Autonómia: Duray úr a 10-ből már 5 év eltelt

2013.02.01.

Öt év telt el azóta, Duray tervezete hol van, ha a CA-é nem jó?

Durayt kérdezték, lenti írásból (2008):
És mi a véleménye a (Bósza autonómia) tervezetéről(2008)?

Duray(2008): Nyilvánvaló, hogy vannak benne olyan részletek, amelyeket erősen vitathatónak tartok, például az általa kijelölt területet említeném ezen a helyen. Ám ha létezik egy ilyen anyag, akkor nem démonizálni kell, hanem vitatkozni róla.

Bósza(2013-ban):
Nos Duray úr, 5 év telt el azóta, sem vita nem zajlott le, mert az MKP démonizálja a tervezetet, sem senki egyetlen tézisét a Commora Aula tervezetének nem cáfolta meg. A területi behatárolását sem tudta senki sem tárgyilagosan ellenvéleményezni, hogy rossz lenne. Sőt többször bizonyítottam miért jó ha a tervezetünkben, amit majd benyújtunk vitaanyagként a szlovák kormánynak, parlamentnek, minél nagyobb területet képzelünk, ahol az autonómia létrejöhetne. Erre nagyon alkalmas a Hodzsa-Bartha határ etnikai határ.

Ön milyen autonómiaformát tartana kívánatosnak(2008)?

Duray(2008):
Az autonómia az önrendelkezéssel függ össze, és az egyéni jogból származtatható, de közösségi jogként élhető meg. Az már szakmai kérdés, hogy milyen formáját szeretné elérni az adott közösség. Azt ajánlom mindenkinek, hogy figyeljen oda, mi történik Szerbiában, illetve Koszovóban, ugyanis az ottani kisebbségben élő szerbek által megfogalmazandó és a nemzetközi közösség által is várhatóan támogatott autonómiaforma lesz igazán mérvadó a következő években.

És ön tíz év múlva milyen autonómiát élvező szlovákiai magyar nemzetrészt látna szívesen(2008)?

Duray(2008):
Mindenképpen szeretném, ha olyan kombinált autonómiarendszer alakulhatna ki, amelyben a számbeli kisebbségnek is meglennének a maga kisebbségvédelmi testületei, és meglenne a nyelvhasználati jogokat védő összes jogi eszköz.

(forrás: Magyar Nemzet, Zsebők Csaba-2008 február)

Bósza 2013: Nos Duray úr 5 év már eltelt a tízből, mit tett le az asztalra? Ugyebár a válaszokat ismerjük, semmit sem. Azt mondta, a CA tervezetét nem kell démonizálni, a padtársai mégis démonizálják, ön sem mert velem leülni róla vitázni. de saját tervezetet sem készített. Mit akar Duray úr, a felvidéki magyarság teljes asszimilációját, várom a válaszait, de mellébeszélést kerüljük már, hét éve menekül előlem, Tőkés előtt befeketített, mindent meg tesz, hogy a CA tervezetéről ne induljon érdemleges vita, jobbat nem csinált, újból kérdezem mit akar?????
Újabb öt évet elherdáltunk. Pontosabban Ön és csapata, semmi mást nem csináltak, csak konferenciázgattak és segítség helyett, ahol megtehették keresztbe tettek nekünk. Miért is? Mert azt hitték, ha továbbra is jegelve lesz (az ígéretekkel ellentétben) az autonómiatéma, akkor Fico és pártja Önöket is beveszi a kormányba. Ez nem történt me, sőt az MKP a parlamentből is kiesett. Már 201-ben és most egy éve 2012-ben is felajánlottam, hogyha felvállalják és néhány autonómisták feltesznek a választási listájukra, akkor sokkal nagyobb eséllyel indulhattak volna a választásokon. Nem merték megtenni, mert féltek esetleg ez lehetne az akadálya (később a Ficoval történő tárgyalásokon) a kormányba kerülésüknek. Nos, aki nagy falatot szeretne, az általában koplalni fog. Ez történt Önökkel is, mindent akartak és a jussuk semmi lett. Még mindig képtelenek ezen változtatni, újabb egy évet elherdáltak, továbbra sem képesek az autonómistákkal leülni tárgyalni, nem vállalja fel a párt az autonómia ügyét. Mitől félnek, hogy emiatt nem kerülnek be a parlamentbe? Ez nem igaz, hanem pontosan az ellenkezője az igaz. Ameddig nem vállalják fel az autonómistákat, addig sohasem fognak már bekerülni a parlamentbe. Radikális megközelítés nélkül, nem lehet az asszimilációt megállítani, ez nem jelenti azt, hogy törvényeket kell sérteni, ellenkezőleg minden törvény adta lehetőséget ki kell használni egy békés autonómia küzdelem elindításához. Megfelelő tálalással el kell magyarázni a felvidéki magyarságnak miért fontos ez nekünk. meggyőződésem, ha ezt nem felületesen, hanem kellő megvilágosodással tesszük majd, akkor a szavaztok az MKP csak gyarapodni fognak és végre beindulhat egy békés megmaradási küzdelem. Eredménye az lesz, hogy az MKP is bekerül a parlamentbe és végre elindul a várva várt autonómia küzdelmünk is.

Duray: Bósza szervezetének betiltása a jogállamiság megcsúfolása

Duray: Bósza szervezetének betiltása a jogállamiság megcsúfolása
2008. 02. 04

Duray Miklós egymillió koronás kártérítést köteles fizetni a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) – így döntött a minap az egyik pozsonyi járásbíróság, miután a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Az első fokú ítélet szerint bocsánatot is kell kérnie kijelentéséért.

Az ügy hátteréről, Bósza János civil szervezetének betiltásáról, valamint a szerinte kívánatosnak tartott autonómiaformáról is beszélt Duray Miklós a Magyar Nemzetnek adott interjújában.


Egy bírósági döntés szerint Magyarországon Fábry Sándort simán le lehetett cigánygyűlölő rasszistázni. Ennek fényében hogyan értékeli a szlovák bíróság ítéletét?

Nem igazán számítottam másra, ugyanis Szlovákiában körülbelül lehet tudni, hogy a bíróság milyen ügyekben milyen ítéletet hoz. Mindig az kap megerősítést, aki a szólásszabadságot akarja korlátozni. Habár az utóbbi időben a magyar rendőri szervek részéről megfigyelhetők negatív tapasztalatok, jogtalanságok, esetenként bűnpártolás, azt azért nem tudom elképzelni, hogy Magyarországon megtörtént volna olyasmi, mint ami Szlovákiában Malina Hedvig ügyében.

A Malina-ügy, az ön elleni ítélet vagy Bósza János autonómiapárti civil szervezetének a betiltása után egyáltalán beszélhetünk szlovák jogállamiságról?

Szlovákiában egy kicsit minden más, mint amilyennek lennie kellene, az európai szokásoktól, magatartásformától ez az ország még cseppet messze áll.

Mikor születik meg a másodfokú ítélet, és mit valószínűsít?

Hogy mikor lesz, nem tudom, mert először meg kell kapnom írásban az elsőfokú döntést, ami után fellebbezhetek. Nehezebben tudom megítélni a másodfokot, mint amennyire biztos voltam a mostani ítélet kimenetelében. Lehet, hogy a következő körben a józan ész lesz mérvadó, ha mégsem, akkor a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulok.

Ám ha hasonló ítélet születik másodfokon, fizetnie kell. Át tudná utalni a egymillió koronányi kártérítést?

Nincs ennyi pénzem. Kölcsönt pedig aligha kapnék, mert elmúltam hatvanéves. Jelzáloghitelt pedig, talán érthető okokból, nem szeretnék felvenni. Így valószínűleg a magyarok társadalmához kellene fordulnom, hogy egy ilyen nagyságú bírságot segítsenek befizetnem. Ha azonban az európai emberi jogi bíróság a perben esetlegesen rám rótt kötelezettséget visszaítéli, akkor azt egy közalapítvány létrehozására lehetne majd fordítani.

A felvidéki magyarokat érő legutóbbi jogsértések közül nagy visszhangot kapott Bósza János civil szervezetének a betiltása. Mi erről a véleménye?

Hogy a szlovák belügyminisztérium Bósza civil szervezetének a bejegyzését visszavonta, azzal a jogállamiságot megcsúfolta. Az autonómiára való törekvéseket ugyanis legitimnek kell tekintetni, hiszen azok nem alkotmányellenesek.

Ezt tudomásom szerint az MKP egyik vezető politikusa sem fogalmazta meg így az utóbbi két hétben.

Én a Magyar Televízióban már hangot adtam ennek, várom, hogy ezen a héten adásba kerül. Az igaz, hogy szlovák médiumban még én sem szólaltam meg az ügyben, mint ahogy pártom más vezetője sem. Ám ha az MKP kinyilvánítaná a véleményét ebben az esetben, az politikai üggyé válna. Bósza megfelelően járt el, hiszen jogi úton próbálja megvédeni az igazát.

És mi a véleménye a tervezetéről?

Nyilvánvaló, hogy vannak benne olyan részletek, amelyeket erősen vitathatónak tartok, például az általa kijelölt területet említeném ezen a helyen. Ám ha létezik egy ilyen anyag, akkor nem démonizálni kell, hanem vitatkozni róla.

Ön milyen autonómiaformát tartana kívánatosnak?

Az autonómia az önrendelkezéssel függ össze, és az egyéni jogból származtatható, de közösségi jogként élhető meg. Az már szakmai kérdés, hogy milyen formáját szeretné elérni az adott közösség. Azt ajánlom mindenkinek, hogy figyeljen oda, mi történik Szerbiában, illetve Koszovóban, ugyanis az ottani kisebbségben élő szerbek által megfogalmazandó és a nemzetközi közösség által is várhatóan támogatott autonómiaforma lesz igazán mérvadó a következő években.

És ön tíz év múlva milyen autonómiát élvező szlovákiai magyar nemzetrészt látna szívesen?

Mindenképpen szeretném, ha olyan kombinált autonómiarendszer alakulhatna ki, amelyben a számbeli kisebbségnek is meglennének a maga kisebbségvédelmi testületei, és meglenne a nyelvhasználati jogokat védő összes jogi eszköz.

(forrás: Magyar Nemzet, Zsebők Csaba)