A kettős állampolgárságról

2009.2.12.
2003. január 16. 19:05 Kossuth rádió, Határok nélkül

Műsorvezető-szerkesztő: Márványi Péter

A kettős állampolgárságról

Ismét előkerült a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése, méghozzá a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Kevés olyan téma van, amiről annyit beszéltünk az elmúlt években, és amelyről olyannyira ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el, mind Magyarországon, mind azon kívül. A mai műsorunkban a mostani véleményeket próbáljuk összegezni, legelőször azonban hallgassuk meg Bánhidi Emese összeállításától arról, hogyan is alakult az ügy az elmúlt években. Ami érzékelhető, a kettős állampolgárság mindig akkor vált fontos témává, amikor amúgy is felélénkültek a politikai viták a határon túli magyar áramlatok között, ill. amikor valamiképp pl. Magyarország NATO vagy most uniós tagsága kapcsán kérdésessé vált az anyaország és a határon túliak kapcsolata.

Bánhidi Emese:

-Nem véletlen, hogy éppen Katona Ádám székelyföldi RMDSZ-es politikus vetette fel a kettős állampolgárság gondolatát még az előző szocialista kormány idején. Nem sokkal később a Magyarok Világszövetsége is sűrűn hangoztatta, hogy ez lenne a megnyugtató megoldás a szülőföldön maradás szempontjából. Az MVSZ-nek nem sikerült megnyernie a Horn-kormány támogatását ez ügyben. A határon túli magyarok körében azonban megmaradt az igény arra, hogy a vízumproblémára kínáljon valamiféle megoldást a magyar kormány. Felmerült például, hogy brit mintára vezessék be a külhoni állampolgárság fogalmát, amely magyar útlevéllel járna ugyan, de választójoggal nem. Az Orbán-kormány először nem nyilatkozott egyértelműen és egybehangzóan erről a kérdésről. 2000 májusában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a szomszéd országok kormányai, akiktől elsősorban függ ennek a jognak a megadása, nem lelkesek ettől a gondolattól, ezért a magyar kormány a határon túli magyarság jogait biztosító úgynevezett státustörvényben gondolkodik. 2000. márciusában meg is született egy kormányhatározat, amely szerint törvényjavaslatot kell előkészíteni a határon túli magyarok jogállásáról. Németh Zsolt külügyi államtitkár több interjújában kifejtette, ha teljes jogú állampolgárságot nem is, de “félállampolgárságot” jelent majd a készülő törvény. 2000 júniusában Németh Zsolt azt is mondta, a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Sokáig úgy tűnt, hogy a készülő státustörvény megoldást jelent majd a problémára, ám a 2000-es év végén kidolgozott koncepcióban már nyoma sincs az állampolgárságnak. A törvény neve hivatalosan sem státustörvény lett, még csak nem is a határon túliak jogállásáról szóló törvény, hanem kedvezménytörvény. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 2000 júniusában az ekkor már készülő státustörvény kapcsán kijelentette, a jogszabály távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Egy utolsó lendületet akkor vett a kérdés, amikor 2000 őszén a romániai választási kampányban a magyar elnökjelölt melletti aláírásgyűjtéssel együtt több helyen ugyancsak íveket terjesztettek azzal, hogy az aláírók kérik a magyar parlamentet, tűzze napirendre és fogadja el a külhoni állampolgársággal foglalkozó törvénytervezetet. A többségi oldal azonban ekkor is élesen elutasította a romániai magyarok kettős és külhoni állampolgárságát. Az akkori legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, a mai miniszterelnök Adrian Nastase egyenesen azt hangoztatta, ha esetleg mégis megvalósulna az erdélyi magyarok külhoni állampolgársága, akkor a román alkotmány értelmében az RMDSZ-politikusok nemcsak parlamenti, de közhivatalnoki tisztséget sem vállalhatnának.

Márványi Péter:

-A kettős állampolgárság ügyét ez alkalommal az RMDSZ egyik platformja, a Reformtömörülés dobta be a politikai közforgalomba. Ionescu Nikolett az RT alelnökét Szilágyi Zsolt képviselőt kérdezte.

Szilágyi Zsolt, alelnök, Reform Tömörülés:

- A Kárpát-medencében élő magyarság érdeke az, hogy az anyaország és az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolatot országaink európai uniós csatlakozása előtt rendezni tudjuk. A magyar polgári kormány által megalkotott kedvezménytörvény vagy státustörvény úgy tűnt egy hatékony és eurokonform, Európa által is elfogadott megoldást nyújt erre a helyzetre. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy annak ellenére, hogy mind Szlovákia, mind Románia esetében az illető országban élő magyar közösség messzemenően támogatta az illető ország integrációját, NATO-integrációját, a NATO tagfelvétel kapcsán felbuzdulva a szlovák és a román diplomácia egy olyan offenzívába kezdett, amely tulajdonképpen a törvény tartalmának a kiürítésére törekszik. Ezt a törvényt a Nastase-Orbán megállapodás Romániában alkalmazhatóvá tette. Több, mint fél millió erdélyi magyar kért és kapott igazolványt. Nem bomlott meg ettől a társadalmi béke. Néhány forrófejű román újságíró vezércikkén kívül tulajdonképpen semmi különös nem történt. Bebizonyosodott tehát, hogy a törvény alkalmazható és kiemelt támogatásnak örvend a romániai magyarok körében. Jelenlegi helyzetben, ha a magyar kormány, tehát úgy mondanám, hogy tétova és halogató, bizonytalan álláspontja miatt az előbb említett erők a két utódállam diplomáciája eredményesnek mutatkozik, úgy tűnik, hogy meggyőzik Brüsszelt, illetve Strassbourgot arról, hogy ez a törvény nem eurokonform és a magyar kormány módosítani kívánja ezt a törvényt. Mi azt javasoltuk, annak szellemében, hogy a térség országai egymás haladó hagyományából, egymás haladó gyakorlatából tanulhatnak, hogy itt van Romániában, abban az országban, ahol élünk az ún. román modell. Románia ugyanis úgy oldotta meg az anyaország és a határon túl élő románok közötti kapcsolatot, hogy az állampolgársági törvényben kedvezményeket biztosított. Tehát sokkal könnyebben megkapja a román állampolgárságot egy olyan személy, aki bizonyítani tudja, hogy egyik felmenője román származású vagy román állampolgár volt. Egy olyan helyzetet sikerült megoldani, amely hasonló a kárpát-medencei magyarság helyzetéhez, tehát hogy az ország és a nemzet határai Románia esetében, a román nemzet esetében sem esnek egybe, és ez ellen a gyakorlat ellen sem a szomszédos országok, sem pedig európai integrációs intézmények nem tiltakoztak. Annak ellenére, hogy Románia most ennek a kedvezménynek néhány hónapra fölfüggesztette az alkalmazását, ennek ellenére az állampolgárságot senkitől nem vonták vissza. Tudomásom szerint több 100 ezer, mintegy 1 millió moldvai, ill. ukrajnai román kapott az elmúlt évek során állampolgárságot.

