CSÍKSOMLYÓI NYILATKOZAT
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL

2008.5.20
Trianon után három generációval a magyarkérdés még mindig nyitott seb Európa Közepén. A szétdarabolt, nyolc országra szétosztott történelmi Magyar Királyság évszázadokon át jelentős tényező volt Európa történelmében, mint védőbástya a keleti veszélyek ellen, vagy mint a vallásszabadság, a regionalizmus és az autonómia bölcsője. Ennek a történelmi egységnek több millió magyar tagja a mai napig súlyos diszkriminációnak, jogi hátrányoknak és sokszor a többségi lakosság agresszív nacionalizmusának van kitéve.

Míg más népek - az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak és most a koszovói albánok is - az önrendelkezési jog alapján szabadságot és függetlenséget nyertek, a magyarok még autonómiát sem kapnak.

A Kárpát-medencei magyarság államalkotó nép, több mint ezer éves közös történelemmel, közös kultúrával és közös identitással. Ezért a magyarságtól nem szabad megtagadni ugyanazt a jogot az önrendelkezésre, amely mint természetes jog minden más szabadságjognak az alapja, és amelyet nemcsak számtalan ENSZ-határozat, de az Európa Tanács és az EBEÉ határozatai is megerősítenek.

Az önrendelkezési jog írott nemzetközi joggá vált, amikor 1977-ben hatályba lépett az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya Ezen okmányok első cikkelye így szól:

"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."

Ez a jog kötelező jellegű - ius cogens -, ami azt jelenti, hogy ezt a jogot nem csak be kell tartani, hanem erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, amely megszegi ezt a jogot, semmis.

A Kárpát-medencei magyarság helyzete több okból nemcsak igazságtalan, de jogtalan is:

Mindenütt, ahol népszavazás nélkül új határokat húztak, megsértették az alapvető önrendelkezési jogot. Az Egyesült Államok emiatt nem ratifikálta a Trianoni szerződést.

A pacta sunt servanda elve sem alkalmazható, mert tárgyalások hiányában nem szerződésről, hanem diktátumról van szó
Jegyzet:
Spanyolország azzal az indokolással, hogy az Utrechti "békeszerződés" (1713 !) diktátum volt, visszaköveteli Gibraltárt.
Kína ezzel az indokolással visszakövetelte és vissza is kapta az ópiumháborúban elvesztett területeit.

A nemzetközi szerződések jogairól 1969. május 23-án Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény kimondja, hogy minden szerződés semmis amely kényszerhelyzetben (51. cikkely), és amely erőszakkal való fenyegetéssel vagy annak alkalmazásával, vagy az ENSZ Alapokmányában leírt nemzetközi jog alapelveinek megszegésével jött létre (52. cikkely).

A Kárpát-medencei magyarság annak az ENSZ-határozatnak is megfelel, amely kimondja, hogy mérvadó a történelmi összetartozás, a történelmi és kulturális egység és folytonosság és amely azt is kimondja, hogy a nemzeti egységet nem szabad megsérteni.
(Res. 1514 (XV) 6.§ )
(Ez a feltétel Koszovo esetében hiányzott!).

Az Európai Unió céljául tűzte ki, hogy Európa legyen a "szabadság, biztonság és jog" területe. Az Európai Unió azonban nem biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, sőt nem is ismeri el a kollektív jogokat, még kevésbé az önrendelkezési jogot, autonómia formájában sem. Nem beszélve arról, hogy a tagországok között nincs egységes fellépés. Az Európai Unió tehát nem fog és nem is akar segíteni. Az Európai Unióban az autonómia kérdését belügynek tekintik. Hamis reményeket keltenek azok, akik mást mondanak.

Mire várunk? Magunknak kell kezünkbe vennünk sorsunkat! Az önrendelkezési joggal élni kell. Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul. A nép akaratát hivatalos vagy belső népszavazással meg kell állapítani és ki kell nyilvánítani! Példa lehet Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter beadványa az olasz szenátusban, amelyben népszavazást követel Déltirolban, "mert az önrendelkezési jogot nem szabad megvonni a déltiroli néptől sem". Cossiga javaslata alapján négy kérdést kell feltenni az ottani német lakosságnak, amelyek alapján négy lehetőség közül lehet választani: 1. Maradjon a mostani helyzet Olaszországon belül 2. Független Déltirol 3. Csatlakozás Ausztriához 4. Csatlakozás Németországhoz.

Ugyanilyen kérdéseket kell a Kárpát-medencei magyarságnak is feltenni. A Magyarországgal szomszédos országok mindegyike, vagy már EU-tagállam, vagy ezután szándékszik csatlakozni az európai közösséghez. Tehát a már meglévő egyensúlyt nem lehet veszélyeztetni, akkor sem, ha némelyik döntés a Magyarországhoz való csatlakozás mellett szólna.

Kezdeményezzük az egyetlen járható utat, amely végre megoldaná a mélyen gyökerező és nem veszélytelen magyar problémát és megelőzné a jővőbeni konfliktusokat.

Kezdeményezzük hivatalos vagy belső népszavazást az egész Kárpát-medencében. Meg kell teremteni a kárpátmedencei magyarság békés együttélésének és megmaradásának a szilárd alapját a szükséges tárgyalások megkezdéséhez.

Felhívással fordulunk minden magyar politikai párthoz, képviselethez, minden politikushoz, közszereplő személyiséghez és szervezethez, valamint a médiához: vállaljanak felelősséget a kárpátmedencei magyarság iránt, ne hagyják veszni a magyar nép önrendelkezési jogát!

Ez nem pártkérdés. Ez összmagyar nemzeti ügy. Ez egyaránt Európa ügye is. Egy békés Európa feltétele, hogy minden nép és nemzet szabadságban és önrendelkezetten éljen. Európa csak akkor lehet a "szabadság, biztonság és jog” területe.

Kelt Csíksomlyón, az Úr 2008-ik esztendejének Pünkösdjén





Kaptam egy másik dokumentumot is, ahol már az aláírók nevei hányoznak. Most aláírták ezt a dokumentomot, vagy sem. Szeretném, ha az érintettek, ezt nekem visszaigazolnák. Ennek a csíksomlyói dokumentumnak az a lényege, amit már 2007. júliusában, a DFÖT tanácskozásán Dunamocson az ott résztvevők elfogadtak, sohasem lett visszavonva, tehát érvényben van. Nem kiscsoportos önszerverveződésekre és felesleges kopírozgatásra van szükség, hanem tényleges magyar egységre, becsületes bátor munkára. Nem titokban szervezett találkozókra, kizárásos módszerekre van szükségünk Patrubány, ........ , Peőtheő urak és mások, hanem a józan ész diktálta magyar érdekekért küzdő szervezetekre. Valós tartalmú nyilatkozatokra és olyan emberekre, akik hajlandóak a kisebbségi nemzetrészekért azok megmaradásért szülőföldükön mindent megtenni és becsületesen, őszintén cselekedni.
CA - BJ

Fuksz úr visszaigazolta, hogy nem írta alá így töröltem a nevét, köszönöm szépen, hogy kérésemet teljesítette. A többi aláíró nem igazolta vissza a kérésemet a pontos tájékoztattás végett. BJ 2008.6.2

forrás: hozzám eljuttatott email alapján

Fuksz úr kérésére (felszólítására) az áláírók közül eltávolítom a nevét, mert ő ilyen dokumentumot nem írt alá. Az egyik hozzám eljuttatott anyag között szerepelt az ő neve is.

Email szövege: 2008.6.2. 17,30
Tisztelt Bósza Úr!


Az Ön által szerkesztett honlapon - http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=csiksomlyoi_nyilatkozat - CSÍKSOMLYÓI NYILATKOZAT címmel dokumentum jelent meg, amelynek végén, aláíróként az én nevem is szerepel.
Mivel ilyen dokumentumot nem írtam alá, felszólítom Önt, hogy a szóban forgó anyagot három órán belül távolítsa el a honlapról.

Fentiek alapján kérem intézkedését.

Megtörtént a nevét töröltem.