Bugárék döntöttek, kiléptek az MKP parlamenti frakciójából

2009.4.22.

Balázs Péter: egy külpolitika nem lehet más, mint nemzeti

Nagyon koncentrált diplomáciai akciókra van szükség a jelenlegi helyzetben - mondta Balázs Péter külügyminiszter, aki a tervek szerint a jövő héten már tárgyal szlovák kollégájával. Az új magyar külügyminiszter az auerópai külügyminiszterek találkozóján kíván négyszemközti beszélgetést folytatni Miroslav Lajčákkal.

A szlovák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte: természetes, hogy a szomszédok között mindig több a vita, ha pedig problémák vannak, akkor azt nyíltan meg kell beszélni. Mindent meg fog tenni, hogy "megoldáscentrikus" legyen a magyar-szlovák viszony - ígérte a miniszter.

A tárcavezető a határon túli magyarok szervezeteivel is tervez találkozókat. A kétoldalú kapcsolatok megkerülhetetlen témája, hogy az ottani magyarok hogyan élnek - mondta a sajtóértekezleten.

Balázs Péter újból hangsúlyozta, hogy szerinte egy külpolitika nem lehet más, mint nemzeti. Magyarország esetében a nemzet határai tágabbak az állam határainál - tette hozzá.

"Én ezt úgy oldom fel magamban, hogy én ennek az államnak lettem a külügyminisztere. (...) Ugyanakkor azt gondolom, hogy Magyarország egyike azoknak az államoknak, amely történelmi öröksége folytán anyaországnak nevezheti magát. Az anyaország azt jelenti, hogy nemcsak a saját állampolgáraiért visel felelősséget, hanem azokért is, akik valamilyen módon elszakadtak". Talán nem mindenki érzi át azt az erkölcsi kötelességet, amely egy anyaországhoz méltó lenne - hangsúlyozta a miniszter. (SITA/MTI/para)



Ágoston András:

Új párt alakulhat a Felvidéken?



A Vajdasági Magyar Demokrata Pártban három éve hangoztatjuk: korszakváltás zajlik a Kárpát-medencében, melynek lényege, hogy kisebbségi egypártok kiszorulnak a helyi hatalomból. Ha vállalják az autonómia mellőzését megkövetelő, a helyi többségi elit által felállított bizalmi minimumot, akkor is. Világossá vált, hogy a kisebbségi egypártok afféle regionális párttá történő átvedlése voltaképpen fából vaskarika. A „magyar érdekvédelmi pártok” és vezetőik a helyi többségi eliteknek partnerként, még sülve sem kellenek. Látnia kell ezt az RMDSZ, az MKP és a VMSZ vezetőinek is.

Marad a kengyeltartó státusa. A másodrendű politikai szerep, ami a helyi többségi politikai eliteknek arra jó, hogy aprópénzzel fizetve érte, kifelé a demokrata arcát mutathassák. Belül viszont a magyar kisebbségi közösségek pártjait – nem egyszer sikerrel – arra igyekeznek rávenni, hogy asszisztáljanak a kisebbségek irányában zajló román, szlovák és szerb megszorításoknak.

Mivel a baj nem jár egyedül, a kisebbségi közösségek pártjainak a korszakváltás során bekövetkezett lefokozását Budapest tétlenül szemléli. Pedig immár jól látható, hogy a struccpolitika – egyelőre csupán megalázó pofonok formájában – bajt hoz Budapestre is.



Növekszik a magyar választók szerepe

A kisebbségi közösségek szempontjából a korszakváltásnak egyetlen hozadéka van. Az, hogy az egypártok nemcsak a hatalom körül futnak tiszteletköröket, de szétnéznek – mert szét kell nézniük – saját, kisebbségi politikai színpadukon is. Oda kell figyelniük, mit akar a magyar választó?

Pártszakadásban, de magyar pártok eszmélésében is, a Vajdaság vezet: nálunk már 1994-ben létrejött a többpártrendszer. Torz formában ugyan, mert a belgrádi és a budapesti anyagi és politikai támogatás máig a Vajdasági Magyar Szövetséget illeti meg, de mégis működik. Igaz, a VMDP a kénytelen-kelletlen megtűrt szereplőként navigál, de, nem lehet félre tenni. Miután Erdélyben létrejött a Magyar Polgári Párt, s ezzel a választás lehetősége, ott is kialakult a többpártrendszer. (Más lapra tartozik, hogy ez a „kétpártrendszer” is torznak tűnik, hiszen az MPP-t belső bajai miatt, és saját autonómiamodell nélkül ma még nem tekinthetjük az RMDSZ ellenpólusának. Ezért a kisebbségi összefogásra alkalmas partnernek sem.)



Figyeljünk a Felvidékre

Most úgy látszik, a Felvidék van soron. A Magyar Koalíció Pártjában, a 2007-ben lezajlott vezetőváltást követően, rögtön belső forrongásra került sor, mígnem a napokban a nyílt politikai összecsapások nyomán egy ellenpárt magja körvonalazódik. A kilépések után, a jegecesedő szellemi alkotáshoz, az új párt víziójához, immár konkrét személyek is tartoznak. S ahogy az lenni szokott a Kárpát-medencében, az új politikai alakulatot nem holmi kívülállók, de a párt volt elnöke és más a belső körökhöz tartozó vezetők igyekeznek létrehozni. Összeállt az a kritikus tömeg, amely nélkül új pártot nem lehet alakítani. Ez ellen elvben senkinek sem lehet kifogása. Mert, ugyancsak elvben, a kétpártrendszer az nem egypártrendszer. Meg, a kisebbségi közösségeknek is joga van a demokratikus belső közélethez. A többpártrendszerhez is. De, tegyük hozzá: a parlamenti választások előtt meg a koalícióra, a közös politikai fellépésre is.

A kérdés most az, nyer-e Felvidéken zajló konkrét folyamatokkal a helyi, és tágabb értelemben a Kárpát-medencében élő magyarság? Erre ebben a pillanatban nincs egyértelmű válasz.

Ha csak a távozók névsorát tekintjük, majdnem biztosra vehető, hogy az új politikai alakulat az autonómiakövetelést nem veszi fel a programjába. Az MKP-ben készül a nemzetstratégiai koncepció, csak nehezen áll össze. Ennek egyik oka vélhetően az, hogy rögzíteni kellene: akarnak a felvidéki magyarok autonómiát vagy sem? S ha igen, akkor milyet? Mert a magyar autonómia ügye a politikai vízválasztó. Különben nemigen lehetne eldönteni, hogy a személyes attitűdökön túlmenően miben különbözne a két magyar párt. Már ha Szigeti, Bugár, Világi, A. Nagy és a többiek pártalapításra adnák a fejüket.



A politikai vízválasztó

Látni kell, hogy a Felvidéken a Benes-dekrétumok, az autonómia, esetleg a társnemzetre vonatkozó elképzelés képezik a politikai vízválasztót. Ezt el kell fogadniuk az ellenfeleknek is, különben a politikai folyamatokat levezető magyar politikusok a felvidéki magyar politikai színtéren, a kengyeltartók versenyét fogják megrendezni. Ami nemcsak nevetséges lenne, de a részvevők számára akár a dicstelen vég előszelét is jelenthetné.

Ha feltételezzük, hogy az MKP disszidensei nem akarnak lelépni a politikai színpadról, mert nem akarnak, nos, ebben az esetben az MKP lesz a nehezebb helyzetben.

Manapság ugyanis könnyű az „európai orientáltságú” román, szerb, vagy éppen szlovák pártok mellé felzárkózni. Ezen az alapon létrehozható a regionális, többségében magyar párt és annak a programja is. (Persze a megvalósítás, az már egészen más kérdés.) Nehezebb viszont felemelt sisakrostéllyal kilovagolni a politikai porondra s ott autonómiát követelni. Nemcsak azért, mert autonómiamodell egyelőre nincs, hanem mert ha létrehozzák is, meg kell hozzá szerezni Budapest támogatását. Különben fabatkát sem ér az egész. (Bizonyság erre a vajdasági magyarok esete. Nekik ott magyar (perszonális) autonómia modellje, de a konkrét budapesti támogatás híján a szerb hatalom éppen most készíti elő annak többedszeri mellőzését.)



Lesz-e két EU-parlamenti képviselője a felvidéki magyaroknak?

Persze, nem biztos, hogy új párt jön létre a Felvidéken, de Bugár Béla Csáky Pálnak a sajtó útján küldött üzenete inkább hasonlít Ferencz József Szerbiához intézett ultimátumához, mint tárgyalásokat célzó kezdeményezéshez. A magyar pártszakadások eddigi története, s a tény, hogy Bugárék akkor robbantanak, amikor ezzel a legnagyobb kárt okozhatják, arra utal, hogy az MKP bomlásának folyamatát, ebben a szakaszában már nehéz lesz leállítni.

Remélhető, hogy a felvidéki magyarok mindezek ellenére tisztában vannak saját kollektív érdekeikkel. S az EP-választást, fontosságát tekintve, a pártszakadással járó izgalmak elé helyezik. Ennek a tudatos politikai magatartásnak az eredményeként újra két EP-képviselő erősítheti a kárpát-medencei magyar összefogást.

Egy szó, mint száz, a Kárpát-medencében élő magyaroknak ma Felvidékre kell figyelni. Ott dőlhet el, képes-e a kisebbségben élő magyarság nemzeti irányultságú elitje egységes autonómiakövetelést megfogalmazni. S azt egységesen képviselni a nemzetközi politikai színtéren. Vagy marad a céltalan bóklászás a helyi többségi elitek, illetve az EU uralta politikai színtereken.



Dokumentumok:

Magyar EP-képviselő a szlovák nyelvtörvény ellen

Ellentmond a jogszabály az unió alapelveinek és tagállami gyakorlatának.

Sérti a nemzeti kisebbségeket a szlovákiai nyelvtörvény – vélte Gál Kinga képviselő az Európai Parlament kedden kezdődött strasbourgi plenáris ülésén, napirend előtt felszólalva.

Öt év uniós tagság után is megtörténhet, hogy őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználata ellenében védik a többségi nyelvet, mint ahogy történik most Szlovákiában – hangoztatta.

Ellentmond a nyelvtörvény minden létező európai kisebbséget vagy kisebbségi nyelvet védő nemzetközi dokumentumnak, az unió alapelveinek és tagállami gyakorlatának –szögezte le Gál Kinga, kérve a nyelvi sokszínűségért felelős uniós biztost, hogy lépjen közbe.

Mint mondta, az 1995-ös, már akkor is komoly nemzetközi bírálatokat kiváltott pozsonyi nyelvtörvény újjáélesztése veszélyezteti a félmilliós, őshonos magyar kisebbség nyelvhasználatát az élet minden területén. (dunatv.hu)



Bugárék döntöttek, kiléptek az MKP parlamenti frakciójából

Amint az a kedden kiszivárgott információk nyomán várható volt, szerdán kilépett a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójából Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor. A döntést a politikusok rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője saját kudarcának tekinti, hogy három kollégája elhagyta a frakciót. „Nagyon sajnálom, hogy idáig jutott a párt, ráadásul nem akárkik elégelték meg a pártbeli viszonyokat, hiszen két volt pártelnökről és parlamenti bizottsági elnökökről van szó, ami azt jelenti, hogy a parlamentben is jelentősen meggyengültünk. Ezért szerdán reggel teljesen komolyan felajánlottam én is a lemondásomat a frakcióvezetői posztról, amit viszont a megmaradt frakciótagok nem fogadtak el. Hangsúlyozom azonban, intenzív tárgyalásokba kell kezdenünk a pártszerveken belül a három kollégával, hogy amint azt ők is megfogalmazták, konkrét változásokat tudjunk eszközölni a pártbeli viszonyok tekintetében. Ettől kezdve semmi nem lehet tabutéma, még az sem, hogy Csáky távozzon az elnöki posztról. A pártot mielőbb rendbe kell tennünk, hiszen küszöbön az EP-választások“ – fejtette ki véleményét Bárdos Gyula.

Csáky Pál tart tőle, hogy negatív hatást gyakorolnak majd választóikra a történtek. "A frakció összes tagja felhívta a kollégák figyelmét, hogy ne döntsenek elhamarkodottan. Sajnos mégis, így döntöttek" - mondta, majd hozzátette, nincsenek információi arról, hogy további követőik lennének. Nem érti azt sem, mit értenek az alatt, hogy a pártvezetés politikai stílusán kellene változtatni. Csáky csütörtökre tervezi összehívni a párt elnökségét, péntekre pedig a regionális vezetők bizottságát. Elmondta, nem érzi úgy, hogy bocsánatot kellene kérnie a lévai tagoktól, akik a hétvégén hagyták el a pártot.

Bugárék kilépésükkel az MKP elnöke, Csáky Pál vezetési stílusa ellen tiltakoznak, egyszersmind komoly és utolsó figyelmeztetésnek szánják azt, s elvárják, hogy a párt országos tanácsának május 16-án esedékes üléséig olyan konkrét intézkedéseket hoz a pártvezetés, amelyek nyomán megszűnik a pártban a tagság megosztása, s első lépésként Csáky Pál nyilvánosan megköveti azokat a párttagokat, akiket megsértett és rágalmazott.

„A jelenlegi MKP, elsősorban Csáky és a párt szűk körű vezetése miatt már nem az a párt, amely tíz éven át történelmi jelentőséggel bírt Szlovákiában. Az utolsó csepp a pohárban az volt számunkra, amikor Csáky vasárnap a TA3 hírtévének nyilatkozva azt állította, a pártból a lévai járási konferencián azért lépett ki tizenegy küldött, mert nem jelölték őket a párt megyei önkormányzati listájára“ – közölte Bugár.

Csáky szóban forgó nyilatkozatát hétfőn maga Andruska Csilla, az egyik érintett cáfolta meg, kijelentve, hogy a pártelnök egyértelműen hazudott, hiszen ő és társai rögtön a konferencia elején azért távoztak a helyszínről, mert Csáky nem volt hajlandó válaszokat adni az általuk feltett kérdésekre. „A jelöltállítás idején már régen nem voltunk jelen“ – közölte Andruska Csilla.

A. Nagy László is kijelentette, hosszú és keserves belső vívódás után hozták meg döntésüket, amely nem a párt parlamenti frakciója és annak vezetője, Bárdos Gyula ellen irányul elsősorban, hanem Csáky és Duray pártot megosztó módszerei váltották ki azt. „A pártban már legalább egy éve boszorkányüldözés folyik, azok ellen, akik nem feltétlen hívei Csáky Pálnak és Duray Miklósnak, s fenntartásaiknak hangot is adnak. Ennek az áldatlan állapotnak a következménye, hogy egy héttel ezelőtt Simon Zsolt a párt egyik legfelkészültebb, leghatékonyabb szakpolitikusa kilépett a parlamenti frakcióból s pártból is. Konstruált vádak alapján ugyanis az etikai bizottság alapszabály-ellenesen egy évre csak azért függesztette föl párttagsági jogainak gyakorlását, mert Simon többször számon kérte Csákyn annak hazugságait“ – jelentette ki A. Nagy.

Gál Gábor is tarthatatlannak minősítette a pártvezetés tárgyalási stílusát, sajtóbeli megnyilvánulásait és kifejtette, a parlamenti frakcióból való kilépésükkel lehetőséget akarnak adni a pártvezetésnek, hogy változtassanak vezetői stílusukon, ellenkező esetben ugyanis mindenekelőtt a választók bizalmát teszik kockára.

Újságírói kérdésre, amely azt firtatta, megoldásnak tekintenék-e, hogy Csáky távozzék a párt elnöki posztjáról, Bugár kijelentette, ez is egy megoldása lehet a pártban felgyülemlett problémáknak. Hangsúlyozta azonban, egyelőre nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ő maga visszatérjen az elnöki posztra. A három politikus azt nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem pedig cáfolni, elképzelhetőnek tartják-e, hogy új pártot alapítanak, ha az MKP-ban továbbra sem enyhülnek a feszültségek.

Simon Zsolt volt kollégái lépésével kapcsolatban közölte: „Azért tisztelem leginkább kollégáimat, mert a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy milyen nehéz meghozni ilyen radikális lépést“. (-para-)

forrás: VMDP összefoglaló

Hozzászólások


Láttunk már ilyet,
kismolnar, 2009, április 22 - 16:22

csak az sns-től. Mikor kiebrudalták őket a kormányból, hirtelen az adig kussoló csorda is bőgni kezdett. Ha jól emlékszem, még janót is leváltották, mint annó a Bugárt. Aztán lett sok-sok kis nemzetipártocska 1-2 százalékkal. Parlamenten kívül. Eltelt néhány év és a panyi oroszovszkaja, meg a janó újra tudnak egy asztal mögött ülni, havi százezerért (+ a sáp).

Ez lesz itt is. Most nagy a harc, mert leválasztottak a "válútú".

Kiváncsi vagyok a folytatásra, tisztelt úr elvtársak(?)

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Igazabb hasonlat lehetne a...
Zorba, 2009, április 22 - 16:51

..."szar a húgytól", mert objektívebben fejezi ki az aktuális helyzetet. Bugár Béla ha új pártot alapít, könnyebb helyzetben lesz, mivel maga mögött tudhatja majd a közvetett szlovák mediális és politikai támogatást is, ami a csákista mkp folyamatos szapulásának tényével lesz megtapasztalható és természetesen Bugár Béla celebbé szentelésével, markízás díszpintyé avatásával (Bugár Pierot Béla). Előbb-utóbb viszont Simon Dulful Zsolt, ha szintén pártelnök szeretne lenni, meg fogja tudni, hogy Bélára, mint másodhegedűsre nem számíthat, mert a kiválasztott csak ő és csakis ő .

A mi veszteségünk viszont hatványozott: pártunk politikai befolyása eddig a nullával volt egyenlő, ezentúl nulla a négyzeten. (nobazmeg).

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Index
texi, 2009, április 22 - 19:11

Így kezdődik az Index.hu kommentárja a hírrel kapcsolatban.

" A hatalmi harc jól látszik, a politikai nézetkülönbségek kevésbé. A helyzeten a magyarellenes erők nyerhetnek".

Kiemelés tőlem. Szerintem annyira találó, hogy mást nem is kell hozzáfűzni.

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

index...
FaPofa, 2009, április 22 - 19:50

sajna tele van hibákkal az általad idézett a cikk: Simon Ernő, meg hogy az MKP ´94-ben alakult...

de a csúcs ez:

"A szlovákiai magyarság hagyományosan erős politikai pozícióinak gyengítése elsősorban egyes szlovák politikai erőknek állhat érdekében. Így az is lehetséges, hogy a puszta hatalmi harcon túlmenően az MKP-n belüli fejlemények felgyorsulása mögött is részben pozsonyi kormányköröket kell sejteni."

Ez meg milyen marhaság? mármint a 2. mondat...

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Lehet, hogy nem is annyira
beeble, 2009, április 22 - 20:10
Lehet, hogy nem is annyira marhaság...

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Bízzuk csak nyugodtan a
musztafa ibrahim, 2009, április 22 - 23:46
Bízzuk csak nyugodtan a választókra! Majd ők eldöntik, hogy ki miben és mennyire felelős. Bárhogy is alakul a helyzet a magyar érdekképviselet gyengülni fog. Ha kormányérdeket nem is említenék, bizonyára jópáran örülnek a hírnek. Valahogy azért sajnálom a Bélát. Szebb véget kívántam volna neki, mert azért voltak okos gondolatai a múltban. Most már bárhogyan is lessz, vesztes. Így nem tud mégegyszer elfogadhatóan az élre kerülni. A politikai hatalom különös drog, amiről még ő sem tud (tudott) lemondani. Meg az idejét sem tudta kivárni. Áldás, békesség.

* A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Béla-napra
Hajtman Béla, 2009, április 23 - 00:02

tavaly pontosan ilyenkor köszöntöttem az én drága Béla druszáimat (Zsille, Bugár) az Új Szóban névnapjuk alkalmából. Az egy év letelte óta nem lett bölcsebb BB. Javíthatatlan. Kár érte. Mára szánalmas lett. Mégcsak egy valamirevaló irodalmi figura sem faragható belőle. Mindenesetre boldog névnapot Bélá(i)m!
forrás: http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2009/04/22/%E2%80%9Eelvalik-szar-viztol%E2%80%9C?page=99#comment-11811