. Sú nejaké nálezy (archeologické alebo iné), že kultúra ľudí medzi Nitrou a Moravou bola totožná (v čase) trebárs s tou v Ústi nad Labem, či Plzni?
2. Základný problém "národa" a "národovstva" je, že sa nedá presne (sťa matematicky) zadefinovať. Čo zo mňa robí Slováka, alebo Maďara? Genetická výbava určite nie. Medzi mojimi predkami sú vetvy slovenské, nemecké, poľské a dokonca talianské. Ak by sme išli hlbšie určite aj ukrajinské, či maďarské. Ani jazyk to nebude. Som Spišiak, po slovensky som sa musel učiť. Rozumel som, ale nerozumeli mne. Mnohé slová dodnes neviem po slovensky povedať, význam niektorých slov si len domýšľam a mnoho slovenských slov som nikdy nepoužil, a asi ani nepoužijem. Kultúra? Kde je rozdiel, hranica? Niekde som čítal, že za Žida sa v Izraeli považuje ten, kto mal židovskú matku, ctí židovskú vieru alebo sa cíti byť Židom. Ten tretí dôvod je asi použiteľný aj pre mňa, resp. pre väčšinu Slovákov, či Maďarov. V skutočnosti sa cítim byť Slovákom preto, lebo sa necítim byť niekým iným.
3. Nemyslím si, že naši predkovia dobrovoľne splynuli so starými Maďarmi v jeden uhorský národ. Veľkomoravské kniežatá mali dokázateľne tiež výboje a imperialistické záujmy, tak ako všetci a vždy v histórií, čo ich mohli mať. Určite neboli „holubičej povahy“, inak by sme tu už neboli. Za koláče sa platí peniazmi a za slobodu krvou... To, že nie sú dôkazy o vzájomných bojoch (a ich následkoch na hradiskách) je len nedostatkom informácií.
4. Tento národ prežil Avarov, Frankov, Germánov, Maďarov, Tatárov, Turkov, Nemcov, Rusov aj bratov Čechov. Pri úrovni (nepejoratívne), na ktorej sme dnes, neprežijeme ako národ len jediné – eventuálny blahobyt a bohatstvo, ktoré na nás číha v blízkej, či vzdialenej budúcnosti ...
matko_
16.11.2006 12:43
http://blog.sme.sk/diskusie/793047/4/3967527/Uhorsko-je-nase--cast-I.html#3967527
hranica je v nasich hlavach
to je cele.
mozes si vyrobit narod, mozes si vyrobit narodnost, mozes si vyrobit jazyk ... nakoniec je to vsetko len vymysel ludi.
Frayer
09.01.2007 9:35
Súhlas
Dobrý článok. Myslím, že takto nejako sa to v minulosti skutočne mohlo odohrať. Teraz ešte predložiť čo najviac historických faktov, ktoré by túto verziu potvrdzovali. Myslím, že je veľmi dôležité, pre spokojné spolunažívanie Maďarov a Slovákov dokázať, akú rolu slovanské kmene (aj Slováci) zohrali pri vzniku a takmer 1000-ročnej existencii Uhorska. Ďalšia vec je, či sú Maďari, ale aj Slováci akceptovať tieto fakty. Mám skúsenosti, že súčasní Maďari vôbec nevedia o existencii slovanov (Slovákov) v Uhorsku od jeho vzniku. Ako keby sme sa tu zjavili v 19. storočí. Myslím si, že je to tým, že sa v maďarských školách ešte stále učia históriu v duchu myšlienky Veľkého Maďarska z konca 19. storočia, ktorá hovorila "jeden štát, jeden národ". Preto by bolo dobré, vypracovať skutočnú, dôkazmi podloženú, históriu Uhorska, ktorá by sa rovnako učila v oboch našich štátoch ako aj na celom svete.
mocnos
11.09.2006 14:04
AD Cernova:
1. Strielali miestni zandari, teda chlapci z vedlajsich dedin, Madarov sa tam vyskytovalo pomerne malo. Kde by satam vzali.
Presne zdroje in Roman Holec: Tragedia v Cernovej a slovenska spolocnost, 1997.
2. Navyse, je chyba to interpretovat cisto etnicky. Ak by dnes biskup prikazal vysvatit kostol, pripadne prisiel sam vysvatit kostol a cast farnikov by sa vzburila pod vedenim uz odvolaneho farara, a nechcela biskupa pustit do "svojho" kostola, asi by si voci nim tolko sympatii nemal. Bola to teda do velkej miery vnutorna vec katolickej cirkvi.
.
Je len stastie, ze v dnesnom sekularizovanom state nemoze biskup na presadzovanie svojej vole voci farnikom volat statnu policiu.
Je tiez stastie, ze na utociaci a pripadne aj rabujuci dav sa uz dnes nestriela ostrymi. Ale to je vec pokrocilej civilizovanosti, nie etnicity.
prsk
10.09.2006 16:10
mytus hovori, ze "Madari" strielali.
Vsetci zandari vedeli po slovensky, boli z okolitych dedin, vacsina mala dokonca este nepomadarcene mena,
sluzny hajduch Veverica, co to vyhecoval, dokonca odmietol svedcit, lebo mal medzi obzalovanymi dvoch pribuznych (Zdroj: Holec)
.
Slovaci boli vzdy dost rychli, aby s nadmernou usilovnostou robili to, co "sa musi" a co "SA prikazalo", hoci na tom sami vladcovia az do tej miery netrvali.
.
mimochodom k Cernovej, u Holeca mas aj krasny popis toho, ako sa este niekolko rokov po nej slovenski narodovci navzajom vlacili po sudoch za to, kto rozkradol financne zbierky na Cernovcov, na ktore sa pozbierali Cesi a americki Slovaci.
Tiez dobra tradicia.
prsk
10.09.2006 21:18
no ja som si skor myslel,ze su zodpovedni
iix
10.09.2006 21:38
zodpovedni madari,ved to nestrielali pod hlavickou slovenskej republiky
iix
10.09.2006 21:47
cela ta strelba bol dost zmatok, tvrdili, ze nepoculi, ze velitel povedal, aby nemierili do ludi, ...
ale cela vyhecovana akcia sa konala na pokyn (a na zodpovednost) biskupa Parvyho. "Keby" to odlozili o par dni, boli by veci asi inak, ale tych keby je tam viac.
Bol viac Madar, alebo katolicky biskup? neviem posudit.
Rozhodne mozem ale odporucit tu Holecovu knihu. Nezaujate, bohate na pramene (cely sudny proces aj spolocensko-politicke dozvuky )a vyborne napisane.
prsk
10.09.2006 22:25
ja tvoje tvrdenie nepopieram ... v skratke vravim,ze slovenko bolo spravovane madarskom,nemali sme skoly,ani ziadny zbor atd ... potom to vyzera skor tak,ze povinnosti sme si voci niekomu plnit museli ale on voci nam nie
iix
10.09.2006 22:3
Madarsko ako take neexistovalo. A od potlacenia revolucie do vyrovnania prave "spravovali" najma Rakusaci.
Skoly stvortriedky sme mali a ucili sme sa tak radi, ako dnes. (este v 50. rokoch 20.storocia bol problem deti na Kysuciach dostat do -slovenskej- skoly)
Dediny sa do istej miery samospravovali ... a svoje moznosti vyuzivali tiez tak kvalitne ako dnes:(
.
Napr. ona hojne spominana hororova FEMKE , ktora "odvliekala" deti na dolnu zem, vacsinou brala take deti, o ktore sa dedina odmietala postarat a zivit ich (siroty, "parchantov", osme a deviate deti vdov a podobne).
Dobre sa kvika, ze ich "stat" berie odnarodnovat, ale dat im chleba doma, aby Femke nemala dovod na zasah, to uz narodovcom pripadalo prilis prizemne.
prsk
11.09.2006 18:59
hm. zaujimavy clanok. hlavne ta cast, kde pises o 'priatelskom' vzniku uhorska, ktore prirodzene nadvazovalo na velku moravu. vzdy som si myslel, ze vzniklo po vojenskom zasahu, ked v 907 roku boli porazene velkomoravske vojska pri devine. (ak si to este dobre pamatam z dejepisu). ale potom, kde a kedy nastala situacia, ze 'uradnym' jazykom s okrem latinciny stala madarcina a starosloviencina, z ktorej sa neskor vyvinula slovencina sa dostali do pozicie zaznavanych jazykov, ze neexistovala vysoka slovenska slachta (v porovnani s cechami) a slovensko sa nevolalo slovenskom, ale hornymi uhrami?
vetori
10.09.2006 14:00 |
V 907 bola kruta porazka Bavorov, ktorym pri Bratislave padla vysoka slachta a duchovenstvo. To je zahada nasich dejin, ze Moravania, Nitrania (ci predkovia Slovakov) sa nikde nespominaju. Tu sa natiska viacero kacirskych myslienok: a/ nasi predkovia boli zdecimovani (ale ukazte mi jedno hradisko z toho obdobia, ktore lahlo popolom), b/ apaticki po predchadzajucej porazke pri banhide, c/ rozdeleni - a dokonca cast z nich mohla bojovat i na strane Madarov. Preco Bratislavske hradisko nema znamky poskodenia, ked az do 11 storocia, sto rokov po boji v 907, tam kontinualne zili Slovania (ci predkovia Slovakov) a nie madari?
Vravim, nalejme si cisteho vina a tesme sa, ze Slovaci spoluutvarali novy statny utvar v Strednej Europe - Uhorsko. Je teda nase (aj nase), alebo nie?
Martin Malobický |
10.09.2006 14:11 |
nejak mi nie je jasne co ma s tym spolocne neposkodeny hrad?
mylis sa podla mna aj v tom,ze okolo prveho storocia sa nezacalo delit uzemie podla narodnosti,ale podla vplyvu
iix
10.09.2006 14:15 |
tisicrocia
iix
10.09.2006 14:19 |
spoluvytvarali,ale za akych pomdienok?
iix
10.09.2006 14:16 |
úradný jazyk
Maďarčina sa stala úradným jazykom v roku 1843 (dovtedy bola latinčina). V roku 1849 bola maďarčina nahradená nemčinou, a tá bola úradným jazykom až do Vyrovnania v roku 1867.
ɾɡ
10.09.2006 14:24
ludska hlupost a ubohost nema hranic
hlinka to bol uz len king, to je fakt, je na co byt hrdy a surany? sa hanbim, ze som sa tam narodil, medzi extremistickymi hulvatmi...
ty si ten clanok ani nahodou nepochopil, staci, ked daka velka huba ti porozprava svoju polopravdu z historie a uz mas nepriatela na dvore...
groovah
22.09.2006 11:20
Choďte sa pozrieť
na Dolnú zem - západné pobrežie Balatonu (Blatenské jazero), po kostoloch, kaštieloch a inde, nájdete tam históriu slovanských kmeňov i so slovenským popisom. Erb, znak slovenska bol v podstate so zelenohnedým trojvrším, iba národovci pchajúci sa pod košatý Ruský dub zmenili farby na červeno.modro bielu, opičiac sa po čechoch, ktorí sa zase pchali francúzom s ich trikolórou.
%
10.09.2006 13:45
co mas proti francuzom,maju este aj stefanikove namestie ... prave francuzi a bjornson apelovali v zahranici na uhorsko a nedodrziavanie prav,to za to ich nenavidis?
---
ozaj volenie v tom obdobi,tusim volebne pravo mala aj tak iba slachta
iix
10.09.2006 13:53 |
česi prevzali francúzsku trikolóru (poradie farieb), hoci sa hlásili k ruskej (a srbskej, ...)
%
10.09.2006 20:44 |
a vzor trenirok mali odkial?
iix
10.09.2006 20:52 |
omyl. Ceska tradicna bola BIkolora, bielo-cervena, tak ako polska.
A Rusi mali trikoloru z Holandska, kde sa zapacila Petrovi I.
prsk
10.09.2006 21:34
Vdaka za reakcie,
opat musim pisat, ze tato cast je o pociatkoch Uhorskeho statu a nacrt noveho videnia nan. ide o to, aby sme lahkovazne, len pre pocit z krivdy vdaka jednemu storociu ndavali to, co sme budovali, ZADARMO inym. A prave takymito recami, placom, ukrivdenym spravanim a odmietanim NASHO to robime. Uz v castiach o genetike som pisal (na zaklade skutocnych vedeckych vyskumov robenym odbornikmi), ze geneticky su si Slovaci a madari v podstate dost blizki. nejde o to, kto ma viac koho genov, ale to nepusti. Kde su stari Madari dnes? Preco sliapeme po uhorskom statnom znaku, ked sme ho tisicrocie vytvarali a brali za svoj? Vyznamni Slovaci (napr. Matej Bel) pred 19. storocim sa povazovali za hrdych Uhrov. Tu ide o terminologiu - Uhorsko neznamena pre nas Madarsko. Ide o to, aby aj Madarov sme o tom presvedcili. Naivne, ze? Ale ja som si isty, ze to je cesta k zmiereniu. Martin Malobický
Namiesto histórie histerizmus
to je celý problém slovensko - maďarských vzťahov. Preto vítam tento článok a súhlasím i s panza09. Ako učiteľka dejepisu sa snažím podávať udalosti v kontexte a podávať pohľady všetkých zúčastnených strán. Isté je, že slo.-maď. vzťahy sa zamotali len v posledných 150 rokoch, ale zato dôkladne. Hlavným vinníkom je určite nacionalizmus a nepomohlo ani umelé stanovenie hranic v Trianone, ktoré nerešpektovalo etnické hranice - veď ani nemohlo, keďže tie vlastne neexistovali. Nepomáha ani snaha určitej časti maďarských historikov ešte i dnes presadzovať tzv. podmaniteľskú teóriu, ale ani pohľad časti slovenských historikov na násilných a necivilizovaných barbarov, ktorí vďačia za kultúrnosť Slovanom. Dobrovoľné spolužitie v jednom štátnom útvare - Uhorskom kráľovstve, je, podľa mňa, neodškriepiteľné, podobne, ako i dnes sú Slováci dobrovoľne a z pragmatických dôvodov členmi EÚ. Žiaľ, tento štátny útvar sa nevedel prispôsobiť meniacej sa dobe a včas sa dobrovoľne decentralizovať, preto zanikol ako zanikol a zanechal jazvy. Tie sú však na povrchu a žiadny súdny človek by pri hodnotení dejín nemal byť povrchný.
histericka
10.09.2006 14:07
Ja vidím problém v malej gramotnosti učiteľov. Čo tak si prečitať odkryté dejiny, vinikajúce doplnkové čítanie.
jano55
07.02.2007 19:16
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó