Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Bugár, a bugáristák, a nép és kicsit az MKP. (5)

Vegyük végre tudomásul magyarnak lenni nem szégyen, de nem is dicsőség, hanem feladat. (BJ)

2012.04.12.
Írhatnám ezt is főcímként: Pénz, pénz és a magyar érdekek mellőzése - mindenki ráismerne a bugáristákra.

Vajon, mi fogja egybetartani a bugárista pártot? A sok pénz és az igazi magyar érdekek mellőzése, a golfpályák, a marhacsordák és a hazudozás? A pénz!

A politikai erkölcs tízparancsolatát fogalmazta meg Valentin Zsifkovits a Gráci Egyetem professzora.
Az első parancs:
Az egyéni érdeket kapcsold össze a közjóval, a közösség érdekével!
Nem tudom, hogy a Híd és az MKP politikusai mennyire ismerik Zsifkovits professzor 10. pontját az erkölcsről ( Link ), az erkölcsös politizálásról, de az biztos manapság Fölvidéken, a politikát elsősorban egyéni, csoport, ill. pártérdekek határozzák meg, a politikai erkölcs viszont a közjót hangsúlyozza.

Az igazság kedvéért el kell mondani azt is, hogy a pluralizmusra szükségünk van, a választás lehetőségére. DE !!!
Nem úgy, hogy közben kockáztatjuk a magyarok parlamenti képviseletét a szlovák parlamentben. A Híd és az MKP politikusainak a Zsifkovits professzor 10. pontja alapján meg kellett volna fogalmazniuk a 2010-es és a mostani (2012-es) választások előtt azt a minimumot egyezség formájában, ami egy közös fellépést eredményezhetett volna. Ők az egyezség helyett a másikra való mutogatást választották. A Híd félt, hogy elveszíti a szlovák választóit, az MKP pedig megfásult és saját arculatát kereső, féltő pártként nem merte azt felvállalni, amit olyan nagy szívesen hangoztat, hogy értünk a felvidéki magyarságért van.

Sajnos az tény, hogy a MOST-osok Slota Jancsi nyomdokaiba léptek. Bugár becsapta a felvidéki és a honföldi magyarságot, szétverte a felvidéki magyar egységet. Bár ebbe a duraysták jócskán besegítettek. Duray személyesen nekem mondta 2008. májusában Alsóbodokon, hogy elsődleges céljuk, hogy megszabaduljanak Bugártól. Tehát a Híd létrejöttével számoltak a duraysták is. Nem az a baj, hogy van egy új párt, hanem az, hogy a kettő képtelen a magyar megmaradási közös politizálás oltárán minimumban megegyezni. Például a választások előtt, hogy ne legyenek elveszett szavazatok, a bejutás után pedig mind a kettő politizáljon ahogyan azt jónak látják, de a minimum maradjon meg egy politikai axiómának, amitől eltérni sohasem szabadna. Ez nem történt meg a választások előtt. Se politikai megmaradási minimum, sem egyezség nem volt. Tehát ilyen értelemben mind a két párt elárulta a felvidéki magyarság asszimilációellenes létérdekeit. Pedig lehetett volna, csak mind a kettőnek igazából az egységes fellépést kellett volna hangoztatniuk és mindent megtenni a sikerért. Ez elmaradt, mert az egyik sem akarta igazából, féltek engedni, inkább odadobták a fél milliónyi magyarságot az asszimilációs úthenger elé.

Bugár a pártja megalapítása előtt még azt híresztelte, hogy abbahagyja a nagy politikát, átadja a terepeket a tenniakaróknak, a fiataloknak és csak az EÚ-s pénzen vett és rendbe rakott kastélyában, a nyugdíjasokkal fog foglalkozni.

Vajon miért ez a nagy pálfordulás? Mi az oka mindennek?

Ha egy mondatban szeretném leírni, akkor talán azt írnám, hogy MOST csúcsosodott ki Bugár kétszínűsége, a valós magyar érdekek semmibevétele és a hazai pénz-oligarchia kiszolgálása. Mert igen mindez a pénzről szól, a hatalomról, a mindenhez való hozzáférésről.
Vajon a bugáristák tudják egyáltalán mit jelent az a fogalom, hogy magyar érdek. Szerintem a hatalomvágy, a pénz imádata annyira elhomályosította elméjüket, hogy képtelenek akár csak a látszat érdekképviseltre. Mire számítanak? Hogy a bugár szó hallatán a felvidéki magyarság majd vigyázzba vágja magát egy olyan ember előtt, aki már az autonómia szó hallatán idegbajt kapott és kitiltatta a Felvidék és az önrendelkezés, autonómia szót az MKP-s szótárból is már 1998-ban, amikor pártelnök lett.

Pedig a népek önrendelkzési jogát az ENSZ alapokmánya is tartalmazza. És az ott nincs leírva, hogy azt nemzetrészek nem kérhetik, hisz Koszovó precedens értékű döntés volt, hisz az albánok anyaországa Albánia ENSZ tagállam, mégis létrejöhetett egy új albán állam. Ezt a bugáristák nem tudják, ezt a duraysták miért nem használták ki, miért nem éltek ezzel a nagyhatalmi döntéssel és miért nem követelték megmaradásunkért minimum a területi autonómiát, ami lehetett volna egy olyan formában is kérni, követelni, amit aszlovákoknak is megfelelt volna, elfogadható lehetett volna. DE! Akárcsak az MKP, a Híd is inkább démonizálták ezt a lehetőséget, nemhogy éltek volna vele. Ha a jugoszláviai albánok megmaradhatnak, akkor mi miért nem maradhatunk meg? Miért nem tudunk küzdeni a jogainkért? Minden népnek joga van a saját sorsa irányítására. Ezt miért nem lehetett sohasem hallani a bugáristák szájából?

A szlovák politikai elit úgy vélekedik az autonómiáról, hogy azt mondja \"szélsőség\" és úgy gondolja ezzel lehet védekezni és riogatni! Hogy riogatnak az egy dolog, de ennek ellenére jogos követelés, ami nem ütközik az alkotmányba, ez Bugár miért nem magyarázta el a felvidéki magyarságnak és a szlovák választóknak? Magyarázat helyett a felvidéki magyarság alkotmányellenes diszkriminációt és az asszimilációt kapta, a bugáristák hathatós segédletével, azzal, hogy a honi magyarságot tudatlanságban tartják. Megjegyezném az MKP mostani politikusai sem tettek az ellen, hogy ez ne így legyen. Eredmény újabb mínusz ötvenezer magyar Felvidéken.

"Senki sem fog autonómiát adni azért, mert az jogos, igazságos vagy szép, de pusztán az a tény, hogy egyesek szerint jogtalan vagy igazságtalan, nem is lehet az akadálya." (TJ). Az azonos jogokért küzdeni, békésen követelni, ezt a bugáristák és a durasták elmulasztották tudomásul venni.

A bugáristák minden ami magyar érdek volt, de egyúttal ellentétes volt a pénz-oligarchia érdekeivel, tűzzel vassal irtották, még a létezését is tiltatta, tagadta. A gőgös bugárista magyar politikai elit következetlensége "kompromisszum-politikája" hová vezetett, de mondhatjuk úgy is, hogy a bugárista MKP megalkuvása az autonómia ügyének elárulását eredményezte a magyar érdekek elárulását, hála az otom-potomoknak, az erkölcstelen politizálásuknak.

Tisztelt Bugár úr. Egyszer egy nagy ember ezt tanácsolta fiának:
"Óvakodj attól, hogy bíró légy, annak örülj, hogy király vagy és annak mondanak. Mert a királyok, ha türelmesek, uralkodnak, ha viszont türelmetlenek, zsarnokoskodnak."

A katalánok, "megnevelték" a saját nemzetüket, információ, jogok ismertetése, lehetőségek felvázolása, bátorság csírájának az elültetésével, lett is autonómiájuk, megmaradnak. A bugáristák ezt nem tették, tiltó listára helyezték az autonómia szót, nem informáltak minket, a jogainkat nem mondták el, a lehetőségeink felvázolásával adósok maradtak, tudatlanságban és gyávaságban tartanak, el akarnak veszejteni minket. Ma ezt szeretnék folytatni, ezért kellett Önöknek az új párt?

Az emberek éhesek az igazmondásra, a mellébeszélésből nem kérnek, elegük van a butításból, a hazugságokból. A felvidéki magyarság 80% a saját ügyeit maga szeretné intézni (Fórum intézet), tehát az MKP-nak, az igazmondóknak (ha vannak ilyenek a megmaradt MKP-ban) ebbe az irányba kéne a megmaradt MKP szekerét tologatniuk, szolgálni-szolgálva. Új emberekkel, igazi érdekképviselettel felruházva. A Híd pedig végre legyen annyira magyarérdekű, mint amennyire szlovák érdekű akar lenni. Bugár úr, a szlovák alkotmány a szlovákságot államalkotó nemzetként ismeri el, minket nem, tessenek már arról is gondoskodni, hogy mi is otthon érezhessük magunkat az ezer éves hazánkban és a közénk betelepült nép ne akarjon minket mindenáron teljesen asszimilálni.

Alászolgája felvidéki és honföldi magyarság. Elképzeltem, hogy ez a szöveg olvasható az MKP pozsonyi (Bratislava) székházának a homlokzatán. Valóságban nincs ott, pedig ott kéne lennie. Ebben a köszönésben, alászolgája világosan megfogalmazódhatna a köszönő (MKP) alárendeltsége a köszöntöttel (a felvidéki és a honföldi magyarság) szemben. Ne csak szóban akarjanak minket képviselni és a választások előtt a szavazatainkért könyörögni, hanem cserébe a rájuk ruházott hatalomért, bizalomért tegyék is a dolgukat, ha kell kint az utcán minden politikai eszköz segítségével, de főleg az igaz szó erejével.

Erre a bugáristák sohasem voltak képesek. Lesznek? Vajon a mostani MKP majd képes lesz erre? Már három éve várunk erre. Ha a honi magyarság bizalmát vissza szeretnék szerezni, akkor igenis mindent meg kell tenniük azért, hogy megtanuljanak kommunikálni a nép nyelvén és megtanulják őket alászolgája köszöntéssel szolgálni, érdekükben erkölcsösen politizálni.

Ez legyen a megújuló MKP egyik védőbástyája, amit népszeretetnek hívnak.



Bósza János




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona