2010.02.22.
2010. február 22. hétfő, 08:15 | Lovász Attila
Miután a Mečiar által összetapasztott egységes magyar politikai reprezentáció kétfelé hullott, ezt követően pedig a nemzetmentés és a nemzetárulás közötti mezsgyét fogalmazzák meg sokan választóvonalként, Komáromban az autonomista Bósza János közölte, polgármester lenne.
Lelke rajta, állampolgár, a passzív választójog birtokosa, mérettessék meg. De azért az autonómiáról szóljunk egy-két szót.
Az autonómia nem más, mint önállóság, önrendelkezés, önkormányzat. Ennek különböző fokozatai a demokratikus államokban mindenütt jelen vannak, jogszabályok szintjén megfogalmazva, ki és miben autonóm, azaz ki és miben nem tartozik elszámolni senkinek, csakis „sajátjainak”. Szlovákiában az autonómia olyan szinteken van jelen, amiről ez ország polgárainak sejtése nincs. Autonóm a helyi önkormányzat, autonóm a megyei önkormányzat, autonóm pl. egy civil szervezet, de autonóm pl. falvak vagy városok szabad társulása is. Döntéseiben autonóm egy-egy vállalkozás tulajdonosa: amennyiben teljesíti a közteherviselés rá vonatkozó szabályait, egyetlen intézmény vagy kívülálló személy nem szólhat bele döntéseibe, elhatározásaiba.
Az autonómia tehát jó.
Sok mindenre jó.
Pl. arra is jó, hogy kiderüljön, egy-egy szervezet, közösség, netán népcsoport képes-e egyáltalán önerőből, saját döntéseinek és saját felelősségének felvállalásával az önállóságra. Ugye, a tisztelt Olvasó is gyakran kételkedett már abban, hogy képesek-e a volt keleti blokk nemzetei egyáltalán államokat igazgatni, mert esetenként nem úgy nézett ki. De kizárólag a szlovákiai magyarok közösségére vonatkoztatva bizony arra is jó lehet az autonómia, hogy kiderüljön, mennyire vagyunk közösség, mennyire vagyunk képesek egységes célokat, paradigmákat követve önrendelkező módon dönteni és cselekedni. Hát, megnézve néhány önkormányzat vagy néhány politikai csoportosulás vagy helyi kommunitás tevékenységét, bizony gyakran juthat eszünkbe, jó lenne az a fránya autonómia, de a Jóisten mentsen meg minket azoktól, akik az élére állnának.
Az autonómia Szlovákiában jelen van. Létezik a szlovákiai magyar közösségekben is. Egy-egy magyar többségű településen vajon nem autonóm-e a magyar ajkú lakosság? Saját maga juttatja a helyi önkormányzatba képviselőit, még a költségvetése sem a központi költségvetési törvény függvénye. Az adócentralizáció óta (immár öt éve) a helyiek személyi jövedelemadója az önkormányzat autentikus bevételi forrása, és senki nem szólhat bele, hogy Felsőröcsögő képviselőtestülete milyen prioritások mentén és mire költi a köz reá eső részét. Persze, abba se nagyon, mennyi pénzt képes kilopni, de most hagyjuk a büntetőjogi kategóriákat. Ha tehát a szlovákiai magyarok autonómiájáról beszélünk, nem árt tudni, hogy bizony nagyon jelentős kérdésekben bizony nagyon is autonómak lettünk. Az autonómiának, vagy önrendelkezésnek ezt a szintjét még Ficoék sem merték megfúrni, pedig „ide a rozsdás bökőt” – nagyon szeretnék.
Az autonómia területi és ezáltal politikai megfogalmazása viszont Szlovákiában egyelőre járhatatlan út. Nem azért, mert az rossz, hanem mert 1) a szlovákokkal sikeresen elhitették, hogy az autonómia az ő országuk ellen való áfium és 2) a magyarok nagy részével meg elhitették, hogy gyógyír ám ez minden gondunkra. Azt a tényt valahogy mindkét oldalon sikerült eltussolni, hogy az autonómia tulajdonképpen a korlátlan fennhatóság elleni gyógyszer – hazai viszonyokra lefordítva: az önmagukat államalakító nemzetként megfogalmazó szlovákok korlátlan fennhatósága mellett az adott területen élő magyaroknak adna mellérendelő viszonyban döntési jogokat, de a másik oldalon a számbeli kisebbségben élő szlovákoknak is ugyanezt garantálná. A magukat nemzetinek nevező szlovák politikusok éppen ezen akadnak ki: mi az, hogy a szlovákoknak döntési jogokat adna, hiszen azok itthon vannak, a többieknek kuss.
Ebben a hangulatban, politikai miliőben politikai, területi autonómiáról értekezni értelmetlen. Süketek párbeszéde. Egyébként meg, jó lenne honi magyarságunknál is a további jogbővítéseket megelőzően élni a létező jogokkal. Meg az önrendelkezés létező formáival, ha azoknak van nemzeti vetületük, márpedig Szlovákiában van. A jogcsorbítás ellen pedig lépjünk föl (jellemző példa a mindenki autonómiáját csorbító nyelvtörvény).
Ha nem ezt tesszük, akkor az autonómia szajkózása mellett könnyen az autotómia (öncsonkítás) hibájába esünk, de azért már ne másokat szidjunk.
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2010/02/22/az-autonomia-igen-hasznos-voltarol
Hozzászólások az Újszóból
Csak segíteni szolgálni akarok
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 02:01
Tisztelt H.
csak a kérdésekre válaszoltam. Egyébként területi autonómia, autonóm jogokkal felruházott terület lehet egy falu, város is. Erre sok példa van a világban. DE!! Ha megfigyelte az eddigi ténykedésem, a Hodzsa-Bartha határ alatt lévő területi autonómiáról szól, erre készült az autonómia tervezetem is, amit megkapott email levél formájában az összes parlamenti képviselő. Ja és kampányolni mindenki ott kampányol, ahol azt jónak látja és tud. Nekem nincs városi tévém, városi újságjaim közpénzből, mint Bastrnák úrnak, aki ott kampányol, igaz rejtett formában, de ezt tette négy éve is. Nem adtam el a lelekemet a gazasági lobbinak. Nekem minden lehetőséget meg kell ragadnom, hogy nézeteimet elmondhassam, hogy olyanok is, mint Ön erre reagálni tudjon, akár elutasító formában. Én itt is igyekszem a pozitívumokat megtalálni és a jövendőbeli programomba beilleszteni.
* válasz
Komarom nevunek; Neked az esz hianyzik az agyadbol...
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 01:59
Ha az usai feketek igy gondolkodtak volna,mint te akkor meg ma is rabszolgak lennenek.
* válasz
Vitázok
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 01:44
Kedves Komárom, én nem erőlködök, hanem véleménycserélek, vitázok, s főleg sokat tanulok a polgártársaimtól. Ha nem kérdezünk, válaszokat sem kaphatunk, ez ennyire egyszerű, jó döntésket pedig csak akkor hozhatunk, ha sok ember, s közte sok jóakaró véleményét meghallgatjuk. Én ezt teszem már négy éve, vitázok, hallgatok és jegyzetelek. Mindent ha lehet felrakom a honlapomra, a nézeteimet megosztom a közvéleménnyel.
* válasz
Komáromi vazekáim, nem
H | 2010. február 22. hétfő 01:30
Komáromi vazekáim, nem Komáromi autonómiáról ír ám itt Lovász Attila!!! Bósza János - tisztelt polgármester jelolt úr, pedig ne ezen a fórumon nyomja a kampánydumát! Vazekám, ez itt másról szól, és nem a Komáromi betliduóra vagyunk kiváncsiak!!! Vagy megvettétek magatoknak ezt a fórumot?
Autonómia igenis kell, de azt nem csak Bószának kell akarnia, azt minden szk-i magyarnak kell kinyilatkoznia és kovetelnie!!! S akié a kezdorúgás, azt úgyis mindig eltapossák, és feledésbe merul még a neve is!!! tehát ne sajátítsa ki senki magának mert "én Bósza János" pógármester jelolt majd megmutatom!!! Hajaj, már látom, abból itt autonómia nem lesz, se ilyen sem olyan!!!
* válasz
Bósza úr,ne
ZSAKI | 2010. február 22. hétfő 01:20
Bósza úr,ne haragudjon,Önnek gyermekei milyen iskolába jártak???
Egy ember egyenességéhez,tartásához hozzátartozik az is,hogy gyermekei is megmaradjanak magyarnak. Ne csak akkor legyünk magyarok,mikor dalolunk,meg hasznot remélünk,hanem akkor,mikor gyermekeinket iskolába visszük.
Nem az a zsidó,kinek nagyszülei,hanem kinek unokái is zsidók.
Ebben nem lehet kompromisszum.
* válasz
Cégek jönnek mennek
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 12:19
ha lesz egy jól irányítható csapat a városházán, az én célom ez, akkor egy újabb lehetőséggel biztosan élni fogunk és nem engedjük a markunkból kisiklani.
Tudja én tisztában vagyok a képességeimmel, mert tudom ez az egyedüli dolog, amivel támadni fognak, de
egy jó és becsületes polgármester sohasem arról híres, hogy mindenhez ért, hanem arról, hogy olyanokkal veteti magát körül, akik a városért hasznos és jó elképzeléseit megvalósítsák.
Tudja az igaz nincsen jogi végzettségem, de az élet rákényszerített, hogy az alapismereteimet ebben a tárgyban is tökéletesítsem, már írtam vezetői tapasztalatom is van 20 éves, nem szégyemlem azt sem, hogy a fizikai munkákból is nagyon sokat az élet megtanítatott velem, Tudja háromfajta klasszikus vezetői stílus létezik: autokratikus, demokratikus és laissez-faire (ritkábban anarchikus) vezetői. Az autokratikus vezető többnyire egyedül hozza döntéseit, utasít és parancsol. A demokratikus vezető gyakran hoz konszenzuson alapuló döntést, már a döntés-előkészítő folyamatba is bevonja a kollégákat. Az anarchikus vezetés jellemzője, hogy a csoporton belüli informális vezetők, azaz a hivatalosan nem kijelölt vezetők, hozzák meg a döntéseket, Maga szerint a mostani vezetés melyik csoportba tartozik? Maga szerint mi történik akkor, ha egy vezető úgy kerül a vezetői posztra, hogy ehhez a sikeréhez olyan vállalkozói körök segítették hozzá, akiket viszontzásképpen a döntéseibe, főleg a gazdasági döntéseibe be kell vonnia.
Na igen a mostani vezetésre a harmadik vezetési forma a legjellemzőbb. Maga szerint ez a jó nekünk, ez a legjobb Komáromnak, ez a polgár érdekeit erkölcsösen képviselni képes vezetői stílus? Biztosan nem. Én a másodikat a demokratikus módszert szeretném képviselni, tehát megkeresni azokat a szakembereket az egyes osztályok vezetői székbe, akik a legjobb tanácsokkal fognak majd ellátni, ami a városunk és polgáraink érdekeit fogják szolgálni. Minél több jóakarói fej vezethet el a közös sikerhez.
* válasz
suksözöl waze
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 12:14
suksüközöl, waze. És azt hiszed, te találtad föl az autonóm csibepörköltet. Szegény komáromiak:)))))))
* válasz
Az önrendelkezés nem zagyvaság
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 12:03
hanem azt jelenti, hogy saját ügyeinket mi szeretnénk irányítani. Ki szereti azt, hogy a saját konyhájában egy idegen döntsön arról ,hogy egy magyar ne a tejfölös csibepörköltös nokedli mellett döntsön, hanem a brindzás nokedlit főzze, mert a többségi nép azt szereti. Gondolom mindenki erre úgy reagálna fel is út le is út.
Ameddig a Pandóra szelencéjét nem nyissuk föl, addig nem tudjuk, hogy az Ön szavajárása szerint válaszoljak, hogy f.... van-e benne, vagy a szabad akaratunk, egy szebb világ reményében.
Én a másikra szavazok.
* válasz
Japán cég
komárom | 2010. február 22. hétfő 11:47
Jelen cég 1 éve volt itt a beruházások folynak más országban nekik megérte.Errol már lecsusztunk.Kár
* válasz
Lovász fölnyitotta Pandora, azaz Bósza szelencéjét
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 11:38
most már tele lesz itt fosva minden az ő és tompa hivei zagyvaságaival:((((((((((
* válasz
Igazad van "Zsaki". Valóban
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 11:37
Igazad van "Zsaki". Valóban a 20 év alatt mindig arról papoltak, hogy az idő nem alkalmas, nincs megfelelő politikai klíma meg akarat. Vagyis sorra elmulasztottuk a történelmi lehetőségeket. Sajnos a járási konferenciákon ismét olyanok szívárognak vissza a képviselő listákra, akik ezt elhitették az emberekkel. Tehát a folyamat folytatódik????. Nagyon kevés az a néhány felhívás amit Csáky próbálgat néhány felhívással, hogy ne féljünk magyarul beszélni. Nem is félünk "(egyesek)". De a többség?????!!!! De hol beszéljünk, ha sehol sincs garantálva, hogy ebből nem lesz gond. Mert a törvény lehetővé teszi??? De nem garantálja. Hol van az a kisebbségi törvény, amely biztosítja a nyelvhasználatot a kisebbségek részére a bürokrata egynyelvű hivatalnokokkal szemben. A szlovákiai törvények azok pozícióját erősíti akiknek szolgálni kellene, és azokat alázza meg akikeket szolgálnak, akik pénzéból a szolgáltatók élnek. A Bugár Béla vezette MKP 8 évig mindig alkalmatlannak találta az időt és a politikai klímát ahhoz, hogy a magyar (más kisebbségi) nyelvet a kisebbség által lakott területeken egyenrangúvá tegye az államnyelvvel. Ja és mi az államnyelv???? Záhorák, ruszinszkói, besztercebányai, zsolnai, mivel ezeken a nyelvjárásokon a szlovákok egymást sem értik. Mi legalább értjük a délvidékit, az erdélyit, a burgerlandit, sőt az affektáló pestit is.
Mikor lesz kisebbségi nyelvtörvény amely egyenrangúvá tesz? Mert az aszimiláció megállítója nem az lesz amikor megpróbáljuk megvenni pénzzel a szülőt, hogy magyar iskolába irassa a gyerekét, megvenni a vállalkozót, hogy kétnyelvű cégtáblát helyezzen ki (ja ezeket a pénzeket is meglopják mind a két oldalon), hanem az, hogy a nyelv egy olyan eszköz amelyet minden szolgáltatónak ismernie kell. Ez majd megtölti az iskoláinkat is gyerekkel , mert az anyanyelvelv ismerete hasznos lesz és nemcsak a nagymama és a szülők kedvéért kell - illik tudni magyarul.
Már nem is tudom hol olvastam, de akkor nem fogják magyarul mondani egymást köz a szlovák iskolába járó magyar gyerekek, hogy a magyarnak lenni miért szégyenletes.
Ez lehet az alapja az autonómia törekvéseknek is. Akkor a megyei önkörmányzatok határának megváltoztatását maguk a szlovákok fogják kérni, hogy megváltozzanak, és így kialakulhatnak olyan megyei területek, amelyek azonosulnak az ún. autonóm területekkel.
Jönnek a választások: melyik képviselet tűzi a zászlajára, hogy akár éhezve is, de megcsinálja. A magyarul tudók közül egy biztos nem. Ők már kimondták, vezérük meg bizonyított, hogy erre alkalmatlan. A másik eddig még nem mondott ki semmit.
Vagy várjuk meg Bósza Urat? Vagy a népszálálást, aztán akkor már világos lesz, hogy minek?
* válasz
Japán cég
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 11:23
Ha az a japán cég 2011-ben is le akar telepedni Komáromban garancia a korrupciómentességre, az eddigi nyíltságom és kitartásom. Az ügy korupciómentesen fog lejazlódni, mert ha nem és ha felmerül a legkisebb bizonyítható gyanu is, hogy bárkitől bármit is elfogadtam, vagy kértem volna, azonnal lemondok a tisztségemről. Ezt az igéretemet nyugodtan elmentheti.
* válasz
Ez amit a "polgármester
Komárom | 2010. február 22. hétfő 11:13
Ez amit a "polgármester leszek" kevés elképzelésnek elég
a megvalosítás a lényeg. Hoztam én is egy nagyon jo Japán céget hosszutávu beruházásra lett volna mód segitette volna városunkat, csak egy választ "mi a hasznom nekem ebből" kaptam amíg ilyen és ehhez hasonlo emberek vannak addig kár is ezekről beszélni.A város élére egy ütőképes közgaszdász való és a testületben is.
Sajnos ez nem igy van.A romákat ki kell telepíteni.
* válasz
Nemzeti önrendelkezési jogunkról sohasem mondtunk le
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 11:07
az időzítés a jogos jussunkhoz, a megmaradásunk egyedüli zálogához az autonómiához, a felvidéki magyar értelmiségiek miatt rossz. Mikor lesz jó? Amikor már nem lesz kinek kikötelni az autonómiát.
Egy érdekesség 1928-ból, pedig akkor sokkal rosszabb volt a helyzet:
Már 1928-ban a Csehszlovák parlamentben dr Törköly a Magyar Nemzeti Párt tagja magyarul ezeket mondta:
Mi magyarok a reánk vonatkozó békeszerződés intézkedéseit nem is fogadtuk el tiltakozás és ellenvetés nélkül. Tanunk erre a képviselőházi napló. Csak amikor bevégzett tények elé állított Trianon minket, akkor, anélkül, hogy nemzeti önrendelkezési jogunkról lemondtunk volna, alávetettük magunkat a köztársaság törvényeinek és becsületesen teljesítettük állampolgári kötelességünket még akkor is, amikor az állampolgársággal járó jogok részünkre nem lettek a legteljesebb mértékben kiszolgáltatva. Jól felfigyeltünk azonban arra a megítélésre, ami egyrészt Tű-sár volt miniszterelnök szájából, másrészt az államfő környezetéből hangzott el, és amely antidemokratikusnak, igazságtalannak és a köztársaságra nézve veszélyesnek minősítette az összefüggő területen lakó magyarságnak a köztársasághoz való csatolását. És ez alapon, de az alkotmányban is biztosított jog alapján a győztes részére is szükséges béke és nyugalom érdekében nem szűntünk meg és nem fogunk megszűnni soha békés és törvényes utón megkísérelni a csehszlovák hivatalos akaratot rábírni arra, hogy a trianoni békeszerződésnek szükséges, nyíltan, loyálisan és becsületesen történő megvilágítása, illetve tisztázása mielőbb megtörténjék, hogy ez irányban a hivatalos akarat tegye meg a szükséges lépéseket és adjon módotarra, hogy a magyarság nemzeti önrendelkezési jogát gyakorolja.
Most vagy soha gyakoroljuk és békesen követeljük a magyarság nemzeti önrendelkezési jogát, álljunk oda a rajtvonalra. Sokat kérek??? A bátorságunkért az utódaink dicsérni fogják tetteinket, gyáva nemakarásunkért csakis a kiátkozásra számíthatunk.
Az alkotmány nem tiltja az autonómia békés követelését, a többségi nép parlamentje, a hangos kisebbségi nép nyomása alatt elfogadja, azt amire jogunk van. A sorsunk magunkszerinte irányítására. Saját ügyeinket mi szeretnénk intézni és nem más mint az autonómia.
* válasz
Utolsó kettőnek
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 10:41
Ennyi, tűkeresésben kimerül a szabad akarat. Nyuga autonómia lesz és a szlovák parlament jóváhagyja.
Ahhoz,hogy egy jogos ügy sikeres legyen, először is oda kell állni a rajtvonalra.
Mi indíthatja el az autonómiatörekvések megállíthatatlan folyamát? A nép respektuma a tudás erejével, és őslakosi gondolkodásmód cselekedeteinkhez.
Tudásunk az eszközünk, a szív pedig legyen cselekedeteink motorja!
* válasz
igen munka is - Ajjaj, nesze
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 10:32
igen munka is - Ajjaj, nesze neked édes anyanyelvünk!!!!
* válasz
autonómialufo
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 10:26
tele van a tököm az autonómialufival. meg azzal, hogy hóbortos majmok ugatnak olyasmiről, amiről halvány sejtelmük sincs. Arról meg aztán végképp nincsen, hogy milyen módon, milyen eszközökkel akarna itt bárki a többségi nemzet akarat ellenére autonómiát teremteni. Jó tidni ugyanis, hogy bármilyen Szlovákián belüli autonómiát kizárólag a szlovák parlament szentesithet.
* válasz
Igen munka is
Bósza János | 2010. február 22. hétfő 10:03
a bummon is zajlik már egy hete a vita, onnan idéznék:
"Már a fórumban említettem, ha nyerek, egyik első döntésem az lenne, létrehoznák egy munkacsoportot (átcsoportosításokkal, a létszám nem növelése mellett)azzal a feladattal, hogy térképezzenek fel minden olyan lehetőséget, hogyan lehetne beruházókat Komáromba vonzani, elindítanák egy több nyelven íródó internetes honlapot, levekkel bombáznák, minden olyan potencionális beruházót, aki a közép-európai régióban szívesen beruházna. A már itt lévő vállalkozásokkal szoros munkakapcsolatot tartanák. Az ipari park mielőbbi létrejöttét támogatnám. Egyúttal kidolgoztatnák egy olyan hosszútávú elképzelést, ami a lehetőségeimből, adottságainkból, az infrastruktúránk valós állapotából kiindulva a legjobb beruházási lehetőségeket, a legjobb megoldások keresésére fokuszálnának. Maximálisan támogatnám a kis és közép vállalkozásokat rendszeres termékbemutatók, pl lehetne állandó kiállítás a termékeikből, s pl ha egy hivatos munkalátogatásra vendég érkezne a városba ennek a kiállításnak a megtekintése mindig a program része lehetne, sohasem lehet tudni alapon. Még van rengeteg elképzelésem, de minden detailt, megoldást nem szeretnék előre publikálni.
A romák kötelességben, törvényesség és az állampolgári jogok terén egyforma elbírálkásra számíthatnak. Bizonyos formában az un. pozitív diszkrimináció elvét alkalmaznám megfelelő garanciákkal párosítva. Az én fiamat is megtámadta három éve egy háromtagú csoport, elvették a mobiltelefonját, hiába tett feljelentést, a válasz az volt, hogy ne eröltesse a dolgot a telefonját sohasem kapja vissza.
Ha én leszek a polgármester minden szigorúan törvényes keretek között ki lesz vizsgálva. Bármilyen féle etnikai szinezetű atrocitásnak szigorú jogi következményei lesznek. Mind a két nyelv a város területén egyenrangú lesz. Az ehhez szükséges jogi formuláció az alk.tartalmazza."
* válasz
Az autonómia igen hasznos voltáról
Komárom | 2010. február 22. hétfő 09:56
Kinek hasznos,akik a bársonyos székben puffasztják a seggüket megint egy elmebajos.Polgármester lenne de minek Durayistábol már van elég.Minket normálisan gondolkodo embereket ki támogat az MKP vagy a HID vagy SAS.Nem autonomia munka kell az embereknek, megélhetés,és nem a pallos a fejük felett meg az exekutor.
* válasz
Tisztelt Lovász
ZSAKI | 2010. február 22. hétfő 08:57
Tisztelt Lovász Úr,teljesen igaza van abban,hogy a meglévő jogainkat sem használjuk ki,s nem igyekszünk a magyar nyelvet minél több helyen alkalmazni,elég csak végigmenni pl.Pozsony meg Komárom között/ahol az autósok többsége s a lakosság 90% magyar/,s megszámolni,hány kétnyelvű reklámtábla van.Először is saját sorainkat kéne rendezni.
Ön most relative kiállt az autonómia mellett,akkor miért nem lehet ezt minden sikon felvállalni? Miért nacionalista ,revizionista meg eszetlen,aki úgyszintén követeli az önrendelkezést számunkra? A politikusok egytől-egyig/mkp,hid/tudják,hogy a magyarság csak úgy marad meg a Felvidéken,ha saját kezében a sorsa,s akkor miért nem kezdenek erről felvilágositó munkát mind a szlovákok,mind a magyarok körében? Miért mindig az a válasz,hogy nem alkalmas a politikai légkör? Mikor lesz az kedvezőbb? Mikor már csak 300 ezer magyar lesz itt?
Netán fegyverrel kéne kiharcolni,mint a koszovói albánok?
El kéne inditani egy folyamatot,amiben fel lenne világositva az itteni magyarság,meg a velünk élő szlovákság,hogy mi csak szeretnénk egy kicsit magunkról is dönteni velük együttműködve,a béksség s a megértés jegyében.Kb. 50-50százelék magyar-szlovák területet kéne kialakitani a megbékélés jegyében.
S ha ez sikerülne, akkor a mostani politikusokat fenéken billenteni,mert egyik sem áll ki az autonómia mellett,mind megkapja a maga 3000euróját a semmiért, s az nekik elég.S felhagyhatnának azzal a bugyuta szöveggel,hogy az Unióban fölösleges az autonómia,nem alkalmas a légkör stb....
Igenis fogjunk össze mindnyájan,hogy még 20-30év múlva is legyen magyarság a Felvidéken/igen,Felvidéken,használjuk ezt a szavat is,nem hiszem,hogy pl. az erdélyi magyarok Erdély helyett Nyugat Romániát használnának stb../.
* válasz
Pionir
Névtelen | 2010. február 22. hétfő 08:43
Na nemhogy már elhisszük ezt a sületlenséget a járhatatlan útról!
Az úttörők nélkül az emberiség sehol sem tartana, mert járt utat a járatlanért mindig hadd el!
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó