Az autonómia albizottság

//levél az albizottsághoz!!
2012.05.09.
Tegnap az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését , ahol Csóti György, az albizottság fideszes alelnöke szerint:
""Aligha lehet vitatkozni azzal a megállapításával, miszerint "autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból". Azzal már sokkal inkább, hogy "a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik".
Felvidék esetében csínján kell bánni a jelzőkkel, pláne a "nagyfokúval". Az elmúlt évtizedekben ugyanis a politikai akarat éppen az autonómiatörekvések intézményesített elszabotálására, elfojtására irányult, s még a megújulófélben lévő MKP sem tudott határozottan letenni az asztalra egy átgondolt, nemzetközi jogi standardokkal és mintákkal alaposan aládúcolt korrekt autonómiamodellt. Amelyet aztán következetesen lehetne képviselni - alkalmasint az újonnan megalakult autonómia albizottság előtt is...""

Csóti úr nyíltan kimondta azt, amit már régóta tudni lehet, hogy az MKP-nak nincsen saját elképzelése autonómia témában, így autonómia tervezete sincs. A Commora Aula autonómia tervezete már 2007 óta létezik és ami a leglényegesebb ez egy megvalósítható tervezet, amit közös erővel még tovább lehetne tökélesíteni (már elküldtem Önöknek). De erre az MKP nem kapható, sőt úgy tesz, mintha ez a tervezet nem is létezne. Tovább megyek Csóti úr annak ellenére, hogy tudja, hogy ez a tervezet létezik, mert személyesen ott volt 2008-ban a Hódmezővásárhelyi KMAT tanácskozáson, ahol Tőkés úr mellett ülve átadtam a felvételi kérelmünkkel együtt a KMAT-ba a CA 2007-ben elkészült autonómia tervezetét, Tőkés úr vette át két példányban, az ott lévők megtapsolták az aktust és maga Tőkés úr nyilatkozott, hogy az ügyben hamarosan választ fogunk kapni. Várunk a válaszra a mai napig, de nem kaptunk. Nem értem Csóti úr ezek után, miért vár valamire, ami az asztalán van, kérem olvassa el a tervezetet, ha kidobta az interneten mindenki számára elérhető, sőt nemrég személyesen email formájában elküldtem az összes autonómia albizottsági tagnak. Erre az emailomra, ahol felajánlottam a segítségemet, sőt, hogy az autonómia tervezettel kapcsolatosan szívesen referálok az albizottság előtt, a felajánlásomra a mai napig nem kaptam választ.

feladó: János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett: katalin.szili@parlament.hu
dátum: 2012. április 20. 18:57
tárgy: Egyetlen2007 óta létező felvidéki autonómia tervezet
küldő: gmail.com

feladó: János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett: ferenc.kalmar@parlament.hu;
arpad.potapi@parlament.hu;
gaudi-nagy.tamas@parlament.hu;
szavay.istvan@parlament.hu
dátum: 2012. április 25. 9:22
tárgy: Fwd: Egyetlen2007 óta létező felvidéki autonómia tervezet
küldő: gmail.com

Csóti úr részéről minimum nem korrekt dolog eltitkolni a CA tervezet létét. Márcsak azért sem, mert a tervezetet a Fico vezette kormányhivatal is átvette még 2008-ban. Van róla írásbeli bizonyíték. Tudom a politika az érdekek mezsgyéjén működik és én ebbe a képbe nem illek be. DE!!! Kérdezem erre mit mondjon a fél milliónyi asszimilálódó felvidéki magyarság, mert az ígérgetésekből már nem kérnek, ma már konkrét tetteteket várnak el a politikusainktól, Önöktől is és minden felvidéki megélhetési politikustól is. Magukon múlik, hogy válasszanak kik is a kerékkötői a megmaradásunknak, vagy kik azok, akik mindent megtesznek és meg fognak tenni, hogy egy dél-tiroli típusú és polgári elveken működő autonómia terület létrejöhessen a polgári Európában.

Ezek után számomra teljesen érthetetlen, hogy az Önök albizottsága mit is akar. Egy létező tervezetet eltitkolnak, pontosabban Csóti úr eltitkoltatja, gondolom MKP-s javaslat alapján (elnézést, ha tévednék-de nem tévedek), akárcsak a személyem lejáratása árán is nemhogy segítenék a felvidéki autonómia törekvéseket, hanem keresztbe tesznek már lassan 5 éve mindennemű próbálkozásnak.

Most akkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium albizottságának Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága honlapján található bejegyzést hogyan kell értelmezni:
"Autonómia
A határon túli magyar közösségek megmaradásának zálogát a különböző autonómiaformák jelentik. Az autonómia által látjuk leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, ezért stratégiai célként tekintünk az autonómia különböző formáinak megvalósulására."

Nem értem, most mi a fontosabb dolog az MKP eddigi nemakaró politikájának a támogatása, vagy a már meglévő lehetőségek kiaknázása, tervezetek támogatása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az MKP nem egyenlő felvidéki magyarsággal. Mi fél millión vagyunk és fél millión akarunk magyarként Fölvidéken élni, de 20 év alatt 110 ezerrel csökkentünk. Az én három fiam mind a három a mostani népszámláláskor magyarnak vallotta magát, tehát rajtam és a családomon nem fog múlni a népcsökkenés. Az okokat a felvidéki magyar politikusok megalkuvó politizálásában kell keresni. Nem tudom megítélni, hogy Önöket vagy rosszul informálják a felvidéki valós helyzetről, vagy .... nos erre nem is merek gondolni.

Ha őszintén gondolják, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon és 20 év múlva már necsak mutatóban maradjon Felvidéken, akkor most és azonnal lépni kell, de azt ne az MKP-tól, az ő megalkuvó politizálásuktól várják, hanem minden tenniakaró kéztől, akik időt, pénzt nem kímélve és megtorlásokat is elviselve teszik a dolgukat.

Tehát az Önök részéről minimum korrektség az lenne, ha nem valótlanságot állítanának, hogy nincs a felvidéki magyarságnak saját tervezete, mert azt már 2007-ben Dunamocson a DFÖT alakuló közgyűlésén beterjesztettük és ott el lett fogadva. Az igaz az MKP azóta is ignorálja és minden módon megakadályozta, hogy a lakosság megismerhesse annak tartalmát. Céljaink megvalósításához kértük a Szülőföld Alap segítségét. El lettünk utasítva. Most akkor nem értem Önök és az MKP mit is akar? Autonómiát és megmaradást a felvidéki magyarságnak, vagy csak beszélni az autonómiáról és a népünk asszimilációját. A mi tervezetünk megállítja az asszimilációt, de az MKP nem létező tervezete és a tili-toli politizálásuk csak elmélyíti a problémáinkat. Engemet az MKP-ba nem vesznek be, mert mindent megtennék a párt megreformálásáért, így inkább minden módon befeketítik a nevemet és ahol tehetik lejáratnak. DE!!! Egy dologban a nemakaró politikusaink tévedtek, nem vagyok az a feladó típus, főleg akkor nem, ha tudom, hogy igazam van és az igazamat meg is tudom védeni, bizonyítani azt. A mi tervezetünk már megvan, csak tökélesíteni kell és küzdeni a megvalósításáért. Labda az Önök oldalán van, döntsék el kihez passzolják, azokhoz akik eddig a labdát szándékosan mellérúgták, lefeküdtek az ellenfélnek, vagy azokhoz, akik mindent megtesznek a győzelem érdekében. Puskás Öcsi ismerné a választ.
Barátival
Bósza János örökös autonómista

Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését

Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését

2012. május 09.
szd, Felvidék.ma

autonomia onrendelkezes felvidek

Az autonómia törekvések akkor lehetnek csak sikeresek, ha azok megfogalmazása felette áll a pártpolitikai érdekeknek - nyilatkozta Szili Katalin a Nemzeti Összetartozás Bizottság autonómia albizottságának az elnöke.

Amint arról korábban hírportálunkon már beszámoltunk, április 17-én a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága létrehozta az autonómia albizottságot, melynek elnöke Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi (szocialista) elnöke lett. Az albizottság paritásos elven működik: 4 kormánypárti és 4 ellenzéki tagból áll. Feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómiamodellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével.
Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését, mely után Szili Katalin elnök az MTI-nek a testület létrehozásának indokairól elmondta: a megalapítás apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták. E törekvések azonban akkor lehetnek csak sikeresek, ha azok megfogalmazása felette áll a pártpolitikai érdekeknek. Az albizottság elnöke a széles körű együttműködésben látja a testület munkájának értelmét, éppen ezért minden, a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, beleértve a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsot is. Fontosnak tartja az egyes európai autonómia-modellek áttekintését, de mindenkor azt kell szem előtt tartani, hogy "az autonómia kérdéséről nem lehet szemlesütve beszélni, tudni kell, hogy milyen törekvések mentén lehet közös eredőben megállapodni".
Ugyanakkor Csóti György, az albizottság fideszes alelnöke szerint jelenleg Európában nincs nagy fogadókészség a téma iránt, éppen ezért kiemelten fontos a szövetségesek keresése. Már csak azért is, mert - mint fogalmazott - mára szertefoszlott az az illúzió, hogy az európai vagy az euroatlanti integráció megoldja ezt a kérdést. Ennek legkegyetlenebb bizonyítékául közölte a brutális számot: 300 ezer fővel csökkent a magyarság száma az elcsatolt területeken 1991 és 2001 között.
Aligha lehet vitatkozni azzal a megállapításával, miszerint "autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból". Azzal már sokkal inkább, hogy "a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik".
Felvidék esetében csínján kell bánni a jelzőkkel, pláne a "nagyfokúval". Az elmúlt évtizedekben ugyanis a politikai akarat éppen az autonómiatörekvések intézményesített elszabotálására, elfojtására irányult, s még a megújulófélben lévő MKP sem tudott határozottan letenni az asztalra egy átgondolt, nemzetközi jogi standardokkal és mintákkal alaposan aládúcolt korrekt autonómiamodellt. Amelyet aztán következetesen lehetne képviselni - alkalmasint az újonnan megalakult autonómia albizottság előtt is...

szd, Felvidék.ma

Kapcsolódó cikkek

Autonómia albizottság alakultAutonómia albizottság alakult

Autonómia albizottság alakult

Autonómia albizottság alakult

2012. április 20.
Felvidék.ma

A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága keretében megalakult az Autonómia albizottság Szili Katalin vezetésével. Feladatuk a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása.

Potápi Árpád János, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a székely autonómia kérdése nem csak a székelyeken múlik, az egyik színtér Székelyföld, és további színtér Bukarest, Budapest, valamint Európa, és az Európai Unió. Ugyanakkor, ha az SZNT továbbra is ilyen hatékonyan képviseli ezt az ügyet, akkor az autonómia kérdése a továbbiakban nem kerülhető meg - értékelte, hozzátéve: számukra az egyetlen elfogadható eredmény a területi autonómia.
Csóti György (Fidesz) szerint ez az egész nemzet ügye, nem csak az anyaországé. Együtt kell harcolni a különböző autonómiaformákért, "csak az egységes fellépésnek van esélye Európában" - jelentette ki.
A szintén fideszes Hoppál Péter reményt látott arra, hogy az autonómia 5-8 éven belül megvalósulhat.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke azt mondta, egy kérdés van, tudnak-e közös hangon szólni, felsorakozik-e zászlajuk mögé az egész nemzet vagy sem. Reményének adott hangot, hogy ez a kérdés nem lesz a politika játszótere a választási időszakban.
Kalmár Ferenc (KDNP) kiemelte, hogy az SZNT a politikai küzdőtér fölé emelkedett, ezt a modellt kellene követni más külhoni területeken és a szórványban is. Az autonómia megvalósulására 10-20 éven belül mindenképpen lát esélyt - mondta -, jó felvetésnek tartva, hogy a román külügyi bizottsággal közösen tanácskozzanak erről a kérdésről.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki vendégként volt jelen a bizottság ülésén, úgy vélte: akár 1-2 éven belül dűlőre lehet vinni az autonómia ügyét. A magyar diplomáciának határozott stratégiával, nemzetközi fórumokon és Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokon "ki kell kényszerítenie ezt az autonómiaformát". Döntő jelentőségűnek nevezte azt, hogy politikai egység jöjjön létre a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának megvalósítása érdekében, és a kormány minden lehetséges eszközzel támogassa a székelyek szívós önrendelkezési küzdelmét. Kiváló alapot jelent a tavaly az Európa Tanács közgyűlése által Gaudi-Nagy és Kalmár Ferenc módosító javaslatának eredményeként a tagállamokban élő nemzeti közösségek számára biztosítandó területi autonómiát szorgalmazó 1832/2011-es számú határozat.
Szávay István (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem tekintik pártügynek, és örömét fejezte ki, hogy az autonómiatörekvések támogatását illetően "nagyjából" egyetértés van a parlamenti pártok között. Kifogásolta ugyanakkor, hogy nem látják a konkrét tettekben megnyilvánuló cselekvést a kormány, illetve a kormánypártok részéről. Szávay példaként hozta fel, hogy a kormánypárti képviselők április 16-án nem támogatták azon módosító javaslatát, mely a nemzeti örökségről szóló országgyűlési határozatba beemelte volna a kulturális autonómia fontosságát.

A Nemzeti Összetartozás Bizottsága április 17-i ülése során megalakította az Autonómia albizottságot, mely Szili Katalin elnökletével, nyolc fővel (négy ellenzéki és négy kormánypárti) kezdi meg a jövőben a munkáját. Feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómiamodellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével.

MTI nyomán,
http://www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/33546-autonomia-albizottsag-alakult

Ülésezett az autonómia albizottság

Ülésezett az autonómia albizottság

2012. december 20.
Felvidék.ma

A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága határon túli magyarok részvételével tartotta ülését, 2012. december 19-én.

Az albizottság tagjai a magyar Országgyűlésből: Dr. Szili Katalin (elnök, független), Csóti György (Fidesz, alelnök), Ékes Ilona (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz),
Szávay István (Jobbik), Kalmár Ferenc András (KDNP), Dr. Dorosz Dávid (LMP), Szabó Vilmos (MSZP).

Az albizottság feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómia modellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével. A Felvidékről Duray Miklós politikus-közíró és Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke vettek részt az albizottság ülésén.

Az autonómia albizottság szerint az etnikai konfliktusok legbékésebb, leghatékonyabb megoldásának eszköze az autonómia megvalósítása, ezt nagyon sok példa mutatja, ám a konfliktusok mögött sok esetben az adott kisebbségek autonómia törekvésének elutasítása áll. A legutóbbi népszámlálási adatokat is figyelembe véve autonómiát Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Székelyföldön, valamint a Tisza mentén, Szabadka környékén lehetne létrehozni.
Az ülésen a résztvevők meghallgatták Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadását a vajdasági autonómia helyzetéről. "Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez." - fogalmaztak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői.
3. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis régiókra (nem statisztikai) való átszervezését. A régiók kialakításánál vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat.
Az ülésen áttekintették az erdélyi autonómia törekvésekkel kapcsolatos polgári kezdeményezéseket is.