Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Autonómia: Elég volt a tétlen csodavárásból!

A médiafüvezéssel elbutított néphez szólanék.

2013.02.11.
Friedrich Schiller írta, hogy az idő háromféle dimenzióval rendelkezik: "lassan, késve közeleg a jövő, nyílsebesen száll a jelen, áll a múlt örökké mereven."
Vannak, akik változást szeretnének, hogy az a közeg, amiben élünk gyökeresen változzon meg. De, valójában félnek mindenfajta változástól. Azt vallják, jobb, ha minden marad a jelenlegi formájában. Akkor is, ha úgy rossz, ahogy van. S hogy miért? Mert ezt már ismerjük, és tudjuk, hogy akármilyen rossz, de túl lehet élni, vagyis ők túl szeretnék élni, minden megszerzett javukkal együtt. Még ennél is van egy rosszabb csoport, akik mégcsak gondolni sem mernek, hogy számunkra bármiféle kedvező változás beállhat. Ők azt mondják , a múltban a kárunkra elkövetett sérelmeink bármilyen embertelenek is voltak, a közönyünk és a bátortalanságunk segítségével, mondhatnám egy kis megalkuvással minden rossz átvészelhető. Ezért tartunk ma ott, hogy bizonyos dolgokról, amelyek fontosak lennének a számunkra mégcsak beszélni sem merünk. Ha közben mégis akad olyan, aki kimondja és el kezd küzdeni, mondjuk az alkotmányos azonos jogainkért és az ehhez szükséges közegért az autonómiáért, inkább az említett két csoportba tartozók lesznek az elsők, akik félelmünkben lehurrogják megfélemlítik és ellehetetlenítik őket. Még az államhatalom asszimilációs gőzhengerét is beelőzve, nehogy a hatalom gépezetéből valaki is az autonómisták közé sorolja a két megalkuvó csoportba tartozókat.

Wass Albert találóan, így ír a magyarokról: "Háromféle magyar van, egy részük kiszolgálja a hatalmon lévőket az odalökött koncért cserébe, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.. Másik fajta magyar, két lábra állva verekszik, védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
A harmadik csoport, a nép, se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Ez a nagy tömeg. Ez a nép."

A bátrakról azt képzeljük, ők azok, akik nem félnek. Pedig bátornak lenni nem azt jelenti, hogy az embernek megszűnik a félelemérzete. Bátornak lenni annyit jelent, hogy olyasvalamit teszünk, amit mindig is meg akartunk tenni, de eddig nem mertük. tisztában vagyok vele, hogy Duray, Csáky és a többi MKP-s politikus is ugyanazt akarja mint én, autonómiát Fölvidéken. Csupán egy lényeges különbség van köztem és köztük, hogy én megpróbálok a szerény lehetőségeim mezsgyéjén nemcsak beszélni az autonómia fontosságáról, hanem tenni is érte. Ezzel őket nem akarom ledegradálni, kevésbé elkötelezettebb magyarként jellemezni. Csupán a kritikáimmal bátorságra és tenni-akarásra szeretném ösztönözni azokat, akiknek az értékrendjük hasonló, mint az enyém.

Nyílsebesen száll a jelen, már 93 éve rohanunk az asszimilációs szakadék felé. A hatalmon lévőket kiszolgáló felvidéki magyar értelmiségiek az odalökött koncért cserébe és azok, akik semmit sem tesznek, meghúzódnak, értelmetlen pótcselekvésekben élik ki magukat, így kárhoztatják pusztulásra a felvidéki magyar nemzetrészt. A békés autonómia küzdelem helyett, ami a megmaradásunk egyedüli záloga, öndicsőítő írásokban élik ki magukat, frusztráltságukra és tehetetlenségükre így próbálnak kármentő módjára válaszokat adni. Így görbülnek tovább, mindent eltűrnek, miközben a soviniszta államhatalom gőzhengere tovább és egyre mélyebbre döngöl be minket az asszimiláció ingoványos talajába. Az ilyen értelmiségi, félember, gyáva ember. Várnak a csodára, s közben tudják, az csak azokat illeti meg, akik ki mernek állni a küzdőtérre.

Nekünk itt Felvidéken elegünk van az MKP és Híd megalkuvó politizálásából.

Az autonómia a megoldás!

Mi, felvidéki magyarok és Európa szabad polgárai, az eljövendő nemzedékek iránti felelősségünk tudatában, hitet teszünk a felvidéki magyar nemzeti közösségünk és Dél-Fölvidék önrendelkezése mellett.
További évtizedeink arra már nincsenek, hogy kivárjunk és várjuk a csodát ahelyett, hogy békés autonómia küzdelembe kezdenénk és így megállítsuk az asszimilációnkat a teljes elsorvadásunkat. Az elmúlt 93 éveben arányaikban egy harmadról, egy tizedre csökkentünk a többségi néphez, a szlováksághoz viszonyítva.

Elég volt a tétlen csodavárásból!

Elegünk van a szlovák soviniszták provokálásaiból

Elegünk van a 93 éve tartó asszimilációnkból

Elegünk van jogaink semmibevételével

Elegünk van autonómiajogaink revizionista köntösbe való öltöztetésétől

Elegünk van a Duna másik-felére való küldözgetésből

Elegünk van a szlovákság jobbik felének a hallgatásából

Elegünk van a felvidéki magyar intelligencia csűrös-csavaros intelmeiből, hogy miért nem szabad kérnünk az autonómiát

Elegünk van a farizeusi demokráciából, s a ránk kényszerített csendből, hogy minden jó, ahogy van

Elegünk lett a fejünk fölött köttetett háttéralkukból!

Elegünk lett abból, hogy korrupt politikusaink az asszimiláció szakadékába meneteltetnek minket

Őseinktől örökül kapott szülőföldünkön otthon akarjuk érezni magunkat. Ez a mi jussunk. Ragaszkodunk hozzá.

Szabadon akarjuk használni anyanyelvünket, nemzeti szimbólumainkat.

Dél-Fölvidéken legyen a magyar is hivatalos nyelv. Jogunk van hozzá.

Azt akarjuk, hogy a mi adónkat itt költsük el Dél-Fölvidéken minden itt élő nép javát szolgálja. Ne pedig északon az értelmetlen hegyi autópályákra költsék el a mi adóinkból befolyt pénzeket

Azt szeretnénk, hogy saját ügyeinket mi intézhessük.

Autonómiát akarunk. Mert az autonómia a megoldás a bajainkra. Szavatolja a megmaradásunkat az ezerszáz éves hazánkban.

Ebből nem engedünk. Küzdelmünket békés, demokratikus eszközökkel mindaddig folytatnunk kell, míg célunkat el nem érjük.

Önmagunkban, egyenként nem fogunk sikert elérni. Mindenkire szükség van.

Szólítjuk egyházainkat és a civil szervezeteket

Szólítjuk írástudóinkat, tudósainkat és művészeinket!

Szólítjuk politikusainkat! A felvidéki magyarság egyértelmű akaratának eleget téve dolgozzanak ki egy közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében. És attól el ne térjenek, tartozzanak bármelyik magyar párthoz.

Szólítjuk az időseket! Bölcsességükre és tapasztalatukra építhetünk.

Szólítjuk ifjainkat! Alkotó lendületük előre visz.

Partneri együttműködést keresünk a szlovákság jobbik felével

Ha kell vonuljunk az utcára, békésen tüntessünk az alkotmányos jogainkért és az ehhez szükséges autonómiáért. Nem mások ellenében, hanem azért, mert jogunk van az alkotmányos jogegyenlőségre.

Egy jogos ügy, amely annyi részre szakadt, ahány feje a tömegnek van, teljesen elveszti egyöntetűségét s így érthetetlenné és végrehajthatatlanná válik. Egy népnek az a legjobb, ha a döntéshozatali szervei, érdekképviselete egy felelős csoport kezében összpontosul, nem csalétekül, hanem a politikai szabadsággondolat és annak érdekében, hogy a jóhiszeműség és a becsületesség uralkodjon újból.

Egy saját magára, azaz saját köréből származó újgazdagokra hagyott nép saját magát dönti romlásba azoknak a pártharcoknak következményeként, amelyeket a hatalomért és méltóságokért való versengés valamint az ennek nyomában járó zavarok idéznek elő. A hatalommal való visszaélések szakadékot létesítettek a megélhetési politikusok és a nép vak ereje között úgy, hogy mindkettő elvesztette minden jelentőségét, mivel külön-külön mindkettő tehetetlen, akár a vak ember és a botja. A népnek igazmondó politikusokra van szükségük, hogy a szakadék felett a becsületesség érdekképviseleti hídját felépíthesse.


Kedves érdekképviseletünk, értelmiségiek és politikusaink. No, tessenek már felébredni !
Különben az önrendelkezésre ítéltetett Nép saját kezébe veszi sorsának irányítását és keresni fogja jussát, jogait a szlovák alkotmány és törvények keretein belül.

Az államhatalom igazi birtokosa a nép, nem pedig az erkölcstelen politikusok, sem a szavazatainknak köszönhetően átmenetileg a hatalmat birtokló állami szervek alkalmazottjai, szolgái. Nekik a népet kell szolgálniuk, nem pedig felettük uralkodniuk. Senkinek nincs joga a saját népét médiafüvezéssel elbutítani. Ha azt akarjuk, hogy a sorsunk jobbra forduljon a szlováksággal le kell ülni tárgyalni, de ehhez becsületes és tárgyalóképes politikusokra van szükségünk.

Pokolba a korrupt fehérgalléros politizálással, mert odavaló, onnan jött. Az óvatos(kodó) stílussal nem megyünk semmire. Az MKP és a Híd neszefogmegsemmi politizálása, a váltás tudományának a hiánya, csak a nemzetrész sorsáért nyafogó fehérgalléros entelektüellek tragédiája, nem pedig a felvidéki magyarságé. A felvidéki magyarság megmaradásának az ügye saját akaratában és bátorságában rejlik. A rosszat a nevén kell nevezni, az igazmondásnak és a tenniakarásnak pedig teret kell biztosítani. Csakis ez győzheti le a hazug politikusainkat és az elpusztításunkra törekvő sovinisztákat.


bósza jános örökös autonómista









Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:






Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona