Felvidéken a magyar nem turista

Az autonómia tüntetés bejelentve

Autonómia tüntetés szeptember 26-án

Már a székelyek is átvették a Commora Aula autonómia tervezetének a filozófiáját, vagyis csakis a közös autonómia megvalósítható a Kárpát medencében.
Idézet: Új elem, illetve erőteljesebb hangsúlyt kap az az SZNT-kezdeményezés is, hogy a székelyföldi románságot is be kell vonni az autonómiateremtésbe, hisz az ebben a földrajzi térségben élők önrendelkezéséről és nem külön magyar autonómiáról van szó.
Autonómiateremtés vagy egységbontás

2009.09.08.
A mai nap folyamán, az öregkomáromi városi hivatal iktatójába hivatalos levél formájában be lett jelentve a szeptember 26-i tüntetés. A törvény 5 napot ír elő, öt nappal a rendezvény előtt kell bejelenteni. A bejelentéshez azt a nyomtatványt használtuk fel, amit a július 7-i pozsonyi hodzsa téri nyelvtörvény elleni és az autonómiáért meghirdetett tüntetésünk alkalmával. A nyomtatványt a pozsonyi óvárosi hivatal küldte el nekünk, majd a bejelentés teljesítése után vissza is küldte, pecséttel és dátummal igazolta, hogy a törvényes feltételeket teljesítettük. A rendezvényt meg is tartottuk az óvárosi hivatal megbizottjának a jelenlétében.

Okulva a múlt évi inkorrekt hozzáállásból, a Baštrnák vezette városháza részéről, akik szándékosan kétszer is meghiúsították a békés autonómia vitáinkat a Klapka téren, a pozsonyi nyomtatványt használtuk a bejelentéshez. Már akkor is két héttel korábban jelentettük be a tüntetést, amire a városházának megfelelő ideje volt reagálnia, de ők ezzel ellentétben egy nappal a rendezvény előtt kértek pontosítást, amit meg is kaptak, a rendezvényt ennek ellenére betiltották, egy órával a kezdés után, azzal az indoklással, hogy nem teljesítettünk minden törvényes feltételt, ami természetesen nem volt igaz.

Most, hogy az effajta huzavonát elkerüljük, ugyanazt a nyomtatványt használtuk a bejelentési kötelezettségünk törvényes teljesítéséhez, amit a pozsonyi óvárosi hivatal küldött nekünk és azt kitöltve elfogadta, vagyis teljesítettünk mindenfajta törvényes feltételt a tüntetés lebonyolítása érdekében. A komáromi hivatalnak ugyanolyan formában, ugyanazokat a pontokat kitöltve adtam be.

Tehát előre kijelenthetem minden törvényes feltétel teljesítve lett, hogy a tüntetés megtartható legyen. Ha városi hivatal ennek ellenére megint megpróbálja megadályozni a rendezvényünk békés és a törvények adta keretek közötti lebonyolítását, akkor alkotmánysértő módon fog eljárni és akkor is megtartjuk a tüntetésünket, mert a törvények által előírt minden feltételnek határidőben eleget tettünk. A törvény csak bejentési kötelezetséget ír elő ezt teljesítettük.

A fejleményekről, informálni fogom a kedves olvasóinkat.

Bósza János

előzmények: Autonómia tüntetés szeptember 26-án

Székelyföldön nem tabutéma az autonómia

Székelyföldön nem tabutéma az autonómia. Felvidéki autonómistákat miért diszkriminálja a hazai, a saját magyar médiánk, Dél-Fölvidéken és Magyarországon is. Amit szabad a székelyeknek az Felvidéken továbbra is tabutéma. Kinek a parancsára történik mindez? Csáky, Duray és Bugár megparancsolták, hogy semmiféle autonómia Dél-Fölvidéken nem lehet, mert ez rontja az esélyeiket a következő Fico kormányba kerülésre.

Akkor pedig autonómia sohasem lesz Felvidéken, de magyar sem!

Igen ez az igazi ok amiért a mi autonómia tüntetésüket is hírzárlat alá vették. (2009.09.08, 15:00 BJ)

És mégis autonómia
2009.09.08. 09:43

Erdély Ma, 2009.09.07. Móresre akartak tanítani minket, magyarokat hangadó, soviniszta román politikusok a hét végén, s olyan hisztérikus vitaműsorokat sikerült produkálniuk, hogy a gyengébb idegzetű magyar ember elkezdett töprengeni, vajon melyik ajánlatot fogadja el: a románság számára határtalannak tetsző szemtelenségével tűnjön el a francba, azaz menjen Magyarországra, vagy telepedjék át Dél-Tirolba, Katalóniába — azokba a létező autonómiákba, melyekről, hála többéves felvilágosító tanfolyamainknak, még a román lélek ádáz harcosainak tudatában is megtapadt valami.


Szóval nyesték, aprították, gyalázták a magyart, főképp politikai vezetőit, akik e kis népet nem hagyják aggasztó mértékű gazdasági nyomorúságukkal foglalkozni, hanem olyan hóbortos álmokkal tömik fejüket, mint területi autonómia, parlament, székely zászló, címer, himnusz, önálló, nemzeti alapú politizálás, újraindított magyar egyetem stb. Hogy Vadim Tudortól Păunescun át Crin Antonescuig mit tudnak a kisebbségi létről, a történelem szeszélye folytán immár közel kilencven éve Romániához csatolt Erdélyről, ezen belül a Székelyföldről, egy-két mondat után kiderült. Semmit. De telhetetlen nagyromán álmaik úgy elvakították, hogy még ma is úgy gondolják, nekünk be kell érnünk azzal, amit ők nagy kegyesen nyújtanak. Mi meg az elmúlt évtizedek alatt, ha mást nem is, megtanultuk: mindenért meg kell küzdenünk: anyanyelvünk használatáért, gazdasági esélyegyenlőségünk megteremtéséért, óvodáinkért és iskoláinkért, közképviseletünkért, s most újabban azért is, hogy erőnket ne forgácsoljuk szét, hogy politikusaink végre felismerjék, a doktrínabeli különbségeket ki-ki hite, meggyőződése szerint megélheti, de ha fene fenét eszik is, kötelességük a nemzeti minimum mentén egységet kovácsolni. Az autonómia, az önrendelkezés, nyelvhasználat, iskolahálózat, közigazgatási reform ügyében Markó Bélának is azt kell mondania, vállalnia, amit Tőkés Lászlónak, Szász Jenőnek vagy Izsák Balázséknak.

Nem így volt ez eddig, s az a veszély leselkedik ránk, hogy a jövőben sem így történik. Az RMDSZ ugyanis ismét kormányra szeretne kerülni, s bár ma többet kimond, mint mondjuk tegnap, de az opportunizmus — mert erősen kell a hatalom — a vérévé vált. Pedig az elmúlt évek bizonyították, ami jó annak a szűk csoportnak, mely belehuppan a puha bársonyszékbe, az káros a közösségnek, az autonómia, az önrendelkezés ügyének.

Simó Erzsébet, Háromszék

Sztálin a székelyeknél

Az utóbbi időben tapasztalom, hogy sokak számára a meglepetés erejével hat Stefano Bottoni olasz történész Sztálin a székelyeknél című tanulmánykötetének felidézése. Ebben a neves olasz szaktekintély az 1952–1960 közötti időszakban létezett székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány (MAT) történetét írja le, részletes levéltári kutatómunka alapján.

Ennek a tényfeltárásnak számunkra rendkívül nagy jelentősége van, mert megvilágosodik az a történelmi keret, amelyben alig 50 éves távlatban Romániában létre lehetett hozni – törvényes, alkotmányos feltételek között – a tömbben élő székely- magyarság területi autonómiáját.

Máig is vitatott kérdés: ki, mikor és miért hozta létre a székelyföldi autonómiát 1952-ben?

Arra a kérdésre, hogy ki, viszonylag pontos válasz adható a dokumentumokban nyomon követhető tények alapján. Az biztos, hogy nem belső kezdeményezésről volt szó, se magyar, még kevésbé román részről. Ugyanis azt az alkotmánytervezetet, amely magába foglalta a MAT létét is, Moszkvában véglegesítették. Ennek a folyamatnak megkülönböztetett figyelmet szenteltek, már csak azért is, mert minden valószínűség szerint a végleges szöveget személyesen Sztálin hagyta jóvá.

A legfelsőbb szintű odafigyelés eredőjét Észak-Erdély II. világháború utáni hovatartozásában kell keresni, amikor is „a területért jogokat" elvet próbálták érvényesíteni.

Köztudott, hogy közvetlenül a háború befejezése után a román adminisztráció sietett beépülni Észak-Erdélybe, és ennek kapcsán sok törvénytelen megtorló túlkapásra került sor, lásd például a szárazajtai véres eseményeket.

Ezeket látva a szovjet katonai vezetés azonnal intézkedett, és a továbbiakban is fokozottan figyelt az erdélyi fejleményekre. Úgy gondolták, hogy a nemzetiségi kérdést is szovjet mintára kell megoldani. Így lett az akkori Románia – alkotmányában is rögzítve – többnemzetiségű ország, majd a Sztálin halála utáni években nemzetállam, ahol együtt élő nemzetiségek is léteznek.

Napjaink politikusai számára mozgósító erejű kell legyen az a tény, hogy a székelyföldi autonómia már létezett és ALKOTMÁNYOS keretek között működött! Esetünkben a területi autonómia intézményét mint már megszerzett jogot kell kezelni, amitől az akkori kommunista uralom megfosztotta az erdélyi magyarságot.

A mai, demokratikusnak mondott rezsim csak azért nem helyezi vissza jogaiba az autonómiát, mert az erdélyi magyar politikai elit nem követeli ezt olyan hangerővel, amire egész Európa odafigyeljen.

Maholnap húsz év telt el a rendszerváltás óta, de a területi autonómia ügyében nem történik semmi, vezető politikusaink puhány, cselekvésképtelen magatartása miatt.

Nemrég az egyik RMDSZ parlamenti képviselő sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „Azok, akik az autonómiareferendumot kezdeményezik, nagyon jól tudják, hogy nem lehet azt megszervezni a jelenlegi törvények szerint. Úgy vélem, hogy a nemzetközi válság idején mind a polgármestereknek, mind a községek vezetőségének sokkal fontosabb gondjai vannak az illető referendumnál. Szerintem azok, akik ki akarják használni ezt a pillanatot, nem csupán felelőtlenek, hanem kissé alávalók, mivel pont most nincs türelmük várni".

Az ilyen önfeladó, ráadásul sértő megnyilatkozás csak elodázza az autonómia kérdésének napirendre tűzését.

Ha most nem követeljük vissza nyomatékosan az önrendelkezés jogát, történelmi lehetőséget mulasztunk el, könnyen lehet, hogy örökre.

Legyen intő példa Marosvásárhely nemzetiségi helyzetének gyors változása vagy az az összevont támadás, amely az utóbbi időben a Székelyföld ellen szerveződött és amelynek fókuszában most Sepsiszentgyörgy áll.

Vajon a fent idézett képviselő nem figyelt fel a hagymakupolás templomok gyors elszaporodására, vagy arra az erőfitogtató katonai keretre, amelyben a hargita-kovásznai ortodox érsekség tizedik évfordulóját ünnepelték a napokban, Csíkszeredán?

Nem győzzük hangsúlyozni: az autonómia ma létkérdés a Székelyföld és áttételesen az erdélyi magyarság számára! A cél elérésének érdekében maximális erőbedobással alkalmazni kell minden lehetséges eszközt és minden módszert. A siker nem marad el, ha az erdélyi magyarság egységesen lép fel és maga mögött érzi – mint védőhatalmat – az anyaországot.

Egy dolgot nagyon fontosnak tartok megjegyezni: továbbra is demokratikusan és békés úton akarjuk megvédeni jogainkat és nemzeti identitásunkat.

Az erdélyi székely-magyar nacionalizmus lényege, hogy nem szecesszionista, azaz nem célunk az elszakadás. A mi nacionalizmusunk befogadó és nem kirekesztő.

Az erdélyi magyarság pozitív nacionalizmusa nélkül már elveszítette volna történelmi önazonosságát, nyelvét, kultúráját, egyszóval magyarságtudatát.

A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a bölcs mondás. Ennek szellemében elő kell venni sürgősen az 1952-es alkotmányt, ki kell jelölni azokat a részeket, amelyek a MAT-ot törvényesítették. Az így megszerkesztett dokumentumot legalább román, angol, francia, német és magyar nyelven sokszorosítva mind belföldön, mind Brüsszelben ismertetni és terjeszteni kell. Fel kell hívni a világ figyelmét arra a gazdasági elmaradottságra, amelyben a magyarlakta régiók vergődnek Románia többi megyéihez képest. Gazdasági érvekkel nehéz megmagyarázni, hogyan jutott a Székelyföld ebbe az állapotba. A nagyobb autonómia keretében el kell érni, hogy az itt megtermett vagyonból minél több maradjon helyben.

Az autonómia az erdélyi magyarság előrehaladásának biztosítéka. A jelenkori világgazdasági válság átmeneti jelenség, de az autonómia és benne a magyar egyetem léte örök érvényű.

Tudatában vagyunk annak, hogy jogos követeléseink itthon oldódnak meg, de az Európai Unió az a fórum, ahonnan világgá kiálthatjuk kiszolgáltatott helyzetünket.

Az elkövetkező napokban sürgősen, időpon-tokhoz kötött cselekvési tervet kell összeállítani. Ehhez jó támpont lehet dr. K.E. ugyancsak a Népújság hasábjain megjelent véleménye.

Szabó László
Népújság
http://erdely.ma/autonomia.php?id=57580&cim=sztalin_a_szekelyeknel

Az autonómia és a hírszerzés

A következő időszakban Székelyföldön erősödni fog az autonomista diskurzus — jelentette ki tegnap George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője parlamenti szakbizottsági meghallgatását követően. Az ülésen a hét végi székelyudvarhelyi nagygyűlésről is szó esett: Cezar Preda, a bizottság elnöke szerint a testület arról érdeklődött, veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot „a székelyek demokratikus megnyilvánulása". George Maior elmondta: számításaik szerint az autonomista diskurzust a következő időszakban a politikai és választási körülmények erősíteni fogják, korábban is jelezte a hírszerző szolgálat bizonyos fokú aggodalmát ezzel kapcsolatban.

Háromszék
http://erdely.ma/autonomia.php?id=57546&cim=az_autonomia_es_a_hirszerzes