Chmel és a nemzeti kisebbségek
Felvidéki Magyar Nép követelései
2010.11.10.
El lett küldve leközlés gyanánt az Újszónak, bumm.sk és a Felvidek.ma-nak
Levél a Chmel kormányfőhelyettes irodájának
Sent: Tuesday, November 09, 2010 12:34 PM :
Vážená
Milica Jančulová
Zo zdravotných dôvodov nemôžem byť na dnešnom zasadnutí a tak zasielam materiály :
A Szlovákiai Magyarok Országos Szövetsegének beadványa a SzK kormányának alelnökével, R. Chmellel folytatott munkaértekezleten 2010. nov. 9-én:
1. Nyelvtörvény. - Álláspontunk, hogy el kell törölni. Amennyiben a szlovákok a saját nyelvük használatáról saját hasznalátára előirnak bármit, azzal mi nem foglalkozunk. A magyar nyelv használatát azonban nem korlátozhatja semmi sem. A nyelvtörvények különben is a Habsburg abszolutizmus találmányai és kizárólag a magyar etnikum ellen irányultak. Ha a Habsburg törvénytelenségekhez utólag bárki csatlakozni akar, azt vállalnia kell. A magunk reszéről mindig is tiltakoztunk bármiféle nyelvtörvény ellen.
2. Benes törvények -. Feltételek nélkül el kell törölni minden korabeli diszkriminatív törvényt, intézkedést, beleértve az amnesztia-törvényt, ami a magyarokat gyilkoló elemek mentegetését célozta. A háborús bünösség kollektiv módon való meghirdetését és fenntartását az ENSZ Alapokmánya és az Európa Únió törvényei is tiltják. A Nürnbergi katonai biróság pedig kifejezetten azon az állásponton volt, hogy csak egyéni bűnök léteznek, kollektiv bünösség nem létezik. Nem maradhat életben olyan törvény, rendelkezés Szlovákiában, amely ennek a szovjet elképzelésnek a mintájára létrehozott komplex diszkriminativ rendelkezéshalmazt életben tartja, mert az ilyen gyakorlat többek között szemben áll a Szlovákia által is elfogadott nemzetközi szerződésekkel. Ezért olyan munkacsoport felállitására van szükseg, amely a letező törvényekben ezeket az elemeket kimutatja és azok törlésre javasolja, ill. a kártérítés mikentjét megfogalmazza.
3. Költségvetési kvóta a magyaroknak intézményeik fejlesztéséhez,
az iskolaügyi, kulturális és gazdasági pénzügyi alapok megteremtésének,
továbbá a költségvetési szubvenciók magyarokra eső része feletti ellenőrzésnek a biztosítása
Ezen belül a nemzetközi szervezetektől, pl. az EU-alapjaiból felvett összegek és keretek pontos kimutatása és a magyarlakta vidékeken való felhasználásával való elszámolás. A magyarok által beadott pályázatok intézésének nyilvánossága és ellenőrizhetősége.
4. A magyar nyelv hivatalos használatát rendezni kell.
Minden hivatalos közleményt, törvényt, rendeletet, pontos magyar fordításban közölni kell közvetlenül annak megjelenését követően vagy azzal egyidőben.
5. A magyar nemzetiség létrehozhatja saját nemzeti tanácsát, amely kifejtheti véleményét a SzK Nemzeti Tanácsa és a kormánya, illetve bármilyen egyéb szervezet által hozott rendelkezésről, intézkedésről, amennyiben úgy íteli meg, hogy az a magyar nemzetiségét bármilyen formában érinti.
6. Minden olyan településen, ahol a magyarság a hivatalos statisztika szerint legalább 8 %-ban jelen van, kérjük a szlovák iskolákban a magyar nyelv és kultúra ismertetését fakultatív formában legalább heti egy órában lehetővé tenni.
7. Az 1968-as szövetségi alkotmány tartalmazta a nemzetiségek kollektiv jogait a kultura és a gazdaság területén. A politikai kollektiv jogokat nem tartalmazta, mert azokra nézve kommunista pártnak kizárólagos joga volt, amit azóta elvesztett. Ezek alapján sem vitathat´k a magyarok politikai kollektív jogai. Az 1968-as alkotmány ezen nemzetiségi törvenycikkét a szovjetek annak elfogadását követően eltörölték és helyette, annak megjelentetése ellenére egy semmitmondó nemzetiségiekről szóló törvénycikket közöltek le. Így megállapítható, hogy a nemzetiségek kollektiv jogait tartalmazó az 1968-as eredeti, nemzetiségi törvenycikkely érvényben van. Ennek nyilvános tudomásul vételét kérjük.
Požiadavky Krajinského zväzu Maďarov na Slovensku podané na pracovnom stretnutí s podpredsedom vlády SR, s pánom R. Chmeľom dňa 9. 11. 2010:
Jazykový zákon - Sme za to, že ho treba zrušiť. Pokiaľ Slováci predpisujú čokoľvek sami pre seba, čo sa týka používania ich vlastného jazyka, tým sa my nebudeme zaoberať. Ale používanie maďarčiny nič nemôže obmedzovať. Jazykové zákony sú mimochodom výmysel Habsburského absolutizmu a boli aj v tej dobe namierené hlavne proti maďarskému etniku. Ak niekto sa chce dodatočne pripojiť k nespravodlivým (ne)zákonnostiam Habsburgovcov, nech si za to berie zodpovednosť na seba. My z našej strany sme boli vždy proti akémukoľvek jazykovému zákonu.
Benešove zákony - Bezpodmienečne treba zrušiť všetky vtedajšou dobou poznačené diskriminačné zákony a nariadenia, včítane aj zákona o amnestii, ktorý mal za cieľ ospravedlnenie tých, ktorí sa zúčastnili krutostí, ba naviac vrážd vykonaných na Maďaroch. Držať sa kolektívneho chápania vojnových zločinov zakazuje aj Základný dokument OSN a aj zákony Európskej únie. Vojenský tribunál v Norimbergu bol tiež výslovne za to, že existujú len individuálne zločiny a nie kolektívne. Nemožno sa držať ani na Slovensku takých zákonov alebo nariadení, ktoré zachovávajú tento komplex diskriminačných dekrétov vytvorených podľa sovietskych predstáv, pretože takáto prax je v protiklade aj s medzinárodnými zmluvami podpísanými SR. Je treba preto vytvoriť pracovnú skupinu, ktorá prekontroluje existujúce zákony z tohto hľadiska, navrhne zrušenie pochybných elementov v nich a aj spôsoby zadosťučinenia.
Žiadame rozpočtovú kvótu na rozvoj maďarských inštitúcií a možnosť vytvorenia finančných fondov v oblasti školstva, kultúry i hospodárstva, možnosť kontroly rozpočtových subvencií, ktoré sa týkajú Maďarov, presné vykazovanie tých súm a rámcov, ktoré boli poskytnuté medzinárodnými organizáciami a európskymi fondmi a vyúčtovanie o tom, ako tieto boli použité na Maďarmi obývaných územiach, a ďalej aj verejný charakter a možnosť kontroly Maďarmi podaných konkurzných projektov.
Žiadame zabezpečenie používania maďarčiny v úradnom styku. Treba zabezpečiť presný maďarský preklad všetkých úradných nariadení, vyhlášok a zákonov súčasne alebo bezprostredne po ich uverejnení v slovenčine.
Žiadame zabezpečenie toho, aby maďarská národná komunita na Slovensku mohla vytvoriť svoju vlastnú národnú radu, ktorá by mohla vysloviť svoj názor k nariadeniam a opatreniam, ktoré prijali NR a vláda SR alebo hocijaká iná organizácia, pokiaľ táto rada usudzuje, že sa tieto opatrenia dotýkajú v nejakej forme aj maďarskú komunitu.
Žiadame zavedenie fakultatívnej výučby maďarského jazyka a kultúry v slovenských školách min. v rozsahu jednej hodiny týždenne vo všetkých obciach a mestách, kde Maďari tvoria min. 8 % obyvateľstva podľa oficiálnych štatistických údajov.
Federálna ústava z r. 1968 obsahoval kolektívne práva národností v oblasti kultúry a hospodárstva. Politické kolektívne práva tam chýbali, pretože komunistická strana v tej dobe na to mala výsadné právo, ktoré od tej doby bolo zrušené. Takže sú neoddiskutovateľné aj kolektívne práva Maďarov. Ústavný zákon z r. 1968 týkajúci sa národností bol po jeho prijatí zrušený sovietmi, a miesto neho bol vyhlásený jeden nič neriešiaci ústavný zákon o národnostiach. Možno preto konštatovať, že pôvodný ústavný zákon obsahujúci kolektívne práva národností je stále v platnosti. Žiadame verejné uznanie tohto faktu.
A Sz. K. magyar anyanyelvű polgárainak, a felvidéki magyaroknak a követelései, amely deklarációjavaslat megfogalmazója Bósza János és amely az előző dokumentumhoz csatolandó:
1. Egyenlő jogokat a magyar nemzethez tartozóknak! - Nem akarunk tovább az EU egyik tagállamában másodosztályú állampolgárokként élni!
2. Esélyegyenlőséget az élet minden területén! - Szűnjön meg az anyanyelvünk és nemzetiségi kultúránk alapján való hátrányos megkülönböztetésünk az élet minden területén!
3. Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget, igazságos és demokratikus jogállamot! - Tartsák tiszteletben az európai egyesülés alapelveit!
4. Töröljék el az egyenlő emberi és polgári jogoknak ellentmondó, azokat sértő törvényeket, elsősorban a Benes-dekrétumokat és a magyarellenes nyelvtörvényt!
5. Területi autonómiát az 1918-as Hodža-Bartha-féle demarkációs vonaltól, a szlovák-magyar etnikai határtól délre eső területeken. A Felvidéki Autonóm Tartománynak legyenek saját önigazgatási szervei, beleértve a döntéshozatalt, végrehajtást és igazságügyet, ellenőrzést is!
6. Az autonómia területén élő mindkét nemzetrész tagjaira egyformán vonatkozó kötelező kétnyelvűséget! Az ország minden városában és községében, ahol a kisebbség lélekszáma meghaladja a 8 %-ot, legyen a kisebbség és a többség nyelve is kötelezően oktatva az anyanyelvű iskolákban!
7. Adják vissza mindenkinek, magánszemélyeknek és intézményeknek egyaránt a tőlük jogtalanul elvett tulajdonukat!
8. Részesüljön megfelelő kárpótlásban minden igazságtalanul elítélt, jogfosztott, meghurcolt és kényszermunkára kötelelezett személy! Elhunytuk esetén a kárpótlást az utódaik kapják meg!
9. A közös történelmünket mindkét fél számára elfogadható, a kölcsönösen hasznos együttműködést és a közös jövőt szem előtt tartó történelemkönyvekben megírni és oktatni!
10. A Felvidéki Autonóm Tartomány területén teljeskörű anyanyelvi iskolarendszert az óvodától az egyetemig és a magyar nyelvhasználat biztosítását a helyi hivataloktól a parlamentig!
11. Anyanyelvű vallásgyakorlást magyar katolikus püspökséggel és önállóságot a magyarnyelvű evangélikus hitközösségnek is!
12. A Fölvidéki Autonóm Tartomány létrejötte után a két egyenrangú államalkotó nép, a fölvidéki magyarok és a szlovákok, illetve képviselőik kezdjenek tárgyalásokat a szövetségi államformáról!
Mindenkit egyforma mértékben megillető szabadságban és méltóságban akarunk élni,mint a felvidéki magyar néphez tartozó állampolgárai a SK-nak és az EU-nak
Deklarácia požiadaviek hornozemných Maďarov, občanov SR sformulované Jánosom Bósza pripojená ako doplnenie k predchádzajúcemu dokumentu:
Žiadame rovnaké práva aj pre tých, ktorí patria k maďarskému národu. – Nechceme žiť ako druhoradí občania v jednom členskom štáte EU.
Rovnaké šance vo všetkých oblastiach života! - Nech sa prestane s negatívnou diskrimináciou na základe nášho materinského jazyka a našej kultúry!
Žiadame zrušenie zákonov, ktoré protirečia rovným ľudským a občianskym právam, a na základe ktorých ich pošliapali, predovšetkým sa to týka Benešových dekrétov a zákonov prijatých proti Maďarom.
Žiadame možnosť vytvorenia územnej autonómie južne od hodžovej-barthovej demarkačnej líne, čiže od slovensko-maďarskej etnickej hranice. Autonómna oblasť má mať vlastné samosprávne orgány s možnosťou rozhodovania, vykonávania rozhodnutí a ich kontroly a spravodlivosti vo všetkých zverených oblastiach.
Dvojjazyčnosť, čiže možnosť používania maďarčiny alebo slovenčiny pre všetkých, ktorí budú žiť na území autonómie! Povinnú výučbu jazyka menšiny v školách vo všetkých obciach a mestách, kde podiel menšiny presahuje 8 % počtu obyvateľstva!
Navrátenie nezákonne skonfiškovaného majetku súkromným osobám i inštitúciám!
Nech dostane každý nespravodlivo odsúdený na nútenú prácu alebo na vykonanie iného trestu a zbavený svojich práv patričné zadosťučinenie. V prípade ich smrti nech odškodné dostanú ich potomkovia.
Žiadame zavedenie takých učebníc histórie, v ktorých by sa naše spoločné dejiny vyučovali deťom na báze sledovania vzájomne výhodnej susedskej spolupráce a budúcnosti, a ktoré by boli vzájomne prijateľné pre obidve národné komunity.
Na území autonómie úplný systém školstva v materinskom jazyku od materskej školky až po vysoké školy, zabezpečenie používane maďarského jazyka na všetkých stupňoch, od miestnych úradov až po zákonodarný orgán!
Zabezpečenia používania materčiny v náboženskom živote, maďarské biskupstvo a nezávislosť aj pre maďarsky hovoriacu evanjelickú komunitu!
Po vytvorení autonómnej oblasti na juhu Slovenska dve rovnoprávne štátotvorné národné komunity, Slováci a Maďari žijúci na území SR, resp. ich zástupcovia by sa mali začať rokovať o federatívnom usporiadaní štátu.
Ako občania SR a EU patriaci k maďarskej národnej komunite na Slovensku alebo v Hornej zemi - Felvidék chceme žiť v podmienkach, ktoré zabezpečujú slobodu a dôstojnosť rovnako pre všetkých.
----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Bósza János ; Milica Janculova
Cc: Vicepremier ; Kálmán Petőcz ; Dagmar Horná ; Sofia Daskalova ; Mária Milková ; Renáta Krausková ; monika.vaculova@minedu.sk
Sent: Tuesday, November 09, 2010 12:34 PM
Subject: Re: Podkladové materiály na otvorené pracovné stretnutie s podpredsedom vlády SR pánom Rudolfom Chmelom, 9.11.2010
From: Bósza János
To: Milica Janculova
Sent: Monday, November 08, 2010 1:00 PM
Subject: Re: Podkladové materiály na otvorené pracovné stretnutie s podpredsedom vlády SR pánom Rudolfom Chmelom, 9.11.2010
Vážená
Milica Jančulová
Ďakujem Vám za zaslaný návrh programu, ale mal by som jeden protinávrh čo sa týka programu:
Starý návrh programu:
1. Otvorenie
2. Oblasti pôsobnosti podpredsedu vlády SR pre ľudské práva a národnostné menšiny.
3. Poradný orgán vlády SR pre otázky týkajúce sa národnostných menšín a ich príslušníkov.
4. Novela zákona o používaní jazykov národnostných menšín.
5. Rôzne.
Nový návrh programu:
1. Otvorenie
2. Vyjasnenie si vzťahov medzi väčšinovým národom a národnými menšiny
3. Diskutovať o Ústave SR, čl.: 2 odst. (1)
štátna moc pochádza od občanov a
čl.: 12 odst. (1)
Ľudia sú slobodní a rovní v dôstojnosti i v právach. Základné práva a slobody sú neodňateľné, nescudziteľné, nepremlčateľné a nezrušiteľné.
4. O asimilácií národných menšín a o dobrých európskych príkladoch, ako to zastaviť
5. Rôzne.
Prepáčte, ešte predtým než začne konferencia, mal by som jeden návrh, ako by sa dalo zefektívniť našu činnosť a prítomnosť.
Na zmenu programu by som chcel dať návrh a to takto: žiadam vypustiť body č. 2, 3 a 4, a nahradiť ich konkretnými témami.
Svoj návrh odôvodňujem tým, že my sme prišli sem diskutovať o problémoch medzi väčšinovým národom a národnými menšinami a neprišli sme na školenie a vypočuť si to, čo už dávno vieme. Aké kompetencie má podpredseda vlády SR pre ľudské práva a národnostné menšiny, alebo čo obsahuje novelizovaný jazykový zákon . Toto všetko dávno vieme, takže, bude len strata času vypočuť si to, čo vieme.
Radšej návrhujem takýto program a žiadam o to všetkých pritomných, aby sme hlasovali o zmenu programu.
Nový návrh programu:
1. Otvorenie
2. Vyjasniť vzťahy medzi väčšinovým národom a národnými menšiny
3. Diskutovať o Ústave SR , čl.: 2 odst.(1)
štátna moc pochádza od občanov a
čl.: 12 odst. (1)
Ľudia sú slobodní a rovní v dôstojnosti i v právach. Základné práva a slobody sú neodňateľné, nescudziteľné, nepremlčateľné a nezrušiteľné.
4. O asimilácií národných menšín a o dobrých európskych príkladoch, ako to zastaviť
5. Rôzne.
2010. november 6. szombat, 16:52 | ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony
|
A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek közel nyolcvan képviselője regisztráltatta magát a kisebbségi miniszterelnök-helyettes által szervezett találkozóra.
Rudolf Chmel (Híd) keddre hívta össze a találkozót, amelyen szóba kerül majd a kormány emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős alelnökének statútuma, az alelnök mellett működő tanácsadó szerv hatásköre, illetve a készülőben lévő jogszabályok, köztük a kisebbségi nyelvhasználati törvény kérdése. A találkozón részt vesznek a magyar nonprofit szervezetek többségének képviselői, jelen lesz a Csemadok, a pedagógusszövetség, a Fórum Intézet. A politikai pártok nem képviseltetik magukat közvetlenül, regisztráltatta magát azonban Cséfalvay Pál, a Harmónia polgári társulás képviselője és Bósza János is. (lpj)
Informális találkozót tartott Rudolf Chmel a nemzeti kisebbségek képvi
Informális találkozót tartott Rudolf Chmel a nemzeti kisebbségek képviselőivel
2010. november 09. kedd, 18:24
Rudolf Chmel nyílt, informális találkozót tartott ma délután a szlovákiai nemzeti kisebbségek regisztrált szervezeteinek képviselőivel, amelyen a megjelentek vázolhatták elképzeléseiket a kormányalelnök hivatalának működéséről, illetve a létrehozandó emberjogi, esélyegyenlőségi és kisebbségügyi tanács státusáról.
Rudolf Chmel beszélt a kisebbségek képviselőinek a hivatala által kezdeményezett törvénymódosító javaslatokról, s elsősorban a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény módosításával kapcsolatosan kérte őket véleménynyilvánításra. A törvényjavaslatot a kormányalelnök a jövő héten hozza nyilvánosságra. Chmel ezúttal sem titkolta, hogy szerinte az államnyelvtörvény nincs összhangban a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel, s ebből számos ellentét keletkezik, amit fel kellene számolni.
Felvidék Ma
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&view=article&id=25271:informalis-talalkozot-tartott-rudolf-chmel-a-nemzeti-kisebbsegek-kepviselivel&catid=7:politika&Itemid=150
Társadalmi vita a kisebbségi nyelvtörvényről
Társadalmi vita a kisebbségi nyelvtörvényről
2010. november 10. szerda, 09:44 | Lajos P. János
Pozsony
|
Társadalmi vitára bocsátotta Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi ügyi miniszterelnök-helyettes a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. Tegnap egy tartalmi leírást ismertetett, a Híd elnöksége által már jórészt elfogadott normaszöveget várhatóan a jövő héten ismertetik.
SITA-felvétel
A kisebbségi nyelvtörvényt Chmel tegnap nyílt munkaértekezleten ismertette a szlovákiai kisebbségek képviselőivel, akik tájékoztatást kaptak a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes hatásköreiről, és egy hamarosan felálló kisebbségi tanácsadói testület összetételéről és hatásköreiről. „Remélem, sikerül elfogadtatni” – mondta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításáról Rudolf Chmel, a tervezetet ugyanis még nem egyeztették a koalíciós partnerekkel. Ha sikerül megegyezniük, a módosítás jövő év elején kerülhet a parlamentbe.
A jogszabály Chmel szerint megszünteti az ellentmondásokat az államnyelvtörvény és a jelenlegi kisebbségi nyelvhasználati törvény között. Változik a törvény filozófiája, a kisebbségi nyelvek használatát nem a nemzeti kisebbséghez való tartozás, hanem az anyanyelv alapján határozza meg. Az elképzelés szerint a kisebbségi nyelv azokon a településeken válik második hivatalos nyelvvé, ahol az adott nyelvet a lakosság 10%-a vallja anyanyelvének. A jelenlegi jogszabály ott érvényes, ahol a kisebbséghez tartozók 20%-a a kisebbséghez tartozónak vallja magát.
A miniszterelnök-helyettes kisebbségi tanácsadói testület létrehozására készül, alelnöke az oktatási miniszter lesz. A javaslat szerint a tanácsba a 13 szlovákiai kisebbség delegálhat képviselőt, az egyik elképzelés szerint egyet-egyet, a másik szerint a népesebb kisebbségek akár három képviselőt is, de valamennyi kisebbség csak egy szavazattal rendelkezne. A tervezetet véleményezhetik a kisebbségek képviselői, elsősorban a képviselők kiválasztásának módjára vár javaslatot a miniszterelnök-helyettes.
További részletek szerdai nyomtatott kiadásunkban.
http://ujszo.com/online/kozelet/2010/11/10/tarsadalmi-vita-a-kisebbsegi-nyelvtorvenyrol
Hozzászólások az Újszóból:
Ehhez a cikkhez:
Társadalmi vita a kisebbségi nyelvtörvényről
2010. november 10. szerda, 09:44 | Lajos P. János
Pozsony
|
Társadalmi vitára bocsátotta Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi ügyi miniszterelnök-helyettes a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. Tegnap egy tartalmi leírást ismertetett, a Híd elnöksége által már jórészt elfogadott normaszöveget várhatóan a jövő héten ismertetik.
SITA-felvétel
A kisebbségi nyelvtörvényt Chmel tegnap nyílt munkaértekezleten ismertette a szlovákiai kisebbségek képviselőivel, akik tájékoztatást kaptak a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes hatásköreiről, és egy hamarosan felálló kisebbségi tanácsadói testület összetételéről és hatásköreiről. „Remélem, sikerül elfogadtatni” – mondta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításáról Rudolf Chmel, a tervezetet ugyanis még nem egyeztették a koalíciós partnerekkel. Ha sikerül megegyezniük, a módosítás jövő év elején kerülhet a parlamentbe.
A jogszabály Chmel szerint megszünteti az ellentmondásokat az államnyelvtörvény és a jelenlegi kisebbségi nyelvhasználati törvény között. Változik a törvény filozófiája, a kisebbségi nyelvek használatát nem a nemzeti kisebbséghez való tartozás, hanem az anyanyelv alapján határozza meg. Az elképzelés szerint a kisebbségi nyelv azokon a településeken válik második hivatalos nyelvvé, ahol az adott nyelvet a lakosság 10%-a vallja anyanyelvének. A jelenlegi jogszabály ott érvényes, ahol a kisebbséghez tartozók 20%-a a kisebbséghez tartozónak vallja magát.
A miniszterelnök-helyettes kisebbségi tanácsadói testület létrehozására készül, alelnöke az oktatási miniszter lesz. A javaslat szerint a tanácsba a 13 szlovákiai kisebbség delegálhat képviselőt, az egyik elképzelés szerint egyet-egyet, a másik szerint a népesebb kisebbségek akár három képviselőt is, de valamennyi kisebbség csak egy szavazattal rendelkezne. A tervezetet véleményezhetik a kisebbségek képviselői, elsősorban a képviselők kiválasztásának módjára vár javaslatot a miniszterelnök-helyettes.
Csak
Jani | 2010. november 10. szerda 12:18
annyi a hozzászólásom és igényem, hogy semmivel se kérek többet,mint amit a szlovákság kapott és élvez/ néha gúnyolódva és pökhendien a magyarokkal szemben, ami a bosszú és arogancia jele- mert mit vétettem én nekik?/ a nagyhatalmaktól!
* válasz
Bocsánat a nevem lemaradt
Bósza János | 2010. november 10. szerda 12:08
Bocsánat a nevem lemaradt előbbi én voltam
* válasz
Válasz
Névtelen | 2010. november 10. szerda 12:07
Legszálasabb Fenyő a Hegyen-nek
A 7. pont és 12.pont nem ugyanaz, lehet egy két helyen átfedés, mert a 7.pontot az MVSZ SZOT felvidéki elnöke G.GY. dolgozta ki, a 12.pont pedig egy 2007-es követelés felélesztését jelenti. Így előfordulhat, hogy a 7 és 12 részben ugyanazt tartalmazza. Ez csupán egy vitaanyag, amiről vitázni lehet, kell és főleg tökélesíteni. Az Ön megjegyzéseit, véleményét is figyelembe veszzük és tartalmilag elemezzük. Tudja mikor azon gondolkoztunk, hogy egy beadvány legyen, volt egy felvetés, hogy a kettőből legyen egy, de végül az mellett döntöttünk, hogy mind a kettő maradjon meg eredeti állapotában. Így legyenek tökélesítve, majd szinte önmaguktól 1-é fognak összeforrni. Ez az elképzelés, minél több pozitív és negatív véleményt kapnak, annál jobban lehet tökélesíteni, pontról pontra, az átfedések és az ellentétes mondatok így lassan majd kiszűrhetővé vállnak. Most az volt a fontos, hogy végre valami már legyen, mégha nem is tökéletes.
* válasz
Mivel csehül állunk, csehül is lehet beszélni...
Legszálasabb Fenyő a Hegyen | 2010. november 10. szerda 12:06
Én - tüntetőleg - csehül szoktam velük beszélni...
* válasz
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:40
Névtelen | 2010. november 10. szerda 12:05
Hanem? A te jovoképed? Ird ide az alternativádat, mert Bósza legalább mond valamit, de te semmit, az elutasoitáson kivul. Szivesen olvasnám az elképzelésedet.
* válasz
11:40 de nem is Bela kiraly
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:58
11:40 de nem is Bela kiraly es az SZDSZ-es Rudika a mi jovonk/megmaradasunk biztositeka.
Bosza ur mint sokan masok jol tudjak, ha pl 5-ot akarsza akkor kerj 10-et.
En inkabb megtanulok ciganyul mint, hogy totul keljen beszelnem.
Szamomra a tot nyelv roszabb mint anno a kotelezone valaszthato orosz nyelv volt.
Ez egy a rabokra-rank eroltetett nyelv. Szulofoldemen meg kell gondolnom, hogy megszolalhatok-e az anyanyelvemen. Normalis???
Ilyen primitiv modon senkit sem gyalaznak meg az EU-ban akarom irni a kakikupacon!
* válasz
Bósza Úr!
Legszálasabb Fenyő a Hegyen | 2010. november 10. szerda 11:55
Míg az első pont erről szól:
1. Nyelvtörvény. - Álláspontunk, hogy el kell törölni.
- addig a 4. pontban a következőket javasolja:
A magyar nyelv hivatalos használatát rendezni kell. Minden hivatalos közleményt, törvényt, rendeletet, pontos magyar fordításban közölni kell közvetlenül annak megjelenését követően vagy azzal egyidőben.
Míg a 3. pontban: Szabadságot, egyenlőséget, (nem akarok sem egyenlő, sem testvére lenni egy szlováknak se!) testvériséget, igazságos és demokratikus jogállamot! - Tartsák tiszteletben az európai egyesülés alapelveit!
- addig: 5. Területi autonómiát az 1918-as Hodža-Bartha-féle demarkációs vonaltól, a szlovák-magyar etnikai határtól délre eső területeken. A Felvidéki Autonóm Tartománynak legyenek saját önigazgatási szervei, beleértve a döntéshozatalt, végrehajtást és igazságügyet, ellenőrzést is!
Ha megvalósulna a tartomány, önálló döntéshozatali, gazdaságui hatáskörökkel, akkor minek ezt a pontot:
10. A Felvidéki Autonóm Tartomány területén teljeskörű anyanyelvi iskolarendszert az óvodától az egyetemig és a magyar nyelvhasználat biztosítását a helyi hivataloktól a parlamentig!
Egy önálló tartománynak ez minden szinten saját dolga lenne, nem?
Nekem mindez logikai bukfenc. Elmagyarázná?
* válasz
Létezik egyáltalán
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:53
Létezik egyáltalán kodifikált cigány/roma/ nyelv? Kaphatók romául irott könyvek kiadványok? Van pl. roma-angol,-magyar,- szlovák stb szótár?
* válasz
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:40
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:48
itt csak a te iromanyod fajdalmas, meg az elvbaratode. bar szerintem ugyanaz az egy ember vagy, csak kevered itt a sz@rt!
* válasz
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:21
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:46
az on hozzaszolasa primitiv. szlovakiaban mar otodik eve semmi nem tortenik kezdve a legfelsobb politikai szinteken lefele csak a magyarokat ocsaroljak es igyekeznek keresztbetenni nekik! ha valaki fasiszta azok a szlovakok elsosorban, sot maga a szlovak parlament es allam!
hulyeseg amit ir, hogy ami jar a magyaroknak az jar a ciganyoknak is. az onrendelkezes azt jelenti, hogy a kisebbseg sajat maga dont sorsarol, arrol is, hogy mit kivan es mit nem kivan...nem a libsi bunko mondja meg, hogy kinek mi a jo...errol le kellene szokni egy demokratikus allamban!
* válasz
Fajdalmas
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:40
Ez az egesz iromany fajdalmas...a multban elok lelete.
Churchill mar reg megmondta, hogy aki a multban el, az elveszti a jovot.
Magyarkent, en a jovot reszesitem elonyben. Az pedig nem Bosza ur tervezetere epul...az egyszer biztos.
* válasz
Válasz
Bósza János | 2010. november 10. szerda 11:35
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:21 -nek olvasd el a CA 2007-es autonómia tervezetét (amit átvett hivatalos Chmel előde), benne van, hogy romáknak is lenne saját nemzeti tanácsuk és igen, ahol a romák arányaiban átlépik a 10% (vagy 8% ez részlet kérdés) ott a romák nyelve is hivatalosan a kommunikációban kötelező lenne. Tehát a hivatalban a roma beszélhetne roma nyelven, beadványaikat megtehetnék a saját nyelvükön. Ez mostani 7 pont és a 12 pont csak vitaanyag, nem lehet tökétes, de már van egy anyag ami vitaanyagként a kormányhivatalban van. Ez a lényeg, lehet rá hivatkozni, van miről vitatkozni.
* válasz
XXI. szazad. EU, NATO
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:35
XXI. szazad. EU, NATO tagalam. De en csak ugy hivom, hogy Totia ahol a baromsag a legfobb ur.
Vita arrol, hogy ki es milyen nyelven beszelhet, irhat, reklamozhat…
Ezeknek a kurvaknak az bezzeg nem faj, hogy ha koreaiul, nemetul, angolul,… ugatnak.
Sajnos volt az eletemben egy olyan iodszak amikor azt hittem, hogy kutyabol lehet szalonna de gyorsan felebredtem ebbol az alombol.
Tot az tot marad!
Keruljetek az iluziokat. Ne eljetek alomvilagban!
Ide nem engedmenyek hanem autonomi-onrendelkezes kell.
Ez itt a mi szulofoldunk. Akinek ez nem tetszik az huzzon oda ahonnan jott (tutajon leuszott).
Nem kello, tetszo holmit, lopott orszagresz is visza lehet/kell adni.
* válasz
Csak így tovább!
Pilisi magyar | 2010. november 10. szerda 11:25
Bósza Úr csak így tovább!
Jó látni hogy vannak "tökös" legények is Felvidéken, szemben a politikus alkatokkal.
Ez az egyetlen lehetséges út, hogy egyenlő jogokkal élhessenek a magyarok. Hosszútávon csak így lesz béke és igazság.
* válasz
A javaslat kidolgozatlan és
Névtelen | 2010. november 10. szerda 11:21
A javaslat kidolgozatlan és primitív, nincs társadalmi támogatottsága sem: szerintem a felvidéki magyarság nem fogadja el, pl.6. pont, tehát ahol a romák száma meghaladja a 8%-ot a magyarok és a szlovákok is tanuljanak meg cigányul, a 8. pont tehát a romák ill. utódaik kapjanak kárpótlást a roma holocaust miatt, ha pedig csak a magyarok jogairól van szó, akkor a 3. "Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget, igazságos és demokratikus jogállamot" csak magyar fasiszta duma, igazából semmi sem különböztet meg titeket slotától, két fasiszta, nacionalista nemzet harca, hogy a politikusainak jó legyen, a magyarok ugyanúgy fasiszta államot akarnak, csak magyar irányítással, itt szó sincs demokráciáról, ha a magyaroknak jár autonómia, a cigányoknak is, ha a magyaroknak jár a nyelvhasználat, a cigányoknak, ruszinoknak stb. is
* válasz
Köszönjük
Bósza János | 2010. november 10. szerda 10:26
a támogatását mindazok nevében, akik az említett anyagot kidolgozták, majd lefordították. G.GY -nak és SZ.T.-nak is. Hogy indítunk-e aláírásgyűjtést, azt majd a reakciók és a lehetőségeink alapján döntsük el. Jó lenne minél nagyobb népi, társadalmi vitát indítani, mert ha sokan leszünk az esélyeink is a sikerre nagyobbak lesznek, mert közös ügyről, közös érdekekről van szó.
* válasz
Már ott van
Bósza János | 2010. november 10. szerda 10:22
Már el lett küldve tegnap, így nem lehet a részükről letagadni, hogy nincs ott, úgy ahogyan az autonómia tervezetet is hivatalosan 2008-ban Chmel elődje átvette, tehát azzal is kéne foglalkozniuk.
----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Bósza János ; Milica Janculova
Cc: Vicepremier ; Kálmán Petőcz ; Dagmar Horná ; Sofia Daskalova ; Mária Milková ; Renáta Krausková ; monika.vaculova@minedu.sk
Sent: Tuesday, November 09, 2010 12:34 PM
Subject: Re: Podkladové materiály na otvorené pracovné stretnutie s podpredsedom vlády SR pánom Rudolfom Chmelom, 9.11.2010
* válasz
Bósza úr
Bogoly János | 2010. november 10. szerda 09:56
egyetértek, küldje el, aláírom visszaküldöm:
bogolyj@gmail.com
* válasz
Felvideki Magyar Nép követelései
Bósza János | 2010. november 10. szerda 09:54
Felvidéki Magyar Nép követelései
Bósza János | 2010. november 10. szerda 08:53
A Szlovákiai Magyarok Országos Szövetsegének beadványa a SzK kormányának alelnökével, R. Chmellel folytatott munkaértekezleten 2010. nov. 9-én:
1. Nyelvtörvény. - Álláspontunk, hogy el kell törölni. Amennyiben a szlovákok a saját nyelvük használatáról saját hasznalátára előirnak bármit, azzal mi nem foglalkozunk. A magyar nyelv használatát azonban nem korlátozhatja semmi sem. A nyelvtörvények különben is a Habsburg abszolutizmus találmányai és kizárólag a magyar etnikum ellen irányultak. Ha a Habsburg törvénytelenségekhez utólag bárki csatlakozni akar, azt vállalnia kell. A magunk reszéről mindig is tiltakoztunk bármiféle nyelvtörvény ellen.
2. Benes törvények -. Feltételek nélkül el kell törölni minden korabeli diszkriminatív törvényt, intézkedést, beleértve az amnesztia-törvényt, ami a magyarokat gyilkoló elemek mentegetését célozta. A háborús bünösség kollektiv módon való meghirdetését és fenntartását az ENSZ Alapokmánya és az Európa Únió törvényei is tiltják. A Nürnbergi katonai biróság pedig kifejezetten azon az állásponton volt, hogy csak egyéni bűnök léteznek, kollektiv bünösség nem létezik. Nem maradhat életben olyan törvény, rendelkezés Szlovákiában, amely ennek a szovjet elképzelésnek a mintájára létrehozott komplex diszkriminativ rendelkezéshalmazt életben tartja, mert az ilyen gyakorlat többek között szemben áll a Szlovákia által is elfogadott nemzetközi szerződésekkel. Ezért olyan munkacsoport felállitására van szükseg, amely a letező törvényekben ezeket az elemeket kimutatja és azok törlésre javasolja, ill. a kártérítés mikentjét megfogalmazza.
3. Költségvetési kvóta a magyaroknak intézményeik fejlesztéséhez,
az iskolaügyi, kulturális és gazdasági pénzügyi alapok megteremtésének,
továbbá a költségvetési szubvenciók magyarokra eső része feletti ellenőrzésnek a biztosítása
Ezen belül a nemzetközi szervezetektől, pl. az EU-alapjaiból felvett összegek és keretek pontos kimutatása és a magyarlakta vidékeken való felhasználásával való elszámolás. A magyarok által beadott pályázatok intézésének nyilvánossága és ellenőrizhetősége.
4. A magyar nyelv hivatalos használatát rendezni kell.
Minden hivatalos közleményt, törvényt, rendeletet, pontos magyar fordításban közölni kell közvetlenül annak megjelenését követően vagy azzal egyidőben.
5. A magyar nemzetiség létrehozhatja saját nemzeti tanácsát, amely kifejtheti véleményét a SzK Nemzeti Tanácsa és a kormánya, illetve bármilyen egyéb szervezet által hozott rendelkezésről, intézkedésről, amennyiben úgy íteli meg, hogy az a magyar nemzetiségét bármilyen formában érinti.
6. Minden olyan településen, ahol a magyarság a hivatalos statisztika szerint legalább 8 %-ban jelen van, kérjük a szlovák iskolákban a magyar nyelv és kultúra ismertetését fakultatív formában legalább heti egy órában lehetővé tenni.
7. Az 1968-as szövetségi alkotmány tartalmazta a nemzetiségek kollektiv jogait a kultura és a gazdaság területén. A politikai kollektiv jogokat nem tartalmazta, mert azokra nézve kommunista pártnak kizárólagos joga volt, amit azóta elvesztett. Ezek alapján sem vitathat´k a magyarok politikai kollektív jogai. Az 1968-as alkotmány ezen nemzetiségi törvenycikkét a szovjetek annak elfogadását követően eltörölték és helyette, annak megjelentetése ellenére egy semmitmondó nemzetiségiekről szóló törvénycikket közöltek le. Így megállapítható, hogy a nemzetiségek kollektiv jogait tartalmazó az 1968-as eredeti, nemzetiségi törvenycikkely érvényben van. Ennek nyilvános tudomásul vételét kérjük.
A Sz. K. magyar anyanelyvű polgárainak, a felvidéki magyaroknak a követelései, amely deklarációjavaslat megfogalmazója Bósza János és amely az előző dokumentumhoz csatolandó:
1. Egyenlő jogokat a magyar nemzethez tartozóknak! - Nem akarunk tovább az EU egyik tagállamában másodosztályú állampolgárokként élni!
2. Esélyegyenlőséget az élet minden területén! - Szűnjön meg az anyanyelvünk és nemzetiségi kultúránk alapján való hátrányos megkülönböztetésünk az élet minden területén!
3. Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget, igazságos és demokratikus jogállamot! - Tartsák tiszteletben az európai egyesülés alapelveit!
4. Töröljék el az egyenlő emberi és polgári jogoknak ellentmondó, azokat sértő törvényeket, elsősorban a Benes-dekrétumokat és a magyarellenes nyelvtörvényt!
5. Területi autonómiát az 1918-as Hodža-Bartha-féle demarkációs vonaltól, a szlovák-magyar etnikai határtól délre eső területeken. A Felvidéki Autonóm Tartománynak legyenek saját önigazgatási szervei, beleértve a döntéshozatalt, végrehajtást és igazságügyet, ellenőrzést is!
6. Az autonómia területén élő mindkét nemzetrész tagjaira egyformán vonatkozó kötelező kétnyelvűséget! Az ország minden városában és községében, ahol a kisebbség lélekszáma meghaladja a 8 %-ot, legyen a kisebbség és a többség nyelve is kötelezően oktatva az anyanyelvű iskolákban!
7. Adják vissza mindenkinek, magánszemélyeknek és intézményeknek egyaránt a tőlük jogtalanul elvett tulajdonukat!
8. Részesüljön megfelelő kárpótlásban minden igazságtalanul elítélt, jogfosztott, meghurcolt és kényszermunkára kötelelezett személy! Elhunytuk esetén a kárpótlást az utódaik kapják meg!
9. A közös történelmünket mindkét fél számára elfogadható, a kölcsönösen hasznos együttműködést és a közös jövőt szem előtt tartó történelemkönyvekben megírni és oktatni!
10. A Felvidéki Autonóm Tartomány területén teljeskörű anyanyelvi iskolarendszert az óvodától az egyetemig és a magyar nyelvhasználat biztosítását a helyi hivataloktól a parlamentig!
11. Anyanyelvű vallásgyakorlást magyar katolikus püspökséggel és önállóságot a magyarnyelvű evangélikus hitközösségnek is!
12. A Fölvidéki Autonóm Tartomány létrejötte után a két egyenrangú államalkotó nép, a fölvidéki magyarok és a szlovákok, illetve képviselőik kezdjenek tárgyalásokat a szövetségi államformáról!
Mindenkit egyforma mértékben megillető szabadságban és méltóságban akarunk élni,mint a felvidéki magyar néphez tartozó állampolgárai a SK-nak és az EU-nak
* válasz
Beszámoló a találkozón történtekről
Rövid szubjektív beszámoló az emberjogi, nemzetiségügyi és nemi egyenjogúsági kormányalelnök nov. 9-i találkozójáról a fölvidéki nemzetiségi szervezetek több képviselőjével
Részben igazat lehet adni annak, aki nem tartotta érdemesnek elmenni rá: nem ért igazán sokat ez formátlan találkozó az öreg vicepremierrel /sk/index), azért viszont megérte elmenni, hogy legalább láttuk, mi a helyzet és mire számíthatunk, mire kell fölkészülnünk. Bevezetőként a minisztérium nélküli kormányealelnök több mint két órán át magyarázta /szlovákul természetesen azt, amit előzetesen is elküldtek tanácskozási információs anyagként, megemlítve a sikertelensége fölötti elkeseredését is, hogy kudarcot vallott, nem sikerült a koalíciós tárgyalásokon, ahol a kisebbségek kérdése is szóba került "keresztbe tennie a lábát az ajtóba" /Bugárka hirdeti róla ezt, hogy "ő majd..."), mert nem sikerült elfogadtatnia egy a magy.-szlov. megbékélés elősegítésének finanszírozását biztosító ún. "megértési alap" létrehozására tett eredetileg fórumos javaslatát se, így csak néhány milliós keretből gazdálkodhatnak a kisebbségi intézmények és a maguk javára, a többi a kerületekre marad, amik már inkább csak fütyülnek a kisebbségi kulturális intézmények és akciók támogatására, miután minden ilyen intézmény vagyonát kiárúsították a maguk javára. Továbbá, hogy a pár tucat tagot számláló tanácsát, amit még kb. pár tucattal bővítni szeretne /inkább csak 1-1 nemzetiségi képviselőjével a bolgár, cigány, cseh, horvát, lengyel, magyar, német, orosz, rutén, rác, ukrán és zsidó kisebbségeknek /remélem senkit se felejtettem ki; - de igen, mégis!: a morvát, hogy a csehvel együtt ők is ketten legyenek, ne csak a kis- és nagyoroszok, bár azt nem értem, hogy a palócságot meg a matyóságot meg a zoboraljiakat meg stb., mért nem képviseli senki), hogy ne legyen köztük vita, a 2 legfőbb tanácsadója a fórumos P. K. és a - dicsőségére legyen mondva: vendéglátói munkakörből ellenzéki színházi dramaturgságon át sikeres könyvkiadóvá vált Sz. L. a magyarság részéről viszont már egyelőre stabil helyűnek tűnik, amíg a vicepremiér úr él - Allah adjon neki hosszú éltet! ha a hivatala előreláthatólag nem is lesz annyira hosszú éltű.
B. J-nak (aki bár először vállalta-ígérte, ám később még említendő okból az utolsó bejelentéséhez híven nem jelent meg a találkozón) az arra vonatkozó programmódosító javaslata, hogy ne csak arról legyen szó, amiről végül szó volt, hanem az asszimilációról és az autonómiáról is, nem lett megemlítve se.
Ami lényeges volt a vicepremiér úr és tanácsnokai mondanivalójában /és amit persze másként is megtudhattunk volna: nov. 16-tól nyilvános vitára bocsátják, közzéteszik az interneten is a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetét és javaslatokat lehet fűzni hozzá /amiket nem biztos, hogy tekintetbe vesznek, amit az is megerősít, hogy a fórumosok már állítólag kissé össze is rúgták a port a szóbanforgó tanács szelfméjdmenként csodálatraméltó karriert befutó vezetőjével, mert az ő javaslatukat, amit rohammunkával dolgoztattak ki velük, nem vették teljes mértékben figyelembe.
Továbbá: jövő januártól-májusig /pontosabban nem tudni, mikor) készülnek a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényjavaslattal és annak előterjesztésével.
Mikor fél négy felé a vicepremiér úr a 6 órakor kezdődő B. T. sztaroszta újraválasztását támogató komáromi kampányrendezvényen való részvétele miatt (ahova az út is min. egy óra - sebességkorlátozás nélkül) rövidre szabott találkozón szóhoz juthattak a nemzetiségi szervezetek képviselői is, a romákat és egyéb szlávokot megelőzve szokatlanul sok kisorosz kapott szót /egy öreg rutén, aki mindent igyekezett megtenni, hogy az ő fölszólalása se maradjon el nagyon az időtartamot illetően a vicepremiéré mögött, de hogy mit is akart tulajdonképpen mondani, azt nem nagyon lehetett kihámozni a hozzászólásából), úgyhogy végül, hogy a kb. felerészben magyar résztvevőkból álló hallgatóságnak is adjanak már szót, Cs. P. úr szólt közbe törten, de azok számára, akik érteni akarták, mindenesetre érthetően beszélve az államnyelvet s megemlítve többek közt azt is - teljesen jogosan, de ezen sorok írója szerint legalábbis kissé összefüggéstelenül, hogy Pozsony sose volt Blava, mígnem '92o-ban Blava nem lett. Nem hozott viszont szóba semmit az általa képviselt Harmónia-társulás előre elkészített korrekciós javaslataiból a törvényeket illetően, bár ezen sorok írója föl is ajánlotta neki (aki a saját feljegyzéseit tán otthonhagyta) az általa fordított és előrelátóan kinyomtatott szövegüket. /Több mint valószínűsíthető, hogy a harmóniásoknak is sikerül(t) végül legalább írásban eljuttatni az észrevételeiket az illetékeseknek (ahogy azt B. J. is megtette, aki azért nem jött el végül, mert a világszövetség felvidéki elnöke nem javasolta számára, hogy szóba hozza az asszimilációt és az autonómiát, és mert különben sem akar világszövetségi tag lenni), amit a tanácskozás vezetői aztán kifezetten kértek is az idő szűkösségére való tekintettel 2-3 percre korlátozva a további hozzászólásokat. Megjegyzés még B. J. címére: az asszimilációt végül csak a 200 tagot számlálót fölvidéki lengyel nemzeti közösség képviselőnője nehezményezte, kérve a tanácsot, hogy hasson oda, hogy a jövő évi népszámláláson több lengyel legyen és az újságjuk számára biztosítsák hosszútávon, az éppen hivatalban lévő kormányoktól függetlenül is a létfönntartási támogatást. A dáleszos K. M. úr, annak ellenére, hogy nem készült hozzászólni, ugyancsak föltett néhány lényebevágó kérdést a nemzetiségügyi kormányalelnök és a tanácsa jogkörét illetően, amit hátrébb nem nagyon lehetett érteni, mert legelöl ült és kissé halkabban és nyugati akcentussal beszélte az államnyelvet ő is.
Amikor hosszú jelentkezés után utolsóként a Felvidéken egyedüliként hivatalosan bejegyzett magyar világszövetségfiók elnökségét (amely perben áll az anyaországi szervezet vezetőségével) képviselő tagjelölt résztvevő is szót kapott, hogy ne csak írásban nyújtsa be végül a követeléseiket, csupán néhány pontot hangsúlyozhatott a hétből: a nyelvtörvény és a Benes-dekrétumok eltörlésének elengedhetetlenségét, azok Habsburg-abszolutista, ill. bolseviki elavult igazstalansága miatt, egy jogi munkacsoport létrehozásának szükségét, amely nemcsak az előbbiektől tisztítaná meg a jogrendet, hanem javaslataival biztosíthatná, hogy ne csak egy választási időszakra szóljanak, hanem tartósabbak lehessenek a nemzeti közösségek érdekében hozott törvények és intézkedések, ill. egy költségvetési kvóta és a finanszírozás átláthatóságának, nyilvánosságának biztosítását ugyanezen okból, valamint a nemzetiségek kollektív jogállását biztosító eredetileg elfogadott '968-as alkotmánytörvényre alapozva annak biztosítását, hogy a nemzeti közösségek maguk intézhessék a saját ügyeiket és ne az legyen a kérdés, hogy 20-10 vagy 5 %-nál jogosultak-e valamire /a vicepremiér és Sz. L. úr is jelezte, hogy bajok lesznek a 10 % elfogadásával is. Ennyit értem. A média /egyedül az állami közszolgálati tévét meg talán az egyik magyar napilap tudósítóját sikerült azonosítani, ha volt egyáltalán több is, és ők is csak az elején és az előbbi a végén tűntek föl) egy-egy szláv főmuftit, mint pl. a statisztikai intézet vezetőjét interjúvolta-filmezte.
Mindent, ami e találkozón elhangzott, rögzítettek. Hogy közzéteszik-é valahol, az már nem biztos.
Még egy megjegyzés úgy G. Gy., mint B. J. véleményét megtámogatandó, mindkettőjüknek igazat adva: Nem ilyen formális dolgokra van elsősorban szükség, hanem - ha lehetőség van rá: értelmes munkára, öntudatos kiállásra és gazdagodásra, ill. fordított sorrendben. Kövessük tehát a Híd finanszírozóinak példáját: gazdagodjunk (de azért ne piszkosul!) és álljunk a sarkunkra, vagy ford. sorrendben, hogy amennyire csak tőlünk telik - és jobb lenne, ha jobban telne - mi magunk dönthessünk a bennünket érintő ügyekben és/vagy megfelelő embereket találjunk vagy neveljünk ki azok képviseletére, amig lehetséges egyáltalán, ti. amíg még vagyunk!
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó