Bombák és tüntetések Baszkföldön

2008.10.26
Sobieski Tamás
A baszk Deia és a Diario Vasco, valamint a spanyol El Mundo, az Abc és az El País is bőven foglalkozott a szombat hajnali, újabb baszkföldi merényletekkel. A Portugal Diário a januárban menesztett szocialista egészségügyi miniszter szakmai pálfordulásáról írt.

deia.com, diariovasco.com, elmundo.es, abc.es, el pais.es –

Spanyolország A mérvadó baszk napilapok beszámoltak a minden bizonnyal a Baszk Haza és Szabadsághoz (ETA) köthető merényletekről, melyet két vasútállomás ellen követtek el a szombatra virradó éjjelen. Mindkét támadásra előzetes figyelmeztetés nélkül került sor, de egyik támadásban sem sérült meg senki. Berritz állomásán nagy erejű bomba robbant, Amorebietán több Molotov- koktélt dobtak az épületre. A két mérsékelt nacionalista lap, a San Sebastián-i (Donostia) Diario Vasco és a bilbaói (Bilbo) Deia (Felhívás) is megírta csütörtökön a két merénylet egyik közvetlen előzményét: a hazafias baloldal érvénytelennek tekinti az 1979. október 25-én, népszavazáson elfogadott, úgynevezett guernikai statútumot. Érvelésük szerint a tíz éve kormányzó hárompárti koalíció legnagyobbik pártja, a mérsékelt nacionalista PNV csak választási jelszónak használja az önrendelkezési népszavazás ügyét. Szombaton a bírósági tiltások ellenére négy baszk parlamenti párt – a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (PNV), a volt kommunisták Egyesült Baloldala (EB-IU) és a szocdem Baszk Szolidaritás (EA), valamint az ETA 1998-as fegyverszünete után belőle kivált, és a fegyveres harcot elítélő Aralar - tiltakozó tüntetést hirdetett a baszk településeken, amelyet több tízezren támogattak. Juan José Ibarretxe, az autonóm tartomány vezetője pedig kijelentette a Deiának adott interjúban – egyértelműen a jövő évi választásokra utalva -, hogy a bölcs baszk nép nem adja a kormánykereket olyan vezetőknek, akiket Madridból irányíthatnak.

forrás: MNO

A baszkok nyelve

2008.10.26

Szabadi Tibor J.,
A jelenleg használatos nyelvek közül, melyeket az ibériai félszigeten beszélnek az egyetlen nyelv a baszk, amelyik nem latin eredetű. Baszkföld fővárosa: BILBAO. A szótár szerkesztői: ARANA-SZABADI.

Az első 1545-ben, nyomtatásban megjelent baszk nyelvű könyv, egy versgyűjtemény. 1562-ben írták az első baszk szótárat. Ebből a korból származik a reformáció hatására írott baszk nyelvű Biblia. A szótár és a Biblia fordítás is az irodalmi baszk nyelv megteremtését célozta.

A baszk nép és nyelv eredetének meghatározása szinte lehetetlen. A nyelv, az utolsó európai nyelv maradványaiból tevődik össze, még azelőttről, mielőtt az indoeurópai nyelvek a kontinensen kialakultak volna. Így eredete a Kr. előtti két utolsó évezredre tehető. Ma is tudósok kutatják eredetét, és a mai napig sincs egyértelmű és végérvényes válasz az eredet kérdésére. A baszk nyelv "genetikai" eredetét továbbra is tanulmányozzák. Bármennyire is nyilvánvaló, de a baszk sohasem volt izolált (elszigetelt) nyelv. Valaha, még az ősidőkben kiterjedt baszk-akitán közösség lakott a Pireneusok mindkét oldalán, az Ebro és Garonne folyók között, egészen Katalóniáig. A Kr. utáni első évezredben ez a terület hosszában a Pireneusok mentén, a mai francia délnyugatra szűkült.
A spanyolországi baszkok magukat „euszkálduáknak”, azaz embereknek nevezik, a francia baszkok pedig vaszknak, azaz férfinak. Más nemzetbelieket erdáldunéknak azaz jövevényeknek neveznek, mely ősiségüket bizonyítja.

A baszk nyelv ősidők óta mindig más nyelveknek volt alárendelve. Az ibériai félszigeten és a francia hatszögben a preindoeurópai nyelveknek; a kereszténység korától kezdődően, a rómaisító és keresztényesítő időszakban a latinig; utoljára a középkori latinnak, mint amilyen az okcitán-gaszkon, aragon, nafara és a kasztíliai. A baszk nyelv legerősebb versenytársa: a francia és a spanyol nyelv, mindkettő régóta hivatalos Baszkföldön.

A baszk, egész a közelmúltig, sohasem örvendett hivatalos elismerésnek. De a katolikus egyház a Calahorra zsinaton (1621; 1700) Iruñjo egyházmegyét elfogadta, és ezután ökumenikus tevékenységként, részben használta a baszk nyelvet. Harmadik Fernando "A szent" kasztíliai király, nyilvánosan elismerte a baszkul beszélő Ohakastro jogát, hogy a nép akkor is használhassa a baszkot, amikor királyi tisztviselőkkel kerül kapcsolatba (1239).
A 19. században történt néhány, a baszkok számára kedvező törekvés (Kiváltságos Törvényhozó Gyűlés Biszkajában és Gipuzkoban), majd önrendelkezési szabály, amit a polgárháború első hónapjaiban kiáltottak ki, amikor hivatalossá tették a baszkot és a spanyolt. Jelenleg Dél-baszkföldön teljes a nyelv hivatalos elismerése, az ún. Baszk Autonóm Közösségben (EAK). Mindezt az 1982-es és 1986-os évek törvénykezései során hagyták jóvá.

1866-68-as években Észak-baszkföldön a baszkul beszélők számát kb. 80.000 főre, Dél-baszkföldön pedig 391.000 főre becsülték. Az elmúlt évszázad során a baszkul beszélők száma abszolút számban növekedett. A legtöbben már születésüktől fogva kétnyelvűek (akár baszk-francia, vagy baszk-spanyol). A félsziget és a szárazföldi Baszkföld teljes lakosságának a 2. 884.000 főjéből, kb. 650.000 fő ismeri a baszkot. Ebből 528.000 fő lakik az EAK-ban, 52.000 fő Nafaro-ban és 70.000 fő Észak-Baszkföldön (Franciaország). Miután az 1980-as években az iskolákba hivatalosan bevezették a baszkot, azt tapasztalták, hogy nőtt azoknak a fiataloknak száma, akik ismerik és megtanulták a nyelvet.

Jelenleg hét tartományra terjed a baszknyelvű terület (Bizkaia, Gipuzkoa, Araba, Nafarroa, Lapurdi, Behenafarroa, Zuberoa) ezek képezik a hagyományos Baszkföldet. Az elmúlt évszázadban a francia és a spanyol nyelv erős befolyást gyakorolt a baszkra. Ma Franciaország déli és Spanyolország északi részén él baszk lakosság. Nagyobb hányad Spanyolországban, kisebb hányad Franciaországban él, és jelentős azon baszkok száma, akik, mint kivándorlók dél-amerikai államokban élnek. Nemzeti vallásuk a katolikus.

Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a magyar és a baszk rokon nyelvek. Mire alapozzák ezt a feltevést? Nem a szókincsbeli egyezés vezetett e gondolathoz, hanem inkább a nyelvtani, grammatikai jelenségek. Például a többes szám jele mind a magyarban, mind a baszkban a "k" betű. Mindkét nyelv ú.n. ergatív alanyi és tárgyas igeragozást használ. Ilyen azonosságok alapján gondoltak a kutatók a nyelveredet azonosságára, feltételezve az ősi nyelvet, amelyből kiágazott a két nyelv.

A baszk nyelv jellegzetességei: magánhangzó rendszere hasonlít a spanyoléhoz. A mássalhangzóknál hangsúlyos sziszegő, réshangként ejtjük a nem szájpadi zárt (z, s) és a hozzájuk kapcsolódó zárt réshangzókat (tx, ts). Nincs olyan baszk szó, mely "m, p, b, d, g, x, k, j, r" betűkre végződne (mint pl. a latin: regem, baszkul: errege = király). Kivételt a "zubera" tájszólás képez. A baszknak nincs szótaghoz kapcsolódó hangsúlya, de ez a mondatban elfoglalt helye szerint megváltozhat. 14 nemnélküli esete van, amelyek mind a főnevekre, mind pedig a melléknevekre alkalmazhatók. Az igeragozás alaktani szerkezete bonyolult, és gyakran ismeretek tömegét tartalmazza. A személyes névmásra három jelölést használnak, és mindig az ige gyöke ad tájékoztatást a kiegészítésekre, az esetleges mondattani funkció megjelölésére és az alany nemére vonatkozóan.

A baszk szókincse nagyrészt saját, de az ősidőkből származó rész bővelkedik más nyelvekből átvettekkel, amelyek hajdanán kerülhettek kapcsolatba a baszkkal. Ezek olykor ibériai eredetűek (pl. erbi = nyúl, maite = ami, tegi = helye, zilar = ezüstök), máskor latin eredetűek (az első római ásatásból vagy Kr. utáni időből származnak), és érthetően sok a latin eredetű gaskon, a középkori kasztíliai jövevényszó is.
A baszk ÁBÉCÉ 33 betűből áll.

Megemlítünk két tényezőt, melyek szinte eltüntették történelmileg a baszkot: először, a baszk nem volt hivatalos nyelv, másodszor az oktatás, a közigazgatás, hírközlés spanyol vagy francia nyelveken folyt. Baszkföld szellemi és közigazgatási központja a 16. századig Navarra volt, ahol a középkorban egyedüli írott nyelvként a latint használták.

Emlékeztetünk arra, hogy az 1960-as évben kb. 30 baszknyelvű könyvet adtak ki, míg 1990-ben a kiadványok száma 828 volt. 1960-tól működnek az első baszk iskolák -ikastolak- és új oktatási rendszer honosodott meg. A tudományok terén is lényeges haladás történt. A baszkológ hagyomány, amit a múlt évszázad végén többek között: Humboldt, Van Eys és Schuchardt kezdeményeztek, folytatódott a nyelvészek új-baszk és külföldi nemzedékével: Azkue, Urkixo, Lafon, Bouda, Mitxelena és még sokan mások. Jelenleg az egyetemeken létezik baszk nyelvű kar és speciális szak.

Az utóbbi évtizedekben megszületett az ún. "euskara batua az egyesített baszk". Az irodalomban leggyakrabban használt dialektus a Baszkföld nyugati részén a vizcayai, keleten a szuletin, délen az alsónavarrai, míg északon a laburdin.
forrás: ahogyerzed.hu

A baszkok vércsoport-aránya.

Európa népei között különleges helyet foglalnak el a Pireneusokban élõ baszkok; egyedülálló nyelvük, valamint Európa paleolit õslakóihoz való alkati hasonlóságaik miatt már régen magukra vonták az antropológusok figyelmét. Boyd a spanyolroszági baszkok, Vallois pedig a baszk származású franciák között talált feltûnõen sok 0 vércsoportú egyént. Ilyen nagy százalékos arányban csak a kelta eredtû írek, skótok és walesiek, továbbá az izlandiak és a szardíniai bennszülöttek között lép fel a 0 vércsoport. Viszont ezektõl a népektõl is különböznek a baszkok a B vércsoport feltûnõ ritkasága miatt. Az újabban felfedezett ún. rhesus-faktor (Rh-faktor) tekintetében is élesen különböznek a baszkok minden más emberfajtától. A nyugat-európai népeknél, jóllehet az egyes vércsoportok százalékos aránya meglehetõsen tág határok között ingadozik, az Rh-faktorra nézve negatív személyek 16%-át teszik ki az egész népességnek. Mivel az Rh-negatív személyek egy recesszív génre nézve homozigóták (dd), a szóbanforgó recesszív gén gyakorisága 40%, míg a domináns géné 60%. A legtöbb ázsiai és észak-afrikai nép csaknem tisztán Rh-pozitív. Mindezekkel a népfajokkal szemben 35–36% az Rh-negatív egyének gyakorisága. Ebbõl a ténybõl angol antropológusok (pl. Mourant) most arra következtetnek, hogy az európai emberfajták a szóbanforgó recesszív d-gént, mint az egyén Rh-negatív mivoltának elõidézõjét, a baszkokkal rokon õsi népektõl kapták.
Stohl Gábor, termeszetvilaga.hu



A szuverenitásról szavaznak idén a baszkok

A baszkföldi hárompárti kormányzat előterjesztésére a regionális törvényhozás pénteken várhatóan megszavazza a "döntés jogáról" - vagyis a szuverenitás kérdéseiről - tervezett regionális népszavazást, amelynek várható időpontja október 25-e.
A baszkföli regionális kormányzat vezetője, a nacionalista Juan José Ibarretxe nevével fémjelzett tervezeteket eleve elvetette Madrid.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő úgy fogalmazott, hogy a népszavazások tekintetében egyetlen egy alapkövetelmény van, mégpedig az, hogy azok összhangban legyenek az alkotmánnyal, az atonómia státussal és a törvényekkel. Madrid már korábban jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben Baszkföldön kiírnák a népszavazást - írja az MTI.

Az október 25-i regionális népszavazás csak az első lépés lenne a Baszkföld szuverenitásának elérést zászlajára tűző Ibarretxe-tervben, amely "szabad társulást" képzelne el Spanyolországgal a jövőben, s Madrid elismerné Baszkföld önrendelkezési jogát.
forrás 168ora.hu