Alkotmány: Mi, a magyar nemzet tagjai

2010.03.24.
Alkotmányozás - Magyarország alkotmánya/alaptörvénye (tervezet)
Nyomtatás
2011. március 9. 18:45

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerdán nyilvánosságra hozta az általuk vitára bocsátani kívánt alkotmánytervezet első szövegvariánsát. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője "a húsvéti alkotmány tervezetének" nevezte a sajtótájékoztatón bemutatott szöveget, amely négy részből áll. Lázár János hangsúlyozta: a szöveg még változhat. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a "Nemzeti hitvallás", vagy a "Nemzeti nyilatkozat" címet viseli majd - jegyezte meg. Ezt követi az Alapvetés című rész, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet olvasható. A negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne.



ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.



(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)



Mi, A 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.



LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS

(A záró, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések ez után.)

…………………………………………………………………………………………………………



A tervezet teljes terjedelemben itt olvasható: 2417046-1905620043.pdf

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE
(2011. április 25.)
(tervezet)
ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART
Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet
adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink
gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit
és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság
kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és
részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország
alkotmányos állami folytonosságát.
Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar
nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök
elévülését.
2
Tervezet 2011. 03. 08.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért
kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a
világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az
első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és
szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink
tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a
nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)
(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)
Mi, a 2010.április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában,
Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
(A záró, átmeneti és hatályba léptet
rendelkezések ez után.)
…………………………………………………………………………………………………………
ALAPVETÉS
A. Cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B. Cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország köztársaság.
(3) A hatalom forrása a nép.
(4) A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C. Cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására kizárólag az állami szervek
jogosultak.
3
Tervezet 2011. 03. 08.
D. Cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjét
l vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok
sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,
előmozdítja egymással és Magyarországgal való együttműködésüket.
E. Cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremködik
az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerz
dés alapján – az
alapító szerz
désekb
l fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes,
Alkotmányból ered
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerz
dés kötelez
hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az
országgylési képvisel
k kétharmadának szavazata szükséges.
F. Cikk
(1) Magyarország f
városa Budapest.
(2) Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
G. Cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság
keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születésével keletkezett vagy jogszeren szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
H. Cikk
(1) A hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok, valamint más
nemzetek nyelvét.
I. Cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Els
mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelked
középs
részén ezüst kett
s kereszt. A pajzson a magyar
Szent Korona nyugszik.
[kép a címerr
l]
(2) Magyarország zászlaja három, egyenl
szélesség piros, fehér és zöld szín vízszintes sávból áll.
[kép a zászlóról]
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.
[kotta szöveggel]
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának
részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
4
Tervezet 2011. 03. 08.
J. Cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepe
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére és
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
K. Cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és n
között, önkéntes elhatározás alapján létrejött
életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
L. Cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremt
munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az er
fölénnyel való visszaéléssel
szemben, és védi a fogyasztók jogait.
M. Cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint mködik.
(2) Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgylés és a Kormány viseli az els
dleges felel
sséget.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat
kötelesek tiszteletben tartani.
N. Cikk
Képességeinek megfelel
en mindenki felel
s önmagáért, és lehet
ségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok
ellátásához hozzájárulni.
O. Cikk
(1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.
(2) A természeti er
források, különösen a term
föld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jöv
nemzedékek számára való meg
rzése az állam és mindenki
kötelessége.
(3) Magyarország védi a siketek és a némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.
P. Cikk
(1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség fenntartható fejl
dése
érdekében együttmködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar
jog összhangját.
(3) Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai
jogszabályban történ
kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
5
Tervezet 2011. 03. 08.
Q. Cikk
(1) Az Alkotmány Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alkotmány és a jogszabályok mindenkire kötelez
ek.
(3) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk
vívmányaival összhangban kell értelmezni.
R. Cikk
Az Alkotmány elfogadására vagy az Alkotmány módosítására irányuló javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az
országgylési képvisel
k legalább kétharmada támogassa.
S. Cikk
(1) Általánosan kötelez
magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkez
szerv által
megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény az önkormányzati rendelet és a
különleges jogrendben megalkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait eltér
en is megállapíthatja.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet,
a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezet
jének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály
továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához, módosításához a jelen lév
országgylési képvisel
k
kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELEL
SSÉG
I. Cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet
jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam els
rend
kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvet
jogait.
(3) Az alapvet
jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvet
jog más alapvet

jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan, az alapvet
jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvet
jogok, valamint
ket is terhelik
azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csupán a természetes személyekre vonatkoznak.
(5) A törvény alapvet
állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkez
személynek is
biztosíthatja.
II. Cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. Cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban
tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása,
valamint az emberi egyedmásolás.
IV. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a
törvényben meghatározott okokból, és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Személyes szabadságtól
való végleges megfosztásra csak bncselekmény elkövetése miatt, joger
s bírói ítélet alapján kerülhet sor.
(2) A bncselekmény elkövetésével gyanúsított és
rizetbe vett személyt a lehet
legrövidebb id
n belül szabadon kell
bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással
ellátott határozatban, szabadlábra helyezésér
l vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
V. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben
tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdek adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméért és a közérdek adatok nyilvánosságáért független hatóság felel.
VI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy
más meggy
z
dés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más
meggy
z
dését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mell
zze, gyakorolja vagy
tanítsa.
(2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan mködnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi
célok érdekében az egyházakkal együttmködik.
7
Tervezet 2011. 03. 08.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közremködnek a nép
akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok mködésének és gazdálkodásának részletes szabályait – különös tekintettel a tiszta közélet biztosítására –
sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek, kamarák és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek.
VIII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot.
(3) A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac felügyeletére vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
IX. Cikk
(1) Magyarország védi a tudományos és mvészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány mvel
i jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mvészeti Akadémia és a fels
oktatási
intézmények tudományos és mvészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a
közpénzb
l nyújtott támogatásokkal való, felel
s gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között –
biztosítja szervezeti önállóságukat.
X. Cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a mvel
déshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közmvel
dés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelez
alapfokú,
az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára
hozzáférhet
fels
fokú oktatással, továbbá az oktatásban részesül
k törvényben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.
XI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Képességeinek és lehet
ségeinek megfelel
munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni
akar, dolgozhasson.
XII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felel
sséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekb
l, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIII. Cikk
(1) Magyar állampolgárt Magyarország területér
l nem lehet kiutasítani, és külföldr
l bármikor hazatérhet.
Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.
8
Tervezet 2011. 03. 08.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra
ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet– kérelemre menedékjogot
biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti
országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggy
z
désük miatt üldöznek vagy üldöztetést
l való félelmük megalapozott.
XIV. Cikk
(1) A törvény el
tt mindenki egyenl
. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvet
jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A n
k és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország a jogegyenl
ség megvalósulását az esélyegyenl
tlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is
segíti.
XV. Cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelel
testi, szellemi és erkölcsi fejl
déséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz.
(2) A szül
knek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A szül
k kötelesek kiskorú gyermekükr
l gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikr
l gondoskodni.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a n
ket, az id
seket és a fogyatékossággal él
ket.
XVI. Cikk
(1) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára, és más
közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttmködnek.
(2) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy
tárgyalást folytasson, és annak eredményeképpen kollektív szerz
dést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen,
vagy munkabeszüntetést tartson.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihen
id
höz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVII. Cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejl
désüket nem veszélyeztet
, törvényben meghatározott
esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szül
k munkahelyi védelmét.
XVIII. Cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,
rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a
törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és
intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vev
személy közösség
számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
9
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Magyarország az id
skori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami
nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények mködésének lehet
vé tételével segíti
el
. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a n
k fokozott védelmének követelményére tekintettel is
megállapíthatja.
XIX. Cikk
(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének meg
rzéséhez.
(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás
és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el
.
XX. Cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést
mindenki számára biztosítsa.
XXI. Cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgylési képvisel
k, a helyi önkormányzati
képvisel
k és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képvisel
k választásán választó és választható legyen.
Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot
további feltételekhez kötheti.
(2) A jöv
nemzedékek érdekében nem tekinthet
az egyenl
választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a
családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illet
leg helyette törvényben meghatározott esetben más
személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
(3) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bncselekmény elkövetése miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem
rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
(4) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgylési képvisel
k választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képvisel
k és polgármesterek
választásán választó.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának
megfelel
en közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy
tisztségvisel
je nem tölthet be.
XXII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszer határid
n
belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által
feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt.
XXIII. Cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal
forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXIV. Cikk
Az állam mködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az
esélyegyenl
ség érdekében törekszik az új mszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.
XXV. Cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási
hely szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét
élvezze.
10
Tervezet 2011. 03. 08.
XXVI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit
törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános – vagy törvényben meghatározott
esetben zárt – tárgyaláson, ésszer határid
n belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthet
bnösnek mindaddig, amíg büntet
jogi felel
sségét a bíróság joger
s határozata nem
állapította meg.
(3) A büntet
eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A véd
nem vonható
felel
sségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bnösnek és sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a
magyar jog szerint nem volt bncselekmény. A bnösség megállapításának és a büntethet
ségnek a tilalma kiterjed – a
nemzetközi szerz
dés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerinti
bncselekmények esetére is.
(5) Senki nem vonható büntet
eljárás alá, vagy ítélhet
el olyan bncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy
– nemzetközi szerz
dés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban a törvénynek
megfelel
en már joger
sen felmentették vagy elítélték.
(6) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés
ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXVII. Cikk
(1) A Magyarországon él
nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényez
k. Minden valamely nemzetiséghez vagy
népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához. A nemzetiségeknek és
népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelv oktatáshoz.
(2) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
XXVIII. Cikk
(1) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének megfelel
en hozzájárul a közös
szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevel
k esetében a gyermeknevelés
kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXIX. Cikk
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megel
z
védelmi helyzetben az Országgylés határoz, a magyarországi
lakóhellyel rendelkez
, nagykorú magyar állampolgárságú férfi katonai szolgálatot teljesít. Sarkalatos törvény határozza
meg a katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkez
, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség írható el
.
(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkez
, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség
írható el
.
(6) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhet
.
AZ ÁLLAM
Az Országgylés
Az Országgylés feladat- és hatáskörei
1. Cikk
(1) MAGYARORSZÁG legf
bb népképviseleti szerve az Országgylés.
(2) Az Országgylés
a) megalkotja Magyarország Alkotmányát,
b) további törvényeket alkot,
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását,
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerz
dés kötelez
hatályának elismerésére,
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legf
bb ügyészt, az alapvet

jogok biztosát, valamint az Állami Számvev
szék elnökét,
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésr
l,
g) feloszlatja az alkotmányellenesen mköd
képvisel
-testületet,
h) különleges jogrendet érint
, illetve katonai mveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz,
i) közkegyelmet gyakorol, valamint
j) az Alkotmányban, illetve más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az országgylési képviselk megválasztása
2. Cikk
(1) Az országgylési képvisel
ket a választópolgárok általános és egyenl
választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott
módon választják.
(2) A Magyarországon él
nemzetiségeknek és népcsoportoknak az Országgylés munkájában való részvételét
sarkalatos törvény szabályozza.
(3) Az országgylési képvisel
k általános választását – az Országgylés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás
kivételével – az el
z
Országgylés megválasztását követ
negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Az Országgylés megbízatásának keletkezése és megsznése
3. Cikk
(1) Az Országgylés megbízatása az alakuló ülésével kezd
dik és a következ
Országgylés alakuló üléséig tart. Az
alakuló ülést – a választást követ
harminc napon belüli id
pontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgylés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidej kitzésével feloszlathatja az Országgylést, ha
a) a Kormány megbízatásának megsznése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az
Országgylés az els
személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgylés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgylés feloszlatása el
tt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgylés
elnökének és az Országgylésben képviselettel rendelkez
pártok képvisel
csoportjai vezet
inek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgylés
miniszterelnököt nem választ. A köztársasági elnöknek a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg
az Országgylés a költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgylés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgylést kell választani.
12
Tervezet 2011. 03. 08.
Az országgylési képviselk jogállása
4. Cikk
(1) Az országgylési képvisel
k jogai és kötelezettségei egyenl
k, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal
összefüggésben nem utasíthatóak.
(2) Az országgylési képvisel
t mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény
meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket az országgylési képvisel
nem tölthet be, valamint más
összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgylési képvisel
megbízatása megsznik
a) az Országgylés megbízatásának megsznésével,
b) az országgylési képvisel
halálával,
c) összeférhetetlenségnek kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgylés munkájában.
(4) Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megsznése (4) bekezdés e) és f) pontja szerinti
esetének megállapításáról az Országgylés a jelen lév
képvisel
k kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgylési képvisel
k jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
Az Országgylés mködése
5. Cikk
(1) Az Országgylés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgylési képvisel
kérelmére az Országgylés
az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Országgylés elnököt, alelnököket és jegyz
ket választ tagjai sorából.
(3) Az Országgylés országgylési képvisel
kb
l álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgylési képvisel
k tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint
országgylési képvisel
csoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgylés akkor határozatképes, ha az ülésen a képvisel
knek több, mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alkotmány eltér
en nem rendelkezik, az Országgylés a határozatait a jelen lév
képvisel
k több, mint a
felének szavazatával hozza. A Házszabály egyes döntések meghozatalát min
sített többséghez kötheti.
(7) Az Országgylés a jelen lév
országgylési képvisel
k kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban
állapítja meg mködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(8) Az Országgylés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
Törvényalkotás
6. Cikk
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgylési bizottság vagy országgylési képvisel
kezdeményezhet.
(2) Az Országgylés – a törvény kezdeményez
je, a Kormány, illetve az Országgylés elnöke zárószavazás el
tt
megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az
Országgylés az indítványról a zárószavazást követ
en határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgylés elnöke
az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgylés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A
köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgylés a
(2) bekezdés szerint a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgylés
elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság
alkotmányellenességet nem állapított meg.
13
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés
szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak
megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti
jogával nem élt, a törvényt az aláírás el
tt, észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az
Országgylésnek. Az Országgylés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e
jogával akkor is élhet, ha az Országgylés határozata alapján lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során az
Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkés
bb harminc napon belül
határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Országgylés a törvényt az
alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja.
(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott
alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli
annak kihirdetését.
(8) Az Országgylés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata a (2) és a
(4) bekezdés szerint ismételten kérhet
az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron
kívül, de legkés
bb tíz napon belül dönt.
(9) Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgylés módosítja, úgy a
(2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgylést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések
tekintetében illeti meg.
A parlamenti ellenrzés eszközei
7. Cikk
(1) Az országgylési képvisel
kérdést intézhet az alapvet
jogok biztosához, az Állami Számvev
szék elnökéhez, a
legf
bb ügyészhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(2) Az országgylési képvisel
interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe
tartozó minden ügyben.
(3) Az országgylési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok el
tti megjelenés kötelezettségét sarkalatos
törvény szabályozza.
Országos népszavazás
8. Cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgylés országos népszavazást rendel el. A
köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgylés országos népszavazást
rendelhet el. A népszavazás eredménye az Országgylésre kötelez
.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgylés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) Alkotmány módosítására irányuló kérdésr
l,
b) a központi költségvetésr
l, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemr
l, illetékr
l, járulékról, vámról,
valamint a helyi adók központi feltételeir
l szóló törvény tartalmáról,
c) az országgylési képvisel
k, a helyi önkormányzati képvisel
k és polgármesterek, valamint az európai parlamenti
képvisel
k választásáról szóló törvények tartalmáról,
d) nemzetközi szerz
désb
l ered
kötelezettségr
l,
e) az Országgylés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésr
l,
f) az Országgylés feloszlásáról,
g) képvisel
-testület feloszlatásáról,
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésér
l,
i) a katonai mveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésr
l és
j) közkegyelem gyakorlásáról.
14
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,
ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei
9. Cikk
(1) Magyarország államf
je a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és
rködik az államszervezet
demokratikus mködése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség f
parancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot,
b) részt vehet és felszólalhat az Országgylés ülésein,
c) törvényt kezdeményezhet,
d) országos népszavazást kezdeményezhet,
e) kitzi az országgylési képvisel
k, a helyi önkormányzati képvisel
k és a polgármesterek általános választását,
valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás id
pontját,
f) a különleges jogrendet érint
döntéseket hoz,
g) összehívja az Országgylés alakuló ülését,
h) feloszlathatja az Országgylést,
i) az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására
visszaküldheti az Országgylésnek,
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legf
bb ügyész és az alapvet
jogok biztosa személyére,
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,
l) meger
síti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, valamint
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgylés vagy a Kormány felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerz
dés kötelez
hatályát,
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv vezet
jét és az egyetemi
tanárokat,
d) megbízza az egyetemek rektorait,
e) kinevezi és el
lépteti a tábornokokat,
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami
kitüntetések viselését,
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, valamint
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megsznésével kapcsolatos ügyekben.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány
tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntést a Kormány
tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek
hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus mködésének súlyos zavarát
eredményezné.
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ez az Alkotmány értékrendjét
sértené.
15
Tervezet 2011. 03. 08.
A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése
10. Cikk
(1) A köztársasági elnököt az Országgylés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
11. Cikk
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta el
tt legalább harminc, legfeljebb
hatvan nappal, ha pedig a megbízatás id
el
tt sznt meg, a megsznést
l számított harminc napon belül kell
megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgylés elnöke tzi ki. Az Országgylés a köztársasági
elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés el
zi meg. A jelölés érvényességéhez az országgylési képvisel
k legalább
egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgylés elnökénél a szavazás elrendelése el
tt kell
benyújtani. Minden országgylési képvisel
egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása
érvénytelen.
(3) Az els
szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgylési képvisel
k kétharmadának
szavazatát megkapta.
(4) Ha az els
szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során csak arra a két
jelöltre lehet szavazni, akik az els
szavazáskor a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben a második helyen
szavazategyenl
ség alakult ki, úgy azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik az els
szavazáskor a két legmagasabb számú
szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban
részt vev
k számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés
alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követ
nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás id
el
tti
megsznése esetén a választás eredményének kihirdetését követ
nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését
megel
z
en az Országgylés el
tt esküt tesz.
A köztársasági elnök jogállása
12. Cikk
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai
tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért
– a szerz
i jogi védelem alá es
tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megsznik
a) megbízatási idejének lejártával,
b) halálával,
c) ha kilencven napot meghaladó id
n át képtelen feladatkörének ellátására,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e) összeférhetetlenségének kimondásával,
f) lemondásával vagy
g) a köztársasági elnöki tisztségt
l való megfosztással.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev
állapotának, és a
megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az
Országgylés a jelen lév
képvisel
k kétharmadának szavazatával határoz.
(3) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
16
Tervezet 2011. 03. 08.
A köztársasági elnök felelsségre vonása
13. Cikk
(1) A köztársasági elnök ellen büntet
eljárást csak a megbízatásának megsznése után lehet indítani.
(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsért
, illetve
szándékos bncselekményt elkövet
köztársasági elnökkel szemben az országgylési képvisel
k egyötöde
indítványozhatja a tisztségt
l való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgylési képvisel
k kétharmadának a szavazata szükséges. A
szavazás titkos.
(4) Az Országgylés határozatának meghozatalától kezd
d
en a megfosztási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét
nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a
köztársasági elnököt tisztségét
l megfoszthatja.
A köztársasági elnök helyettesítése
14. Cikk
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megsznéséig, vagy a köztársasági elnök
megbízatásának megsznése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az
Országgylés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely
országgylési képvisel
kezdeményezésére az Országgylés állapítja meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgylés elnöke országgylési képvisel
i jogait nem
gyakorolhatja, és helyette az Országgylés elnökének feladatát az Országgylés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány és az önálló szabályozó szervek
A Kormány feladat- és hatásköre
15. Cikk
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgylésnek felel
s.
(2) A Kormány a közigazgatás legf
bb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat
létre.
(3) A Kormány a feladatkörében eljárva
a) törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány szervezete, tagjainak jogállása
16. Cikk
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgylés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgylési képvisel
k többségének szavazata szükséges. A
miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
17
Tervezet 2011. 03. 08.
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával sznt meg, az új
Országgylés alakuló ülésén,
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sznt meg, mert az Országgylés a bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megsznését
l számított tizenöt
napon belül
teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgylés nem választotta meg, a
köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt
id
pontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgylés el
tt esküt tesz.
17. Cikk
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhet
ki.
(3) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény
módosíthatja.
A Kormány tagjának feladat- és hatásköre
18. Cikk
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a
feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által
meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre.
(4) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva,
önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(5) A Kormány tagja a tevékenységéért felel
s az Országgylésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A
Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgylés ülésein. Az Országgylés és az országgylési bizottság az
ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
(6) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.
(7) Az Országgylés a kormánytisztvisel
k jogállását külön törvényben szabályozza.
A Kormány és az Országgylés együttmködése az európai uniós döntéshozatallal összefüggésben
19. Cikk
Az Országgylés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mköd
intézményeinek
döntéshozatali eljárásában képviselend
kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szerepl

tervezettel kapcsolatban. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgylés állásfoglalásának
alapulvételével jár el.
A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megsznése
20. Cikk
(1) A miniszterelnök megbízatásának megsznésével a Kormány megbízatása megsznik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megsznik
a) az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával,
18
Tervezet 2011. 03. 08.
b) ha az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ,
c) ha az Országgylés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben a
bizalmatlanságát fejezi ki,
d) lemondásával,
e) halálával,
f) összeférhetetlenség bekövetkeztével, vagy
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megsznik
a) a miniszterelnök megbízatásának megsznésével,
b) a miniszter lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
(4) A (2) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgylés a képvisel
k kétharmadának
szavazatával határoz.
21. Cikk
(1) Az országgylési képvisel
k egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt
személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgylés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel
szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt
személyt. Az Országgylés döntéséhez az országgylési képvisel
k többségének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a
bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson nem támogatja a miniszterelnököt
az országgylési képvisel
k többsége.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott el
terjesztés feletti szavazás egyben bizalmi
szavazás legyen. Az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által
benyújtott el
terjesztést az Országgylés nem támogatja.
(5) Az Országgylés bizalmi kérdésr
l való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnök (3) és (4)
bekezdése szerinti indítványa beterjesztését
l számított három nap után, de legkés
bb a beterjesztést
l számított nyolc
napon belül hozza meg.
Az ügyvezet kormány
22. Cikk
(1) A Kormány a megbízatása megsznését
l az új Kormány megalakulásáig ügyvezet
kormányként gyakorolja
hatáskörét, nemzetközi szerz
dést azonban nem köthet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan
esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával
sznik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezet
miniszterelnökként gyakorolja a
hatáskörét, azonban miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény
felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a megválasztásához
szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sznt meg, mert az Országgylés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2)
bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az
els
helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megsznését
l az új miniszter kinevezéséig, vagy az új Kormány más
tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezet
miniszterként gyakorolja hatáskörét,
rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
19
Tervezet 2011. 03. 08.
Önálló szabályozó szervek
23. Cikk
(1) Az Országgylés törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására, illetve
gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezet
jét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a törvényben
meghatározott id
tartamra. Az önálló szabályozó szerv vezet
je kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgylésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezet
je törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezet
jét rendelet kiadásában az általa
rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
24. Cikk
(1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legf
bb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
a) alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát,
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés
alkotmányosságát,
d) a Kormány vagy az országgylési képvisel
k egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok
alkotmányosságát,
e) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerz
désbe ütközését, valamint
f) az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az alkotmányellenes
jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében
megsemmisítheti a nemzetközi szerz
désbe ütköz
jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos
törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésr
l, a
költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekr
l, az illetékekr
l és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók
központi feltételeir
l szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a
személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar
állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az
Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály
megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgylés, az országgylési képvisel
k
kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja. Az Országgylés, az országgylési képvisel
k kétharmadának
szavazatával, az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása
megsznéséig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(6) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, mködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza
meg.
VIII. Fejezet
A bíróság
25. Cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legf
bb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt büntet
ügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, valamint dönt a
közigazgatási határozatok törvényességér
l.
20
Tervezet 2011. 03. 08.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
a) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelez
jogegységi határozatot hoz,
b) a f
városi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésér
l az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköz
önkormányzati rendeletet,
c) bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésér
l az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköz
önkormányzati rendeletet.
(4) A bírósági szervezet többszint. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen közigazgatási és munkajogi
eljárásokra – külön bíróságok létesíthet
k.
(5) A bírói önkormányzati szervek közremködnek a bíróságok igazgatásában.
(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehet
vé teheti.
(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák
javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
26. Cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A
bírákat tisztségükb
l csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek
tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgylés választja. A Kúria elnökének
megválasztásához az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazata szükséges.
27. Cikk
(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró
hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során a 26. Cikk (1) bekezdését alkalmazni kell.
28. Cikk
(1) A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban
értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelel
, erkölcsös és
gazdaságos célt szolgálnak.
29. Cikk
Az ügyészség
(1) A legf
bb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremköd
jeként az állam büntet
igényét érvényesíti.
Gondoskodik a természetes személyek és a törvény alapján létrehozott jogalanyok jogait, az alkotmányos rendet,
valamint az ország biztonságát és függetlenségét sért
vagy veszélyeztet
minden cselekmény következetes
üldözésér
l.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,
d) a közérdek védelmez
jeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat.
(3) Az ügyészi szervezetet a legf
bb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.
(4) A legf
bb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgylés választja kilenc évre. A legf
bb ügyész
megválasztásához az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A legf
bb ügyész tevékenységér
l évente beszámol az Országgylésnek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
21
Tervezet 2011. 03. 08.
(7) Az ügyészség szervezetének és mködésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.
Az alapvet jogok biztosa
30. Cikk
(1) Az alapvet
jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvet
jogok biztosa az alapvet
jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvet
jogok
biztosa különös figyelmet fordít a jöv
nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok
jogainak védelmére.
(3) Az alapvet
jogok biztosát az Országgylés az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazatával, hat évre
választja. Az alapvet
jogok biztosa hivatali idejével megegyez
id
tartamra kinevezi helyetteseit. Az alapvet

jogok biztosa, illetve helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvet
jogok biztosa tevékenységér
l évente beszámol az Országgylésnek.
(5) Az alapvet
jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat és helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok
A helyi közhatalom
31. Cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok mködnek.
(2) A helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvet
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei
32. Cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz
c) önállóan igazgat,
d) meghatározza szervezeti és mködési rendjét,
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet
jogokat,
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik,
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelez
feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást
folytathat,
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékér
l,
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismer
címeket alapíthat,
j) a hatáskörrel rendelkez
szervt
l tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat,
k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttmködhet
más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, valamint
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) A helyi önkormányzat a feladatkörében eljárva
a) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(3) Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.
22
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) A helyi önkormányzat a határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követ
en
haladéktalanul megküldi az illetékes kormányhivatalnak. Ha a kormányhivatal a határozatot, illetve az önkormányzati
rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysért
nek találja, a kézhezvételt
l számított tizenöt napon belül
kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
A helyi önkormányzat szervei
33. Cikk
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képvisel
-testület gyakorolja.
(2) A helyi képvisel
-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képvisel
-testület elnökét a vármegyei képvisel
-
testület saját tagjai közül választja megbízatásának id
tartalmára.
(3) A képvisel
-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzat mködése
34. Cikk
(1) A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében kölcsönösen együttmködik. A helyi
önkormányzat részére kötelez
feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat a kötelez

feladat- és hatásköreinek ellátásához e feladat- és hatáskörökkel arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni
támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelez
feladatának társulásban történ
ellátását.
(3) A polgármester és a vármegyei képvisel
-testület elnöke az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi
felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is
elláthat.
(4) A Kormány a f
városi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly meg
rzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mérték
kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettség vállalásához a f
városi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását
írhatja el
.
A helyi önkormányzat megbízatása
35. Cikk
(1) A helyi önkormányzati képvisel
ket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenl
választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos
törvényben meghatározott módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képvisel
ket és polgármestereket az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint öt
évre választják.
(3) A képvisel
-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt
választás esetén a képvisel
-testület megbízatása meghosszabbodik az id
közi választás napjáig. A polgármester
megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képvisel
-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja a feloszlását.
(5) Az Országgylés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követ
indítványára feloszlatja az
alkotmányellenesen mköd
képvisel
-testületet.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
23
Tervezet 2011. 03. 08.
Közpénzügyek
A központi költségvetés és annak végrehajtása
36. Cikk
(1) Az Országgylés az egy naptári évre szóló központi költségvetésr
l és annak végrehajtásáról törvényt alkot. A
központi költségvetésr
l és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány
törvényben el
írt határid
ben az Országgylés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésr
l és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható
módon és ésszer részletezettséggel valamennyi állami kiadást és bevételt tartalmazniuk kell.
(3) A központi költségvetésr
l szóló törvény elfogadásával az Országgylés felhatalmazza a Kormányt az abban
meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgylés csak olyan központi költségvetésr
l szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az
államadósság mértékének növekedését.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények
enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelent
s visszaesése esetén, a
nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(6) Ha a központi költségvetésr
l szóló törvényt az Országgylés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány
jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, és az el
z
naptári évre a központi költségvetésr
l szóló
törvényben meghatározott kiadási el
irányzatok keretei között a kiadásokat id
arányosan teljesíteni.
37. Cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszeren, a közpénzek eredményes kezelésével és az
átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetésnek – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – biztosítania kell, hogy az
államadósság szintje ne haladja meg a megel
z
naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.
(3) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Kormány
az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt
eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megel
z
naptári év bruttó hazai terméke értékének
felét. Az államadósság szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.
A közpénzek védelme
38. Cikk
(1) A központi költségvetésb
l csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthet
szerz
dés
alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló
tevékenysége átlátható.
(2) Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság el
tt elszámolni a közpénzekre vonatkozó
gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell
kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdek adatok.
A nemzeti vagyon
39. Cikk
(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének
célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti er
források megóvása, valamint a
jövend
nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon meg
rzésének, védelmének és a nemzeti
vagyonnal való felel
s gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelent
ség nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti
célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel,
az értékarányosság követelményének figyelembe vétele mellett.
24
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerz
dés csak olyan szervezettel köthet
, amelynek
tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére
vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon és
felel
sséggel önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszerség és az eredményesség követelményei szerint.
40. Cikk
A közteherviselésr
l és a nyugdíjrendszer alapvet
szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható
hozzájárulás és az id
skori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik.
A Magyar Nemzeti Bank
41. Cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott
módon felel
s a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. A Magyar
Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke nevezi ki. A kinevezés id
tartama nem
haladhatja meg a Nemzeti Bank elnökének megbízatásából hátralév
id
tartamot.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységér
l évente beszámol az Országgylésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet
kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
Az Állami Számvevszék
42. Cikk
(1) Az Állami Számvev
szék az Országgylés pénzügyi és gazdasági ellen
rz
szerve. Az Állami Számvev
szék
törvényben meghatározott feladatkörében ellen
rzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás
gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami
Számvev
szék ellen
rzéseit törvényességi, célszerségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvev
szék elnökét az Országgylés az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazatával,
tizenkét évre választja meg.
(3) Az Állami Számvev
szék elnöke az Állami Számvev
szék tevékenységér
l évente beszámol az Országgylésnek.
(4) Az Állami Számvev
szék szervezetének és mködésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
A Költségvetési Tanács
43. Cikk
(1) A Költségvetési Tanács az Országgylés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi
költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közremködik a központi költségvetésr
l szóló törvény
el
készítésében.
(3) A központi költségvetés elfogadásához a 36. Cikk (4) és 37. Cikk (2) bekezdésében foglaltak betartása tekintetében
a Költségvetési Tanács el
zetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami
Számvev
szék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
(5) A Költségvetési Tanács mködésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
25
Tervezet 2011. 03. 08.
A Magyar Honvédség, a rendrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
A Magyar Honvédség
44. Cikk
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvet
feladata Magyarország
függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerz
désb
l ered
közös
védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius
tevékenység végzése.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerz
dés másként nem rendelkezik – az Alkotmányban és
sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgylés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi
Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkez
miniszter jogosult. A Magyar Honvédség
mködését a Kormány irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közremködik a katasztrófák megel
zésében, továbbá következményeinek elhárításában és
felszámolásában.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, mködésére vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rendrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok
45. Cikk
(1) A rend
rség alapvet
feladata a bncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az
államhatár rendjének védelme.
(2) A rend
rség mködését a Kormány irányítja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvet
feladata Magyarország függetlenségének és alkotmányos rendjének
védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok mködését a Kormány irányítja.
(5) A rend
rség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai
tevékenységet nem folytathatnak.
(6) A rend
rség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, mködésére vonatkozó részletes szabályokat, a
titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel
összefügg
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai mveletekben való részvételrl
46. Cikk
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres er
k határátlépéssel járó csapatmozgásairól.
(2) Az Országgylés a jelen lév
országgylési képvisel
k kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben
meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi
állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres er
k magyarországi vagy Magyarország területér
l kiinduló
alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.
(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres er
k (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az
Észak-atlanti Szerz
dés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidej tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgylésnek a
(3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi
hadmveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntésér
l.
A különleges jogrend
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
47. Cikk
26
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) Az Országgylés
a) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a
rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet
, fegyveresen vagy felfegyverkezve
elkövetett súlyos, er
szakos cselekmények (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) esetén szükségállapotot hirdet
ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgylési képvisel
k kétharmadának szavazata
szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi
Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgylés e döntések meghozatalában
akadályoztatva van.
(4) Az Országgylés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az id

rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt
elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot
kihirdetésének indokoltságát az Országgylés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan
állapítja meg.
(6) Az Országgylés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az
indokoltságát az akadályoztatásának megsznése utáni els
ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések
jogszerségér
l. E döntéshez az országgylési képvisel
k kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgylés nem mondhatja ki a feloszlását, és nem oszlatható
fel.
(8) Ha az Országgylés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli
állapot, illet
leg a szükségállapot megsznéséig meghosszabbodik.
(9) A feloszlott vagy feloszlatott Országgylést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a
köztársasági elnök ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgylés maga határoz.
A rendkívüli állapot
48. Cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgylés elnöke, az Országgylésben
képviselettel rendelkez
pártok képvisel
csoportjainak vezet
i, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási
joggal a Honvéd Vezérkar f
nöke.
(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgylés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(3) a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételér
l,
külföldi hadmveleti területén végzett humanitárius tevékenységér
l, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres er
k magyarországi, vagy az ország területér
l kiinduló alkalmazásáról, illetve
magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésér
l.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, melyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illet
leg törvényi
rendelkezésekt
l eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megsznésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgylés a
rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
49. Cikk
27
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rend
rség – és a nemzetbiztonsági
szolgálatok – alkalmazása nem elegend
.
(2) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgylés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar
Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági
elnök vezeti be.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekr
l haladéktalanul tájékoztatja az Országgylés elnökét. A
szükségállapot idején az Országgylés – akadályoztatása esetén az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgylés, illet
leg az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az
Országgylés – akadályoztatása esetén az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.
(6) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A megelz védelmi helyzet
50. Cikk
(1) Az Országgylés küls
fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében,
meghatározott id
re kihirdeti (meghosszabbítja) a megel
z
védelmi helyzetet, ezzel egyidejleg felhatalmazza a
Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez a jelen lév
országgylési képvisel
k kétharmadának
szavazata szükséges.
(3) A Kormány a megel
z
védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követ
en a közigazgatás, a Magyar
Honvédség, és a rendvédelmi szervek mködését érint
törvényekt
l eltér
intézkedéseket vezethet be. Az így
bevezetett intézkedések hatálya az Országgylés döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart, azokról a Kormány a
köztársasági elnököt és az Országgylés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
(4) A Kormány a megel
z
védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésekt
l eltérhet.
A váratlan támadás
51. Cikk
(1) A Kormány küls
fegyveres csoportoknak Magyarország területére történ
váratlan betörése esetén a támadás
elhárítására, illetve az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repül
készültségi er
kkel való
oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a
Kormány – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy
a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig – a támadással arányos és erre felkészített er
kkel – azonnal
intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésér
l haladéktalanul tájékoztatja az Országgylést és a
köztársasági elnököt.
(3) A Kormány az (1) bekezdésben szerepl
esetekben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésekt
l eltérhet.
A veszélyhelyzet
52. Cikk
28
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet
elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint
következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésekt
l eltérhet.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban. Az Országgylés felhatalmazást adhat a
Kormánynak a rendelet hatálya meghosszabbítására.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
53. Cikk
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megel
z
védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén bevezetett különleges
jogrendben az alapvet
jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított
alapvet
jogok kivételével – felfüggeszthet
, vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthet
fel, az Alkotmánybíróság mködése nem
korlátozható.
(3) A különleges jogrendet az arra jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgylés képviseli, Isten és ember eltti felelsségünk
tudatában, Magyarország els egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.
[az alkotmány végére az igennel szavazó képviselk nevei felsorolva, címek, rangok, párt és egyéb megjelölések nélkül]
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Magyarország Alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba.
2. A hatályba lépéshez szükséges átmeneti rendelkezésekr
l az országgylési képvisel
k kétharmadának
szavazatával elfogadott külön törvény rendelkezik