Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Berényi és Duray urak nem kell mellébeszélni

2013.04.22.
Nos Duray és Berényi is újból hozták a formájukat. megint megmagyarázták nekünk, miért is nem lehet autonómiánk. Egyet azért nem értek, ha már a felvidéki autonómia formák volt a téma a Kossuth rádióban, akkor az egyetlen meglévő felvidéki autonómia tervezet miért nem volt a vita tárgya. Úgy beszélt Duray, Berényi és Szili is mintha nem tudnának a létezéséről, pedig mind a hármuknak ott fekszik az asztalukon a CA megvalósítható tervezete. Meddig lehet mellébeszélni, meddig lehet riogatni minket, hogy maradjunk csendben, mert ha kinyitjuk a szánkat csak rosszabb lesz. Ez olvasható ki a három közszereplő mondanivalójából.

Tisztelt Gecse Géza Úr részére!

Engedje meg, hogy bemutatkozzam Bósza János vagyok és az egyetlen létező felvidéki autonómia tervezet elkészítője. Miért is kezdem a mondókámat így, mert egy kicsit elcsodálkoztam azon, hogy ma olvasom:
Az autonómia lehetősége a Felvidéken

2013. április 20.
Felvidék.ma

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottsága 2013. április 16-án fokozott figyelemmel fordult az autonómia szlovákiai mintái iránt. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Gecse Géza Duray Miklóst, Berényi Józsefet és Szili Katalint szólaltatta meg.

Az Ön műsorának a címe: Az autonómia lehetősége a Felvidéken,

Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy hogyan lehet tárgyilagosan beszélni valamiről úgy, hogy az egyetlen létező és megvalósítható vitaanyag el van titkolva. Idéznék most Duray úrtól, mit is mondott a CA autonómia tervezetéről 2008-ban: A bószaféle autonómia tervezet jó vitaanyag és nem démonizálni kell, hanem vitatkozni róla, berényi úr is ismeri a tartalmát, a mai napig nem mondta azt róla, hogy megvalósíthatatlan, sőt Szili képviselő asszonynak személyesen küldtem el emailban. Tehát úgy csinálni, mintha nem lenne egy megvalósítható tervezet, szerintem minimálisan nem korrekt dolog.

Tisztelt Gecse úr nagyon örülnék, ha a korrektség szabálya szerint nekem teret nyújtana, hogy elmagyarázzam, miért is megvalósítható a mi tervezetünk, ami lényegében a katalánok jól működő közösség autonómiájának a felvidéki változata, nekünk még kidolgozott módszertani tanulmányunk is van, hogyan kikövetelhető békés eszközökkel ez a tervezet, ami a felvidéki magyarság 95% megvédené a teljes asszimilációtól.
Többet most nem is írnék, ha úgy érzi lehetőséget ad a műsorában, bizonyos értelemben helyrerakni Duray és Berényi urak mondanivalóját, akkor szívesen állok a rendelkezésére. Egyébként, ha minden jól megy május 4-én létrehozzuk a FMNT kezdeményező bizottságát, ahová az említett urakat is meghívtuk. Erről is szívesen informálnám Önt, mert is a főtéma az autonómia megvalósíthatósága.
http://www.shp.hu/hpc/elemkepek/commorakozigaz/commorakozigazhory_a_mesto_partalapito_civilek__a_kerekasztal_di_byAv1366360467.jpg
Meggyőződésem Fölvidéken az autonómia békés úton is kikövetelhető, sőt rövid távon elérhető cél. csupán két dolog kell hozzá egy jó és megvalósítható tervezet, amibe a szlovák fél nem tud tárgyilagosan belekötni és a tervezetnek az EÚ-s normákkal kell összhangban lennie. A Commora Aula tervezete ilyen, már 2007 óta kész, a mai napig senki egyetlen egy fejezetét sem tudta tárgyilagos viták keretein belül kiforgatni, sőt még a Slota pártjának volt alelnöke Belousovová is azt mondta róla komoly anyag, amit rengeteg jogász készített. Még ő sem tudott egyetlen egy fejezetébe sem belekötni, tehát megvalósítható.
Tisztelt Uram!
Csupán egyet kérek Öntől, adjon lehetőséget, arra, hogy a felvidéki magyarság számára oly fontos dolgot, mint egy megmaradási tervezetet bemutathassam.
Tisztelettel
Bósza János Öregkomáromból

(választ még nem kaptam, bizonyára nem is kapok)



Az autonómia lehetősége a Felvidéken

Az autonómia lehetősége a Felvidéken

2013. április 20.
Felvidék.ma

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottsága 2013. április 16-án fokozott figyelemmel fordult az autonómia szlovákiai mintái iránt. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Gecse Géza Duray Miklóst, Berényi Józsefet és Szili Katalint szólaltatta meg.

Duray Miklós, a nyugat-magyarországi egyetem tanár, a Szövetség a Közös Célokért elnöke szavai szerint az elmúlt rendszerben elkezdődtek a másképp gondolkodó csoportok szerveződni. Az autonómia, vagy az önkormányzatiság kérdése vált először olyan témává, ami a demokrácia óhaját szimbolizálta. A rendszerváltozástól számítva az egyik oldalon maradt az az önkormányzatiság, amit ma helyi, megyei, vagy regionális önkormányzatiságnak nevezünk a másik oldalon pedig az ún. kisebbségi autonómia, vagy önkormányzatiság; tehát magyar vonatkozásban, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok belső önrendelkezési vagy önkormányzatiságra való joga. A valamikori Csehszlovákiában is voltak autonomista mozgalmak és azok elsősorban a szlovákokhoz és a ruszinokhoz kapcsolódtak Felvidéken.
Az akkori magyar politika a két világháború között támogatta a szlovák autonomisták mozgalmát azzal, hogy Szlovákia autonómiája Csehszlovákián belül javíthatja az ott élő magyaroknak a jogállását, erősítheti azoknak a jogoknak a rendszerét, amelyek a magyarok jövőjét biztosíthatják.
Az autonómia, mint közigazgatási megoldási forma a magyarok számára a dél-tiroli autonómia által vált csábítóvá és elérendő céllá, amit végül is a második világháború oldott meg. Ugyanabban az időben keletkezett, ahogy létrejött a romániai, csehszlovákiai vagy a jugoszláviai magyarság, tehát az első világháborút lezáró békeszerződések után keletkeztek ezek a helyzetek és egyetlenegy politikai megoldás, a dél-tiroli megoldás az, ami vonzó mindenki számára.
A földrendezés, a politikai pozicionáltság hasonló. Dél-Tirol esetében született egy olyan megoldás, hogy Ausztria védő hatalmi státuszt gyakorol Dél-Tirol fölött, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy van egy államközi biztosíték arra, hogy a dél-tiroli autonómiának úgy kell működnie, hogy azt állami beavatkozással ne lehessen felszámolni – mondta Duray Miklós.

- Egy nagyon furcsa helyzetben van a szlovákiai Magyar Közösség Pártja, hiszen a területi autonómiának az aktualitását, az a Székelyföld területi autonómiájának a kezdeményezése adta meg, és hogyha az MKP most ezzel a programmal előrukkolna Pozsonyban, akkor lehet, hogy nagyon kellemetlen helyzetbe kerülne. Hogy látja ezt Berényi József, az MKP elnöke? - tette fel a kérdést Gecse Géza.
Berényi József elmondta, nem igazán az motiválja őket, hogy a szlovák fél mit gondol arról, amit a felvidékiek a megmaradásuk szempontból megfogalmazunk. "Mindenki tudja, hogy a népszámlálási adatok rendkívül kedvezőtlenek ránk nézve, ezért ma nem lehet Európában olyan ember, aki demokratának vallja magát, az emberi jogokat komolyan veszi, és válasz nélkül hagyja egy közösség fogyását. Ebből kiindulva igenis van az autonómia törekvéseknek nálunk is létjogosultsága, viszont senki nem bélyegezheti innentől valamifajta szélsőséges megoldásnak. Épp ellenkezőleg. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ezek az egyedüli eszközei annak, hogy egy közösség megmaradhasson identitása megőrzésével egy országon belül. Tehát aktualitása van, nem föltétlenül a székelyföldi megmozdulás, vagy az ottani törekvések miatt, hanem a népszámlálási eredmények miatt, amelyek Szlovákiában százezres fogyatkozást mutattak ki húsz év alatt" - mutatott rá Berényi.
- Erdélyben is hasonló a helyzet. Mondjuk, hogy ha kétfajta népességnek az elhelyezkedését vizsgálom, ugyanúgy egy tömbben él a székelység Erdélyen belül is. Az a különbség, hogy a felvidéki magyarság közvetlenül a magyar államhatár mellett végig egy síkban él tömbben.
- Különbség is van – vallási különbségek nálunk nincsenek, Erdélyben vannak. És ne felejtsük el, hogy Székelyföld, mint politikai közigazgatási identitás létezett hosszú évszázadon keresztül, míg külön felvidéki identitás nincs. A török hódoltság alatt a mai Szlovákia területe volt Magyarországnak a közepe. Ezek nehezítik a mi törekvéseink megfogalmazását. De tény, hogy a mai Csallóköz, a mai Mátyusföld még mindig tömbmagyarságot foglal magába. Egy kicsit bonyolultabb most már a helyzet Gömörben, Ung-vidéken, de vannak olyan nyugat európai modellek, amelyek alkalmazhatók az országban a magyarság egészére nézve. Mi semmi mást nem akarnánk, mint ezeknek a modelleknek az átültetését Szlovákiában.
- Területi autonómiát akkor nem forszírozza?
- A területi autonómiának a lehetősége ma már Somorja, Ipolyság, a Duna melletti háromszögben képzelhető el. A többi területen olyan a lakossági arány, hogy már másfajta, tehát elsősorban kulturális és oktatásügyi önkormányzatiságról vagy autonómiáról lehet beszélni – hallhattuk Berényi Józseftől, az MKP országos elnökétől.

Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottsága elnökét is kifejtette véleményét a területi autonómiával kapcsolatban. Szlovákiában kifejezetten idegesen reagál a pozsonyi államhatalom arra a fogalomra, hogy területi autonómia.
- Ez elhangzott egyébként a meghallgatáson is, hogy alapvetően az autonómia az elszakadást jelenti a szomszéd országgal, de ez nem így van. Két európai uniós országról van szó. 2004-ben együtt léptünk be ebbe a közösségbe, ahol számos helyen önmagában az önrendelkezés, az önkormányzatiság az autonómia bevett modellformák. Mi pontosan azért az Autonómia Albizottságában tűztük napirendre ennek a kérdését, hogy egyáltalán először is áttekintést kapjunk arról, hogy azoknak a magyar közösségeknek, amelyek a szülőföldön szeretnének boldogulni, milyen jövőképük van ebben a tekintetben. Hiszen az asszimiláció megakadályozása mindannyiunk számára fontos. A felvidékiek részéről is elhangzott, hogy 110 ezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók létszáma. És hát azért elég távol vagyunk attól, ami az 1994. január 8-án elfogadott komáromi nyilatkozatot jelenti. Abban egy nagyon pontos elképzelés volt erre, amit önkormányzatiságnak nevezünk.
- És minden önkormányzati vezetőt kitettek a posztjáról, aki azt a nyilatkozatot aláírta.
- Ez valóban így van. Ugyanakkor elfogadva azt, hogy egy közös EU-nak vagyunk a részesei, amely Európában elfogadott önrendelkezési autonómia vagy önkormányzati formák vannak. Ezért én úgy gondolom, hogy erről folyamatosan, továbbra is beszélni kell, elismerve azt, hogy önmagában az önkormányzatiság vagy autonómia egy eszköz nem egy cél ahhoz, hogy az asszimilációt megállítsuk, hogy a magyarság a saját nyelvét használhassa, hogy az identitást meg tudja őrizni, elismerve azt is, hogy a 21. század Európájának egy újabb, akár gazdasági lendületet is csak az adhat, ami egyébként ezeknek az önrendelkezéseknek a támogatását és egy ilyen hálózatnak a létrejöttét jelenti - nyilatkozta Szili Katalin.

Kossuth rádió/Felvidék.ma




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:






Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona