A kettős állampolgárság a világban

A kettős állampolgárság a világban

2010. május 18. kedd, 09:35 | MTI
Budapest
|

Bár az államok szabadon határozzák meg az állampolgárság megszerzésének feltételeit, a nemzetközi jogi gyakorlatban az állampolgárság nem pusztán formális, hanem a személy és az állam közötti tényleges kapcsolatot feltételező kötelék.

Ezt Kende Tamás nemzetközi jogász mondta az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy a formálódó Orbán-kormány egyik első törvényjavaslata várhatóan módosítja a magyar állampolgárság megszerzésének szabályait.

Ha a kapcsolat csak formális, akkor más államoknak az állampolgárságot nem kell tényként kezelniük, míg ha a kapcsolat tényleges, azaz például a helyben lakást, a kultúra és a nyelv ismeretét is magában foglalja, akkor azt tiszteletben kell tartaniuk. Többek között a ténylegesség elve miatt sem kaphatnak a határon túl élők csoportosan állampolgárságot még abban az esetben sem, ha magyar identitását őrző kisebbségről van szó - fejtette ki a szakember.
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a nemzetközi gyakorlattal nem ellentétes a Fidesz sajtóhírekből megismerhető javaslata, amely szerint a magyar identitásúak - magyar felmenőkkel rendelkezők, magyar nyelvet beszélők - egyénileg folyamodhatnak állampolgárságért abban az esetben is, ha nincs állandó lakóhelyük Magyarországon.
Kende Tamás emlékeztetett arra, hogy hasonló szabályokat fogadott el Románia a Besszarábiában élő románokkal kapcsolatban, továbbá eltérő módon Írország és Olaszország is megnyitotta a lehetőséget a határain túl élő ír, illetve olasz identitású emberek előtt.
A kettős állampolgárságot a nemzetközi gyakorlatban az államok sokáig nem támogatták, többnyire valamiféle kiküszöbölendő egyéni "balesetnek" tekintették, például a különböző állampolgárságú szülők gyermeke esetében, és az érintetteket választásra kötelezték vagy megfosztották egyik állampolgárságától. Ilyen volt Ausztria, Németország, és a szocialista országok gyakorlata. Az államok sokáig a lojalitás szempontjából is kockázatnak minősítették a kettős állampolgárságot.
Kende Tamás kifejtette: a történelem során a megváltozó határok miatt nem egyszer adódtak olyan helyzetek, amikor egy állam polgárai másik államban találták magukat. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék speciális helyzetet eredményeztek, ugyanis a tömeges kettős állampolgárság elkerülése érdekében úgy rendelkeztek, hogy a szomszédos országok kisebbségévé vált magyaroknak dönteniük kellett, és amennyiben kisebbségiként a szülőföldjükön maradtak egy idegen államban, elveszítették magyar állampolgárságukat. Ebben az esetben tehát a nemzetközi politika a nemzetközi jog eszközeivel tömegesen fosztott meg magyarokat az állampolgárságuktól. Ez oda vezetett, hogy sokkal több magyar állampolgárságú magyar él az Egyesült Államokban és Argentínában, mint Erdélyben. Manapság is van arra példa, hogy új államalakulatok a területükön maradt kisebbségek miatt tiltják a kettős állampolgárságot, erről lehet szó Ukrajna és a balti államok esetében is.
A nemzetközi jogász szerint a magyar államnak joga van arra, hogy a laza nemzetközi kereteket - például az Európa Tanács állampolgársági egyezményét - tiszteletben tartva, egyoldalúan határozza meg saját állampolgársági szabályait, és nincs olyan jogi kötelezettsége, hogy azokról előre konzultáljon más államokkal. Ugyanakkor más államoknak is van lehetőségük egyoldalú lépésekre, például arra, hogy megtiltsák állampolgáraiknak a kettős állampolgárságot. Egy-egy ország állampolgársági gyakorlatát döntő módon alakíthatják aktuális belpolitikai megfontolások is, például a választásokkal, választójoggal összefüggésben.
Az állampolgárságnak mint jogintézménynek része egyfelől az állami védelem biztosítása polgárai részére, másfelől az állampolgárok lojalitása államuk iránt. Az államok általában nem a kettős állampolgárságot, hanem saját állampolgársági szabályaikat határozzák meg, és gyakran még ma is tiltják a kettős állampolgárságot. A jogegyenlőség elvéből adódóan azonban az állampolgárok közül a kettős állampolgároknak általában nincsen kevesebb joguk, mint a második állampolgársággal nem rendelkezőknek, de a nemzeti jogszabályok az állampolgárság mellett gyakran plusz szabályokat is előírhatnak bizonyos jogosultságok megszerzéséhez.
A hagyományosan az állampolgársághoz kapcsolódó adófizetési és hadkötelezettségnek, illetve a választójognak gyakran az egyik, de nem kizárólagos előfeltétele az állampolgárság. Abban az esetben tehát, ha például a határon túli magyaroknak választójogot, vagy szociális és egészségügyi ellátást akarna biztosítani a magyar törvényhozás, akkor ahhoz nem csupán az állampolgársági törvényt, de a választójogi jogszabályokat is módosítania kellene. Az állampolgársághoz csak lazán kapcsolódó, bár a közbeszédben azzal gyakorta összekapcsolt egészségügyi és más szociális ellátásokhoz fűződő jogok szabályozását pedig jelentősen át kellene gondolni, ha bizonyos ellátásokat csoportosan ki akarnának terjeszteni a határon túl élőkre - magyarázta Kende Tamás.
A hadkötelezettség a legtöbb fejlett államban béke idején nem vonatkozik az állampolgárokra, és az adófizetés sem csak az állampolgárságtól függ. A modern adójogban nem minden állampolgár köteles adót fizetni az államnak, ugyanakkor lehetnek olyan külföldi jogi, vagy természetes személyek, akiket adófizetési kötelezettség terhel. Hasonlóan összetett rendszer része az egészségügyi ellátáshoz való jog, vagy a politikai jogok is. Például Magyarországon ahhoz, hogy valaki a parlamenti választáson részt vehessen, nemcsak magyar állampolgárnak kell lennie, de számos egyéb feltételnek is eleget kell tennie, így például rendelkeznie kell állandó magyarországi lakóhellyel. Mi több, az önkormányzati és európai parlamenti választásokon már nemcsak a magyar, hanem az uniós tagállamok polgárai is részt vehetnek, ha lakóhellyel rendelkeznek Magyarországon - mondta a nemzetközi jogász.
http://ujszo.com/online/kulfold/2010/05/18/a-kettos-allampolgarsag-a-vilagban

Augusztus 20-án léphet hatályba az állampolgársági törvény

Augusztus 20-án léphet hatályba az állampolgársági törvény
Fico összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot

Kettős állampolgárság 2010. 05. 17

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, amelyet Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt terjesztett az Országgyűlés elé hétfőn.
Az indítvány elsőként azt rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.

A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok úgy szólnának: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem.

Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne.

A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.

Semjén Zsolt azt már korábban elmondta a Heti Válasznak adott interjúban, hogy három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.

A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: "az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól".

Megjegyzik azt is, hogy a javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, "hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását".

A törvénytervezet teljes szövege

Fico összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot

Robert Fico kormányfő kedd délelőttre összehívta a szlovák nemzetbiztonsági tanácsot, miután hétfőn a magyar Országgyűlés elé került az állampolgársági törvény módosítása - közölte a szlovák kormány sajtóosztálya hétfőn este.

A hivatalos pozsonyi álláspont szerint a szlovákiai magyarok esetleges kettős állampolgársága Szlovákia számára "nemzetbiztonsági kockázat", ezért megfelelő válaszintézkedésekre van szükség.

Fico korábbi nyilatkozataiban jelezte: Szlovákia keményen fog válaszolni Budapest lépésére, s kilátásba helyezte az alkotmány módosítását is. Szerinte az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy az a szlovák polgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

Első válaszlépésként - fejtette ki a múlt héten Fico - Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, a szlovák parlament reagálni fog arra.

Fico szerint a kettős állampolgárságnak megvannak a maga szabályai: alapvetően kétoldalú megállapodás alapján válik lehetségessé, s az érintettnek legalább bizonyos ideig a másik államban is laknia kell. Szerinte az, hogy a magyar fél állandó lakhely nélkül adna állampolgárságot, "alapvető megsértése" a nemzetközi jognak.

"Ha az állampolgársági törvény módosítását elfogadják, az szerintünk a jószomszédi kapcsolatok elvének a megsértését fogja jelenteni" - szögezte le a kormányfő.

Rámutatott: a magyar lépés "nagyon jelentősen befolyásolhatja a választások előtti hangulatot Szlovákiában", továbbá "rontani fogja a szlovák-magyar kapcsolatokat".
Fico szerint a magyar állampolgárság azokat is meg fogja károsítani, akik azt kérni fogják. Megjegyezte: ilyen kettős állampolgárok nem dolgozhatnának például a rendőrségnél, a bíróságokon és néhány más, nemzetbiztonsági szempontból érzékeny munkahelyen.

MTI

Fico támogatta a szlovák állampolgárság gyors megszerzését

MKP: Fico támogatta a szlovák állampolgárság gyors megszerzését
A 2005-ös szlovák törvény hasonló, mint a mostani magyar törvénytervezet
Kettős állampolgárság 2010. 05. 17

MKP: Fico támogatta a szlovák állampolgárság gyors megszerzésétRobert Fico kormányfő támogatta a kettős állampolgárság gyorsított eljárásban való megadását a külföldi szlovákok számára, állítja az MKP.
A szlovák parlament 2005-ben hasonló törvényt fogadott el, mint amilyent a magyar országgyűlés tervez elfogadni. A 40/1993-as állampolgárságról szóló törvény módosításáról van szó, amely a szlovák állampolgárság speciális, gyorsított eljárásban való megszerzését teszi lehetővé a külföldön élő szlovákok számára - áll az MKP sajtóközleményében, melyet Dunajský Éva, a párt szóvivője küldött meg a Bummnak.

A szlovák törvény az állampolgárság gyorsított eljárásban való megszerzéséhez enyhébb feltételeket támaszt, mint a magyar javaslat. A szlovák állampolgárságot gyorsított eljárásban igénylők számára nem kötelező a szlovák nyelv ismerete sem, elegendő, ha két tanú – két határon túli szlovák – bizonyítja, hogy a kérelmező – külföldi állampolgár érdeklődik a szlovák kultúra iránt.

Ezt a törvénymódosító javaslatot 2005. május 20-án a szlovák parlament jelenlevő mind a 138 képviselője megszavazta – beleértve Robert Ficót, a szlovák parlament akkori képviselőjét is.

Az MKP értesülései szerint a szlovák szervek nagyon engedékenyen alkalmazzák a törvénynek az állampolgárság gyorsított eljárásban való megadására vonatkozó ama feltételét is, hogy a kérelmező legalább három éven át lakhellyel rendelkezzen Szlovákia területén.

bumm
http://www.bumm.sk/42030/mkp-fico-tamogatta-a-szlovak-allampolgarsag-gyors-megszerzeset.html

Belousovová: jó ötlet az ünnepi ülés elhalasztása

Belousovová: jó ötlet az ünnepi ülés elhalasztása

2010. május 18. kedd, 13:36 | TASR
Pozsony
|

Helyesli Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke, hogy Pavol Paška házelnök ma, a Biztonsági Tanács ülését követően elhalasztotta a parlament ünnepi ülését, hogy a törvényhozás készenlétben legyen, ha a veszélyes kettős állampolgárság miatt gyorsított eljárásban kell törvényeket elfogadni.

A Biztonsági Tanács többi intézkedését azonban felesleges időpazarlásnak tartja. "Ha a magyarok tiszteletben tartanák Szlovákiát, mint szomszédot és partnert, akkor a kettős állampolgárság bevezetéséről konzultáltak volna vele. Így nem fogja őket érdekelni, mit csinálunk" - mondta Belousovová, aki szerint a szlovák parlamentet kellene összehívni, amelynek törvényt kellene elfogadni, a magyar kettős állampolgárság szlovákiai kiterjesztését megakadályozandó. Az SNS támogatja a kettős állampolgárság betiltását is. Az SNS-nek jelenleg két parlamenti képviselője kettős állampolgár: Sergej Chelemendik szlovák-orosz, Jozef Rydlo szlovák-svájci állampolgár.
http://ujszo.com/online/kozelet/2010/05/18/belousovova-jo-otlet-az-unnepi-ules-elhalasztasa

Magyar állampolgárság: a választásoknál is fontosabb kérdés

Magyar állampolgárság: a választásoknál is fontosabb kérdés
2010.05.18.
Elmarad a szlovák parlament holnapi ünnepi záróülése, hogy a törvényhozás „akcióképes” maradjon az utolsó pillanatig, és sürgősségi törvénymódosításokkal válaszoljon, ha a magyar állampolgársági törvény módosítása megszületik. Egyelőre tehát mintha itthon visszakozót fújt volna Robert Fico és Szlovákia, bár nemzetközi téren intenzíven dolgozik. A nemzetbiztonsági tanács ülését követően a kormányfő megismételte: Magyarország rendkívüli mértékben liberalizálni kívánja honosítási törvényét. Állampolgárságot ad mindenkinek, akinek elődei a Magyar Királyság polgárai voltak, sőt azoknak is, akik erről így vélekednek. Nem köti a nyelvismerethez, a jogrend ismeretéhez és állandó magyarországi tartózkodási helyhez az állampolgárságot, amelyet 3 hónap alatt elérhetővé akar tenni. Fico kifogásolta, hogy a törvényt augusztus 20-án hirdetnék ki, ami Szent István ünnepe, tehát a nagy-magyar terjeszkedés szimbólumának nevezte, s hozzátette: a Fidesz ezzel a Jobbik óhaját teljesíti.
A szlovák kormányfő szerint senki nem tudja előre felbecsülni, miféle következményei lehetnek egy ilyen lépésnek. „Mi sem mosolyoghatunk rajta”, mondta, hozzátéve: felkérte Pavol Paška házelnököt, ne oszlassa fel a parlamentet, hanem tartsa működőképesen a legutolsó pillanatig, azaz a június 12-ei választásokig. Paška jelezte: törölte a holnapi ünnepi, megbízatási időt lezáró ülést. A mai tanácskozáson Miroslav Lajčák külügyminiszter feladatul kapta, hogy kérje a szlovák-magyar államközi vegyes bizottság azonnali összehívását (24 órán belül ), hogy azonnal kérjen találkozót a magyar külügyminisztertől, akkor is, ha Budapesten átmeneti helyzet van, Balázs Péter már csak ügyvezető miniszter, Martonyi János pedig csupán kijelölt tárcavezető. Fico ennél magasabb szintű tanácskozások kikényszerítését is kilátásba helyezte.
Azt mondta, az esetleg módosításra kerülő szlovák jogszabályok tervezetei már tegnap elkészültek, ezeket nem részletezte, ahogyan a tanácsban dolgozó más állami szervek javaslatait sem. Nem lenne okos arról beszélni, a szlovákiai szervek hogyan lépnek fel, ha az állampolgárság kérhetővé válik a szlovákiai állampolgárok számára, és egyértelműen a titkosszolgálati módszerekre utalt.
Egyelőre a nemzetközi közvéleményt akarja befolyásolni Pozsony. Fő érve – mely miatt veszélyt kiáltott –, hogy a magyar törvény egy másik ország területén élőknek adna állampolgárságot, s ezt nevezik exterritoriálisnak. Ráadásul Fico szerint az állampolgárságot kérő egyénnek esküt kellene tennie a magyar állam érdekeinek védelmére, s ezzel a szlovák állampolgárságú magyarnak komoly problémája támadhat: mert vajon a szlovákiai magyarok hazájuknak fogják-e érezni Szlovákiát – amit Fico szeretne –, vagy Magyarországra fognak-e esküt tenni – fogalmazott.
A munka nemzetközi téren már folyik. Miroslav Lajčák tolmácsolta a szlovák aggályokat és kifogásokat a Pozsonyban akkreditált EU- és NATO-államok nagyköveteinek, tárgyalt az EBESZ képviselőivel, s állítólag az egyik amerikai szenátor, a Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott, hogy az ilyen vita okozta az orosz-grúz háborút is. Lajčák a diplomatákat arra is fegyelmeztette, hogy a magyar honosítás a trianoni szerződés 90. évfordulója jegyében készül, tehát a magyar revizionista politika része.
Fico az európai békét veszélyeztető lépésként akarja a magyar állampolgársági törvény ügyére figyelmeztetni az Európai Bizottság elnökét, J.M. Barrosót, az Európai Parlament elnökét, Jerzy Buzeket és az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Itthon az ügyet egyelőre a Koalíciós Tanács szintjén kezelné, a parlament rendkívüli ülésének jelenleg nem látja értelmét. Parlamenti ülést akkor akar, amikor a magyar jogszabály megszületik, s még az is lehet, hogy így csak a következő parlament és kormány fog fellépni ellene.

Felvidék Ma, gy
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=22030&Itemid=1