Az autonómiát kikiáltani jön Székelyföldre Sólyom?

2009.3.14.
Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatásával kapcsolatban a román szenátus Külpolitikai Bizottságának elnöke, Titus Corlatean a Realitatea TV-nek arról számolt be, hogy az állafőhöz intézett „eltanácsoló" ajánlat a Köztársasági Elnöki Hivatal angol nyelven írt kérése nyomán született. A bizottság elnöke kijelentette: a magyar elnöki hivataltól érkezett kérés egyértelműen kinyilatkoztatja a területi autonómia létét azokban a megyékben, ahol magyarok élnek többségben. Corlatean szerint a levélben az állt, hogy Sólyom a magánlátogatáshoz szükséges feltételek megteremtését kérte „Hargita önrendelkező területen" (self-government Harghita).

A bizottság elnöke által elmondottakra reagálva Borbély László RMDSZ-es képviselő a Realitatea-nak elmondta: a kérésben nem lehet szó az autonómia-törekvés bátorításáról, csupán egy angol kifejezés nem szerencsés fordításáról. „Azt ugyanis az elnök úr is nagyon jól tudja, hogy a »self-government« kifejezést önrendelkező területnek, helyi autonómiának, de helyi tanácsnak is lehet fordítani" – nyilatkozta Borbély.

- Politikai vonatkozásban, amikor valaki egy olyan kérést fogalmaz meg, amelyről már eleve tudja, hogy elfogadhatatlan, akkor az azt jelenti, hogy valamilyen cél elérése érdekében teszi – tette hozzá Titus Corlatean. (realitatea.net)
forrás: erdely.ma

Borboly Csaba: Jelkép értékű, bátor tett



A Hargita megyei Tanács elnöke jelkép erejű, bátor tettnek tartja, hogy Sólyom László köztársasági elnök minden nehézség ellenére gépkocsival is vállalja az utat, hogy felavathassa Nyergestetőn a kopjafát március 15-e alkalmából.

Borboly Csaba a Duna TV-ben elmondta: Rég nem volt részünk hasonlóban, szimbolikus ereje van a szemünkben. Valaki tévedett Bukarestben és most senki sem akarja vállalni. Remélem, hogy mihamarabb lesz hihető válasz mindenki számára. Remélem, hogy az állami szervek ezt föl fogják oldani, de nekünk, most nem ezzel kell foglalkozni, hanem az ünneppel. Március15-én 17 órakor megtartjuk az ünnepséget Nyergestetőn, és ugyanott 14-én, szombaton délután 16 órakor pedig Sólyom elnök úr felavatja a kopjafát és ünnepi beszédet mond.

Ma érkezik Székelyföldre Sólyom László
[ 2009. március 14., 08:21 ]

Vasárnap helyett ma érkezik Székelyföldre Sólyom László magyar köztársasági elnök, mert a román hatóságok megvonták repülőjétől a leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. Kiszivárgott hírek szerint a román vezetés attól tart, hogy a magyar elnök az autonómia eszméjét népszerűsíti a március 15-i ünnepségek során, ezért közölték vele, nem időszerű látogatása. Sólyom László ennek ellenére úgy döntött, részt vesz a nyergestetői ünnepségen.

Szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát a román külügyminisztérium Sólyom László köztársasági elnök március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt — adja hírül az MTI magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva. Értesüléseik szerint a bukaresti magyar nagykövettel közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak". A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Sólyom László ezen információk birtokában döntött az utazásról.

A magyar külügyminisztérium is bekérette a budapesti román nagykövetet, hogy megtudják, mi az oka a román kezdeményezésnek. Ezt követően vonták vissza tegnap reggel a román légügyi hatóságok a magyar államfőt szállító gép számára korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt. A köztársasági elnök tegnap délelőtt konzultált a magyar külügyi tárca államtitkárával is az ügyről, aki azt nyilatkozta: Budapest értetlenül áll a román hatóságok döntése előtt, és nagyon remélik, félreértésről van szó. A kérdésére, elképzelhető-e, hogy a határon visszafordítják szombaton az elnöki konvojt, az államtitkár azt mondta: ilyen eset nem fordulhat elő.

Sólyom László az eredeti program szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe. Miután visszavonták a marosvásárhelyi leszállási engedélyt, a köztársasági elnök vasárnap helyett ma délután tesz látogatást Székelyföldön. Délután négy órakor kopjafát állít a Nyergestetőn a szabadságharcban elesettek emlékére, majd ünnepi beszédet is mond. Az államfő még aznap hazautazik, így vasárnap részt vesz a hivatalos állami ünnepségeken.

A Köztársasági Elnöki Hivatal tegnapi közleménye szerint az államfő — egyetértésben a magyar kormányzattal — meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja. A közlemény szerint a kétoldalú kapcsolatok jelentős vívmánya, hogy a szomszédos országok egymás kultúráját és történelmét a nemzeti ünnepek kölcsönös, méltó megemlékezésével tisztelik meg.

A marosvásárhelyi repülőtér vezetősége tegnap délután semmit nem tudott a vasárnapi leszállási engedély visszavonásáról, készen álltak fogadni a magyar államelnök repülőjét, de az is kiderült, a repülőtér nem illetékes az engedélyek kibocsátása és visszavonása kérdésében, ez a román polgári légügyi hatóság és a védelmi minisztérium hatásköre. A román hatóság, a külügyminisztérium tagadja, hogy eltanácsolta volna Sólyom Lászlót az erdélyi látogatástól.

Háromszék

2009. március 14. [16:41]
Sólyom László: A legfontosabb, hogy együtt vagyunk

Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk... Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat". "Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén" - tette hozzá Sólyom László. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5089

2009. március 14. [16:04]
Sólyom útja körüli bonyodalmak román sajtóvisszhangja
"egy félreértelmezett kifejezés" miatt vonták vissza Sólyom leszállási engedélyét

"Egy félreértelmezett kifejezés" miatt vélték úgy a román hatóságok, hogy nem alkalmas Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i csíkszeredai látogatása - vélte szombati számában az Evenimentul Zilei című román napilap.
A Románia kötekedik Magyarországgal című tudósításban a bukaresti újság azt írta: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége a román külügyminisztériumot Sólyom László március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásáról értesítő levelében úgy fogalmazott, hogy a magyar államfő a Hargita megyei és a csíkkozmási önkormányzat által szervezett ünnepségeken vesz részt.
A lap szerint az önkormányzat kifejezést szó szerint fordították románra, így a dokumentumban a román "autoguvernare" szó szerepelt. Romániában ugyanakkor a helyi és megyei önkormányzati szerveket tanácsnak - consliu - nevezik. A lap szerint a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, és ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne jöjjön most Romániába.
A lap megszólaltatja Smaranda Enache emberjogi aktivistát, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga civil szervezet elnökét, aki leszögezte: az önkormányzat (autoguvernare) kifejezésnek a szó szerinti román fordítása nem jelent autonómiát, hanem csupán a Romániában is létező helyi közigazgatást.
Az Evenimentul Zilei tudni véli, hogy a Sólyom repülőgépének leszállási engedélyét azért is vonták vissza a román hatóságok, mert katonai géppel érkezett volna Marosvásárhelyre a magyar államfő. A román lap megjegyzi, hogy ez a magyarázat meglepő, hiszen a román protokollszabályok szerint Traian Basescu román államfő repülőgépe is a védelmi minisztériumhoz tartozik, így katonai repülőgépnek számít, akárcsak számos más államfőé - írja az Evenimentul Zilei.
Az Adevarul című napilap szerint a román-magyar "légi incidenst" az autonómia okozta. A lap emlékeztet arra, hogy a román és a magyar államfő legutóbb Budapesten is ellentétes álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben.
A korábban többször is magyarellenes cikkeket megjelentető Ziua című napilap a Magyar diverzió cím alatt tudósít a magyar államfő erdélyi magánlátogatásáról. A lap szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén szombaton zajló kongresszusának is köze lehet ahhoz, hogy a magyar államfő egy nappal korábban jön Székelyföldre az eredeti programjához képest.
A Gandul című napilap idézi Titus Corlateant, a román szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét, aki természetesnek minősítette a román hatóságok reakcióját, hiszen megítélése szerint a magyar államfő látogatásának célja Székelyföld területi autonómiájának a támogatása. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5088

2009. március 14. [16:01]
Göncz Sólyom erdélyi útjáról: nemcsak technikai kérdésről van szó

Nemcsak technikai kérdések állhatnak annak hátterében, hogy Sólyom László államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Erdélyben - mondta a külügyminiszter az MTI-nek szombaton. Göncz Kinga információi szerint a román határon csak rutinellenőrzésen esett át szombaton az elnöki autókonvoj.
"A magyarázat egyelőre a technikai magyarázat, illetőleg az erre való hivatkozás. Azért természetesen azt gondoljuk, hogy nem csak erről szól a történet. (...) Ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják a magyar elnököt egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan" - mondta Göncz Kinga szombaton az MTI-nek nyilatkozva. Hozzátette: elképzelhető, hogy a történésekben szerepet játszik a most zajló romániai elnökválasztási kampány.
Barátságtalan lépés volt a román fél részéről a leszállási engedély megtagadása. A Külügyminisztérium egyelőre nem kapott megnyugtató magyarázatot erre - tette hozzá.
Göncz Kinga arról is beszélt, hogy információi szerint csak a szokásos gyorsított ellenőrzésen esett át a magyar-román határon szombaton délelőtt az Erdélybe tartó elnöki konvoj. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5087

2009. március 14. [15:56]
Sólyom erdélyi útja: Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől

Az SZDSZ megütközéssel értesült arról, hogy a román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének részvételét a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmából Marosvásárhelyen tartandó rendezvényen. Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől a döntés okairól.
Szent-Iványi István, az SZDSZ Európa Parlamenti képviselőjének és az Országos Tanács elnökének szombati közleményében úgy fogalmaz: "úgy találjuk, hogy ez a lépés ellentétes a két ország közötti stratégiainak nevezett kapcsolatokkal, ellentétes az Európai Unió alapeszméjével és nem utolsó sorban nagyon barátságtalan lépés azokkal a romániai magyar állampolgárokkal szemben, akik a közös ünneplésre meghívták és várták a köztársasági elnököt".
Ez a lépés beilleszkedik az új román adminisztráció részéről sajnálatosan egyre gyakrabban tapasztalható kisebbségellenes rendelkezések, intézkedések sorába - véli Szent-Iványi István.
Az SZDSZ magyarázatot vár a román vezetéstől a döntés okairól és reményét fejezi ki, hogy félreértésen alapuló kisiklásról és nem a kétoldalú kapcsolatok tudatos gyengítéséről, felesleges konfliktusok generálásáról van szó.
"Mi továbbra is abban vagyunk érdekeltek, hogy a Magyarország és Románia között az elmúlt négy évben a gazdasági és politikai együttműködés terén elért kifejezetten eredményes és sikeres időszak folytatódjék, mert meggyőződésünk, hogy ez mindkét ország alapvető érdeke. Reméljük, hogy ezt Románia vezetői is így gondolják és a jövőben ennek szellemében cselekszenek" - áll a közleményben.
Az államfő eredetileg vasárnap utazott volna Erdélybe, hogy Nyergestetőn részt vegyen egy kopjafaavatáson, majd Csíkszeredában az ottani március 15-i ünnepségen. Gépe Marosvásárhelyen szállt volna le, onnan utazott volna tovább az említett helyszínekre. A román légügyi hatóságok azonban visszavonták a köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt.
Emiatt Sólyom László nyergestetői programját szombatra tette át, gépkocsival utazott az ünnepség helyszínére, majd még szombaton elindul vissza Budapestre. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5086

2009. március 16. [11:33]
Váratlan pofon Romániától
Az RMDSZ pozícióját erősíti a Basescuhoz köthető diplomáciai botrány

Szánalmasan kisstílű és felháborítóan sunyi módon próbálta megalázni Sólyom László köztársasági elnököt és rajta keresztül Magyarországot a román vezetés. Olyan meglepetésszerűen érkezett a gátlástalanul pofátlan bukaresti lépés, hogy még három nappal a történtek után is csupán egyetlen épkézláb kérdés vetődik fel a külső szemlélőben: honnan veszik ehhez a bátorságot Románia kormányzói? A diplomáciában párbajra szólító pofonnal felérő román lépés mögötti motivációk halványan körvonalazhatóak ugyan, magyarázattal azonban semmiképpen sem szolgálhatnak. Bukarest egy évek óta kifejezetten jónak nevezhető kétoldalú államközi viszonyba rondított bele a köztársasági elnök megsértésével és a nemzeti ünnep megzavarásával, a dölyfös erőfitogtatás közép- és hosszútávú következményei ma még kiszámíthatatlanok.
Szaladjunk végig a ködösítések sora által kísért történet feltételezett alakulásán. A bizánci boszorkánykonyhában kotyvasztott forgatókönyv szerint a román vezetés levélben – diszkréten, de határozottan – jelzi Magyarország bukaresti nagykövetének, hogy Sólyom most inkább ne jöjjön Erdélybe. Az utóbbi esztendők magyar–román viszonyára jellemző nyitottságnak már egy ilyen gesztus is élesen ellentmond. Csakhogy a bizalmasnak szánt üzenet kiszivárog, a Traian Basescu iránti gyűlöletben élenjáró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig véres kardként emeli magasba a vizittől való „állítólagos eltanácsolást”, egyben arra kéri Sólyom Lászlót, ne engedjen a nyilvánvaló nyomásnak. Az igazi diplomáciai hadüzenet akkor történik meg, amikor a román légügyi hatóság megvonja a marosvásárhelyi leszállási engedélyt a magyar köztársasági elnököt szállító repülőgéptől. Ha nem ért a szép szóból, majd bekeményítünk – okoskodtak a Securitate „hatékony” eszközeit vélhetően ma is csodáló kiötlők, akik egycsapásra Románia esküdt ellenségének képét vélték felfedezni a leginkább természetvédelmi elkötelezettsége miatt elhíresült Sólyom Lászlóban. A döntés nyomán autós utazást választó elnök a tervezettnél egy nappal korábban indult neki a Székelyföldnek.
A román határőrök aprólékos vizsgálgatása még ütött néhány szöget a kétoldalú jó viszony koporsójába, úgy, hogy ezzel párhuzamosan erkölcsi szempontból az egekbe emelte a nemzettársaival mindenáron együtt ünneplő magyar elnököt. Közben a témára ráharapó bukaresti médiában kezdetét veszik a bátor politikusi nyilatkozatok. A demokrata párti közlekedési miniszter érezhetően idegesen azt mondja, a gond azzal volt, hogy Sólyom katonai géppel érkezett volna, a parlament külügy bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint a magyar elnöki hivatal autonóm területnek nevezte a látogatásról tájékoztató levelében a Székelyföldet. Traian Basescu államfőt is megkérdezik. Ő a legbátrabb: nem kommentál. Hivatalos bukaresti verzió nincs, a politikusok kijelentéseiből csak annyi derül ki a román közvélemény számára, hogy Budapest a hunyó. Mindez 2009 tavaszán történik az Európai Unió területén. Ott, ahol a szabad mozgás biztosítása minden polgár számára szent és sérthetetlen. Ahol Traian Basescu román elnök a világ természetesebb módján, zavartalanul megtehette, hogy az elnökválasztás előtt több napos kampányt folytasson Olaszországban és Spanyolországban az ott dolgozó románok körében.
De nézzük e bárdolatlan bukaresti lépés mozgatórugóit. Basescu az utóbbi években személyesen foglalkozik a Székelyfölddel. Előszeretettel fordul meg a székelyek körében, nemrég a kormány hat miniszterét küldte Hargita és Kovászna megyébe a helyzet felmérése céljából. Gazdasági fejlesztéseket ígér, a központosítás leépítésével oldaná meg az autonómia kérdését. Etnikai alapú területi önrendelkezésről szó sem lehet, a helyi önkormányzatok jogköreinek bővítése azonban létszükséglet, mondja Basescu, aki egyébként komoly népszerűségnek örvend a Székelyföldön (bár a mostani lépés után valószínűleg csak múlt időben büszkélkedhet ezzel). Az elnök a vezető román politikusok közül elsőként fedezte fel potenciális szavazóbázisként a két székely megyét, taktikája pedig felbőszítette a kényelmes semmittevésre berendezkedett RMDSZ-t, amely tulajdonháborításként élte meg Basescu ottani aktivitását. Az államfő e játszmában vélhetően számára hátrányos fejleményként könyvelte el, hogy a területi autonómiát támogató Sólyom László – az RMDSZ prominenseinek társaságában – együtt kíván ünnepelni a székelyekkel. Alighanem ez motiválta a mostani román diplomáciai garázdálkodást. Ha pedig így van, akkor az eset legnagyobb nyertese az RMDSZ. Markó Béla elnök – aki a szövetségi propaganda szerint megvalósította az egységet, hiszen a sikeres európai parlamenti megméretés érdekében összefogott Tőkés Lászlóval – most ott állhatott a Basescuék által meghurcolt Sólyom László mellett a nemzeti ünnepen. A klasszikus két legyet egy csapásra esete. A magyar elnök útjáért feltűrt ingujjal harcoló RMDSZ épülő szobra szemben a székelyek ünnepét elrontó, egész Magyarországot megsértő Basescu elsötétülő imázsával. Maga a megvalósult álom.
A romániai, erdélyi politikai játszmákon s Bukarest övön aluli diplomáciai ütésén túl érdemes egy jelzés értékű üzenetet is számításba venni a történtek kapcsán. Tudomásul kell venni, hogy Sólyom László – vagy olykor Szili Katalin – magánlátogatásai a határon túli magyarok körében egyre nyíltabban váltanak ki ellenkezést a szomszédos országokban (különösen Szlovákiában). Az utóbbi napok, hetek vajdasági és erdélyi tapasztalatai ugyanakkor egyértelművé tették: a kisebbségben élő magyar közösségek mindezek ellenére elvárják ezeket az utakat, hiszen elmaradásuk a meghátrálás egy újabb fájdalmas epizódja lenne. Arra kell tehát berendezkednie a magyar diplomáciának, hogy az esetleges konfliktusokat vállalva teljes mellszélességgel támogassa ezeket a viziteket, amelyek jogi és erkölcsi szempontból egyaránt támadhatatlanok. A külügyi tárca erőtlen reagálása a jelenlegi botrány kapcsán az eddigi, a problémákat szőnyeg alá söprő hozzáállást folytatja, ami – számtalanszor kiderült már – csak felerősíti a Budapest gyengeségét kihasználók önbizalmát.
Szokták mondani, minden rosszban van valami jó. Mélységesen csalódnunk kellett egy olyan román vezetésben, amely eddig nyíltan és bizalommal viszonyult Magyarországhoz, s úgy tűnt, hogy végérvényesen túllépett a kilencvenes éveket jellemző magyarfóbián. De ezzel egy időben a magyar államfő hajthatatlansága visszahozta a határon túliakkal őszintén törődő anyaország képét. A történtek miatt a csíki Nyergestetőn rendezett megemlékezés egy igazán felemelő érzést hozott magyarok millióinak az életébe, márpedig ilyenekből igencsak hiány mutatkozik az utóbbi években. Egy homályos hátterű román politikai boszorkánykonyha mesterkedése kellett ahhoz, hogy a székelyföldi ünnepség alatt egy rövid időre tapintható legyen a már régen eltűntnek hitt magyar szolidaritás.
Pataky István (Magyar Nemzet)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=2498

2009. március 14. [17:30]
Vannak helyzetek, amikor már nem lehet visszavonulni
Sólyom László ünnepi beszéde Nyergestetőn

Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat". "Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén" - tette hozzá
Nemzeti ünnepet nem lehet államilag elrendelni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja - szögezte le Sólyom László, kifejtve: nemzeti ünnepet nem lehet eltörölni, azt be lehet ugyan tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban, lehet akadályokat gördíteni az ünneplés útjába. "Mindezt lehet - de a nemzeti ünnepet a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni. Éppen ezért csakis mi őrizhetjük meg az ünnep fényét, csakis mi adhatjuk tovább az ünnep melegét gyermekeinknek. Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk" - fogalmazott az államfő.
Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. A nyergestetői csata emléke, és főleg annak tanulsága egységbe fogja a csíki székelyeket, erőt ad számukra - mondta.
Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották el. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára azon a helyen olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén - mondta Sólyom László.
"Szokták mondani, hogy a magyarok vereségeiket ünnepelik meg. Nem így van: itt is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni. Amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, s szembe kell fordulni az ellenséggel" - állapította meg az államfő, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet 1848 másik arcára is, vagyis a jogi útra, a törvényekre, amelyekkel a pesti forradalommal egy időben ment az Országgyűlés küldöttsége az uralkodóhoz. Ezek teremtették meg a birodalmon belül Magyarország önálló kormányzását, és mindenki számára a jogegyenlőséget. Ez is örök minta számunkra - tette hozzá.
"Minden nagy mű akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel. Ha nem tudnak kérdezni, idegen marad a kép, a zenemű, az épület - nem mond nekik semmit. Ilyen a nemzeti ünnep is. Aki nem tudja megszólítani, annak üresen kong" - mondta Sólyom László, aki - mint fogalmazott - Erdélyben mindig azt tapasztalta, hogy az emberek tudnak ünnepelni, mert szívügyük mindegyik nemzeti ünnep. "Az erdélyi magyarság körében én is könnyebben tudok feltenni kérdéseket" - mondta.
Felidézte a korábbi nemzeti ünnepeket, így azt, amelyet 2007-ben a kolozsvári Magyar Operában tartottak. Emlékeztetett: akkor - Románia uniós csatlakozásának évében - arról a reménységről beszél, amelyet Európai Unióhoz fűzünk a kisebbségi jogok teljes kibontakozása terén, ameddig csak más európai példák elérnek. Tavaly, október 23-án Csíkszeredában Székelyföldnek arról a méltánylandó igényéről is szólt, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon - mondta.
"Idén, március 15-én a nemzet egységét szerezném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik" - mondta Sólyom László.
Garzó Ferenc (MTI)