Menjek el Zsolnára, hogy lelövessenek, ezt tanácsolta egy MKP-s szimpatizáns
Ha az kell ahhoz, hogy a felvidéki magyarság végre a saját lábára álljon és képes legyen sorsa és ügyei irányítását felvállalni, akkor elmegyek és ott is elmondom, mi semmi mást nem akarunk csakis a jogegyenlőséget és az ehhez szükséges közeget, ahol mindezt a saját elképzeléseink szerint intézhessük, ami a szlovákoknak a születésüktől fogva adott és természetes. Tehát augusztus 12-re, 15:00 a zsolnai főtérre, városháza elé bejelentek egy békés gyülekezést, hogy elmondhassam ott is a pozsonyi beszédemet és elbeszélgethessek mindenről, őszintén és nyíltan az ottani szlováksággal. Tudom a szlovák nép nem soviniszta és nem gyűlöli a magyart, csak az egyes politikusaik velünk ezt szeretnék elhitetni, Tudom nincs mitől félnem, már jártam Zsolnán és a KN-es kocsim kerekét senkisem szúrta ki, mikor érdeklődtem merre is menjek szívesen adtak információt. Nem provokálni megyek, hanem amit Hlina is mondott Komáromban, el kell indítani a két nép képviselő között egy olyan békés vitát, amiből mind a két oldalról a soviniszta egyedekeket és a politikusokat ki kell iktatni és alulról építkezve vitázzunk, beszéljünk mindenről, ami minket érint.(BJ)
Már Thomas Mann is megmondta, Nehovorenie izoluje -A szótlanság elszigetel A beszéd maga a civilizáció. A szó, még az ellentmondó is, összekapcsolja az embereket. A szótlanság elszigetel.
Reč samotná je civilizácia. Slovo, aj protirečivé, spája ľudí. Nehovorenie izoluje.
(Thomas Mann)
2009.7.9.
Mikor Hlina Komáromi látogatásával kapcsolatosan hozzászóltam a para fórumában egy Tibor nevezetű nográdi illetőségű fiatalembert azt tanácsolta nekem menjek el Zsolnára agitálni az autonómia jogossága mellett, de ha lelövetnének akkor sorry, ő zenész.
Ezt írtam a parába:
Hlina miért kért
Bósza János, 2009, július 9 - 08:53
Hlina miért kért bocsánatot, azt a szlotának, ficonak, gasparovicnak és a többinek kéne megtenniük. Szép gesztus nem tagadom. Én kedden Pozsonyban jártam, a Hodzsa téren Hlinával ellentétben nem volt tribünöm, csak papírról olvastam el a mondókámat, mégcsak bocsánatot sem kértem a szlovákoktól azért, amiért .... nem is tudom hirtelen miért is kellett volna, mert a pofonokat mi kapjuk, így azt hiszem nem is volt miért. A toleranciát hirdettem és tiltakoztam az utóbbi két parlamenti nyilatkozat és törvény ellen. Csak páran voltunk, mert a hírt, hogy békésen a Hodzsa téren az elnöki palota elött tiltakozás lesz, egységesen az összes felvidéki média felsőbb utasításra a hír előtte, alatta és utánna is jegeli, jegelte. Visszatérve Hlinára ő esetében a felvidéki magyar médiák kivételt tettek előre nagydobra verték jön Komáromba bocsánatot kérni, mondhatnánk szép dolog ez megéri informálni a felvidéki népeket, hogy egy ilyen esemény lesz, de a pozsonyi Béke szökőkúti eseményt, ahol már konkrét a minket igazán érintő dolgokról volt szó (száz rendőr gyűrüjében), annak nem volt hírértéke? De igenis volt és ha előre a bugáérista és a duraysta és az un. semleges médiák egységesen nem rendelnek el gyalázatos módon hírzárlatot biztosan többen is ott lettek volna. Na igen a Jogegyenlőségér Magyar Polgári Pártnak nem szabad reklámot biztosítani, mert ez már konkurenciát jelent, még a Keszegh féle bumm.sk is aki az újszóban semlegességet hirdetett, még ő sem merte leközölni.
Nem mások bocsánatkérésében kell meglelni az igazságot, hanem az a saját akaratunkban, bátorságunkban és tenniakarásunkban rejlik, de azt úgy nem lehet elérni, ha még azokat is hírzárlat alá helyezzük, akik ő helyettük cselekszenek, ráadásul magyar a magyar diszkriminálja, akkor minek nekünk egy bocsánatkérés, ha mi magunkat sem vagyunk képesek békésen lerendezni. ( LINK )
* válasz
Gratulálok János,
Tibor, 2009, július 9 - 10:02
rakattintottam a honlapodra es latom, hogy a Honia-t Honfoldre mag Otčinara valtoztattad - talán az én kritikám alapján? :) (Emlekszel talan, hogy par honappal ezelott az onkielegitessel kapcsolatos szlovak Honia-aszociaciora hivtam fol a figyelmedet.)
Most is egy tanacsot szeretnek adni: ahogy elment Hlina Komaromba, ugy menj el Te Zsolnara (Žilina) egy kis beszedet tartani a kolcsonos megertes elvevel kapcsolatosan. Esetleg bocsanatot kerhetnel a 19. szazadi nemzeti elnyomassal kapcsolatosan. Szerintem az orszagos sajto folfigyelne rad es az esetleges megveretesed utan talan az europai mediak is.
No mit szolsz hozza, jo otlet nem?
Ha megolnenek Zsolnan, akkor sorry...
* válasz
gratulálok Tibor
noiro, 2009, július 9 - 14:22
hú de el voltak nyomva a 19. században, hú de! amennyire ezt sokan szeretik hangoztatni, úgy nem igaz teljesen!ha igaz lenne, akkor addigra a trianoni döntés értelmében a csehek kapják meg a Felvidéket és nem a szlovákok, mert addigra beasszimilálódtak volna(szavaiddal élve, be-elnyomtuk volna öket magyarnak).igaz, hogy voltak diszkriminatív döntések, de azok semmivel sem voltak rosszabbak a szlovákok mai diszkriminatív döntéseinél...
miért nem azt hozod fel inkább példaként, hogy az pl.elsö szlovák könyv Budapesten jelent meg(egy pozitív példa a sok közül)??
* válasz
Tibor mikor új
Bósza János, 2009, július 9 - 15:10
elolvastam a hozzászólásodat (többször is), csak egy végkövetkeztetésre tudtam jutni. Felkellett tennem egy kérdést, hogy valójában te negemet utálsz jobban, vagy önmagadat. Talán önmgadat, a te fajtád nem akarása, a mellébeszélés terhe alatt bizony nagyon nehéz bármihez is tárgyilagosan hozzászólni. Azt, hogy mit mondtam én Pozsonyban kedden aHodzsa téren és mit mondott Hlina Komáromban az (szerintem) tűz és víz, annyi volt a különbség. Én Pozsonyban konkrét dolgokról beszéltem, míg Hlina Komáromban azon kívül, hogy nyugalomra szólított fel minket, kioktatott minket mást nem is hallottam a szájából.
Hogy téged idézzelek, ha megölnek Zsolnán sorry, ezek vagytok ti, csak erre vagy képes, erősebb szavakat akartam használni, de közben rájöttem, hogy azt sem érdemled meg.
Egy lényeges dologban azonban a hírzárlattal, a mellébeszéléssel és hazugságaitokkal elértetek, hogy mégjobban meggyőztetek arról, hogy sohasem szabad feladni, mert a butaság, a megélhetési politizálás és az álérdekképviseletet folytató politikusok legyőzhetőek (már most reszkettek, ezzel a hírzárlattal csak ezt értétek el) és le is lesznek győzve, a történelem szemétdomján végzitek. Márcsak ezért is fontos egy olyan párt életrehívása, mint amilyen a Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt lesz. amelyik alulról fog építkezni és ténylegesen felvállalja azokat a témákat, amelyeket a tefajtád nem akar, nem mer, a poetek, Vojtechek, duraysta álszentek és az őket kiszolgálló talpnyalói képviselnek, nem mernek felvállalni. A zsírosbödön körüli üldögélés az a ti imázsotok.
Mi nagyon sokan vagyunk, minden márcsak idő kérdése.
Ha esetleg megöletnétek Komáromban, vagy Zsolnán, majd másoktól könyörögj kegyelemért, ők biztosan nem lesznek ennyire elnézőek, mint én vagyok.
* válasz
Tibor még annyit új
Bósza János, 2009, július 9 - 15:36
ha azt gondolod, hogy ijedős fajta vagyok, akkor most melléfogtál, ha lesz olyan válalkozó aki állja az összes költséget (tribün, szervezési költségek) elvisz Zsolnára, vissza is hoz, vagy hozat koporsóban, akkor elmegyek és ugyanazt elmondom, mint amit elmondtam Pozsonyban is kedden a Hodzsa téren . Aki szeretne magának jó reklámot, olcsó reklámot szrezni tessék, nekem nincs mitől félnem és a szlovákokat sohasem szidtam, csakis a polgári elvű együttélést hirdettem. Nincs mitől félnem. Szabad a terep kedves vállalkozók. Augusztus első felében megszervezhető,kirándulni nem megyek 15 éve már nem voltam, tehát szabad az időbeosztásom. Tibor, ha megszervezel egy beszélgetést a te régiódban is oda is elmegyek, már egyszer írtam neked. tehát a hunyó kedves Tiborkám nem én vagyok azokat máhol keresd, talán a környezetedben is van belőlük néhány túltáplált egyed.
Másról.
A bumm főszerkesztőjének küldött nyílt levelem:
Tisztelt Keszegh főszerkesztő úr. Tudna nekem logikus magyarázatot adni arra, hogy a Bumm.sk egy kétsoros hír formájában miért nem számolt be a pozsonyi békés tüntetés előkészületeiről és céljairól, miért ez a kettősmérce, vagy értelmes válasz helyett ,megint marad a csend, vagy a mellébeszélés. Hlinának előtte alatta és utánna is nagy média teret szenteltek, pedig semmi lényegeset nem mondott sőt....:
Hlina miért kért bocsánatot, azt a szlotának, ficonak, gasparovicnak és a többinek kéne megtenniük. Szép gesztus nem tagadom. Én kedden Pozsonyban jártam, a Hodzsa téren Hlinával ellentétben nem volt tribünöm, csak papírról olvastam el a mondókámat, mégcsak bocsánatot sem kértem a szlovákoktól azért, amiért .... nem is tudom hirtelen miért is kellett volna, mert a pofonokat mi kapjuk, így azt hiszem nem is volt miért. A toleranciát hirdettem és tiltakoztam az utóbbi két parlamenti nyilatkozat és törvény ellen. Csak páran voltunk, mert a hírt, hogy békésen a Hodzsa téren az elnöki palota elött tiltakozás lesz, egységesen az összes felvidéki média gondolom felsőbb utasításra (más logikus magyarázat nem létezik) a hírt előtte, alatta és utánna is jegeli, jegelte. Visszatérve Hlinára ő esetében a felvidéki magyar médiák kivételt tettek előre nagydobra verték jön Komáromba bocsánatot kérni, mondhatnánk szép dolog ez megéri informálni a felvidéki népeket, hogy egy ilyen esemény lesz, de a pozsonyi Béke szökőkúti eseményt, ahol már konkrét a minket igazán érintő dolgokról volt szó (száz rendőr gyűrüjében), annak nem volt hírértéke? De igenis volt és ha előre a bugáérista és a duraysta és az un. semleges médiák egységesen nem rendelnek el gyalázatos módon hírzárlatot biztosan többen is ott lettek volna. Na igen a Jogegyenlőségért Magyar Polgári Pártnak nem szabad reklámot biztosítani, mert ez már konkurenciát jelent, még a Keszegh féle bumm.sk is aki az Újszóban semlegességet hirdetett, még ő sem merte leközölni.
Nem mások bocsánatkérésében kell meglelni az igazságot, hanem az a saját akaratunkban, bátorságunkban és tenniakarásunkban rejlik, de azt úgy nem lehet elérni, ha még azokat is hírzárlat alá helyezzük, akik ő helyettük cselekszenek, ráadásul magyar a magyar diszkriminálja, akkor minek nekünk egy bocsánatkérés, ha mi magunkat sem vagyunk képesek békésen lerendezni.
Egyébként a honlapomon egy hozzászóló így vélekedett:
Le a kalappal Ön előtt Bósza úr!Csak csodálni tudom az erőfeszítéseit.Szintém elvárnám a magyar pártoktól, hogy kiálljanak Ön mellett a sajtótól pedig, hogy minimum támogassa ha más nem mint hírértéket a törekvéseit.Eljön még az az idő amikor ezek a dolgok természetesek lesznek mindenki számára.Kiváncsi lennék akkor hol fognak állni a mai szájhúzogatók? Sok sikert a továbbiakban, Üdvözlöm Önt.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó