Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bugár és Berényi az autonómiáról

BJ: Ne tessenek már mellébeszélni (hazudni). Rengeteg ferdítés, valótlanság és össze-vissza beszéd hangzott el, a két pártvezér mondanivalójában, mindezeket a helyükre kell rakom . Lehet véleményezni is. Fontos lenne, ha mindenki leírná, el-e hiszik, hogy az MKP és a Híd, miután bevallották, hogy az autonómia témában semmit sem tettek, hogy most hirtelen megfognak változni. Nem szabad átsiklani afelett, amit mondtak, amit ígértek. Hasonló ígéretek már a múltban is elhangzottak, majd nagy lett a csend. Most addig kell verni a tam-tam dobokat, ameddig az MKP és a Híd ebben a témában nem kezd el korrekt módon viselkedni.

2013.05.31.
http://kozbeszed.sk/2013/05/31/berenyi-vs-bugar-a-vita-elemzese/Bug%C3%A1r-Ber%C3%A9nyi
Ahogyan elhangzott:
Műsorvezető: Az utolsó kérdés Bósza Jánostól származik. Megvalósítható-e a felvidéki autonómia, és ha igen, akkor hogyan. Van-e rá programjuk, ha nem, akkor miként látják megmaradásunk esélyeit és lehetőségeit?
Az eredeti kérdésem ez volt, a műsorvezető megkurtított formában adta elő: Ezt a kérdést szeretném feltenni, tolmácsolhatnák a két úriembernek (persze lenne több is, de ezzel is beérném), azoktól kérdezem, akik már 1989 óta értünk küzdenek:

Mi a véleményük a fölvidéki autonómia megvalósíthatóságáról?
Szeretném, ha konkrétan válaszolnának.
1. Ha úgy gondolják megvalósítható, akkor ezt hogyan képzelik el, milyen autonómia formákban, milyen időtérben és kikkel tervezik nyélbe ütni. Van-e rá programjuk?
2. Ha nem tartják megvalósíthatónak, akkor miért nem, de ebben az esetben azt kérem, akkor arra adjanak választ, hogyan képzelik el a megmaradásunkat Felvidéken és az asszimilációnk megállítását.

Érthető választ kérnék és nem az okokra vagyok kíváncsi, mit és miért nem lehet, hanem a hogyanokra és kérem mellőzzék a szlovák zsebekben kinyíló bicskás válaszokat is. A világban csakis egyfajta békés módszer létezik, ami megállítja az asszimilációnkat, ezt pedig területi autonómiának hívják. Egy kisebbségben élő nép (nemzetrész) számára, ha meg szeretne maradni saját szülőföldjén más út nem létezik. Lehet szeretni, vagy kígyót-békát mondani az autonómistákra, de a tény akkor is tény marad. Ha rövid időn belül nem követeljük ki az autonómiát 10-20 év múlva már nem lesz kinek.


Bugár: Kezdjem megint én, kezdem. Azt hiszem, hogy eléggé kifejtettem, hogy mi van többek között a mi programunkban. Tehát, akkor amikor az un. oktatási vagy kulturális autonómiáról beszélünk, akkor ez az ami szerintem ebben a pillanatban most megtarthatja a kisiskoláinkat, megtarthatja anyanyelv használatunkat, tehát azokat az alapdolgokat , amire lehet építeni a magyarság jövőjét. ( Bósza: nos szerintem a kulturális autonómia kevés, sőt, ha körülnézünk Európában az összes autonómia vagy területi, vagy egy kombinált. Megmaradásunk érdekében mindig a legjobbat, legeffektívebbet kell kérni. De már az is hatalmas siker, hogy kimondta valamiféle autonómiára szükség van, ezen az úton kell haladni tovább )
Természetesen utána el kell azon gondolkodni, hogy gazdaságilag is, vagy párhuzamosan ezzel, gazdaságilag, hogyan tudjuk megerősíteni úgy, többek között az intézményeinket, amelyek egy részét kezdtük létrehozni, hisz Komáromban is működik ugye egy és hogyan tudjuk gazdaságilag úgy megerősíteni a régiókat, hogy ebből a szempontból ne függjenek mindig attól, ki ad alamizsnát, illetve ki nem ad. ( Bósza: Igen ez a lényeg, de ezt csakis egy területi autonómia képes garantálni, olyan, amit az EÚ számára is elfogadható. nem azt kell nézni, jelen pillanatban, hogy a szlovákok mibe mennének bele, mert ők a legszerényebb autonómia tervezetünket is le fogják söpörni az asztalról, hanem azt kell nézni olyan tervezetet kell készíteni, maximalizáltat, amely az EÚ jogrendjével és a jó európai példákkal van összhangban. Nekünk az első lépést a tervezetünk elutasítása után az EÚ irányában kell megtennünk, úgy hogy partnereket keresünk és ehhez elengedhetetlenül szükségünk van egy olyan tervezetre, ami az EÚ jogrendjével kompatibilis. Addig kell verni Brüsszelben a tam-tam dobokat, ameddig ki nem kényszerítünk egy ajánlást Szlovákia irányában, hogy a vezetőik leüljenek tárgyalni az autonómia témájában, a felvidéki magyarság képviselőivel, erre kell a Magyar Tanács, ahol kinevelődhetnek azok a politikusaink, akik hiteles formában képesek képviselni az érdekeinket. ) De még egyszer mondom ahhoz, hogy egyáltalán autonómiáról lehessen beszélni területi, vagy bármilyenről, ahhoz én azt szeretném megnézni, hogy a kollégák, milyen autonómiát, milyen dokumentumot és hogyan képzelik el. Ilyen dokumentum a mai napig nem létezik. ( Bósza: Igen sem az MKP, sem a Híd, de még csak az elődpártjaik sem készítettek egy olyan mélységű dokumentumot, mint amit a Commora Aula polgári társulás készített, tökélesítve lett a beérkezett javaslatok alapján. Itt mindjárt megjegyezném a CA tervezete csupán vitaanyag, amit nem démonizálni kell, hanem vitázni róla (Duray mondta). Tehát sok-sok tervezet kell, de főleg a tárgyilagos viták, mindenki részvételével, aki ebben a megmaradási küzdelemben részt akar venni. Nos Bugárnak és Berényinek is volt 23 éve, hogy egy tervezettel kirukkoljanak, ezt elmulasztották, sőt a padtársaik, beleértve Durayt is adósok maradtak ilyen autonómia tervezetekkel. )

Berényi: Nagyon örülök neki, hogy ma este a show műsor mellett egy kicsit tovább jutottunk. ( Bósza: Nem tovább jutni, hanem tartósan haladni kell előre. ) Tehát azt, hogy az elnök úr többször is az autonómia szót kimondta, ennek nem voltunk igazán a tanúi az elmúlt időszakban. ( Bósza: Nos ez igaz. DE!!! Bugár vezetésű MKP-ban Berényi úr úgy tudom alelnök volt, minimálisan vezetőségi tag. Abban az időszakban sem készültek tervezetek, de az autonómia jogosságáról sem tartottak vitákat az MKP vezetőségében. Magyarországi médiákban és konferenciákon hangoztatni az autonómia jogosságát, majd idehaza csöndbe maradni, az már réges-rég kevés, pontosítanám mindig is az volt, sőt kontraproduktív, mert el volt hintve az a benyomás, hogy egyesek akarják az autonómiát, ezzel megtévesztették a felvidéki magyarságot, majd a kimondott szót tettek nem követték. ) Ez egy előrelépés, nagyon-nagyon tudok annak örülni, hogy az elnök úr megjelenik a TA3, a Markíza, vagy az STV műsorában ne kerülje meg ezt a fogalmat, hasonlóképpen érveljen, mint most tette óriási szükség van rá ahhoz, hogy előbbre lépjünk. ( Bósza: Berényi úr jogos, amit a médiákkal kapcsolatosan kér Bugártól, de ez vonatkozik Önre is, mert a mostani 2007 utáni bugárnélküli MKP sem beszélt egyetlen egy szlovák hírcsatornánk, vitaműsorban az autonómia jogosságáról és fontosságáról. Az igazsághoz tartozik, hogy hébe-hóba itt ott nyilatkoztak, de ezzel le is zárták a témát. Amit nem lezárni, hanem megnyitni kell. Pl. nyilatkozatok formájában, amire majd a média reagálna és meghívná Önöket a vitaműsoraikba. Maguk ehelyett a mai napig lapítottak, ültek a babérjaikon a húsosfazék mellett-tisztelet a kivételnek, ha volt ilyen. )
Én azt láttam, most a hét végén, amikor az RMDSz kongresszusán voltam, Kelemen Hunor kiállt a pulpitushoz és azt mondta, hogy az egész megmaradásunkhoz a kulturális autonómia kell szórványvidéken, területi kell a tömb székelymagyarságnak. ( Bósza: Szerintem az RMDSz-el példázódni az autonómia témában, nem éppen szerencsés dolog, mert az RMDSz előző és a mostani vezetése is ugyanazt a politikát folytatta, folytassa, amit a régi és az újvezetésű MKP is tett, tesz. Vagyis a kivárás taktikát. Ha beindul valami, amit majd mások kaparnak ki nekik, akkor ahhoz talán felsorakoznak, ha nem akkor van mitől elhatárolódni, ha dolgok számukra rosszra fordulnának. Nos pontosan itt a bajok forrása, hogy sokan beszélnek és beszéltek, mint az RMDSz is az autonómiáról, de senki semmit nem tett a megvalósításáért. Ami Erdélyt illeti talán Székelyföldön történtek próbálkozások, amelyek előbbre vitték az autonómia ügyet, de ez sem az RMDSz-nek köszönhetően. )
Ez az út!
( Bósza: Nem hinném, hogy az ígérgetések útját kéne járnunk, 23 éves kivárás, ígérgetések már nem viszik előbbre a megmaradási ügyünket. Az igazi út a valódi tettekben, próbálkozásokban rejlik. Néha jobb ingoványos, vagy szikes úton járni, de előre, mint aszfaltozotton visszafelé, vagy az asszimiláció szakadéka felé. A helyes utat pontosan definiálni kell. Nekünk kell definiálni, nem mások után példázgatni. Berényi úr az utat pontosan ki kell jelölni, de főleg saját utat kell járni, persze a hasonló cipőben járó magyar nemzetrészeknek egyszer találkozniuk kell, hogy közösen vigyék tovább azt a lángot, amit ma nekünk kell meggyújtanunk. Ezt a megmaradási küzdelem lángjának hívják. )
Lehet utána spekulálni fölötte van-e tervezet, vagy nincs. ( Bósza: Nem spekulálni kell, hanem végre elkészíteni, mert tervezetek nincsenek, legalább is nem az asztalra kirakva, ha mégis van ilyen, az bizonyára a fiókok aljára süllyesztve létezhetnek. )Készültek tervezetek 96-97-ben, meg az MKP idején, még ezt is bevállalom, az MKP-k nagyon megszorítottak ebben a kérdésben, az MKP annak idején fogalmazott meg hasonló tervezetet (Bugár közbeszólt: nem volt semmi). ( Bósza: Még egyszer, ha vannak tervezetek, akkor kérem közöljék velünk, hol lehet ezeket elolvasni, mert másképpen nem lehet róluk egészséges vitákat folytatni. )Tehát tervezetek vannak, nem ez a baj, Nyugat-Európából bármikor át lehet venni és le lehet porolni azokat a dolgokat, amik jók. Ha kell két héten belül tudunk olyan anyagot összehozni, amely jelen pillanatban aktuális autonómia tervezetet, akár területi, akár kulturális szempontból. ( Bósza: Nem értem, ha vannak tervezetek, akkor elég azokat előszedni és nem kell nyugat-európiakat emlegetni. Ha pedig nincsenek, akkor nem kell mellébeszélni. Ha Önök képesek leporolni és átvenni, sőt két hét alatt elkészíteni a mi viszonyainkra adaptálható tervezet, akkor ezt miért nem csinálták meg 23 éve? Ugyebár nem kell erre most választ adnom, már sokszor megtettem, részletesen és bizonyítható módon, hogy miért nem készültek sem a bugár érában, sem a mostani duray érában tervezetek. ) A kulturálisra egyébként is megvan a történet, a területi azért nincs, mert a régi javaslatok még nem vették figyelembe a megyéket, mert ilyen szempontból aktualizálni kell azokat a javaslatokat. ( Bósza: Hol vannak a kulturális tervezetek, kérem bemutatni őket. A megye határoknak semmi közük a tervezetekhez, ezek csak lényegtelen dolgok, a lényeg a ledelegált jogban rejlenek, ezeket bármiféle területre adaptálni lehetne. Nos Berényi úr, sajnos ki kell mondanom össze-vissza beszél. Kérem olvassa el a CA tervezetét, javaslatát, egy tollvonással adaptálni lehet az egészet bármiféle határok, legyenek azok kerületi, megyei határok. Kérem ne bolondítson minket ilyen nevetséges kifogásokkal. )
Ne bújjunk el a mögé, hogy most mi a javaslat, nyugat-európai modelleket át tudunk venni, nyugat-európai modelleket át tudunk fogalmazni és ilyen szempontból egyébként az a hármas dolgozhatna azon, Kerekasztal, a Most-Híd és mi, és lehetne egy közös javaslat. ( Bósza: Igen le kell ülni és a témát egészen addig ki kell vesézni, ameddig nem születik meg egy közös és lehető legjobb tervezet. Itt megjegyezném, Ön milyen jogon nevez meg három szervezetet, akik ebben a munkában részt vehetnek és eleve kizárják azokat, akik régóta ezt az ügyet felvállalták. Ebben a munkában mindenkinek részt kell vennie, akkor eddig tett érte és azok is aki tenni szeretnének. Az a három szervezet, amit Ön megnevezett eddig pont az ellenkezőjét tette, pontosabban semmit, ezen az úton akarnak tovább járni. Nem, nem Berényi úr ez nem fog működni, ma már a felvidéki magyarság józanabbik részét, ha akarnák sem tudják kizárni. Mindenki szava, véleménye fontos, csakis így születhet meg egy jó tervezet. ) Nem ebben látom a fő gondot, a fő gondot abban látom, hogy a szlovák ellenállás falát át kell törni. ( Bósza: Nem falakat kell rombolni, hanem értelmesen és előre haladva vitázni, a falak közben maguktól ledőlnek. )Nyilvánvaló, ha egy elv ebből hiányzik, akkor nem tudjuk áttörni a falakat. Ma úgy érzem, hogy ennek a vitának az egyik a legnagyobb hozama az, tanulságot tettünk, hogy ebben az ügyben föl fogunk lépni közösen. ( Bósza: Mit tesznek meg a közös fellépés irányában. szerintem, ameddig a népakarat Önöket erre nem fogja rákényszeríteni, semmit nem fognak tenni, ami az autonómi ügyét előbbre vinné. Konkretizálják, hogyan is képzelik el a közös fellépést, térben és időben, hogy a civil szféra ezt tudja kontroll alatt tartani, másképpen az amit mondott csupán üres ígéret marad.
)

( Bósza: Nos uraim egy dologra szeretném Önöket figyelmeztetni, hogy ne akarjanak olyan autonómiát, ami nem valósítható meg több okból kifolyólag is. Egyik ne akarjanak olyan autonómiát, amit a többségi nép azonnal lesöpör az asztalról és még csak vitázni sem hajlandó róla. Kettő sohasem szabad lemondanunk a saját területeinkről, még akkor sem, ha azokon manapság már kisebbségbe kerültünk. A székelyek is rájöttek-idézem: Új elem, illetve erőteljesebb hangsúlyt kap az az SZNT-kezdeményezés is, hogy a székelyföldi románságot is be kell vonni az autonómiateremtésbe, hisz az ebben a földrajzi térségben élők önrendelkezéséről és nem külön magyar autonómiáról van szó. Úgy tűnik a székelyek is már rájöttek, hogy a helyi többségi nép tagjait is be kell vonni az autonómia létrehozásába. Ezért sem értem és nagyon zavaros beszédnek tűnik nekem az, hogy miért akar az MKP csak ott területi autonómiát, ahol még többségben vagyunk, így elvesztjük a területeink kétharmadát. A CA tervezete elsőként fogalmazta meg azt az utat, ami járható, ami hasonló, amit manapság a székelyek is mondanak, ahogyan a székelyek is el kezdtek gondolkodni. A székelyek is polgári elvű autonómiában gondolkodnak, mert már ők is rájöttek más megvalósítható út a számukra sincs. )
Autonómiateremtés vagy egységbontás

Bugár: Jó! Elnök úr te mondtál egy dolgot a legvégén. Azt hiszem, ha ezt jó volna mindannyian megjegyeznénk: a szlovák ellenállás falát át kellene törnünk. Ha azt mondjuk, hogy önkormányzatiság, s önkormányzat, kultúra, területi az egyenlő az autonómiával. Addig mi nem tudjuk megmagyarázni, nem tudjuk letenni azt, hogy mi is az a ti általatok megfogalmazott területi autonómia, hogy annak a szlováknak ne az jusson az eszébe, hogy rögtön tölti azt a fegyvert, ami még nincs is meg neki, mert ők amikor autonómiát kértek a történelemben a szlovákok, akkor mindig önálló államra gondoltak. Ameddig ezt nem tudjuk nekik letenni addig óvatosan bánjunk a szakszavakkal. Tehát ezért mondom állandóan Kelemen Hunor ezerszer elmondhassa, szétdolgozott, aprólékosan szétdolgozott dokumentumokban, még hozzá javaslat, ahol elmondják melyik megyében hogyan, mit kellene, mi az, amit elképzelnek, amit kézben kellene tartani az autonómia területen. Ilyen dokumentum nem létezik. Az, amit akkor az MKDM kidolgozott az sem volt ilyen. Ráadásul az most már, te is említetted a területi közigazgatás felosztás miatt eléggé átdolgozandó volna. Tehát még egyszer, először mondjuk meg, mit akarunk, rakjuk hozzá az érveket és utána menjünk el a szlovák kollégákhoz és mondjuk meg nekik: gyerekek ettől ne féljetek és nektek is ez van. Mitől féltek? Az amit a parlamentben, mert volt a vita többek között a kettős állampolgárságról, a Matovicnak el kellett mondani azt, hogy : édes fiam mitől félsz, ha lesz valakinek magyar állampolgársága az holnaptól gránátokat fog dobálni a parlamentre? Csak nézett, mint borjú az új kapura. tehát, egyszerűen vannak beidegződések, amelyeket nem lehet úgy elkerülni, vagy megváltoztatni, hogy asztalra vágok. Hanem érveket kell lerakni. Nekünk érveket kell lerakni, nem lehet vagdalózni, ha elmegy egy TV műsorba. Tudnom kell pontosan, mit akarok, hogyan akarom és azt is tudnom kell, meg tudom-e győzni.

Közönségből valaki kérdezi: Húsz éve dolgoznak rajta.

Bugár: Ne tőlem kérdezd. Az amit mi mondunk az igenis oktatásügy és a kultúra autonómiája. Márpedig, ezt meg lehet nézni. Azon dolgoztunk a Radicová kormánya alatt, azon dolgozunk most is, törvénnyel. Én a területiről beszélek, amit a kollégák mondanak, de az ilyen nincs.

Berényi a végén ezt mondta: Ha Bugárnak van kulturális autonómia tervezete, azt szívesen elolvasná.



Berényi vs. Bugár – A vita elemzése

Berényi vs. Bugár – A vita elemzése

Szerző: Közbeszéd.sk | Dátum: 2013/05/31

Bugár-Berényi vita – egy év után. Tudtak valami újat mondani a pártelnökök? Gyorselemzésünk – vigyázat, hosszú lesz!

Kommunikáció
A két pártelnök közti feszült viszonyt csak erősítette a kettőjük kommunikációja. A vita kezdete előtt és annak lefolyása alatt is kerülték a szemkontaktust. Berényi és Bugár külső megjelenése nem változott az előző évekhez képest, továbbra sem helyeznek hangsúlyt az arculatukra.

Berényi nem artikulált tisztán, testbeszéde csak a kezeire korlátozódott, amit sajnos nem mindig lehetett látni az asztal magasított előlapja miatt. Bugár sokkal magabiztosabban gesztikulált és használta az alternatív kommunikációt, nyilván a húsz éve tartó médiában való szereplésének köszönhetően.

Az MKP elnöke láthatóan jól felkészülve jött a vitára, amely első felében a párt agendáját (110 ezres magyarfogyás, autonómia, kettős állampolgárság) próbálta beleültetni minden válaszába. A kérdésekre folyamatosan válaszolt, néha viszont egyszerűen hadart, ezért sajnos nem értettük meg minden mondanivalóját.
Bugár Béla a vita elején nem tűnt magabiztosnak, a magas labdákat nagyon rosszul próbálta leütni. Az egyes témákat annyira alapszintről (Ádám és Évától) próbálta magyarázni, hogy elveszett a mondanivaló. Az együttműködést és az ezzel járó elhatárolódást az MKP-tól csak az est első felében hangoztatta. Egy Polák Gábortól kapott kellemetlen kérdésre csak a pár másodperces grimaszolás után válaszolt.

Bár a vita kimenetelét nem nevezhetnénk harciasnak, azért meg kell jegyeznünk, hogy a pártelnökök közti kölcsönös piszkálódás erősen rombolta a konstruktivitást. Ilyenek voltak a kölcsönös támadások, vagy a sértődöttség szülte kirohanások. Bugár néhányszor megpróbálta eljátszani a “sértődött gyermek” önsajnáltató taktikáját.
Berényi is gyakran támadt a Hídra, az egyik legrosszabb lépése talán az volt, amikor a magyarországi szitokszótárból előkapott “liberális” jelzővel próbálta hitelteleníteni Ivan Švejnát és Rudolf Chmelt, a Híd képviselőit.

Témaelterelésben Bugár Béla nyert. Az első 15 perc után offtopicként bedobott “árulózás”-sal sikerült teljesen mellékvágányra vinnie a beszélgetést. A kérdések megválaszolásánál gyakran használta a “…de beszélhetnénk még az xy” formulát, amellyel rengeteg időt nyert, pontosabban veszített, hogy ne kelljen konkrét választ adnia.
Ami Berényit illeti (lehet, hogy nem tudatosan), de bizonyos helyzetekben sértőn viselkedett. Ilyen volt például a tapsoló közönséghez intézett mondata: “…ez csak elveszi az időmet”, vagy amikor kisajátítóan “az alelnököm”-nek hívta a párt alelnökét, Farkas Ivánt. A vita végénél történő kézfogásnál Bugárnak (felmikrofonozva) még elmondta, hogy “azért annyira ne szeress”, és a nézői kérdéseket a párt (pontosabban Őry Péter munkájának) propagandájára használta fel. Úgyszint nagyon negatívan hatott a Bugárnak címzett szemrehányása is, miszerint az MKP-ban magyarul tartják az elnökségi üléseket, mert mindenki magyar. Bár pár másodperccel később megjegyezte, hogy nem sértésnek szánta, de a kártevés már megtörtént. Egy kérdező, aki igen vagy nemleges választ kért, azt az arrogáns első reakciót kapta, hogy: “Azt, hogy fogok válaszolni, hadd döntsem el én”.

A Híd elnöke azzal próbálta igazolni pártja munkáját, hogy annak idején az MKP sosem tett annyit a parlamentben, mint most a Híd. Nyilván elfelejtette, hogy majdnem egy évtizedig ő vezette az MKP-t. Nagyon ügyesen sikerült kiforgatnia Berényi szavait, a legjobb példa a “jó magyar – rossz magyar” szókapcsolat volt, amikor Berényi elmondta, hogy a szlovák pártok így szemlélik a magyar politikát. Bugár úgy kommunikálta, hogy Berényi jó és rossz magyarokra osztja a közösséget.
Berényi az egész vita alatt megpróbálta Bugárra erőltetni az autonómia témáját, sokszor fejezte ki az örömét, hogy végre a Most-Híd is felvállalja, miközben Bugár semmi érdemlegeset nem mondott az autonómiáról.

Összegzésképp, Bugár magabiztosabban kommunikált, de Berényi felkészültebb volt. Pozitívan csalódtam Berényiben, de ami a kommunikációt illeti, a sok elkövetett hibája miatt szerintem ez most döntetlen.
Laczkó Sándor



Hozzászólások:

Fibi Sándor:
Őszintén szólva sokat gondolkodtam azon, mit is eredményezhet e két " pártvezér" nyilvános vitája.... Kételyeim beigazolódtak - szinte semmit, hiszen már az a tény is, hogy két magyar ember a felvidéki magyarság érdekében politikai ellenfélként vitázik egymással, semmi jót nem szignalizál a felvidéki magyarság számára... Teljesen fölösleges tehát arról meditálni, hogy melyikük mimikája, kéz- és testbeszéde, szóválasztása, reakciógyorsasága, felkészültsége volt meggyőzőbb, hiszen a lényeg csak az, hogy bár ezerszer elmondták már, hogy mindkét párt ugyanazt akarja, csak a célt más-más úton haladva akarják elérni, ám a konkrét tetteik - vagy az elmulasztott lehetőségek, de mindenek előtt a "nemtetteik " nem ezt bizonyitják.... Lassan már azt sem tudja a felvidéki magyar ember, hogy egyáltalán mit is akarnak elérni.... Hiszen felszólalásaikban csak a választások szó rezonál.... - együtt vagy külön-külön, de együtt is csak úgy, ha azt teszed, amit én diktálok, hiszen ez a magyar megegyezési mód.... Valóban ez lenne a legfontosabb cél? Valóban nem lehet érdemben megegyezni egy olyan közös programban, amely a megmaradásunkat segitené teljesen egyértelműen és komplex odafigyeléssel? A közelmúltban a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség vezetőségi tagjaként aktivan vettem részt azokon a megbeszéléseken, melyeken a két érintett pártelnököt arra kértük, hogy a tárgyalásainkról kiadott közös nyilatkozatban együttesen kötelezzék el magukat amellett, hogy a két párt között meglévő nézetkülönbségek ellenére mindkét párt programjában, tevékenységében kiemelkedő fontosságúnak tekinti a szlovákiai magyar oktasügy érdekeinek védelmét. Nem sikerült ebben sem megegyezni... Pedig külön-külön mindkét párt tudja, érzi ennek a közös ügynek a semmi mással nem helyettesithető fontosságát...Attól félek, már a közeljövő is azt fogja igazolni, hogy együtt nem megy, külön-külön meg még úgysem megy. Lehet, hogy itt az ideje más utakon elindulni? Ugyanis borzalmasan, ijesztően sok az a 12O OOO-es veszteség...




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Juhász László [ 2013-06-02 10:58 ]

,,Töltheti a Slovák Fegyverét,,!?hogyne-az olyanok mint mi,hogy 20-év után tudjuk meg,hogy alkotmányos jogunk az autonómia,és,hogy B.B.-szerint,,két irányból is fel lehet jutni a csúcsra,,-Viszont Ő kezdettől fogva ott van a Parlamentben,-tegye meg Finoman!Viszont,ahogy kivettem Berényi szavaiból-Ezt konkrétan kell kérnünk-sőt abban az esetben követelnünk!
Szerintem is!,azért nem ártana,ha erre Időnként MI figyelmeztetnénk,Óvatos beüllő politikájukra!
A fenti szöveg mindent megmond,csak annyit teszek hozzá,hogy tudok vele azonosulni!



Zilizi Tihamér [ 2013-06-01 21:34 ]

Szomorú,hogy nullán van az autonómiánk...Méghogy tölti a szlovák a fegyverét...Ugyanigy ijesztget Huncik,aut az egyenlő háború....Hát jogásszal szerettem volna beperelni rémhirterjesztésért..Meghogy a szlovák,rögtön államára gondol..ami ugye kiszakadt Magyarországból...Igen,de miért kellett 1,6 millio szlovákhoz hozzá rabolni 1
millio magyart..EZT mindig ,mindenki igazségtalannak tartja,akkor Trianon igazságtalanságát autonómiával lehet ellensúlyozni.S ha nem megy,akkor igenis önrendelkezéssel:Magyarországhoz visszakerülésel.TEHÁT,azért követeleünk autonómiát,mert ha nem lesz,akkor visszatérünk...Ilyen nem születik Bugár,Berényi eszében sem ?
...Magyar többségő falvak együttmáködése már autonómia.Mit kell erről promramokat tervezni?

Zilizi





Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona