A gyöztesek bármit csinálnak, nem lehetnek háborús bűnösök, avagy minden provokáció, amit ők annak tartanak.
2010.08.28.
Ez egy mások gondolatait, nézeteiket összefoglaló írás
a forrás: http://ujszo.com/node/370529/talk
Indító szöveg:
toportyán | 2010. augusztus 26.:
Hol voltak a magyarok amikor a cseh, lengyel és szlovák pilóták a brit légieröben szolgáltak? Szenvedtek az angolszász terorbombázások alatt, hasonlóan mint a Drezdai és más nagyváros civiljei, de " VAE VICTIS" a gyöztesek bármit csinálnak, nem lehetnek háborús bünösök.
Az_utolsó_kuruc | 2010. augusztus 22.
én ezt megkérdeztem tőle. Radičovától, e-mailban. Hogy hogyan tartja összeegyeztethetőnek a lelkiismeretével a Beneš dekrétumok újbóli megszavazását. Néhány hónapja. Máig nem kaptam választ...
Névtelen | 2010. augusztus 22.
Az ilyen Malík Ancsa féle tótoknak minden provokáció, amit ők annak tartanak.
Ők csak a deportálás, likvidálás, korlátozás, tiltás, fenyegetés, büntetés nyelvét használják velünk szemben 90 éve. A helyzet semmit nem változott a magát kereszténynek és demokratának nevezett Radicsné féle rezsimmel sem. Ő is szemrebbenés nélkül adta szavazatát a benesi dekrétumok örökkévalóságának megszilárdításához. Ezzel kollektívan tart továbbra is bűnösnek minden magyart ő is és a pártja is. A ma születetteket épp úgy mint azokat akik holnap látják meg magyarként a napvilágot. És nincs egy riporter sem, aki megkérdezné tőle, hogyan tartja ezt összeegyeztethetőnek a lelkiismeretével. No, de biztosan meggyónja majd a kivetkeztetett papból csinált tanácsadójának, aki mint tudjuk csak a jobb keze.
kereszteslovag | 2010. augusztus 22.
nem értem. Sólyom László tudtommal ma már csak egyszeru polgári személy. Mondhatnánk, turista. Ezek szerint a magyar turisták provokálják Szlovákiát ?
Névtelen | 2010. augusztus 22.
Malík Anna = Szlota János = Fico Róbert. Egyik kutya, másik eb, a harmadik meg dzsukhel. Ugye nem ez Szlovákia?
Quo Vadis | 2010. augusztus 24.
Ezek azt akarják, hogy a felvidéki magyarok idegeneknek érezzék magukat saját földjükön.
Azért dolgoznak az elidegenítésükön, az önfeladásukon. Azért kell őket folyton szekálni, piszkálni, támadni.
Hogy 100, vagy 200 év múlva a Felvidéken már ne is lehessen magyar szót hallani!
Ezek már ma nyíltan, leplezetlenül kimondják, hogy Szlovákiában szlovákul!
Egy fasisztától és neonáciról CSAK EZT és ILYEN reakciót vártunk.
Igaza van abban, (mert minden újfasiszta és neonáci az igazságból indul ki) hogy a vasárnapi akció nem volt apolitikus. Egy közösség hívta meg a volt közéleti személyiséget egy közéleti, közösségi eseményre, tehát ez az esemény egy politikai esemény volt. Legális és demokratikus, amelyen a sz.r is elvált a májtól, hiszen szlovákok is éreztek azan az ünnepen közösséget a magyarokkal.
Innentől kezdve azután mint "böcsületes" újfasiszta és neonáci törvényszerűen csap át Ancsa az ELVÁRT! csúsztatásba és hazudozásba:
- először is szó sincs látogatási kísérlet helyrehozatalára szánt kísérletről: Sólyom akkor úgy döntött, hogy okos enged, tehát nem látogatott, ezzel is nyilvánvalóvá téve az újfasiszták meztelen valódi énjét. Most megtette.
- Sólyom látogatásának és a mostani magyar politizálásnak SEMMI köze a valóságban a revizionizmushoz és a sovinizmushoz: ha a bolond Ancsa meglátogatja határon túli rokonait, akkor ő is a testét megy árulni? Végül is a franciáknál, a németeknél és a romáknál is előfordul a vérfertőzés, lehet, hogy az Ancsának is ez a természetes, ki tudja, hogy egy lélek kurkász mit hozna föl a tudatalattijából?
- a provokáció félig igaz, mert a látogatás valóban provokáció az akkori jobbára eltűnt újfasiszták és neonácik szellemisége, erkölcstelensége, diktatúrája ellen, ciki lenne, ha nem lenne az
- Radičová már jóval az Orbánnal való találkozás előtt megígérte a korlátozó jogszabály eltörlését, amellyel és a többi üggyel kapcsolatban is csupán előkészületek vannak, konkrétum még sehol semmi
Az újfasiszta, neonáci, guminőnek sem jó némber Ancsa méltán várja el, hogy Radičová ígéreteire a magyarok - ahogy eddig is tették - átmenjenek felmosórongyba, csak hát változnak az idők, ahogyan ezt Sólyom is üzente ezen közéleti szereplése során: A szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül ugyanis nincs végleges és megnyugtató megoldás. Hasonlóan nekünk is új hozzáállásra van szükségünk szomszédainkhoz
A megfogalmazás általánossága révén ez mind a magyarságnak, mind a magyarság képviselőinek, a pártoknak és például a mostani Orbán kormánynak is szól...
Ennyit az egészről, mert ha a szlovák média is hanyagolja ezt a huszadrangú képviselőnek csúfolt nőcskét, akkor már nekünk sem kell foglalkozni vele.
Babolcsai néni olvasata nagyon logikusnak tűnik, holott
(Zsiga | 2010. augusztus 23. )
csupán arról van szó, hogy Ancsa minden lehetőséget kihasznál arra (minden alkalommal visszaél azért) , hogy pártja népszerűségét az ilyen és ehhez hasonló beszólásokkal életben tartott szlovákiai magyargyűlölettel erősítse, illetve fenntartsa.
Innentől kezdve, ha ezt tudatosítjuk, nincs értelme mélyebben belemenni a téma elemzésébe, mivel Ancsa kijelentései mögött nem kell mindenkor tartalmat keresni...
Zsiga
(babolcsai néni | 2010. augusztus 23. )
Teljesen igaz amit írsz azok számára akik tisztában vannak a neonácizmus és az újfasizmus szónoklattanával, érvelési módszertanával, amelyet ugyanakkor sok esetben a baloldal és a liberálisok is alkalmazzák.
babolcsai néni | 2010. augusztus 24. :
A potsdami értekezlet előtt a csehszlovák diplomácia mindent elkövetett annak érdekében, hogy elnyerje a nagyhatalmak felhatalmazását a német és a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítésére. A prágai kormány 1945. július 3-i jegyzékében emlékeztette a három nagyhatalom képviselőit az emigráns csehszlovák kormány 1944. november 23-i memorandumára, amelyben a német és a magyar kisebbség teljes kitelepítését kérte. A prágai jegyzék a csehszlovákiai magyarokkal kapcsolatosan felvázolja a lakosságcsere alternatíváját is. A nagyhatalmak az amerikai álláspontot elfogadva, elutasították a magyarok kitelepítésére vonatkozó csehszlovák
kérést.
http://www.mtaki.hu/docs/jogfoszto_jogszabalyok/jogfoszto_jogszabalyok_p...
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/dip/potsdam13.html
Jaltán a háború végső szakaszának kérdéseiről beszéltek, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. A katonai szakértők közreműködésével összehangolták a végső hadműveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy hadat üzen Japánnak. Szóba került a német jóvátétel is, de az ország felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek Lengyelország határairól. Megállapodás született a háborús főbűnösök bíróság elé állításáról. Ez azért más, mint a népek kitelepítése!!!!
TEHÁT SENKI NEM KÉNYSZERÍTETTE BENEST, a nagyhatalmak csupán Benes elképzeléseire bólintottak rá! Más kérdés, hogy a bosszú gondolata benne volt a levegőben: ahogyan Sztálintól sem volt idegen egész népek deportálása (pl. a krími tatárok evakuálása), úgy a többi nagyhatalomnak is természetes volt a csahszlovák eljárás.
Az_utolsó_kuruc | 2010. augusztus 24.:
Benešhez és az ő dekrétumaihoz annyit: e dekrétumok a normális parlamenti törvényhozást "helyettesítették" (a később felálló parlament törvényerőre is emelte azokat). Tehát e dekrétumok szigorúan és csakis Csehszlovákia belügye volt (és "van"!). Semmi köze hozzájuk a nagyhatalmaknak!
Én úgy tudtam, hogy Radičová meg az SDKÚ újfennt megszavazta e náci förmedvényeket (2007-ben). Lehet hogy nem (nincs se időm, se kedvem utánajárni), hogy "csak" tartózkodott ("Gyilkosok közt bűnös, aki néma" - Babits Mihály). De mi akadályozza a mostani kormánykoalíciót, hogy e szégyenteljes, náci förmedvényeket végleg törölje? Jogilag gondolom. A parlamentben. És azt üzenje nekem - az utolsó kurucnak -, hogy: te hülye, magyar vagy ugyan (és ez már eredendő bűn e tájakon), de azért nem vagy náci háborús bűnös. Kiváltképp´, hogy a háború után születtél...
Katarína Szászová | 2010. augusztus 27.
Téved toportyán, a magyarok abban az idoben a szerbeket dobálták a jegyes Dunába, dél-Szlovákiából kergették ki a szlovákokat és Horty készítette oket a Don-kanyarba. Azért tisztában lehetne azzal, hogy ki kezdte a háborút, ki volt a támadó és ki védekezett.
Már tobbszor írtam, a vesztes hallgasson - hallgatnak a németek, olaszok, japánok, csak a magyarok nem tudnak belenyugodni a vereségbe. Pedig már megtanulhatták volna, a torténelem során mindig a vesztes oldalon voltak.
toportyán | 2010. augusztus 27.
Nem én tévedek, a háborút a német csapatok kezdték Lengyelország megtámadásával és velük vállvetve a szlovák állam csapatai a jablonkai szorosnál támadták Lengyelországot ugyanazon a napon, egyik egységüket nadporučík Ján Nálepka vezette akit ezután kitüntetet és elöléptetet J. Tiso elnök. És még egy: ki fizetett a németeknek fejpénzt a zsidók lividálásáért? és melyik ország volt a második Németország után a likvidálásban? Nem Slovensko? És hol kaptak menedéket a lengyel menekültek, nem Magyarorzágon? és holl volt legutoljára a zsidók deportációja, az is csak a német megszálás után? nem Magyarországon? Akkor melyik ország volt valójában fasiszta? Horthy Magyarországja vagy Tiso Szlovákiája.
Katarína, nagyon gyorsan felejtse el azt a sok hülyeséget amivel a maticás agymosáson átment tanítónök tömték a fejét valószínüleg még a szociban, mert úgy látom már kezd kialakulni valamiféle szláv áldozati komplexusa és (hungaro)fóbiája, de valószinü hogy már menthetetlen.
Katarína Szászová | 2010. augusztus 27.
Melyik országban lépett érvénybe 1920-ban a Numerus clausus, ami a zsidókat sújtotta?
Mussolini 1925-ben kerult hatalomra, Hitler nyolc évvel késobb, Magyarország volt a világ elso fasiszta állama, ahol kezdték megkulonboztetni és uldozni a zsidókat.
babolcsai néni | 2010. augusztus 27. péntek 11:30
Nos ebben igaza van. Azonban az igazság több oldalú, amelyről a nyugati nagyhatalmak sem feledkeztek meg:
1. Közel kétszázezer lengyel menekültet fogadtuk be 1939-ben és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen., Akik nem mentek tovább, nyugodtan
élhettek Magyarországon. Akkoriban az egyetlen lengyel középiskola is Magyarországon működött Balatonbogláron.