Ionescu Nikolett:

- Ön szerint ez a kettős állampolgárság a román modellre alapozva mennyire megvalósítható a magyarokra nézve?

Szilágyi Zsolt:

- Akarat kérdése. Mindenki jól tudja ugyanis, hogy az Európai Unió országai is, volt gyarmat-országok például mint Spanyolország ismerik azt a jogi intézményt, amely az állampolgárság odaítélését nem teszi egyenlővé minden polgári jog gyakorlásával. Az erdélyi magyarok, akik a kettős állampolgárságot szorgalmazzák ugyanis nem kértek ezzel ugyanolyan teljes körű jogukat, mint azok a magyar állampolgárok, akik adót fizetnek, közterhet viselnek. Értelemszerűen a különböző törvények különbséget tehetnek azon magyar állampolgárok jogai között, akik Magyarországon állandó lakhellyel adót fizetve közterheket viselnek, és azon magyar állampolgárok jogai között, akik Magyarország határain túl élnek. Egyébként 1990. óta Romániában is több ízben módosult az állampolgársági törvény és nagyon sok törvény állandó romániai lakhelyhez kötik bizonyos jogok gyakorlását. Úgy érzem, ez megnyugtató válasz lehet azok számára, akik az elmúlt időben attól féltették Magyarországot, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével tulajdonképpen a magyarországi magyarok jogsérelmet szenvednek vagy jogfosztottá válnak.

Ionescu Nikolett:

- Mióta segíti a román állam a Moldova Köztársaságban élő román ajkúakat?

Szilágyi Zsolt:

- Rögtön a változások után a kilencvenes évek elején az állampolgársági törvény elfogadása kapcsán világossá vált az, hogy aki igazolni tudja, hogy egyik felmenője román állampolgár volt, kérheti a visszahonosítást. Nem ismeretlen intézmény ez egyébként az állampolgársági törvényekben, ez így van a magyar állampolgársági törvényben is. A különbség csak annyi, hogy Románia esetében ezt tömegesen alkalmazták. Egyébként már 1990 óta a román kormány, de a Parlament is több olyan jogszabályt fogadott el, amely kiemelt kedvezményes pozitív megkülönböztetésben, előnyös megkülönböztetésben részesíti a Moldvából Romániába utazó diákokat. Ismeretes az, hogy egy időben útlevél sem kellett a két ország között a határátlépéskor, személyigazolvánnyal lehetett közlekedni. Én azt hiszem, hogy következetes álláspont volna a román kormány részéről az, ha tiltakozik a kedvezménytörvény ellen és még mindig kifogása van a státustörvény szövege ellen, akkor javasolja a magyar kormánynak azt, hogy a román gyakorlatot honosítsa meg. Tehát az állampolgárság intézményét biztosítsa az erdélyi magyarok számára. Ezáltal lesz ugyanaz a mérce valószínűleg.

Márványi Péter:

-Az RMDSZ egyik másik platformja, a Szabadelvű Kör viszont elutasítja a Reformtömörülés kezdeményezését. Moszkovits János Eckstein Kovács Péter képviselővel készített interjút.

Eckstein Kovács Péter, képviselő, Szabadelvű Kör:

- Az, aki folyamodik egy második állampolgárságért, azt egyénként teszi. Természetesen vannak példák bizonyos országok esetében, és itt sem Románia, sem Magyarország nem kivétel, amelyek valamilyen módon, általában közvetett módon kedvezményt biztosítanak a második állampolgárság elnyerése szempontjából azok számára, akik egy bizonyos nemzethez tartozónak vallják magukat. Nincs ez másképp Romániában sem. Tehát nincs egy olyan kollektív jog, amely a Moldovában élő románok számára lehetővé tenné, hogy egyszerű kérelmezés alapján román állampolgárok lennének. A magyar szabályozáshoz hasonlóan azok, akiknek a szülei, nagyszülei, felmenőági rokonai valaha román, ill. magyar állampolgárok voltak, azok könnyebben jutnak a második ország, esetenként az anyaországnak az állampolgárságához, mint második állampolgársághoz. Nos, ez a Moldovai Köztársaság, a Besszarábiában lakó románok esetében nagyon vonzó dolog, mert elég nyilvánvaló, hogy a Moldovai Köztáraság a közeljövőben nem lesz európai uniós tagállam. Akkor nagyon nagy számú besszarábiai, moldovai köztársasági román folyamodott és kapta meg ez alapján egy könnyített eljárással a román állampolgárságot. Erről van szó. De nem arról van szó, amit a reformtömörüléses barátaink javasolnak, hogy egyszerűen az etnikai hovatartozás alapján kollektíven állapítsák meg a jogosultságot a magyar állampolgárság tekintetében. Köztudott, hogy a kedvezménytörvény általában vitatott, hogy mennyire illeszkedik az európai uniós jogrendbe, mennyire kompatibilis az európai uniós értékekkel. Itt a kettős állampolgárság felvetése is egyszerűen provokáció lenne, egy elfogadhatatlan javaslat lenne a magyar kormány vagy a magyar állam részéről. Ezt gyakorlatilag 89 vagy 90 utáni változások után egyik magyar kormány se kezdeményezte. Azonkívül pedig én személy szerint úgy vélem, hogy a kettős állampolgárság egyéni életutak szempontjából egy elfogadható dolog, hogy valaki igényli. De hogy egy közösség globálisan, gyakorlatilag itt is, ott is állampolgár legyen, ezt nem vélem egy üdvös dolognak. Az erdélyi magyarok itthon maradása szempontjából sem. Azonkívül a másik nagyon fontos különbség a moldovai köztársaságbeli románok és az erdélyi magyarok helyzetét illetően az, hogy valószínűleg 2007-ben Románia is európai uniós tagország lesz és minden valószínűség szerint kettős állampolgárok leszünk. Egyrészt nemzeti állampolgárok, a mi esetünkben román állampolgárok, másrészt pedig európai állampolgárságot és útlevelet fogunk nyerni. És gyakorlatilag ez a kérdés elveszíti a jelentőségét.

Moszkovits János:

- De ezeknek a moldovai köztársaságbeli állampolgároknak nem kell elhagyniuk a szülőhazájukat ahhoz, hogy megkapják ezt az állampolgárságot, a román állampolgárságot. Idejönnek, beadnak egy kérelmet, aztán ha megkapták a román állampolgárságot, illetve megkapják a román állampolgárságot, attól még ők otthon maradnak.

Eckstein Kovács Péter:

- Hát ez egy kicsit bonyolultabb: ez a román kormányoknak a politikája, mert a Moldvai Köztársaság hosszú ideig nem ismerte el a kettős állampolgárságot és ennek dacára megadták a román állampolgárságot az ezt igénylőknek. Ez végső soron egy technikai kérdés, hogy mennyire igényelnek ott tartózkodást, állandó lakhelyet a második állampolgárság esetében. De ez feltétlen nem kedvezménytörvény kérdése, hanem egyszerűen a magyar közigazgatás és a magyar kormány, hogyha úgy módosítja az állampolgárságról szóló törvényét, hogy nem igényli az állandó Magyarországon való tartózkodást, akkor ugyanez lesz az eredmény, mint ami a román kormány és államnak a politikája. De ez nem a kedvezménytörvénynek a tárgya.

Márványi Péter:

- A szerbiai magyarok körében igen erős a kettős állampolgárság melletti kiállás, a politikai szféra viszont itt sem egységes ebben. Illetve mondjuk így, ebben sem. Ternovácz István foglalja össze a véleményeket, melyeket döntően meghatároz, hogy Jugoszlávia nem került le az európai vízumkötelezettek feketelistájáról.

Ternovácz István:

- Jugoszlávia nincs rajta azon az ún. fehér schengeni listán, aminek köszönhetően zökkenőmentessé válna az anyaországba való utazás Magyarország európai uniós csatlakozását követően is. A hamarosan leereszkedő schengeni vasfüggöny miatt megnehezedő rokoni kapcsolattartás kapcsán is vészharangot kongató értelmiségiek szerint most az következik, hogy ha marad az utóbb 30 évben jegyzett évtizedenként több, mint 10%-ot kitevő fogyás, akkor elméletileg emberéletnyi idő alatt pár ezer főre zsugorodhat a vajdasági magyar populáció. Ezért vélekednek többen úgy, hogy miután a két évvel ezelőtti politikai félfordulat sem hozott e tekintetben változást, olyan átfogó nemzeti stratégiára van szükség, amelyet Budapestnek kell megfogalmaznia. Annál inkább, mert a magyarok az anyaországban is fogynak. Ezért hangsúlyozza több vajdasági magyar politikus azt, hogyha a határon túli magyarokat Budapest az anyaországon kívüli területeken akarja megőrizni, akkor számukra fontos lenne a magyar állampolgárság megszerzésének a szavatolása. Belgrád a saját határon túli nemzetrésze számára megadta ezt a lehetőséget. A jugoszláv parlament 2001. tavaszán fogadta el a törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság megszerzését a boszniai szerbek számára. Itt tehát két év a gyakorlat, a kettős állampolgárság intézménye. A 90 ezres lélekszámú szerbiai horvátság is birtokolhatja a horvát állam által felkínált horvát állampolgárságot. Borúlátó vélemények szerint most két lehetőség kínálkozik. Egyik, hogy a több 10 ezer eltávozott nemzettárs példáját követve az itthon maradottak is áttelepülnek Magyarországra, ha azt akarják, hogy meg nem született unokáik is magyar iskolába járhassanak. Vagy, mivel az önerő nem elegendő ahhoz, hogy megállítsák a fogyást, haszonélvezői lesznek egy olyan budapesti kezdeményezésnek, amely biztonságérzetet ad az itt maradáshoz. Főként azután, hogy mint mondják, az áldásos státustörvény kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a határon túli nemzettest apadását megállítsa. Hozzáértők szerint ennek az átfogó nemzetstratégiának lehetne egyik fontos eleme a kettős állampolgárság biztosítása a vajdasági magyarok számára. A Vajdaságban a kettős állampolgárság megszerzésének fő zászlóhordozója a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Ágoston András pártelnök 1997 óta szorgalmazza a kettős állampolgárság megszerzésének a fontosságát. Részlet egy vele készült decemberi interjúból.

Ágoston András, pártelnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke:

- A vajdasági magyarok helyzetét csakis a kettős állampolgárság intézményének a bevezetésével vagy elérhetőségének a növelésével lehet javítani. Ezzel szerintem egy teljesen új szakasz nyílhat meg a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatában. Úgy látom, hogy erre van esély és nagyon szeretném, ha ez így történne a 2003-as évben.

Ternovácz István:

- A Vajdasági Magyar Szövetség 1991-ben elfogadott programjában a kettős állampolgárságról a következő olvasható: A vajdasági magyar közvélemény elvárásának megfelelően a VMSZ felvállalja annak az igénynek a napirenden tartását, hogy hosszú távon létrejöjjön a kettős állampolgárság intézményed. Meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet szellemi és kulturális egységét minden más megoldásnál jobban szolgálná. Ez áll a VMSZ programjában. Ezért lepett meg sokakat az, amit Kasza József pártelnök másfél hónappal ezelőtt a VMSZ tisztújító értekezletét követő sajtótájékoztatón mondott. Őt hallják.

Kasza József, pártelnök, Vajdasági Magyar Szövetség elnöke:

- A vajdasági magyarságnak végleges megoldás az anyaországgal való egyesítés terén nem a kettős állampolgárság és ezt ki is mondtuk a mai közgyűlésünkön, hanem országunk integrációja az európai népek közösségében. Tehát a Vajdasági Magyar Szövetség ilyen irányba politizál.

Márványi Péter:

- Ahol nem igazán téma a kettős állampolgárság az a NATO-ba és Unióba is készülő Szlovákia. Az állam általában nem fogadja el ezt a jogi intézményt és tudósítónk Nagy Ildikó jelentése szerint a szlovákiai magyarság számára sem ez a központi téma.

Nagy Ildikó, Pozsony:

- A szlovák törvények a kettős állampolgárságot nem engedélyezik. Pontosabban csak kivételes esetben, például szlovák-cseh vonatkozásban. Csehszlovákia 92-ben történt kettéválasztásának ugyanis ez volt az egyik feltétele. Ami a szlovákiai magyarságot illeti, soraiban bizonyára megfogalmazódik egy hasonló igény a magyar állampolgárság iránt. De ennek kézzelfogható jelei nincsenek. A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségét ugyan felhívják az érdeklődők, akiknek túlnyomó többsége idős ember, és rákérdeznek a lehetőségekre. De elsősorban érzelmi okokra hivatkoznak. Számuk a kedvezménytörvény megszületése óta megnőtt, most 1-200-ra tehető és hajlandók tudomásul venni a tényeket, vagyis a pillanatnyi valóságot. Másképp tekintenek a kérdésre a fiatalok, ,akik pl. Magyarországon tanulnak különböző felsőoktatási intézményekben. Egy részük ott akar letelepedni, ezért magyar állampolgárságért folyamodik. A másik csoport hazatér Szlovákiába és nem is gondolkodik a visszatérésen. Sokan úgy vélik, jobban járnak, ha szlovákiai magyarként valamifajta közvetítő szerepet vállalnak a két ország, a két nép között a kultúrában, a diplomáciában vagy egyre inkább a gazdaság számos területén. Olyan véleményeket is hallani, hogy fölösleges ezt a kérdést feszegetni, hiszen az egyesült Európában a nemzetiségnek nem lesz jelentősége vagy ha igen, akkor csupán a nosztalgia szintjén.

Márványi Péter:

- Végül következzék a magyar kormány véleménye. Bársony András külügyi államtitkárt Bánhidi Emese kérdezte.

Bársony András, külügyi államtitkár:

- Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy a kettős állampolgárság intézménye létezik Magyarországon. És nem igazak azok az állítások, amely szerint Románia és Magyarország között volna olyan egyezmény, amely kizárná a kettős állampolgárság intézményét. Azonban a magyar törvények e tekintetben sok párti konszenzuson alapulóan nagyon kemények. Azaz: kettős állampolgárságot, egyáltalán magyar állampolgárságot megszerezni egy létező állampolgárság mellé csak olyan formában lehet, hogy valaki ezt megelőzően, mielőtt ilyen állampolgársági kérelemmel fordul a magyar hatóságokhoz, igazolni tudja magyarországi tartózkodását. És ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy bár létezik a kettős állampolgárság intézménye, de az erdélyi vagy a határon túli magyarság esetében pontosan ez az az ominózus pont, amely ütközik egyébként amúgy a kedvezménytörvény alapvető céljával, nevezetesen, hogy lakóhelyén segítse az ott élő magyarokat boldogulásukban és természetesen magyarnak való megmaradásukban. A kettős állampolgárság intézménye pontosan ellenkező irányba hat a jelenlegi jogi felfogás szerint, hiszen az magyarországi letelepedést már előzőleg megkíván, és csak ezután léphet maga az állampolgárság intézménye hatályba. Magyarországon egyetlen politikai párt nem vetette föl komolyan annak a kérdését, hogy nem magyarországi rezidensek számára a kettős állampolgárság megadható legyen pusztán azon az alapon, hogy ők magyar származásúnak vallják magukat. Hozzá kell tegyem, hogy ez abban a pillanatban jelenthetne akár 5 millió magyar állampolgársági kérelmet is párhuzamosan, ha önmagában csak egyfajta kérelmi álláspont vagy az önként választott magyar identitás volna ennek az alapja. Ez egyetlen országában a világnak nem működik így. Még ott is, ahol viszonylag liberálisak a kettős állampolgárság, vagy az állampolgárság megszerzésének intézményei, bizonyos előfeltételekhez kötött igazoláshoz és a tartózkodáshoz, munkavállaláshoz, illetve az adózói státus elnyeréséhez is.

Bánhidi Emese:

- Sokan éppenséggel a felvetők közül arra hivatkoznak, hogy magában az Európai Unióban, tehát az Európai Unió tagállamaiban is van ilyen.

Bársony András:

- Természetesen van néhány helyen kettős állampolgárság. Ez az intézmény nem kizárt. Az Európai Unión belül egyébként értelmét veszti a dolog. Mindenütt jószerével egyfajta lakóhelyhez vagy letelepedéshez kötött a kettős állampolgárság intézménye. Ha más nem, akkor ideiglenes tartózkodás mindenképpen előfeltétele a kettős állampolgárság, egy új állampolgárság felvételének. Néhány esetben pedig az Európai Unión belül vannak olyan jogszabályok, amelyek az állampolgárság megadását lehetővé teszik, de egyúttal az előző állampolgárságról való lemondást is feltételül szabják.

http://www.hhrf.org/hatnelk/4_030216kallampg.htm

Módosítaná az állampolgársági törvényt Szlovákia

MTI, 2004. 11. 29., 19:14
Utolsó módosítás: 2004. 11. 29., 20:27
Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
eszközök:

Módosítaná az állampolgársági törvényt Szlovákia. A tervezet szerint ezen túl a határon túli szlovákok csak akkor szerezhetnének állampolgárságot, ha már két évet éltek a Szlovák Köztársaság területén. A módosítás nem szól arról, hogy a kérelmezőknek le kellene mondaniuk korábbi állampolgárságukról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy Szlovákia nem támogatja, hogy lakói kettős állampolgárok legyenek.

A szlovák állampolgársági törvény módosításáról szóló tervezetet nyújtott be véleményezésre a szlovák belügyi tárca a pozsonyi parlamentnek. A legutóbb tavaly módosított törvény újabb megváltoztatásának tervezetéről hétfőn adott hírt a TASR szlovák hírügynökség, melynek ismertetése szerint a módosítás egyebek között azt is célozza, hogy a határon túli szlovákok a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kétéves szlovákiai tartózkodás után kaphassanak szlovák állampolgárságot.

A törvénymódosítást ismertető jelentés nem tér ki arra, vajon az ide sorolható kérelmezőtől elvárják-e, hogy feladja korábbi, más országbeli állampolgárságát. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében - származási helyétől és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - az a kérelmező kaphat szlovák állampolgárságot, aki legalább öt éve megszakítás nélkül állandó szlovákiai lakhellyel bír, és öt éve nem volt szándékos bűncselekményért jogerősen elítélve.

A hatályos szlovákiai jogszabályok ugyan nem tesznek említést a kettős állampolgárságról, de annak intézménye - kivált Csehország és Szlovákia viszonyában - 1997 óta egy kétoldalú egyezmény alapján működik. Az alkotmánynak nincs kettős állampolgárságot tiltó rendelkezése, de számos más országhoz hasonlóan a gyakorlatban Pozsony sem szorgalmazza a kettős állampolgárság érvényesítését, inkább korlátozni igyekszik azt. Az érvényes szlovák jogszabályok homályosságára egyes jogszakértők már rámutattak.

Alkotmányjogászok értelmezése szerint Magyarország és Szlovákia viszonyában máig hatályos az 1960-ban aláírt, a kettős állampolgárságot "korlátozó" magyar-csehszlovák egyezmény, amelynek érvénytelenítéséről az 1995-ban megkötött magyar-szlovák alapszerződés sem rendelkezik. Igaz, a korlátozó megállapodást Magyarország már korábban, még 1993-ban egyoldalúan felmondta, de a szlovák fél ezt magára nézve azóta sem tartja kötelező erejűnek, és továbbra is az 1960-as dokumentumban foglaltaknak megfelelő gyakorlatot igyekszik érvényesíteni.
(MTI)
http://www.origo.hu/nagyvilag/20041129modositana.html

Egy nemzet sok államban - kettős állampolgárság

A romániai szlovákok nagy részének szintén évek óta zsebében van a "szlovák igazolvány".... Romániában semmiféle törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot.

írta Csapó Endre
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
2003. augusztus 12., Magyar Élet, Ausztrália, HUNSOR.nu


Valami baj van az állammal, mint intézménnyel: az állam az emberi társadalom szervezeti kereteként ütközik az emberi társadalom szerves képződményével, a nemzettel. Nem azzal van a probléma, hogy államon belül több nép talál otthonra, hanem az a baj vele, hogy az állam nemzeti türelmetlenség és üldözés kerete lett, amit az állami szuverenitás elve törvényesített.

A korábbi állam alapja a királysági intézmény volt, a modern állam a népfelség fogalmával indokolja létét. A népfelség fogalma azonos azzal a posztulátummal, ami demokrácia néven biztosítja a hatalmat az anyagelvűség érvényesülése által létrejött elitnek. Ez is csak egy folyamat történeti része, amikor darabjaira tagolódik a korábbi kontinentális (európai) egység. A római impérium sokáig példakép volt összeomlását követően, míg az első millennium idejére kibontakozóban volt az új római impérium, a kereszténység szakrális egységében. Ekkor keletkezett a keresztény magyar birodalom, amely minden történelmi szerencsétlenség ellenére őrizte és megőrizte - amikor másutt már nyoma sem volt - a középkori idealizmus államát. Emberi történet, hogy egyház is királyok is méltatlanná váltak a clunyi szellem intézményrendszeréhez. E méltatlanság eredményezte a reformációt és az abszolut uralkodói hatalom kifejlődését, ami kiváltotta a szabadság iránti vágyat az alattvalókból. Ezt használták ki a szabadelvű filozófusok, mozgalmaik nyomán sorra dőltek a királyi trónok. Demokráciát hirdettek, de az csak dekoráció maradt. Az államot a hatalom gyakorlásának szerepében még nagyobb tökélyre elmelték. Jól látták ezt már a XIX. század közepén is. Báró Eötvös József jellemzése telitalálat:

"Az egyéni szabadságnak az állam absolut hatalma alá rendeltetése, a közjó istenítése, azon nézet, hogy a szabadság csupán a legfőbb államhatalombani részvétben áll, s hogy democratiában, hol a polgárok egyeteme gyakorolja a legfőbb hatalmat, ez által senki ellenében nem követhettetik el jogtalanság: ezek az alapelvek, melyeknek valósítására törekedett kezdete óta a franczia forradalom, és ennek természetesen nem lehete más eredménye, mint az, hogy az állam korlátlan hatalmának elve még kiebb terjesztetett."

A XX. században terebélyesedett ki a forradalmak által a császári-cári-királyi önkényuralmak köztársasági változataként az állami diktatúrák rendszere, "az egyéni szabadságnak az állam absolut hatalma alá rendeltetése". Ne áltassuk magunkat, a múlt század minden háborús nagyhatalma állami hatalomra alapított diktatúra volt, akkor is, ha az államfő demokratikus választásal került történelmi szerepébe. A kommunista diktátorok intézményes diktatúrák alkalmazottai voltak, igazi diktátorok rövid idő után elbuktak.

Minden háború növeli az állam hatalmát. Minden logikával szemben a háborúkat követő békeidőkben nem csökken az állam hatalma. A demokratikus államok lassan kúsznak a diktatórikus magaslatok felé. Amerikában már a XIX. században kialakult az üzleti világ hatalma az állam felett. Ez jött át Európába, és ez hódoltatja most Európa kelet felét, Európa most fog kapni egy szuper-államot.

Nekünk, magyaroknak a XX. század elhozta az ezeréves magyar államiság végét, és vele olyan állapotokat, amelyben a magyar nemzet több államra osztva megindult a zsugorodás útján. A "győztes" és megnagyobbodott államok a zsugorítás programjában élték ki kedvüket és nemzeti kötelességüket. Az államhatalmak kiteljesedése, és annak demokratikus jellegéből fakadó többségi népfelség diadaluralma kitermelte az idegengyűlöletet, amihez az államnemzet-elmélet ad igazolást.

Ez a háttér, és a következőkben az államhatalmak olyan áldozati polgárainak dolgairól lesz szó, akik érdemtelenek bármely állam részére, a magyar állam részére is, mert magyarok.

Kettős állampolgárság

Nagy vita folyik Magyarországon arról, hogy megadható lenne-e a magyar állampolgárság a szomszédos államok magyarjai részére. Az alábbiak során ismertetjük a vita egymásnak ellentmondó érdekesebb részeit.

Magyarországon 1880-tól jelenik meg a mai értelemben vett állampolgársági forma, és ezzel együtt a kettős állampolgárság lehetősége. Magyarország hagyományosan megengedi a többes állampolgárságot, és a magyar állampolgárság megszerzésének sem feltétele az eredeti állampolgárság megszüntetése.

Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi. Ugyanezen törvény törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz.

Csehország budapesti konzulja elmondta, a magyar törvények igen, a csehek azonban "általában" nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. Pontosabban, ha egy cseh polgár kér másik állampolgárságot, annak megszerzésekor a régiről le kell mondania. Vannak ugyan olyanok, akiknek megvan a kettős, magyar és cseh állampolgárságuk, ilyenkor azonban általában az történt, hogy a csehet szerezték meg utóbb.

Az állampolgárság kérése ennél bonyolultabb. Az 1993. évi LV. törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet alapján a magyar állampolgárságot honosítással, visszahonosítással és állampolgársági nyilatkozattal lehet megszerezni. Honosítási kérelmet nyújthat be az a személy, aki soha nem volt magyar állampolgár, és bevándorlását az idegenrendészeti hatóság engedélyezte, ezt követően Magyarországon lakóhelyet létesített, a lakóhely létesítése után a törvényben előírt időtartamon át - egy, három vagy nyolc éven keresztül - folyamatosan Magyarországon lakott.

A kettős állampolgársáról szóló vitát a délvidéki magyar pártok követelése váltotta ki, a követelést viszont a szerb miniszterelnök, Zoran Zsivkovics kijelentése, amit a magyar miniszterelnök látogatásakor egy újságíró kérdésére válaszolt, hogy a szerb politika nem zárkózik el a kettős állampolgárság intézményétől, nincs jogi akadálya annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot szerezzenek.

A vajdasági magyar pártok és szervezetek teljes egyetértésben kiállnak a kettős állampolgárság érdekében. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) csakúgy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) aláírásgyűltést indított, egyúttal felkérve a történelmi egyházakat, valamint a délvidéki közvélemény egészét, hogy politikai nézetektől függetlenül segítsék elő az aláírásgyűjtés sikerét. A VMSZ köszönetet mondott a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának és a Magyar Demokrata Fórumnak a támogatásért, s felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségét, valamint a magyar parlamenti pártokat és a világ magyarságát, hogy támogassák a vajdasági követelést. A párt vezető testülete ugyancsak felkéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen szakértői egyeztető tárgyalásokat a kérdésről - figyelembe véve az ország alkotmányát, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élők sorsáért.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök minderről úgy nyilatkozott, hogy az állampolgárság nem a nemzethez, hanem az államhoz tartozást jelenti. Kovács László külügyminiszter is megszólalt: "Az Európai Unióban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, csak egyéni elbírálás alapján." Az előző nemzetellenes felfogást tanúsít, hiszen a nemzethez tartozás "státus" törvényét a kormányfő és bel- és külföldi kommunista társai éppen elrontották, míg a második vélemény egyszerűen nem igaz. Később Kovács László a Sziget fesztiválon azt mondta, hogy Magyarország nem zárkózik el attól, hogy tárgyalásokat folytasson a kettős állampolgárság esetleges kiterjesztésének lehetőségeiről, de a szakértői megbeszélésekbe bevonnák a határon túli magyar szervezeteket, a szomszédos országok kormányait, illetve az Európai Uniót. Ezzel feladná Magyarországnak azt a jogát is, hogy maga döntse el, kinek ad állampolgárságot. De, mint látjuk, mellébeszél, mert a külügyminisztérium szóvivője, Tóth Tamás bejelentette, hogy a magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével. Érvelésében nyoma sincs a Kovács-féle kijelentésnek. Ezúttal már az EU a hivatkozási alap, a szóvivő úgy gondolja, Brüsszelben nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgársággal.

Ebből is csak az igazság hiányzik, hiszen Európa-szerte gyakorolt a kettős és többes állampolgárság. Meg azt is mondta, hogy az ügy "problémákat generálhatna a régióban". A problémát 1920-ban "generálták", és annak következményei folyamatosan "generálódnak" az egész Kárpát-medencében.

A külügyi államtitkár, Bársony András is megnyilatkozott: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen... Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik, ha az etnikai diszkrimináció megengedett lenne." Azt magyarázta Bársony, hogy "önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen."

Nagyon kedvezőtlen fogadtatásra talált a Vajdaságban a magyar külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata, hogy a magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével. A vajdasági magyar közvélemény szinte egyként támogatja politikusainak erőfeszítéseit, s azt is megelégedéssel könyveli el, hogy ezúttal nézetazonosság alakult ki az egyébként sok kérdésben különböző állásfoglalást képviselő szervezetek között. Olyan sorskérdésnek számít a kettős állampolgárság, amely tömöríteni tudta a délvidéki politikai szervezeteket.

Ágoston András, a VMDP elnöke elfogadhatatlannak tartja azokat az érveket, amelyeket Tóth Tamás szóvivő felsorakoztatott. "Nem hisszük, hogy Magyarországnak az Európai Unióban baja esnék amiatt, hogy szoros kapcsolatokat kíván fenntartani a határon túli magyarokkal, s nemcsak a vajdaságiakkal, hanem a többiekkel is."

A Vajdasági Magyar Szövetségnek - amelynek elnöke, Kasza József, ő egyben a szerbiai miniszterelnök-helyettes is - nem kis szerepe van abban, hogy kedvező politikai légkör alakult ki Szerbiában a kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezéshez. Zoran Zsivkovics szerb kormányfő szabadkai nyilatkozata jó példa erre. Belgrád tehát nemcsak jogilag teszi lehetővé, de politikai gesztusként is támogatja, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot kapjanak.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elfogadhatatlannak tartja a Külügyminisztérium érveit a kettős állampolgárság elutasítására, "de az is nyilvánvaló, hogy a baloldali kormány cserbenhagyta a vajdasági magyarokat". Cinikusnak és felelőtlennek tartja Bársony András nyilatkozatát. "A kormány nem lehet ilyen mértékben elzárkózó a vajdasági magyarok kívánságával, illetve a szerb kormány egyértelmű nyitottságával szemben" Mint mondta, a Fidesz elvileg támogatja a kettős állampolgárság jogi intézményét. Németh Zsolt szerint az Európai Unióra nem lehet "rákenni" az elutasító döntés felelősségét addig, amíg Olaszország, Németország vagy Spanyolország joggyakorlatában létezik a kettős állampolgárság intézménye.

A Magyar Szó, a délvidéki magyarság egyetlen hetilapja tájékoztatja olvasóit az aláírásgyűjtés lehetőségeiről. Kókai Péter főszerkesztő vezércikkben reagált Tóth Tamás külügyi szóvivő nyilatkozatára, kifogásolva a kormánynak a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását és módszerét, főleg a kioktató hangnemet: "Budapest tehát tudja - azért hadd pontosítsunk: tudni véli -, hogy nekünk, délvidéki magyaroknak merre van a jó irány, és merre a rossz. Helyettünk is. Magyarul: a kettős állampolgárság nekünk azért nem jó, mert Budapesten így döntöttek. Nyilván csakis a mi érdekünkben állapították ezt meg, mert nem akarják, hogy az itt élő magyarság a "rossz irányba" haladjon. A kettős állampolgárság a rossz irány."

Felemlítette, hogy a magyar kormányok mindig arra hivatkoztak, hogy azt képviselik, amit a határon túli magyar szervezetek kívánnak. "Itt most pontosan az ily módon előírt és kívánatos recept szerint körvonalazódni látszik egy olyan politikai és közéleti egység ebben a kérdésben, amely valóban a délvidéki magyarság autonóm módon kialakult igényeként fogható fel, amiről a magyar kormány már a kezdéskor megállapítja: na, ez a rossz irány. Tucatnyi kérdést fel lehetne tenni mindezzel kapcsolatban. Ezek közül csak egy, amelyik a visszakérdezés jogára vonatkozik: Vajon Budapest "jó irányban" teszi azt, amit épp most tesz a délvidéki magyarság vonatkozásában?"

"A kettős állampolgárság odaítélése politikai akarat kérdése, az ezzel kapcsolatos aggályok mondvacsináltak, s a magyar kormány igyekszik szőnyeg alá söpörni ezt a kérdést" - írja ugyancsak az újvidéki Magyar Szóban Kabók Erika, majd felemlíti, hogy míg Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök 2001 augusztusában azt mondta, hogy csak kérni kell a kettős állampolgárságot, s napirendre tűzik a kérdést, Medgyessy Péter jelenlegi kormányfő minapi interjújában már arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárság nem a nemzethez, hanem az államhoz való tartozást jelenti, s csak az kaphat állampolgárságot, aki állandó magyarországi lakos. A kettős állampolgárság ügyét a magyar kormány nem szorgalmazza, azzal az indokkal, hogy ez a Kárpát-medence kiürülését okozná, és a határon kívüli magyarok szavazati joghoz jutva átrendeznék az anyaország politikai térképét. A cikk szerzője egy felmérésre hivatkozva mondvacsinált kifogásnak minősíti azt, hogy a vajdasági magyarság döntő többsége átköltözne az anyaországba. A délvidéki magyarok számára a nemzethez való tartozás mellett a mozgásszabadság kielégítését jelentené a magyar útlevél. Kabók rámutat arra, hogy Horvátország függetlenségének elnyerése után Zágráb első lépése volt a horvát állampolgárság felkínálása minden horvátnak, így a vajdasági horvátok - szemben a vajdasági magyarokkal - akadálymentesen utazhatnak az egész világon. "A magyar kormány bátortalanságát jelzi, hogy igyekszik szőnyeg alá söpörni ezt a kérdést. Pedig nem egy olyan példa van Európában, amely azt bizonyítja, hogy egy ország nem szenved kárt attól, ha a nemzethez való tartozás jelképeként állampolgárságot is igényelhet az, aki ezt szükségesnek véli".

Kedvező visszhangra talált a Vajdaságban Lezsák Sándor támogató levele a kettős állampolgársággal kapcsolatban. "Igazunkba vetett hit megerősítéseként vettük a hírt" - hangoztatja a VMDP, reagálva Lezsák levelére. "Különösen fontosnak tartjuk, hogy hiteles személyiségként - csakúgy, mint Orbán Viktor - azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét az uniós csatlakozást követően is. A schengeni vasfüggöny leereszkedése megakaszthatja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának szerintünk visszafordíthatatlan folyamatát" - véli a párt.

Természetesnek vesszük, hogy a jobboldalon felháborodással és nyugtalansággal fogadják a jelenlegi kormány ellenkezését a kettős állampolgársággal szemben, ugyanakkor meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a budapesti baloldali Magyar Hírlap cikkírói nem vállalják a "hivatalos" álláspontot. Szále László rovatvezető úgy látja, hogy: "A magyar kormány számára most van egy kitörési pont. Bebizonyíthatná, hogy valóban szívügye a határon túli magyarok sorsa, s hogy nem örökölt púp a hátán a kedvezménytörvény. Azzal, ha a Kovács Lászlóénál konstruktívabb választ adna a szerb kormány nyilatkozatára, amely szerint részéről nincs akadálya, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot kapjanak... Három és fél millió mohó magyartól akkor sem kellene tartani, ha minden szomszédos országban bevezetnék, hisz ki van zárva, hogy minden magyar igényelné. De ha igényelné is: egy ország megszabhatja pontosan, hogy mi jár a kettős állampolgársággal. Ahány ország annyi megoldás létezik. Nem szükségszerű, hogy a kettős állampolgársággal mindenben ugyanannyi jog járjon, mint az "egyessel". Sőt nagyon sok olyan "teljes jogú" egyes magyar állampolgárt látunk naponta az utcán, akinek még a lakhatáshoz és a munkához való joga sincs meg az "anyaországában"... A parlamentnek kellene döntenie róla: igen vagy nem. Ha az Országgyűlés igent mondana, az sokba kerülne nekünk? Lehet. Az államadósság fizetése is sokba kerül, mégis fizetjük. Ez az adósságok természete. Tekintsük a kettős állampolgárság esetleges költségeit magyaradósságnak azok iránt, akiknek Trianonban a szülőföldjét elcsatolták a hazájuktól."

A derék brassói professzor, Bíró Béla jó néhány szempontot fölvet ugyancsak a Magyar Hírlapban: "A sokszorosan hátrányos helyzetben lévő magyar szórványokat (ha a magyarországi támogatásoktól eltekintünk) senki nem támogatja. Sőt azoknak - a székelyföldi románokkal ellentétben, akik nyelvüket minden szinten az állam nyelveként használhatják, s ha kedvük tartja környezetükre is ráerőltethetik - erős asszimilációs nyomást is el kell viselniük. Kérdés, hogy ilyen körülmények közt indokolt-e a diszkriminációra való hivatkozással megkérdőjelezni a magyar állam jogát ahhoz, hogy azt, amit a román állam a méltányosság legalapvetőbb elveinek fittyet hányva nem tesz meg, a magyar állam a saját hatáskörében megtegye... Arról nem is beszélve, hogy a horvátoktól a németekig minden egyéb romániai kisebbség bír hasonló jogokkal. A horvátok már évek óta kettős állampolgársággal élhetnek. A romániai szlovákok nagy részének szintén évek óta zsebében van a "szlovák igazolvány". A német állam is minden vonatkozásban bőkezűen támogatja a romániai német kisebbséget. A Németországba kivándorolni akaróknak csak bizonyítaniuk kell német eredetüket, s máris kitelepedhetnek. Mi ez, ha nem nyilvánvaló diszkrimináció? De amint azt a Krónika című kolozsvári napilap március 15-ei számából megtudhatjuk, a szövetségi kormány hozzájárul "a temesvári és a segesvári német állami színházak, valamint a német nyelven sugárzó közszolgálati rádió és televízió fenntartásához, országszerte ötven nyelvtanárt fizet, akik a német tannyelvű iskolákban tanítanak. Németországi pénzekből öregotthonok épültek a német nemzetiségűek számára, több esetben a szövetségi kormány a német betegek ellátásához is támogatást nyújt"."

Toró T. Tibor erdélyi politikus éppen a román modellt ajánlotta Budapest figyelmébe ahhoz, hogy az erdélyi magyarok is megkaphassák a magyar állampolgárságot.

Még a szocialistapárti országgyűlési képviselő (aki már a Kádár-időkben is dícséretre méltóan foglalkozott a határon túli magyarság dolgaival), Tabajdi Csaba is hajlik a kettős állampolgárság általi megoldásra: "Azt hiszem, magyar-szerb viszonylatban ezt a kérdést nagyon komolyan meg kell vizsgálni, ennek komoly lehetőségei vannak".

Ezek után már csak szét kell tekinteni a környéken és a távolabbi tájakon annak a kérdésnek eldöntésére, hogy valóban olyan lehetetlen kérés, csaknemhogy bűncselekmény a kettős állampolgárság iránti magyar óhaj.

Horvátország függetlenségének elnyerése után Zágráb azonnal felajánlottat a horvát állampolgárságot minden horvátnak, így a vajdasági horvátok - szemben a vajdasági magyarokkal - akadálymentesen utazhatnak az egész világon.

Romániában semmiféle törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot, a külföldi állampolgár viszonylag egyszerűen megkaphatja a román állampolgárságot is, elég ha akármilyen távoli rokonság útján bizonyítja román származását. Nem jogosultak azonban a román állampolgárokat megillető valamennyi jogra, nem indulhatnak a parlamenti vagy helyhatósági választásokon, nem tölthetnek be közméltóságokat.

Jelentős könnyítéseket élveznek a Moldovai Köztársaságban élő románok. ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhették a román állampolgárságot, számuk a nem hivatalos becslések szerint a félmilliót is meghaladja. A Romániával szembeni vízumkötelezettség enyhítése után néhány nap alatt 16 ezren jelentkeztek, köztük moldovai ukránok és oroszok.

A Balkánon különlegesen aktuális a kérdés. Bulgária szinte minden további nélkül engedélyezi a kettős állampolgárságot. A kormány a közelmúltban hagyta jóvá azt a törvényt, ami által a külföldi befektetők legalább 600 ezer levát beruházásáért állampolgárságot kaphatnak. ők akár miniszterelnöki vagy más magas közjogi méltóságot is betölthetnek. Ugyancsak a múlt hónapban derült ki, hogy tárgyalások folynak arról, hogy a dél-albániai területen élő, becslések szerint mintegy 300 ezer macedón kettős állampolgárságot kapjon Görögországtól.

A idén Európa két meghatározó hatalma Francia- és Németország is eldöntötte, hogy bevezeti a kettős állampolgárságot.

Szakadozik tehát a jégpáncél.

Az Európai Unió az országhatáron belüli állampolgárság kérdését a tagállamok belügyének tekinti. Létezik ugyan uniós állampolgárság, de ez csak olyan jogokat biztosít mindenkinek, mint például a szabad letelepedés vagy az uniós és helyhatósági választásokon való részvétel bármely tagállamban. Korábbi multilaterális egyezmények, főként az Európa Tanács többször módosított 1963-as egyezménye a többes állampolgárságok számának csökkentését irányozza elő, de ezt az EU nem tette magáévá.

A felemlített félelmek közül az adózást nem érintené a kettős állampolgári jogviszony. A munkajövedelmek után abban az országban kell adót fizetni, ahol a munkavállaló azt megszerezte, mindez független a munkát végző állampolgárságától - ezt az információt adta Bessenyei Gábor, az APEH (magyar adóhivatal) nemzetközi főosztályának vezetője. Magyarország az összes környező országgal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményt, vagyis nem fordulhat elő, hogy például egy erdélyi munkavállaló magyarországi jövedelmét az APEH és a román adóhivatal is megadóztassa. Ezen hazánk uniós csatlakozása sem változtat.

Talán semmivel sem lehet jobban szemléltetni és érzékeltetni a kérdés körüli huzavona képtelenségét és esztelenségét, és helyi, külön magyarellenes trianonista gyalázatát, mint éppen a mi példánkkal, avval hogy a magyar törvények értelmében nemcsak mi, de minden itt született és majdan születendő utódunk, aki esetleg meg sem szólal magyarul, jogosult a magyar állampolgárságra, de a határ tövében, annak "rossz" oldalán élő színmagyar falu népe nem kötődhet semmiféle jogi értelemben ahhoz a nemzethez, amellyel egy és azonos minden tekintetben, amely körülmény miatt az állam, amelynek polgára, hazátlanként (bozgor) kezeli, aminek következtében időnként, főleg háborús időben üldözés, népirtás áldozatává lesz.

Az állam a hatalomgyakorlás eszköze. Könnyen fordulhat elnyomóvá, kizsákmányolóvá. Korlátozó erők csak a társadalom szerkezetében teremhetnek meg, rendszerint évszázados fejlődéssel. Frissen létrejött államokkal általában baj van. A trianoni államok az uralkodó faj (Herrenvolk) elméletét követik Európa legtarkább népességű térségében. Amíg valamilyen alapvető változás nem lesz, a békétlenség állapota tovább folytatódik. A magyar státustörvény is és a kettős állampolgárság követelése is a békés együttélés feltételeinek megteremtését célozza. Békét, Trianon helyébe!

Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője