Autonómia=magam akarom intézni a dolgaimat= önkormányzatiság

2008.10.29
A szlovákiai magyarok 85 százaléka úgy véli, hogy az őket érintő kérdésekben maguknak kellene dönteniük, derül ki a Fórum Intézet júliusban készített felméréséből. Az autonómia egyes formáit azonban sokkal kisebb arányban támogatják, a területi autonómia bevezetését 9,5, a kulturális autonómiát pedig 35 százalékuk tartaná megfelelőnek. A megkérdezettek 22 százaléka szerint semmilyen autonómiára nincs szükség.(Újszó nyomán)

Öllős: „A szlovákiai magyar közvélemény egy része tartózkodik az egyértelmű kijelentésektől az autonómia ügyében, mivel a kifejezés heves indulatokat vált ki a szlovák politikai elit körében. Ugyanakkor tartalmi szempontból szeretné“ - véli Öllös.
A politológus szerint a területi autonómia létrehozása Szlovákiában nagyon nagy problémákba ütközne. „A legnagyobb az, hogy a magyarok nem laknak összefüggő területen, ezenkívül az autonómia határait csak az egyes települések lakosainak egyetértésével lehetne kialakítani, ami oda vezetne, hogy a széleken a városok kimaradnának belőle - magyarázta Öllös. - Tehát akkor is nagy nehézségekbe ütközne, hameglenne a politikai akarat, ami nincs meg.“ A felmérés azt is megmutatta, hogy a magyarok nem hisznek abban, hogy a jelenlegi politikai helyzet kedvezne az autonómia létrehozásának. Mindössze 6 százalék vélekedik úgy, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet, 50 százalék pedig ebben egyáltalán nem bízik.

Lamp: „Elképzelhető, hogy az autonómia szó használata is közrejátszhatott ebben. Lehet, hogy ez azt jelzi, hogy az emberek az önrendelkezés és az autonómia között különbséget tesznek - mondta Lampl. - Ebben közrejátszhat, hogy az autonómia kifejezés rettenetesen túlpolitizált.“ Úgy véli, hogy a kifejezésre érzékenyen reagálnak a szlovákiai magyarok is, ezért a meglehetősen nagy, 22 százalékos elutasítás, 33,5 százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről. „Az nyilvánvaló, hogy a területi autonómiát a magyarok többsége nem tartja megfelelőnek“ - véli Lampl.

Fórumozói vélemény:

- 85 százaléka úgy véli
Névtelen | 2008. szeptember 25. csütörtök 02:56

"85 százaléka úgy véli, hogy az őket érintő kérdésekben maguknak kellene dönteniük", szóval jó lenne elmagyarázni az embereknek, hogy ez jelenti azt, hogy autonómia!!!


Névtelen | 2008. szeptember 25. csütörtök 10:20

A sajtó közvéleményformáló ereje nagy, még akkor is, ha napjaikban már egyre kevesebben olvassák a lapot. Érdekes lenne tudni, mi a véleménye az újságíróknak, ugyanaz-e, amit az újság sugall, vagy ez a tulajdonos óhaja.
Mindenképpen észre kellene venni, hogy egy ilyen jellegű változás nélkül (mármint a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű autonómia nélkül) területi megoszlásunk miatt is (nagy az "érintkezési felület" a többségi nemzettel, sőt, egyáltalán az országhatártól számított 50 km-en túl már csak nagyon kevés helyen beszélhetünk magyar többségű térségekről) nagyon erős asszimilációs veszteségnek vagyunk kitéve. Az emberek "meghunyászkodásán", amit személy szerint is így látok, esetleg ha ez tudna változtatni. Egyre több helyen és egyre több szituációban jelenjen meg a magyar nyelv. Hivatalokban (pl. ügyintézés az önkormányzatoknál, ami jelenleg is lehetséges, de nagyon kevés helyen élnek vele), de a magánszférában is, a vállalkozók (legalább a magyarok) is szíveskedhetnének a "stavebná firma" mellé odaírni azt is, hogy "építkezési vállalat". Semmi akadálya továbbá, hogy az egyébként magyarul kommunikáló felek írásban is a magyar nyelvet használják, még sem teszik ezt szinte soha. (lakáskérvényezés a helyi önkormányzatnál, vállalkozók üzletkötései, munkahelykeresésnél, stb.) Mindezen lehetőségeket az autonómia által intézményesíteni lehetne, pl. az adott területen nem megengedhető, hanem KÖTELEZŐ lenne pl. a boltban feliratokat a hivatalban útbaigazító táblákat, stb. elhelyezni, a bíróságok és egyéb állami hivatalok pedig ne csupán tolmácsot biztosítsanak, hanem az ügyben résztvevő felek választása alapján az adott nyelven folyjon le az eljárás írásban és szóban is (tehát ha legalább két magyarról van szó, ne feszüljenek egymásnak szlovák nyelven - habár nem hivatalosan és csupán szóban van erre még jelenleg is példa, de egyre kevesebb helyen és alkalommal). Mindemellett fontos lenne bevezetni a tanulók módszeres iskolai nevelését (alap és középiskolákban) az irányba, hogy ne féljenek az anyanyelvük mind szélesebb körű használatától. Véleményem szerint talán a magyar nyelv egyre több helyen és szituációban való intézményesített alkalmazása és az új generációk megfelelő iskolai felvilágosítása segítene visszaszorítani a "behódolási" kedvet. Természetesen a leírtakat nehéz (legalábbis jelenleg) lenne elfogadtatni a szlováksággal. De megmaradásunk érdekében mindenképpen erre kell törekednünk és egyre világosabban prezentálnunk a külvilág felé. Aztán ha bevezetésre kerünének, teljesen mindegy lesz, hogy nevezzük ezeket az intézményeket, szabályokat és törvényeket (autonómia, önkormányzatiság, önrendelkezés, stb.). Ha valakinek nem tetszik esetleg, ahhoz annyit, hogy minket ide senki sem telepített és túl régen itt élünk ahhoz (az uniós őshonossági elvek szerint is), hogy betolakodónak tekintsenek, tehát ez a mi földünk (akár csak a köztünk élő szlovákoké is). És ha mi, mint adott területen többséget alkotó csoport ezen feltételek mellett tudunk lojálisak maradni egy más nemzet által alkotott és uralt országhoz, akkor saját érdekükben el kell ezt fogadniuk. Ha pedig nem fogadják el, és mi erre lemondunk a jogos (lásd. őshonosság) és fennmaradásunkat szolgáló igényeinkről, akkor saját magunkkal szemben vagyunk hűtlenek, önmagunkat adjuk fel.
Remélem, a felvidéki magyarság nem ilyen. Én mindenesetre nem és nem is szeretnék ilyen közösségbe tartozni.


"MAGYAR VIRTUS"
Lowe | 2008. szeptember 25. csütörtök 11:19

A szlovákiai magyarok között a többségi lakosság előtti meghunyászkodás jelei láthatóak." - ezt a tapasztalatot szerezték a szlovákiai magyarokról a finnországi svédek kisebbségi szakértői, akik a 'vasabladet.fi' finnországi svéd kisebbség lapjában számolnak be erről.

"Számos magyar idegenkedik azon radikális csoportoktól, amelyek hajlandóak a barikádra menni, és nagyobb nyelvi jogokat követelni. A meghunyászkodó csoportok azt hiszik, hogy nincs értelme veszekedni egy olyan helyzetben, amikor a legtöbben amúgy is tudnak szlovákul. Úgy vélik, hogy a társadalmi béke sokkal fontosabb annál, minthogy minden helyzetben érvényesüljenek az emberi jogok. Finnországban olyannyira ismertek az ilyen fajta csoportok, hogy még köznapi nevük is van. Kushadóknak hívják őket. A radikálisabb csoportok szerint a magyarok nem tudnak kimenekülni a megaláztatásból, ha a központi, magyar intézmények – beleértve a magyar nyelvű napilapot, az Új Szót – a megalkuvó csoportok kezében vannak."
A lap véleménye: „Ez tényleg így van. Másrészt a szlovákiai magyarok túlzottan militáns magatartással sem érnek célt. A magyaroknak szükségük van segítségünkre, és nekünk az övékre. A kisebbségeknek világszerte segíteniük kell egymásnak".


Bósza: A Commora Aula polgári elvű autonómia-tervezete alkalmas a felvidéki magyarság bajainak az orvoslására. Nem etnikai alapú területi autonómáról van szó, tehát összhangban van az SK alkotmányával is, ami a polgári elvű együttélésre épül. A sokat vitatott témát, hogy kisebbségben vagyunk és nincsenek összefüggő területeink ez ebben az esetben (polgári elv) nem lényeges, mert nem magyar autonómiáról van szó, hanem közös, közösen a szlovákokkal, a rommákkal és az itt élő más kisebbségekkel hoznánk létre. Tehát a nemzetiségi arányok nem lényegesek, a közös területi autonómiához tartozhatnak olyan falvak is, amelyek akár tiszta (vagy nagytöbbségű) szlovák, vagy magyar nemzetiségű lakosság (polgár) lakja.
Egy asszimilációs folyamatot, sohasem egy terület neve állítja meg, hanem a területre ledelegált jogok, azok a jogok, amivel az ott élő polgárok élhetnek, használhatják mindennapjaikban.

A CA polgári elvű autonómia-tervezete, figyelembe veszi, hogy minden állampolgárnak joga van részt venni a közügyek intézésében, olyan rendszerben, amelyben minden állampolgárt ugyanazok a jogok illetik meg, a döntések pedig a többség akaratát veszik figyelembe, amelyeket az Európai Unió tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a közigazgatási autonómia-terület elősegíti, a mindenkori kisebbségi népek véleményét és jogait tiszteletben tartva.

A tervezet kinyilvánítja, hogy "Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük," 1. cikkely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának.

Továbbá, hogy a közös területi autonómia, azonos jogokkal és kötelezettségekkel minden ott élő állampolgára részére és Szlovákiának is előnyös megoldás a szlovák-magyar kiegyezés, megbékülés útján, a roma nép részvételével és nyelvi jogainak elismerésével.

Az autonómia tartomány kialakulása nem sérti a helyi állampolgárok meglévő önigazgatási rendszereit, a kisebbségi népek egyenjogúságát tiszteletben tartja, szlovák-magyar-roma, az összekötő állami szlovák és angol nyelv tanulásának biztositása által gyakorolt identitási és más jogait, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják.

Az autonómia tartomány önigazgatásának elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, annak területi integritásának tiszteletben tartásával fejlődnek, mivel az autonómia fogalma az önkormányzást, önkormányzatiságot, tehát hogy a saját dolgainkat mi szeretnénk intézni, nem pedig területi elszakadást jelent.

A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.

A polgári elv működőképességét az egyes nemzeti tanácsok garantálnák. Honföld Elnöke, illetve a Honföldi Magyar Elnök, Honföldi Szlovák Elnök és a Honföldi Roma Elnök, megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a szlovák, a magyar és a roma nyelv, illetve a tartományban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó előírások megsértése esetén. Tehát egy sohasem lehetne olyan törvényeket, rendeleteket életbeléptetni, amelyek bármelyik nemzetrészt diszkriminálnák. Ez a polgári elvű megoldás garanciát nyújtani azoknak a szlovákoknak is, akik kisebbségbe kerülnének egyes területeken. Tehát akárcsak egy más nemzetiségű szlovákiai polgár éljen olyan területen, ahol ő kisebbségben van, akkor is ugyanolyan jogokkal fog bírni, semmilyen formában nem lehet diszkriminálva, az őt körülvevő többségi népcsoport részéről, legyen az magyar, szlovák, roma, vagy más nemzetiséghez tartozó.

Az egész autonómi-tervezet ITT olvasható