Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Egy kerekasztalos felvidéki magyar osztja az észt a SME újságban és a Felvidék Ma honlapon

Egy kérést és nyílt levelet kaptam:
Tisztelt Pogány Erzsébet, a Felvidek.ma igazgatója

remélem egy honfitársunk kérését leközlik, amit hozzám juttatott el, tudom több mint fél éve informált, hogy engemet és nézeteimet nem fogják a felvidek.mán reklámozni, de ez egy kapott email, nem én írtam, így a korrektség szabálya szerint leközölhetnék.
Előre is köszönöm
Bósza János

Szia János !

Ha egyetértesz vele légyszi küldd már el a Felvidék Ma honlap szerkesztőinek ezt az észrevételt, Neked biztosan felteszik, ha a Te nevedet látják vagy ha nem akarod, akkor tedd fel a Te oldaladra, azt talán sokan olvassák Felvidékről. Össze-vissza ködösítenek,hamisítanak a kerekasztalosok. Tudod engem mindig az bosszant a legjobban, amikor tömegeket vezetnek félre hamis állításokkal, mert tudják, hogy úgysem nézi meg senki a forrást. Most megint úgy adják Slotáék alá a széket, mintha kérte volna erre őket valaki.

Üdv: ND


2009.12.17.
Nyílt levél
Tisztelt Felvidék Ma Szerkesztőség !

Kérjük szíveskedjenek helyesbíteni Petőcz Kálmán úrnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivivőjének a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítását, melyről Önök is beszámoltak a Szlovákia a szlovákoké című cikkükben ( lásd itt ) Idézem: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” ( mely egyébként nem más,mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában,hogy a település hivatalos nevét meghatározn úgy kelli, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” .



A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánál „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.

Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számitott többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyüléshez, végleges döntés végett pedig a belügyministerhez terjesztendő fel.”

4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”

5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban - tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, - kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.

A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kell meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntenek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható:
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6700

Tisztelettel
ND

továbbította: Bósza János



Szlovákia a szlovákoké!

2009.12.10.
A szlovák kormány egyes intézkedései a 19. századot idézik. Ezek nem benyomások, hanem tények – mutat rá Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében.
Tizenöt évvel elfogadása után nehéz feladat bármi újat és értelmeset mondani a nyelvtörvényről, legyen szó az eredetiről, a módosított verzióról, vagy a végrehajtási útmutatóról. Ez egy olyan dolog, amely nem érdekli a szlovák társadalmat, mivel nem érinti. Pontosabban fogalmazva: a szlovák társadalom nem tudatosítja, hogy őt is érinti – írja Petőcz a lapban megjelent jegyzetében.

„A törvény filozófiája ugyanis abból a tézisből indul ki, hogy az államnak a társadalmi élet minél nagyobb szeletét kell ellenőriznie, sőt, még arra is joga van, hogy a magánszférába, az emberek közötti viszonyokba is beleavatkozzon“ - idézi a jegyzetet a Bumm.sk, magyar nyelvű szlovákiai hírportál. A szerző rámutat, ez illeszkedik a kormány azon igyekezetébe, hogy minél inkább megerősítse az állam szerepét a társadalomban.

„Ha létezik az a kritikus szlovák tömeg, amely számára a 'Szlovákiában szlovákul' jelszó vonzó, az azért van, mert ehhez hasonló nézetek a teljes politikai elit gondolkodásában jelen vannak. Ha valaki elfogadja az exkluzív nemzetállamról szóló tételt (Szlovákia a szlovákok állama), akkor teljesen természetesnek és normálisnak tartja azt is, hogy két magyarnak engedélyt kell kérnie egy harmadik személytől, hogy élhessen alkotmányos jogával és anyanyelvén kommunikálhasson, még akkor is, ha ez a kommunikáció nem érinti a harmadik személyt.“

Amit szabad Mohamednek...

A szlovák nyelvért harcolók érvelésének ellentmondásait leginkább a földrajzi nevek kérdésében lehet megfigyelni. A szlovák jogi előírások földrajzi névnek minősítik a Szlovákia területén kívüli általánosan használt megnevezéseket is. A kormány hivatalos dokumentumai rendszeresen szlovák megnevezéssel illetnek egyes magyarországi településeket, úgy mint Mlynky, Slovenský Komlóš, Békešská Čaba. Ez így természetes és normális, fordítva viszont már nem érvényes – mutat rá Petőcz.

„A Magyarország területén kívüli általánosan használt, rögzült, történelmi megnevezések ugyancsak beletarzonak a magyar nyelv szókincsébe, a szlovák törvények mégsem tartják ezeket földrajzi neveknek. A szlovákiai magyarok ezeket a megnevezéseket írásban nem használhatják. Annak ellenére sem, hogy ez tükörképe annak, amit a szlovák törvényhozó saját maga számára irányadónak határoz meg.“

Az általánosan használt magyar megnevezéseket nem lehet használni semmilyen nyilvános szövegben, hivatalos dokumentumban, feliratban, információs táblán, pecséten. Az egyedüli kivételt azon periodikus kiadványok jelentik, amelyeket a magánszektor ad ki, valamint a kisebbségi iskolák tankönyvei, amit a magyar kisebbség a nemzetközi közvélemény segítségével harcolt ki – áll a jegyzetben.

A történelmi Magyarországon fogadtak el teljesen hasonló törvényt

A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.

A szlovák politikai elit vehemensen elhatárolódik, ha a jelenlegi kormány, illetve az 1994 és 1998 regnáló Mečiar-kormány egyes intézkedéseit bárki is a 19. századba való visszatérésként minősíti. Ez azonban nem benyomások kérdése, hanem elemzéseken és a jogi szövegek összehasonlításán alapul – mutat rá Petőcz.

„A szlovák hivatalok a külföld felé szeretnék azt mutatni, hogy a kisebbségi politikával kapcsolatos szándékaikat legalább a szlovákiai magyar értelmiség liberálisabb része jóváhagyja. Igen, ennek a csoportnak a tagjai megértéssel tekintenek a Dél-Szlovákiában élő szlovákok törekvéseire. Érdekükben áll, hogy a déli régiók problematikáját komplex módon oldják meg, beleértve a gazdasági és szociális fejlődés kérdéseit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandóak rábólintani egy olyan politikára, amely mentálisan valahol a 19. században horgonyzott le" – zárja jegyzetét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

Felvidék Ma, 168 óra
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19097&Itemid=56



Olvasói levél: "Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel"

2009.12.17.
Egy kedves olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, melyben egy portálunkon megjelent hírrel kapcsolatosan fejti ki véleményét. Olvasónk Petőcz Kálmánnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a Sme napilapban közölt jegyzetét, illetőleg az abban tett - véleménye szerint - valótlan állításokat kifogásolja illetve helyesbíti. Az alábbiakban ezt az olvasói levelet közöljük, változatlan formában.

2009.12.17.
Nyílt levél
Tisztelt Felvidék Ma Szerkesztőség !

Kérjük szíveskedjenek helyesbíteni Petőcz Kálmán úrnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítását, melyről Önök is beszámoltak a Szlovákia a szlovákoké című cikkükben ( lásd itt ) Idézem: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” (mely egyébként nem más, mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában,hogy a település hivatalos nevét meghatározn úgy kelli, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” .

A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánál „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.

Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számitott többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyüléshez, végleges döntés végett pedig a belügyministerhez terjesztendő fel.”

4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”

5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban - tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, - kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.

A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kell meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntenek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható.

Tisztelettel
ND


Felvidék Ma
-szd-
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19248&Itemid=1




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



lajoska [ 2010-11-29 21:35 ]

Valamikor szolgabírói rendeleteket fordítottam magyarról szlovákra a privigyei járási levéltárban. A Valaská Belá-i szolgabírói hivatal anyagában volt egy rendelet amely betiltja a Walaszka Bella helynév használatát és hivatalosan csak a Bélapataka nevet engedélyezi.Pedig a fenti törvény szerint maradhatott volna a tót hangzású is, de lehet, hogy az ott lakók igényeinek megfelelő volt az új név.



Bósza János [ 2009-12-17 18:42 ]

A Felvidek.ma lehozta ND levelét, ezért köszönet
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19248&Itemid=1



Nádasdi István [ 2009-12-17 16:06 ]

Nyilvánvaló, hogy a szóvivő a felvidéki mutatis mutandis SZDSZ vonalat képviseli. Nem riad vissza a magyar törvények kiforgatásától sem ha gazdáinak ez az elvárása.

Érdemes lenne azért a SME-t is értesíteni a tudathasadásos petőczi csúsztatásokról:

Mikor fog a felvidéki magyar közélet egy kissé megtisztulni? Petőcznél nem a szög hanem a lóláb bújt ki a zsákból. Lesz még ennél nagyobb szellemi teljesítmény is. Habár a szóvivőt nehéz lesz überelni:

Minden bajban van valami jó is: nem kell nagyon bánkódni azon, hogy a magyar elit jobbik részét nem engedték a vájuhoz. Jó lenne tudni, hogy Petőcz Kálmán a Fórum Intézet kutatói közé tartozik-e vagy sem.

Nádasdi István






HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona