Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága a Szórvány Tanácsról

2008.10.15
A geológus megsértődött, de ő az aki mindenkit, mindenből kizárt, magát a legnagyobb autonómistának tartja, de az asztalra, a parlamentbe mai napig egyetlen egy autonómia tervezetet nem nyújtott be. Hol volt a geológus 1989 november 18-án, amikor Tóth Károly, A. Nagy László, Balla Kálmán, Barak László, Csáky Pál, Grendel Lajos, Gyurovszky László, Huncík Péter, Németh Zsuzsa, Öllős László, Sándor Eleonóra, Szigeti László megalakítják a Független Magyar Kezdeményezést. Jaj az a fránya útlevél. Az Együttélés kezdeményező bizottságának tagjai hova lettek? Csak a geológus maradt (meciar szindróma).

Duray Miklós előzőleg bírálta a Magyar Miniszterelnöki Hivatal által megszerevzett Szórványtanács szlovákiai magyar tagjai: Hunčík Péter, Liszka József és Gyurgyík László. "Nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Hunčík Pétert, aki ráadásul pszichiáter" – mondta Duray.
A szlovákiai magyar politikusnak a legtöbb baja Hunčík Péterrel van, aki szerinte elsősorban pszichiáter. Ezzel a mondattal árulta el leginkább az elfogultságát, hiszen róla sem állítja senki, hogy mit keres a politikában, például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában ő, a geológus.



KOMMÜNIKÉ - A hazai sajtó egy részében (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap) már a testület megalakulásának másnapján – Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke részéről – politikai jellegű támadás indult a Tanács és tagjai ellen.
Duray Miklós szerint a Tanács a „jelentős pénzek elfolyatásának eszköze lesz, meddő szakmai anyagokra és konferenciázgatásra”. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága ennek a politikai indíttatású, igaztalan támadásnak a kapcsán a következőket tartja fontosnak leszögezni.

A Kormány 2006 nyarán – a külhoni magyar politikai vezetőkkel is konzultálva – meghirdette a nemzetpolitika megújításának programját. Ennek részeként elindult a szakmai előkészítő tevékenység, együttműködés, annak érdekében, hogy a magyar közösségek hosszú távú jövője szempontjából meghatározó nemzeti kérdésekben szakmailag megalapozott javaslatok szülessenek.

A Szórvány Tanács megalakításával egy 18 éves hiányt sikerül most felszámolnunk, megteremtve a szórványkérdéssel kapcsolatos, kormányzati feladatkörbe tartozó döntések megalapozását segítő szakmai tevékenység intézményes hátterét.

A külhoni magyar politikai-érdekképviseleti szervezetek intézményes formában részesei valamennyi, a határon túli közösségekkel kapcsolatos döntés meghozatalának (Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórum, Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció), így folyamatosan véleményt mondanak a szórvány kérdésében is, ugyanakkor – az elmúlt másfél év konzultációi, szakmai egyeztetései után – egyértelművé vált, hogy a kormányzati intézményrendszerben megszülető döntések szakmai megalapozottságának megerősítéséhez, az új kihívások és lehetőségek feltérképezéséhez egy olyan szakmai bázisú testület létrehívására van szükség, amelynek tagjai a problémakör elméleti szakértői és gyakorlati kezelői.

A Tanács tagjai a testület munkájában történő részvételre kizárólag szakmai tevékenységük, munkásságuk alapján kaptak felkérést. A tagoknak a szórványügyben végzett évtizedes munkássága, szakértelme, tapasztalatai garantálják a Tanács hatékony és eredményes tevékenységét. Sajátos személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki –politikusként, mondjuk éppen – olyanok hozzáértését és elhivatottságát kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét, aki 1990-től az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerület szórványügyi előadója és a Szórványgondozó Szolgálat vezetője, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, munkatársaival több jelentős szórványstratégia és munkaterv megalkotója. Vagy éppen Hegyeli Attiláét, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelőséét, Balázs-Bécsi Attiláét, a Téka Alapítvány elnökéét, Lakatos Andrásét, a Szövetség a Szórványért Alapítvány vezetőjét, Pásztor Gabrielláét, Bihar megyei tanárét, szakfelügyelőét, Ambrus Pálét, a 2000-ben megnyílt Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum igazgatójáét, amely intézmény a Felső-Tiszavidék szórványban élő magyarság anyanyelvű oktatásának jelenleg is egyetlen lehetősége, Kontra Miklós egyetemi tanárét, aki a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Kutatócsoportjának vezetője, és aki megalakulása óta (1996) tagja az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának.

Úgy véljük, hogy – bármennyire is mást diktálnak a személyes vagy politikai presztízsszempontok, azt senki sem tagadhatja, hogy a szórványkérdésben komoly ismeretekkel bír Göncz László, akit a Tanács egyhangúlag elnökévé választott, Losoncz Alpár, az újvidéki egyetem tanára, Soós Mihály pedagógus, művelődésszervező, a Vajdasági Módszertani Központ elnöke, Tóth Mihály kisebbségpolitikus, számos nemzetközi és országos tudományos konferencia előadója, 29 tudományos munka szerzője, melyek zöme a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmével foglalkozik, Gyurgyík László szociológus, egyetemi oktató vagy éppen Hunčik Péter, a somorjai Fórum Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója.

A Tanács alakuló ülésén kinyilvánította: nyitott minden olyan szakértő számára, aki kész és képes hozzájárulni a szórványügyben történő tevékenység szakmai megalapozásához.

Nyilvánvaló tény, hogy a szórványosodás kérdésére nincs egységes megoldás, minden régió esetében sajátos, egyedi megoldásokat kell kidolgozni. Ebben várjuk a Tanács tagjainak javaslatait, felvetéseit. A testület nem támogatáselosztó tevékenységet végez majd, vagyis nem újabb fórum jött létre a határon túli források elosztásában, ugyanis a Tanács szakmai javaslataival, távlatos stratégia megalkotásával segíti a szórványkérdés kormányszintű kezelését, alapozza meg szórványkérdésekben a létező testületek által meghozandó támogatáspolitikai döntéseket.

A Tanács létrehozásában a kormányzat felelősségvállalása nyilvánul meg, az a szándék, hogy a tömbmagyarság mellett sokkal intenzívebben foglalkozzunk a szórványvidékek sajátos problémáival is, lehetőleg pozitív irányba befolyásolva ezt a napjainkban egyre gyorsuló folyamatot.

Persze lehet minderre azt mondani, hogy nem számít az eddig végzett szakmai munka, az elhivatottság, csak az a fontos, hogy valamely, magát orákulumnak tartó személy, kit tekint szakértőnek vagy mit tart például a szórványügyben fontosnak: a pártszíneket vagy az érdemi munkát. Meggyőződésünk, ahelyett, hogy egyesek személyekről és személyes politikai ambíciókról beszélnek, vádaskodnak, próbáljon meg minden, a témában megnyilvánuló, csak egyszer szembenézni a valósággal, és elgondolkodni azon, hogyan tudná a saját eszközeivel segíteni a szórványosodás lassítását.


A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága, 2008-10-15

(Forrás: MeH)

fórum bumm:
bg 2008-10-15 11:48
A Felvidék.Ma-n olvasom:
..."A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Hunčík Pétert, aki ráadásul pszichiáter" – mondta Duray."...

Hunčík szórványtevékénységéről ugyan nem tudok, de hogy Duray-Ladányi-Paulis mit műveltek arra van bizonyíték, egy évtized alatt a padlóra küldték Zoboralját, még 20 év múlva sem lett volna szabad ilyen helyzetbe kerülni, s ha nincsenek ezek a "nemzetmentők", akkor biztosan nem vagyunk ilyen siralmas helyzetben! Duray Miklós helyében én inkább hallgatnék!
Íme a dicsőséges nemzetmentésük:


gömör 2008-10-15 18:46
Duray csak akkor fog megbékélni az anyaországgal, ha majd elvbarátai kerülnek hatalomra és akkor nem fogja annyira aggasztani az anyaoraszág adófizetőinek pénze. Egyébként volt olyan kedves anyaországi testvéreinkről így írni ama népszavazás előtt: " ...megroppant identitástudatúakra bízták a sorsunkat..." Mondta ezt annak az MKP-nak az egyik vezetője, amelyik párt nem talált 150 olyan felvidéki embert a választási listájára, akik közül mindenki névhasználatával is kifejezte volna identitástudatát, mintegy példátmutatva a többi magyarnak.
Főnöke Bugár meg nem szégyellt szlovákul beszélni hozzánk, egy színházteremnyi magyarhoz. Aztán, hogy "megértsük" lefordította nekünk bunkóknak amit mondott. MKP elnökként tette mindezt. Neki ugyan hol volt az identitástudata? Kérdezze meg Durayt az az ész az MKP-ban.


fred19 2008-10-16 12:19
Duray csak dobalozni tud a vadalmakkal, de konkret javaslatai sosincsenek!


halaszferenc, 2008, október 16 - 22:31
Hogyan szeleteljük a történelem tortáját?“Más szemléletre van szükség a szomszédos népekkel szemben. Valamikor ez a térség egy monarchiát alkotott. Mi magyarok gyakran kisajátítjuk a múltat, és azt csak magyar múltként emlegetjük ahelyett, hogy abból felkínálnánk egy-egy szeletet más népeknek. Ha ezt a szemlélet- és paradigmaváltást meg tudjuk valósítani, akkor már nagyon sokat tettünk. Ehhez megvan a jóindulat, továbbá az eszközök és a szakembergárda is”. /Hunčik Péter nyilatkozata a szórványtanács megalakulása után Budapesten/Három férfi ült az asztalnál, előttük torta állt. „Kérem, parancsoljanak! Mindenki kap belőle, nem kell félni, itt demokrácia van” – készségeskedett mosolyogva a középen ülő --, csak tessék, tessék, bátran.” A másik kettő szótlanul méregette a tortát, az idősebbik olyan arckifejezéssel, mint aki nem bírja elfojtani az undorát. „Mi van benne?” – kérdezte. „Ó, nagyon sok minden: fahéj, rum, mogyoró, tejszín, hatféle kandírozott gyümölcs, csokoládé, karamell, kókuszreszelék, mazsola… Akkor talán vágok önnek egy darabkát, igen?” „Mi az, hogy darabkát? Nekem egy rendes, nagy szeletet vágjon! Még hogy darabkát!” – mordult fel az idősebbik, majd megragadta a szeletelő karját: „Innen nem kell. Onnan vágjon!” A középső leszelt egy darabot, tányérra tette, de a másik félretolta a feléje nyújtott tányért: „Mi az, maga vak? Nem ott mutattam! Nekem teljesen a közepéből vágjon ki egy kerek szeletet!” „Így megfelel?” – kérdezte a készséges. „Ez magának kerek?” – méltatlankodott az idősebb, de azért hozzálátott. „Hisz ebben nincs is mazsola! Se mogyoró! Fuj, hisz ez keserű vagy milyen!” – csapta le a kanalát, és úgy nézett a készségeskedőre, mintha neki akarna ugrani. „Lehet, hogy a közepe egy kicsit megégett, de higgye el, hogy itt a szélén, ahonnan az előbb adni akartam önnek, nagyon finom. Kóstolja csak meg!” „No persze, a szélébe rakta a sztrichnint, mi? Engem nem csap be! Vigye ezt a vacakot, mielőtt laboratóriumi elemzésre küldeném! Vigye már, vagy a falhoz kenem a mérgezett tortájával együtt!” A készséges sápadtan, remegő szájjal felállt, méltatlankodva hebegett valamit, aztán elkotródott a tortával. Az idősebb is felállt, és a kijárat felé tartott. A másik, aki egész idő alatt szótlanul ült mellette, követte. Kint aztán megszólalt: „Idenézz!” A kezét belesüllyesztette a zakója zsebébe, és egész maroknyi mazsolát, mogyorót, apróra vágott kandírozott gyümölcsöt húzott ki belőle. A felét az idősebbik markába szórta, a maradékot a saját szájába. Csak mikor lenyelték, tört ki belőlük a hahota. (para-fórum)



MAGYAR HÍRLAP: NEMZETPOLITIKA: BARÁTOK KÖZT
2008. 10. 15.

A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok.

Megalakult tegnap a Kárpát-medencei magyarok szórványosodásának a lassítását célul kitűző Szórvány Tanács. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncik Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót.

Lapunk felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: "nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés", Gémesi Ferenc pedig azt válaszolta: "Ez önmagában egy vicc. Semmilyen valós alapja nincs a megállapításnak." Ellenvetésünkre, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, a szakállamtitkár azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek, amelybe "nem válogattak párttagokat".

Lapunk tavaly megírta: Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. A Pravda.com.ua internetes hírportál pedig idézte Olekszandr Morozt, az SZPU elnökét is, aki szerint Tóth Mihály "magyar barátaik" ajánlására került a listára.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke lapunknak kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe.

Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. "Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncik Pétert, aki ráadásul pszichiáter" – mondta Duray.

Magyar Hírlap



Újabb magyar-magyar sárdobálás
2008, október 15 - 16:57 Szilvássy József

Mindig szégyellem magam, ha magyar-magyar marakodásról hallok. Főleg akkor, ha a csatározások mögött valószínűsíthetően anyagiak vagy sértődöttség húzódik meg.

Vagy mindkettő, mint a magyar Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága által létrehozott Szórvány Tanács esetében, amelyet Duray Miklós azonnal a betonba döngölne.

Az MKP stratégiai alelnöke saját honlapján és magyarországi nyilatkozataiban azt kifogásolta, hogy a testület létrehozói nem vették figyelembe a májusban lezajlott alsóbodoki és a szeptemberi felsőpulyai (Oberpullendorf, Ausztria) szórványkonferencia ajánlatait, miként azt a döntést sem, hogy alakuljon egy szórványokkal foglalkozó munkacsoport a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Külügyi- és Európa-ügyi Albizottsága keretében. Duray Miklós szerint a most megalakult Szórvány Tanács „jelentős pénzek elfolyatásának eszköze lesz, meddő szakmai anyagokra és konferenciázgatásra”.

Némi cinizmussal azt válaszolhatnám erre, hogy szegény magyar adófizető polgár, ha tudná, mekkora hatalmas összeget „folyattak el“ a határon túli magyarok meddő konferenciázgatásokra és magánszámlákra, akkor alighanem egy ideig nem kapna levegőt. De félre a cinizmus látszatával is.

Inkább keressük meg a választ arra, hogy mi indokolhatja Duray Miklós azonnali felháborodását? Aki még azt a bizonyos száz napot sem várta ki, amit általában meghagynak minden kormánynak vagy szakmai szervezetnek, hogy igazolja létjogosultságát vagy meddőségét.

Duray Miklós legfőbb kifogása az, hogy hiteltelen személyek, jórészt nem szakemberek kerültek a testületbe. Mire a Miniszterelnöki Hivatal ma ezt válaszolta: „Sajátos személyes vagy politikai szándékra utalhat az, ha valaki –politikusként, mondjuk éppen – olyanok hozzáértését és elhivatottságát kérdőjelezi meg szórványügyben, mint Vetési László szórványlelkészét, aki 1990-től az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerület szórványügyi előadója és a Szórványgondozó Szolgálat vezetője, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, munkatársaival több jelentős szórványstratégia és munkaterv megalkotója. Vagy éppen Hegyeli Attiláét, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelőséét, Balázs-Bécsi Attiláét, a Téka Alapítvány elnökéét, Lakatos Andrásét, a Szövetség a Szórványért Alapítvány vezetőjét, Pásztor Gabrielláét, Bihar megyei tanárét, szakfelügyelőét, Ambrus Pálét, a 2000-ben megnyílt Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum igazgatójáét, amely intézmény a Felső-Tiszavidék szórványban élő magyarság anyanyelvű oktatásának jelenleg is egyetlen lehetősége, Kontra Miklós egyetemi tanárét, aki a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Kutatócsoportjának vezetője, és aki megalakulása óta (1996) tagja az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának“ -érvel a szakállamtitkárság.

A szlovákiai magyar politikusnak a legtöbb baja Hunčík Péterrel van, aki szerinte elsősorban pszichiáter. Ezzel a mondattal árulta el leginkább az elfogultságát, hiszen róla sem állítja senki, hogy mit keres a politikában, például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában ő, a geológus. Ami szintén minősíthetetlen csúsztatás lenne, mert ezt az eddigi érdekvédő és politikai munkássága, nem utolsó sorban pedig politológiai tanulmányai cáfolná. De Hunčík Péter sem pszichiáterként került oda, hanem az interetnikai és nemzetiségi kérdéssel tudományosan foglalkozó, toleranciatréningeket irányító szakemberként, aki ugyebár a rendszerváltás után Václav Havel tanácsadója is volt.

Jómagam annak is örülök, hogy nem párttagokat jelöltek a testületbe, mert csaknem két évtizeddel a rendszerváltás után talán már megalakulhat olyan munkacsoport is, amelybe nem a politikai pártok vezetői és haverjai kerülnek be. Ráadásul szerintem ez a tanács nem is elsősorban a pénzek elosztásáról, hanem a szórványmagyarság felkarolásának hatékony eszközeiről tárgyal és dönt majd.

Nemcsak súlyos hiba, hanem valóságos vétek lenne megsértődni, jószándékú személyeket sértegetni vagy valamiféle ellenszervezkedést létrehozni, amellyel nem a Miniszterelnöki Hivatalnak és az általa létrehozott tanácsnak ártanának leginkább, hanem a végveszélybe került szórványmagyaroknak. Sokkal célravezetőbb lenne a kellő alázat, vagyis csatabárd elásása és az együttműködés. Az alsóbodoki és az ausztriai csoport sincs híján a rátermett szakembereknek. Nemzeti ügyben – a szórványmagyarság megmentése vitathatatlanul az! - nincs helye a széthúzásnak és az anyagiaskodásnak.

Sajnos, ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma sem tudatosította, hiszen máris létrehozta a "truccszervezetet". Ezzel az újabb marakodással pedig még inkább megkeserítik a maroknyi csángók, s a nyelvhatáron élő szórványmagyarok életét.
forrás: para



Ki mentse meg a szórványmagyart?
2008, október 15 - 14:21

Szórvány munkacsoport jön létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) külügyi és Európa-ügyi albizottságán belül – jelentette be Duray Miklós.

Erről a testület szerdai budapesti ülésén született döntés. A munkacsoport tagjainak névsora még nem tekinthető véglegesnek, a felkéréseket már megtették, a végleges névsort a KMKF honlapján fogják közzétenni - tájékoztatta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, a szórvány munkacsoport létrehozásának kezdeményezője az MTI-t.

A szlovákiai magyar politikus elmondta, hogy a szórvány munkacsoporttól olyan tervezetek kidolgozását várják, amelyek segíteni fognak abban, hogy "a szórványban élők ne érezzék magukat elhagyatva". Legyenek számukra megfelelő oktatási feltételek és közösségi találkozóhelyek a magyar kultúra megtartásához.

Duray felhívta a figyelmet arra, hogy nyelvtől és kultúrától függetlenül sok közös vonás mutatkozik a szórványban élő népcsoportok között. Példaként említette, hogy kedden a pozsonyi parlament a Szlovákia határain túl élő szlovákok helyzetét vitatta meg, és szóba került a szórványban élő szlovákság helyzete is. Arra a kérdésre, hogy lát-e különbséget a Miniszterelnöki Hivatal által hétfőn megalakított Szórvány Tanácsa és a KMKF-en belüli szórvány munkacsoport között, Duray úgy válaszolt, a különbség abban is megmutatkozik, hogy a KMKF munkacsoportjának tagjai élvezik a helyi magyar közösségek támogatását. Véleménye szerint a Szórvány Tanács elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik, a munkacsoport pedig gyakorlati szempontból igyekszik megközelíteni a szórványban élők ügyeit.

Duray Miklós előzőleg bírálta a Magyar Miniszterelnöki Hivatal által megszerevzett Szórványtanács szlovákiai magyar tagjai: Hunčík Péter, Liszka József és Gyurgyík László. "Nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Hunčík Pétert, aki ráadásul pszichiáter" – mondta Duray.

A Miniszterelnöki Hivatal reagált

Duray Miklós Szórvány Tanács miatti bírálatára. Közleményében emlékeztet arra, hogy a határon túli magyar politikai vezetőkkel is konzultálva hozták létre a szórványmagyarság ügyeiben tanácsadói feladatot ellátó Szórvány Tanácsot.

A MeH közelménye leszögezi, hogy a kormány 2006 nyarán - a külhoni magyar politikai vezetőkkel is konzultálva - meghirdette a nemzetpolitika megújításának programját. Ennek részeként elindult a szakmai előkészítő tevékenység, együttműködés, annak érdekében, hogy a magyar közösségek hosszú távú jövője szempontjából meghatározó nemzeti kérdésekben szakmailag megalapozott javaslatok szülessenek. A Szórvány Tanács megalakításával 18 éves hiányt sikerül most felszámolnunk, megteremtve a szórványkérdéssel kapcsolatos, kormányzati feladatkörbe tartozó döntések megalapozását segítő szakmai tevékenység intézményes hátterét - olvasható a hivatal állásfoglalásában.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Szórvány Tanács alakuló ülésén kinyilvánította: nyitott minden olyan szakértő előtt, aki kész és képes hozzájárulni a szórványügyben történő tevékenység szakmai megalapozásához. A testület nem támogatás-elosztó tevékenységet végez majd: szakmai javaslataival, távlatos stratégia megalkotásával segíti a szórványkérdés kormányszintű kezelését, alapozza meg szórványkérdésekben a létező testületek által meghozandó támogatáspolitikai döntéseket.

MTI/para



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona