SZLOVÁK, A KISMAGYAR NYELV

2009.3.5.
Varga Csaba:
SZLOVÁK, A KISMAGYAR NYELV
avagy: a szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata

A címben megfogalmazott állításon bizonyára sokan meglepődnek, de bebizonyítom ebben a tanulmányban.

TÉTEL: A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1600-1400, úgy igazából talán csak 1000-1200 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől, tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik leány-nyelve. Ahogyan az ukrán nyelv kisorosz nyelvnek, úgy a szlovák kismagyar nyelvnek nevezhető, mégha ez utóbbi az idők múltán már jobban eltávolodott szülőjétől. Mára már amolyan unokánkká, dédunokánkká vált.

A munkát végül is szófejtő szótárnak szánom, néhány szónál máris talál valamiféle magyarázatot az olvasó: teljes egészében ilyen lesz a kész munka.
Azért érdemes a szlovák szókincset nem csak részleteiben, hanem teljes egészében bemutatni, mert nagyon hálásak lehetünk a szlovákoknak: 1600-1400 évvel ezelőtti szókincsünk egy részét töretlenül őrzik. Pl a szlovákból tudni meg, hogy a „tavasz” szó valójában „tavas”, azaz az olvadást jelenti.
Mert szlovák ’tavit’ = olvaszt, ’tavba’ = olvasztás (tav = tó, kicsinyezve: tócsa). A szlovák szókincs szerencsére nem áttekinthetetlenül terjedelmes (mi pl. legalább milliónyi szóra vagyunk berendezkedve), s ez a jelenség pedig lehetővé teszi annak kutatását is, hogy mit miért őriznek ma is, és mit miért nem. A legizgalmasabb ez az utóbbi „miért nem” kérdés. Ugyanis a válasszal egyúttal a ma szlovákoknak nevezettek akkori életviszonyait, világszemléletét is feltárhatjuk.

Mert a nagy kérdés az, hogy miért szakadtak el tőlünk?

Miért változott meg oly sok magyar szó kiejtése a szlovákok ajakán, ami miatt végül is egykori magyar tájnyelvből leszakadó leánynyelvvé kezdett válni úgy 1000-1200 évvel ezelőtt?

Ennek oka az eredeti nyelv szellemének kihúnyása. A Magyar Tudományos Akadémia 1860 körül kiadott szótára (az un. Czuczor-Fogarasi szótár) a leány-nyelvekről ezt írja: „E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna.
Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mőködik.

Tudniillik épen úgy bánnak az anyai szókkal, mint a nyelvrontó tájbeszédek az értelmezhetőbb deréknyelvéivel, pl. midőn a palócz csillapít helyett csiplagítot, a bodrogközi és székely vakmerő helyett makverőt, a balatonmelléki hágcsó helyett háskót mond /.../“ Ilyen módon vált le a magyar törzsnyelvről a szlovák is.

(CA megj,: Érdekesség végett én is utánna néztem a "hrča" szó eredetének, semmiféle végkövetkeztetésre nem jutottam, de egy biztos, a szavak eredetét nem lehet a szlávok bejövetelével, az ehhez kötődő dátummal lezárni, mert azt megelőzőleg is már beszéltek az emberek, sajnos az írásos bizonyítékok nem maradtak, de az a tény, hogy rengeteg bizonyítékot eltüntettek, megsemísítettek, ez magában bizonyíték arra, hogy valami más is volt, erre kéne öszpontosítani a nyelvészeknek, történészeknek)

Mindennek bizonyítását e tanulmány második része,
a SZLOVÁK-MAGYAR

Itt mondok köszönetet Vajda Gejzának az egyező szavak gyűjtésében végzett nagy segítségéért.

SZÓEGYEZTETİ KISSZÓTÁR szolgáltatja. E rengeteg szóegyezés áttekintése után ugyanis

be kell látnunk, hogy a szlovák nyelv nem létezne a magyar nyelv nélkül. S ennyi elég is e tanulmány elején megfogalmazott állítás igazának belátásához.

A magyarból szlovákká lett nyelvben bekövetkezett változásokról:
beszűkülése:

A szlovákok a leánynyelvekre jellemzően nem csak szavakat, hanem sok szóképőı elemet is elvesztettek. A szóképző elemek megritkulása szükségszerűen a megmaradtak kiterjesztését
vonja maga után, miáltal növekedik a szóképzés egyhangúsága, vagyis szűkül az árnyalt kifejezés lehetősége. Például mivel a főnévből való igeképzés számos lehetősége kiveszett, az elfeledtek helyére a megmaradtak közül jobbrészt az -ít, -at - a szlovákban -it’, -at’ - lépett. Az alábbi példák jól mutatják az -ít immár csak gépies, a magyar fül számára egyhangú használatát:

pečatit’, azaz „pecsétít” = pecsétel

brázdiť, azaz „barázdít” = barázdál

mulatovať, azaz „mulatovít” = mulatozik

kikiríkať, azaz „kikirikít” = kukorékol

kosit’, azaz „kaszít” = kaszál

člnkovat’, azaz „csónakít” = csónakázik (ugyanis a régebbi magyarban csolnak

volt a csónak, s e csolnakból lett a szlovákban cslnk, azaz člnk.)

A Szóegyeztetı kisszótár tanulmányozásához szükségünk van a legjellemzőbb szlovák kiejtési változtatás ismeretére. Ezek közül mutatok néhányat alább, 3-3 példával:

b) Magánhangzók kihagyása:

črmel’ = csermely

člnok = csolnak (régen a csónak ugyanis csolnak volt)

krč = görcs

c) Kiejtés egyszerő módosítása:

chyba = hiba

chýlit’ = hajlít

poltucet = féltucat

d) Díszítı hangok ejtése a szóba:

specatit’ = megpecsétel; itt az s hang csak dísz : s|pecsat = pecsét.

škrekot’ = rikácsolás; itt az šk a dísz : šk|rekot’, és a rekot’ szórész nem egyéb, mint

rikít. Ez erıs hangot jelent, de az erıs színre is mondjuk: rikító.

držgroš = zsugori (valójában zsugoros) szóban a dr a vendéghang : dr|žgroš, s kimaradt

két magánhangzó is : zsugor = žgr.

e) Hangátvetés:

3

putňa = puttony

hrdza(vý) = rozsdá(s), azaz h|rdza, vagyis rdzs = rozsda, vagyis hangátvetés : rozsd-rodzs.

(Ilyen jelenség a magyar törzsnyelvben is elıfordul, pl. a mozsár a morzsa,

morzsál szóból ered.)

črieda = csorda

f) Az -ova, -ov v szóvége tipikus magyar jelenség Ez a v hang ugyanis a magyar nyelv régies

kettıs magánhangzójának a maradványa. Mint pl. a régi kiejtésben ló: lou, tó: tou stb. A második

magánhangzó mássalhangzóvá vált, s így lett lov, tav, mint pl. tó, de tavat, ló, de lovat.

beszedov = beszéd (beszédou)

bantov = bánt (bántou)

čakov = csákó (csákou)

g) A magyar rag számunkra szokatlan használata :

chmúrit’ = „komorít” = komoran néz

cielit’ = „célít” = céloz

karhať = „kohít” = korhol

h) Az szk hangkettıs elıállítása:

kurtít = krátit’

szekrényke = szkrinka

szikla = szkala

i) Négy példa a „legcsavarosabb” kiejtési módosulásra, az „sztr” hármas hangzó

elıállítására. Láthatjuk alább, hogy a t hangot csak díszítı hangként ejtik, továbbá a

magánhangzót és az r hangot felcserélik s hogy az r hang közvetlenül a t után következzen:

s z a r k a t a r k a c s o r b í t s z e r d a

s z r a k a s z r a k a (tý) s z r o b i t’ s z r e d a

j) Végül érdemes még megemlíteni, hogy elıszeretettel kicsinyítenek a szlovákok:

močovka = mocsok, azaz trágyalé

kišasonka = kisasszonyka

gombička = gomb, azaz gombocska

Összességében a szlovák szókincs nem újabb kori, idegenbıl átvett rétegének csak kb. 20-

25%-a kemény dió azon kutató számára, aki tud magyarul, de úgy tőnik, hogy e rész egy része is

csak a bonyolult hangcserék és varázslatos mássalhangzó torlódások létrejötte miatt rejtezik a

magyar kutató elıl. A maradék pedig abból származhat, hogy azon régi szavainkkal azonosak,

amelyeket elfelejtettünk az idık folyamán. Ezért is mondható, hogy a szlovák szókincs

valóságos aranybánya a régi magyar szókincset kutatók számára.

4

SZLOVÁK-MAGYAR SZÓEGYEZTETİ KISSZÓTÁR

Az alábbi szószedetbe közel sem mind, csak a legnyilvánvalóbb egyezéseket vettem fel.

Azonban beláthatja az olvasó: oly nagy mennyiségő magyarral azonos szó szerepel e szőkített

szóegyeztetésben is, hogyha már csak ennyit is kivonnánk a szlovák nyelvbıl, akkor az

megszőnne létezni. Ez tökéletesen elegendı is az e tanulmány eljén megfogalmazott állítás

igazának belátásához.

S végül kérem az olvasót, hogy a helyenkénti gépelési hibát ne rója még fel, a javítás

folyamatban van.

A

ach = ah

agát = akác, az ék, ak (mint akad) gyökbıl, bármely nyelvben

akácia = akác, lásd fenn: agát

aj = ej

ajaj = ajaj

almužna = alamizsna

apo, apík, apko (ritkán) = apa

ár = ár (mértékegység)

B

baba = vénasszony, bába

báb = baba, pólyás baba, azonos egyben a magyar báb, mint rovar bábja szóval is

bába = kisbaba, játékbaba

bábä(-tko) = baba, csecsemı, játékbaba

babka1 = bába, bábaasszony, e szó Babba, azaz Nagyboldogasszony nevébıl adatik, ı a szülı nık

védelmezıje is

babka2 = fitying, eredetileg kis pénzecske, mely II. Lajos alatt jött divatba; valóban kis babot jelent (bab

= búb, búbocska, bab b>p: púp), itt úgy értendı, hogy babkát sem ér; babka ma kis módosulattal:

batka, pl. „fabatkát sem ér”

babona, bobona = 1) babona, 2) varázslat

babra, babraňa = mindent elrontó, ügyetlen (nı)

babračka = babrálás, babra munka, b>p módosulattal pl. pepecs, pepecsel

babrák(-čka) = ügyetlen, mindent elbabráló, fajankó

babrat’ = babrál, pepecsel, régiesen: babirkál, bibirkél, jelentése: vakargál, piszkál, keresgél

babušiť = babusgat, ölelgetve-csókolgatva dédelget, bugyolál

bača = bácsa, értsd: számadó, azonos vele a székely bácsa, palóc bacsa, Tisza mellett bacsó; innen a

bácsi szó is, továbbá ebbıl a batya, b vesztéssel: atya; bizonyára a bácsa szó áll l vendéghanggal a

bölcs (régen: bıcs) szóban is

báčik, báči, báčino, báčinko = bácsi, bácsika

5

bačkora = bocskor

BAD- = a figy, vigy (mint figy-el) kiejtési változata (lásd a bedlit’ = vigyáz címszót is); szanszkrit budh

(budh-ana-sz vigyázó); 1.) figy f>v: vigy (mint vigyáz), d-vel ejtve: vid (mint video, spanyol

’vidente’ = látnok. szlovák vidina = vízió), zs-vel vizs (mint vizslat, vizsgál, innen a vízum, vízió szó

is); ez a gyök nagyon elterjedt a szláv nyelvekben: vigyeni, vigyáni, vigyzáni, vigyzeni, mind a vigy,

figy gyökbıl; 2.) szlovákban az a hang kiesésével: BAD>BD is, pl. bdelý = éber, azaz figyelı

(mintegy „b(i)gyelı”)

bádanie = kutatás, tanulmányozás, lásd: BAD- 1.)

badat’ = észrevesz, észlel, meglát, lásd: BAD- 1.)

bádat’ = kutat, tanulmányoz, lásd: BAD- 1.)

bádatel’(-ka) = kutató, lásd: BAD- 1.)

badatel’ný = észrevehetı, észlelhetı, lásd: BAD- 1.)

baf = pöf, pöff

bafať, bafkať = pöfékel

baganča = bakancs, bok-ancs, mely szóban a bok = bog itt a bokát jelenti

bagáž = csőrhe, csıcselék; e szót a francia bagage szóból származtatják, ahol katonai poggyászt jelent (a

bagázs és a poggyász egy szó, kétféle kiejtéssel!); a bagázs szó valójában a bog gyökbıl származik,

(boglya>máglya, bog>bögy, bugyor, bütyök, butykos, b>m: motyó stb.), vagyis a csürhe a bag, bog

gyökbıl az összecsapódott, összebogozódott társaság értemény révén adódik

báj = mint bájoló: rege, hitrege, monda

báječný = bájos, elbővölı, csodálatos, lásd: bő-báj, bőv, bőbájos

bájka = mint bájoló: állatmese, dajkamese

bál = bál

balada = ballada

baladický = balladai

balamutit’ = bolondít, pl. blázen (balázen) = bolond, lásd ott

baliareň = csomagoló (helység); bal = mál, mint málha, lásd még a balik címszót is

balenie = csomagolás; bal = mál, mint málha, lásd: balik

baliček = kis csomag; bal = mál, mint málha, lásd: balik

balik = csomag; balik gyöke azonos a bála, málha szavak gyökével, de ide sorolható a bog bog, (az angol

bag is), boly szó is; Czuczor szótárában: Málha, mely bugyorba göngyölgetett, s holmi utravaló

podgyászt jelent (vidulus, bulga). Innen, málhába kötni valamit am. csomóba, bugyorba. Ennek

gyöke a domboru magasat jelentı ma, s rokon a máglya, mágicsál szókkal, valamint pólya szóval is;

ma gyökbıl al képzıvel lett ma-al, mál, valamit egymásra halmozva öszvegöngyölget; innen igenév

máló, mála, s h közbevetésével, mely itt is némi ürességet jelent: málha, azaz eredetileg valamely

tartó eszköz, melybe holmit beraknak, öszvegöngyölgetnek

balit’ = csomagol, lásd: balik

balvan = sziklatömb, lásd bálvány, Baál istenrıl, vagyis a bálvány Baál, azaz Bél kıszobrát jelenti, de ezt

csak az tudhatta, aki a Tigris és Eufrátesz vidékén is otthon volt; Baál, azaz Bél nevét ırzi a szintén

ısi Béla szavunk is; nincs tudomásunk a szlovákok mély Kis-Ázsia-i kapcsolatairól; balu-balv olyan

jellegő szó, mint a hamu-hamv, nedő-nedv

balvanovitý = kıtömb alakú

bán = bán

banik = bányász, lásd lent: baňa

baňa = bánya, Czuczor Gergely szerint a be gyökbıl származik, eredetileg bé-ény, bénye, merthogy belé

6

kell menni

banictvo = bányászat, lásd: baňa = bánya

banovat’ = bánkódik, bánatos, gyöke bán, a bú gyökbıl; igen erıs bizonyíték, hogy a bánya és a bán(at)

gyökök a szlovákban is azonosak, holott a jelentések eltérıek

banda = banda

bandita = bandita

banský = bánya-, lásd: baňa = bánya

bantovať = tágabb értelemben bánt, itt: érint, fog, megzavar, nyugtalanít

bár, bárs = bár, bárcsak, de ugyanakkor elıtag is:

bárkde = bárhol

bárskedy = bármikor

bárskto = bárki

BAR = a HOR gyök h-b kiejtési változata; har, hor érteménye: ami kiáll, kiemelkedik, valami fölött

van; har, hor gyökbıl r>j váltással a haj (angolban még régies kiejtéssel: hair), r-vel pl. harisnya,

hártya: ami fed; továbbá h>b váltással: bar, mely általába szırt jelent (ami fed, így a bar szó bır,

bur(ok), bor(-ít), bor(ogat) kiejtéssel is ezt jelenti; régi barkáz: szırös kelmét fölborzaz; ilyen

értelemben e bar gyökbıl a barka, bársony, barkó, borzas, borbély, beretvál, barbár (szırös), r>j

váltással: baj(usz) stb. szó is (latin barba, német Bart, szláv brada (szakál))

baran = birka (hogy a bárány birkát jelent, nyilvánvaló tévedés, s ez a szó eredetét is igazolja), a bar, bir

szıröst jelent, pl.: barka, barkó, birka, lásd a BAR címszót

baranica = báránybır sapka, kucsma, mint szırös, lásd a BAR címszót

baranina = bárányhús, birkaszag, baran mint szırös, lásd a BAR címszót

baránok = kis bárány, mint szırös, lásd a BAR címszót

barbar = barbár(magas hangrendben: berber), eredeti jelentése: szırös, szakállas, lásd a BAR címszót

barbarský = barbár, mőveletlen, lásd a BAR címszót

barikáda = barikád, torlasz, azaz ami kiemelkedik; lásd a BAR címszót; pl. a bar = har gyökbıl a

kiemelkedés értemény révén, mint ahogy a barikád szó is, a Hargita, Harsányi hegy elnevezése is

barina = mocsár, pocsolya, bar-ina bar gyöke magas hangon ber, amibıl a berek: vizes lapály, folyók

mellékét ellepı és sûrü bokrokból, tövisekbıl, vesszıkbıl álló cserjés erdıcske

barinatý = mocsaras, lápos, lásd: barina

bárka = bárka; bárka = burok, ebbıl hangátvetéssel: burka, bárka

barnavý, brnavý = barna

batéria = üteg (bot = üt, akármelyik nyelv szókincsében is találjuk)

baťko = bátya

batoh = batyu, b>m: motyó, lásd még a bagáž címszó szómagyarázatának második részét

batožina = poggyász, lásd: batoh = batyu

baza = bodza (bogyozó szó összevontan ejtve)

bdelost’ = éberség, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdelý = éber, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdenie = virraszt, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdiet’ = vigyáz, ırködik, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bedlit’ = vigyáz (értsd: ırködik), bed a fegy, figy f>v és v>b változata, lásd a BAD- 1.), 2.) címszót

bes = bısz: 1. rossz szellem, démon 2. düh, dühroham

beseda = beszéd, társalgás; a besze gyök a csángós-ógörögös kiejtéső mesze (mese) szóból származik

b>m hangmódosulattal, a mit, mot, moty, mosz, moz gyökbıl, azaz mozgatja a száját (ógörög mese =

7

müthe, azaz mitosz = motyosz, lásd Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv 5. MOT, MOC,

MOZ, MOSZ címő fejezetét (89-95. o.)

besedovat’’ = beszélget, lásd fenn: beseda

besne = bıszen, dühösen, a bısz szóból

besniet’ = ırjöng

besnota = veszettség, bısz düh

besný = veszett (v>b váltás)

bes = vesz-ettség, bes: vész v>b hangmódosulattal, ugyanis a vész romlást jelent, a vesz = visz szóval

azonos; más szlovák példa: v>b: pes = veszett kutya, vagyis bes>pes

beťár = betyár

bez = veszettség, de a bez szó nélkülit is jelent (pl. bezciel’ný = cél nélküli), bez az oroszban kocsit is

jelent; ennek titka abban rejlik, hogy a szláv bez azonos a magyar vesz = vez = visz = vész szóval (ne

csodálkozzunk a visz és a vez (mint vezet) azonosságán, ez állat esetében különösképp kiviláglik:

elvisz = elvezet), tehát a kocsi: visz, a baj vész, a hiány visz, vesz, pl. veszteség (orosz bez: bezvode

= vízhiány), ez mind ugyanaz az egy gyök; a vissza is ebbıl: visz-vá (lásd errıl bıvebben a „HAR I.”

címő könyv 149-162. oldalain, sok értelmezı rajzzal)

bez|mocný = tehetetlen, itt bez hiányt jelent – vesz(t) v>b: bez –, a bez-mocný második felében, a

mocný szóban pedig a moccan szót üdvözölhetjük, mely a mo-mov>moz z>c változata; megjegyzem,

hogy más nyelvekben pl. a moving, moveo szó szintén a magyar mo-mov (mint ló-lov, kı-köv)-bıl

származik (pl. angol moving)

bez|vetrie = szélcsend, ahol bez nélkülit jelent, a vetrie-bıl a vet egyezik a magyar visz>vit (vitel, vitorla)

szóval, így jelenti a szelet is a szlávban

bil’ag = bélyeg

bíreš – béres, a szlovák szótárban: zsellér

bit’ = üt (az üt szó a bot b-vesztéses változata, minden más nyelvben is a magyarból)

bitka = verés, verekedés, lásd: bit’

bitkár = verekedı, lásd: bit’

blázen = bolond; alaposan kitekert szó; a bolond (az n vendéghang, tehát bolod) bolyongót jelent, s az

elsı szótagból más nyelvekben is kiesett az o az átvétel után: lengyel bloud, német blöd, wend blod,

blud, perzsa bul = bolond; teljes bizonyíték, hogy a szláv nyelvekben a bolond és a bolygás szók

ugyanabból a gyökbıl származnak, lásd alább: bludit = bolyong

bláznit’ = bolondít

bláznivý = bolond

blcha = bolha

blen = beléndek (növénytani), a bolond szóból

blikať = „pilikat” = pillong: pislog, pislákol

bludit’ = bolyong

bludenie = tévelygés, azaz bolyongás

bludne = tévesen, a bolyong szóból

bluf = blöff, tulajdonképpen: böff, mint böffentés

bôb = lóbab

boblavý = bugyogó (lásd: bub, buborék)

bobok = bogyó (állati ürülék), lásd alább: bobuľa

bobuľa = bogyó, a búb szóból, mellyel azonos a bab szó is

bod = pont (földrajzi), az n csak vendéghang, s a kiinduló szó: pötty

8

bodka = pont (ékezetjel), tehát pötyke

bodľač, bodliak = bogáncs

bodrý = élénk, fürge, vidám; ez feltehetıleg áttételes jelentésa Bodri kutyanévbıl, mely azonban bodrost,

bodros szırőt jelent

boj = ütközet, csata, lásd: párbaj, bajnok, bajvívás; a szó története igen érdekes és összetett: 1) a bajol és

a páhol (ógörög-ómagyar paiól>pajol>bajol, valamint paiól>páhol) ugyanaz a szó („ellátja a baját”),

2) ógörög-ómagyar paián>magyar baján jelent orvost is, mint aki legyızi a bajt, de ez avar kori

vezetınk neve is: Baján, 3) mindez kapcsolatba van a bán, mint „elbánik vele” szóval

boj = harc, a gyıztes: bajnok, a ví, mint vív gyökbıl; pl. vajúdik = bajúdik, bajmolódik

bója = bója

boliet’= „bajít”: fáj; bal = baj

bordó = bordó

borievka = boróka (-fenyı, -bogyó)

bosorka = boszorka

brány = borona

brániť = „boronít”: boronál

brat = barát, testvér, társ, felebarát

bratko = testvérke, barátocska

bratstvo = testvériség

brázda = barázda, kiesett a b és az r közül az a hang)

brázdiť = „barázdít”: barázdál

brdo = (takács)borda (szövıszéken)

brečtan = borostyán

brekot = brekegés

brička = bricska

britva = borotva (magyar szó ez!, lásd a BAR címszót)

brloh = barlang, a szlovákban odú

bronz = bronz

bublať = a búb, bubor szóból: bugyborékol, buborék

bublina = buborék

búda = bódé

budzogáň, buzogáň = buzogány

buchta = bukta (gyök: bok = bog, mert a bukta: bog, bugyor, bogy>moty: motyó, bog>pog szóból a

pogácsa, de mint bog, bugyor, a poggyász is)

budit’ = „figyít”: ébreszt (f-b és gy-d hangátmenettel)

bujarý = buja: kicsapongó, szilaj, tüzes, életerıs

bujniet’ = buján nı; a buj a búj (összebújni) szóból és a bı>buja szóból egyaránt adatik, innen a „buja

növényzet” is, ezt az egyezést csakis a magyar eredet igazolhatja, lásd a következı két címszót is

bujnost’ = bujaság

bujný = buja növéső, dús, azaz bı, mint buja = bı termés (burjánzó azonban már a bur, bor, bır (mint

burkol) gyökbıl adatik, annyit tesz, hogy burkol, borít, beborít)

buk = bükk

bukovina = bükkös, bükkfaerdı

bukréta = bokréta

bum = bumm

9

bunda = 1. rövid sportkabát 2. szırme 3. sőrő szırzet, bunda /kutya, birka/

bundáš = hosszúszırő kutya, bundás

burina = burján, gyom (ami burjánzik)

búrat’ = burít: rombol, bont

býk = bika, a bök szóból

byvol’ = bivaly (régen: bival)

buk = bükk; a bog>bok gyökbıl, jelentése bogos, ágasbogas, dán boege, svéd bok, ógörög jhgoV

(phégosz), latin fagus

C

cápat’ = csapkod

capart = cafat

capnúť = (oda)csap, megüt, odavág

cecok = csecs, tıgycsecs, mellbimbó

cech = céh

celok = az egész, a tel (mint teli, teljes) t-c:cel szóból, lásd alább: celý, ciel’

celý = „teli”: teljes, egézs

cengot = csengés

cep = csép, cséphadaró

cer = cser (tölgy), cserfa

cesto = tészta

chápat’ = felfog (lásd: „kapossa már, kapisgálja, a kap gyökbıl)

chatrný = satnya

chopit sa = elkap (lásd chápat)

choroba = kór

chorý = beteg, lásd „kór”

chrast = haraszt

chrček = hörcsög

chrčat’ = hörög

chyba = hiba

chýbat = hiányzik, „hibádzik”

chýr = hír

cíbik = bíbic

cic = cic

cica, cicuľa = cica, kiscica, cicus

cicat = szopik (a csecs, cici, ciciz szóból)

cicer = csicseriborsó

ciel’ = cél, a cél a tel szóval azonos t-c módosulattal; ezt a telibe talál = célba talál kifejezés is elárulja

cielit = céloz

ciepkať = csipog

cieva = cséve, orsó, csı, a csı-csöv gyökbıl

cikcak, cik-cak = cikcakk

ciling, cililing = csiling, csingiling

cimbal = cimbalom

cingi-lingi = csingi lingi

10

cinkať = cseng, peng

cirok = cirok

cmúl’at’ = szop, a cum, mint cumizik szóból hangátvetéssel, lásd: cumel, cumlik

crkať = 1. csorog, csörgedezik 2.csurgat

cumel, cumlík = cumi, dudli, cucli, Felvidéken: cumli

cupkat’ = cuppog

cvendžat’ = cseng

cvengnúť = csengetni (egyet)

cvrček = tücsök

cverna = cérna

cvikla = cékla

cvrkat = ciripel

CYK = kük, kók, csuk, cik: ısi magyar szó ez s nagyon elterjedt a régi nyelvekben; a gyök: ko, jelentése

görbére hajlik, pl.. kókad, káka, ku(n)kor; a k hang lehet c, cs hang is (mint Cicero, Csicsero, Kikero,

avagy császár, cézár, kaiser), innen ciklus: körbe forduló, csuk: a forgó ajtóra értendı, csukló, mert

küklo: forgó, cik-cak, cikázik és így tovább, mindezt alátámasztja a szlovák kukľa = csulya szó

cyklón = ciklon: „küklony”, lásd: CYK

cyklista = (bi)ciklis-ta, azaz „forgós”, kerékpáros, lásd: CYK

cyklus = ciklus, lásd: CYK

Č (cs)

čača = csecse

čačaný = csecse

čačka = csecsebecse (pl. csacskaság)

čakan = csákány

čakov = csákó

čalamáda = csalamádé, eredetileg csadajmálé

čap = csapszeg

čapica = sapka

čapik = nyelvcsap

čapiť = 1. megcsap, megüt 2. odacsap,odavág, eldob

čapkať = 1. csapkod, csapdos 2. pacskol, vereget

čapovat = csapol

čara = csere

čarda = csárda

čardáš = csárdás

čaša = pohár, csésze, kehely

čata = csapat

čatár = szakaszvezetı

čeľaď = 1. cselédség 2. család (archaikus), család ugyanis azonos a cseléd szóval, csak mély-magas

hangú változatai egymásnak; a gyök: té, tesz, cseál, vagyis csak annyit jelentenek, hogy cselekvık

čemer = csömör

čerieslo = 1. csoroszlya 2. orrcsont

čermeľ = mezei csormolya

Čermeľ, Črmeľ = Csermely, földrajzi tájnév + patak Kassa mellett

11

čiapka = sapka

čiarka = cirka: vonal, ugyanis firka az alapszó

čibuk = csibuk

čičikat = csicsíjgat, azaz csititgat

čík = (réti)csík, illetve halfajta

čin = a csinál szó gyöke: cselekedet, tett

činiť = csinál, tesz, cselekszik

činný = csináló

čip, čip-čip = csip, csip-csirip

čipka = csipke

čipčať = csipog

čistec (bot) = tisztesfő, sebfő

čistiť = tisztít, tisztogat, t-cs hangváltás

čisto = tisztán, t>cs

čistitota = tisztaság, t>cs

čistý = tiszta

číž, čížik = csíz

čižma = csizma

čkanie = csuklás

čkať = csuklik

čľap = placcs!, erıs hangkeveredés

čľapkať = koppan, csobog, csurog, lotyog, locsog, lubickol, pacskol, vesd össze: caplat

čln = csónak, az l hang úgy került a szlovák szóba, hogy csónak régen csolnak volt.

člnok = csónak, régen csolnak

člnkovat’ = csónakázik

črmeľ, čermeľ = csermely

čpieť = csipıs, marós szaga van, csíp, mar (szag)

črep = cserép, cserépdarab, cser>csr

črieda = csorda

črta = karcolat, vonal: a karc szóból

čudák = különös ember, a csuda szóból

čudovať sa = 1. csodálkodni 2. bámészkodni

čurčať = csurog, csörgedez

čurkotať = csurog, csobog, csörgedez

čutora = csutora

čudo (csudo) = csoda

čvarga = csavargó: szedett-vedett népesség

čvirikať = csiripel

čvrlikať = csiripel, cirpel, nyekereg (hegedő)

D, D’

dá = ad, ád, fordított: dať – adni, pl. dádá, megdádálak: adok a fenekedre; a fordítás nem valódi, ugyanis

ad régen: ada volt, s a szókezdı a kiesésével da, a szóvégi a kiesésével pedig ad lett

d’aleko = távol, v nélkül: túl, s ebbıl t-d’ módosulattal: d’al

dávno = „távno”: régen

12

d’alší = „túlsi” (bizonyára túlsó): távolabbi, messzebbi

debnár = bodnár, bognár (hordókészítı), b-d hangcsere

decko = „gyeckó”, a gyermekecske összevonva

ded = déd, nagyapa

dereš = deres

dežma = dézsma

dial’ka = „túlka”: távolság, lásd: d’aleko = távol

diamant = gyémánt (gyém = gyöm, göm, mint pl. gumó)

dieža = dézsa

diňa (CA) = sárga dinnye (Komjatice)
nárečový slovník- diňa - tekvica = tök, sütőtök

dínom-dánom = dínomdánom

dojka = dajka

doska = deszka

drahý, drahá, drahé = drága

draho = drágán

drahokam = drágakı

driek = derék

drobit’ = „darabít”: aprít, azaz „darabít”

drobný = „darabnyi”: apró

drobky = „darabka”: aprólék (darab)

drobnost = apróság (darab)

drotár = drótos

drôt = drót

drúk = dorong

drumbľa = doromb

drúzgať = dr = tör: tör, zúz

drvit = tör (pl. darál)

držat’ = tart („tartít”), fog

držgroš = zsugori, ahol žgr = zsugor

dudať = 1. dudál 2. dúdol 3. dorombol (macska)

dudať = 1. dudál 2. dúdol 3. dorombol (macska)

duchna = dunyha, dunna

duna = dőne, homokbucka

dupať = dobog, topog

durdiť sa, duriť sa = durcáskodik, duzzog

dvor = udvar; a szó gyöke: ó, mint óv, s e gyökbıl származik az odú = védett hely, valamint az ótalom, l

vendéghanggal oltalom szó ; udvar eredeti alakja: oduor, u-v váltással: udvar

dvorit’ = udvarol (nyelvi gondolkodásmód is mérvadó!)

dutý = odvas, csak kiesett az odu szókezdı o hangja

dyňa = dinnye

džber = csöbör

E

eden = éden, paradicsom; ugyanis az éd szó jelentése: gyönyör, innen az édes szó; aki édeleg, az

gyönyörög, édesem pedig annyit jelent, hogy gyönyöröm, gyönyörőségem; Éden pedig annyit jelent,

hogy: gyönyör helye.

13

egreš = egres

ej, ejha = ej, ejha, ejnye

F

faj- = fúj

fajka = „fújka”: pipa

fajta = fajta, faj

fakľa = fáklya

feš = fess, csinos, takaros

fičúr = ficsúr

figa = füge

fíha, fiha = hőha

finesa = finomság, finom árnyalat

fľaša = palack, üveg, flaskó, flaska (lásd a Palacsinta címő fejezetet)

forma = forma, alakzat, alak, a for, mint forgat gyökbıl, ahogyan a korongos formáz

fortieľ = fortély

frčka = 1. fricska 2. rangjelzés

frišký = friss, fürge

fŕkať = 1. fröcsköl, fröcsög 2. prüszköl (ló)

frknúť = 1. fröccsen, fröccsent 2. csurran

fuč = fuccs, oda

fučať = 1. fúj, süvít 2. fújtat, liheg

fuj, fujha = pfuj!

fujak = hófúvás, hóvihar

fujara = „fújara”: furulya, tilinkó

fujavica = „fújavica”: hófúvás

fúkací = fúvós

fúkať = fúj

fuňať = 1. fúj, fújtat, liheg 2. süvít

fura = fuvar, de: fur-ikázik; fur a for, mint forgolódik gyökkel azonos, s fur-fuvar épp olyan szópár, mint

a csőr-csavar, zár-závár

G

gágať, gagotať = gágog

gágor = gége

galeja = gálya

galiba = galiba, baj, bosszúság

gate = gatya; e szó a köt szó kiejtési változata: „felkötni a gatyát”

gáza = géz; érdekes szó, ugyanis go-oz > goz, gáz, gız, ebbıl a gejzir szó is, s jelentése: gomolyog (gooz);

ám mivel a gız, gáz áttetszı, áttételesen a finoman áttetszı kötözıszer is innen kapta a nevét

gazda = gazda

gejzír = gejzír, lásd fenn: gáza

geršľa = gersli, gerstli; a szó rokona a gernye: kiaszott testő, görhes és a gerzsely szó, mely utóbbi

jelentése a Czuczor-Fogarasi szótárban: szılıfaj, melynek bogyói sürően öszvecsomósodnak

14

glg = korty, a glug, klutty szóból

goliáš = góliát; a hor (magas, pl. hórihorgas) h-g: gor gyökbıl, s innen r-l hangváltással; magas lábáról e

szó a góla (gólya) neve is

golier = gallér; a ker, kör szóból származik, mert kör alakú ruhakellék

gombik = gomb

gombička = gombocska

grajciar = garas, hangkieséssel és a szó módosításával: krajcár; a gör, gur szóból származik, kerek alakja

miatt

grobián = goromba

groš = garas: görös, lásd: grajciar

guľa = golyó, gömb

gul’ka = „golyóka”: kis golyó

guláš, guľáš = gulyás

gúľať = gurít, hengerít, görget

gulky = golyók, lásd galuska, golyva

gunár = gunár

H

habarka = habarókanál

habkat’ = kapkod, a kiejtés érdekesen módosult: k>h, p>p, d>t

habkavý = habozó: bizonytalan, ingadozó, határozatlan

hahot = hahota, hahotázás

hajať = hajcsizik, csicsikál

hajčiar = hajcsár (hajtó)

hajdúch = hajdú, másképp hajtó

haky-baky = ákombákom

hala = hall

haló = halló

haluška = galuska

hámor = hámor

hat’ = gát, lásd: hát, hátság, bakhát, hegyhát

hej = hej!

hemžit’ sa = hemzseg

heš = hess

hÍbka = mélység, lásd: híj, hiba

hintov = hintó; hintázó mozgásáról

híkať = 1. hő-zik (csodálkozva, meglepve, felindulva)

hľa = íme, lám, la, ni

hlísta = giliszta: bélféreg, bélgiliszta, g-h

hlivieť = hever, heverészik

hm = hümm

hmkať = hümmög

hmla = homály: köd; kiesett az o és az á hang

hnať = hajt

hnoj = ganaj (h-g)

15

hó, hohó = hahó

hodit’ = hajít

hodne = hogyne, nagyon

hoj = hej, haj

hojoj, hojój = hajaj

hojiť = gyógyít, az eredeti szó: jóít, a gyógyít szóé is (jóít = javít)

hold = hódolat; az l vendéghang, pl. a Hold neve is régen Hod volt

holdovat = hódol, lásd fenn: hold

homôlka (syra) = kis kúp, egy gomolya (túró); h-g

hompálať = himbálódzik: hompál = himbál

honit = hajt

honvéd = honvéd

hop = hopp

horda = horda

hornatý = hegyes vidék (hor, har = felmagasodó, kiemelkedı, pl. Hargita, de jelent bemélyedıt is, pl.

horpad, lásd: Hortobágy)

horný = felsı, lásd fenn

hôrny = hegyi, erdei (lásd fenn)

horuci = forró, ugyanis forró h-f módosulattal lett horu

hrable = gereblye, régiesen grábla (h-g)

hrabať = gereblyéz (h-g)

hrča = harcsa, Sumec sa v minulosti nazýval ,,hrča“ (veľká). Je to veľmi podobný názov, aký. sa pre sumca používa v maďarskom jazyku. ( www.orszagh.info/orszaghova/dokumenty/silurus%20glanis.doc )
Jednoznačné hodnotenie slk. hrča „sumec“ ako prevzatia z maď. harcsa pokladáme za predčasné, keďže pôvod maď. harcsa nie je známy. ...
www.juls.savba.sk/sr/2002/2/sr2002_2.pdf
Halneveink azt is elárulják, mióta ismerjük ezt, vagy azt a halfajt. Halászó oseink már ismerték a keszeget, az ont, a küszt. Magyar származékszó a compó és a bucó halnév. Valamelyik szláv nyelvbol vettük át a nevét a paducnak, márnának, kárásznak, csukának. Szláv eredetu a pisztráng halnév is. Sok halnév eredete máig ismeretlen. Így a harcsa, csík, ponty, sügér név eredete is.
Csehül a harcsa az "sumec", ahogyan manapság aszlovákok is nevezik, tehát lehetséges a magyar harcsa, "hrča" alternatíva háttérbe szorult a szlovák nyelv kodifikációja idején kb XVIII.sz-ban.
HRČA hovorový názov sumca, druh riečnej ryby



hrdzavý = rozsdás

hrebeň = 1. féső, 2. gereben, 3. taraj, 4. (hegy)gerinc; a gereben ugyanis kiálló hegyeirıl kapta a nevét, s

ilyen a féső, a taraj és a hegygerinc is

hriadeľ = (eke)gerendely (h-g); a szó a gerenda = tehertartó fa szóból származik

hromada = rakás, halom, garmada; hrom valójában horom, r-l: halom s a har = kiemelkedı, nagy

jelentéső szóból származik; har h-g: gar, s a régi harom r-l: halom

hrot = hegye, csúcsa valaminek

hu, huhu, huhú = hú, húha

huba = gomba; az alapszó: göb, pl. göbe, göb-bıl m vendéghanggal: gömb, gomb; huba = guba

gömbölyödöttet jelent

húkať = a hú, huhog szóból: 1. búg 2. tülköl 3. huhog (bagoly) 4. üvölt

Hun = hun (ember)

huncút = huncut, betyár

husár = huszár

húžva = gúzs (g-h: húž), háncskötél

hyacint = jácint

CH

cha-cha = haha

chatrný = 1. gyatra, satnya, silány, hitvány 2. kopott rozoga, rozzant 3. beteges, gyenge, nyeszlett 4.

csekély, kicsi, satnya

chcechot = vihogás, hahota, röhögés

chichot = hahot(a), vihogás

16

chichotať sa = hahotázni

chlm = halom, domb, pl. Királyhelmec-Kráľovský Chlmec

chmeľ = komló ch-k

chmuľo = mulya

chmúriť = komoran néz („komorít”)

chmúrny = komor: felhıs, borús, zord (idıjárás)

choroba = kór

chorý = kóros, beteg

chotár = határ

chrast = haraszt, bozót; ch – h

chrček = hörcsög

chrchlať = krákog

chrchľavý = krákogó, rekedtes

chrupkať = ropogtat, rágcsál, ropog, recseg, a ch csak elıleh

chyba = hiba

chybiť = 1. hibázik 2. nem talál, eltéveszt

chýliť = hajlít

chýr = hír

chýrečný = híres, hírneves

chýrny = híres

chyrovať = hírlik

I

ircha = irha

iskra = szikra (hangátvetés); szikra a sziporka szó rövidített változata

išpán = ispán

iste, isto = lásd alább: istota

istota = biztonság, bizonyosság, biztosság; a szlovákban kiesett a szókezdı b hang; ilyen a magyarban is

elıfordul, pl. bámul-ámul

izba = szoba; hangátvetés, mint szikra-iszkra

J

jajčať, jajkať = jajgat, jajveszékel

jarica = jérce

jarka = jerke (fiatal nıstény bárány, kecske)

jarmo = járom, iga

jarok = árok

jasle = 1. jászol, 2. bölcsıde

javor = juhar(fa), jávor(fa)

jazmín = jázmin

jé, jej, jéj = jé

joj, jojoj, jój = jaj, jajjaj

juj, jujuj, júj = juj, jujjuj

K

17

kabat = kabát

káča = kiskacsa

kačaci = kacsa

kačica, kačka = kacsa

kada = kád, dézsa

kachľa = (cserép)kályha

kachle = kályha

kakať = kakálni

kalich = kehely, de kelyh, s ebbıl a kalich

kalina = kányafa, bangita

kameň = kı (lásd kemény)

kamenec = jégesı (lásd: kı-kemény)

kameňovat = megkövez („keményez”)

kanec = kan, vadkan, tehát: kanec, mint pl. magóc

kanistra = kanna

kantár = kantár

kanva = kanna

kaňa = kánya

kapce = téli csizma (posztóból), valójában kapca, ugyanis ez csak burkolót jelent, pl. köpeny, kapucni

kapún = kappan

kapusta = káposzta

kapuszta = káposzta

karabína = karabély

karas = kárász

karé = karaj: sertéskaraj

karfiol = karfiol

karika, karička = győrő, karika, körtánc /körbe-körbe, karikába…/

karhať = szid, korhol, megfedd

karhavý = korholó

karta = kártya, eredetileg hártya

kaša = kása

kefa = kefe

kefka = kis kefe

kefovat’ = kefél

kel = kel

kepeň = köpeny

ker = cser, mint cserje, bokor

kerovat’ = kormányoz

kikiríkať = kukorékol

kišasonka = kisasszony

klada = kaloda (kal =üt, csapódik, pl. kladivo = kalapács

klampiar = kolompár, bádogos, azaz kalimpáló

klapka = csapószelep, kl = cs!

klas = kalász

klepanie = kopogás, kopácsolás, kalapálás

18

klepat’ = porol, gépel, lásd: kalapál

klepec = kelepce

klepot = kopogás, kopogtatás, kocogás, kelepelés

klietka = kalitka, ketrec

klobúk = kobak: kalap

klopanie = kopogás

klopať = kopog

kl’úc = kulcs

kľúčiar = kulcsár

kl’účka = kilincs

kmín = kömény

kmotor = koma

kniha = könyv

knôt = kanóc

kocka = kocka

koč = hintó, lásd: kocsi

kočiš = kocsis

kočovný = vándor (színész), nomád, értsd: kocsizó

kofa = kofa; érdekes szó: kaffogót jelent, nyilván a folyamatos vevıcsalogató beszédjérıl

klobása = kolbász

koláč = kalács

kolembať = ringat, hintáztat, himbál

kolembavý = ingó, himbolygó

koliba = kaliba

kolo = kör (r>l)

koleso = kerék (r>l: „körözı”)

kolovat = kering (r>l)

komin = kemény

komora = kamra

kont = konty

kontík = kontyocska

kopa = kupa(c): rakás, lásd: kopec

kopať = kapál

kopec = kupac, domb, halom

kopija = kopja, lándzsa

kopov = 1. kopó (kutya) 2. rendırkopó, ügynök

kopyto = kaptafa

korbáč = korbács

korčuľa = korcsolya

kord = kard, szlovákoknál: vívótır

korheľ = korhely

kormidlo = kormány (hajón)

koruna = korona, a kör szóból, alakja okán

kosa = kasza

kosit’ = kaszál

19

košikár = kosárfonó

košina = kas, szekérkas

koštovať = megkóstol

kotkodák = kotkodács

kotkodákať = kotkodácsol

kotlik = katlan

kotlina = völgykatlan

kov = fém (lásd: köv, valamint kovács)

kováč = kovács

kovať = kovácsol, vasal, patkol

kozol = kazal

kol = karó (r>l)

kôra = kéreg

kôpor = kapor

kôš = kosár

košík = kosárka

kraj1 = karéj, valaminek a széle

kraj2 = környék

krajec = karéj, azaz köréj

krájat’ = vág, szel (lásd: kanyarít)

krajcir = szabó (lásd még: kurtít)

krajnŷ = szélsı (karéj)

krákať = károg

krátit’ = kurtit

krátky = kurta

krč = görcs

krčah = korsó, kancsó

krčit’ = görbít

krčma = korcsma

kreslo = karosszék

kresťan = keresztény; a kereszt szóból; maga a kereszt már áttételes jelentéső keresztbe rakni: egymáson

átteni, egymásra rakni; az eredeti szó a kör, ker gyökbıl származik: körös, s a köröst szóban a t csak

másodlagos meghatározó (lásd alább: kríž), s mint egyházi fogalom, a szkíta Köristen jelére és

fogalmára meg vissza

krst = keresztelés /kereszt – k-r-s-t /

krivka = görbe (talán „körövke”, „körívke”?)

kríž = kereszt, lásd: kresťan

kruh = kör, kr = kör, ker

kuchtík = kukta

kuchyňa = konyha, a koh gyökbıl

kukať1 = kakukkol

kukať2 = kukucskál

kukľa = csuklya, lásd: CYK

kúkoľ =konkoly

20

kukučka = kakukk

kukurica = kukorica, a kukora szóból

kulač = kulacs

kuľhať = kullog, sántít

Kumán = kún

kúpa = vásárlás, azaz kap, kapás, megkap

kupec = vevı, bizonyára „kapóc”

kupny = vétel, a kap, kapni-ból

kúpit = vesz, vásárol, a kap-ból

kupola, kopula = kupola

kúra = kúra

kus = kis, darab

kuštik = kis darab

kutanie = kutatás, turkálás, keresgélés

kutať, kutiť = kutat, keres

kuvik = kuvik

kuvikat = kuvikol

kužel = guzsaly

kvas = kovász

kvičat = visít

kýbeľ, kýblik (köznyelvi) = kübli, vödör, a köb, öb, mint öblös szóból

kýchavka = keh (lóbetegség)

L

ľa = lám, íme

laba = láb (állaté)

labilny = ingatag, lásd: lebeg, láp, ebbıl az angol „labilis” is

labka = lábacska

lampička = lámpácska

ľan = len

langoš = lángos

lata = léc

larva = lárva

láva = láva, mindenhol máshol is a lé-lev-bıl, mint folyékony

lavór = lavór (valójában „lever”, a lé, lev gyökbıl)

lažírovať = lazsál

lečo = lecsó

lekcia = lecke (a hunoknál: lecuka)

len = csak, csupán (len pl.: fej-et-len, e len található mély hangrendben, s lágyan ejtve a lanyh, lanyha

szóban is)

lengať = lengedezik, himbálódzik

lenivo = lanyhán, lustán (len itt = lanyh)

leňošit = henyél (len, leny itt = lanyh)

lepenka = karton (azaz lap), ez egyben a pelenka szó is, csak lep-pal gyökfordulással

levanduľa = levendula; érdekes szó, a latinban is megvolt; gyöke a lé, lev, ugyanis fürdıkben használták

21

áztatva, illatosítónak

ležérny = lezser, könnyed,, értsd: laza

lilavý (köznyelv) = lila

ločkať (exp) = lotyog, locsog

lod = hajó (lásd láda, ladik)

lodka = ladik, csónak

lodnik = hajós, a láda szóból, azaz „ládnyik”

lokňa (köznyelv) = lokni, hajfürt

lokša = laska, krumplilepény

lom = törési felület (lásd rom r>l: lom)

lomcovat = ráncigál, r>l, régen pl. ronc romc volt, tehát eredetileg romcigál

lomit’ = „romít”: tör (lásd rom r>l: lom)

lomoz = „romoz”: zaj, zörej

lopata = lapát

lopta = labda

lopúch = (úti)lapu

lov = vadászat (lásd lı-löv)

loves = vadász (lövész)

lucerka, lucerna = lucerna

lúh = lúg

lup = lop: 1. rablás, lopás 2. zsákmány

lúpez = rablás (lásd: lopás)

lúpežnik = rabló, fosztogató (lásd: lopó)

lupič = rabló (lopó)

lúpiť = „lopít”: rabol, fosztogat

M

macko, macik = mackó, macika

macocha = mostoha

mača = macskakölyök

máčik = mákszem

mačka = macska

mach = moha

Maďar = magyar (férfi)

mak = mák

makovica = mákfej

malina = málna (lásd: málik)

mama = mama, anyu

mámit = ámít, valójában bámít, s ebbıl b-m módosulattal: mámít

mamľas = mamlasz

mandla = mandula

maska = álarc, maszk, a más gyökbıl

maškara = álarcos ember, maskara, a más gyökbıl

mávat = lóbál (lásd: mo-moz, ennek v-s párja a mov)

maz = 1. máz, 2. kenıcs 3. enyv, csiriz

22

mažiar = mozsár (a morzsál hangjainak magyar összekeverése utáni átvétel)

mäsiar = mészáros, a metsz, metél szavak met gyökébıl

med = méz (a magyar „mál”-ból, mely szó mel, l>z váltással mez, ebbıl med, a lényeg ugyanis az, hogy

a méz: málós)

medved = medve (mézkedvelı ugyanis)

medza = mezsgye

mékať = mekeg

mentieka (régies) = mente

meraci = mérı

meranie = mérés

merat’ = mér

meravo = mereven

meraviet’ = merevedik

meravý = merev

merný = mérték

miazga = mézga

mica = cica, pl. cicamica

mieň – menyhal

miera = mérce

mierka = 1. mérce 2. métrék

mierniť = 1. csillapít, enyhít 2. mérsékel

mierne = mértékletesen

mierny = mérsékelt (lásd: kimért)

milost = kegy, könyörület, lásd: malaszt, a mál gyökbıl, melybıl a málladozó is; e mál gyökbıl milovat

szó, lásd alább

milovat = szeret

milý = kellemes, kedves

minulý = múlt

miskovat = herél, lásd: miskárol, mely a met> mis >metél, metsz gyökbıl származik

mletý = ırölt, darált, a magánhangzó kiesett a mál gyökbıl

mlyn = malom, lásd fenn

mlynár = molnár

mlynček = daráló, lásd fenn

mňaukať = nyávog

močiar = mocsár

močaristý = mocsár

močovka = trágyalé, azaz mocsok

mol’, mol’a = moly (a mál, málasztból, régen moly: moli)

mor = járvány (pl.: a halál martaléka), ami mar, elmar

morózny = morózus (morcos, mord, zord,

motať = 1. matat, /ténfereg/ 2. felteker /pl. zsineget/

motolica = métely

motovidlo = motolla

motyl = pillangó, lepke, bizonyára a motollából, mely a moz-mot-ból származik

mráz = fagy, fagyás, lásd merev

23

m|reža = rács, rostély; érdekes hangcsere, hasonlatos pl. a mrož = rozmár

mrmlat’ = mormol, pontosabban „mormolít”

mrvit = apróz, mr = mor, mar, lásd morzsol

mrzutý = morcos

muk = mukk

muknúť = megmukkan

mulatovať (köznyelv) = mulatozik

must = must

my = mi

N

na = nos, nahát

NÁD = ned, mint nedü, nedv, n>b különbözettel: med, mint pl. meder, medence, ez m>v különbözettel:

ved, mint veder, vedel

nádcha = nátha, a ned, pl. nedv-bıl, pl. nedár: ellı baromtól elfolyt nedv, nadály: pióca, azaz nedvben,

vízben élı

nádoba = edény (ned, nedv = víz)

NAD = NAGY, kimagasló, túlságos

nad = fölé, de „kiemelkedı”, lásd: NAD

nad|merný = nagymérető, pl. lakás

nad|mieru = túlságosan, azaz nagymétékben

nad|priemerny = átlagon felüli, itt is nad = nagy

ná|drž = tartály, ahol dr = tart, pl. držanie = tartás, fogás

nadto = ráadásul, nad = nagy

na|fúkat = felfúj

na|gazdovat = megtakarít, lásd: gazdálkodik

na|klonit = meghajlít, kl>kr>kör

na|kopit = „fel|kúpít”, azaz felkupacol: felhalmoz, lásd: kuporgat, a kup (pl. kupac) gyökbıl

na|hor = felfelé (har, hor a magyarban „fel”, pl. Hargita)

na|kosit = (le)kaszál (kos = kasz)

na|krútit = („felkörít”, valójában gördít) felteker, kr>kör

na|krivit = görbén, kr>kör

na|kup = bevásárlás, a kap gyökbıl, pl. megkap

na|lepit = felragaszt, a lep (pl. lepel, belep) gyökbıl

na|rušit = megzavar, lásd ráz, összeráz

na|rukovat = berukkol

na|štrbit = megcsorbít, štrbit = csorbít

na|študovat = megtud, megtanul, a tud (pl. tudás) gyökbıl

na|to” = arra rá, a to a tak, ták = illeszkedik gyökbıl van

na|triet = beken, a terít szóból

na|trvalo = tartósan, a tar (pl. tart) gyökbıl

na|veky = örökre, ahol veky = vég

na|činnost = tétlenség, a csin, csinál szóból, tagadással: necsin

na|čistý = piszkos, „nem tiszta

na|čudo = nem csuda

24

na|dávno = nemrégen, ahol táv>dáv, tehát „nemtávol”

na|hatený = akadálytalan, itt a hat, het (mint hatol, hatékony) szerepel

na|málo = nem kevés, a mál, mint máladék, l>r: mor(zsa) jelent kicsit

na|mierny = mértéktelen, a mér gyökbıl

na|milý = nem szívélyesen, azaz „ne(m) máladozva”

ne = ne, nem

nemo = némán

nemý = néma

ne|s|koro = késın, azaz „nem korán”

ne|velký = nem nagyon, a vál gyökbıl, „ne (ki)váló”

než = -nál, -nél, l>z hangmódosulás, mint mel>méz

nič = ni(n)cs: semmi

nie = nem

niet, nieto = nincs

no = no, nos

nože = nosza, nocsak, nos hát

nútiť = unszol, kényszerít, erıltet; a szlovákban a jó, igyanis nosz (mint noszogat) hangátvetéssel lett

unsz alakú

nuž = nos: tehát, akkor

O

o|banovať = megbán

obed = ebéd, v-b váltással az evét szóból

objem = térfogat, az öb-bıl, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl) szóból

oblok = ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökbıl

oblý = öblös: gömbölyded

obraz = ábráz: kép, lásd ábrázat, ábrázol; ábr, obr a bor gyök (mint borító, burok) szó elsı két hangjának

felcserélésével jött létre; ez a köze egymáshoz az abrosz és az ábrázat szónak: burok mindegyik

obrok = abrak

obrus = abrosz, lásd fenn: obraz

oceľ = acél, az izz, edz szóból

ocot = ecet

óda = óda, az ó = régi szóból

od = -tól, -tıl, -ról, -rıl, de általában az „át” jelentés érvényesül, vagyis át t>d: od

od|činit = jóvátesz, činit = csinál

od|krojiť = „lekarajít”: levág, leszel, lemetsz

od|viest = elvisz

oh, óh = ó, óh, ah

oho, ohó = hohó

och = ó, oh, ah

oj = aj, oh

okno = ablak, okno azonos az akna szóval; ok a luk, lók l-nélküli változata

oko = szem, ugyanis ablak, avagy akna, azaz luk, lásd: magyar akna, s fenn szlovák okno = ablak

okulár = szemlencse, képnagyító, okulár, lásd fenn: oko

oldomáš = áldomás (köznyelv)

25

olovený = ólom, az olu, olv (mint olvad gyökbıl)

olovo = ólom, lásd fenn

o|pálit’ = lesüt, lebarnít, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt

o|sihotený = elszigetelt, elhagyatott, ahol sihot = sziget

o|slobodiť = fel|szabadít; slobod = szabad

otec = atya

P

pá, pápá = pá-pá

pac, pac-pac, paci-pac = pacs, pacsi

pác (köznyelv) = pác

packa = „pacska”: pacsi, kezecske, pacskolás

pacovať = pácol

pád = esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökbıl t>d módosulattal

padák = ejtıernyı, de „potyak” ez igazából, lásd fenn

padat’ = esik, de potyog ez igazából

padavka = hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs

padnút = lepottyan

paf = puff /puskahang/

pagáč = pogácsa; pag, pog = bog

pagacik = pogácsa (b>p módosulat a bog gyökbıl)

pajác = pojáca, a boh(ó) gyökbıl

pajtás = pajtás

palác = palota

palacinka = palacsinta (a lap gyökbıl, gyökfordulással)

pálenka = pálinka

paleny = égetett, a pár(ol), pír ( = tőz) gyökbıl r>l módosulattal, lásd parit = párol

palica = pálca

palier = pallér

pálit = éget, a pír gyökbıl r>l módosulattal, tehát pálit = pirít

palivo = tüzelıanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökbıl

pamuk = pamut

pancier = páncél

pančovať = pancsol /pl. bort/

pandúr (régi) = pandúr

pánt = pánt

pantalóny (régi) = pantalló

papkať = papizik

paplón = paplan

paprika = paprika

papuča = papucs

pár = pár, néhány

pár = házaspár

para = pára

parenie = párzás

26

parit = párol

párit sa = párzik

parný = pára, gız

parnik = gızhajó, azaz „párahajó”

párny = páros

parta = parti (pl. vízparti)

parta = párta (koszorú)

partner = társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!)

patália = patália, zőrzavar

pavuk = pók; olyan szópár ez, mint csavar- csőr, zavar-zőr

pazder = pozdorja

pečat’ = pecsét

pečatit’ = pecsétel

pečeny = sült, sütött, lád pecsenye

pečienka = pecsenye, sült

pečivo = (pék)sütemény (úgy tőnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)

pejo, pejko = pej, pejló

pekár = pék

peniaz = pénz

perkelt = pörkölt

petržlen = petrezselyem

pfuj = pfuj

piatok = péntek (lásd A hét napjai címő fejezetet)

pijavica = pióca, pio = folyadék, víz, lásd: pióca, piás, pisi

pika = „böke”: pika, lándzsa

pikantý = bökıs, lásd fenn: pika

pinka = pinty (pintyıke)

pipasár (régies) = pipaszár

pi-pi = pi-pi

pipika = pipiske

piškóta = piskóta

piplat = pepecsel, pep p>b: bab, lásd babrál

pitvor = pitvar

pivnica = pince

pižmový = pézsma -(illat); pézs, piž a bőz kiejtési változata

plášť = palást, általában köpeny (ami lep: pal fordítva: lap, lep)

pléd = pléd, takaró, pléd a leped(ı) (ami lep) hangátvetéses alakja

pleva = pelyva (hangátvetés)

pletka = pletyka

pliecko = lapocka; lap > pl, vagyis pliecko szabályos módosulata a pliecko, lásd fenn: pléd, alább:

plienka, ploštica

plienka = pelenka (hangátvetés: pel = pli, de a pel a lep fordítottja)

ploštica = poloska, valójában laposka

podkova = patkó

podkúvač = pat(koló)kovács

27

pokrovec = pakróc

podlaha = padló

pohár = pohár

pol = fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben

polica = polc

polkruh = félkör, kr = kör

po|maranč = narancs; narancs tulajdonképpen „nyárancs”, ami a mongolból tisztán kitőnik

pologula = félgömb, azaz „félgolyó

polovina = fél (1/2)

poltucet = féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)

pošuškať = megsúg, odasúg; itt sus-torog

pootvorit = kissé nyitott, ez a pitvar szavunk

pot = izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót

potkan = patkány

potok = patak

potóčik = kis patak

póda = föd > föld, talaj, lásd „fıd, fed f>p: padlat

pójd = padlás

póza = póz a fesz, mint feszül (pl. fasz) szóval azonos, innen a pózna, poszt (rendır) szó is.

prach = por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs”

prašný = poros, azaz „porosnya”

prachovka = porrongy, pr = por, lásd még: prášit = poroz

prak = parittya, pr = per (pereg, perdül) gyökbıl

pramálo = nagyon kevés, pr = por, par(ány)

prameň = forrás; pr = por, f>p váltással a forrból

prášit = poroz, valójában „porosít”

prášok = porszem, pr = por, lásd prach = por

pražiť = perzsel, pörköl, pirít, süt, ránt, perzsel, valójában parázsít

prskať = 1. prüszköl, 2. serceg, sistereg, szikrázik, pattog, 3. fröcsköl

prskavka = csillagszóró, lásd fenn: prskať

pst = csitt, pszt

pudlík, pudel = puli

puf = puff

puchnúť = puffad, dagad, duzzad

puknúť = felpukkad (a hólyag), meghasad, megreped

pusa (köznyelv) = puszi

pusta = puszta

pustatina = pusztaság, kopárság

pustnúť = pusztul

pustošiť = pusztít

pustota = pusztaság, sivárság

pustovník = remete

pustý = puszta, üres, kopár

puška = puska

28

púšť = sivatag (puszta)

púšťať = elenged, valójában elveszt, ugyanis puszt = foszt = veszt, p-f-v hangmódosulattal

o|púšťať = elhagy

od|púšťať = megbocsát

putňa = puttony

pýr = (arc)pír

R

rab (költıi) = rab

rabovať (exp) = rabol

rabstvo (költıi) = rabság

ráčkovať = raccsol

rad = rend (a magyarban az n csak vendéghang)

rád = rend (pl. jezsuita)

rak = rák

rakovina = rák (betegség)

rám = ráma, keret

rang (köznyelv) = rang

rapavý = ripacsos, ragyás

rároh = rárósólyom

rašpľa = ráspoly (amivel reszelhetni)

raž = rozs

raždie = rızse

reďkev, reďkovka = retek

rehot = röhögés

rehotať sa, rehliť sa = röhög

repa = rép

repka = repce

rešeto = rosta (a ráz gyökbıl), szita

rev = ordítás, üvöltés, a re, rí gyökbıl, pl. rian, rikolt

rez = vágás, szelet, a rész szóval azonos

rezeň = szelet, tehát rész

riadny = rendes

ribezle = ribizli

riediť = ritkít

riedky = ritka, gyér

ring = ring

ringolat = ringló

robit’ = dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirovott, kirótt, rárótt munkát végzi; robot

= rovott, kirótt)

roj = raj (méhraj)

rojčenie = rajongás

rojčivý = rajongó, álmodozó

rojenie = rajzás

rošt = rostélyos

29

rováš = rovás, „sok van a rovásán”, jelzésre szolgáló pálca

rovina = róna, a rovina a róna v-s párja, mint zőr-zavar, zár-závár

rúcho (költıi) = ruha, ruházat

ruina = rom, omladék

rumy = romok

ruža = rózsa, a ró gyökbıl, a rovóiról = tüskéirıl

S (SZ)

sako = zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug

salaš = szállás (nyári/hegyi, karámmal és kalibával)

sane = szán

sanica = szánkózó

sankovať = szánkózik

sánky = szánkó

sára = szár: csizmaszár, cipıszár

satan = sátán

sat = sziv, szpik, a szí gyökkbıl, lásd alább:

savý = szívó

scéna = szín, az angol scena, scene is ez, sc = sz

scenár = szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn

sečka = szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, ilyen szó pl. a szökcse>szöcske

sečný = szegı, vágó, metszı

sekáč = „szegıce”: vágókés, vágóeszköz

sekera = szegı: fejsze, balta

sečny = vágó, metszı, tehát szegı

sekat = vág, metél, a szeg, szak gyökbıl, lásd: szecska

sekera = szekerce, balta, mint szegı

semenač = magfa, lásd: mag = szem

semenár = magtermelı

semenica = magnövény

semeno = mag, azaz szem

sennik = szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno

senný = szénás

seno = széna

séria = sorozat, minden nyelvben egyaránt a magyar sor szóból

sihoť = sziget/félsziget (folyóban)

silo = siló, silótároló

sípavý = sípoló, sziszegı

sipieť = sipít, sziszeg

sipot = sípolás, sziszegés

sitina (botanika) – szittyó (növény)

sitko = kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito = szita

sito = szita

skala = szikla (hangátvetés)

sklz = siklás

30

s|kory = korai (az s csak elıhang)

s|koro = korán, hamarosán

s|kŏr = korábban

s|krátit = kurtít (az sz elıhang s kiesett az u)

s|krček (exp) = korcs, nyápic, csenevész ember

skriňa = szekrény (minden nyelben a szek = szeg = zug gyökbıl)

skrinka = szekrényke

skrúcat = csőr, összecsavar, hangösszekeveréssel a csőr-bıl

s|kúpy = kuporgató fukar, az sz elıhang

s|kvelý = kiváló, remek, pompás, lásd: az sk után követlezı velý = váló, mint kiváló

skyprit = porhanyósít, porít, itt a pr-ben rejtızik a por

slama = szalma, hangátvetés

slamenák = szalmakalap, hangátvetés

slamka = szalmaszál, hangátvetés

slamnik = szalmazsák, hangátvetés

slanina = szalonna, hangátvetés

sláva = dicsıség, ami erıs tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint szolga, rabszolga,

lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból

slivka = szilvafa, hangátvetés

slivkový = szilvás, hangátvetés

slivovica = szilvapálinka, , hangátvetés

sloboda = szabadság, az l csak vendéghang, tehát szoboda

slobodno = szabad, az l csak vendéghang, tehát szobodno

Slovák = szlovák, alapszó a „szláv”, a régi szláve = szolga szóból; ezt az is bizonyítja, hogy a v hang h is

lehet, s lásd: sluha = szolga

slovko = „szavka”: szócska

slovník = „szavnyik”: szótár

slovo = szó, szav, az l vendéghang, díszítı hang

slovom = szóval, az l vendéghang

sluha = szolga, u,o-l hangátvetés; a h v is lehet, s innen adódik a „szláv” szó

sluka = szalonka, kiesett az a és az n

služba = szolgálat, az s és a l közül kiesett az o

smelo = merészen, s vendéghang, mer r>l: mel

smer = irány, de itt meg a mer(ev) szót találjuk

smet = szemét, kiesett az e

smyk = simít, kiesett az elsı i

sneh = hó, hab, a HO alapgyökbıl, melynek jelentése: fed

snovat = szı, az n vendéghang

sobášit’ = esket, valószínő, hogy szöv v>b: szob hangmódosulattal, tehát szövés, szövetség kötés

sobota = „szabada”: szombat, a szabad szóból (lásd A hét napjai címő fejezetet)

sója = szója

sokol = sólyom

solídny = szelíd, szolíd

somár = szamár

somársky = szamár, buta

31

s|pád = esés, pod
s|pakovať = 1. bepakol (pl. kofferbe) 2. bezabál, bevág

s|párit = párol, az sz vendéghang

s|para = fülledt, értsd: párás, az sz vendéghang

s|pecatit = megpecsétel, az sz vendéghang

s|probovať = kipróbálni

srat’ = szarni

sračka = szar(ocska)

sŕkať = szürcsöl, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

srsť = szırzet (állati)

s|tarať sa = törıdik vkivel

step = sztyepp, valójában: gyep; e szóból a gyapjú, gyapot, gyepál stb. szó is

s|tierať = letöröl, töröl

stĺp = oszlop, oszlop hangátvetéssel: cölöp

straka = szarka, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

strakatý = tarka, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

streda = szerda, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

sto = száz, száz>szat>(hangátvetéssel) szto

stopa = nyom, a top, tap gyökbıl, az sz itt vendéghang

stopár = nyomozó, lásd fenn

stol = asztal, az szlovákban az a hang kiesett

strebat = hörpöl = szörpöl-bıl

studeny = st-h: hideg (lásd még: hőt), ahol h>st

s|tupaj = talp, a tap, top gyökbıl, az sz vendéghang

s|túpit = lép, a tap, top gyökbıl, az sz vendéghang

s|tyk = érintés, a tak, ták gyökbıl, az sz vendéghang

suka = szuka

sukňa = szoknya

súriť = sürget

sused = szomszéd; a szó sim, mint simul szóból származik; szomszéd tehát: simuló, érintkezı

svišťať = süvít

svrček = tücsök, „svrücsek”

syčať = sziszeg

sykať = sziszeg

Š

šabla = szablya

šafran = sáfrány

šál = sál

šalát = saláta

šalovat = zsaluz („zsaluvat”)

šalvia = zsálya

šaman = sámán

šamlík = sámli, zsámoly

32

šanovat’ = sajnál, kimél

šarkan = sárkány

šantít = pajkos, a sanda = sánta szóból

šášie (köznyelv) = sásos: nádas

šašina = sás

šelest = zörej, a cser-eg szóból, r>l hangváltással

šero = szürkület, a szür, pl. szüremlik szóból

šiator = sátor, e szó gyöke a söt (mint sötét)

šik = sor, vonal, itt valójában: csík

šikovný = sikeres, ügyes

šindel = zsindely

šipka = csipke(bogyó), csíp gyökbıl csipke cs>s: sipka

šipový = csipkebokor; šip = csip

širenie = terjeszt, a szór gyökbıl

šišak (régies) = sisak, továbbá kalap, sapka

škola = iskola, régiesen: oskola; itt nem fejthetem ki, de a lényeg: skol a csel, mint cselleng szóval

azonos, a- fosztóképzıvel: aszkol jelentése pedig: csellengéstıl megfosztottság, azaz elfoglaltság; a

szó átvevıi elhagyták a számukra nem érthetı a- fosztóképzıt, s így a szó pont ellenkezı értelmővé

vált

škrečok = hörcsög

šk|rekot = rikácsolás, lásd: „rikót”, „rikolt”

šlapa = talp, a lap-ból, lásd pl.: claptat, a caplatból

šnúra = zsinór, más nyelvben is ebbıl, az i kiesésével, végsı elemzésben zsinór a húr szó erısen rontott

alakja

sojka = szajkó

šor (köznyelv) = sor

špargľa = spárga (növény); itt is ugyanaz a baj, mint a skola szó esetében (lásd ott), ugyanis spar a

spór(a), szapor(a) szóval azonos, ha a növény nem spóra (s|por = por) által szaporodik, akkor: a-spor,

innen az aszparágusz szó, amibıl rövidült – helytelenül – a spárga szó

špetka = csipetke, azaz értsd: csipet, csipetnyi

š|pina = penész, a szlovákba: piszok, kosz, mocsok

štekliť = „csiklít”: csiklandoz

šteklivý = csiklandoz

štípať = „csípit”, azaz csíp

štipec = csipesz

štipka = „csipka”: csipet, csipetnyi, lásd: špetka

štôla = stóla = sál: az l hang csak vendéghang

štrbavý = csorba

štrkot = a csörög szóból: csörgés, zörgés, csörömpölés

štrngať = csenget, penget, 1. cseng, peng

štrúdľa = rétes, strudli, végsı soron: rúd

šťuka = csuka

š|túrať = túr, túrkál, bökdös, szurkál

štvrtok = csütörtök, aligha képzelhetı el, hogy ebbıl lett a štvrtok (az -ok, -ök végzıdés eleve magyar);

csötör valójában gyötör (csőr, csavar), pl. régen: „ha a kalap öszvecsötörtetnék”, azaz

33

öszvegyötörtetnék; csötörtök, mint nap, Jézus Nagypéntek elıtti gyötrésével kapcsolatos, s mint a hét

negyedik napja, innen egyben számnév is, ahogy pent = bán(a)t (Jézus halála miatt), s ebbıl a péntek;

magyar szó ez mindegyik, lásd bıvebben A hét napjai címő fejezetben

šuba = suba

šúchať = 1. dörzsöl, súrol 2. kopik, súrlódik

šuchorit’ = suhog

šuchotat’ = susog

šumiet’ = susog, bizonyára a zümmögbıl

šunka = sonka, de más nyelvekben is a csonk, csonká-ból, csonk cs>t: tönk

šuškat’ = susog

šušotať (köznyelv) = suttog, susog

šušťať = zizeg, suhog, zörög

šuta = szarvnélküli, suta

šustiť = suhog, zuhog

švagor = sógor

švih = suh, suhintás

švihat’ = suhogtat, lásd fenn: švih = suh

švihotať = süvít, visít

švík = csík (a harisnyán)/

T

ta = oda, ez a távolító ta-tov

tabela = tabella, lásd: tabla

tabla = 1. tábla (pl. búza-) 2. gyúródeszka, ugyanis tábla gyöke táv, s a szó valójában távla, azaz kiterjedt

valami

tábor = tábor; tábor terjedt, tág, nyílt helyet jelent; gyöke a tá, melybıl a tanya szó is; oly régi magyar szó

ez, hogy még Mózes is a Tábor-hegynél állt meg

táborák = tábortőz

táborit = táborozik

tabuľa = tábla (iskolai, emléktábla), lásd elébb: tabla

tácka, tacňa = tálca, lásd: tabla

táčky = talicska (tolicska) szó hangátvetéssel

tajit’ = titkol

tak = úgy, ez a ták, tak, pl. takar gyök, tehát tak = fed, takar

takisto = éppenúgy

takmer = csaknem

takto = így (a tak, mint takar, fed gyökbıl)

taký = olyan (a tak, mint takar, fed gyökbıl)

taliga = taliga, azaz toliga, a tol gyökbıl

tancovať, tančiť = táncol, lásd: tanec

tanec = tánc (magyar szó ez, lásd még: tántorog, téblábol)

tanečnik = táncos

tanier = tányér; tan, tany kiterjedést jelent, ebbıl a tanya és a tenyér szó is

tanistra = tarisznya (hangösszekeverés)

taňa = tanya

34

tápat’ = tapogat (lásd tapasztal, tapint)

tapeta = tapéta (magyarból ez a szó mindenhol, mert tapéta: tapad, e tapból a tapló is

tapetovat’ = tapétáz

ťapkať = 1. tapsol 2. vereget, paskol

tarasiť = torlaszol

tarhoňa = tarhonya (mert tör, tar > dar, mint pl. darab, dara)

tarcha = teher, régen ugyanis: tereh, terh,ebbıl átvetéssel: teher, mint pelyh-pehely, kelyh-kehely

ťarchavá = terhes (asszony), lásd fenn: tarcha

tárnik = társzekér

taška = táska

tátos = táltos

tavba = olvasztás (tav-tó-tócsa)

tavit’ = olvaszt, azaz: tóít

tégeľ = tégely (takart, fedeles edényke eredetileg)

tehla = tégla

tehotnost = terhesség

tekvica = tök

temnica (hist.) = tömlöc, ahová betömik az oda valót

teperit = cipel (cip c-t: tep), vonszol

terasa = terasz, a tér szóból

terč = tárcsa: céltábla, jelzıtárcsa

terem = a tér szóból: 1. terem, csarnok 2. kastély

terén = terep, a tér gyökbıl; terén = tereny, melybıl hangátvetéssel: tenyér

teritorinálny = terület (a territórium is a magyar terület szóból származik)

terkeľ (tájszólás) = törköly, a törek szóból

teror = terror; terr a rett (mint rettenet) szó megfordítása

ticho = csend, hangátvetés a csit, mint csitít, csitul szóból

tikať = ketyeg: tik-tak

timeny = tompított, a tom, töm gyökbıl

tis = tiszafa

tísit = csitít; hangátvetés, lásd fenn

tlačiť = tol

tlapa = talp

tlmočiť = tolmácsol

tkács = takács (takács)

tkáci = szövıszék, valójában tákoló, azaz összeillesztı

tkat = szı (lásd: takács) a ták (illeszt) gyökbıl

topánka = cipı (lásd: topogó)

torba = tarisznya, a tár gyökbıl, ahogyan a tarsoly is

torta = torta, ez eredetileg csőrt, csavart édesség, lásd tortúra, torzít (= csavar)

torzo = torzó, e szó eredetileg törzset jelent

továr = áru, a táv, ebbıl a régi távár = kereskedı szóból, tehát távolba vivı

továriš = segéd, mesterlegény, az orosz tavaris-val azonos, s ez az azonosság a magyarból világlik meg:

alapjuk egyaránt a társ = táros, melynek a közbeiktatott v-s változata a táváros, azaz egy tárból egy

35

„fészekaljából” valók

tragač – 1. targonca 2. tragacs; a tol szógyökbıl l-r hangváltással; egyébként mongol tergen = szekér

trápenie = gyötrés, kínzás, szintén a tor>tr gyökbıl

tres = durranás, a dör>tör>tr gyökbıl

trieť = töröl, dörgöl

trpaslík = törpe; szegény törpe szó össze-vissza torzult; eredetije: töpör (mint pl. töpörödött, töpörtyő); a

szlovákban a töpör, hangátvetéssel törp szónak csak a mássalhangzói maradtak meg: trp, az angolban

viszont t-d és p-f módosulattal: dwrf

trucovať (köznyelv) = „durcovaty”: durcáskodik, dacol, makacskodik, truccol (=durcol)

tupit = tompít, az m kiesett belıle

tupost = tompa, lásd fenn

turnaj (hist) = lovagi torna; tor a csőr, csavar gyökkel azonos, tehát torna a test csőrését, csavarását

jelenti

turňa (köznyelv) = torony

tutlat’ = titkol, orosz taity = titok

tý = te

týkat = tegez, ahol tý = te

týranie = kínzás, gyötrés, minden nyelvbe a magyarból került, ugyanis a tor a csőr-csavarból származik,

vagyis tor, týr annyi, mint csavar (csav fordítva: facs, tehát csavar = facsar), például tortura, s ebbıl a

torta is, mely csavart süteményt jelent, ilyen pl. a kürtıs kalács

U

ú|čel = cél

u|činiť = „meg|csiníty”: csinál, megtesz

údaj = adat

úhor = ugar, parlag

uhorka = uborka, eredetileg: buborka, mert búb, bubor alakú

u|jarmiť = leigáz: járom = iga

ujú, ujujú = ujjuj

u|lovit’ = vadat elejt, az lı-löv gyökbıl

u|lovok = (vadász)zsákmány, a löv gyökbıl, lásd fenn

u|mazat = bemocskol, ahol maz = maszat

ú|mera = arány, arányos, a mér (mint mérték) gyökbıl

unudene = unottan

u|lupit = elrabol, a lop gyökbıl

u|padat = sőllyed, hanyatlik, az apad szóból

u|padok = hanyatlás, az apad szóból

u|pokoj = békít, megnyugtat, pokoj = béke, a bok, bék b>p változata

u|pražit = megpirít, szó szerint „parázsít”

u|pustit = elál valamitıl, lemond valamirıl, e szóban a „puszt” = ”veszt” szó áll

uragán = orkán, szélvész; or = hor: erıs, pl. hurrikán, ordít

u|razit = megsért, megbánt, e szóban a rossz szó áll

u|štipačný = csipkelıdı

u|štipnúť = megcsíp

36

u|salašiť = el|szállásol

u|slovie = szállóige, e szóban a s(l)ov = szó, szav áll

ú|sluznost = szolgálatkész, a szóban sl = szol

u|štipnút = megcsíp, e szóban u = meg, štip = csíp

u|táboriť sa = letáboroz, letelepszik

u|tkat = megszı, u = meg, tkat = takat, lásd: takács

u|timit = eltompít, e szóban u = el, timit|ben tim = tom

u|tok = támadás, valójában atak, melyben a tak = összeilleszt magyar szó áll, pl. tákol, takács

u|triet = megtöröl, e szóban u = meg, tr = tör

ú|tržok = töredék, e szóban tr = tör

u|týrat = meggyötör, e szóban u = meg, týr = csőr cs>t változata: tor, melybıl pl. a tortúra szó is

u|valit = rázúdít, ahol u = rá, valit = válít, a vál (pl. leválik) gyökbıl

u|väznit = örizetbe vesz, väz = vesz

u|vidiet = meglát, ahol u = meg, vid = figy, pl. figyel

u|viest = elvezet, ahol u = el, vies(t) = vez(et)

u|viezt = el bír szállítani, ahol viez = visz

u|vod = bevezetés, ahol vod a visz, vez, vit(el) d>t változata: vod, ebben az eredetben rejlik annak titka,

hogy a vod víz|et is jelent a szlávban

ú|vodnik = vezércikk, lásd fenn: vez(ér)>ved

u|volnit = megszabadít, u = meg, vol = vál

u|záver = zár, itt a zár = závár, mint závárzat látható, csak a magyarra jellemzık a v-s és v-nélküli

szópőrok, mint csőr-csavar, zőr-zavar

u|zavretie = lezárás, a závár-ból kiesett a második magánhangzó

u|zavierat = bezár, lásd fenn

V

vábit = csábít, oly erıs a hasonlóság, hogy méltán vélhetjük a cs>v hangátmenetet

vábidlo = csábítószer

vábivý = csábító

vačok = zseb, a vacok szóból, mely magyar módosulat a fészek szóból

vajatat’ = vajúdik, e szó annál is inkább magyar, hogy a bajlódik szóból alakult

vak = táska, valójában bog, a bog, bugy szóból b>v váltással

val = fal, szlovákban: védıfal védısánc

válov = vályu

vandrák = „vándorák”: vándorló, csavargó

vandorovat = vándor

vandorovka = vándorút

vandorovnik = vándorlegény

vankus = vánkos

var = forrás, a for-ból f>v hangmódosulással

varovat = vigyáz, ıriz, a vár, mint várakozik szóból

vedro = vödör, lásd alább:

vedenie = vezetés, lásd alább: vedúci

vedúci = vezetı, a ved azért fordul elı egyaránt a vödör és a vezetı szlovák megfelelıiben, mert a

magyarban a vez, vesz és a víz azonos hangalakúak, s a szlovákban természetszerőleg egyformán

37

módosultak; lásd: szláv ved-em vagy vegyjem (vezetem), továbbá vez-em vagy vezjem (jármüvön

viszem, szállitom), és vezmem (elveszem)

velikán = óriás, a vál, mint kiváló, azaz kiemelkedik a többi közül, ez a vál szó vel alakban sok szó elsı

tagja nagy jelentéssel

veliť = „vezít”, azaz vezet: vezényel

velký = nagy, a vál, váló, mint kiváló szóból

velmi = nagyon, lásd fenn: velký

verš = vers

veršik = versecske

veršovat = versel

vetrat = szellıztet, a vet a visz>vit (melybıl a vitorla is) szóból

vetrik = gyenge szél, szellı, vet: lásd fenn

vetrovka = viharkabát, a fentiek alapján már érthetı, hogy miért „dereng” fel itt a vitorla szó is

vhodne = megfelelıen, kellıképpen, e szóban a hogyne búvik meg

vhodny = alkalmas, megfelelı, lásd fenn

víchor = vihar

víchrica = vihar, fergeteg

videnie = látás, más nyelvekben is a figy gyök (mint figyel, néz, lát) >fid>vid kiejtési változatából,

szlávban a figy>vigy változata is elterjedt, pl. vigyényie

vidiecky = vidéki

vidiek = vidék

vidina = látomás, lásd fenn: videnie

viest = vezet, a visz>vez-bıl, lásd még: viezt, továbbá visz = vesz:

pre|viesť = (véghez)visz

pre|viezť = átvisz, megkocsikáztat

vietor = szél, lásd fenn: vetrat

viezt = visz

vinár = szılész, lásd alább:

vino = bor, más nyelvekben is csak áttételes értelmezése a venyige szónak, mely a fon, fonadék szóból

szárnmazik: fony f>v: veny

viťúz (ironikus) = vitéz (betyár, csibész)

vnuk = (u-v) unoka(fiú)

voda = víz, a ned (nedv, nátha) >med>ved>vod kiejtési változata

vodáren = vízmővek

vodca = vezér, a víz és a vez(ér) azért egyarán vod a szlávban, mert ezek amagyarban egyformán

hangzanak: vez-víz, lásd a vodovod címszót is

vodic = vezetı, lásd fenn és lenn

vodička = vizecske

vodit’ = vezet

vodivost = vezetıképesség

vodomer = vízóra, ahol mer = mér

vodovod = vízvezeték, itt kétszer szerepel a vod, egyszer víz, egyszer vez jelentéssel, mely azonosságot

csakis a magyar víz és vez = visz azonos hangalak magyarázhatja, lásd még a visz>vit (pl. vitel,

vitorla) pedig szelet jelent a szlovákban

volači = valakié, ahol vol = vala

38

volačo = valami, ahol vol = vala

volajaco = valahogyan, ahol vol = vala

volakam = valahova, ahol vol = vala

volba = választás, itt a vál gyök szerepel

volič(-ka) = választó, vol = vál

volit’ = választ, vol = vál

voz = kocsi, szekér, itt a visz gyök szerepel, lásd alább is

vozen = vasúti kocsi, a visz gyökbıl, tehát „viszeny”, lásd alább:

vozit’ = visz

vozovka = úttest, itt is a visz gyök látható, bizonyára a visz, „messzire visz”, „messzire vezet” gondolat

alapján

v|padnút = beesik, v = be, pad a pot, poty t>d változata, lásd fenn: pád és padák

vrabec = veréb (mintha azt mondanánk a terebély helyett, hogy „trebély”), e madár csiripelı, régiesen

mondván „verregı” (e szóból a cserregı is) hangjáról kapta, régi szlávban vrabij, új szlávban vrabelj,

vrabec

v|sadit’ = beletesz, ahol a v = bele, sed = szed

v|strcit’ = beledug, bedug, v = be, strcit szórészben pedig a szorít szót tisztelhetjük

vs|tupi = belép, itt a stup szórészben a top (pl. toppan) rejlik

vs|tupné = belépıdíj, lásd fenn, tehát kb. betoppanódíj”

vsak = „csak”: de, azonban

v|simat si = szemügyre vesz,sim (ejtsd: szim) = szem>szim

v|tesnat = belegyömöszöl, beleszorít, tes (ejtsd: tesz) = tesz

v|tierat’ = bedörzsöl, dör d>t: tör>tier

v|tieravost = tolakodás, dörgölızés, lásd fenn, továbbá ne feledjük, hogy tolakodás l>r: törekedés, törtetés

v|tieravý = tolakodó, dörgölızı, lásd fenn

vy|cicat’ = „ki|csöcsít”: kiszív, kiszop, itt a csecs, csöcs (mint csúcs)>cici szerepel

v|cifrovat’ = feldíszít, a cifra, ahogyan Czucor Gergely feltárta: „úgy látszik, hogy az irkál, firkál gyöke

ir, fir rejlik benne, miszerint átvetve annyi volna, mint fircza, azaz irkált, firkált ékesség, vagy jegy”.

Igen elterjedt szavunk: olasz cifra, franczia chiffre, német Ziffer

vý|čap = söntés, itt a csap szavunk szerepel teljesen hibátlanul, lásd alább:

vý|čapnik = csapos

vý|čiň = garázdálkodás, itt čiň (ejtsd: csiny) = csíny szavunk szerepel

vý|čiňat’ = garázdálkodik, lásd fenn

vý|fuk = kipufogó, ahol fuk a fú (fú>pú) gyökkel azonos, lásd alább:

vý|fúkat’ = kifú

vy|lomit’ = „ki|romít”, bizonyára „kirohamít”: kitör

vy|merat’ = „ki|mérít”: kimér, felmér, mer = mér

vy|mlat = cséplés, ahol mál>ml

vy|padnut = kipottyan, pad a pat, pot, poty t>d kiejtési változata

vy|pálit = kiéget, ahol pír ( = tőz) r>l: pál

vy|par = pára

vy|parit sa = elpárolog

vy|parovat sa = párolog

vy|pichnút = kibök, kiszúr, bök b>p pich

vy|plach = „ki|placcs”: kiöblítés

39

vy|pražit = ki|parázsít: kisüt

vy|pustit’ = ki|pusztít, itt kirekeszt, pust (ejtsd: puszt) a puszt = foszt szóból

vy|rabovat = kirabol

vy|razit = kiüt, kiver a szótár szerint, de itt a (ki)ráz áll (pl. kirázza a hideg), e szó a rügy és ragya

szókkal is rokon a ro gyök révén

vy|ražka = kiütés, pattanás

vy|riedit’ = megritkít, rit>ried

vy|rojit’ = „ki|rajít”: kirajzik, raj>roj

vý|ron = kiáradás, kiömlés, rohan > ron: kiront

vy|rovnanie = kiegyezés, a szóban a ró, rov áll

vy|sávač = „ki|szivacs”: porszívó, sáv (ejtsd száv) a szív szóból; tehát szívó a sávač s a szivacs szó hajaz

rá

vy|sávat’ = ki|szivat, lásd fenn

vy|sek = „ki|szeg”: kivágás, sec(ejtsd: szek) = szeg (vég), pl. szekerce = szegıce

vy|slat’ = kiküld, ahol slat (ejtsd: szlat) a szalajt szóval azonos

vy|slovený = kimondott, kifejezett, lásd slov címszót: szó, szav l vendéghanggal: szlov

vy|slovne = kimondottan, kifejezetten, slov = sov, szav, azaz szó

vy|s|topovat = nyomára bukkan, itt top (pl. topog) nyom jelentéssel szerepel

vy|s|túpenie = fellépés, az s vendéghang, túp = top, tehát „feltoppanás”

vy|tavit’ = „ki|tavít”: kiolvaszt, itt a tó-tav (lásd még: tócsa, tocsogó) szó áll

vy|vábit’ = „ki|csábít”

vy|viest” = ki|vezet

Z

za|cengat’ = fel|csenget

za|fajčit’ = „rá|fújcsít”: rágyújt

za|gágať = fel|gágog

za|mazat’ = „rá|mázít”: bemázol

za|nôtiť = „rá|nótít”: rázendít egy nótára

zástava = zászló, lobogó

zá|tarasa = torlasz

záver = závár v-nélküli párja: zár, itt: záróberendezés, závárzat

zelený = zöld

zeler = zeller, eretelileg: szélie, ugyanis a régi szokás szerint kert szélynövénye volt

z|merať = meg|mér, le|mér

z|riedka = ritkán

z|unovaný = unott, kedvetlen, fanyar

z|unovať = elunni, megunni

zúzik (tájszólás) = zúza

Ž

žandár = zsandár, csendır

želiar = zsellér

žemľa = zsemlye

žgrloš = zsugori, fösvény

žinčica = zsendice

40

žinka = zsineg, kötél

žírny = 1. zsíros, tápláló 2. termékeny 3.hízó, hizlalásra alkalmas (pl. marha)

živáň = zsivány, élénk gyermek, rabló

živánska pečienka = zsiványpecsenye

župan = ispán, a zsupán az ispán szó eltorzított alakja

***

Irodalom:

Barabási László: Magyarul gondolkodni, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.

Barabási László: Székely-magyar történelem Atillától máig, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Czuczor-Fogarasi szótár, Magyar Tudományos Akadémia, 1862.

Cser Ferenc-Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, magánkiadás, Budapest, 2000.

Harsányi Ildikó: Fekete magyarok-fehér magyarok, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Mesterházy Zsolt: A Magyar ókor I-II., Magyar Ház Könyvek, 2002.

Mesterházy Zsolt: A honfoglalások kora, Kr. e. 2200-Kr. u. 1250., Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Szabédi László: A magyar nyelv eredete, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.0

Szabó István Mihály: A magyar nép eredete, Mundus Kiadó, Budapest, 2004.

Varga Csaba: JEL JEL JEL, avagy az ABC 30000 éves története, Fríg Kiadó, Budapest, 2001.

Varga Csaba: A kıkor élı nyelve, Fríg Kiadó, Budapest, 2003.

Varga Csaba: A magyar szókincs titka, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.

Varga Csaba: Az angol szókincs magyar szemmel, Fríg Kiadó, Budapest, 2007.

http://www.juls.savba.sk/sr/2002/2/sr2002_2.pdf
časopis pre výskum slovenského jazyka

http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2007/3/2007_3_13.html
A Szlovák Köztársaság államiságának megteremtése

http://mek.niif.hu/04500/04509/04509.pdf
Etymological Dictionary of Hungarian (EDH)