Egyedüli megoldás a területi autonómia

„A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen.Meg kell tanulnunk egymás nyelvét. A határ menti régióknak többnyelvűnek kell lenniük” – mondta Knut Vollebaeck.- hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden a budapesti nemzetközi konferencián.

Tisztelt Vollebaeck úr, ilyen CA területi autonómia tervezete, polgári elvű, nem etnikai és garantálja, hogy a szlovákság is megtanulhassa az egyik kisebbségi nép nyelvét. Kérem támogassa ezt a tervezetet az EÚ-ban. Ez a tervezet, ha megvalósul, garantálni fogja az alkotmányos jogegyenlőséget és a megbékélést a két nép között. Ez az EÚ érdeke is, a polgári elv és a diszkrimináció mentes Európa.

2009.09.15.

I. Az egyik a magyar nemzeti oldal ezt követeli:
Idézet:
Ultimátumot kell adni a tótoknak - autonómiát vagy revíziót vagy mindkettőt kell követelni a nyelvtörvény ellen!

Követeljük vissza nemzetközi bíróságon a '38-as határokat!

E.M.Barki: „az autonómiánál többet kell követelni”

Erélyes magyar lobbit , a szélsőség az amit a magyarokkal művelnek Európa-szerte !
http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3730952&nid=5235607

II. A másik a megalkuvó liberális megzavarodott oldal pedig azt mondja maradjunk csöndben majd minden magától megoldódik, vagy ők akik ezt eddig is megtehették volna, majd helyettünk megoldják.:

Tipikus képviselőjétől Baraktól idézem az ő beteges gondolatait, amikor is az egyik végletből a másik végletbe ugrál, az autonómia ellensége, de erre is képes, ami megérdemelne számára egy ingyenes beutalót egy zárt osztályra, hogy többet már ne tudjon ártani a felvidéki magyarságnak. Megjegyezném, ha én írtam volna mindezt, mégha ironizálva is, már másnap becsuknának. Úgy látszik a Barak úrnak mindent szabad, hisz Vojtech Bugár szlovák barátai megvédik, uszítás ide, hazudozás oda, egyik sem számít.

Idézet a parameter oldalról: Ha nem lesz Szlovákiában egy hónapon belül, úgymond, „nyelvi és kulturális autonómia”, akkor mit tegyen a magyar kormány:

1. Tartson nemzetközi sajtóértekezletet és deklarálja, hogy a jelenlegi Szlovák kormány sovén állatokból áll és menjenek a búsba.

2. A parlamenti pártok konszenzusa alapján jelöljön ki egy megbízott ügynököt, aki kiszarja magát Szlovákia budapesti nagykövetségének küszöbére.

3. Ugyanezt tegye meg valaki (Rév)Komáromban (egyébként mi szlovákiai magyarok álatlában Komáromnak hívjuk a várost!!!) a Matica-háznál, Cirill és Metód szobra alá.

4. Toborozzon öngyilkos robbantókat a Magyar Gárda és a 64 vármegyések készenléti egységeiből és küldje őket Nagytapolcsányba, Fico szülővárosába.

5. Hívja haza konzultációra Magyarország pozsonyi nagykövetét.

6. Írjon levelet Brüsszelbe, amelyben közli, Fico és bandája nacionalista állatok.

7. Azonnal szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Szlovákiával.

8. Magyarorzság azonnal lépjen ki az Európai Unióból meg a NATO-ból.

9. Bejelentés nélkül repüljenek át a magyar vadászgépek (kb.16 darab) Szlovákia légterén.

10. Szórjanak a magyar vadászgépek „Fico és bandája nacionalista állatok” föliratú röplapokat a Csallóközbe.

11. Lőjék szét a magyar vadászgépek a bősi vízerőmű gátját.

12. Nyilvánítsa Szlovákiát hivatalosan is Magyarország megyéjévé Felvidék megnevezéssel. (idézet vége)
http://www.parameter.sk/blog/parabarak/2009/09/14/waze-avagy-mit-kivan-szlovakiai-magyar-nemzet

valamint a megalkuvó politikusok pedig:

Bugár: Nem vagyunk magyar párt! A Híd prograjába nem került be az autonómia, a pártvezér szerint három dolog fontos kimondottan a kisebbségek számára: a nyelvhasználat, a kultúra és az oktatás kérdése. Az összes többi probléma közös ügy, Szlovákia minden lakosára tartozik. Újságírói kérdésre válaszolva, autonómia helyett a kisebbségek helyzetének rendezése érdekében a tárgyalásokat ajánlja.
Bugár elismerte, hogy nemzetiségi összetétel nem arányos a Hídon belül - jelenleg mintegy 25 százaléknyi szlovák taggal rendelkeznek. Úgy véli, az év végére kiegyenlítődnek az erőviszonyok, északon és keleten is új szervezetek alakulnak. A Híd elnöke egyértelmű sikernek véli, hogy két hónappal a párt megalakulása után már hét megyében működnek pártszervezetek, jövő héten pedig a Trencséni megyében is megjelennek.

Mi a megoldás?
A határrevízió, vissza mindent alapon manapság elképzelhetetlen, a másik oldal megalkuvó és hazudozó semmittevése sem megoldás.
Marad az Európán jól bevált problémamegelőző megoldás a területi autonómia, vagy Csallóköz Köztársaság.

Ezt már sokszor leírtam, Európában a kisebbségi népek számára a területi autonómiának nincsen alternatívája. Ahogy két egyforma autonómia nem létezik, így a dél-fölvidéki autonómia területnek is meglesznek a sajátosságai. A legjobb megoldás a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA AZONOS JOGOKKAL. Ez lehetne a legkézenfekvőbb és a legelfogadhatóbb megoldás mind a két fél számára, így a szlovákiai magyarság számára, akárcsak a területi autonómia területén élő szlovákság és a többi kisebbség részére is.

Vajon miért?

Mert nem tesz kölönbséget etnikai, nemzetiségi, nemzeti alapon, az itt élő szlovákiai polgárok között és maximálisan biztosítsa az anyanyelv használatát, az alkotmányban garantált azonos jogok alapján (Ezt ajánlotta ma Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden a budapesti nemzetközi konferencián). Az alkotmány tiltja az etnikai alapú diszkriminációt, de azt már nem mondja meg mi a megoldás, ha a többségi nép mégis diszkriminálja a kisebbségi népeket. Ez egy olyan ellentét, amit európai módon egy polgári elvű területi autonómiával fel lehetne oldani, megoldani, lényegében ezzel értett egyet Vollabaek EBESZ főbisztosa. Ha egy autonómia területen, minden ott élő polgárnak azonos jogai vannak, ami egybevág az alkotmányba is foglaltakkal és az ezeket garantáló fejezetekkel, ezt hogyan nem lehet jó megoldásnak tartani és megvalósítani a meglévő etnikai feszülség kezelése végett. Ez egyszerűen egy jó megoldás, tiszteletben tartja az alkotmányba foglaltakat és nem tesz különbséget egyetlenegy szlovákiai polgár jogai és egyenjogúsága között. Ezt hívják alkotmányos jogegyenlőségnek. Ha az állam állami szinten ezt képtelen garantálni, bebiztosítani, akkor minimálisan egy autonóm területen, ami lehetne a Hodzsa-Bartha határ alatti területek, mindezt be lehetne biztosítani az ott élő összes népnek, nemzetrésznek, etnikumnak.

Bósza János

A területi alapú együttműködést támogatja az EBESZ-főbiztos

2009.09.15.
A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen - hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden a budapesti nemzetközi konferencián.

A határon átnyúló együttműködésről tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten kedden. Az előadások sorát Knut Vollebaeck, az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosa nyitotta meg, aki közvetít Szlovákia és Magyarország között a nyelvtörvény ügyében.
Knut Vollebaeck, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a budapesti konferencia megnyitóján kifejtette: Magyarországnak nagy szerepe volt a kisebbségi jogok kiterjesztésében. Mint A határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában című rendezvényen Vollebaeck elismerte: Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy az EU alkotmányába és a Lisszaboni szerződésbe is beépítsék a kisebbségi klauzulákat.

„Pár éve még vasfüggöny választotta el Európát, ma viszont egész és szabad, a határok nyitottak. Európa varratnélkülivé válik” – fogalmazott a főbiztos. Példaként említette a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária-Valéria hidat. Knut Vollebaeck kiemelte a határokon átnyúló együttműködés lehetőségét, amely szerinte a régi sebek begyógyítására is alkalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeknek az együttműködéseknek területi, nem pedig etnikai alapúnak kell lenniük. „A határ menti régiókban gyanút kelthet ugyanis az etnikai együttműködés, és irredentizmussal vádolhatják a részt vevőket” – figyelmeztetett az EBESZ főbiztosa. Szerinte ugyanennyire veszélyesek az etnikai alapú juttatások is. Ezért nagyon fontosnak véli azt, hogy az ilyen együttműködésekben a lakosság valamennyi része részt vegyen, a többséget is be kell vonni. „Meg kell tanulnunk egymás nyelvét. A határ menti régióknak többnyelvűnek kell lenniük” – mondta Knut Vollebaeck.
„A jogi keret megvan a határon átnyúló együttműködésekre, a gyakorlat azonban gyakran hiányzik. Ennek oka lehet például, hogy még mindig vannak határok. Jó hír, hogy például Magyarország és Ukrajna között már van megállapodás arról, hogy a határ menti régiókból vízum nélkül utazhatnak. Az együttműködés alapja azonban Knut Vollebaeck szerint az, hogy a politika jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki. Egy projekt csak ebben az esetben tud megerősödni. Bilaterális szerződéseket lehet kötni, amelyekben a kisebbségek jogait is meg lehet erősíteni. Vannak azonban viták, amelyek így nem megoldhatók.A hatékony határon túli együttműködésért azonban meg kell dolgozni, hiszen „nem fog magától szánkba repülni a sült galamb” – idézett egy magyar szólást Knut Vollebaeck.


Az eredeti program szerint az eseményen felszólalt volna Bajnai Gordon miniszterelnök is, ám egyéb elfoglaltságaira hivatkozva csak egy levelet küldött, amelyet Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára olvasott fel. Bajnai szerint az etnokulturális és a politikai határok ritkán esnek egybe, ez pedig nehéz és váratlan kihívások elé állítja az államokat. A magyar kormányfő megemlékezett az Európa Tanács létrehozásának 60. évfordulójáról, hozzátéve, hogy az EBESZ ajánlásai nagyban hozzájárultak a kisebbségek helyzetének javulásához.Bajnai szerint a határ menti területek fejlődéséhez új szemléletre és közös gondolkodásra van szükség. Az uniós források segítségével ugyanis mesterségesen széttépett kapcsolatokat lehet újraépíteni. „Az európai integráció lebontja a fizikai korlátokat, ezért nem emelhet senki helyébe nyelvi korlátokat” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
Felvidék Ma, fn.hu, VZS
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=17117&Itemid=1

Tehát, idézem: „Meg kell tanulnunk egymás nyelvét. A határ menti régióknak többnyelvűnek kell lenniük” – mondta Knut Vollebaeck. „A határ menti régiókban gyanút kelthet ugyanis az etnikai együttműködés, és irredentizmussal vádolhatják a részt vevőket” – figyelmeztetett az EBESZ főbiztosa. "A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen" - hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden a budapesti nemzetközi konferencián.
Tisztelt Vollebaeck úr, ilyen CA területi autonómia tervezete, polgári elvű, nem etnikai és garantálja, hogy a szlovákság is megtanulhassa az egyik kisebbségi nép nyelvét. Kérem támogassa ezt a tervezetet az EÚ-ban. Ez garantálni fogja az alkotmányos jogegyenlőséget is. BJ-CA

Vollebaek: A határ menti települések tanulják meg egymás nyelvét

2009, szeptember 15 - 14:26
A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen - hangsúlyozta Knut Vollebaek egy budapesti konferencián.

A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni - mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.

Vollebaek a területi alapú együttműködés kiváló példájaként említette a Magyarország és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodást, amely a határ menti térségben élő valamennyi etnikai csoportnak előnyös. A határon átnyúló együttműködés példa nélküli lehetőségeket biztosít a XX. század sebeinek begyógyítására, és Európa szilárd jogi alapokkal rendelkezik ennek megvalósításához - mondta Vollebaek előadásában, utalva az Európa Tanács 1980-ban elfogadott madridi konvenciójára és annak kiegészítő jegyzőkönyveire.

A főbiztos kiemelte: a határokon átívelő együttműködés akkor igazán hatékony, ha az érintett közösségek gazdasági előnyökhöz is jutnak. Példaként említette, hogy az Esztergom és Párkány közötti több évszázados nyelvi és kulturális kötődéseket a két város közötti intenzív üzleti kapcsolatok is erősítik.

A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét - hangsúlyozta a főbiztos.

Vollebaek kitért az államok közti kétoldalú egyezmények fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáért a politikusoknak a fővárosokban is lépéseket kell tenniük a nemzetközi emberi jogi dokumentumok előírásaira támaszkodva.

MTI/para
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/09/15/vollebaek-hatar-menti-telepulesek-tanuljak-meg-egymas-nyelvet?page=99#comment-17070