Egy kerekasztalos felvidéki magyar osztja az észt a SME újságban és a Felvidék Ma honlapon

Egy kérést és nyílt levelet kaptam:
Tisztelt Pogány Erzsébet, a Felvidek.ma igazgatója

remélem egy honfitársunk kérését leközlik, amit hozzám juttatott el, tudom több mint fél éve informált, hogy engemet és nézeteimet nem fogják a felvidek.mán reklámozni, de ez egy kapott email, nem én írtam, így a korrektség szabálya szerint leközölhetnék.
Előre is köszönöm
Bósza János

Szia János !

Ha egyetértesz vele légyszi küldd már el a Felvidék Ma honlap szerkesztőinek ezt az észrevételt, Neked biztosan felteszik, ha a Te nevedet látják vagy ha nem akarod, akkor tedd fel a Te oldaladra, azt talán sokan olvassák Felvidékről. Össze-vissza ködösítenek,hamisítanak a kerekasztalosok. Tudod engem mindig az bosszant a legjobban, amikor tömegeket vezetnek félre hamis állításokkal, mert tudják, hogy úgysem nézi meg senki a forrást. Most megint úgy adják Slotáék alá a széket, mintha kérte volna erre őket valaki.

Üdv: ND

2009.12.17.
Nyílt levél
Tisztelt Felvidék Ma Szerkesztőség !

Kérjük szíveskedjenek helyesbíteni Petőcz Kálmán úrnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivivőjének a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítását, melyről Önök is beszámoltak a Szlovákia a szlovákoké című cikkükben ( lásd itt ) Idézem: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” ( mely egyébként nem más,mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában,hogy a település hivatalos nevét meghatározn úgy kelli, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” .



A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánál „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.

Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számitott többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyüléshez, végleges döntés végett pedig a belügyministerhez terjesztendő fel.”

4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”

5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban - tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, - kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.

A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kell meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntenek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható:
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6700

Tisztelettel
ND

továbbította: Bósza János

Szlovákia a szlovákoké!

2009.12.10.
A szlovák kormány egyes intézkedései a 19. századot idézik. Ezek nem benyomások, hanem tények – mutat rá Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében.
Tizenöt évvel elfogadása után nehéz feladat bármi újat és értelmeset mondani a nyelvtörvényről, legyen szó az eredetiről, a módosított verzióról, vagy a végrehajtási útmutatóról. Ez egy olyan dolog, amely nem érdekli a szlovák társadalmat, mivel nem érinti. Pontosabban fogalmazva: a szlovák társadalom nem tudatosítja, hogy őt is érinti – írja Petőcz a lapban megjelent jegyzetében.

„A törvény filozófiája ugyanis abból a tézisből indul ki, hogy az államnak a társadalmi élet minél nagyobb szeletét kell ellenőriznie, sőt, még arra is joga van, hogy a magánszférába, az emberek közötti viszonyokba is beleavatkozzon“ - idézi a jegyzetet a Bumm.sk, magyar nyelvű szlovákiai hírportál. A szerző rámutat, ez illeszkedik a kormány azon igyekezetébe, hogy minél inkább megerősítse az állam szerepét a társadalomban.

„Ha létezik az a kritikus szlovák tömeg, amely számára a 'Szlovákiában szlovákul' jelszó vonzó, az azért van, mert ehhez hasonló nézetek a teljes politikai elit gondolkodásában jelen vannak. Ha valaki elfogadja az exkluzív nemzetállamról szóló tételt (Szlovákia a szlovákok állama), akkor teljesen természetesnek és normálisnak tartja azt is, hogy két magyarnak engedélyt kell kérnie egy harmadik személytől, hogy élhessen alkotmányos jogával és anyanyelvén kommunikálhasson, még akkor is, ha ez a kommunikáció nem érinti a harmadik személyt.“

Amit szabad Mohamednek...

A szlovák nyelvért harcolók érvelésének ellentmondásait leginkább a földrajzi nevek kérdésében lehet megfigyelni. A szlovák jogi előírások földrajzi névnek minősítik a Szlovákia területén kívüli általánosan használt megnevezéseket is. A kormány hivatalos dokumentumai rendszeresen szlovák megnevezéssel illetnek egyes magyarországi településeket, úgy mint Mlynky, Slovenský Komlóš, Békešská Čaba. Ez így természetes és normális, fordítva viszont már nem érvényes – mutat rá Petőcz.

„A Magyarország területén kívüli általánosan használt, rögzült, történelmi megnevezések ugyancsak beletarzonak a magyar nyelv szókincsébe, a szlovák törvények mégsem tartják ezeket földrajzi neveknek. A szlovákiai magyarok ezeket a megnevezéseket írásban nem használhatják. Annak ellenére sem, hogy ez tükörképe annak, amit a szlovák törvényhozó saját maga számára irányadónak határoz meg.“

Az általánosan használt magyar megnevezéseket nem lehet használni semmilyen nyilvános szövegben, hivatalos dokumentumban, feliratban, információs táblán, pecséten. Az egyedüli kivételt azon periodikus kiadványok jelentik, amelyeket a magánszektor ad ki, valamint a kisebbségi iskolák tankönyvei, amit a magyar kisebbség a nemzetközi közvélemény segítségével harcolt ki – áll a jegyzetben.

A történelmi Magyarországon fogadtak el teljesen hasonló törvényt

A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.

A szlovák politikai elit vehemensen elhatárolódik, ha a jelenlegi kormány, illetve az 1994 és 1998 regnáló Mečiar-kormány egyes intézkedéseit bárki is a 19. századba való visszatérésként minősíti. Ez azonban nem benyomások kérdése, hanem elemzéseken és a jogi szövegek összehasonlításán alapul – mutat rá Petőcz.

„A szlovák hivatalok a külföld felé szeretnék azt mutatni, hogy a kisebbségi politikával kapcsolatos szándékaikat legalább a szlovákiai magyar értelmiség liberálisabb része jóváhagyja. Igen, ennek a csoportnak a tagjai megértéssel tekintenek a Dél-Szlovákiában élő szlovákok törekvéseire. Érdekükben áll, hogy a déli régiók problematikáját komplex módon oldják meg, beleértve a gazdasági és szociális fejlődés kérdéseit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandóak rábólintani egy olyan politikára, amely mentálisan valahol a 19. században horgonyzott le" – zárja jegyzetét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

Felvidék Ma, 168 óra
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19097&Itemid=56

Olvasói levél: "Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel"

2009.12.17.
Egy kedves olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, melyben egy portálunkon megjelent hírrel kapcsolatosan fejti ki véleményét. Olvasónk Petőcz Kálmánnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a Sme napilapban közölt jegyzetét, illetőleg az abban tett - véleménye szerint - valótlan állításokat kifogásolja illetve helyesbíti. Az alábbiakban ezt az olvasói levelet közöljük, változatlan formában.

2009.12.17.
Nyílt levél
Tisztelt Felvidék Ma Szerkesztőség !

Kérjük szíveskedjenek helyesbíteni Petőcz Kálmán úrnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítását, melyről Önök is beszámoltak a Szlovákia a szlovákoké című cikkükben ( lásd itt ) Idézem: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” (mely egyébként nem más, mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában,hogy a település hivatalos nevét meghatározn úgy kelli, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” .

A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánál „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.

Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számitott többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyüléshez, végleges döntés végett pedig a belügyministerhez terjesztendő fel.”

4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”

5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban - tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, - kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.

A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kell meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntenek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható.

Tisztelettel
ND


Felvidék Ma
-szd-
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19248&Itemid=1