Az autonómiát csak Csáky és Duray akarja

2009.2.1.
Elvileg nem ellenzi a kisebbségi önkormányzatiságot, ha az ott élő szlovákoknak is biztosítva lesznek a jogaik.

2009. január 31. szombat, 10:21 | kocur
Pozsony
|

Elvileg nem ellenzi a kisebbségi önkormányzatiságot, ha az ott élő szlovákoknak is biztosítva lesznek a jogaik. A tisztán magyar nyelvű iskolák szerinte diszkriminálják a magyar gyerekeket, ezért a reáltantárgyakat szlovákul kellene oktatni. Dušan Čaplovič, kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes.

A köztársasági elnök visszaadta az oktatási törvény módosítását, amely a kétnyelvű földrajzi megnevezéseket tartalmazta. Mit ajánl e téren a Smer képviselőinek: szavazzák meg még egyszer vagy ne?
Azt ajánlom, hogy tanulmányozzák át az elnök hozzászólásait és indoklását, miért adta vissza egészében a módosítást. Ezt a képviselőknek maguknak kell megítélniük. Az egész probléma szerintem csak annak a következménye, hogy nem lett elfogadva a Kormány Kisebbségi Tanácsának tavalyi júniusi határozata, amelyben a kétnyelvűség megőrzését ajánlottuk. Ha ezt a minisztérium elfogadta volna, ma nem lenne semmilyen gond, s a módosításra sem lenne szükség. Ugyancsak elkerülhettünk volna mindenféle homályos megfogalmazást, és a 2002-2006 közti gyakorlatra való hivatkozást.

Ön hogy szavazna, ha képviselő lenne?
Még az első jóváhagyás előtt indítványoztam volna, hogy legyenek eltávolítva a nem egyértelmű részek, és a módosítás világosan mondja ki a kétnyelvűség – tehát az anyanyelv és a hivatalos nyelv – megőrzését.

Nem káros ön szerint, ha politikusok foglalkoznak egy ilyen kifejezetten pedagógiai problémával, s azt, hogyan szerepeljenek a helységnevek a tankönyvekben a kartográfiai törvény alapján akarják eldönteni, amelynek semmi köze az oktatáshoz?
Ám éppen az MKP-s képviselők próbálták módosítani a törvényt, ami nem sikerült, és máris gond lett. Itt tulajdonképpen az egyik törvény szól a másik ellen. Én csak azt tudom megismételni, hogy a Kormány Kisebbségi Tanácsa határozatot fogadott el az ügyben, s ez nem csupán a magyar, hanem valamennyi kisebbségi iskolára vonatkozott.

Az utóbbi időben újra előkerült az autonómia témája.
Čaplovič-interjú: a magyarok jól emlékeznek Horthyra
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. február 1. vasárnap, 15:58 | kocur
Pozsony
|

Az utóbbi időben újra előkerült az autonómia témája. Nem gondolja, hogy az olyan témák, mint a kétnyelvű helynevek vagy az alternatív oktatás csak erősítik a magyar kisebbség azon akaratát, hogy az őket érintő ügyekben nagyobb legyen a döntési joguk?

Azt gondolom, hogy Szlovákiában az autonómiát esetleg néhány MKP-s politikus akarja, de nem a kisebbségi magyarok. Jó áttekintésem van arról, mi a helyzet a magyar kisebbség berkeiben, azért is, mert a menyem magyar nemzetiségű. Az emberek jól emlékeznek arra, mit éltek meg Dél-Szlovákiában, amikor a területet Horthy seregei tartották megszállás alatt.

Tény, hogy az autonómia fogalmát Szlovákiában általában a területi autonómiával kötik össze, és a Fórum Intézet nemrégi felmérése kimutatta, hogy ezt csak a szlovákiai magyarok 5%-a támogatja. De ugyanazon felmérés keretében a megkérdezettek 85%-a támogatta azt, hogy a magyarok nagyobb mértékben dönthessenek az őket érintő ügyekről. Ennek ellenére az autonómia fogalma Szlovákiában tabunak számít. Miért?

Számomra nem gond beszélni róla. Akkor azonban indokolt, hogy hasonló önkormányzati rendszerek alakuljanak az egész EU-ban: Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Írországban.

Miért kellene ilyesmit bevezetni más államokban? A saját problémáinkat a saját országunkon belül kellene megoldanunk, nem?

Ha ilyen rendszer 1918-tól működött volna Magyarországon, amikor még 300 ezres szlovákság élt ott, amelyet később a Horthy- majd a Kádár-rendszer nem tizedelt volna meg, most a kölcsönösség elve alapján mi is bevezethetnénk valami hasonlót.

Nem igazságtalan, hogy a szlovákiai magyarokat, akik Szlovákia teljes jogú és lojális állampolgárai most valami olyasmiért büntessék, ami évtizedekkel ezelőtt történt Magyarországon?

Senki sincs büntetve. A szlovákiai magyarok egyszerűen nem akarják ezt. Az autonómiát esetleg Csáky Pál vegyész- és Duray Miklós geológus-mérnök akarja, s a mérnökök gondolkodásával szemben ezen a téren komoly fenntartásaim vannak.

Elvileg azonban támogatná a kulturális és oktatási önkormányzatiságot?

Bizonyos mértékig ez már létezik is. Hiszen a kisebbségi önkormányzatoknak joguk van iskolákat alapítani és irányítani azokat.

Čaplovič-interjú: Bugárral vagy Simonnal jobb lenne
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. február 1. vasárnap, 17:30 | kocur
Pozsony
|

Čaplovič: Nagyon nyílt leszek. Ha Simon Zsolt vagy Bugár Béla lenne az MKP elnöke, megtennék. Mindketten jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepségén, s a mijavai emlékműnél és múzeumnál is. Csáky azonban soha nem ment oda. Ez itt a gond.

Helyesen látom, hogy sokkal kritikusabb a Csáky Pál vezette MKP-val, mint Bugár Béla idején volt?

Egyértelműen.

Miért?

Mert hiányolom az együttműködésre és kommunikációra irányuló igyekezetet, és ez nagy különbség a múlthoz képest.

Az önök kormányában azonban szintén van egy párt, amelynél hiányzik a hajlam az együttműködésre, s talán háromszor annyira, mint az MKP esetében.

Én a saját pártom nevében nyilatkozhatok, amelynek többsége van, s nem jelent számára gondot megszavazni bármit. Az MKP-n belüli változásokat egyre inkább és egyre kritikusabban szemlélem.

S pont ez a probléma. Bár az SNS kisebbségben van a kormányban, a hatása óriási. A kisebbségi témában teljesen domináns.

Ahogyan a Csáky-szárnyé az MKP-n belül.

Nagy különbség van azonban abban, hogy Slotának hatalma van. Jól szemlélteti ezt a tankönyvek példája. Annak ellenére, hogy a Smernek többsége van a kormányban, a kisebbségek számára is elfogadható álláspontjukat nem sikerült érvényesíteni, mert az SNS-es oktatásügyi miniszter egyszerűen elutasítja azt.

Nem mindig sikerül véghez vinni mindent, amit elhatározunk, bizonyos esetekben kompromisszumok kellenek. De ebben a konkrét esetben biztos vagyok abban, hogy győz a józan ész, és sikerül megőriznünk a kétnyelvűséget. Más megoldás nem létezik.

Nemrég rendkívül kritikusan nyilatkozott a Kárpát-medence kifejezéssel kapcsolatban. Röviddel ezután érdekes dolog történt – a belügyminisztérium elutasította egy civil szervezet bejegyzését, mert nevében tartalmazta a Kárpát-medence kifejezést, noha ilyen döntést a törvény nem indokol. Úgy véli, hogy helyes, ha az állami szervek politikusok véleménye alapján döntenek, nem pedig a törvények alapján?

Ez azonban sehogy sem függött össze az én kijelentéseimmel. A Kárpát-medence, mint földrajzi megnevezés rendben van, semmi kifogásom ellene. A gond azzal van, ha geopolitikai értelemben használják.

Miért?

Azért, mert a történelmi kontextusból kiderül, hogy a Kárpátmedence kifejezést az egységes magyar politikai nemzettel kapcsolatban használták. Ez a probléma.

De hiszen valamilyen szinten létezik olyan, hogy egységes magyar nemzet. A különböző országokban élő magyar közösségeknek közös a nyelvük, kultúrájuk, ami együvé tartozást ad.

De ezt a Kárpát-medencén belülre behatárolni manapság elfogadhatatlan.

De hiszen ez tény: a magyar nemzet a Kárpát-medencében él. Mi ebben a gond?

Az, ha ezt geopolitikai megnevezésként használják. Ezzel egyszerűen nem értek egyet. Nincs hozzá jogom?

Természetesen van. Mi csak azt szeretnénk, ha megmagyarázná az álláspontját.

Azért, mert ezt a fogalmat Nagy-Magyarország megfelelőjeként használják. És ezt mondom mindenütt, ahol járok: Horvátországban, Romániában, Szerbiában – nem kell félniük, mert mi nem fogjuk megalakítani KözépEurópa vagy a Kárpát-medence szlovák képviselőinek fórumát, noha szlovák képviselők léteznek és működnek Szlovákia határain kívül is.

Miért gond, ha ezt mások megteszik?

Azért, mert ott a parlamentnek és kormánynak osztanak ki feladatokat.

A magyar parlamentnek és kormánynak. Miért probléma ez?

Azért, mert Csáky úr egy önálló ország képviselője. Budapestre kell mennie ahhoz, hogy megoldjon valamit? Hiszen előterjesztheti a szlovák parlamentben.

Komolyan gondolja, hogy a szlovák parlament a jelenlegi helyzetben foglalkozna ilyesmivel?

Ha azt mondaná, hogy gond van a tankönyvekkel vagy az iskolákkal? Miért ne?

Hiszen ezeket a gondokat azok a politikai erők okozták, amelyeknek ma többségük van a parlamentben.

Ezek a problémák régóta itt vannak. Én voltam az, aki megakadályozta, hogy a Kormány Kisebbségi Tanácsa határozatot fogadjon el arról, hogyan diszkriminálták Csáky Pál alatt a többi kisebbséget a magyar javára. Pedig diszkriminálták. Belépésem előtt például a kisebbségi iskoláknak járó 8%-os megemelt normatívát csak a magyar iskolák kapták. Mi ezt kiterjesztettük az összes kisebbségre. Ma nincs a tanácsban semmi gondunk, minden olajozottan működik. Az sincs kimutatva, mennyi pénzt ad ez a kormány a kisebbségi múzeumokra, beleértve a magyart. Tehát én azt mondom, keressük azt, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Én minden értelmes magyarral vagy szlovákkal együtt tudok működni, de nem az ostobákkal. Slota ugat, de nem harap. Csáky nem ilyen.


Ján Kubiš volt külügyminiszter távozásakor azt mondta, míg olyan emberek lesznek a politikában, mint Ján Slota, a szlovák–magyar kapcsolat nem lesz jó.
Čaplovič-interjú: Slota ugat, de nem harap
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. február 1. vasárnap, 18:21 | kocur
Pozsony
|

Ján Kubiš volt külügyminiszter távozásakor azt mondta, míg olyan emberek lesznek a politikában, mint Ján Slota, a szlovák–magyar kapcsolat nem lesz jó. Mit gondol erről?

Azt, hogy ez a kapcsolat akkor sem lesz jó, amíg olyan emberek lesznek a politikában, mint Németh Zsolt.

Itt azonban újra az a különbség, hogy míg Slota a kormányban van, Németh ellenzéki.

Viszont a külügyi bizottság elnöke, ami a külügy terén a 2. legmagasabb tiszt a miniszter után.

2002 előtt a külügyminisztérium államtitkára is volt, Pozsony és Budapest kapcsolata mégsem volt olyan rossz, mint ma.

Hogyhogy nem? Az akkori kormányfő egy budapesti tárgyalásról úgy ment el, hogy bevágta maga után az ajtót, és utána négy évig nem találkozott a két miniszterelnök. Ezt az SDKÚ kezdte, nem mi.

Tehát úgy véli, hogy 2006 előtt ugyanolyan rossz volt a kapcsolat, mint ma?

Nem volt olyan, mert azáltal, hogy az MKP a kormány része volt, nem kötött folyton bele ebbe a témába, és a problémák relativizálódtak.

Azt gondolom, ezzel nem lehet egészen egyetérteni. Az SNS kormánytagsága és Ján Slota kijelentései kézzel foghatóan megrontották a kétoldalú kapcsolatot.

Én ahhoz tartom magam, amit Hannes Swoboda mondott nekem: nem lát semmiféle különbséget Csáky és Slota között.

Hannes Swoboda és Jan Marinus Wiersma viszont a Csáky Pálnak küldött levélben azt írták, sosem hasonlították őt Slotához.

Szeretném látni azt a levelet. Számomra az a lényeges, amit személyesen hallottam.

Azt gondolom, hogy Csáky Pál és Ján Slota valóban nem összehasonlítható.

Képletesen fejezem ki magam: az a kutya, amelyik ugat, nem harap. Amíg Slota ugat, nem harap. De rosszabb az a kutya, amely nem ugat, viszont hátulról támad önre. Ilyen Csáky.

Csáky sosem beszélt a szlovákokról mint gyilkosokról.

És ki mondta ezt a magyarokról?

Ján Slota, amikor arról beszélt, hogyan érkeztek ide azok a „magyar gyilkosok”.

Ez nem a magyarokról szólt, hanem az etnikailag vegyes törzsekről.

Gyilkosokról beszélt a magyarokkal kapcsolatban. Emiatt be is perelték.

Viszont akkor bármikor hivatkozhat Regino krónikájára, amely erről szól.

Ilyen alapon akármilyen kijelentéseket és krónikákat lehetne idézni, csak az a kérdés, hogy ez-e a helyes út?

Csáky számomra mindenképpen persona non grata. Amíg pártja élén áll, az MKP elfogadhatatlan lesz a szlovák pártok számára.

Miért?

Az ő burkolt, szélsőségesen nacionalista politikája miatt.

Továbbra sem látjuk viszont, hogy ez miben mutatkozik meg.

Abban a konfrontációs politikában, melyet Szlovákiában megvalósít. Például abban, hogy amikor interjút kell adnia, nem a szlovák újságoknak adja, hanem rohan Budapestre.

Nekünk szintén két hónapot kellett várnunk arra, hogy ön interjút adjon nekünk.

Ez viszont a szlovák média esetében is így van, mert sűrű a programom. Csákyval ellentétben viszont nem csak a magyar kisebbségért felelős kormányalelnökként tevékenykedem. Az, amit Csáky nyolc év alatt tett, én megteszem két nap alatt.

Csáky esetében zavarja a szélsőséges nacionalista politika. Koalíciós partnerénél, az SNS-nél nincs ezzel gondja?

Önök az SNS-t azonban csak Ján Slota kijelentései alapján értékelik. Olvasták a párt programját? Azt semmiképpen sem lehet szélsőségesen nacionalistának nevezni.

Čaplovič-interjú: az SNS programja nem magyarellenes
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. február 1. vasárnap, 20:23 | kocur
Pozsony
|

Ön szerint tehát Slota kijelentései az SNS legnagyobb problémája?

Az SNS és néhány más politikus hibája az, hogy nem tudnak lakatot tenni a szájukra, és bizonyos esetekben inkább hallgatni. Gondolhatok valamire, de inkább nem mondom ki. Az SNS egy legitim módon megválasztott párt, programilag hasonlóan definiálható, mint az MKP – tehát nincs semmilyen nacionalista vagy félfasiszta programelve. Programja nem magyarellenes.

Tehát az SNS ön szerint nem nacionalista párt?

Inkább hazafias pártként definiálnám, kivéve pártelnökük bizonyos kijelentéseit, amelyekkel természetesen nem értek egyet, azok viszont gyakran nem is nacionalisták, hanem vulgárisak.

Ennek ellenére a kormányból többnyire senki sem határolódik el élesen ezektől.

Hogyhogy nem? Hiszen a kormányfő is többször megtette ezt.

Legtöbbször azonban olyan stílusban történik ez, hogy a vulgarizmust ítélik el, nem a lényeget, és általában hozzáteszik, hogy ez csak reakció volt valamilyen magyar lépésre. Amikor Slota Szent István királyt lovas bohócnak nevezte, sem a kormányfő, sem a HZDS elnöke nem reagált, pedig ott ültek mellette.

Az a szomorú, hogy ha Slota mond valamit, azzal tele vannak az újságok, viszont ha Čaplovič koszorút helyez el Szent István szobránál, az sehol sem hír. Ez a probléma. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy már Ján Slota is tudatosította ezt, és többé nem tesz ilyen kijelentést.

Ön személyesen részt vett a DAC–Slovan meccsen és elégedettségének adott hangot a szurkolókkal szembeni rendőri fellépéssel kapcsolatban. A rendőrség viszont még mindig nem hozta nyilvánosságra azt a videofelvételt, amely bizonyítaná a fellépés megalapozottságát. Ez nem zavarja önt?

Legjobban az lepett meg engem, hogy azok az emberek, akik velem együtt a főtribünön ültek, később a rendőri fellépés legnagyobb értelmezőivé váltak. Miközben mindannyian, akik ott ültünk, a mérkőzést néztük, és azt, hogy valami történik, csak akkor vettük észre, amikor a szurkolók már ki voltak szorítva.

Tehát onnan, ahol ön ült, ezt neml ehetett látni?

Mi a meccset néztük, a rendőrség beavatkozását csak akkor vettük észre, amikor az már lezajlott. De hogy ezt mi előzte meg, mit művelhettek a Fradi szurkolói – akikkel mindenütt problémák vannak –, nem láttuk, mivel a játékot néztük.

Akkor mi alapján nyilatkozta azt, hogy a fellépés indokolt volt?

Jankovič rendőrfőkapitány-helyettes operatív jelentése alapján, aki a beavatkozást vezette. A mérkőzés szünetében ő tájékoztatott engem és a többi helyszínen tartózkodó közszereplőt. Szerintem a Fradi-drukkereket egyáltalán nem kellett volna a lelátóra engedni. Úgy, ahogy 15 vagy 20 slovanista drukkert sem.

Ha azonban fennáll a gyanú, hogy a rendőrség ok nélkül támadt a polgárokra, nem kellene az állami szerveknek mindent megtenniük, hogy bizonyítsák a lépés jogosságát? Tehát nyilvánosságra hozni a felvételt.

Ezt a belügyminisztertől kell megkérdezniük.

Önt ez nem érdekli?

Engem az érdekel, hogy az egész stadionban nem történt semmi, csak azon a lelátón, ahol a Fradi drukkerei tartózkodtak.

Nem fogja szorgalmazni a belügyminiszternél, hogy hozza nyilvánosságra a felvételt?

A belügyminiszternek egyezsége van Draskovics miniszterrel (magyar rendvédelmi tárcavezető – szerk. megj.), az ügy intézés alatt áll, lehet, hogy már meg is kapták azt a felvételt (nem kapták meg – a szerk. megj.).

Nem kellene ezt látniuk a polgároknak is?

Ez nem az én hatásköröm. Úgy vélem, az a legfontosabb, hogy minden stadionban kiépítsék a kamerarendszert. Ha Dunaszerdahelyen lett volna ilyen, ma ez nem lenne probléma, s a felvétel a futballklub és a futballszövetség birtokában lenne.

(Czajlik Katalin, Mózes Szabolcs)

A teljes interjú szombati nyomtatott kiadásunkban olvasható.
forrás: Újszó

Fórum:

Caplovic úr olvassa el az asztalán porosodó autonómia tervezetet
Bósza János | 2009. február 1. vasárnap 10:24

Igen a Commora Aula autonómi-tervezetét egy éve a miniszterelnöki hivatal vezető munkatársa átvette személyesen tőlünk a kormányhivatalban, láttamozta és közölte velünk, hogy átadja megvitatás gyanánt Caplovic kormányfő helyettesnek, azzal, hogy forduljunk hozzá. Már ketszer megpróbáltunk kapcsolatot teremteni vele, de mégcsak választ sem kaptunk.
Caplovic úr az önkormányzatiság bizonyos formáját elfogadja azzal, hogy a szlovákok helyzete nem sérülhet, ezt én is elfogadom és természetesnek tartom. Tehát elég ha leporozza az autonómia tervezetünket, ami a polgári jogegyenlőségre épül. Idézek belőle:
1. Honföld (mai Dél-Szlovákia, Honia) - a Hodža-Bartha 1918. december 6-án aláírt etnikai demarkációs vonal alatt lévő területeken - azon történelmi területein élő polgárainak, esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, ahol a Honföldi Magyar Nép, a Honföldi Szlovák Nép, a kevert családok leszármazottjai, az itt élő Honföldi Roma Nép egységes területen élnek, állampolgárai, lakosai ezen szlovákiai területeknek, egy önkormányzati közösséggé alakulnak.
...
10. Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség.
(1)Az Honföldi Önkormányzati Parlament, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlőségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiusíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körű kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életben való részvételt.
(2) Az Honföldi Önkormányzati Parlament azon különleges rendelkezései, amelyek - a törvény keretei között - a honföldi szlovák, magyar és roma közösségek nemzeti önazonosságának megőrzésére és fejleszésére irányulnak, nem tekinthetők diszkriminációnak.
itt mindenki elolvashatja:
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=11491525...

* válasz

Nevtelen-nek.Belgiumban egyaltalan kerdes.A 70ezer nemet
Kleiner Daniel | 2009. február 1. vasárnap 10:08

kisebbseg nyelve is allamnyelv.
Nezd meg : //www.wikipedia.org/wiki/Belgium
Kanadaban az angol es a francia egyformam allamnyelv.
Svajcban 4 kulonfle nyelvu nep el,csak nem akarod mondani,hgy ott is problemak vannak a nyelvek miatt?
Nezd meg milyen helyzetben van a sved nyelv Finnorszagban!

* válasz

Szaszova;neked rothado brindzove haluskyk vannak az agyadban.
MM | 2009. február 1. vasárnap 09:59

Irogass szlovak barmoknak...

* válasz

Milyen egy igazi magyar, aki
Katarína Szászová | 2009. február 1. vasárnap 09:06

Milyen egy igazi magyar, aki nem tudja, hogy kitol származik? A magyarországiak sem igazi magyarok, ok is csak átontott szlovákok, németek, szerbek, horvátok, a székelyek pedig csak elmagyarosított románok, csak éppen nem tudják, mert évszázadokon hazugságokkal tomték teli a fejuket. És, hogy mit akarnak az itteni ún. magyarok? A legtobbje békében akar élni egyutt a szlovákokkal, a kozvélemény-kutatások alapján csak elenyészo százalék szeretne autonómiát. Az úgynevezettet azért írom, mert az itteni magyarok elmagyarosított szlovákok, semmilyen ezeréves torténelmi magyar nemzet nem létezik, van ugyan magyar nyelv, de csak azért maradt fenn, mert más nemzetekre ráeroszakolták, és ezeknek a nemzeteknek, népeknek a leszármazottjai a mai állandóan elégedetlen magyarok. A kétnyelvuség mindenutt csakis śzakmai kérdés, a szlovák-olasz, szlovák-német, szlovák-angol kétnyelvu iskolákban senki sem tekinti politikainak. Politikai kérdést és problémát csakis a magyar tokfejek csinálnak mindenbol, még a sportból is.

* válasz

pedagogiai es politikai kerdes
Névtelen | 2009. február 1. vasárnap 02:05

A ketnyelvuseg (pl. szlovak es magyar bilingual ill. alternativ bilingualis) valoban politikai es pedagogiai/szakmai kerdes egyszerre. A problema az, hogy a politikusok es az oktatasert felelos szakemberek ugymond egymas dolgaiba beszelnek bele es igy sok felreertesre adnak okot a nyilvanos magyarazataikkal.

A nyelvhasznalat a vilagon mindenutt politikai kerdes--egyenesen kapcsolodik a hatalom (politikai, kulturalis stb.) kerdesehez.

* válasz

szaszova! honnan tudja, hogy
nemand | 2009. január 31. szombat 08:44

szaszova! honnan tudja, hogy a felvidéki magyarok mit akarnak? egy régebbi hozzászólásában magyar nyelvű szlovák vérű embernek nevezte magát, akkor honnan tudja, hogy gondolkozik egy igazi magyar?

* válasz

Az autonómiát csakis a
Katarína Szászová | 2009. január 31. szombat 08:31

Az autonómiát csakis a budapesti politikusok akarják, Csáky és Duray tudatában vannak annak, hogy az autonómiát irányítani is kellene és ok arra nem képesek. Ok az autonómiával csak provokálnak.

* válasz

"Az autonómiát csak Csáky
Névtelen | 2009. január 31. szombat 01:29

"Az autonómiát csak Csáky és Duray akarja" - ez csak Caplovic kijelentése. Az autonómiát a magyarok túlnyomó többsége akarja, csak a mai politikai helyzetben félünk véleményt nyilványítani.

* válasz

A kisebbségekért felelős
Névtelen | 2009. január 31. szombat 12:56

A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes egy soviniszta ökör.