Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Büntetőjogi feljelentés

Ahogyan azt már jeleztem, büntetőjogi feljelentés teszek, hamarosan, azokkal a Benes dekrétumainak az érvényességét megszavazó szlovákiai parlamanti képviselőkkel szemben (120 par.képv.), akik a NR SR 148/394/2007 rendeletet szentesítették igen szavazatukkal.



Parlamentná tlač 394

Číslo: 394
Názov: Návrh poslancov Národnej rady Slovenskej republiky Jána SLOTU, Rafaela RAFAJA, Rudolfa PUČÍKA a Ivana ŠAŠKU na vydanie uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o nedotknuteľnosti denacifikačných dokumentov k usporiadaniu pomerov po II. svetovej vojne na Slovensku
Typ: Iný typ
Dátum doručenia: 24. 8. 2007
Dokumenty:
Úvodná strana (Úvodná strana) Úvodná strana (111 KB)
Návrh uznesenia (Návrh uznesenia) Návrh uznesenia (47 KB)



Hlasovania poslancov o ČPT
© 2004 - 2010 NR SR. Všetky práva v


Návrh poslancov Národnej rady Slovenskej republiky Jána SLOTU, Rafaela RAFAJA, Rudolfa PUČÍKA a Ivana ŠAŠKU na vydanie uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o nedotknuteľnosti denacifikačných dokumentov k usporiadaniu pomerov po II. svetovej vojne na Slovensku


Návrh

U z n e s e n i e
z ....................... 2007

o nedotknuteľnosti denacifikačných dokumentov k usporiadaniu pomerov po II. svetovej vojne na Slovensku

Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto vyhlásení:



Národná rada Slovenskej republiky

nezabúdajúc na utrpenie obetí II. svetovej vojny,
odmietajúc snahy o čiastkové anulovanie alebo revíziu denacifikačných opatrení, čo by znamenalo oslabenie právneho a morálneho usporiadania a povojnového status quo,
rešpektujúc následky dohody o prímerí medzi víťaznými mocnosťami a porazenými štátmi, vrátane komplexného riešenia majetkovoprávnych otázok recipročnej dohody o výmene obyvateľstva medzi Československom a Maďarskom z februára 1946 a ich právnu novelizáciu Štrbskými protokolmi,
hľadiac do budúcnosti v integračnom prekonávaní minulosti



vyhlasuje, že majetkovoprávne a politické opatrenia k časti obyvateľstva na území SR v rámci povojnového usporiadania vznikli podobne ako v iných európskych štátoch v dôsledku vojny a porážky nacizmu a vychádzali z trvalých antitotalitných a antifašistických zásad medzinárodného práva reprezentovaných Postupimskou dohodou;


denacifikačné dekréty prezidenta E. Beneša a Slovenskej národnej rady nie sú v súčasnosti príčinou nijakej diskriminačnej praxe a dnes na ich základe nemôžu vzniknúť nijaké nové právne vzťahy;
právne a majetkové pomery, ktoré z nich vyplynuli sú nespochybniteľné, nedotknuteľné a nemenné.

Dôvodová správa
V ostatnom čase dochádza od niektorých občanov SR hlásiacich sa k maďarskej národnosti, od predstaviteľov Strany maďarskej koalície, ale aj od subjektov či predstaviteľov Maďarskej republiky k spochybňovaniu denacifikačných noriem upravujúcich povojnové pomery na Slovensku, známych ako „Benešove dekréty“.
Je v záujme Slovenskej republiky, aby po viac ako 60.rokov od skončenia II. svetovej vojny jednoznačne a nespochybniteľne deklarovala odmietnutie otvárania otázok súvisiacich s koncom a výsledkami II. svetovej vojny a prostredníctvom NR SR vyhlásila nespochybniteľnosť, nedotknuteľnosť a nemennosť právnych a majetkových pomerov vyplynuvších z denacifikačných dekrétov prezidenta E.Beneša a Slovenskej národnej rady. Podobne ako to urobil Parlament Českej republiky uznesením Poslaneckej snemovne č.2235 24.apríla 2002.
Dekréty prezidenta republiky (nazývané tiež “Benešove dekréty”) sú všeobecne záväzné právne predpisy vydávané v exile pôsobiacim prezidentom ČSR najmä v záverečnej fáze 2. svetovej vojny a v povojnovom období do ustanovenia Dočasného národného zhromaždenia ČSR. Ide o viac ako 140 právnych predpisov, ktoré sa týkali najrôznejších oblastí spoločenského života. Všetky dekréty boli dodatočne schválené Dočasným národným zhromaždením a stali sa zákonmi, prípadne ústavnými zákonmi ČSR. Dekréty tvoria v povojnovom zákonodarstve ČSR právny základ, na ktorom bola po 2. svetovej vojne obnovená demokratická Československá republika, predtým rozbitá Mníchovskou dohodou z 29.9.1938 a Viedenskou arbitrážou z 2.11.1938. Podľa uvedeného sú dekréty súčasťou právneho poriadku Slovenskej republiky ako nástupníckeho štátu Českej a Slovenskej Federatívnej republiky.
Postupimská deklarácia z 2. augusta 1945, ktorá má charakter medzinárodnej zmluvy, upravuje vo svojom článku XIII odsun Nemcov z Poľska, Československa a Maďarska. V tejto súvislosti bolo zo Slovenska po skončení 2. svetovej vojny odsunutých okolo 30 tisíc slovenských Nemcov (z Maďarska cca 250 tisíc Nemcov).
Dekréty prezidenta republiky je potrebné posudzovať v príčinnej súvislosti s vojnovými udalosťami a obdobím neslobody (30.9.1938 - 4.5.1945) vo väzbe na povojnové usporiadanie sveta. Opatrenia československých orgánov boli v súlade so závermi Postupimskej konferencie a z nej vychádzajúcej Dohody o reparáciách od Nemecka, o založení Medzispojeneckého reparačného úradu a o vrátení menového zlata (Paríž 21.12.1945).
Postavenie maďarskej menšiny v Československu bolo ponechané na vzájomnú dohodu Československa a Maďarska. Výmena osôb maďarskej a slovenskej národnosti sa uskutočnila na základe dvojstrannej medzinárodnej zmluvy - Dohody medzi Československom a Maďarskom o výmene obyvateľstva (Budapešť 27.2.1946). Celkovo bolo pri výmene obyvateľstva zo Slovenska do Maďarska presídlených okolo 55 000 Maďarov a z Maďarska prišlo na Slovensko približne 59 000 Slovákov. Dohoda o výmene obyvateľstva ako i súvisiace medzinárodné zmluvy, najmä Protokol medzi Československou republikou a Maďarskou republikou o konečnej úprave niektorých nerozriešených finančných a hospodárskych otázok (Štrbské pleso 25.7.1949) definitívne upravili i majetkové otázky vo vzťahu medzi ČSR a Maďarskom spojené s výmenou obyvateľstva. Neopodstatnenosť otvárania majetkových otázok Maďarskom je zrejmá aj vzhľadom na skutočnosť, že doposiaľ nevrátilo Československu predmety tvoriace kultúrne dedičstvo Československa, ktoré po roku 1848 prešli do držby maďarského štátu alebo maďarských verejných inštitúcií v dôsledku maďarskej nadvlády pred rokom 1919. K vydaniu týchto predmetov zaviazala Maďarsko Mierová zmluva s Maďarskom (Paríž 10. február 1947).
Predmetom diskusie sú najčastejšie dekréty, ktoré sa týkali trestania zločinov a previnení (tzv. retribučné dekréty), konfiškácie majetku a odňatia štátneho občianstva. Právne vzťahy, ktoré tieto predpisy založili, boli dôsledkom vojnových udalostí a zákonodarná moc nimi sledovala odstránenie škôd vzniknutých v dôsledku mimoriadnych pomerov v čase neslobody. Tieto právne predpisy splnili svoj účel v bezprostrednej povojnovej dobe a dnes už nezakladajú právne vzťahy.
Nie je správne ani tvrdenie, že dekréty boli založené na princípe kolektívnej viny. Retribučné dekréty (najmä dekrét č.16/1945 Zb.) boli založené výlučne na princípe individuálneho zavinenia. O odsúdení za trestné činy, ktoré boli spáchané v dobe zvýšeného ohrozenia republiky, rozhodovali súdy rozsudkom v trestnom konaní. Rovnako tzv. konfiškačné dekréty neboli založené na princípe kolektívnej viny. Na základe konfiškačných dekrétov (napr. dekrét č.108/1945 Zb.) sa konfiškoval majetok na území Slovenska, ktorý bol vo vlastníctve nielen Nemcov a Maďarov, ale aj zradcov a nepriateľov bez ohľadu na národnosť. Z pôsobnosti dekrétu boli vyňaté tie osoby nemeckej a maďarskej národnosti, ktoré preukázali, že zostali verné ČSR, neprevinili sa proti českému a slovenskému národu a buď sa činne zúčastnili boja za jej oslobodenie alebo trpeli pod nacistickým terorom. Hoci tieto predpisy boli založené na princípe prezumpcie zodpovednosti osôb nemeckej a maďarskej národnosti, boli v tom čase adekvátnou reakciou na agresiu Nemecka a Maďarska a ich cieľom bolo politicky a ekonomicky zmierniť následky okupácie. Majetok bol konfiškovaný ku dňu faktického skončenia nemeckej a maďarskej okupácie.
Konfiškácia bola medzinárodnoprávne potvrdená Dohodou o reparáciách od Nemecka, o založení Medzispojeneckého reparačného úradu a o vrátení menového zlata (Paríž 21.12.1945). Je potrebné zdôrazniť, že vtedajšie konfiškačné a znárodňovacie opatrenia boli uskutočňované v kontexte širších spoločenských zmien a ich ďalším cieľom bola aj pozemková reforma.
Podobný charakter mal ústavný dekrét č. 33/1945 Zb. o úprave štátneho občianstva, na základe ktorého bolo odňaté štátne občianstvo osobám nemeckej alebo maďarskej národnosti. Nevzťahoval sa na Nemcov a Maďarov, ktorí sa v čase zvýšeného ohrozenia republiky prihlásili za Čechov alebo Slovákov. Občianstvo bolo ďalej zachované osobám, ktoré preukázali, že zostali verné ČSR, neprevinili sa proti českému a slovenskému národu a buď sa činne zúčastnili boja za jej oslobodenie alebo trpeli pod nacistickým terorom. Podľa dekrétu mohli ďalej osoby, ktoré stratili československé štátne občianstvo, do 6 mesiacov požiadať o vrátenie občianstva. Neskoršími právnymi predpismi bolo potom osobám maďarskej alebo nemeckej národnosti, ktoré mali bydlisko na území ČSR a neboli príslušníkmi cudzieho štátu, vrátené československé štátne občianstvo.
Pri posudzovaní dekrétov “en bloc” je potrebné z právneho hľadiska diferencovať. Niektoré z nich dnes už neplatia, pretože boli zrušené alebo nahradené novšími právnymi predpismi. Niektoré môžu byť formálne platné aj účinné, ale keďže sa vzťahovali len na určité časové obdobie po 2. svetovej vojne, boli skonzumované a nezakladajú dnes nové právne vzťahy, nemajú konštitutívny charakter.
Vo všeobecnosti možno konštatovať, že pokiaľ dekréty prezidenta ČSR z obdobia rokov 1940 - 1945 platia, stali sa obsoletné (vyšli z používania). Preto v súčasnosti žiadne ustanovenia týchto predpisov nie sú použiteľné vo vzťahu k osobám maďarskej, resp. nemeckej národnosti. Obdobné opatrenia urobili v tom čase viaceré európske štáty - dnes členské štáty EÚ.
Otázka uvedených opatrení má aj svoj morálny rozmer. Slovenská národná rada vydala 12. februára 1991 “Vyhlásenie k odsunu slovenských Nemcov”, ktorého duch je vyjadrený v jeho záverečnej vete - “Nech most porozumenia medzi našimi národmi navždy preklenie vysychajúcu rieku vojnovej nenávisti”. Vo vyhlásení Slovenská republika ocenila historický prínos slovenských Nemcov pre hospodársky a kultúrny rozvoj Slovenska a vyjadrila poľutovanie nad utrpením spôsobeným odsunom, ktorý postihol aj nevinných slovenských Nemcov. Naproti tomu však Maďarsko doteraz nepovažovalo za vhodné ospravedlniť sa za to, že na základe Viedenskej arbitráže z roku 1938, v rozpore so zásadami medzinárodného práva, okupovalo počas II. svetovej vojny časť územia Slovenska.
Zo záverov konzultačnej skupiny externých poradcov Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky k problematike dekrétov prezidenta Československej republiky (2002) vyplýva, že dôležité pri hodnotení sú medzinárodnoprávne súvislosti existujúcich v dobe ich prijatia, aplikačná prax.
V kontexte najnovšieho medzinárodnoprávneho vývoja je potrebné poukázať na fakt, že legitimita dekrétov vo všeobecnosti spochybňovaná nie je a rovnako sa nepripúšťajú akékoľvek reštitučné požiadavky.
Väčšina občanov maďarskej národnosti (asi 44 tisíc ľudí) presídlených na práce do Čiech na základe dekrétu č. 88/1945 Zb. o všeobecnej pracovnej povinnosti, bolo po návrate do svojich domovov odškodnených v tzv. akcii “JUH”, pričom podľa historických údajov možno podrobne vyčísliť vrátené majetky. Značná časť prípadov ohľadne reštitučných nárokov bola riešená prostredníctvom zákona o mimosúdnych rehabilitáciách, a to najmä pokiaľ ide o pôdohospodársky majetok osôb nemeckej a maďarskej národnosti konfiškovaný a prevádzaný na základe nariadenia SNR č.104/1945 Zb.n. SNR.
Uznesenie NR SR o nedotknuteľnosti denaficikačných dokumentov povojnového usporiadania na Slovensku slúži k jednoznačnému posolstvu odmietajúcom reparáciu výsledkov II. svetovej a pokusy destabilizovať politické a občianske pomery na Slovensku a v širšom rozmere aj v Strednej Európe. Keďže podobné stanovisko a uznesenie už prijala Česká republika a vzhľadom na fakt, že Slovenská republika je druhým nástupníckym štátom po bývalej Českej a Slovenskej federatívnej republike je žiaduce prijať obdobné stanovisko aj prostredníctvom Národnej rady Slovenskej republiky.



Szavazás

Detaily hlasovania - zobrazenie podľa klubov
»Schôdze»Hlasovanie»Štatistika hlasovaní klubov - výsledok vyhľadávania»Hlasovanie podľa klubov
Národná rada Slovenskej republiky - hlasovanie poslancov
Schôdza č. 13 20. 9. 2007 12:06 Hlasovanie č. 148

Návrh na prijatie uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o nedotknuteľnosti povojnových dokumentov k usporiadaniu pomerov po II. svetovej vojne na Slovensku (tlač 394a). Hlasovanie o návrhu uznesenia ako o celku.

Prítomní: 141
Hlasujúcich: 140
[Z] Za hlasovalo: 120
[P] Proti hlasovalo: 20
[?] Zdržalo sa hlasovania: 0
[N] Nehlasovalo: 1
[0] Neprítomní: 9
Klub KDH
[Z] Abrhan, Pavol [Z] Bauer, Rudolf [Z] Brocka, Július [Z] Fronc, Martin
[Z] Gibalová, Monika [Z] Hrušovský, Pavol [Z] Kahanec, Stanislav [Z] Lipšic, Daniel
[Z] Mikloško, František [N] Minárik, Pavol [Z] Palko, Vladimír [Z] Sabolová, Mária
[Z] Šimko, Jozef
Klub ĽS – HZDS
[Z] Cabaj, Tibor [Z] Džurina, Pavol [Z] Halecký, Jozef [Z] Haľko, Marián
[Z] Kotian, Miroslav [Z] Kovarčík, Ján [Z] Kramplová, Zdenka [Z] Mečiar, Vladimír
[Z] Mikuš, Tibor [Z] Mušková, Ľudmila [Z] Rehák, Milan [Z] Sániová, Beata
[Z] Tarčák, Jozef [Z] Tóthová, Katarína [Z] Urbáni, Milan [0] Veteška, Viliam
Klub SDKÚ – DS
[Z] Cibulková, Katarína [Z] Devínsky, Ferdinand [0] Dzurinda, Mikuláš [Z] Fedor, Martin
[Z] Frešo, Pavol [Z] Galbavý, Tomáš [Z] Hort, Milan [Z] Horváth, Zoltán
[0] Ivančo, Jaroslav [Z] Janiš, Stanislav [Z] Kubovič, Pavol [Z] Kukan, Eduard
[Z] Kuruc, Martin [Z] Kužma, Štefan [Z] Liška, Juraj [Z] Markovič, Peter
[Z] Micheľ, Ľuboš [Z] Mikloš, Ivan [Z] Mikuš, Jozef [Z] Miššík, Peter
[Z] Novotný, Viliam [Z] Pado, Martin [Z] Pataky, Ján [Z] Prokopovič, Pavol
[0] Radičová, Iveta [Z] Rosová, Tatiana [Z] Slafkovský, Alexander [Z] Štefanec, Ivan
[Z] Tkáčová, Jarmila [0] Vášáryová, Magdaléna [Z] Žitňanská, Lucia
Klub SMER – SD
[Z] Babič, Ján [Z] Bačík, Branislav [Z] Bobrík, Anton [0] Burian, Jozef
[Z] Čech, Ján [Z] Číž, Miroslav [Z] Faič, Vladimír [Z] Gabániová, Darina
[Z] Galis, Dušan [Z] Glenda, Tibor [Z] Goga, Pavol [Z] Grečková, Lea
[Z] Horváth, Juraj [Z] Hradecký, Boris [Z] Jánoš, Vladimír [Z] Jarjabek, Dušan
[Z] Jasaň, Viliam [0] Kondrót, Maroš [Z] Košútová, Magda [Z] Kovačócy, Marián
[Z] Krajkovič, Mikuláš [Z] Kubánek, Stanislav [Z] Kvorka, Ján [Z] Laššáková, Jana
[Z] Lebocký, Tibor [Z] Lukša, Michal [Z] Madej, Róbert [Z] Mamojka, Mojmír
[Z] Martinák, Ľuboš [Z] Matejička, Vladimír [Z] Mazúrová, Viera [Z] Müllerová, Emília
[Z] Nachtmannová, Oľga [Z] Obrimčák, Peter [Z] Paška, Pavol [0] Pavlis, Pavol
[Z] Pelegrini, Peter [Z] Petrák, Ľubomír [Z] Podmanický, Ján [Z] Richter, Ján
[Z] Rošková, Ľubica [Z] Senko, Ján [Z] Smolková, Monika [Z] Valocký, Jozef
[Z] Vaľová, Jana [Z] Varga, Ivan [Z] Záhumenský, Marian [Z] Zala, Boris
[Z] Zmajkovičová, Renáta [Z] Zvonár, Ján
Klub SMK – MKP
[P] Andruskó, Imre [P] Bárdos, Gyula [P] Bastrnák, Tibor [P] Berényi, József
[P] Biró, Ágnes [P] Bugár, Béla [P] Csáky, Pál [P] Duray, Miklós
[P] Farkas, Iván [P] Gál, Gábor [P] Juhász, György [P] Köteles, László
[P] Miklós, László [P] Nagy, László [P] Pásztor, István [P] Sárközy, Klára
[P] Simon, Zsolt [P] Szigeti, János [P] Szigeti, László [P] Szögedi, Anna
Klub SNS
[Z] Belásová, Milada [Z] Belousovová, Anna [Z] Damborská, Marta [Z] Dubravay, Peter
[Z] Ďuračka, Jozef [Z] Chelemendik, Sergej [Z] Chrbet, Ján [Z] Korba, Anton
[Z] Líška, Jozef [Z] Paška, Jaroslav [Z] Pučík, Rudolf [Z] Rafaj, Rafael
[Z] Rydlo, Jozef [Z] Slabý, Ján [Z] Slota, Ján [Z] Šaško, Ivan
[Z] Švidroň, Valentín [0] Vestenický, Emil [Z] Zelník, Štefan
Poslanci, ktorí nie sú členmi poslaneckých klubov
[Z] Gabura, Peter




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona