Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Dvojaké občianstvo

2011.02.17.

A napokban elküdött leveleim, sorban a harmadik, amit az összes parlamenti képviselőnek elküldtem, ketten már letiltották az email címemet azzal, hogy tele van a levelesládájuk. Rafinált dolog, mert ők mint közszereplők és törvényhozók kötelesek a polgárok javaslatait, véleményüket meghallgatni. Az előző két javaslatom még átment. Egy KDH-s és egy Smeres képviselő már tiltakozott, hogy nacionalista és zavaros nézeteimmel ne zaklassam őket (Előző írásomban olvasható). Többi, a csendes többség még kivár.

Akik letiltottak, neveik:
tatiana_rosova@nrsr.sk, ivan_stefanec@nrsr.sk,

Harmadik levelem, egy újszós fórumban találtam a szöveget, gondoltam elküldöm a parl. képviselőinknek megvitatás gyanánt, de eddig csak egy választ kaptam
- frissítés már három pozitív választ kaptam:

"Podľa Ústavy SR nemá NIKTO právo /ani poslanci NR SR zákonom/ odobrať už nadobudnuté občianstvo SR občanovi SR bez jeho výslovného súhlasu a proti jeho vôli. Jedno, či ten človek žije teraz v Írsku, v Maďarsku alebo na Aljaške. Ústava je nadradená všetkým zákonom SR a každý schválený zákon, ktorý ju otvorene porušuje svojimi ustanoveniami, musí byť zmenený alebo vyhlásený za neplatný."




Válaszlevek - odpovede

1. válasz:
feladó Asistent
címzett János Bósza
dátum 2011. február 17. 10:53
tárgy Re: Ústava SR

részletek elrejtése 10:53 (1 órája)

Dobry den pan Bosza,

uvedené ustanovenie Ustavy SR je potrebne vykladat tak, ze proti voli obcana nemozno odnat obcianstvo Slovenskej republiky. Avsak, ak existuje pravidlo, ze obcan moze mat iba jedno obcianstvo (napriklad take pravidlo je v Ceskej republike od jej vzniku ale aj v inych europskych statoch a napriklad aj v Kanade), potom DOBROVOLNYM nadobudnutim obcianstva ineho statu suhlasi s tym, ze pride o slovenske obcianstvo a to dobrovolne a nie proti jeho voli. Moze sa totiz slobodne rozhodnut, ci poziada o ine obcianstvo a pride o to slovenske alebo nepoziada o ine obcianstvo a zostane mu to slovenske obcianstvo.
Uvedene pravidlo jedneho obcianstva je v sulade aj s nasou Ustavou aj s medzinarodnymi zmluvami a viacere staty ho maju vo svojom pravnom poriadku. Ci je taketo pravidlo dobre alebo zle je ina debata. Tam samozrejme mozeme uvazovat nad tym, ci je to pre jednotlivca vyhodne mat dve a pripadne aj viac obcianstiev alebo to pre neho sposobuje problemy. Avsak do tejto diskusie sa pustat nechcem. Mojim cielom bolo len vysvetlit Vam, ze uvedene pravidlo nie je protiustavne.
S pozdravom

Katarina Mikulova
asistentka poslanca NR SR Mgr. Martina Poliacika
email: asistent@poliacik.sk

Az én válaszom:
Vážená Katarina Mikulova

Ďakujem Vám za Váš list, názor, ale som presvedčení, že s tým ak niekto zoberie občianstvo iného štátu, s tým automaticky nerozvracia SR. Nepozerajme na vec tak, keby sme nevedeli, že zákon z min r. 26.mája ako reakcia na maď.zákon čo to znamená a prečo to vzniklo.

Jednoduchého dôvodu vzniklo, že SR ma obavy, že títo občania, ktoré budú mať dvojaké občianstvo prakticky budú občanmi MR na Slovensku a postupne dôjde odcudzeniu južných časti SR.

Dobre vieme všetci, že v dnešnej Európe to je nemožné. Občanom SR maď. národnosti o to ide, že by chceli byť plnohodnotnými občanmi, nechcú byť diskriminovaný, asimilovaný a druhoradými občanmi. Ústava SR garantuje rovnoprávnosť, ale keď už ide napr. používaniu maď. jazyka natrafíme denno-denne na prekážky, či na pošte, či na žel.stanici, či v úradoch. Slováci hovoria, že sú diskriminovaný na juhu Slovenska. To nie je pravdou, presne opačne. Stačí preveriť pomer maď. a slov. obyvateľstva v roku 1920 každý tretí občan bol maď. nár., teraz už len každý jedenásti.

Viete čísla sú neúprosné, tam sa nedá klamať. Debatujme o tom prečo je to tak, otvorene a pravdivo a určite niekde dopracujeme, hlavne slov.-maď zmiereniu určite. A potom už nikomu nebude vadiť ani to, kto kde je dvojakým, alebo trojakým občanom.

S pozdravom

Bósza János



feladó Asistent
címzett János Bósza
dátum 2011. február 17. 12:57
tárgy Re: Ústava SR


Dobry den pan Bosza,

ja nie som politik ale pravnik, preto sa na tuto problematiku pozeram z pozicie pravnika. Politicky sa na to pozeraju politici a nazory pana poslanca Martina Poliacika na uvedenu problematiku je verejne znama.
Vas predchadzajuci email smeroval ku komentovaniu Ustavy SR a jej vyklad som Vam podala. V pripade, ze ste chceli pocut politicky nazor mali ste sa na neho spytat a nie referovat smerom k ustanoveniu Ustavy SR. Pravny nazor viacerych pravnikov je, ze nejde o protiustavnu normu. To je jedine, co som Vam v emaily povedala.
S pozdravom

Mgr. Katarina Mikulova

asistentka poslanca NR SR Mgr. Martina Poliacika
email: asistent@poliacik.sk


Vážená Mgr. Katarina Mikulova

Viete ja nie som právnikom, ale život ma naučil na všeličo, napr. aj čiastočne na prav. reč.

V Kanade platí:
"Canadian law permits dual or multiple citizenships." Tehát nemcsak hogy kettős, de még többszörös állampolgárság is meg van engedve Kanadában.
Preklad: V Kanade nie len dvojaké, ale aj viac násobné občianstvo je povolené.

Čo sa týka Vášho výkladu Ústavy SR, prečo nemôžu byť Maďari zmysle ústavy dvojakými občanmi nie poriadku.
článok 5
(1) Nadobúdanie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky ustanoví zákon.
(2)Nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli.

Ústava nepozná žiadny taký výklad, že ak niekto dobrovoľne zoberie občianstvo iného štátu tak zákon sa dá mu odobrať občianstvo SR. Ústava kategoricky povie nie, žiadne také výnimky neexistujú ako to Vy vysvetľujete. Mimochodom občianstvo iného štátu len dvojakým spôsobom sa dá získať:
a/ dobrovoľne
b/ anektovaním, alebo iným spôsobom získaným územím

To znamená ústava neobsahuje (aspoň o tom neviem) taký klauzulu, že kto požiada o dvojaké občianstvo dobrovoľne stratí občianstvo SR. Zákon nikdy nemôže byť na ústavou . Tak existujúce zákony sú neplatné, na základe odobrať občianstvo nie je možné.

My Maďari občianstvo sme získali na zákl. b/, nikto nás nepýtal na náš názor.

Napr. moja matka sa nar. ešte v roku 1919 ako občianka Veľkého Maďarska, bez jej súhlasu sa stala občiankou Česko-Slovenska, potom od roku 1938 dostala naspäť pôvodné občianstvo až do roku 1945, potom za zákl. Benešových dekrétov maďarské znovu zaniklo a dva roky nebola občiankou žiadneho štátu, ale dostala list, že bude presťahovaná do Maďarska 40 kg batohom. To bolo ich šťastie, že vo februári 48 komunisti zrušili vysťahovanie a konfiškácie ich domu, a mohli zostať na tom istom území, odkiaľ ani nevykročili ale občianstvo im zmenili bez ich opýtania viackrát.

Mohol by som pokračovať ďalej, ale je to zbytočné.

Viete Maďari vlastne s tým, že požiadajú o navrátenie občianstva, tento akt považujú ako o politické zadosťučinenie.

Neznamená rozvracanie republiky, to je len obyčajným gestom za neospravedlnený verdikt, za Trianonská diktát. Ináč Trianonský diktát už je neplatným dokumentom, lebo Parížska zmluva z roku 1947 prepísal, a do dnešného dňa platí tento verdikt.

Slováci by mali byť voči Maďarom trošku tolerantnejší, potom aj maď-slov vzťahy by mohli byť na vyššom kladnom úrovni.

S pozdravom

Bósza János



Dobry den pan Bozsa,

prave to, ze stratu a nadobudanie obcianstva ustanovi zakon, to je to preco moze zakon ustanovit, ze ak niekto dobrovolne nadobudne obcianstvo ineho statu, tak straca to slovenske obcianstvo. Jedine co Ustava SR zakazuje, je ze nie je mozne odnat obcianstvo niekomu proti jeho voli vsetko ostatne je mozne upravit zakonom a nebude to protiustavne. Ako som uz predtym napisala, obcan SR sa moze slobodne rozhodnut, ci chce obcianstvo SR alebo obcianstvo ineho statu a strati to slovenske. Rozhodne to nie je protiustavne. Navyse nie vsetko musi byt uvedene priamo v ustave, preto je tam ta klauzula, ze stratu a nadobudanie statneho obcianstva ustanovi zakon. Pravny system je system, ktory je potrebne vymimat v suvislostiach.
Mozno som sa s tou Kanadou pomylila, lebo som si to zle pamatala, ale v kazdom pripade Ceska republika podobne ustanovenie vo svojom pravnom poriadku ma od svojho vzniku a nie je to v rozpore s ludskymi pravami a rovnako tak nie je mozne povedat, ze to nie je v poriadku v demokratickom state.
Proti voli obcana znamenalo v minulosti to, ze ak ste emigrovali z CSFR, tak stat rozhodol, ze uz nie ste jeho obcanom.
Pravne normy maju svoj vyklad, laici si castokrat myslia, ze oni su rovnako tak schopni vykladat pravne normy ako pravnici. Pravnici na to, aby sa naucili vykladat pravne normy studuju 5 rokov. Takze, ak Vam ako pravnik so skusenostami hovorim, ze ustava pripusta taky vyklad, ze v sucasnosti prijaty zakon o statnom obcianstve nie je protiustavny, tak protiustavny nie je. Som si ista, ze rovnako by sa na to pozeral aj Ustavny sud aj akekolvek medzinarodne sudne organy. Nie je to tak, ze si mozno vyklad len tak vymysliet, aby sa to hodilo podla nazoru. Mimo ineho obcianstvo sa da nadobudnut roznymi sposobmi - pri narodeni urcenim podla obcianstva rodicov alebo narodenim sa na uzemi statu (tzv. ius sangvi a ius soli), dobrovolne na zaklade ziadosti, manzelstvom, opciou (nie anektovanim uzemia) tak ako sa to stalo pri rozpade CSFR. Pravne normy sa menia a s nimi aj standardy stanovene medzinarodnym pravom. Tie o ktorych Vam pisem ja su standardy po druhej svetovej vojne prijate medzinarodnymi organizaciami ochranujucimi ludske prava ako je OSN a Rada Europy. Su celosvetovo uznavane.
Moja rodina bola rovnako perzekvovana, moja mama plynule hovori madarsky a ma polku rodiny v Madarsku. Moju prastaremu otcovi rozbrali vsetkom majetok po vojne a museli zit z toho, na co sa im dedincania na fare pozbierali, lebo nemohli pracovat. Takze plne chapem rozhodnutie niektorych obcanov SR pre madarske obcianstvo, musia si vsak vybrat medzi tym madarskym a tym slovenskym, to je dosledok tejto pravnej normy.
Obcianstvo je pravny vztah medzi statom a clovekom, nie kulturny ani jazykovy ani historicky a tak ho treba aj vnimat. S obcianstvom su spojene aj viacere pravne povinnosti cloveka, napriklad sluzba vo vojsku, volenie zastupcov v celostatnych volbach, vizove povinnosti voci inym statom, diplomaticka ochrana, konzularna pomoc. Takze to nie je o vyjadreni kulturnej vazby, ale o realnych pravach a povinnostiach statu voci cloveku a naopak. Je teda na konkretnom cloveku, aby zvazil ake obcianstvo chce mat a voci ktoremu statu si chce plnit svoje povinnosti.
Verim, ze teraz som Vam ustavnost pravnej normy vysvetlila dostatocne.
S pozdravom

Katarina Mikulova
asistentka poslanca NR SR Mgr. Martina Poliacika
email: asistent@poliacik.sk


Budem stručný:

S tým, že zoberiem občianstvo iného štátu, to neznamená, že nechcem byť občanom SR, vlastne nezrieknem . Tak není dôvod v zmysle ústavy na odobratie. Napr. je taký problém, kto má dlžoby, nezaplatil školstvo, ani nemôže zrieknuť. Ak má vysporiadané záväzky môže zrieknuť a potom štát mu môže odobrať. Komunisticky zákon bol iný, porovnávanie trošku hapruje, my o tom debatujeme či Slovensko je právnym štátom, alebo nie. Zákony na odobratie môžu poslanci schvaľovať, ale keď ide o odobratie vždy budú protiústavný, alebo minimálne odst. 1 a 2 budú v rozpore, lebo jeden vylučuje odobratie, a druhý zákonom výnimky povoľuje. V druhom odstavci chýba to slovíčko: okrem s zákonom určených výnimok. Potom zákonom určené výnimky by boli platné. Buď-alebo formulácia nie je dobrá, ba podľa mňa protiústavná. Ja Vás chápem, čo my chcete povedať, ale v ústave je to ináč. Nie je možne v ústave formulované vety skrátiť, alebo zaobliecť iným výkladom. V ústave odst. 1. zakazuje odobratie, výnimku neobsahuje. Možno zákonodarci na takú situáciu nemysleli 92-om, ale teraz ten problém existuje, treba riešiť, obísť zákon sa nedá. Ústava je nad zákonmi. Viem zato existuje tento zákon nakoľko ústavnú väčšinu nemala ficová vláda radšej arogantne tento zákon vymysleli, a nepozerali nato, či je to ústavne v poriadku.

Bósza János


feladó Asistent
címzett János Bósza
dátum 2011. február 19. 10:46
tárgy Re: Re: Ústava SR

Dobry den pan Bozsa,

povazujem za nekorektne, ze ste ma neupozornili na skutocnost, ze moja odpoved bude zreverejnena.
Nemam problem s tym, ze zverejnujete moju odpoved, za nou si stojim a je spravna, ale neobsahuje postoj pana poslanca Martina Poliacika k politickej otazke dvojiteho obcianstva.
Nechcem len, aby niekto ziskal dojem, ze pan poslanec je proti dvojitemu obcianstvu len z dovodu, ze nepovazuje sucasnu pravnu upravu za protiustavnu, rovnako ako nie je protiustavna aj opacna pravna uprava.
Nabuduce Vas preto poprosim, ak by ste mi oznamili skutocnost, ze moju odpoved zverejnite. Pravna a politicka otazka su rozdielne a moja odpoved neobsahovala politicky postoj k tejto otazke.
Tiez by som povazovala za korektne, ak by ste k tomu doplnili, ze pokial ide o Kanadske dvojite obcianstvo, tak som sa pomylila, co som uznala.
Skusim teda doplnit ine krajiny, kde maju zakazane dvojite obcianstvo:
Česka republika, Dánsko, Japonsko - obcania stratia obcianstvo automaticky nadobudnutim obcianstva ineho statu,
Nemecko a Rakusko v zasade nepovoluju dvojite obcianstvo, ale na ziadost mozu povolit dvojake obcianstvo v osobitnych zakonom stanovenych pripadoch.
Spanielsko povoluje dvojite obcianstvo z niektorymi Latinsko-Americkymi krajinami a vo vztahu k inym krajinam je to komplikovane a upravovane specialnymi medzistatnymi dohodami, pricom v zasade sa ak ziskate Spanielske statne obcianstvo, mate sa vzdat toho povodneho.

S pozdravom

Katarina Mikulova




Vážená Katarina Mikulova

Vždy som napísal Vaše meno, tak poslanec Poliacik s tým nemá nič spoločné. Viete podľa mňa za naše názory nemusíme hanbiť, ak zato stojíme, ako ste to napísali. Viete ja vždy hovorím načo myslím a vždy to napíšem čo hovorím. Zato nikdy nemám problémy s tým keď niekto ma pokúsi konfrontovať s mojimi výrokmi, ani vtedy, keď sa na nich doslovne nepamätám. Ak sa Vás to dotklo, že zverejnil som na mojej webovej stránke náš rozhovor zato Vám ospravedlňujem. Nebol to úmysel, ja veci o ktorých majú záujem aj obyčajný ľudia zverejním a za svoje výroky stojím. Myslím, že náš rozhovor neobsahoval žiadne súkromné, ani osobné informácie, ak áno prosím Vás napíšte to a verejne zato Vám ospravedlňujem. Viem našej spoločnosti není zvykom, ba niekedy ani není dobré zverejniť srdcové záležitosti, priamu pravdu, stáť za svoje názory, slova. Prečo? Lebo ľahko naši nepriatelia ukrižujú nás.

Viete na polícii ma vypočúvali už viac krát, za moje názory, ale ani raz ma nevedeli, ani krížovými otázkami vylákať zo mňa klamstvo, alebo niečo také čo som nepodal. Viete prečo? Lebo vždy a všade to isté hovorím. Som zástancom slov.-maď. zmierenie, na základe vzájomného porozumenia, lebo iná cesta pre nás neexistuje.

Ďakujem Vám za Vaše názory a pochopenie. Možno my sme tí, ktorí budeme o dvadsať-tridsať rokov vzormi občanov a našich potomkov, ako treba robiť, ako treba k slobodnému duchovno-mravnému utváraniu svojho života, úsudku a k osobnému osvojeniu si mravných hodnôt.

Doporučujem Vám prečítať od Valentin Zsifkovits:
Erkölcsöt a politikába! (Mravnosť do politiky), on je rakúsky profesor, bohužiaľ len po maďarsky som našiel.

http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_040.html


S pozdravom
Bósza János




2.
Dobrý deň, v mene pána poslanca Richarda Oravca Vám ďakujem za podnet, avšak, boli by sme radi, keby ste svoj problém upresnili, aby sme mohli naň dostatočne reagovať. Zároveň vyjadrujem s Vami súhlas, čo sa týka nedostatočného a nepresného znenia súčasnej právnej úpravy problematiky dvojitého občianstva, ktoré prešlo legislatívnym procesom za bývalej vlády Róberta Fica. Súčasná vládna koalícia a jej poslanci majú za to, aby tento zákon prešiel dôslednou novelizáciou, aby jeho dopady nemali za následok porušovanie práv a slobôd garantovaných Ústavou SR. Ako však určite viete, ide o zdĺhavý a komplikovaný proces, ktorý si vyžaduje množstvo rokovaní, kompromisov, aby výsledný konsenzus bol prijateľný pre všetkých. Nedávno bola zriadená pre tieto účely aj špeciálna rada, ktorá detailne pripravuje nové znenie zákona. Ak máte akékoľvek ďalšie otázky, neváhajte nás, prosím, kontaktovať.

S pozdravom


Petra Satinová
Asistentka poslanca NR SR Richarda Oravca


Vážená Petra Satinová

Ďakujem Vám za odpoveď a musím priznať, že príjemne som prekvapený za podnety čo som zostal aj od Vás, aj od niektorých vašich kolegov, kolegýň.

Viem moje meno v slovenských kruhoch rezonuje, ako človek, občan maď. národnosti, ktorý chce rozviazať Slovenskú republiku, čo samozrejme nie pravdou. Mne ide o jedno, aby občania slov.nár. mali viac pochopení o citlivých otázkach spolunažívania všetkých občanov, bez národnostnej príslušnosti. Ja patrím maď. národnosti a dlhšiu dobu skúmam problémy, dôvody existujúcich nezhôd a som za to, aby nie hovorili o problémoch, aby sme ich aj riešili. Už aj predošlému parlamentu som zasielal svoje návrhy, predstavy, ako riešiť existujúce problémy, áno sa dá ich vyriešiť, ale potrebná tomu viac pochopení.

Aj z toho dôvodu pravidelne budem Vám zasielať svoje predstavy, plány a budem sa snažiť roztočiť koleso debát, kde bez klamstiev, bez urážok každá strana môže, vonkoncom musí úprimne a pravdivo povedať svoje predstavy, ako si prestavuje spolunažívanie národov v Karpatskej kotline v našej spoločnej domovine.

Moje doterajšie činy väčšinou klamlivo prezentovali aj maď. aj slovenské média. Často my nebolo jasne prečo je to tak, veď nič iné nechcem, len pre všetkých občanov to isté dôstojný a bez diskriminačný život na ústavných rovnakých právach.

S pozdravom

Bósza János

za moju nedokonalú slovenčinu Vám ospravedlňujem


3.
feladó Kollár, Jozef (asistent)
címzett János Bósza
dátum 2011. február 17. 17:22
tárgy RE: Ústava SR


Vazeny pan Bosza,

dakujem, ze ste nas o danej skutocnosti informovali.

S pozdravom,
Richard Fekete, asistent poslanca Jozefa Kollara (SaS)





Hozzászólások:

Kedves János!

Azt hiszem, hogy 2 gond van a törvényhozásban Szlovákián (megengedem, hogy máshol is).
1. Ma már lehet jogász olyan egyén is, aki nem tanul matematikai logikát, ahol is elmagyarázzák, hogy mit is jelentenek s nemcsak matematikai, de mindenfajta logikai értelemben is a logikai kötőszók:
logikai tagadás (negáció)
logikai vagy (diszjunkció)
logikai és (konjunkció)
a logikai következtetést (implikáció) és a logikai egyenlőséget (ekvivalencia) azért nem sorolom most ide, mert azok a fent említett logikai operációk segítségével kifejezhetők s így nem sorolják őket minden alkalommal az logika alapműveletei közé.

így aztán előfordulhat, hogy olyan törvények is napvilágot látnak, amelyek logikai eredménye nem minden esetben egyértelmű.

2. s az első pontra támaszkodva így többféle (bele)magyarázat fogalmazódik meg egy-egy törvény (alkotmány jogszabály) kapcsán.

Ha nem így volna, akkor a kedves Katarína jogásznő (aki valóban kedvesen próbált magyarázatával szolgálni) tudatosította volna, hogy nem véletlenül fogalmnazódnak meg másképpen más és más végeredményű jogi formák mint jelen esetben az elvesztés - strata és a elvevés - odňatie. Az egyik az ember saját elhatározásának eredménye, a másik pedig egy erőszakos jogi eljárás következménye.

Már most ezekután: Semmi esetben nem születhet (nem lenne szabad, hogy szülessen - logikailag nem megengedett) )két olyan alkotmány jogi előírás, amelyik egyike a másiknak ellentmond vagy szabad kaput nyit olyan külső törvénynek, amely bármelyik alkotmány jogi előírásnak ellene mondana, mert akkor senki nem lenne biztonságban - ha egyetlen ilyen jogszabály létezne - mivel nem tudná mikor kerül sor arra, hogy épp ellene használják fel az adott jogszabályt vagy a rá épülő törvényt. Mert ugye az alkotmány jogszabályai és a törvények a polgárokért vannak s nem ellenük. A benesi dekrétumok épp ezért minden demokratikusan gondolkodó ember előtt szégyenfoltok mintsem követésre s ratifikálásra magasztosult példák.

S ezért nem elfogadható, hogy míg az alkotmány egyik jogszabálya valamit kimond:
Čl.5
(2) Nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli.
annak egy másik ellene mond vagy lehetőség-kaput nyit olyan törvény(ek)nek, amelyek ennek ellen mondjanak.
(1) Nadobúdanie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky ustanoví zákon.
Épp ezért kellene a törvényalkotóknak igen gondosan eljárniuk, hogy ennek lehetőségét kizárják.

Sajnos az alulolvasottak alapján azt kell megállapítanunk, hogy ez az alkotmány jogi előírás (čl.5) nem állja ki ezt a próbát.
Tehát itt törvény-meghasonlás történik, ha igaz amit a Katarína jogásznő mond.

A demokratikus rendszerekben létezhet olyan jogi előírás, amely önkéntes feladásra kényszerít más állampolgárokat, ha fel akarják venni a mi állampolgárságunkat azzall a kikötéssel, hogy csak akkor lehetségez ez, ha az aktuális állampolgárságukat feladják, azonban nem kényszerítheti a saját állampolgárát, hogy adja fel állampolgárságát ha másik állampolgárságot igényel (erre csak az az állam kényszerítheti akinek állampolgárságáért folyamodik), hiszen ez a polgár elleni jogfosztást jelentené, s ez vagy nem törvényes, vagy nem demokratikus.

Tisztelettel
Földessy László
(nem jogász de matematikus)



1545


VLÁDNY NÁVRH


Zákon

z ... 2010,

ktorým sa mení a dopĺňa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov

Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:

Čl. I

Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve Slovenskej republiky v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 70/1997 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 36/2005 Z. z., zákona č. 265/2005 Z. z., zákona č. 344/2007 Z. z. a zákona č. 445/2008 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:

1. V § 9 odsek 1 znie:

„(1) Štátne občianstvo Slovenskej republiky možno stratiť

prepustením zo štátneho zväzku Slovenskej republiky na vlastnú žiadosť,
nadobudnutím cudzieho štátneho občianstva na základe výslovného prejavu vôle.“.

2. § 9 sa dopĺňa odsekmi 16 až 22, ktoré znejú:

„(16) Štátny občan Slovenskej republiky stráca štátne občianstvo Slovenskej republiky dňom, ktorým na základe výslovného prejavu vôle, ktorým je žiadosť, vyhlásenie alebo iný úkon smerujúci k nadobudnutiu cudzieho štátneho občianstva, dobrovoľne nadobudne cudzie štátne občianstvo.

(17) K strate štátneho občianstva podľa odseku 16 nedôjde, ak štátny občan Slovenskej republiky nadobudol cudzie štátne občianstvo v súvislosti s uzavretím manželstva so štátnym občanom cudzieho štátu, a to za predpokladu, že cudzie štátne občianstvo manžela nadobudol za trvania spoločného manželstva.

(18) K strate štátneho občianstva podľa odseku 16 nedôjde ani vtedy, ak bolo cudzie štátne občianstvo nadobudnuté narodením.
(19) Ten, kto stratil štátne občianstvo podľa odseku 16 je povinný bezodkladne túto skutočnosť oznámiť obvodnému úradu v sídle kraja.

(20) Obvodný úrad v sídle kraja oznámi stratu štátneho občianstva podľa odseku 16 subjektom uvedeným v odseku 14.

(21) Ak osobitný zákon13aa) neustanovuje inak, dňom straty štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa odseku 16 zaniká štátnozamestnanecký pomer, služobný pomer alebo obdobný právny vzťah zakladajúci funkciu, zamestnanie alebo povolanie, výkon ktorých je podmienený štátnym občianstvom Slovenskej republiky.

(22) Ak osobitný zákon13ab) neustanovuje inak, dňom straty štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa odseku 16 zaniká oprávnenie na oboznamovanie sa s utajovanými skutočnosťami.“.

Poznámky pod čiarou k odkazom 13aa a 13ab znejú:
„13aa) Napríklad čl. 74 ods. 2, čl. 103 ods. 1, čl. 134 ods. 3 a čl. 145 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky, § 192 ods. 1 písm. g) zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície, § 183 ods. 1 písm. g) zákona č. 200/1998 Z. z. o štátnej službe colníkov a o zmene a doplnení niektorých ďalších zákonov, § 15 ods. 2 písm. b) zákona č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry, § 60 ods. 1 písm. a) zákona č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore, § 70 ods. 1 písm. g) zákona č. 346/2005 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 3 ods. 3 zákona č. 400/2009 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13ab) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.“

3. V § 9b sa odsek 1 dopĺňa písmenom d), ktoré znie:

„d) neoznámi bezodkladne stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky podľa § 9 ods. 19.“.

V § 9b ods. 2 sa slová „odseku 1 písm. b) a c)“ nahrádzajú slovami „odseku 1 písm. b) až d)“.

Čl. II

Tento zákon nadobúda účinnosť 17. júla 2010.




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona