Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Az élösködő magyarok, vagy örüljünk, hogy szivathatjuk a szlovák államot.

2009.6.14
Katarína Szászová | 2009. június 14. vasárnap 09:41

Németország szintén elvesztett két világháborút, reparációt kellett neki fizetni, hasonlítsa ossze a két országot. Tanultak a torténelembol, mennek elore, a magyarok nem tanulnak sem a torténelembol, sem a jelenbol. Az autonómiával kapcsolatban állandóan Olaszországot emlegetik, hát az a térség, ahol a németek élnek - Dél-Tirol - az ország legfejlettebb része gazdaságilag, míg dél-Szlovákia a leggyengébb. A német haladó európai nemzet a magyar emberkékkel szemben, akiket lassan egy-százada a múlt szelleme kíséri, szerintem a legtobb magyart a Trianon aludni sem hagyja. Orulni kellene minden itteni magyarnak, hogy szívhatják a szlovák államot, mert maguk nem tudnának megélni, ez érvényes az erdélyi magyarokra is, hiszen Erdély is Románia legelmaradottabb része. Nem véletlen az, hogy a magyarok mindenutt nagyon rossz helyzetben vannak, persze a legrosszabb helyzet az anyaországban van. Maradi népek, nem azon igyekeznek, hogy jobban éljenek, jobb legyen a szociális helyzetuk, hanem egyetlen életcéljuk, hogy maradjanak meg magyaroknak, ami azt is jelenti, szegénynek maradni, foldszintesen gondolkodni, múltban élni, szomszédokat piszkálni és mindenért oket hibáztatni. Ahogy olvasom Bósza János írásait, meggyozodésem, hogy a torténelem nem az eros oldala, mert ha így lenne, akkor tudná, hogy az itteni magyarok az Aponyi-torvényeknek koszonhetik, hogy ázsiai nyelven beszélnek, a valóságban átgyúrt szlovákok, a kozgazdasághoz még csak nem is kottyint, mert ha így lenne, akkor tudná, hogy dél-Szlovákia dotációkra van szorulva az államtól, ha lenne autonómia, ezektol a támogatásoktól elesne, nem tudna fenn-maradni, két év alatt magyar emésztogodorbe kerulne. A statisztikai adatokat egyáltalán nem figyeli, mert ha ismerné oket, világos volna számára, hogy nagyon kevesen akarnak autonómiát és halvány sejtelme sincs arról, hogy mitol fugg a megmaradás. Tegyuk fel, hogy létrejon az autonómia akármilyen formája, a magyarok csak abból élhetnének, amit maguk produkálnak, elesnének a támogatástól, minden pénzt szétszórnának mint a Nyitrai keruletben, még rosszabb gazdasági helyzet lenne mint most, magasabb lenne a munkanélkuliség, alacsonyabb az életszínvonal, magyarok alkotnák a legszegényebb réteget, ennek kovetkeztében még kevesebb gyerek szuletne, nagyobb lenne a kivándorlás, suma sumárum, a magyarok lélekszáma még gyorsabban csokkenne. Mert a fogyást nem az okozza, hogy meg kell tanulni szlovákul, ami teljesen normális dolog, hanem a rossz szociális helyzet, amit az MKP nyolc évig teljesen ignorált. Amint más hozzászólásomban írtam, az autonómiát kellene irányítani is, nem ismerek olyan itteni magyar politikust vagy szakembert, akinek erre képességei lennének, On el tudja magát képzelni egy dél-szlovákiai gettó-vezér funkciójában?

* válasz

Legyenek jól!
Matt | 2009. június 14. vasárnap 12:13

Katarína Szászová, a szlovákoknak és a románoknak akkor tulajdonképpen örülniük kellene, hogy megszabadulnának a magyaroktól, úgyhogy azok már nem szívnák tovább a szlovák, illetve a román államot, hiszen Dél-Szlovákia és Erdély Szlovákia, illetve Románia legelmaradottabb része, hiszen a magyar maradi nép, a magyarok nem azon igyekeznek, hogy jobban menjen nekik, csak probléma van velük, semmirekellőek, csak élősködnek, úgy, mint az albánok, akik úgy elszaporodtak, mint a patkányok, megjegyzem, hogy ezt mind az Ön páratlan eszmefuttatásaiból veszem, amelyeket az Új Szó weblapjain olvashattam az utóbbi kb. 8 hónap folyamán.

Szóval, akkor hol itt a probléma? Az Ön gondolatmenete alapján a szlovák és a román állam és a szlovák és román államalkotó nemzet előnyére válna, ha megszabadulnának ezektől az élősködő, semmirevaló b@lf@sz magyaroktól, bocsánat a fogalmazásért, de emberek vagyunk, oké. Szóval akkor hol van itt a probléma?! Miért az a nagy aggódás ezekért a semmirekellőkért, akik csak a szlovák, illetve a román állam és a nagy tehetséggel és szorgalommal megáldott szlovák és román államalkotó nemzet terhére vannak, hogy majd akkor nem kapnak dotációkat a szlovák államtól? Gondolom, hogy a szlovák állam azért elfogadná tőlük az adókat, nagy kegyességből és jószívűségből, csak a juttatásokat, dotációkat tagadnák meg tőlük, legalábbis Ön szerint, akkor persze meg lehetne kérdezni, hogy akkor tulajdonképpen ki kit szipolyozna ki?! Tudja mit, Szászová, ez már kész őrület!

Már éppen elég hozzászólást írtam be az Új Szóba és sok hasznos tapasztalatot és ismeretet szereztem a szlovákiai események figyelemmel kísérése és a hozzászólások olvasása közben.

Legyenek jól!

Kedves Szászová
Bósza János | 2009. június 14. vasárnap 01:29

Kedves Szászová Dél-Szlovákia (Honföld) mesterségesen van elnyomva, hogy az effajta érveléseknek (hogy egy autonóm terület életképtelen lenne) nyomatékod adjon. Tehát Ön szerint az elnyomottnak csak arra van joga, hogy hagyja magát továbbra is elnyomni. Ez nem európai polgári gondolkodás, EÚ az azonos jogokon alapuló polgári jogokat preferálja. A déli országrész mesterséges elsorvasztására maga Csaplovics magyarellenes smeres kormányfőhelyettes adott magyarázatot, amikor azt mondta a déli országrészért keményen küzdöttünk, azért mert a 21.sz.stratégiai nyersanyagjának a földalatti legnagyobb készletei a miénk legyen, Csallóközben találhatóak. Ezért nem fognak róla sohasem lemondani. Ez magának nem elégséges bizonyíték arra, hogy az EÚ-s polgári elv, az EÚ-s polgár jogai itt nagymértékben sérülnek, azzal, hogy tudatosan asszimilálják, tudatosan alkotmányos jogait megnyirbálják, tudatosan a felvidéki magyarságot beakarják olvasztani (a mi örökségünk elrablása végett) a szlovákságba. Sajnos ez bizonyítható tény, mi majd ezt bebizonyítjuk, hogy ez így van. Ha kell világgá kürtöljük, ha tetszik maguknak, ha nem. Ehhez nem a magafajtájától fogunk engedélyt kérni. Ha tárgyilagosan akarnak vitázni OK, mi is ezt akarjuk, de a mellébeszéléssel, hazudozással és a féligazságokkal való érveléssel ez nem fog menni. Tessék tárgyilagos bizonyítékkol érvelni. Azt írja történelmi hiányosságokban szenvedek, az az időszak, amit Ön emleget, a szlotafélék is ezt emlegetik állandóan az arról szólt. hogy az akkori MO vezetői a polgári fejlődés érdekében hivatalos nyelvként, kommunikációs közös nyelvként a magyart akarták bevezetni. Se több se kevesebb. Ön szerint talánt a szlovák nyelvet kellett volna kikiáltani a nagy-magyarországi nyelv kommunikációs nyelvé, akkor most minden OK lenne. Nézze ezt hagyjuk meg a történészeknek, hogy ki mennyire és hogyan ártott a másiknak a történelem útvesztőjében. Egy biztos tudatos nagyméretű beolvasztásról nem beszélhetünk, ma sajnos igen erről szólnak a számok a statisztikák. Ha nem a magyarság teljes asszimilációja a cél Szlovákiában, akkor miért nem lehet hivatalos nyelvé nyilvánítani a magyart is Dél-Szlovákiában, ami 90 éve 90% magyarlakta terület volt, ma márcsak 35% lakják magyarok. Ja mert a 35% elnyomná a többséget. Ez Ön is tudja butaság, számomra közönséges mellébeszélés. Azért nem merik hivatalosítani a magyar nyelvet, mert az lassíthatná az asszimilációt és az autonómiát pedig nem azért nem adják meg, mert az ország szétzilálásához vezetne, hanem azért, mert az megállítaná az asszimilációt. Tudja ez az igazság, Európa tele van autonómiákkal, azért hozták őket létre, hogy az etnikai feszültséget feloldják, a békesség kedvéért, akkor hogyan lehetséges az, hogy az SK-ban ez rossz dolog, amiért börtön jár aki csak beszélni mer róla, de Koszovóban egy jó európai megoldás lehetett volna, ezt FICO mondta a szlovák kormányfő. Ott támogatta volna a területi (legmagasabb szintű, ami még Európában nincs is, állam az államban szintűt), de idehaza pedig mégcsak beszélni sem szabad róla. Tudja ezt hívják kettősmércének, ami jó messze Szlovákia határaitól, az európai megoldás, ugyanaz idehaza az ország szétzilálását jelenti. Ez farriezusi viselkedés, a hazudozás állami szintjét jelent, sőt mondhatom úgyis a magyar kisebbség polgári alkotmányos jogainak a megcsúfolása, tudatos diszkriminációját.
Tudja elárulok Önnek valamit Európában autonómiából még nem jött létre független állam. Miért? Mert a kisebbség, ha azonos jogokkal bír, minek is akarna elszakadni. Elszakadásról egy kisebbség csak akkor szokott ábrándozni, amikor az alkotmányos jogait megnyirbálják, vagy semmibe veszik.
Koszovóban ameddig megvolt a területi autonómia, saját parlamenttel, senki nem beszélt az elszakadásról, de amikor Milosevic eltörölte a területi autonómiát, megnyirbálta a polgárok jogait, a kisebbségi albán területeket katonailag megszállta, csak ezekután kezdtek az albánok lázadozni. Eredményt láthatjuk.
Tudja ilyenkor néha felteszem a kérdést, vajon ki akarja a szlovákságot és a magyarságot egymással szembeállítani? Biztosan nem az autonómisták! Az autonómista, az országon belüli békés megegyezésre törekszik, de van itt politikai párt a kormányban, akinek vezére tankokkal akar Budapest ellen menni, nemrég pedig azt mondta meg kell szállni katonailag a szlovák-magyar határt. Nem ismerős Önnek a történet. Nem az autonómista provokál, ő csak az alkotmányos jogokat kéri. A provokátorok a másik oldalon vannak, mert megtagadják ezeket a jogokat és a honföldi magyarságot teljesen asszimilálni akarják. Ezen gondolkozzon el, ha valaki velem tárgyilagosan akar vitatkozni OK erre kapható vagyok, de ne akarjon olyasvalamivel érvelni, amiről ő is tudja, hogy hazugság és nem szolgálja a probléma megoldását. Ebben az élettérben úgy a szlováknak, de a magyarnak is joga van megmaradni. Ezt hívják jogegyenlőségnek, demokráciának és polgári elvű értékrendnek, ez az EÚ értékrendje.
Szlovákia akart az EÚ részévé válni, nem fordítva történt, elfogadta az eú-s értékrendet, ebbe beletartoznak a már meglévő és jól működő autonómiák is.



Matt, a probléma ott van,
Katarína Szászová | 2009. június 14. vasárnap 02:03

Matt, a probléma ott van, hogy sem dél-Szlovákia, sem Erdély, de még Vajdaság nem tiszta magyar, mindenutt élnek az államalkotó nemzet tagjai is, akikre rá akarják eroszakolni az ázsiai nyelvet. Ugye emlékszik mit mondott nemrég Barkó Béla? Minden román gyereknek meg kellene tanulni magyarul. Ez az ember úgy látszik még a monarchiában él, és nincs egyedul. Nem kell emlékeztetnie, hogy mit írtam régebben az albánokról, magyarokról meg a patkányokról, jó a memóriám, most is az a nézetem, hogy magyarok csúsznak az albánok szintjére. Romániában élnek a magyarokon kívul más nemzetiségek - szlovák, roma, német, szerb, épp úgy Vajdaságban, nálunk úgy szintén. Hogy lehet az, hogy a magyarok sehol sem férnek a borukbe, épp úgy mint az albánok, mindenkivel marakodnak? Bósza János azt írja, hogy dél-Szlovákiát mesterségesen nyomják el a szlovákok, kik nyomják el mesterségesen déli szomszédunkat? Senki más, csakis saját maguknak koszonhetik azt, hogy olyan helyzetben vannak, amilyenben vannak, és ez érvényes a határon túli magyarokra is. És ami a 90-százalékban magyarok által lakott régiót illeti, hogy lehet az, hogy Békéscsabában a 90 százalék szlováknak kellett megtanulni a 10 százalék ázsiaiak nyelvét? Erre kérem válaszát.

* válasz


Kedves Szászová
Bósza jános | 2009. június 14. vasárnap 02:45

Kedves Szászová, ahogyan kiveszem ön is egy ázsiai nyelven írodott nevet visel. Nem gondolja, ha tárgyilagosan akar vitatkozni, legalább az alapszintű tisztelet illene megadni a vitatkozni hajlandó vitapertnereinek. Mi sem hívjuk Önöket drótos tótoknak, bár ennek bizonyítható történelmi előzményei, mert sértőnek tartják. Egyébként a magyar nyelv, hasonló, mint a baszk, agglizunáló (ragozó) nyelv, ezért a szóképzési lehetőségei, sokkal, de sokkal nagyobbak, mint a többi európai nyelvnek.
Most a felvetéséhez. Mi köze van a dél-szlovákiai régionak Magyarországhoz, látja megint mellébeszél.
Dél-szlovákiai magyar területeket tudatosan elsorvasztják, mondhat bármit ez bizonyítható tény, az okok is ismertek.
Az is egy tudatos hazudozás, hogy MO-ban a trianoni diktátum után ottmaradt (megj.szétszórva) 500 ezer szlovák, mindez nem igaz, mert minden hivatalos statisztika csak maximum 200 ezerről szól. Benesnek köszönhetően ebből 100 ezer visszatelepült önkéntességi alapon Szlovákia magyarlakta területeire, ide lettek betelepítve, a szándékosan kitelepített magyarok helyére. Még egyszer a szlovákok MO-ból önkéntent mentek el, a magyarokat Cseszkóból kitelepítették marhavagonokba tuszkolva, házaikat, ingóságukat hátrahagyva, állampolgárságuktól megfosztva.

Az hogy MO-ban a szlovákok lassan felszívódtak, beolvadtak, annak két logikus magyarázata, van.
1. szlovákok szétszortan három csoportban éltek (mint betelepített népcsoport, nem őshonos), a határmentén, Békéscsaba környékén és a németekkel a Balatontól nyugatra. Például Mlynky (Piliszentkereszt) nem messze a Szlovákia mai határaitól, ezt írják a wikipédián róluk:
"...a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.
A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt „Pilisszentkereszt” lett."

Tehát az ottmaradt egyszáz ezernyi szlovákság ilyen állapotban életképtelenné vált a megmaradásra, de így is statisztikailag az egyötöduk ma is létezik.
A magyarok Honföldön őshonos nép volt ezer éven át és ez lényeges különbség, mint a a mai MO-ba, Erdélybe és Vajdaságba telepített szlovákság. Milyen érdekes a durva magyarizáció alatt mégis Mlynkyben több a szlovák, mint a magyar.

Tudja, ha érvelni akar, akkor ne a politikusainkat idézze, hanem elszlovákosodott magyar létére, inkább a bizonyítékokat kutassa fel és ezekből merítve érveljen.
Tudja, hazug embert, hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.

* válasz



Magyar nyelv egy ősi nyelv, itt a bizonyíték rá
Névtelen | 2009. június 14. vasárnap 02:50

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=gyimothy...

Kedves Szászová, megkérném fordítsa már le nekem ezt a szlovák nyelvre, mert nekem valahogy nem megy.

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!

A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.

* válasz



forrás: http://ujszo.com/node/280261/talk#comment-11758




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Pisti85 [ 2009-07-02 22:12 ]

Inkább élni szegénységben, de becsületesen, mint gazdagon hazudozni tolvajként!



nemand [ 2009-06-21 12:57 ]

mellékesen jegyezném, hogy nem ártana szaszova állításait ellenőrizni, Erdély Románia leggazdagabb tartománya (Bukarest után természetesen): http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=53707



Szerzs [ 2009-06-20 13:36 ]

"Orulni kellene minden itteni magyarnak, hogy szívhatják a szlovák államot, mert maguk nem tudnának megélni, ez érvényes az erdélyi magyarokra is, hiszen Erdély is Románia legelmaradottabb része. "
Azért marad el, mert a támogatásokat a szlovák iskolák, intézmények kapják meg, ugyanígy van ez a románokkal is!



kalev [ 2009-06-14 21:12 ]

Nézem Szász Katalin hozzászólásait és csodákozom, miért zavarja őt ennyire a magyar nyelv.
Véleményem szerint az autonómia jó megoldás és ebből következik, hogy a magyarok használják az anyanyelvűket. Érdekes péda Finnország is ott a svéd is hivatolos nyelv és az Ǻland szigeti svédek bátran beszélhetnek svédül, anélkül hogy finnek rákjuk fognák, hogy veszélyeztetik Finnország területi épségét.
Talán ezt a példát kellene követni Szlovákiában is.




HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona