Autonómia konferencia Budapesten - Csak a hivatalos megmondó emberek beszélhettek.

Duray úr álljunk meg egy mondat erejéig !!!

2010.09.19.
Ott voltam meghívott vendégként, a budapesti autonómiakonferencián, de nem szólalhattam fel, mert állítólag akkor Duray nem ment volna el és már minden időpont, felszólalási lehetőség ki volt töltve.

Egy erdélyi honfitársunk így reagált: Pedig hát a felvidéki Bósza Jánosnak egyértelműen ott lenne a helye és fel is kellett volna szólaljon!!! Engedjétek Bószát beszélni!!! (erdely.ma)

Csak az autonómia jogosságát hirdetem

Nem engedték meg, pedig csak tíz percet kértem és voltak személyek akik nem jöttek el és program szerint felszólalók lettek volna. Nem voltak jelen, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kárpátaljáról dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.
Tehát lehetőség volt, egyértelmű nem engedték meg, hogy bemutathassam az egyetlen egy felvidéki autonómia tervezetet.

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének – fogalmazott.

Mégsem mutathattam be az egyetlen felvidéki autonómia tervezetet.

Egy fórumozó így reagált:
Sok politikus, politikai párt tartja szükségesnek az autonómiát, az önrendelkezésünket. Eddig már eljutottak. Tervezet azonban csak egy van. A Bósza féle. A székelyeknek, a délvidékieknek, kárpátaljaiaknak van autonómia tervezetük. Pártok, politikusok által kidolgozottak. A Felvidéknek is van egy. A kidolgozóját azonban beteg embernek tartja mindenki. Érdekes, az átkosban is elmegyógyintézetbe zárták a kényelmetleneket. Hát ennyire mély ez a beidegződés? Szeptemberben a németországi Hunnia Baráti Kör egy autonómia konferenciát szervez a Polgárok házában Budapesten. A Felvidéket Duray fogja képviselni. Kíváncsi vagyok, hogy mivel fog odaállni a többi határon kívüli magyar közösségek kész tervezetei mellé. (Kartel a paráról)


Duray tegnap az autonómia konferencián, az állította, hogy a felvidéki magyarok nem akarják az autonómiát, szerinte a területi autonómiának nincs esélye. (Bósza: Sümszi-t akarunk, vagyis autonómiát) Az elmúlt húsz évet értékelve, hogy mi történt autonómia témában Felvidéken, csak a 94-es komáromi gyűlést említette. Egy szó, de annyit nem említett, hogy 2006 óta elindult egy mozgalom az autonómia békés kikövetelésének az erdekében. Egy szóval nem említette, hogy már van egy autonómia tervezet, pedig tud róla, a Nomos Regionlizmus polgári táruslás elnöke tisztségében még 2008 márciusában átadtuk autonómia-tervezetünket megvitatás gyanánt a kormányfő hivatalvezetőjének, aki a dokumentumot átvette és ígéretet tett arra, hogy informálni fogja Fico kormányfőt. Ez csak egy dolog a sok közül autonómia témában.

Úgy beszélt, mintha 94 óta semmi sem történt volna és csak ő az aki valamit újból elindíthat. Majd saját bevallása szerint ők voltak a hibásak, a 89-es látszat-rendszerváltók, hogy autonómia témában semmi előrelépés nem történt, de azért autonómistának tarja magát.
Duray részéről, mi ez, ha nem alázatoskodás, csúszó-mászó, álszent viselkedés, olyan tulajdonság, amit Isten is gyűlöl.
Az alázatoskodás egy rossz tulajdonság. Rossz, mert álságos, mert mást mutat, mint ami a valóság. Az öntelt, dacos, büszke, hiú ember szokott alázatoskodni, hogy megnyerje más ember jó tetszését, befolyását, ezt csinálta Duray is tegnap. Az alázatoskodó emberben nem alázat van, hanem túlzott önbecsülés, és ravaszság. Az ilyen ember számára az alázatoskodás, amely gyakran álszerénységben nyilvánul meg nem más, mint érvényesülési út ahhoz, hogy az önmagát dicsérje, duray esetében, hogy a húsz éves politikai befolyása megmaradjon Felvidéken, minden áron.
Duray beszéde a dac, a gőg, a keménység, a magabiztosság, a fölény, az önbecsülés, a nagyképűség, a büszkeség, érvényesülési vágy tipikus példája volt. Csak ő és senki más alapon agitált az autonómia ellen.

Ahogyan már írtam ott voltam meghívott vendégként, a budapesti autonómiakonferencián, de nem szólalhattam fel, mert állítólag, akkor Duray nem ment volna el.

Nagyon-nagyon belefáradtam már az állandó elutasításokba. Soha semmi mást nem akartam, jussunkat egy jogos megoldást a bajainkra, az asszimiláció ellen és az ezt megállítandó közegért az autonómiáért küzdöttem. Az eltelt 6 éveben több száz írást, autonómia tervezetet, tucatnyi békés tüntetést szerveztem és javaslatokat fogalmaztam meg, hogyan lenne nekünk jobb, csináltam rengeteg mást is.
Azt hiszem nálam már betelt a pohár, ma Duray autonómistának nevezte magát, közben az eltelt húsz év alatt minden megtett az autonómia ellehetetlenítése érdekében, de minimum nem tett semmit sem annak érdekében, hogy a felvidéki magyarság tisztában legyen e fogalom igazi értelmével. Ha ő igazi autonómista lett volna, akkor már 1998-ban mint MKP-s parlamenti képviselő nem egyezik bele az autonómia jegelésébe Felvidékem, cserébe azért, hogy az MKP politikusai odaülhessenek a húsosfazék mellé. Mert ugyanis ő ehhez aszisztált 1998-ban egészen a mai napig, abból a húsosfazékból él, ami a felvidéki magyarság vérével van tele. És lám-lám ma kijelenti ő autonómista. Ha én valaminek a híve vagyok, akkor küzdök annak sikeres megvalósítássért, ő ellenben, pont ellentétes tevékenységet folytatott minimum 15 éve a nem megoldott ágendából él, konferenciázgat.

Duray azt mondta ők a hibásak, hogy húsz év óta jegelik az autonómiát, de azért autonómistának tartja magát. Annyi féligazsággal és hazugsággal érvelt és mi még képesek leszünk elhinni neki, hogy most a civil szférában megválltja a felvidéki magyarságot. Aki ezt lenyeli és megemészti, annak jóétvágyat kívánok.

Ma azt mondja hurrá éljen autonómia, igaz hogy eddig semmit sem tettünk érte, de azért nem mi vagyunk a hibásak, hanem a Mariska néni és a Pista bácsi, mert nincs igényük az autonómiára. Talán nem pont fordítva kellett volna történnie, hogy neki mint a "legnagyobb felvidéki autonómistának" el kellett volna magyaráznia Mariska néninek és Pista bácsinak, mire jó az autonómia és miért kell érte békésen küzdeni. Húsz év alatt el sem magyarázták, húsz év óta nem küzdenek érte. De ma szégyenletes módon, hazug ember módjára azt állítja, ő autonómista, hogy az ég ilyenkor vajon miért nem képes ránk szakadni, ilyen nagy hazugság terhe alatt. Miért? Mert mi felvidékiek, ezt is megesszük, elhisszük, hogy ő most meg fog változni, ami nem igaz. A változás csak akkor fog megtörténni, ha Duray úr végleg visszavonul, elmegy nyugdíjba érdemeinek elismerése közepette.

Bósza János

A magyar kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit

A magyar kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit


2010.09.18. | MTI | Erdély Magyarország Budapest
Ajánlom másnak
A_magyar_kormany_tamogatja_a_hataron_tuliak_autonomiatorekveseit

* Kilencven éve gyászolunk!
* Zúgjatok, harangok
* A romániai ellenzék Tőkés fejét akarja
* Az ENSZ asztalán Székelyföld autonómiája
* Magyar-magyar vita az ENSZ előtt
* A román nemzet biztonsága forog veszélyben?

A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián.

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések - amelyek nem Budapesten születnek majd - olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének - fogalmazott.

A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó.

Balsai István, felidézve az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti.

A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot - mondta, hozzátéve: "ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk".

Lezsák Sándor

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség - jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog - mondta.

Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg - fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá - mondta.

Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani.

Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes - fogalmazott.

Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken - mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen.

A magyarság elterjedése a Kárpát-medencében

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos - tette hozzá.

Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban - vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem "meseszerű". Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni - fejtette ki.

Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni - fogalmazott a vajdasági politikus.

A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani.

A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők.

http://www.impulzus.ro/A_magyar_kormany_tamogatja_a_hataron_tuliak_autonomiatorekveseit/hirek/17158

Adalék az autonómia konferenciához:

Vélemények:
2010. szeptember 20., hétfő
Adalék az autonómia konferenciához:
A trianoni határmódosítás után, az elcsatolt részek autonómia törekvése lassan elfogy, elhalványul. Mi okozza ezt a folyamatot? Sokféle meglátásokat láttunk hallottunk Budapesten szeptember 18-án a Polgárok Házában megrendezésre került autonómia konferencián.

Egyetlen egy hozzászólaló adott irányvonalat és megoldást a kisebbségbe szorult nemzetrészek számára Wittner Mária országgyűlési képviselő személyében, aki a kettős állampolgárság intézményében látja a nemzet egyesülését, fennmaradását és lehetőségeit az Európai Unióban.

Menjünk sorjában:

Balsai István és Lezsák Sándor hasonló szólamban ígéretet tettek, hogy a határon túli magyarok autonómia törekvéseit támogatják, és nem felejtkeznek el róla. Az országgyűlés alelnöke a következőket mondta: „Ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk”.

dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár előadása élmény volt, megtudhattuk, hogy mi a valós történelmi oka annak, hogy a magyarságot miért nem „szeretik” a szomszédos népek. „Sokan már felrótták nekem, hogy a múltban élek és el kellene lépnem arról a határkőről, viszont aki nem ismeri a múltját, nem lehet sikeres jelene és jövője”- jegyzete meg.

Duray Miklós előadásában önmagával vitázva, folyamatosan belegabalyodott saját gondolat meneteibe és teljesen ellentmondó téziseket állított szembe, értelmetlen és érthetetlen szónoklatában a MOL-t és az OTP ill. a magyar nagytőke bevonulását hibáztatta a felvidéken előállt helyzetért. A felvidéki politikai elit csúfos bukását „gyónta” meg, ezt követően. Idézem: „Borúsan látom a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes!” Zárószavai dicshimnuszt zengett a délvidéki MNT-ről és Pásztor István-ról.

Ajánlom elolvasásra a felvidéki Bósza János írását a tények tisztánlátása végett, ami Durayt illeti:

„Autonómia konferencia Budapesten - Csak a hivatalos megmondó emberek beszélhettek” c.

LINK

Érdekes hozzászólalása volt és teátrális lelépővel zárt:

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke: „Mi nem felsőházat akarunk, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnénk! A képviselőházban jár a képviseleti jog.” Előtte kőkeményen megrótta a magyar szocialistákat öregestül – fiatalostul, csapolta az RMDSZ-t, kiemelt fontosságúnak tartotta Duray Miklós felszólalását, majd téves frázisokba bonyolódott a délvidéki magyarsággal kapcsolatban.

Pásztor István is „önkritika” arcpoétikájával nyitott, majd ezt követő energikus „beolvasás” következett a „béka s…e” kifejezéssel megtoldva előtárta a délvidéki magyarok sikertörténetét, ami az MNT illeti… ami az autonómiát illeti „Az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak, és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos vagyok!

dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke bemutatta kárpátalja történetét, autonómia vágyát és a megmaradásukért vívott kemény, de békés harcot.

Miről is szerettem volna beszélni a „kiválasztottak” után?

A „megmondható embereken” kívül más nem kaphatott szót, így csak az érem egyik oldala lett bemutatva a „pártokrácia” megszokott rendszerén belül. Így személyes beszámolóm elmaradt, bár megpróbáltam a szervezőktől szót kérni apellálva, hogy előző egyeztetéssel megígérték, hogy lehetőséget biztosítanak, e ígéretüket megváltoztatták időközben, hivatkozva az idő szűkösségére, de lehetőségem van írásos formában feltenni kérdésemet…

Szerettem volna bemutatni a délvidéki MNT választása körül kialakult visszásságokat, amelyek lassan országos botránnyá fajulnak és nem egy „sikertörténet” része és semmi köze nincs a délvidéki magyarok autonómiájához. Egyszerűsítve az MNT a VMSZ - autonóm politikai szárnya, amely magába kebelezte az egyházi vezetőket és civilszféra egy részét. Diplomás emberekkel takaródzik, viszont tudnunk kell, hogy a diplomás embereknek diplomájuk van és még egy munkahelyet, szereztek maguknak az MNT-ben, semmi többet. Tették ezt annak ellenére, hogy a délvidéki magyar értelmiség, aki hazájához és közösségéhez ragaszkodik, többször figyelmeztetett erre a visszáságra, mindhiába! (H)arc van! Jó nagy! (H=Hungary, de lehet Hungry)

Az MNT-nek semmi köze az autonómiához, ezzel becsapva a közvéleményt és a délvidéki magyar embert is (a katalánoknak legfelsőbb bírósága is van és teljes körű autonómiát, élveznek, ehhez képest csak az autonómia csírája az MNT, hangsúly a csírán van!)

Az MNT pénzelosztó szervezet, amely a Szekeres László alapítványon keresztül a szegény magyar adófizető állampolgárok pénzét osztja gazdag VMSZ holdudvarba tartozó szervezeteknek-érdekcsoportosulásoknak. Saját programjait – kampányait társfinanszírozza a Szerb Köztársaság költségvetéséből is. Mindenkor a Szerb törvényhozás alá van rendelve és semmilyen önrendelkezéssel nem bír! Véleményezhet, amit egyáltalán nem kell, hogy bárki is figyelembe vegyen…lásd Zenta, Csóka…A Leninizmus alapjait közvetíti, miszerint a materializmus haladó az ideológia romlandó. Teljességében a matéria bekebelezte az MNT-t.

Kanyarodjunk vissza az MNT választásokig. Elemezzünk. 2002-ben háromszázezer délvidéki magyarról beszélhettünk. Ma 240 000 magyar választópolgárt mondhattunk magunkénak, abból 138 000 ezren iratkoztak fel „kisebbségi magyarnak” ebből 76 287 voksot határoztak meg a „megmondhatók”, ami csak 25%-a NEGYEDE a magyar választóknak egy ÖTÖDE a délvidéki magyarnak! Hol itt a sikertörténet? A zsebben, a megmondhatók zsebébe és itt jelenik meg Lenin szelleme a palackból… Polemizálhatunk egy kicsit: a délvidéki magyarság hátat fordított a politikai elitének – és annak „autonómia törekvéseihez”, avagy elege van a nevében „félremagyarázó” politikusokból? Ugyebár mennyire legitim az MNT még-ha jogtudósok legálisnak is nevezik? Ez lenne a kisebbségi jogkiterjesztés vége?

Hab a tortán: Rodoljub Šabić adatvédelmi biztos folyamatosan jelentette a Nemzeti Tanácsok választására összeállítandó névjegyzék általi visszaéléseket és törvénysértéseket, ma már feljelentéseket is tett ez ügyben, hangsúlyozva, hogy Szerbiában nincs község, ahol nem éltek volna vissza helyzetükkel, törvényt sértve…

Még egy lépes Öszödhöz közelítve, Zentagunaras! Gondolom én, ez nem kíván kommentárt!

Youtube: http://www.youtube.com/watch?v=7pYMdYyww-8

Valyon a Fidesz MPP miért nem kötött együttműködési szerződést a magyar szocialistákkal a VMSZ mintájára a Szerb Szocialista Párttal? -Mert a Fidesz MPP-nek van ideológia tartása és nem materialista-Leni-ništa…

Személyesen elmodtam Wittner Máriának, hogy az ő elképzelése, -szerintem, a realitás talaján van. A kettős állampolgárság oldja meg a határontúli magyarság kérdését és biztonságpolitikai helyzetét a Kárpát medencében.

Fontos a magyar nemzetrészek együttműködése határon innen és túl ill. tömben és szórványban.

Magyarország soros EU elnöklő pozíciója lehetőségeket ad az elcsatolt területek önrendelkezési jogának biztosítására, amelyet a bekebelező államok békeszerződésekben mind ratifikáltak és folyamatosan fittyet hánynak rá! Amennyiben valaki merészelt is erre hivatkozni, az adott állam belügyébe való durva beavatkozás váddal sziporkáztak…A Katalán példa, élő példa és lehet követelni, nemcsak folyamatosan meghunyászkodni.

A határontúli eredménytelen magyar politikai elit okozza a határontúli magyarok elfordulását az autonómia koncepcióktól, viszont identitásának és gazdasági autonómiájának megőrzése alappillére a szülőföldön maradásnak és megmaradásnak.

Mit kell tenni? Csak annyit, amennyit a II. Vatikáni zsinat. Nyissuk ki az ablakokat, hogy a huzat kivigye az áporodott levegőt…

Margit Zoltán
http://margitzoltan.blogspot.com/