|
A soviniszta tót Fico megszólalt
2013.02.27.
Fico azt üzente a mai Szlovákia (Fölvidék) területén élő összes nemzeti kisebbségnek, hogy le vannak .... itt csak szlovákok vannak. Nos a civil életben, ha valaki sértegeti a másik nemzetrészhez tartozó adófizető polgárt, hát minimum néhány atyai pofonban részesülne, de legalább is törvény- és alkotmánysértés okán el lenne ítélve.
Mi van akkor, ha ezt az ország miniszterelnöke teszi, esetünkben Fico az uszító, ugyebár semmi sem fog történni. Két okból kifolyólag sem, mert ő a miniszterelnök, azt gondolja, hogy büntetlenül bárkit sértegethet (jól tudja, mert a múltban már sértett törvényeket ő és a hozzá hasonszőrűek) ő úgyis megússza büntetés nélkül. A másik ok az, hogy a felvidéki magyar politikusok behúzott farokkal, megijednek és csak nyilatkozatok kiadására lesznek képesek (már meg is történtek), hogy mennyire rosszak a szlovákok velünk szemben, nem ezt érdemeljük. Nos itt véget is érnek a nyilatkozatok. Ahelyett, hogy Ficot és kompániáját feljelentenék, békés harcot hirdetnének a sovinizmus minden formája ellen, ehelyett, a felvidéki magyar médiákban csak nyilatkozatháborúk fognak zajlani, mint ahogyan ez sokszor megtörtént. Gyáva és becstelen vezetők által vezetett népbe a soviniszta hatalom akkor rúg bele, amikor jólesik neki, a politikusaink szégyenletes hajbókolásuk közepette.
Az amit Fico mondott az gyűlöletbeszéd volt. Hangosan és érthetően kimondta, ebben az országban csak a szlovák érezheti magát otthon.
Chmel szerint Fico ezzel az "etnonacionalizmus" időszakába vitte vissza az állam definícióját, amely a Vladimír Mečiar volt kormányfő nevével fémjelzett 90-es évekre volt jellemző Szlovákiában.
Robert Fico szocialista miniszterelnök véleménye köszönőviszonyban sincs az európaisággal - véli Bauer Edit és Mészáros Alajos. Az Európai Parlament képviselői kedden nyilatkozatban reagáltak Ficónak a Matica slovenská jubileumi konferenciáján tett kijelentéseire. "A szocialista miniszterelnök véleménye köszönőviszonyban sincs az európaisággal
Az európai jogrend a polgárok egyenlőségére épül. Az európai jogrend saját hatáskörében tiltja a hátrányos megkülönböztetést.
A rejtett nacionalizmus, mely azt sugallja, hogy az állam kizárólag a többségi nemzeté, "igaz, a kisebbségieket is tisztelik", veszélyes, kisebbségellenes, intoleráns magatartásra ösztönözhet. Az állam iránti elkötelezettséget hogy kérheti számon annak a kormánynak az elnöke, amely megfosztja az állampolgárságuktól a kettős állampolgárokat, miközben azok foggal-körömmel ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, ami történetesen Szlovákia és a szlovák állampolgárságukhoz?
Úgy tűnik, a miniszterelnök számára a szocialista internacionalizmus már nem szalonképes, de az európai értékekhez még nem nőtt fel. Brüsszel, 2013. február 27."
|
|
Remélem Abraka,betartod a feljelentést.Sok sikert Veled vagyunk.
Mjocika írta:
Remélem Abraka,betartod a feljelentést.Sok sikert Veled vagyunk.
Gyűjtöm az adatokat, már ami van az is elég a gyűlöletbeszéd tényének a bizonyítására, bár SK-ban úgyis a kisslotának Ficonak adnak majd igazat. Kíváncsi leszek, hogy a beadványomat majd el-e fogadják, mert magyarul fogom megírni. Slota esetében hosszabb volt a lista, igaz a válasz is, hogy miért sértegethetnek minket a szlovákok 60 oldalas volt, az MKP jogászait nem érdekelte. Akkor az elutasításra az ok az volt, amikor Slota minket sérteget, csak a sajátjait védi. Nos ezek szerint Fico mikor a más anyanyelvűeket sértegeti gondolom szintén csak a sajátjait védi, ez pedig a szlovákok szerint nem bűncselekmény. Meglátjuk mi lesz, bizonyára majd megint engemet fognak ráncigálni az ügyészségre és megfenyegetni, ha nem vonom vissza, akkor nekem lehet még bajom belőle. Slota esetében ez megtörtént (CA honl.dokumentáltam), bár ez a felvidéki magyar médiákat nem érdekelte akkor sem, gondolom ez a feljelentés esetében is magamutogatással fognak vádolni. Bár ha tudnák, mindez mivel jár, sokan meglepődnének. Kár a szóért, lesz, aminek lennie kell. persze, ha az MKP jogászai megelőznek, akkor hagyom, ők legyenek a magamutogatók.
abraka
2013-02-27
|
|
"Szlovákiát" egyáltalában NEM a szlovákok számára alapították még Trianonban sem!!!
A tótokat egyszerűen a csehekhez csatolták Trianonban majd Párizsban, mert ez volt szükséges ahhoz, hogy Csehszlovákia néven megnöveljék a csehek ( azaz Benes álombirodalmának) felségterületét.
Az, hogy a csehek is megunták a tótok nyafogását és Havel nagy bölcsen, inkább megelégedett az eredeti országterülettel, semmint hogy úgy járjon, mint a jugoszláv tákolmány, egyáltalában nem azt jelenti, hogy a magyarlakta területeket kimondottan a szlovákok számára "alapította" volna bárki is. A röhej az, hogy az I. világháború idején létező Csehország nem volt hadviselő fél és az OMM színeiben vesztes állam volt... nem beszélve a második világháborút követő helyzettel, ahol szintén vesztes állam volt a Tiszó féle szlovák bábállam és Csehország is. A plusz röhej, hogy az osztrák birodalmi gyűlésen az első világháború kirobbanása előtt egyetlen egy politikus volt,aki a háborúba lépés ellen érvelt, az pedig nem volt más,mint gróf Tisza István a Magyar Királyság miniszterelnöke... ellenben Eduárd Benes szabadkőműves nagymester nyálfröcsögve követelte a hadbalépést... ráadásul.. a tótok (hiába változtattak nevet szlovákra) nem alapítottak meg soha semmit, nemhogy államot...Trianonban Hlinka nem akart a csehekkel közös államot, autonómiát akart Magyaroszág kebelén belül. Emiatt Benes őt lecsukatta.
A tót múltat ismerő mai szlovákok is pontosan tudják, hogy ők nem államalapítók, hanem tolvajok. Kisebbségi komplexusuk van a magyarokkal szemben, ezért utálnak minket olyan lelkesen, hiszen tudják, hogy mindenüket tőlünk lopták és olyan földön élnek, amely nem teljesen az övék. Jár a szájuk és abban bíznak hogy idővel el is hiszik amiről beszélnek. Igazságot Magyarországnak!
|
|
Robert Fico: sajnálom, ha másként értelmezték
Robert Fico: sajnálom, ha másként értelmezték
2013. március 4., hétfő 09:16 | Névtelen (nem ellenőrzött)
Nyomtatóbarát változat
Pozsony |
A kormányfő múlt keddi, a Matica slovenská rendezvényén elhangzott szavai nagy port kavartak. Robert Fico miniszterelnök a témában exkluzív interjút adott az Új Szónak.
Tomáš Benedikovič felvétele
Az a tény, hogy ilyen gyorsan interjút kaptunk öntől, azt mutatja, hogy kedden hibát követett el. Helyes az interpretációnk?
Nem. Azért adtam ilyen gyorsan interjút, mert nagyon fontosnak tartom Szlovákia kisebbségekhez fűződő viszonyát. Ugyanúgy fontosnak tartom a jó kapcsolatok fenntartását Magyarországgal. Továbbra is azt állítom, hogy 2012 áprilisa óta, amikor megalakult az új kormány, fontos lépéseket tettünk a kisebbségek – főként a legnagyobb, a magyar – ügyében. Precedens nélküli, hogy az ellenzék kisebbségi kormánybiztosi posztot kapott. Egy ellenzéki politikus ül a kormányhivatalban, de én nagyra értékelem az együttműködést vele – még ha néha nagyon komplikált is. Örülök neki, hogy a romaügyi biztosi hivatalt is ellenzéki politikus vezeti. 2012 áprilisában elmondtuk, hogy a kisebbségi jogokban maradnia kell a status quónak, és amint látják, semmilyen lépést nem tettünk, amely ezt megsértené. Pont fordítva. Nem tudom, tudatosítják-e, ám a népszámlálás után néhány községet törölhettünk volna a kisebbségi nyelvhasználatot bebiztosító listáról, mert a 20 százalékos határ alá esett ott a magyarság aránya…
…15 százalék a módosított törvény alapján.
Igen, a 15 százalékos alá. Ebben az esetben is toleráns szeretnék lenni és nem feszegetni ezt a kérdést. Valami másra szeretnék rámutatni. Csütörtökön, amikor Dunaszerdahelyen a nőnapon részt vettem – ahol, mellesleg, telt terem volt –, a szélsőségesek már ott álltak az épület előtt...
…keddi kijelentései után csodálkozik ezen?
Befejezném a gondolatot. Mintha valakit zavarna, hogy itt nyugalom van. Orbán Viktorral olyan jó kapcsolatot tartok, nem parázslik a hangulat köztünk. Kötöttünk egy gentlemani egyezséget, ezt eddig sikerült betartani, s nagyon örülök neki, hogy rövid időn belül hivatalos látogatást teszek Budapesten. Ezt a látogatást nagyon fontosnak tartom. Azt sajnálom a leginkább, hogy egyesek arra várnak, hogy felpattanhassanak, s a mečiari időkhöz való visszatérésről beszélhessenek. Csak az ürügyre várnak. Továbbra is állítom, hogy egy olyan kormány élén állok, amely mindent meg kíván tenni azért, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat. Mindent megteszek azért, hogy jók legyenek a Magyarországgal való kapcsolatok. Ami pedig a kijelentéseimet illeti, amelyeket értelmetlenül nyomban úgy használtak fel, mintha puskaporosak lennének: a Matica slovenská akcióján egy konkrét esetre reagáltam. Nem vagyok pletykás vénasszony, és a nyilvános találkozókon nem pletykálok arról, hogy egy konkrét kisebbség konkrét projektjének finanszírozása ügyében mi történt. Egyszerűen általánosítottam, s azt mondtam, hogy ez nem tetszik. Elvárom, hogy ha konfliktusos helyzet áll elő, azt másképp oldják meg, mint ahogy meg akarták oldani azok, akik ezt okozták. Én valóban sajnálom, ha a nemzeti kisebbségek ezt magukra értették, és úgy érzik, hogy ez egy átgondolt támadás volt ellenük. Nem ezt akartam. Egy konkrét esetet írtam le általánosságban véve, és sajnálom, ha ezt másképp értelmezték.
Csodálkozik, hogy ilyen reakciók érkeztek? Idézném önt: „Azt kívánom, hogy legyen vége a kisebbségi jogokkal való zsarolásnak, és mindegy, hogy a roma kisebbségről, a más irányultságúakról, a nézetükkel kisebbségben lévőkről vagy az etnikai kisebbségekről van szó.” Ha egy konkrét esetről lenne szó, akkor másként hangzott volna mindez. Így egyértelmű, mit mondott: önt vagy a kormányát a kisebbségek zsarolják, beleértve a magyarokat is.
Ismétlem, nem vagyok pletykás vénasszony. Egy konkrét esetről beszéltem, és nagyon sajnálom, ha a nemzeti kisebbségek ezt a helyzet általánosításaként fogták fel. Nekem az az elsődleges érdekem, hogy nyugalom legyen az országban. Sok dolgunk van, tíz fronton harcolunk egyszerre. Az az érdekem, hogy az embereket ne terheljük nemzetiségi, államjogi kérdésekkel.
„Divattá vált, hogy a kisebbségek részéről főként követelődzés tanúi vagyunk, ám mintha az állammal szemben semmiféle kötelezettségek nem lennének.” Konkrétan mire gondolt?
Arra a konkrét esetre gondoltam, amely nagyon felbosszantott. Olyan államban lakunk, ahol együtt élnek a szlovákok és a nemzeti kisebbségek tagjai. Reakcióm arra a konkrét esetre vonatkozott, pontosan körbeírva azokat a jelenségeket, amelyek megjelentek. Elutasítom, hogy ezt úgy lássuk, mintha mindenkire vonatkozna. Ez egy konkrét eset volt, és sajnálom, ha valaki ezt másként értelmezte.
De ön általánosított. Nem utalt rá, hogy konkrét esetről lenne szó.
Ismétlem, nem akartam részletezni azt az esetet.
Ha ez így van, ahogy állítja, nem kellett volna más szavakat választania?
Úgy érzem, egyesek csak egy olyan kijelentésre vártak, ami a kezükre játszott. Mi a fontos? Egy általános kijelentés, amely egy konkrét esetet írt le, vagy a kormány 2012 áprilisától tett konkrét lépései? Ki gondolta volna, hogy ilyen jó lesz a kommunikációnk Orbán Viktorral? Hasonlóképpen parlamenti szinten is jó az országaink közötti kapcsolat. Ne keressünk mindenáron ürügyeket! Pont fordítva: ha van egy félreértés, amiről ismét elmondhatom, hogy sajnálom, ha valaki így fogta fel…
…merthogy mindenki így fogta fel, nem csak mi. Az összes kisebbség. Az ön kijelentései egyértelműek voltak, másként nem lehetett őket értelmezni.
Mindenkinek joga van reagálnia az én kijelentéseimre, végtére is közszereplő vagyok. Engem inkább az aggaszt, hogy szélsőséges erők jelentek meg csütörtökön Dunaszerdahelyen. Ne adjunk nekik ürügyet. Ezért adom ezt az interjút is, mert nekem erre nincs szükségem. Garantálom, hogy ilyen szellemben fogunk a továbbiakban is cselekedni.
Képzelje el, hogy Brüsszelből egy uniós vezető azt mondaná: a szlovákokkal problémák vannak, mert ilyenek és olyanok. Aztán egy héttel később azzal magyarázná ezt, hogy ő csak egy konkrét ügyre gondolt.
Ilyen esetben igyekeznék kideríteni, mi állt az általános jellegű kijelentései mögött.
Nem akar bocsánatot kérni azoktól a polgároktól, akiket kijelentéseivel megbántott?
Azt mondtam, hogy sajnálom, ha félreértették. Egy konkrét esetről beszéltem, ez az a kijelentés, amit idézhetnek tőlem.
Tehát nem látja úgy, hogy pl. a magyar kisebbség zsarolja a kormányt? Nem zsarolja a kormányt?
Nagyon pontosan fogalmaztam az előbb.
Konkrétan: a magyar kisebbség nem zsarolja önt?
Nagyon jó kapcsolatot ápolok a kisebbségi biztossal, a magyar pártok politikusaival is normális kapcsolatot tartok fenn. Nem szeretnék olyan kijelentéseket tenni, melyekkel valaki esetleg visszaélne.
Pont azért kérdezzük, hogy a magyarok zsarolják-e vagy sem a kormányt?
Én egy konkrét esetről beszéltem. Nagyon örülök, ha a szlovákok és a magyarok együttélése ilyen jó szinten van és ez fontos számomra. Ezzel a mondattal, azt hiszem, válaszoltam kérdésére.
Erre egy szóval is válaszolhat: zsarolja vagy sem a magyar kisebbség a kormányt?
Meglehetősen tapasztalt vagyok ahhoz, hogy tudjak ilyen kérdésekre válaszolni.
Keddi beszédében azt is mondta, hogy a kisebbségek a kezüket nyújtják, a polgári erényeket viszont minimálisan gyakorolják. Ennek meg kell változnia, és reméli, hogy meg is változik az új kormánybiztos által. Melyik kormánybiztosra gondolt? A roma vagy a kisebbségi biztosra?
Az összes mechanizmusra gondoltam, amely a kisebbségi kultúra finanszírozását érinti, az ezekkel kapcsolatos aktivitásokat. Ezeknek maximálisan hatékonyaknak kell lenniük. Néha, ha megnézzük ezeket a projekteket – amikbe egyébként nem nyúlunk bele –, felteszem magamnak a kérdést, helyes-e, hogy ilyen dolgokat támogatunk. Erről beszéltünk. Néha úgy néz ki, hogy egyesek mindenáron biznisz jellegű ügyletekre akarnak dotációt kapni, és emiatt vagyok olykor ideges.
Azt állítja, hogy egy konkrét eset alapján általánosított. Beszédében viszont egy különös tendenciáról beszélt, amikor is a szlovák nemzet kárára szándékosan mindenütt a kisebbségek problémáit tolják előtérbe. A tendencia jelentése az, hogy sok, sőt egyre több ilyen eset van.
Nem. Ezt az országot állampolgárok alkotják, akik vagy szlovákok vagy magyarok vagy lengyelek stb. Ezzel csak azt állítottam, hogy ha az emberi jogokról beszélünk Szlovákiában, nem tárgyalhatjuk mindig csak a nemzeti kisebbségek, romák vagy homoszexuálisok emberi jogait, hanem az emberi jogokról mint olyanokról kell beszélnünk.
Tehát mégis csak van egy különleges tendencia, a kisebbségek problémái vannak előtérbe tolva. Az emberi jogok kárára?
Csak megismételhetelhem, ha az emberi jogokról beszélünk, akkor nem csak a kisebbségi jogokat kell néznünk, de az emberi jogokat mindenki számára, mivel mindenkinek – beleértve a szlovák nemzetiségű szlovák állampolgárokat is – vannak emberi jogai.
Ha ezt az egész történetet össze akarnánk foglalni, azt mondanánk: mindenki megkapta, amit akart. A maticások megkapták öntől a kemény kijelentéseket a kisebbségek számlájára, most pedig nekünk elmondja, hogy csak egy konkrét esetről beszélt, amúgy meg minden rendben van.
Ismét csak azt tudom elmondani, amit korábban. Az a fontos, ami a valós életben történik. Önöket zavarja az, hogy csend van és nyugalom?
Minket nem zavar. Ezért is voltak zavaróak a kijelentései.
Már elmondtam, mire reagáltam ezzel. Tényleg előfordul, bármennyire igyekszünk megőrizni a nyugalmat és a békés viszonyokat, találkozunk egy esettel, amelytől a gutaütés kerülget. Abból, ahogyan valaki viselkedik. Nem fogom részletezni, de elmondtam, sajnálom, ha ezt a többi kisebbség magára vette, és másként értelmezte. Nem ez volt a célom. És tényleg, mintha valakik csak az ilyen kijelentésekre várnának, mint a szélsőségesek tegnap Dunaszerdahelyen, hogy na, essünk ismét egymásnak. Ezt én elutasítom.
Tapasztalt politikus, tudnia kellett, hogy a beszédnek csak ilyen visszhangja lehet.
Húsz éve a politikában vagyok, azt hittem, az emberek értékelik azt a nyugalmat, amely a szlovák–magyar viszonyokban honol. De úgy tűnik, nem.
A többség biztosan értékeli.
Igen, de úgy látszik, van egy csoport, akit ez a nyugalom zavar, és konfliktust akarnak. De ezt én nem akarom.
Ugyanakkor kész helyzet előtt állunk. Lehet, hogy azon töri a fejét, hogyan lehetne ezt rendbe tenni. Nem gondolkodott valamilyen gesztuson, hogy a kisebbségek láthassák, a kormányfő nem csak beszél a jó kapcsolatokról, tenni is akar valamit? Az utóbbi időben például a kétnyelvű vasúti táblák kérdése rezonált, amihez összhangba kell hozni két törvényt.
Tényleg nagyra tartom kapcsolatomat A. Nagy Lászlóval. Permanens módon újabb és újabb kérdéseket nyit meg, mi pedig ezekre a témákra reagálunk. Elsődleges számunkra, hogy a 2012 áprilisáig elért kisebbségi jogok esetében be legyen tartva a status quo. Ismerem ezeket a témákat, informálódhatok az egyes minisztereknél, hogy hogyan látják ezeket a javaslatokat.
Mózes Szabolcs – Veres István
http://ujszo.com/online/kozelet/2013/03/04/robert-fico-sajnalom-ha-maskent-ertelmeztek
|
|
Mintha Szlovákiában nem is élnének szlovákok
Mintha Szlovákiában nem is élnének szlovákok
2013. március 04.
Index.hu, Felvidék.ma
Robert Fico szlovák kormányfőnek a Szlovákiában élő kisebbségekre tett minapi megjegyzése joggal háborította fel a felvidéki magyarokat. A témával azonban nem csak a felvidéki magyar sajtó foglalkozott intenzíven az elmúlt héten, hanem Magyarországon is nagy port vert fel a szlovák miniszterelnök nacionalista megnyilvánulása. Alább az egyik legnagyobb magyarországi hírportálon, az index.hu-n ezzel kapcsolatban megjelent összefoglalót olvashatják.
Kedd óta megy a találgatás Szlovákiában, hogy Robert Fico miniszterelnök miért támadhatott olyan élesen a szlovákiai kisebbségekre. A Fico által kinevezett kisebbségi kormánybiztos sem tudja mire vélni a helyzetet.
Szlovákia a szlovákoké és a kisebbségek folyamatos követeléseikkel zsarolják a szlovák államot, kötelességeiket pedig nem teljesítik - jelentette ki kedden Robert Fico Túrócszentmártonban. Már egy hete ezek a mondatok a leggyakrabban idézett frázisok a szlovákiai magyarok körében, akik tiltakoznak, és nemcsak ők, hanem a Szlovákiában elő lengyel és roma kisebbség is. Azóta mentegetőzik a külügyminiszter, és magyarázza főnöke szavait, hogy "itt nem változik semmi", A. Nagy László, a kisebbségügyi kormánybiztos csak csóválja a fejét.
Robert Fico szlovák kormányfő a Matica Slovenská (Szlovák Anyácska), szlovák hagyományőrző szervezet ünnepségén beszédében arra kérte a kisebbségeket, hogy hagyják abba a kisebbségi jogokkal való zsarolást, legyen az roma, etnikai vagy világnézeti kisebbség. Fico szerint ugyanis szokássá válik, hogy a Szlovákiában élő kisebbségektől leginkább "követelőzést és kinyújtott kezeket" látni, ám semmilyen állam iránti elkötelezettséget és "szinte minimális polgári erényre nevelést". "Ennek meg kell változnia. Független államunkat elsősorban nem a kisebbségek számára alapítottuk, akármennyire is tiszteljük őket, hanem főleg a szlovák államalkotó nemzet számára" - mondta."Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. Ezért különös, ahogy mindenhol tudatosan előtérbe kerülnek a kisebbségek problémái az államalkotó szlovák nemzet rovására. Mintha Szlovákiában nem is élnének szlovákok" – tette hozzá. A kormányfő szerint ugyanis a Matica nemcsak, hogy megmentette a szlovákságot a kihalástól, hanem szó szerint feltámasztotta halottaiból a nemzetet. Fico szerint a Maticában a szlovák elit szövetkezett, a nemzeti szellemiség alkotói és őrzői, ezért a maticások nagy hatalmat és még nagyobb felelősséget tartanak a kezükben. Fico üdvözölte, hogy a Matica új vezetése félelem nélkül megkezdte a harcot a szervezet erkölcsi megújulásáért – jelentette ki Fico azt követően, hogy gratulált a szervezetnek 150 éves fennállása alkalmából.
A Matica slovenská egy 1863-ban alakult hagyományőrző szervezet, melynek a szlovák identitás megerősítése, a szlovák kultúra támogatása, a hazafias gondolkodás elültetése a fő profilja. Ez volt az első, szlovák értelmiségiekből álló kör, amely a tizenkilencedik században felkarolta a szlovák nemzeti ügyet. Többször összetűzésbe kerültek a magyar vezetéssel, betiltották működésüket és elkobozták a szervezet vagyonát, ennek ellenére a Matica Slovenská mindig újraszerveződött.
A rendszerváltás óta viszont leginkább magyarellenes és nacionalista retorikájáról, valamint botrányairól ismert. Pornólapokat nyomtattak a Mečiar-kormánytól egy koronáért kapott nyomdájukban, legutóbb pedig a „Nemzeti Kincs" nevű alapítványukba összegyűjtött adományok tűntek el. A szervezet előző és jelenlegi elnöke is szerepel a kommunista titkosszolgálattal együttműködők névsorában. Érdekesség, hogy Andrej Hrnčiar, a Matica volt elnökségi tagja, és a szervezet székhelyéül szolgáló Túrócszentmárton polgármestere a Híd listáján jutott be a parlamentbe, és függetlenként most is a párt képviselői klubjának a tagja.
Fico beszéde azért is kereszttűzben áll már több napja, mert a választások után ez az első nacionalista, kisebbségeket sértő kijelentése. A Smer tarolása után sorra jelentek meg az olyan publicisztikák, amelyek azt taglalták, hogy ez a Fico nem ugyanaz a Fico, nem veszi elő a kisebbségi kártyát, hiszem sok magyar is szavazott rá, így igyekezhetne megtartani az ő voksukat is, sőt, a déli régiókra is figyelmet fordíthat majd. Többször tárgyalt Orbánnal is.
A kisebbségügyi kormánybiztos sem érti
A. Nagy László, kisebbségi kormánybiztos szerint nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a beszéd hol és kinek szólt: „A Matica Slovenská nacionalista képviselőihez beszélt, fontos leszögezni, hogy a szervezetnek ma távolról sincs olyan nemzetformáló szerepe, mint alakulásakor. A Matica továbbra is része a történelmi tudatnak, és ez hatással volt Fico beszédére is. Meggyőződésem, hogy szavaival a szervezet tagjainak és a szélsőségeseknek üzent, hogy Szlovákia nemzetállam marad."
„Fico a saját kormányprogramjával is szembe megy, mert abban azt szögezték le, hogy az ország mindenkié, aki itt él. A kormányprogramban pozitívan nyilatkoztak arról, hogy a kisebbségek gazdagítják az országot. Nem voltak előjelei a kijelentéseinek, nem értem mi történik Ficoval. Ki fogom használni pozícióm adta lehetőségeket, hogy állításait személyesen is megbeszéljük" – nyilatkozta az Indexnek A. Nagy.
Fico megmutatta valódi arcát
Ravasz Ábel felvidéki politológus szerint Fico nem az a hirtelen természetű politikus. "Most sem tudom elképzelni, hogy impulzív módon cselekedett volna. Ő sokkal inkább az a típus, aki engedi, hogy a közvélemény-kutatások és a tanácsadók befolyásolják a politikai irányvonalát. Ezt a mostani kirohanást - és előtte múlt héten a romaellenes beszédét - szerintem az motiválhatja, hogy érzi, a Smer szavazóinak hiányzik egy fokkal keményebb vonal annál, mint amit a párt eddig vitt. Látható volt a mérésekből, hogy megerősödőben van a Ján Slotától már megszabaduló Szlovák Nemzeti Párt, és a jelek szerint a Smer meg akarja tartani a jobban a szélek felé húzó szavazókat is."
Polák Gábor felvidéki blogger és politikai elemző szerint Fico alighanem az oszd meg és uralkodj elvet alkalmazta. Létrehozott egy kisebbségi kormánybiztosi posztot, amelyet az ellenzéki Híd elfogadott. A felvidéki magyarság részéről azóta is A. Nagy László a legtöbbet támadott kormányzati képviselő, főleg különös pénzosztási módszerei miatt. Fico az előző kormányának nacionalista retorikában és tettekben jeleskedő képviselőit, az oktatási és kultuszminisztert is sikerült visszafognia. Dušan Čaplovič például Márai-szobrot avatott nemrégiben Kassán. Még a kétnyelvűségért küzdő civil szervezetek fokozódó aktivitását is elnézte, bár az érintett hivatalok adminisztratív okokra hivatkozva egyelőre elutasítják a követeléseiket. Állítólag az állampolgársági törvényen is enyhíteni készülnek, bár ez már gyanúsan elhúzódik.
Nagy kérdés, hogy lesz-e Fico kijelentéseinek folytatása: egy új fejezet kezdetének vagyunk tanúi, vagy csak egyszeri alkalom volt? Polák rendkívül érdekesnek tartja az időzítést: éppen aznap Budapesten ülésezett a szlovák parlament külügyi bizottsága, két évnyi halasztgatást követően, és alighanem fogalma sem volt a budapesti tárgyalódelegációnak arról, hogy miket mond éppen Fico, miközben magyar kollégáikkal baráti hangulatban beszélgettek dekrétumokról, kettős állampolgárságról. "Az is kérdés, lesz-e konkrét következménye a kisebbségpolitikában, a nyilatkozatháborún túl. Bár túlzás lenne azt mondani, hogy olyan nagyon tudnának rontani bármin is, mivel jelenleg sincs koherens kisebbségpolitikája a kormánynak, csupán kormánybiztosi látványpékségek, és némi kultúralamizsna, amin jól elmarakodnak szervezeteink. Gazdasági téren továbbra is nagy ívben hanyagolják Dél-Szlovákiát, a nyelvi jogok terén való jogszabályi előrelépésben Fico kormánya idején pedig csak a legmerészebbek bízhattak eddig is. Mindenesetre sejthető volt, hogy szükség esetén, egyéb gondok elleplezésére Fico előveszi a kisebbségi-magyar kártyát." Polák megjegyezte, hogy Fico régebbi önmagával ellentétben ezúttal nem kimondottan a magyar kisebbséget, hanem úgy általában a kisebbségeket támadta.
Durica Katarina, index.hu
|
|
A Smer EP-képviselője nem beszélt volna úgy a kisebbségekről, mint Fic
A Smer EP-képviselője nem beszélt volna úgy a kisebbségekről, mint Fico
2013. március 4. - 13:45
Monika Flašíková-Beňová saját elmondása szerint nem használta volna azokat a szavakat, mint a Smer elnöke.
"Nem voltam jelen, de nem fogom képmutatóan állítani, hogy nem tudom, mi hangzott el" - jegyezte meg. Hozzátette, nem ismeri a szövegkörnyezetet, amelyben azok a szavak elhangzottak, de úgy véli, hogy "egy ország kisebbségeit tisztelni kell, és a többség kisebbséggel szembeni viszonya megmutatja, milyen állapotban van az adott ország társadalma".
"Én biztosan nem választottam volna azokat a szavakat, hogy a miniszterelnök úr miért fogalmazott úgy, azt viszont nem tudom" - fejtette ki az európai képviselő-asszony, aki egyebek mellett az emberi és polgárjogokkal, illetve az etnikai, szexuális és egyéb kisebbségek jogaival is foglalkozik.
Fico az Új Szónak nyilatkozva közölte, hogy félreértésről, és nem a kisebbségek elleni támadásról van szó.
SITA/para
|
|
Robert Fico az Új Szónak nyilatkozott. Gyorselemzés
Robert Fico az Új Szónak nyilatkozott. Gyorselemzés
A szlovák kormányfő pénteken interjút adott a “magyarul megjelenő szlovák napilapnak” (via: SME), mely hétfőn közölte a beszélgetést. Kivonatok belőle.
Robert Fico: (…) 2012 áprilisában elmondtuk, hogy a kisebbségi jogokban maradnia kell a status quónak, és amint látják, semmilyen lépést nem tettünk, amely ezt megsértené. (…)
Mózes Szabolcs és Veres István (Új Szó): semmi reakció!
Körkép: 1. hiba. . Az Új Szó újságíróinak egyrészt rá kellett volna mutatniuk, hogy már a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesi poszt kormánybiztosi szintre való degradálása is a status quo megsértését jelenti. Másrészt fel kellett volna hívniuk a kormányfő figyelmét, hogy a szlovákiai magyarok száma napi 17 fővel csökken. A status quo fenntartása ennek a (szlovák részről kedvező) folyamatnak a fenntartását jelenti.
RF: (…) Csütörtökön, amikor Dunaszerdahelyen a nőnapon részt vettem – ahol, mellesleg telt terem volt –, a szélsőségesek már ott álltak az épület előtt…
MSz és VI: …keddi kijelentései után csodálkozik ezen?
Körkép: 2. hiba. Az Új Szó újságírói nem kérdeztek rá, mit is tartott szélsőségesnek a kormányfő, nem védték meg az ott felsorakozott tüntető civileket, helyette elfogadták Fico definícióját, és igazodtak ehhez.
DS
RF: (…) Azt sajnálom a leginkább,hogy egyesek arra várnak,hogy felpattanhassanak, s a mečiari időkhöz való visszatérésről beszélhessenek. Csak az ürügyre várnak. Továbbra is állítom, hogy egy olyan kormány
élén állok, amely mindent meg kíván tenni azért, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat.
Körkép: 3. hiba. MSZ és VI itt sem szólt közbe, nem reagáltak, hogy a kormányfő felcserélte az okot és az okozatot. Az ürügyet ugyanis átgondoltan ő maga szolgáltatta, amit most hasonlóan átgondoltan árnyalni próbál. Ugyanúgy nem tették helyre a kormányfőt, hogy a népszámlálási mutatók, a magyarság vészes fogyása, az Alkotmánybíróság előtti tüntetés Kassán, Fico állampolgárság-kobzó törvénye, vagy a magas munkanélküliség és a dél-szlovákiai régió elhanyagolása mind-mind arról tanúskodnak, hogy a magyar kisebbség nem éppen a legjobban érzi most magát. Helyette lényegében 15x feltették Ficonak ugyanazt a kérdést, 15x esélyt adva neki, hogy elmondhassa, mennyire sajnálja a félreértést. De semmi olyat nem tudtak kihúzni belőle, amit ő maga nem akart elmondani.
RF: (…) sajnálom, ha ezt a többi kisebbség magára vette, és másként értelmezte. Nem ez volt a célom. És tényleg, mintha valakik csak az ilyen kijelentésekre várnának, mint a szélsőségesek tegnap Dunaszerdahelyen, hogy ne essünk ismét egymásnak. Ezt én elutasítom.
MSZ és VI: Tapasztalt politikus, tudnia kellett, hogy a beszédnek csak ilyen visszhangja lehet.
Körkép: 4. hiba. Milyen visszhangja? Szélsőséges visszhangja, ahogy a kormányfő sseretné láttatni? Ha igen, konkrétan miben nyilvánult meg a szélsőségesség? Az újságírók ismét könnyűnek találtattak, és anélkül hogy tudatosították volna, igazodtak Ficohoz.
Összegzés: Elmondható, hogy egyetlen magyar nyelvű napilapunk újságírói nemhogy sarokba szorítani, de még megszorongatni sem tudták Robert Ficot. A szlovák kormányfő a múlt héten több lépcsős, átgondolt politikai-kommunikációs lépést hajtott végre. Kedden előhúzta a magyar kártyát, csütörtökön leutazott a magyarok közé, hogy megteremtse a „szélsőséges tüntetés“ lehetőségét, majd pénteken interjút adott a magyaroknak (melyről a szlovák sajtó is beszámol), hogy befejezhesse amit elkezdett, elmondva azt is, mennyire sajnálja, hogy félreértelmezték szavait, pedig számára a csend és a nyugalom a legfontosabb.
Az Új Szó riporterei pedig lényegében felkészületlenül asszisztáltak Fico játékához.
Király Zsolt
http://korkep.sk/cikkek/media/2013/03/04/robert-fico-az-uj-szonak-nyilatkozott-gyorselemzes
|
|
Blöffnek tartják Fico magyarázatát
Blöffnek tartják Fico magyarázatát
2013. március 5., kedd 08:41 | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony |
Taktikázásnak tartják Robert Fico miniszterelnök múlt keddi, nemzetiségekről tett kijelentéseit és az utána következő magyarázkodást a hazai kisebbségi politikusok. Ficót a maticás beszéd miatt tegnap a saját pártjából is érte kritika.
Köpönyegforgatás, alibizmus, taktika. A hazai kisebbségi politikai élet nem hiszi el Robert Fico miniszterelnöknek, amivel a Matica slovenská évfordulóján egy hete mondott beszédét magyarázza. Fico lapunknak azt mondta: egy konkrét kisebbségi projekt dühítette fel, ezért általánosított. Bocsánatot nem kért a kisebbségektől, ám többször is sajnálatát fejezte ki. Igaz, csak azért, mert „félreértették”.
Színészkedésről van szó – véli Bugár Béla, a Híd elnöke. Szerinte ha Fico a hazai kisebbségekre olyan emberekként tekintene, akik egyenrangú állampolgárok a szlovákokkal, és gazdagítják az ország kultúráját, akkor minimum bocsánatot kellett volna kérnie.
„Nem meggyőződésből beszél. Most ezt mondja, mert erre van szüksége. Ha érdeke azt diktálja, elő fogja venni a nemzetiségi kártyát” – állítja Bugár. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos lapunknak elmondta: tegnap találkozót kért a miniszterelnöktől. Fico szavait egyelőre nem akarta kommentálni.
Ha a kormányfőt egy konkrét projekt dühítette volna fel, nem biztos, hogy azonnal teóriát alkotott volna a kisebbségekről a legnagyobb szlovák nemzeti egyesület ünnepségén – vélekedik Berényi József. „Az Új Szó olvasói előtt akart ismét jó színben feltűnni” – teszi hozzá az MKP elnöke.
Fico szavai a Smerben sem maradtak visszhang nélkül. Monika Flašíková-Beňová, a párt EP-képviselője elmondta: ő biztosan nem tett volna ilyen kijelentéseket.
Arról egyetlen, általunk megkérdezett politikusnak sincs sejtése, hogy Fico milyen kisebbségi projektre gondolt. Mindenki úgy véli, a miniszterelnök csak blöffölt, hogy valamivel kimagyarázhassa elfogadhatatlan kirohanását. (vps, SITA)
További részletek keddi nyomtatott kiadásunkban.
http://ujszo.com/online/kozelet/2013/03/05/bloffnek-tartjak-fico-magyarazatat
|
|
Be Piszkos Rob és a többiek
Piszkos Rob és a többiek
2013. március 05.
Csonka Ákos
Akinek eddig esetleg illúziói lettek volna azt illetően, hogy ez a Fico már nem az a Fico, az most gyorsan elhessegetheti efféle gondolatait.
Nem, mint ahogy nem lehet más a politika sem, a jó öreg Robertünk sem változhatott meg varázsütésre, de még csak nem is törekedett látszatát kelteni bárminemű változásának. Valljuk be, csupán mi szerettük volna elhinni (sic!) mindezt.
Múlt heti kijelentése a 'Muterke' évfordulóján, miszerint a független Szlovákiát nem a kisebbségek számára hozták létre, hanem elsősorban a szlovák államalkotó nemzet számára, és a kisebbségek részéről főleg csak maroktartás tapasztalható, minden elkötelezettség és lojalitás nélkül, sokaknál kicsapta a biztosítékot. Mindenki tiltakozólag lépett fel ellene, pedig ha jól belegondolunk, semmi újat nem mondott, csak egy kis szünet után, ugyan az a nap alatt, mint eddig.
Azóta már próbálja ugyan magyarázni a bizonyítványát, hogy rettenetes félreértésről van szó, és a csúf, gonosz újságírók, csak kiforgatták az ő szeplőtelen szavait, a lényegen ez mégis vajmi keveset változtat, bármennyire is szeretné kozmetikázni. Tudatosítanunk kell ugyanis, hogy Szlovákiának az a vágyálma, hogy nemzetállam lehessen, a szlovák nép nagy többségének pedig, hogy egy ilyen államban élhessen. Ne ringassuk magunkat illúziókban, a kezdetektől fogva az volt, és az is lesz, amíg ez nem teljesül. 1918. október 30-án, szintén Túrócszentmártonban ez mellett tettek hitet, és az apai örökségeket ugyebár szent célként fiaiknak ildomos megvalósítani. Ez az örökség pedig az évtizedek során mit sem változott.
Igaz, bár ennek eszmei atyja ugyebár nem is szlovák, hanem cseh (Beneš), de ebből a szempontból ez másodlagos is, hiszen saját nemzete céljainak kivívásához az „alsóbbrendű szlovák rokonság" számára is csak eszköz volt. Mi más is lehetett volna, amikor már a kényszerházasság kezdetén tudva levő volt, hogy válást szeretne mindkét fél, mi módon etnikailag homogén területeket hozhassanak majdan létre. Mégis, a cél szentesíti az eszközt elv alapján egy sikertörténetet tudtak véghezvinni, lényegében a semmiből írtak történelmet (ami valljuk be őszintén, azért nem lebecsülendő). Innentől fogva a képlet pedig adott volt, amit majd az eljövendő jól nevelt utódoknak szépen készpénzre kellett és kell most is váltaniuk. Ez a fajta magatartás jellemző a mindenkori szlovák politikai elitre, függetlenül attól, hogy éppen szocdem, kommunista vagy nacionalista ideológusról volt szó. Ez a szellemiség hatotta át a honalapító Benešt, ebben a szellemben tevékenykedett Hlinka, ez által vezérelvén verte szét Csehszlovákiát Tiso, vagy éppen így normalizálta a viszonyokat Husák az internacionalizmus árnyékában. De ennek a szellemnek a jegyében önállósította később Mečiar másodjára is Szlovákiát, és így igyekszik egyedül a szlovákok államává alakítani Szlovákiát Fico is. Mindezt tették az említett urak úgy az elmúlt 95 év alatt, hogy ők valójában elmondásuk szerint azt szeretnék, ha otthonosan éreznék magukat a kisebbségek az országban. Mégis szép sorjában léptek hatályba a jogkorlátozó törvények, és mégis a magyar érdekképviseletnek a status quo megtartása is komoly akadályokba ütközött, és gyermeki sikerélményt okozott legtöbbször az is, hogy legalább nem romlik a helyzet. Pedig de, romlik, mindig csak kicsit, alig észrevehetően, amit még ugye lehet tolerálni, de az apró lépések politikájával így számolják fel szép lassan sorainkat.
Ezért ne gondoljuk, hogy Robert Fico kijelentése egy véletlen nyelvbotlás, vagy urambocsá' meggondolatlan freudi elszólás lett volna. Ez egy előre felállított, megfontolt forgatókönyv, apró szegmense, mely az oly kellemetlen kisebbség fokozatos beolvasztását hivatott szolgálni, és rákényszeríteni az önfeladásra. Sajnos ez a forgatókönyv pedig sikeresnek bizonyul, hogy milyen ütemtervet vizionalizálnak a nagyságos urak, azt nehéz lenne megjósolni, de középtávú terveik közt az szerepelhet, hogy előreláthatólag Szlovákia integritását veszélyeztető, nemzetbiztonsági kockázatok – tehát mi, magyarok – pár évtizeden belül már csak elenyésző számban leszünk jelen.
Azon a területen, amit ma Szlovákiának tekintünk, 1918 októberében még nagyságrendileg 1 millió magyar élt. Nem egész száz év alatt ezt a számot sikerült kevesebb, mint a felére csökkenteni (458 467-re pontosan). Ebből pedig világosan látszik, hogy a mindenkori szlovák vezetésnek milyen irányú távlati tervei vannak kisebbségeivel. Csak rajtunk múlik, hogy ennek asszisztálunk tovább, vagy kezünkbe vesszük sorsunkat, és ellenállva az ilyen irányú külső befolyásoló tényezőknek, saját értékrendünk alapján határozzuk meg jövőnket.
Mindenesetre lehetséges opcióként az eljárásban érintett urak tisztes figyelmébe ajánlom a történelem egy majdnem 7 éves periódusát, mikoron Szlovákiában megvalósult a közel totális nemzetállam fogalma, mégpedig az 1938. november 2-tól 1945. január 20-ig terjedő időszakban. Lehet mindenkinek így lenne egyszerűbb...
Csonka Ákos, Felvidék.ma
|
|
Berényi József: Az önkormányzatiság a járható út
Berényi József: Az önkormányzatiság a járható út
2013. március 12.
Felvidék.ma
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában a szlovák miniszterelnöknek a kisebbségeket érintő kijelentéseivel és az erdélyi autonómia-tüntetéssel kapcsolatban mondta el véleményét.
Mint ismeretes, Robert Fico kormányfő, a Matica slovenská fennállásának 150. évfordulóján rendezett ünnepségen többek között azt hangsúlyozta, hogy Szlovákiát elsősorban az államalkotó szlovák nemzet részére hozták létre. Berényi József erre korábban úgy reagált, hogy Fico nem véletlenül nyilatkozott így.
Ez szándékos provokáció volt a miniszterelnök részéről, vagy egyéb üzenetértéke is van ennek a mondatnak? - hangzott a kérdés Berényi Józsefhez.
- Én akkor vettem észre, hogy nem elszólásról van szó, amikor a világhálón megtekintettem a felszólalást, és elolvastam annak a szövegét is. Ezt az üzenetet a miniszterelnök vélhetően azért akarta megfogalmazni, mert Szlovákiában a gazdasági és szociális mutatók egyre rosszabbak, a munkanélküliség nő, nem jönnek a külföldi beruházók, az ország adóssága pedig nagyobb, mint egy évvel korábban. Ilyenkor szokták elővenni a magyar kártyát.
Fico azt mondta, hogy tényeket mondott, és esze agában sem volt a kisebbségeket megfélemlíteni vagy megbántani...
- Voltak ott olyan mondatok, melyeknek bántó élük volt. Azt is mondta, hogy Szlovákia tulajdonképpen a szlovákoké, és elege van abból, hogy a kisebbségek a többség kárára igyekeznek érvényesíteni a jogaikat. Később azt mondta, hogy ezt csak egy konkrét projektre értette, de azt már nem volt hajlandó megmondani, hogy mi is ez a projekt. Úgy gondolom, hogy amikor a magyar közösség száma fogy, a népszámlálási mutatóink egyre rosszabbak, nem lehet azt mondani, hogy a kisebbség a többség kárára élősködik ebben az országban. Pont ellenkezőleg, az önálló Szlovákia 20 év után mindent megtesz azért, hogy megszűnjünk, és egy nemzetállam jöjjön létre.
A 21. század Európájában van értelme arra játszani, hogy egy kisebbség eltűnjön?
- Egy nemzetállam építése egy olyan standard koncepció, amely Közép-Európában vonzó lehet. Az állampolgárság ügye is mutatja, hogy továbbra is úgy tekintenek ránk, hogy biztonsági tényező vagyunk, nincs meg velünk szemben a bizalom... Ha ez meglenne, akkor gond nélkül felvehetnénk a magyar állampolgárságot. A bizalmatlanságot irányunkba folyamatosan érezzük. Ha megszűnik a magyarság, akkor számukra ez a probléma megoldottnak tekinthető. A megoldást az asszimilációban, nem az integrációban látják.
Ugyanakkor az országok és a miniszterelnökök között nagy barátkozás zajlik. Közös projektek vannak, gazdasági együttműködés, mosoly és nagy egyetértés...
- Szomszédok vagyunk, gazdasági együttműködésre mindkét országnak szüksége van. Én is többször elmondtam, ha Észak-Magyarországon jól megy, akkor Dél-Szlovákiában is, és fordítva. Most, hogy az államhatárok szabadon átjárhatók, egymásra hatnak a régiók, de emellett tény és való, hogy a kényes kérdéseket is napirendre kell majd tűzni. Eddig az Európai Unió költségvetése volt az, amiatt ez váratott magára, most már a nyitott kérdéseket miniszterelnöki és államfői szinten is meg kell vitatni. Úgy tudom, az államfők találkozóján ez a téma már napirenden volt. Úgy vélem, innentől egy új szakasz kezdődik a szlovák-magyar kapcsolatokban is, főleg egy-egy ilyen miniszterelnöki kijelentés után nem lehet úgy tekinteni a dolgokra, minta semmi sem történt volna. Kérdés, hogy a szlovák fél is elérkezettnek látja-e az időt a nyitott kérdések megoldására, vagy nem.
Március 10-én autonómia-tüntetés volt Marosvásárhelyen, mellyel szolidaritást vállalt a Magyar Közösség Pártja is. Dunaszerdahelyen is leng a székely zászló, találkoztak Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, ön is írt egy levelet... Miért fontos ez a szolidaritás az MKP számára?
- Azért mert nem állunk jól. A népszámlálási adatok rendkívül kedvezőtlenek ránk nézve, ezért minden olyan megmozdulás, mely elősegíti Közép-Európában az önkormányzatiság, az autonómia kiépítését, támogatnunk kell, különösen, ha ezt a barátaink teszik. Nincs igazán más megoldás, lehet beszélni nyelvi és egyéb kisebbségi jogokról, de az önkormányzatiság az, amely Nyugat-Európában megmentette a második világháború után az egyes nemzeti közösségeket. Számunkra is ez az elsődleges cél, megoldási eszköz. Úgy látom, ma Erdélyben talán nagyobb erő, elszántság, elkötelezettség van erre, mint a Felvidéken. Nyilván, nálunk is ezeket a kérdéseket el kell fogadtatnunk a közösségünkkel. Aki fontosnak tartja a megmaradást, annak fontosnak kell lenni az önkormányzatiság felvállalását is.
Berényi József: Az önkormányzatiság a járható út
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában a szlovák miniszterelnöknek a kisebbségeket érintő kijelentéseivel és az erdélyi autonómia-tüntetéssel kapcsolatban mondta el véleményét.
Mint ismeretes, Robert Fico kormányfő, a Matica slovenská fennállásának 150. évfordulóján rendezett ünnepségen többek között azt hangsúlyozta, hogy Szlovákiát elsősorban az államalkotó szlovák nemzet részére hozták létre. Berényi József erre korábban úgy reagált, hogy Fico nem véletlenül nyilatkozott így.
Ez szándékos provokáció volt a miniszterelnök részéről, vagy egyéb üzenetértéke is van ennek a mondatnak? - hangzott a kérdés Berényi Józsefhez.
- Én akkor vettem észre, hogy nem elszólásról van szó, amikor a világhálón megtekintettem a felszólalást, és elolvastam annak a szövegét is. Ezt az üzenetet a miniszterelnök vélhetően azért akarta megfogalmazni, mert Szlovákiában a gazdasági és szociális mutatók egyre rosszabbak, a munkanélküliség nő, nem jönnek a külföldi beruházók, az ország adóssága pedig nagyobb, mint egy évvel korábban. Ilyenkor szokták elővenni a magyar kártyát.
Fico azt mondta, hogy tényeket mondott, és esze agában sem volt a kisebbségeket megfélemlíteni vagy megbántani...
- Voltak ott olyan mondatok, melyeknek bántó élük volt. Azt is mondta, hogy Szlovákia tulajdonképpen a szlovákoké, és elege van abból, hogy a kisebbségek a többség kárára igyekeznek érvényesíteni a jogaikat. Később azt mondta, hogy ezt csak egy konkrét projektre értette, de azt már nem volt hajlandó megmondani, hogy mi is ez a projekt. Úgy gondolom, hogy amikor a magyar közösség száma fogy, a népszámlálási mutatóink egyre rosszabbak, nem lehet azt mondani, hogy a kisebbség a többség kárára élősködik ebben az országban. Pont ellenkezőleg, az önálló Szlovákia 20 év után mindent megtesz azért, hogy megszűnjünk, és egy nemzetállam jöjjön létre.
A 21. század Európájában van értelme arra játszani, hogy egy kisebbség eltűnjön?
- Egy nemzetállam építése egy olyan standard koncepció, amely Közép-Európában vonzó lehet. Az állampolgárság ügye is mutatja, hogy továbbra is úgy tekintenek ránk, hogy biztonsági tényező vagyunk, nincs meg velünk szemben a bizalom... Ha ez meglenne, akkor gond nélkül felvehetnénk a magyar állampolgárságot. A bizalmatlanságot irányunkba folyamatosan érezzük. Ha megszűnik a magyarság, akkor számukra ez a probléma megoldottnak tekinthető. A megoldást az asszimilációban, nem az integrációban látják.
Ugyanakkor az országok és a miniszterelnökök között nagy barátkozás zajlik. Közös projektek vannak, gazdasági együttműködés, mosoly és nagy egyetértés...
- Szomszédok vagyunk, gazdasági együttműködésre mindkét országnak szüksége van. Én is többször elmondtam, ha Észak-Magyarországon jól megy, akkor Dél-Szlovákiában is, és fordítva. Most, hogy az államhatárok szabadon átjárhatók, egymásra hatnak a régiók, de emellett tény és való, hogy a kényes kérdéseket is napirendre kell majd tűzni. Eddig az Európai Unió költségvetése volt az, amiatt ez váratott magára, most már a nyitott kérdéseket miniszterelnöki és államfői szinten is meg kell vitatni. Úgy tudom, az államfők találkozóján ez a téma már napirenden volt. Úgy vélem, innentől egy új szakasz kezdődik a szlovák-magyar kapcsolatokban is, főleg egy-egy ilyen miniszterelnöki kijelentés után nem lehet úgy tekinteni a dolgokra, minta semmi sem történt volna. Kérdés, hogy a szlovák fél is elérkezettnek látja-e az időt a nyitott kérdések megoldására, vagy nem.
Március 10-én autonómia-tüntetés volt Marosvásárhelyen, mellyel szolidaritást vállalt a Magyar Közösség Pártja is. Dunaszerdahelyen is leng a székely zászló, találkoztak Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, ön is írt egy levelet... Miért fontos ez a szolidaritás az MKP számára?
- Azért mert nem állunk jól. A népszámlálási adatok rendkívül kedvezőtlenek ránk nézve, ezért minden olyan megmozdulás, mely elősegíti Közép-Európában az önkormányzatiság, az autonómia kiépítését, támogatnunk kell, különösen, ha ezt a barátaink teszik. Nincs igazán más megoldás, lehet beszélni nyelvi és egyéb kisebbségi jogokról, de az önkormányzatiság az, amely Nyugat-Európában megmentette a második világháború után az egyes nemzeti közösségeket. Számunkra is ez az elsődleges cél, megoldási eszköz. Úgy látom, ma Erdélyben talán nagyobb erő, elszántság, elkötelezettség van erre, mint a Felvidéken. Nyilván, nálunk is ezeket a kérdéseket el kell fogadtatnunk a közösségünkkel. Aki fontosnak tartja a megmaradást, annak fontosnak kell lenni az önkormányzatiság felvállalását is.
http://www.felvidek.ma/felvidek/kozelet/38432-berenyi-jozsef-az-onkormanyzatisag-a-jarhato-ut
|
|
Hasonmások
Hasonmások
2013. március 13., szerda 08:03 | Marián Leško
Robert Fico maga adott választ arra a mostanában gyakran elhangzó kérdésre, hogy a jelenlegi Fico mennyire hasonlít néhány évvel ezelőtti önmagára, amikor először kormányozta az országot. Fico most már egyik elődjére, Vladimír Mečiarra hasonlít.
A HZDS fénykorában Mečiar grandiózus nagygyűléseket tartott a pasienky-i sportcsarnokban, és hívei szórakoztatására féktelen szónoklatokra ragadtatta magát.
Amikor például jelentősen gyengült a cseh korona árfolyama, annak ecsetelésébe fogott, hogyan fest az új cseh pénzérme. Előlapján „Vašek és Dáša az ágyban”, hátlapján „Klaus, koronával a hátsójában”. Amikor aztán szavai idehaza és külföldön egyaránt felzúdulást váltottak ki – Mečiar csodálkozott. Nyilván úgy képzelte, hogy az újságírók és a diplomaták csak azt hallják meg, amit személyesen mond nekik, azt már nem, amit hívei előtt fecseg. Fico most a nyomdokaiba lépett.
Amikor a Matica slovenská ünnepségén szónokolt, ugyanúgy akart hallgatóságának örömet szerezni, mint annak idején Mečiar a sportcsarnokban. És mindketten jól tudják, hogy semmi sem boldogítja annyira a jó szlovák hazafit, mint egy kis kirohanás a kisebbségek ellen. Azokkal a kijelentéseivel, hogy a kisebbségek folyton csak a markukat tartják, és ideje véget vetni a „kisebbségi jogokkal való zsarolásnak”, ugyanazt a célt teljesítette, mint amikor Mečiar oly szemléletesen írta le, hol található éppen a cseh korona. A cél pedig a szónok és hallgatósága különleges és mély összetartozásának szemléltetése és az esemény fényének emelése. Hogy nemcsak a maticások hallották, amit mond, hanem az újságírók is, Ficót ugyanúgy meglepte, mint évekkel ezelőtt nagy elődjét.
Ugyanúgy is védekezik, mint Mečiar – támad és hazudik.
Fico az Új Szónak azt bizonygatta, nem a kisebbségeket támadta, csupán egy „egyedi esetről” beszélt, általánosságban. Kijelentéseit azonban olvashatjuk oda és vissza, teljes egészében vagy a szövegkörnyezetből kiragadott mondatokat elemezve, mindig ugyanaz az eredmény: a kisebbségeket támadta, nem pedig „egyedi esetről” beszélt. Amikor a Sme újságírói felhívták erre a figyelmét, a kormányfő áskálódással vádolta meg őket, mert azon dolgoznak, hogy „konfliktus keletkezzen a kisebbségekhez és a szlovák nemzethez tartozók között”.
Ehhez már csak egy dolgot lehet hozzátenni. Aki nem tudja megvédeni helytelen kijelentését, mert az védhetetlen, az rosszindulattal vádolja az azt firtatókat. Ebben Fico nemcsak saját magára hasonlít, hanem Mečiarra is.
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2013/03/13/hasonmasok
|
|
Machala köszönőleveleket íratna Ficónak a maticásokkal
Machala köszönőleveleket íratna Ficónak a maticásokkal
Kisebbség másodszor 2013. 03. 15
Drahoslav Machala, Robert Fico egykori tanácsadója arra hívta fel a Matica slovenská tagjait, írjanak köszönőlevelet a miniszterelnöknek azért a beszédért, melyben gyakorlatilag másodrendűnek nevezte a szlovákiai kisebbségeket.
Fico alaposan megdícsérte a kulturális szervezetet a fennállása 150. évfordulója alkalmából rendezett turócszentmártoni ünnepségen. A kormányfő többek között az erkölcsi megújulás letéteményesének nevezte a szervezetet, s bírálta a médiát, ami célpontot alkotott a Maticából.
A szervezet egyébként jelenleg is több peres eljárást folytat az előző vezetés kétes ügyei kapcsán, a nemzeti kincstárból egyenesen egy millió eurónak veszett nyoma. Érdekesség, hogy a felügyelőtanácsban ott ültek a kulturális minisztérium tagjai is - írja az esetről tudósító Plus jeden deň.
A miniszterelnök beszédét - mely nem is a Matica dícsérete, hanem a kisebbségeket érintő támadások révén vált hírhedtté - minden bizonnyal Drahoslav Machala, egykori tanácsadója és a kommunista hírszerzés volt ügynöke írta. A lap szerint ezt három független forrás is megerősítette.
Machala közel áll a Maticához, jelenleg is elnökségi tag, valamint a Szlovák nemzeti újság szerkesztőbizottságának tagja. A férfi legutóbb azzal került a köztudatba, hogy rátámadt Tomáš Janovic íróra és annak feleségére.
A Matica elnökségi tagja egy olyan levelet írt a helyi tagszervezeteknek, melyben kiemeli a miniszterelnök "államférfiúi megnyilvánulását", melyet a "Kormányhivatal gúgliján" lehet megtekinteni, s arra biztatja a szervezeteket, hogy küldjenek egy köszönőlevelet a kormányfőnek. Machala rögtön mellékelt is egy mintapéldányt. A férfit nem sikerült elérnie az újság riportereinek.
(pluska.sk, bumm)
|
|
Csáky Pál: A Fico-sztori
Csáky Pál: A Fico-sztori
2013. március 28.
Csáky Pál
Most viccelődhetnék egy sort, hogy tegnap és tegnapelőtt véletlenül Brüsszelben jártam, véletlenül betévedtem az Európai Néppárt legfelsőbb politikai testülete ülésére,amely véletlenül éppen akkor ítélte el Rober Fico kisebbségellenes kijelentéseit egy komoly határozatban.
Viccelődésre azonban semmi ok, a kérdés komolyabb. A média persze most is meg fog állni a hírnél s annak esetleges gyorsértékelésénél, annál, hogy az MKP tényleg ügyködött e témában, a határozat beterjesztője és a vitában a részletek megindoklója pedig tényleg én voltam. Ettől függetlenül a téma már messze nem szlovák belügy: Európa legerősebb pártjának a kongresszust leszámítva legmagasabb rangú politikai testülete egy emberként mondott megálljt Robert Ficonak, s a határozatot Írországtól Görögországig mind a 73 tagpárt képviselője támogatta, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. A korrektség kedvéért külön megemlítem: a KDH és az SDKÚ képviselője is felemelte a kezét az igennel való szavazáskor.
Ennyi a hír, ami – ismétlem -, a felszín csupán, az okozat. Sokkal fontosabb azonban a mögötte rejlő valóság, mert az mozgatta Fico kijelentéseit is. Ennek a valóságnak – érzésem szerint – két szintje van.
Az első: a szlovákiai belpolitikát egy éve a pangás jellemzi. A szlovákiai magyar politikát is. Többen felkapták a fejüket, amikor a Fico-kormány megalakulásakor azt mondtam-írtam: félő, hogy a társadalmi klímát tekintve lényegében visszacsúszunk majd a nyolcvanas évek viszonyai közé. S hogy Robert Fico és csapata csak játssza azt, hogy új politikát csinál, lényegében képtelen erre. Madáchcsal szólva: azt adja, mi lényege. Szürke tocsogást-locsogást, a problémák szőnyeg alá söprését - s ezáltal új válságok, krízishelyzetek bekövetkeztét segíti elő, politikai, gazdasági, szociális és kisebbségpolitikai viszonylatban is. Nézzünk körül egy év elteltével, mi történik? Szerintem efelé haladunk. A polgár egyre elégedetlenebb – de érdekel ez valakit egyáltalán?
Ha nincs belpolitikai erő és mozgástér, akkor azt is meg kell nézni, mi mozgósítható a külpolitikában. Látható, hogy Magyarország ezzel kapcsolatos mozgástere beszűkült: Budapestnek ma nem érdeke újabb frontokat nyitni. Magunknak kell tehát erőteljesebb módon kezünkbe venni ügyeink, érdekeink képviseletét európai szinten is, hatékony Európa-politikát kell csinálni végre. A jelenlegi példa azt mutatja, hogy sikeresek és erősek tudunk lenni, ha jól tudjuk mozgósítani kapcsolatainkat, s ha mindezt átgondolt erővonalak mentén, jó érvrendszerrel tesszük.
A második szint bonyolultabb és fájdalmasabb. Megint csak visszautalva Madáchra, mondhatjuk, hogy Fico nem jelentett ki semmi mást, csupán, mi lényege: igazi populistaként azt mondta, amit abban a teremben oly sok Maticás hallani akart. Ez persze egy pillanatig nem zavarja őt abban, hogy Budapesten néhány hét múlva majd homlokegyenest elérő dolgokat mondjon. Ám itt van a probléma gyökere: melyik Fico az igazi? Melyikre számíthatunk a konkrét döntéseknél és melyik a farsangi jelmez?
Attól tartok, hogy ami a Matica kongresszusán történt, mélyebb megnyilvánulás, mint a budapesti kormánnyal szembeni kokettálás. A Matica kongresszusán Fico egy nemzeti alaphozzáállást fogalmazott meg, amely egyébként legalább ötven éve elavult. Ám amíg a szlovákság meghatározó rétegei nem tudnak felülemelkedni ezeken a habitusokon, addig irreális minőségi változásról beszélni, irreális igazi magyar-szlovák kiegyezést remélni. Az a fajta gondolkodásmód, amely a szlovákságot apriori negatív módon – mások ellen - definiálja, amíg a 21.századi szlovák lét értelmét is a magyarokkal és más kisebbségekkel való szembenállásban látja és láttatja, addig a megbékélési gondolatmenet nélkülözi a reális alapokat. Az igazi kiegyezéshez ugyanis valódi akarat kell, s a partner tisztelete.
A teljesség kedvéért még egy információ, ami közérdeklődésre tarthat számot. Bár a Most-Híd sokat medializált felvételi kérelméről sem januárban, sem most nem tárgyaltak semmilyen szinten sem, a hétfő esti fogadáson a három illetékes nem hivatalosan megkérdezte a véleményem a kérdéssel kapcsolatban. A válaszom az volt, hogy a Most-Hídat felvehetik az Európai Liberálisok Pártjába, ha akarják, hiszen habitusukban és valódi politikájukban is oda tartoznak. Legközelebbi szellemi partnereik máig a magyarországi volt SZDSZ-körökhöz köthető politikusok és háttéremberek között kereshetőek. Az Európai Néppártban elvszerűbb politizálásra van szükség, s a szlovákiai magyarságnak is hatékonyabb érdekképviseletre.
Csáky Pál
|
|
Fico válaszolt Bastrnák kérdésére: Szlovákia a szlovákoké?
Fico válaszolt Bastrnák kérdésére: Szlovákia a szlovákoké?
Bósza feljelentette a miniszterelnököt
Szópárbaj 2013. 04. 24
Fico válaszolt Bastrnák kérdésére: Szlovákia a szlovákoké?Robert Fico Turócszentmártonban elmondott beszéde több helyen kiverte a biztosítékot, és nem maradt reakciók nélkül. Bastrnák Tibor (Híd) ennek kapcsán interpellálta a miniszterelnököt még márciusban, Fico most válaszolt.
Mint arról beszámoltunk, Fico a Matica Slovenská hazafias szervezet alapításának 150. évfordulóján tartott beszédében azt mondta: szokássá válik, hogy a Szlovákiában élő kisebbségektől leginkább "követelőzést és kinyújtott kezeket" látni, ám semmilyen állam iránti kötelességeket és "szinte minimális polgári erényre nevelést". "Ennek meg kell változnia. Független államunkat elsősorban nem a kisebbségek számára alapítottuk, akármennyire is tiszteljük őket, hanem főleg a szlovák államalkotó nemzet számára" - jelentette ki Szlovákia kormányfője.
"Érvényes, hogy az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. Ezért különös, ahogy mindenhol tudatosan előtérbe kerülnek a kisebbségek problémái az államalkotó szlovák nemzet rovására. Mintha Szlovákiában nem is élnének szlovákok" - mondta el a Matica Slovenská ünnepségén Fico.
A kijelentésekre az EP-ben is reagáltak, az Európai Néppárt, sőt, az európai szocialisták frakciójának vezetője, Hannes Swoboda is nemtetszésének adott hangot a megnyilvánulással kapcsolatban.
Fico ismételt
Bastrnák Tibor , a Híd parlamenti képvisleője márciusban interpellálta a kormányfőt a nagy port kavart nyilatkozat kapcsán. Rákérdezett, mely kötelességüket nem teljesítik a kisebbségek az állam felé, mi alapján gondolja a kormányfő, hogy minimális a polgári erényekre való nevelés, s van-e tudomása arról, hogy bármelyik kisebbség elutasítja a demokratikus állam alapelveit. Érdeklődött aziránt is, tudatában van-e szavai veszélyességének, melyekkel jó és kevésbé jó állampolgárokra osztja a társadalmat, valamint megkérdezte, az államalkotó nemzet mely problémáit nem lehet megoldani a kisebbségek problémáinak megoldása miatt.
bastrinterp.jpg
Fico április 17-i dátummal válaszolta meg Bastrnák kérdéseit. Válaszában leszögezte: csak azt tudja megismételni, amit már többször is elmondott ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint beszéde szövegkörnyezetéből egy mondatot emeltek ki, melyt valakinek valószínűleg gondot okoz, hogy a kormánynak sikerült csökkenteni a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban.
Kijelentette: húsz év alatt független és demokratikus államot építettek, mely egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít mindenkinek, és senkit nem részesít előnyben. Hozzátette: érvényes, hog az állam nemzeti, a társadalom pedig polgári. "Független államunkat nem elsősorban a kisebbségeknek alapítottuk, bármennyire is tiszteljük őket, hanem főleg a szlovák államalapító nemzetnek" - írta. Úgy véli, a kisebbségek kiemelkedő nemzetközi emberi jogi standardot élveznek, és kormánya status quo-t hirdetett az eddig elért kisebbségi jogok kapcsán. "A kormány a vezetésem alatt nem tesz olyan lépéseket, melyek ezen a területen emelnék a feszültséget, és ugyanezt várjuk el a kisebbségek tagjaitól is" - zárta.
ficovalasz.jpg
Fico kijelentései nagy port kavartak a szlovákiai magyar közéletben, többen is próbálták szóra bírni a miniszterelnököt a dologgal kapcsolatban. Boldoghy Olivér, a Fontos Vagy! mozgalom vezetője Dunaszerdahelyen próbálta elcsípni a kormányfőt, azonban Fico nem állt szóba vele. Több sikerrel járt a Via Nova Érsekújvárban, ahol a kormányfővel és Robert Kaliňákkal is váltottak pár szót.
Bósza feljelentette Ficót
Radikálisabb lépésre szánta el magát Bósza János komáromi autonómia-aktivista, aki a főügyészségen gyűlöletbeszédért jelentette fel szavai miatt a kormányfőt. Azt kérte az ügyészségtől, hogy vizsgálja ki, Fico nem sértette-e meg az Alkotmányt és a hatályos törvényeket. Emellett azt kérte, hogy kötelezzék Ficót határozott bocsánatkérésre a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Bósza János portálunknak elmondta: feljelentését a főügyészség a turócszentmártoni járási ügyészségre továbbította. Az illetékes ügyész ezután értesítette az aktivistát, hogy a feljelentést a Büntető Perrendtartás 196. paragrafusának 2. bekezdése alapján ki kell egészíteni. A törvény szerint ezt a feljelentést tevő személy kihallgatásával, vagy további írásos dokumentumok kérésével lehet megtenni.
Az aktivista ezért arra számít, hogy idézést fog kapni a rendőrségtől kihallgatásra, korábban ugyanis Ján Slotát, az SNS elnökét is feljelentette, és akkor kihallgatták. Elmondása szerint a kiegészítés szükségességéről szóló levélben nem pontosították, mire gondolnak. Érdekességként hozzátette: a feljelentésében egy bekezdés volt szlovákul, a beadvány nagy részét magyarul írta meg.
(bumm)
|
|
| |