Juraj Dolník szerint a nyelvtörvény felesleges és káros

2009.07.27.
A nyelvész szerint az újonnan elfogadott nyelvtörvény úgy készült, hogy a minisztérium nem vette figyelembe a nemzetiségileg vegyes régiókban élők társadalmi helyzetét.

A törvény kapcsán a legnagyobb hibának azt tartja, hogy úgy készült el a törvény, hogy előtte semmilyen szakértői elemzés nem volt a nyelvi helyzetről. Szerinte ugyanis csak ennek függvényében lehet dönteni egy ilyen törvény létrehozásáról. Dolník szerint a törvény a kisebbségek nyelvi és szociális intelligenciájukat érinti, mivel kétségbe vonja az együttélésre, illetve a nyelvi toleranciára való képességüket. Tovább úgy gondolja, hogy ha tömeges probléma lenne az, hogy a szlovákok nem tudják megérteni magukat az ország déli részén, akkor lehetne indokolt egy ilyen törvény. Ugyanakkor a magyar lakta Dél-Szlovákiában nincsenek ilyen problémák, amely saját maga személyesen is megtapasztal mivel gyerekkora óta Somorján lakik. Elmondása szerint a városban normális szociális élet folyik a magyarok és a szlovákok között, ebből a szempontból szerinte káros és felesleges a nyelvtörvény. Dolník szerint a nyelv védelme helyett sokkal inkább a nyelvel való törődés lehetne fontos szempont, amelyet az oktatás során lehetne megvalósítani. ezzel is erősítve a kommunikációs kultúrát. Ugyanakkor a oktatási reform során a minisztérium nem állt elő semmilyen javaslattal, miközben a nyelvi kultúrát az országban élő kisebbségek körében leginkább ezen a területen lehetne erősíteni-vélekedik a nyelvtudós.

Felvidék Ma, pravda.sk, VZS
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16039&Itemid=1

Szlovák nyelvész: A nyelvtörvény felesleges és káros
Nyelvtörvény 2009. 07. 27

Szlovák nyelvész: A nyelvtörvény felesleges és károsMarek Maďarič, a kulturális tárca vezetője anélkül készítette elő nyelvtörvényt, hogy megismerte volna helyzetet a nemzetiségileg vegyes régiókban, mondta a Pravdának adott interjújában Juraj Dolník szlovák nyelvészprofesszor.
A nyelvtudós Somorján lakik, oda járt alap- és középiskolába is. Elmondása szerint a városban normális szociális élet folyik a magyarok és a szlovákok között, ebből a szempontból szerinte káros és felesleges a nyelvtörvény.

A legnagyobb probléma elmondása szerint az, hogy a törvény nagyon érzékeny helyen találta el a kisebbségeket, szociális és nyelvi intelligenciájukat érinti. Kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket. Az együttélés azonban a törvény elfogadása előtt is normálisan, problémamentesen zajlott. „Természetesen a szociális élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb lokális problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon oldják meg ezeket“ – véli a nyelvész.

A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy nem készül kvalifikált szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény, vagy sem. Mivel az elemzés nem készült el, a szakértőnek ebből az következik, hogy a törvény elfogadása nem volt megfelelő, el kell utasítani.

Elmondása szerint a törvény főleg érzelmi tiltakozást vált ki a magyarokból, mivel megkérdőjelezi nyelvi és szociális intelligenciájukat. A szlovák nyelvhez való pozitív hozzáállás helyett épp az ellenkezőjét éri el a jogszabály.

Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. A többségében magyarok lakta Dél-Szlovákiában nincsenek ilyen problémák.

Az irodalmi szlovák nyelv jelenlegi helyzete normális. Dolník szerint a közszereplők ugyan elkövetnek hibákat megnyilvánulásaikban, de ez a nyelvhasználat normális velejárója. Ez az állapot nem rendkívüli, a nyelvnek így nincs szüksége törvényes védelemre. „A törvény elfogadása azt mutatja, hogy autoritatív az a nyelvpolitika, melynek eredménye a jogszabály“ – véli a nyelvész.

A „nyelv védelme“ kifejezés helyett inkább a „nyelvvel való törődés“ kifejezést használná. „Mikor az oktatási reformot és az alap- és középiskolák tanulmányi programjait készítették elő példálul szlovák nyelvből is, a kulturális tárca szinte nem is szólt bele a folyamatba. Ott lett volna lehetőség olyan intézkedéseket elfogadni, melyekkel emelni lehetett volna a kommunikációs kultúrát, ezzel együtt a nyelv kultúráját is“ – tette hozzá Dolník.

bumm
http://www.bumm.sk/31770/szlovak-nyelvesz-a-nyelvtorveny-felesleges-es-karos.html

Juraj Dolník professzor: Káros és felesleges az államnyelvtörvény
2009, július 27 - 15:38
A pozsonyi Komenský Egyetem egyik nyelvészprofesszora szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.
pravda.sk
Juraj Dolník
pravda.sk

"A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" - jelentette ki Juraj Dolník, nyelvészprofesszor a Pravda című szlovák napilap hétfői kiadásában megjelent interjúban.

A professzor szerint Marek Maďarič kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.

"Természetesen a társadalmi élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb helyi problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon (törvénnyel) oldják meg ezeket" – véli a nyelvész.

A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy elfogadása előtt nem készült szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény vagy sem. Miután ilyen elemzés nem készült, a szakértő szerint a törvény elfogadása nem megalapozott, s azt el kell utasítani.

"Senki sem vonja kétségbe, hogy az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön információkhoz jutni. Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. Dél-Szlovákiában, ahol a magyarok többsége él, nincsenek ilyen problémák" - mutatott rá a professor.

mti/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/07/27/juraj-dolnik-professzor-karos-felesleges-az-allamnyelvtorveny

Juraj Dolník professzor szerint káros az államnyelvtörvény
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. július 27. hétfő, 14:44 | MTI
Pozsony
|

A pozsonyi Komenský Egyetem egyik nyelvészprofesszora szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.

"A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" - jelentette ki Juraj Dolník, nyelvészprofesszor a Pravda című szlovák napilap hétfői kiadásában megjelent interjúban.
A professzor szerint Marek Maďarič kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.
"Természetesen a társadalmi élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb helyi problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon (törvénnyel) oldják meg ezeket" – véli a nyelvész.
A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy elfogadása előtt nem készült szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény vagy sem. Miután ilyen elemzés nem készült, a szakértő szerint a törvény elfogadása nem megalapozott, s azt el kell utasítani.
"Senki sem vonja kétségbe, hogy az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön információkhoz jutni. Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. Dél-Szlovákiában, ahol a magyarok többsége él, nincsenek ilyen problémák" - mutatott rá a professor.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/07/27/juraj-dolnik-professzor-szerint-karos-az-allamnyelvtorveny

Az államnyelvtörvény haszna
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. szeptember 4. péntek, 16:40 | Kövesdi Károly

Még alig lépett életbe (év végéig nem szankcionál) a remélhetőleg rövid életű nyelvhasználati törvény, máris van néhány pozitív hozadéka. Sok helyütt talán ráébrednek a kellőképpen felhergelt magyarok, hogy (miután veszélybe került) van nekik édes anyanyelvük, amelyet eddig elhanyagoltak. S hogy olyan jogokért kell megküzdeni ezután, amilyenekkel eddig sem rendelkeztünk.

Az első fecske Párkányban röppent fel, ahol az autóbuszok tájékoztató tábláin az eddig kizárólag szlovákul használt helységneveket magyarul is feltüntetik. S talán megtapogatják a gerincüket azok a dunaszerdahelyi magyarok is, akiknek a 99,9 százaléka eddig szlovákul levelezett a hivatalokkal. Abban a városban, amelyben a magyarok aránya nyolcvan százalék körül mozog. Miután hazavonultak a stadionból, remélhetően ezen is elgondolkodnak.

A szlovák nyelvtörvény „sikere“ ugyanis azon áll vagy bukik, mekkora lesz a civil kurázsi a szlovákiai magyarokban, akik a mostaninál sötétebb időkben, a pártállam szorításában is tanúságot tettek bátorságukról, például, ha iskolát kellett megvédeni. A rendszerváltás huszadik évfordulóján ajándékba kapott, a kommunista asszimilációs gyakorlatot visszaállító Lex Maďarič ugyanis azon túl, hogy diszkriminál (a kivételt kapott cseh is kisebbség Szlovákiában), emberi jogokat sért, ergo rossz törvény, s a rossz törvényeket nem szokás betartani. Jogász létére ezzel Robert Fico is tisztában lehet.

Attól, hogy a szlovák hírközlő szervek mélyen hallgattak róla, még tény marad, hogy Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke jelezte, kész a közvetítésre Szlovákia és Magyarország között. Lehet, hogy van ebben némi lengyel-magyar reminiszcencia, vagy csak annyi, hogy Buzek demokrata, keresztény és professzor. Meg van némi affinitása a közép-európai lét abszurditásaihoz (szülővárosa születésekor a harmadik birodalomhoz tartozott, ma Csehországban van). Mert elég abszurd helyzet, hogy az uniónak nincsenek eszközei az ilyen viták eldöntésére, és a mai napig nem akaródzott tisztáznia az őshonos kisebbségek jogvédelmét. Második hozadéka a nyelvtörvénynek, hogy ez a torzszülött törvény talán mozdulni kényszeríti Brüsszelt, mert az Európai Unió békés jövője nehezen képzelhető el hosszú távon, ha nyelvi imperializmus dúl a házon belül.

A harmadik hozadéka, hogy kiderül, mire képes a meggyengült, rongyos hitelű anyaország. Az egyik pártocska azonnal hozta is a formáját. A mindenkitől megtisztított Magyar Demokrata Fórum valamiféle „magyar nyelvalap“ létrehozását ötlötte ki. A terv eklatáns példája annak, hogyan kell félrekezelni a határon túli magyarság kérdését az anyaországban. Az MDF szerint „nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unióban bárkinek fizetnie kelljen azért, mert az anyanyelvén beszél“. Vagyis magyarországi magyar polgárok tömjék a szlovák államkasszát a szlovákiai magyarok büntetéseinek átvállalásával. Volt már ilyen a magyar történelemben, ám azt török megszállásnak és váltságdíjnak hívták. A szlovákiai magyarságnak tisztességes kisebbségi törvényre van szüksége, nem adományokra. Ez már csak számarányából is adódik, hiszen a felvidéki magyarság Szlovákia lakosságának több mint az egytizedét teszi ki. Ha ennek elérésében próbál segédkezet nyújtani a magyarországi kormány vagy egy-egy ambiciózus párt (és nem a szavazatszerzés igyekezetétől hajtva próbál szolidaritást játszani), köszönet érte. Tartok azonban tőle, hogy ezzel is nekünk kell előállni előbb, mert hiába akar az orvos gyógyítani, ha a beteg meg akar halni. Ez a felismerés lehet a nyelvtörvény harmadik hozadéka: a sarokba húzódás, a meghátrálás, az örökös védekezés és az időnkénti ötletelések helyett végre jövőképben kezd el gondolkodni a szlovákiai magyarság, ami nélkül manipulálható csorda, szó szerinti kisebbség, maradék marad. S egy következő kormányváltás után nem lehet sikerként elkönyvelni, hogy kikozmetikáztuk a nyelvtörvényt. Ez körülbelül akkora áttörés lenne, mint a majdnem sikerült megyerendszer. Az akkori MKP azt is lenyelette velünk.
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2009/09/04/az-allamnyelvtorveny-haszna