2. Francia, olasz (!), és zsidó menekülteket is ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944, március 19), de még azon túl is,
legtöbbször a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével. A hálás francia menekültek ki is adtak egy könyvet hazatelepülésük után: a magyarok vendégszeretetéről "Ego sum captivus gallicus"
3. A magyar légelhárítás nem lépett akcióba az átrepülő angolszász repülök ellen, egészen Magyarország bombázásának a napjáig (1944, április 9).
4. A foglyul ejtett angolszász repülőszemélyzetet nem adtuk át a németeknek, hanem dunántúli kastélyokban helyeztük el őket, és lehetővé tettük menekülésüket.
5. A német megszállás után, 1944, március 19. után kezdődött a magyar zsidóság kálváriája. De amikor a német hadsereg java kivonult, Horthy leállíttatta a deportálásokat.
6. Eichman, az "Endlösung" végrehajtója mondta Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthyék merték öt kiutasítani az országból.
A nyugati nagyhatalmak ezért például csak a németek kitelepítéséhez járultak hozzá. A magyarokkal kapcsolatban arra utasították Csehszlovákiát, hogy az akkor már a szovjetek által megszállt Magyarországgal egyezzen meg.
SENKI nem hatalmazta fel Benest ezért, hogy a magyarokat bűnös nemzetnek kiáltassa ki a kassai kormányprogramban. Senki nem hatalmazta föl Benest, hogy a dekrétum folyományaként a pozsonyi magyarok döntő többségét kitelepítse, lakásukból kikergesse 1945 májusában és a Duna jobb partján fekvő Ligetfalun kialakított táborokba történő zsúfolása, kényszermunkára hurcolása is igazságtalan bűntett volt, amiért SENKI NEM LAKOLT, senkit nem kárpótoltak, senki nem kért bocsánatot! Senki nem hatalmazta föl Benest, hogy a magyarokat közmunkára elhurcolja, 9 majd további 44 ezer magyart deportáljon Csehországba 1945 őszén és 1946 tavaszán, ez tehát igazságtalan bűntett volt. Mindez embertelen körülmények között halálos áldozatokkal történt! 220 faluból vittek el magyarokat, akik 6602 házat és majdnem 4 ezer hektár termőföldet hagytak maguk mögött. Ezekért SENKI NEM LAKOLT, senkit nem kárpótoltak, senki nem kért bocsánatot! A potsdami tárgyalásokon a nagyhatalmak hivatalosan tehát csupán a dekrétumoknak csupán egyes elemit hagyták jóvá, az egész további disznóság, a lakosságcsere kierőltetése és a reszlovakizáció Csehszlovákia önkényeskedő soha be nem ismert bűntette volt a civil lakosság ellen.
babolcsai néni | 2010. augusztus 27. péntek 11:58
Hazudik Szászová: a szerbek jeges Dunába való dobálása partizánvadászat címen indult. A közel 4 ezer áldozat között voltak partizánok (ma terroristáknak hívnánk őket), köztörvényes bűnözők, zsidók és magyar(!) kommunisták is, és sajnos ártatlan civilek is, amiért a magyar katonai vezetés a felelősöket előállíttatta és amelyért ezek szerbek általi kivégzése után további 40 ezer ártatlan magyar halálával bosszulták meg az eseményeket. Dél-Szlovákiából maguk a szlovák hivatalnokok menekültek el, mert BETOJTAK Horthyéktól. Horthy különösen kínosan vigyázott arra, hogy semmiféle atrocitás ne történjen a Felvidéken, hiszen még béke volt, és a nagyhatalmak árgus szemekkel figyelték a Felvidék átengedését a magyaroknak. Ennek ellenére a szlovák menekülő hivatalnokok romhalmazt, szennyet és mocskot hagytak maguk után.
Téved és süket duma, hogy Horthy minden áron háborúzni akart. Éppen ő volt az, aki összeveszett Hitlerrel, mert nem akart részt venni 1938 augusztusában Csehszlovákia megtámadásában, pedig akkor Hitler egész Szlovákiát fölajánlotta! Abban az időben a kormányzó utasította kormányát, hogy igyekezzen elhatárolódni a németektől, így az a brit és olasz kapcsolatot ápolgatta. A II. világháború kitörésekor Horthy megtagadta, hogy a Wehrmacht csapatai Lengyelország felé menet áthaladjanak Magyarországon. Horthy mindvégig a fegyveres semlegesség jegyében kívánt politizálni, hogy a magyar haderő megmaradjon a háború utáni rendezés idejére. Magyarország hadba lépése végül Kassa ismeretlen felségjelű gépek általi bombázásának volt köszönhető. A német hadvezérek ezt szükségesnek vélték, de Hitler nem számított rá. Szovjetuniónak szintén nem volt érdeke, hogy Magyarország belépjen a háborúba. Azonban kérdéses a mai napig is, hogy a felségjel nélkül Kassát bombázó repülők hová tartoztak: eltévedt szovjet gépek voltak-e, vagy szlovák, esetleg román provokáció volt-e? ÖNÖK MIT TUDNAK ERRŐL? Annyi évvel a háború után nem kellene már titkolózniuk!
A magyarok megfizették a jóvátételeket és a kárpótlásaikat is, tehát nyugodtan pofázhatnak és ugrálhatnak! SENKINEK nem tartoznak, szemben a köztörvényes bűnöző Csehszlovákiával, illetve méltatlan utódjával, Szlovákiával!
babolcsai néni | 2010. augusztus 28. szombat 12:32
Szászová, Ön nincs tisztában a fasizmus fogalmával, ezért elmagyarázom:
Fasizmus: Benito Mussolini és pártja, az Olasz Fasiszta Párt ideológiája az általuk vezetett fasiszta Olaszországban. Alapvetései a nemzeti érzelem, a szociális érzékenység, a vezető (Duce) korlátlan hatalma. Céljuk a Római Birodalom korának vissza hozatala. A fasiszta ideológiának NEM RÉSZE A FAJELMÉLET, tehát ők nem üldözték a zsidókat, nem valami ellen, hanem valamiért dolgoztak.
Az elnevezés is a római örökségre utal: a latin fasces (vesszők) szóból ered. Ez egy ókori tárgy, mely a római tisztségviselők hatalmát jelképezte.
Nácizmus (nemzetiszocializmus): Adolf Hitler és az általa vezett NSDAP ideológiája, az általuk képviselt politika Németországban. Alapvető elemei a nemzeti érzelem (Németország felemelése), a szociális érzékenység, a vezető (Führer) korlátlan hatalma, az élettér-elmélet, stb. Rendkívül fontos eleme a fajelmélet, mely szerint a kultúraalkotó faj, az árja áll mindenek felett, míg a kultúraromboló népek - ezek közt jelölik meg a zsidókat és a cigányokat - kiirtandók, mert csak ártanak a világnak. Tehát a nácizmus üldözte a zsidókat. A kifejezés eredete: a német nazionalsozialistische (nemzetiszocialista) szó első 4 betűjének magyarosított verziója a náci.
Az 1920-tól berendezkedő Horthy-rendszer hozta a világháború utáni Európa egyik első zsidóellenes törvényét. Az 1920:XXV. tc. "A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról" címet viselte, de numerus claususként (zárt szám - latin) vált hírhedt jogszabállyá. Akárcsak a két évtizeddel későbbi zsidótörvényeket, a numerus clausus előírásait azonban nem sikerült végrehajtani, hiszen a zsidó hallgatók aránya nem csökkent 8 százalék alá.
Mi ebből a tanulság? Magyarország nem volt fasiszta ország, viszont valóban itt kezdődtek a zsidó üldözések.
http://ujszo.com/node/370529/talk
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó