Duray: "Valóban, szegény Bugár 2007-ben megbukott", vagy az autonómisták nélkül Duray már két éve nem lenne az MKP-ban és maradt volna Bugár

válasz erre a Duray írásra:
Duray Miklós: Süllyedünk vagy sekélyesedünk?

Bósza: Ha mi nem lettünk volna , akkor Duray nincs
ő maga írt erről: A radikalizmus: következetesség - Bugár Béla le akarta takarítani a politikai pályáról Durayt.

2007. március 31. - Tisztújító kongresszus Komárom: Egy magas szintű MKP-s tag részéről a szavazás után 5 perccel kaptunk egy üzenetet, megköszönték, ha mi nem vagyunk ők (Csáky, Duray) sem győztek volna. Ennek a ténynek a valóságtartalmát a duraysták azóta sem kérdőjelezik, csak hallgatnak róla. Csáky 2007 májusában meg is köszönte, amikor szönöszös ügynöknek nevezett (azóta többször is) bizonyítékok nélkül, ezzel elhintett egy azóta is tartó rágalomhadjáratot.

A tüntetésről két nappal később írtam egy írást , ahol leírtam a történteket. Autentikus, tehát senkisem vádolhat meg, hogy valótlanságokat írtam.

A röpcédulánkon ez a szöveg volt (részlet- az egész itt olvasható ),
idézet: "Az MKP-nak egy új arcra, egy olyan elnökre van szüksége, aki felvállalja a területi autonómia törekvéseket , a jogtalanság felszámolásást tűzi célként a zászlajára és a megalkuvás helyett a szavazóiért, a felvidéki Magyar Népért küzd, harcol békés eszközökkel."

A tabudöntögetés ezzel szemben vérpezsdítően hat. Ez utóbbira pedig nagy szüksége van a hatalomból való kiesést érthető módon nehezen feldolgozó MKP-nak, a felvidéki magyarságnak általában. (forrás: Magyar Nemzet

Ezek után a felvidéki magyar népnek csak egy út adatik meg, meg kell tisztulnia, az élősködő politikusokat, akik már lassan 20 éve a politika csatamezején bebetonozták magukat, egy jól irányzott döntéssel leváltja és fiatal, nem korrupt tenniakarókat ültet a helyükbe. ( csak egy út )

2009.július 11.

Idézet egy most íródott Duray cikkből:

"Valóban, szegény Bugár 2007-ben megbukott. De ma sem tudja, miért? Senki sem mondta meg neki, miért döntött úgy a többség, hogy a felvidéki magyar pártpolitika élére új embert állít. Pedig ennek sok oka van.
Az egyik okot jól illusztrája egy történet: Vizitációra érkezik a püspök a faluba. A falu határánál türelmetlenül várja, hogy tiszteletére meghúzzák a harangot, de az csak nem akar megkondulni. Türelmét veszítve elindul a templom felé, majd látja, hogy rohan elébe a templomszolga. „Fiam, miért nem szólalt meg a harang, amikor megérkeztem?” „Sok annak az oka Főtiszteletű Uram.” „Mondj legalább egyet.” „Hát…, nincs harangunk.”
A többi ok elhanyagolható."



Abban igaza van Duray úrnak, hogy volt több ok is, de egy mégsem elhanyagolható. Amiről ő nagyszeretettel tudatosan nem beszél, pedig még meg is köszönték.

Mi is volt az? Az akkoriban nagyon lesajnált bósza féle autonómista tüntetés, a tisztújító kongresszus előtt, amiről a felvidéki médiák lenézően (főleg az Újszó) írtak. Pedig az akkori történésekből sok igazságot megtartottam magamnak. Nem szeretem Bugárt, talán nem is annyira a személyt, mint inkább azt a stílust, amit képvisel (t) és ahogyan az autonómia kérdését megkerüli.

DE!

Az az igazság (bizonyítható tanukkal), hogy én tehetek róla, hogy nem ő maradt az elnök. Ugyanis 15 szavazttal maradt alul Csákyval szemben, ami nyolc (8) küldöttet jelent.

Talán jobb lesz az elején kezdeni.

Még 2006 októberében írtam egy nyílt levelet az MKP-nak Bugár elnöknek címezve, hogy "egy közös fellépés érdekében, a területi és a perszonális autonómia létrehozása végett a felvidéki magyar népnek, az itt élő szlovákságnak, a kevert családok leszármazottjainak, a roma népnek és a többi itt élő kisebbség számára, hogy ezáltal bebiztosítsuk a békés, nacionalizmusmentes együttélést. ( a CA keresőjébe ezt beírva "nyílt levél" több írás is megjelenek ezzel kapcsolatosan)

Az MKP nem foglalkozik az autonómiaügyben írt nyílt levéllel
Az MKP nem válaszolt, beszéltek róla és úgy határozott, hogy nem dönt.
Terítéken az autonómiaviták
Az autonómiától a felvidéki értelmiség fél


de azért a médiákon keresztül ezt a választ kaptam:
"Az MKP álláspontja
Solymos Lívia sajtószóvivő:
Az autonómia mindig bizonyos fokú önrendelkezést, önkormányzatiságot jelent egy népcsoport számára egy adott ország területén belül. A szlovák társadalom kollektív emlékezetében ez a kifejezés szorosan kapcsolódik az önálló államiság megteremtésére tett kísérletekhez, s ezért az autonómiát az elszakadással azonosítja. A Magyar Koalíció Pártja tudatosította, hogy az autonómia emlegetése kategorikus elutasításra készteti a szlovák közvéleményt és a politikai elit nagy részét. Éppen ezért programjában és az eddig lezajlott nyolcéves kormányzás során is a nyelvi, kulturális és oktatási önrendelkezés megerősítését tűzte ki célul, s részben meg is valósította. "
Egy 2006-os írásomban erre úgy reagáltam:
"Bugár vajon mit akar egy kulcscsörgetős felvidéki békés magyar forradalmat, megkaphatja, de akkor az ébredés nagyon fájdalmas lesz számára, mert betelt a pohár, a hazugságok és a félrebeszélés ideje lejárt. Eljött az őszinte beszéd és a békés autonómiatörekvések ideje." A 2007. április 1-i ébredése nem április elsejei vicc volt hanem valóság már nem ő volt az MKP elnöke.

2007. március 31-én a komáromi Jókai szinház előtti téren békés tüntetést szerveztem az autonómiáért . A Hídlapnak akkor elmondtam : „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a területi önrendelkezést a magyar párt ültesse be a programjába. Lesz egy transzparensünk, röpcédulákat osztogatunk, aláírásokat gyûjtünk majd, de senkit sem szeretnénk provokálni.” Az autonómia kongresszuson való felvetésére Duray Miklós is ígéretet tett.

A 2007. március 31-i röpcédulánk szövege:


A békés tüntetésről a bumm.sk egy korrekt cikket jelentetett meg a honlapján



A tüntetésről két nappal később írtam egy írást , ahol leírtam a történteket. Autentikus, tehát senkisem vádolhat meg, hogy valótlanságokat írtam.
Idézet az összefoglalóból:
"7. Egy magas szintű MKP-s tag részéről a szavazás után 5 percel kaptunk egy üzenetet, megköszönték, ha mi nem vagyunk ők sem győztek volna.
8. A szavazás után több újságíró is keresett minket (benti információ)" (CA megj,: ők is látták az összefüggéseket, ha mi békésen nem tüntetünk az autonómiáért, akkor a Bugár maradt volna az elnök)

2006-os írásaink

Predseda SMK chce zrušiť funkciu, ktorú zastáva Miklós Duray. Ten chce naopak rozšíriť svoje právomoci
Bugár chce na sneme odstaviť Duraya

Béla Bugár hovorí, že Miklós Duray mal možnosť ovplyvňovať chod strany, svoje právomoci však nevyužíval.

BRATISLAVA. V SMK sa schyľuje k vážnemu sporu. Predseda strany Béla Bugár chce totiž na sneme, ktorý bude koncom marca, zrušiť funkciu výkonného podpredsedu. Tú zastáva Miklós Duray.

Duray s tým nesúhlasí. Naopak chce, aby boli jeho právomoci ešte širšie. „Predstava, že predseda má zodpovedať aj za budovanie strany, je nereálna. Ako výkonný podpredseda ročne najazdím asi 60–tisíc kilometrov. Šoférujem sám, niekedy nemám čas ani na noviny,“ povedal Duray SME.

Bugár: Duray alebo ja

Bugár však hovorí, že Duray doteraz nevyužíval ani právomoci, ktoré mu vyplývali zo straníckej funkcie. „Ako výkonný podpredseda mal na starosti základné organizácie a štruktúry SMK. Keď bol však problém, musel som ho riešiť ja,“ tvrdí Bugár.

Aj z tohto dôvodu si Bugár myslí, že post výkonného podpredsedu je zbytočný. Oslabením Durayovho vplyvu vraj podmieňuje aj svoju kandidatúru na post lídra strany. Bugár však zatiaľ nechce povedať, ako sa zachová, keby na sneme uspela Durayova línia.

„To nie je len o tomto jednom poste v rámci predsedníctva, ale o celkovej koncepcii strany. Podľa toho, v akej podobe prejde, sa rozhodnem, ako budem ďalej postupovať,“ reagoval Bugár.

Jeho protikandidátom na najvyšší stranícky post by mohol byť Pál Csáky, ten sa zatiaľ k tejto možnosti nevyjadril.

Podľa Duraya by však bol dobrým predsedom SMK: „Je to vzdelaný, rozumný človek, ktorý bol aj dobrým podpredsedom vlády.“


Duray: Autonómia
Bugár: Je to len kampaň

Duray je zároveň presvedčený, že strana by mala po sneme otvoriť otázku územnej autonómie. „Autonómia je demokratickým typom samosprávy. Zásady kultúrnej či personálnej autonómie by sme mohli vypracovať v spolupráci so slovenskými odborníkmi,“ myslí si Duray.

Podľa Bugára ide len o predvolebnú agendu Duraya, ktorý si chce nakloniť delegátov snemu. „Pán Duray bol posledných osem rokov členom tímu, ktorý mohol v rámci strany navrhnúť hocičo. Ani raz to neurobil. Na rozdiel od nás, ktorí sme sa snažili, aby mali menšiny čo najviac právomocí v oblasti kultúry a školstva. Teraz treba riešiť iné veci, ako výmysly pána Duraya,“ reagoval Bugár.

Duray: SMK by mala otvoriť otázku autonómie

O situácii v SMK a blížiacomsa sneme sme hovorili s výkonným podpredsedom strany MIKLÓSOM DURAYOM.

Prečo vás chce Béla Bugár odstaviť?

„Neviem, či ma chce odstaviť, ale poznám jeho názor, že funkcia, ktorú zastávam, nie je potrebná.

Čo si o tom myslíte?

„Že potrebujem väčšie právomoci. Do nových stanov, ktoré budeme schva­ľovať na sneme, som navrhol, aby sme ich rozšírili. Predseda má zodpovednosť za politiku strany, výkonný podpredseda za jej výstavbu.“

Naozaj sa SMK nezaobíde bez výkonného podpredsedu?

„Niekto by musel robiť jeho agendu. Predstava, že predseda má zodpovedať aj za budovanie strany, je však nereálna.“

Prečo to Bugár hovorí? Bojí sa posilnenia vášho vplyvu v strane?

„Pozrite sa, uvidíme, ako to dopadne na sneme.“

Čo ak to postaví tak, že bude kandidovať, len ak prídete o kreslo výkonného podpredsedu?

„Zatiaľ to nepovedal.“

V kuloároch sa o tom hovorí dosť intenzívne.

„Snem rozhodne, ako ďalej.“

Čo urobíte, ak sa prikloní na Bugárovu stranu?

„Ak zruší moju funkciu, budem kandidovať na post predsedu Republikovej rady SMK.“

Je to adekvátna náhrada?

„Aj na tomto poste je možné ovplyvňovať chod strany, hoci oveľa menej. Radšej by som zostal výkonným podpredsedom.“

Ako vychádzate s Bugárom?

„Keď je príležitosť, porozprávame sa.“

Zrejme však nepatrí medzi vašich najbližších ľudí v strane.

„Ja som otvorený voči každému. Mám rád debaty a posedenia. Bugár tam chodí veľmi málo.“

Ako často spolu komunikujete medzi štyrmi očami?

„Málokedy. Väčšinou len vtedy, keď spolu niekam cestujeme. Súhlasím, že by sme mali viac komunikovať.“

V čom je problém?

„Pozrite sa, ja som v centrále každý deň minimálne hodinu.“

Mal by mať Bugár na sneme protikandidáta?

„Áno.“

Keby proti nemu kandidoval Pál Csáky, podporili by ste ho?

„Keďže ide o tajné voľby, radšej by som o tom nehovoril.“

Kto z nich je vám bližší?

„Obidvaja sú kresťania. Aj ja uznávam kresťanské hodnoty, takže v tomto smere sú na tom rovnako.“

Bol by Csáky dobrým predsedom SMK?

„Myslím, že áno. Je to vzdelaný, rozumný človek, ktorý bol aj dobrým podpredsedom vlády.“

Akú má v strane podporu?

„Ťažko povedať, nikdy to nebolo odskúšané. Neexistuje ani nijaký prieskum verejnej mienky.“

Bugár nemal nikdy v strane protikandidáta?

„Nie. Odkedy sa maďarské strany zlúčili do SMK, na vedúce funkcie v strane neboli nijakí protikandidáti.“

Nebola to chyba?

„Bola. Keď sa zlučujú strany, personálne veci treba riešiť dohodou, aby nevzniklo napätie. Neskôr už nikomu nenapadlo, že by mal byť protikandidátom. Keby existovala na určité posty konkurencia, nesúperili by len ľudia, ale koncepcie. Strane by to určite prospelo.“

Doteraz bola SMK len o tvárach a mediálnom obraze?

„Je pravda, že doteraz sme sa priveľmi starali o to, aby mala strana dobrý mediálny obraz. V podstate sme žili len z volebného programu, a to je málo. Od roku 1998 riešime veci len priebežne, neotvorili sme nijakú veľkú tému.“

Prečo?

„Keďže sme boli súčasťou vlády, ne­chceli sme prísť s agendou, ktorá by bola pre našich partnerov neprijateľná. Báli sme sa, že sa dostaneme do izolácie.“

Aké najväčšie chyby urobila SMK pod Bugárovým vedením?

„V roku 2000, keď sa diskutovalo o veľkej novele ústavy a územnom členení Slovenska, sme dostatočne nepresadzovali inštitút menšinovej samosprávy.“

Čo to znamená?

„V oblastiach, kde žijú Maďari, Rusíni, Ukrajinci či Rómovia, by mohli popri obecnej samospráve vytvoriť vlastnú samosprávu pre otázky školstva, kultúry a jazyka. Niečo podobné funguje v Maďarsku.“

O koľko samosprávnych jednotiek by išlo?

„O 200 až 300. Myslím, že pre všetky menšiny by to bolo výhodné.“

Prečo to SMK neotvorila?

„Diskutovali sme o tom, ale väčšina to považovala za zbytočné. Vraj je to pritvrdý oriešok.“

Bugár vám naopak vyčíta výroky o územnej autonómii. Dokonca ste sa mali vyjadriť, že aj kosovskí Albánci dosiahnu suverenitu skôr ako Maďari na Slovensku.

„Je rozdiel, či o niečom hovoríte v teoretickej rovine, alebo to reálne presadzujete.“

Keby ste to nechceli presadiť, asi by ste o tom nehovorili.

„V teoretickej rovine môžem hovoriť aj o problémoch Indiánov v Amerike. V politickej rovine s tým nič neurobím.“

Ste za to, aby mali Maďari na Slovensku územnú autonómiu?

„Autonómia je demokratickým typom samosprávy.“

Aj územná?

„Áno.“

Prečo ju teda nepresadzujete?

„Politik môže presadzovať len to, na čo dostane poverenie od členov strany, respektíve voličov.“

Strana, respektíve jej voliči SMK s tým majú problém?

„Neviem, zatiaľ sme nepredložili takýto návrh.“

Ste za to, aby mala strana túto otázku v programe?

„Určite o tom treba diskutovať.“

Pokúšali ste sa presadiť, aby to tam bolo?

„Zatiaľ nie.“

Prečo?

„Uvedomoval som si, že keď chceme zachovať politickú stabilitu, ktorá je na Slovensku od roku 1998, nie je možné presadzovať požiadavky, ktoré by ju oslabovali. Za najdôležitejšie som považoval, aby sme sa stali členmi EÚ.“

V únii sme už takmer tri roky. Nastal čas, aby zaradila SMK túto otázku do svojho programu?

„Po sneme by sme mali rozpútať vnútrostranícku diskusiu o tom, ako by mala vyzerať politika strany na najbližších desať rokov. V rámci tej diskusie sa uvidí, ktoré otázky by mali ísť do popredia.“

Otvoríte v tej diskusii aj otázku autonómie?

„Samozrejme. Zisťujem, že z odborného hľadiska nemáme vyjasnené, čo by to znamenalo. Myslím, že napríklad zásady kultúrnej či personálnej autonómie by sme mohli vypracovať v spolupráci so slovenskými odborníkmi.“

Myslíte, že bude vôľa?

„Mala by byť. Každý prvok samosprávy posilňuje demokraciu.“

streda 28. 2. 2007 | Marek Vagovič





http://blog.sme.sk/diskusie/895380/1/Bugar-chce-na-sneme-odstavit-Duraya.html
diskusia:

Juh nebol zmiesanym uzemim. Juh sa stal nasilene zmiesanym uzemim vysledkom reslovakizacnej politiky komunistov v byvalom Ceskoslovensku. Nasilne zatvaranie madarskych skol v dedinach Juhu a otvaranie slovenskych skol, kde z narodnostneho hladiska na to nebola potreba. Jednym z najagresivnejsich protagonistov tejto politiky bol otec byvaleho rektora TU v Kosiciach - Rakos. Za svoje aktivity viackrat bol vyznamenany najvyssimi statnymi vyznamenaniamy za vystavbu socializmu. Programom strany bolo rozclenenie suvislych madarskych oblasti na Juhu vclenenim slovenskych osad, otvaranim slovenskych skol a z hladiska povinnej skolskej dochadzky naplnenie ich detmi madarskeho obyvatelstva, ktore nemali na vyber. Sanca na autonomiu bola v 50-60-tich rokoch, ale ak niekto, ako napriklad - Mklos Duray - protestoval proti tymto komunistickym praktikam, dostal sa do vazenia a nakoniec musel opustit aj uzemie Ceskoslovenska, ako rozvracas socialnej spolocnosti. ... Duray vie, o com hovori! Bugar je oportunista.

k menu Duray:
"-y" na konci je staršou adjektívnou koncovkou v maďarčine (od 16.stor.) ako neskoršie "-i" (17.-18.stor.). K tým slovkákom, hlásiacim sa na maď. školy môže byť pravda, ale jednoznačne len v malom a obmedzenom množstve, kdežto z vlastnej skúsenosti z minulosti i súčasnosti môžem povedať, že opak bol a je dvakrát väčšou pravdou; totižto deti maďarskej národnosti sa dávali do škôl slovenských, aj keď v mojom okolí existovali maďarské školy všetkych typov (počnúc MŠ), a to z dôvodov: počas komunizmu (v skoršom štádiu) hlavne zo strachu zo sankcií kom. orgánov, v neskoršom veku síce tiež (tá hrozba už reálne veľmi nebola), ale hlavne preto, bo joj, čo povedia moji známi, alebo chudáčik, nenájde si potom uplatnenie. A tak boli/sú mestá/obce, kde by mohlo byť počtom detí aj o jednu školu s vyuč. jaz. , maď. viac ...

Moji rodicia nemali zajaciu povahu. Pomery v skolstve v byvalom Ceskoslovensku velmi dobre poznam. Skr otca som mal priame informacie o tom, ako statne organy devastovali madarske skolstvo na Slovensku, ako sa manipulovalo s cislami a s citenim madarskych rodicov. V podstate islo o vyhrazky. Materialy, ktore som mal moznost vidiet, boli priamo z ministerstiev, ktore mali na starosti vygumovat aj poslednu nohu madarsku z povedomia potomlov madarskych domorodcov. Bolo to drasticke. Zopakujem, Durayho najvacsou vinou v ociach komunistickeho rezimu bolo to, ze sa opovazil konat voci asimilacie jeho naroda. Duray nikdy nebol Slovak, 'Y' na konci mena signalizuje, ze rodina mala povod vo vyssej spolocnosti. Vam neda, aby ste nekydali na vsetko, co je pravda. Ked sa aj poseries, pravda bude ta, co som napisal. A to ta ohromne stve, priznaj sa.

No, Popokatepetl ma v niecom pravdu a v niecom asi nie. Da sa povedat, ze na juhu Slovenska existuju zmiesane uzemia, ale tiez uzemia, kde zije povedzme takmer 100% Madarov (napr. vacsia cast Zitneho ostrova - napr. v nasej obci zije podla statistiky z roku 2001 cca. 94% obyvatelov madarskej narodnosti, sme tu asi 30 Slovaci, podla toho). Tiez je pravdou, ze mnohe slovenske obce na juznom Slovensku boli vytvorene umelo, aj ked ich nie je vela a existuju tam aj cisto slovenske obce, ktore su povodne (napr. Palarikovo, povodne Slovensky Meder). Dalsia vec je, ze mnohe dnes zmiesane uzemia boli povedzme niekedy po WWI takmer vylucne madarske, avsak... staci sa pozriet na madarske statistiky z rokov 1910 a porovnat ich s rokom 1869 (myslim, ze najstarsie dochovane ako-tak presne scitanie ludu) a zistime, ze mnohe "madarske" mesta z roku 1910 neboli 40 rokov predtym vobec cisto madarske. Ked k tomu priratame Slovakov ci Nemcov, ktori sa v tej dobe hlasili za Madarov z vypocitavosti (predsa len bolo uz dva roky po vyrovanani), dojdeme k logickemu zaveru, ze slovensky juh bol dlhodobo prinajmensom velmi zmiesanym uzemim, kde okrem Madarov ako majority koexistovali Slovaci, Nemci, Zidia, niekde aj Chorvati ci ine narodnosti (vid. len znamy trojjazycny Presporok). Rovnako v dnesnom Madarsku bolo mnoho uzemi, kde dokonca Madari netvorili ani majoritu, pokial viem, samotna Budapest bola este okolo rokov 1750-1800 prevazne nemeckym mestom (!). Z objektivnych pricin treba priznat, ze etnicka nehomogenita celej Dolnej zeme bola nasledkom predovsetkym takmer 200-rocnej tureckej okupacie, kedy uzemia boli vyludnene a prichadzali tam po roku 1700 najma nemecki, ale aj slovenski a ini kolonisti.

tak priatelia,
chvíľku mi to trvalo, ale našiel som to, štatistiky - čísla. SLOVÁCI V MADARSKU!

ľudia, ktorí mali slovenčinu ako materinský jazyk:
1920 - 141.877
2001 - 11.816
ľudia, ktorí rozprávali po slovensky:
1920 - 399.176
2001 - 60.664

Ešte mi tu niekto bude rozprávať o autonómiach a podobných hlúpostiach, tak mu osobne pôjdem vysvetliť, prečo o takých pičovinách nehovorím v Prahe, kde žijem už 5.rok!

http://www1.fa.knaw.nl/mercator/regionale_dossiers/regional_dossier_slovak_in_hungary.htm

zdroj informácii:
This document was published by Mercator-Education with financial support from the Fryske Akademy and the European Commission (DG XXII: Education and Culture).
a pochádza:
Mercator-Education
P.O. Box 54
8900 AB Ljouwert/Leeuwarden
The Netherlands
tel: +31-58-2343063
fax: +31-58-2131409
e-mail:mercator@fa.knaw.nl
http://www.mercator-education.org
mínus Reagovať | 75 Yan
28.02.2007 10:17 | Oznám správcovi | Odkaz

Hodnoť: mínus indicator plus
53 expres | Rozbaliť príspevok Rozbaliť príspevok

"ľudia, ktorí mali slovenčinu ako materinský jazyk:
1920 - 141.877
2001 - 11.816"
.
rozdiel 130.000. z toho asi polovica sa vratila po vymene obyvatelstva domov. asimilovalo sa "az" 50-60.000 slovakov za si 80 rokov.
.
pre porovnanie madarov na Sk ubudlo 47.000 medzi 1991 a 2001, teda za 10 rokov.

zijes v cechach "uz" piaty rok. cize si priselec a za par rokov uz budes "mluvit" ak tomu tak nie je uz aj teraz. a tvoje deti uz uplne. ale inac prajem vsetko dobre honzik...
mínus Reagovať | 53 expres
28.02.2007 10:39 | Oznám správcovi | Odkaz

Hodnoť: mínus indicator plus
75 Yan | Rozbaliť príspevok Rozbaliť príspevok

pozrime sa na to z iného pohľadu. Zo 70 tisíc sa asimilovalo 60 tisíc, to je podľa môjho skromného prepočtu 85%.
Neviem z koľkých maďarov ubudlo 47 tisíc, ale povedzme, že z 550.000 (500 mi príde málo a 600 by si možno napadol) a to je 8.5%, takže len keby sme to násobili 10 (100 rokov) tak by sa to blížilo 85%, ale skutočnosť je taká, že Maďarov je za celú existenciu Slovenska (od 1918 do dnes v rôznych štátoch) približne rovnako so zmenami cca 10-15%.....
.
no a žijem v čechách (keď zarátam aj štúdium) už 10 rokov a všade hovorím po Slovensky a nikdo mi honzo nehovorí ani nehovoril :) až na Teba