"Eljön az idő, amikor a csend árulást jelent." - Martin Luther King
írta: gabeebee | Címkék: Hazai történetek
A kutya ugat, a karaván halad – gondolhatta magában Fico és magasról téve az éppen hatályos szlovák törvényekre, vasárnap este Révkomáromban felavatta Cirill és Metód szobrát. Még azt is megengedte magának, hogy biztos, ami biztos alapon közönséget is szervezzen az eseményre. Így aztán jöttek is a szlovák nyuggerek buszok tucatjaival, hogy együtt örvendezzenek a senkiházi vezérük utolsó dobásának. A tettnek, mellyel még sikerült egy utolsót rúgni a felvidéki magyarokba.
És a szobor áll. A két szláv hittérítő 4 méter magas szobra, egy 5 méteres talapzaton most ott áll Révkomáromban, a Kossuth Lajosról elnevezett téren, a körforgalom közepén. Fico megcsinálta.
Tette, mert tehette.
Mi magyarok pedig végignéztük az egész aljas kis színjátékot és semmit nem csináltunk ellene. Pedig már napok óta tudta mindenki, hogy mi készül. Mégsem történt semmi sem. Pénteken a szobor felállítása során egy, igen egyetlen egy darab ember ment oda tiltakozni. Egyetlen egy ember volt csak, aki odaállva a teherautó elé megpróbálta megakadályozni, hogy a szobor a talapzatra kerülhessen. Igen egy ember. Az egész Felvidékről...
[a történetért katt a linkre]
A város vezetésének pedig mindössze egy rendőrségi feljelentésre futotta, amiről előre tudható volt, hogy az majd a hivatali szemétkosárba végzi. Bastrnák Tibor, a MOST-Híd révkomáromi polgármestere a történtek után most széttárja a karját, és ártatlan szemekkel belemondja a kamerákba: "Szomorú aktus volt". Aztán, mint aki jól végezte dolgát, mint aki mindent megtett az ügy érdekében így folytatja: „Sem a szobor elhelyezésére, sem a leleplezésre, tehát nyilvános rendezvény megtartására senki sem kért engedélyt a várostól, illetve nem jelentette azt be, így a vasárnapi avatás törvénysértésnek minősül. Az önkormányzat újra tiltakozni fog.”
És kész.
Biztosan nagyon fog érdekelni bárkit is az a szájkarate, amit Bugár embere majd bemutat. Nagy valószínűséggel pontosan annyi eredménye lesz, mint az eddigi tevékenységének. A világ pedig majd megy tovább. A helyiek, a felvidékiek benyelik ezt is. És ezt az ilyen Fico-félék pontosan tudják. Teljesen tisztában vannak vele, hogy bármit megtehetnek, annak úgysem lesz semmi következménye.
A MOST-Híd álságos dumája a békés együttélésről pedig tovább sugallja az emberek tömegeinek, hogy minden jól van úgy, ahogy. Már az az abszurditás sem tűnik fel nagyon senkinek, hogy a szoboravatás során Dušan Jarjabek ószlovákul(!) adja elő a Miatyánkot. Legalábbis a bemondó szerint. És az sem készteti gondolkodásra az átlagembert, amikor a műsorvezető a Dunáról kezd beszélni, de közben a Vág irányába mutogat…
Az átlag felvidéki nem nagyon törődik ezzel. Ül a fotelban, megy a Telaviv2, a Retekklub, és ezek szlovák társai. Az agyak kimosva, a bankszámlák kitömve. Ez volna a magyar sors időről időre – mondja Fanka a dalban, és teljesen igaza van. [a dalért katt a linkre]
Mielőtt félreértene valaki. Nem a felvidékieket akarom bántani, szó nincs erről. És valljuk meg azt is, hogy igazából itthon sincsenek sokkal jobb állapotok. Csak azt gondolom, hogy maga a helyzet nagyon szomorú. Természetesen tisztelet annak a pár száz tiltakozónak, aki vette a fáradságot és ott volt a rendezvényen. A harcuk nem volt eredménytelen, hisz a hangos és folyamatos tiltakozás miatt a szlovák közszolgálati tévé mégsem közvetítette élőben az eseményt, és a híradók is csak nagyon rövid tudósításokat tudtak adni a történésekről.
De attól, hogy ezt a kis csatát megnyertük, még semmi nem lett más. A szobor ott áll és ezen még az sem változtat, hogy kicsit belerondítottunk Fico tervébe. Persze most sokan mondhatnák, hogy nem lesz ez így örökké, mert a Matica Slovenská alelnöke, Stanislav Bajaník a Markíza televíziónak elmondta, hogy csak egy évre adták kölcsön a szobrot a kormányfőnek, hogy azt az általa választott helyen felállítsa.
De ugye nem gondolja senki sem komolyan, hogy jövő ilyenkor majd jön a teherautó és visszaviszik a szobrot az erkélyre?
Meg egyébként is. Miért kell, miért kéne nekünk arra várnunk, hogy majd az idő, vagy majd valaki más megoldja helyettünk a mi problémáinkat? Miért hisszük el, hogy a békés együttélés azt jelenti, hogy minket mindig meg lehet alázni, hogy nekünk jópofát kell vágnunk mindenhez?
Vajon mi történt volna, ha van összefogás, ha van valódi, szervezett nemzeti ellenállás? Mi lett volna, ha pénteken nem csak egyedül Bósza János áll oda a teherautó elé, hanem ott vagyunk, mondjuk több ezren? Vajon felkerült volna a szobor a talapzatra akkor is, ha az emelvényt sok ezren körbeálljuk? És ez nem törvénysértés, ez nem bűncselekmény, ez nem a békés együttélés felrúgása. Ez egyszerűen csak megalkuvás nélküli kiállás lett, lehetett volna egymásért, magunkért. A megmaradásért.
Mondja már meg valaki, hogy miért nem lehet ezt megcsinálni? Minek kell még megtörténnie, hogy végre ott is megmozduljon valami?
Epilógus:
A legfrissebb információk szerint, Bugárék jóvoltából még a kisebbségügyi kormányfőhelyettes sem lesz majd magyar az új kormányban, mivel a MOST-Híd Rudolf Chmelt, Csehszlovákia utolsó magyarországi nagykövetét jelölte emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesnek.
Szép.
Ezt is benyeljük?
http://radicalpuzzle.blogspot.com/
Hozzászólás:
Névtelen írta...
Ahogy elnézem az elszakított területek közül Felvidéken a legsiralmasabb a magyarok hozzáállása és morálja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy képesek voltak egy Bugárt beszavazni a parlamentbe. Ezzel az asszimilációra és az eltűnésre szavaztak (amellett, hogyha valaki autonómiáról és a határon túli magyarság érdekeinek erélyes képviseletéről beszél, ők fasisztázzák, hungaristázzák legjobban és kézzel-lábbal tiltakoznak ellene).
Már csak szánni tudom az ottaniakat, de megérteni nem...
2010. július 6. 8:55
Névtelen írta...
"Eljön az idő, amikor a csend árulást jelent." - Martin Luther King
2010. július 6. 11:14
KOMÁRNO: Sochu Sv. Cyrila a Metoda odhalili bez incidentov
KOMÁRNO: Sochu Sv. Cyrila a Metoda odhalili bez incidentov
Za potlesku aj nesúhlasných výkrikov dnes v Komárne odhalili súsošie Sv. Cyrila a Metoda. Za stuhu spoločne potiahli premiér Robert Fico, predseda Nitrianskeho VÚC Milan Belica a predseda Matice Slovenskej Jozef Markuš. Každé spomenutie Ficovho mena a celý jeho prejav sprevádzali výkriky "fúj" a siréna z megafónu. Svoj nesúhlas takto prejavovali účastníci protestného zhromaždenia, ktorí po jeho skončení ostali na Kossuthovom námestí. Odhalenie súsošia sa však zaobišlo bez incidentov.
[Súsošie Sv. Cyrila a Metoda na kruhovom objazde v Komárne pripravené na slávnostné odhalenie] Súsošie Sv. Cyrila a Metoda na kruhovom objazde v Komárne pripravené na slávnostné odhalenie
04.07.2010 19:58 – KOMÁRNO
Dosluhujúci premiér Robert Fico vyzdvihol význam solúnskych bratov a zdôraznil, že umiestnenie súsošia na kruhovom objazde, kde sa stretávajú cesty na Bratislavu, Budapešť a Nové Zámky je symbolické. "Je to symbol 21. storočia, symbol spolupatričnosti spojenej Európy," vyhlásil predseda vlády. Fico vo svojom prejave povedal, že socha je novou dominantou a mestotvorným prvkom Komárna. Súsošie pritom už niekoľko rokov stálo na priečelí Matice slovenskej, odkiaľ ho na nové miesto preniesli v piatok večer.
Fico zdôraznil, že Slováci na území Komárna privítali sochu Sv. Štefana, uhorského panovníka. Zároveň však pripomenul, že Sv. Cyril a Metod prišli na územie dnešného Slovenska jeden a pol storočia pred vládou Sv. Štefana. O ich význame vo svojom prejave hovoril aj Jozef Markuš, ktorý putujúcich bratov prirovnal k Sv. Pavlovi a označil ich za "súputníkov Ježiša".
Kruhový objazd polícia uzavrela najskôr čiastočne a pred začiatkom odhaľovania úplne. Dozerala aj na protestné zhromaždenie, ktoré pôvodne zorganizoval aktivista János Bósza. Po skončení protestu jeho účastníci, už bez Bószu, prešli k divákom a nahlas prejavovali nesúhlas s premiérom Ficom. Mávali pritom maďarskou vlajkou a niesli transparenty vyzývajúce k autonómii a s heslom "Vítame slovenských turistov v našom meste, v Komárne". Približne dvadsať protestujúcich sa však obmedzilo na verbálne prejavy a po skončení podujatia sa všetci pokojne rozišli.
János Bósza sa už niekoľko rokov snaží o autonómiu na juhu Slovenska. Podľa slov spred dvoch rokov, maďarská národná menšina nežiada nič iné, len to, čo Slováci žiadali od Čechov v roku 1918, slobodu a autonómiu slovenskému národu. "Aj Maďari žiadajú len to isté, nechcú byť na vlastných 1000-ročných územiach druhotným človekom, chceme rovnaké práva a k tomu európsky štandard, spoločnú územnú autonómiu," vyhlásil vo februári 2008 Bósza.
Zdroj: SITA,
http://www.aktuality.sk/clanok/167361/komarno-sochu-sv-cyrila-a-metoda-odhalili-bez-incidentov/
KOMÁRNO: Bószov protest zatiaľ veľký záujem nevyvolal
KOMÁRNO: Bószov protest zatiaľ veľký záujem nevyvolal
04.07.2010, 15:44
Protest proti umiestneniu súsošia Sv. Cyrila a Metoda na komárňanskom kruhovom objazde nevyvolal veľký záujem obyvateľov. Okrem organizátora Jánosa Bószu a zhruba jeho piatich prívržencov sa na konci Kossutovho námestia pristavujú len občasní zvedavci a novinári. Bósza podľa vlastných slov protestuje proti arogancii moci. Odchádzajúci premiér Robert Fico má dnes o 18:00 slávnostne odhaliť súsošie, ktoré dosiaľ stálo na priečelí miestneho Domu Matice Slovenskej.
Bósza si na svoj protest priniesol tabuľu s latinským nápisom "Nec Arte, Nec Marte". Ide o motto Komárňanov, vytesané na bráne starej pevnosti a znamená "Ani silou, ani ľsťou". Bósza tým chce vyjadriť odbojnosť miestneho obyvateľstva proti cudzím vplyvom. Ako Bósza pre novinárov zdôraznil, on neprotestuje proti soche, ale proti jej umiestneniu, ktoré je podľa neho protiprávne. Stavebné povolenie totiž podľa neho hovorí, že na kruhovom objazde má byť len zeleň, nie socha.
Prípravy na slávnostné odhalenie za prítomnosti dosluhujúceho premiéra zatiaľ pokračujú. Na objazde postavili tribúnu a celú akciu budú simultánne snímať štyri kamery. V rámci kultúrneho programu má vystúpiť aj spevák a poslanec za Smer-SD Dušan Jarjabek. Niekoľko minút strávil rozhovorom s Bószom, napokon sa rozišli s tým, že na niektoré veci majú rôzne názory. Na mieste je už aj polícia a vojenská dychovka.
János Bósza sa už niekoľko rokov snaží o autonómiu na juhu Slovenska. Podľa slov spred dvoch rokov, maďarská národná menšina nežiada nič iné, len to, čo Slováci žiadali od Čechov v roku 1918, slobodu a autonómiu slovenskému národu. "Aj Maďari žiadajú len to isté, nechcú byť na vlastných 1000-ročných územiach druhotným človekom, chceme rovnaké práva a k tomu európsky štandard, spoločnú územnú autonómiu," vyhlásil vo februári 2008 Bósza.
Arogancia vládnej moci … a “bardi” autonómie
4. júl 2010, Prečítané 467x, computerman, Nezaradené, Žiadny komentár, Pridať komentár
Roky chodím na južné Slovensko. Kedysi dávno som tam chodil za rodinou, neskôr ma volali povinnosti, v poslednej dobe skôr na pár dní si oddýchnuť. Nikdy som nemal problém s Maďarmi, iba s hlupákmi. A tých je všade na svete dosť, nemajú národnosť, majú iba komplexy. Ak chce človek s nimi vychádzať, najlepšie urobí, ak si ich nevšíma.
Vždy som bol proti zneužívaniu histórie na politické ciele. Aj osadenie súsošia vierozvestov v Komárne, s ktorým ináč súhlasím, beriem to istej miery ako krok, ktorý mal niekomu prospieť, či už dnes, alebo v blízkej budúcnosti. Rozhodne si však nemyslím, že to bola provokácia, ako by niektorí predstavitelia mesta a samozvaní “ochrancovia” práv maďarskej menšiny chceli tvrdiť a tvrdia. Neviem, či organizátori osadenia mali, alebo nemali povolenie na tento akt. Právna stránka veci je však skoro bezvýznamná pri tom, čo sa počas prác ukázalo.
Na youtube sa dá nájsť diskusia Anny Belousovovej s Jánosom Bószom z roku 2008. V tejto diskusii tvrdil zakladateľ rôznych združení, že mu ide predovšetkým o autonómiu španielskeho typu, založenú na občianskom princípe. Teda autonómiu nielen pre Maďarov na južnom Slovensku, ale aj Slovákov, či Rómov. Jednou z jeho hlavných požiadaviek bolo udelenie rozsiahlych autonómnych práv, neobmedzené používanie maďarského jazyka a podobne. Okrem iného argumentoval aj postupnou asimiláciou slovenských Maďarov. Pozrel som si, vypočul – a nepočul som žiadny argument, prečo by k tomuto kroku malo dôjsť. Niekde inde sa tento pán zase vyjadril, že ak nebude Slovensko riešiť otázky maďarskej menšiny, prikáže nám to únia.
Čo ma na tejto diskusii zaujalo ? Dve veci – prvou boli tvrdenia človeka, ktorý nemá skoro žiadne reálne znalosti o tom, čo požaduje a z jeho vyjadrovania bolo zreteľne viditeľné, že nie je tým, čím sa chce ukazovať. Teda ochrancom práv. Druhou vecou, ktorá ma zaujala, bola arogancia vládnej moci, stelesnená predstaviteľkou SNS, ktorá však postihuje celé spektrum politických strán, nie iba SNS. Počas celej relácie totiž tvrdila Anna Belousovová, že na základe svojho postavenia sa nemá o čom baviť so svojím oponentom. Jej argumentom bolo, že je to jednak samozvanec, a jednak to, že ona je podpredsedníčka parlamentu.
Diskusia, či skôr monológy oboch hostí ukázala realitu slovenskej politiky v plnej nahote. Politik, bez ohľadu na to, kým bol zvolený, je povinný rešpektovať názor občana, aj keď sa ním nemusí riadiť. Rovnako je povinný k prejaveniu základnej úcty voči občanovi, pretože žije z jeho daní. A práve tu bolo vidieť, prečo na Slovensku žiadna strana nedodržiava nič zo svojich sľubov – absolútne si nevážia tých, ktorí im zverili moc. A nad týmto faktom sa treba zamyslieť, pretože aj v týchto dňoch vidieť, že aj pravicová koalícia znova prejavila to, čo pred dvoma rokmi predviedla aj Anna Belousovová – neúctu a aroganciu.
Ak sa vrátime k osadeniu súsošia v Komárne, po dvoch rokoch sa nám ukázalo aj niečo iné. Na priloženom odkaze uvidíte, ako pán Bósza demonštroval svoj nesúhlas. Ak by mu skutočne išlo o autonómiu na občianskom princípe, nemôže mu vadiť tento akt, tak ako by nemalo Slovákom vadiť osadenie sochy sv. Štefana. Jedná sa totiž o vyjadrenie úcty voči historickým osobnostiam, ktoré majú veľký význam pre obyvateľov nášho regiónu. Avšak z protestu a cirkusu, ktorý J. Bósza predvádzal, je úplne jasné, že uhorskú históriu si váži, našu však nie. Neexistujeme pre neho, a preto tak vehementne protestoval. Jeho rečičky o občanoch sú iba maskou pre skutočné ciele, ktoré však reprezentuje niekto úplne iný, nie tento bezvýznamný podnikateľ. Napokon, stačí si spomenúť na nedávny pokus čoskoro bývalého maďarského prezidenta o návštevu Komárna, kde tiež bolo jasne vidieť, koľko úcty prejavuje voči susednému štátu.
Preto, ak niekedy v budúcnosti chceme mať vyrovnané vzťahy s naším južným susedom, musíme si najprv začať vážiť sami seba. Neponižovať sa voľbou klamárov, ktorí si nás nevážia, ale naopak voliť ľudí, ktorí budú počúvať tých, čo im dali dôveru. Voči Maďarsku treba zaujať rázny postoj – rešpektovať krajinu, ale jej politikom dať v každej chvíli tvrdo najavo – môžeme byť partneri, nie sme však a nikdy nebudeme vaši poddaní. Ak chce mať maďarská strana neustále plné ústa krivdy v Trianone, treba vytiahnuť aj nedávne krivdy na Slovensku, ako je napríklad náhrada škody za Gabčíkovo, a rovnako preniesť na medzinárodnú úroveň niektoré zákony, ktoré prijala Orbánova vláda a nebáť sa konfliktu na diplomatickej úrovni. Ak si dovolil Zsolt Semjén nazvať odchádzajúcu vládu socialisticko-fašistickou, treba ho bez váhania označiť za neželanú osobu. A tak sa aj k nemu chovať. Napríklad v situácii, keď by došlo k akýmkoľvek obojstranným jednaniam, či návštevám, trvať na jeho neprítomnosti v oficiálnych rokovaniach.
Naopak, ľudí ako János Bósza môžeme vypočuť – a jeho návrhy jednoducho ignorovať. Na vypočutie má právo ako daňový poplatník. Vypočutie jeho návrhov totiž prináša aj informácie o tom, čo sa deje. A diskusia s týmto človekom ho nepostaví na nejaký pomyselný piedestál, ale naopak odhalí jeho skutočné ciele, za ktorými stojí podľa jeho tvrdení 13 – 500 ľudí. A pokiaľ sú jeho ciele v rozpore so zákonom, nebojme sa uplatniť zákon i voči nemu.
Kedykoľvek som na juhu Slovenska, nemám problémy s Maďarmi. Nemáme problém si sadnúť na pivo, debatovať či pozerať futbal. Ak sa ich pýtam na ich názor, mávnu rukou a neraz konštatujú, že by sami poslali niektorých politikov SMK a rôznych krikľúňov za Dunaj – iba im škodia. Iste, majú problém so slovenčinou, ale snažia sa. Napokon, maďarčina nie je slovanský jazyk, nemôžeme sa diviť. Chcú však iba pokoj, normálne žiť a autonómiu potrebujú asi tak ako – had sandále. Nikdy by nešli bývať do Maďarska a necítia sa tu ani menejcenní.
Takže – nemáme to vlastne pomerne ľahké ? Stačí len konečne prejaviť hrdosť voči sebe samým …
Odkazy :
János Bosza a Anna Belousovová v TA3
Cirkus pri osádzaní súsošia v Komárne
http://computerman.blog.pravda.sk/2010/07/04/arogancia-vladnej-moci-a-bardi-autonomie/
Fica vypískali pri odhaľovaní sochy v Komárne
Fica vypískali pri odhaľovaní sochy v Komárne
2010-07-08 (05:04)
- Fica vypískali pri odhaľovaní sochy v Komárne
Premiér odhalil v Komárne sochu Cyrila a Metoda
4. júla 2010 21:07 - aktualizované 5.7.2010 16:35
Mesto Komárno dostalo asi štyri metre vysoké súsošie Cyrila a Metoda. Novú dominantu mesta na kruhovom objazde odhalil v nedeľu premiér Robert Fico s ministrami a županmi. Primátor Tibor Bastrnák (Most) na slávnosť nebol pozvaný. Priaznivci tlieskali a demonštranti kričali, že je to arogancia moci.
Premiér označil umiestnenie sochy na Kossuthovom námestí za symbolické, pretože je to križovatka ciest do Bratislavy, Budapešti a Nových Zámkov. "Verím, že občania Komárna preukážu dostatok cností voči súsošiu svätých Cyrila a Metoda, ktorí sú pre Slovákov apoštolmi najvyššieho rangu," uviedol premiér.
Za trikolóru potiahol predseda vlády spoločne s nitrianskym županom Milanom Belicom a predsedom Matice slovenskej Jozefom Markušom.
Súsošie odhalili na kruhovom objazde
Andrej Barát • 12,24 MB • zaznamenané: 4. 7. 2010
Bojovník za autonómiu juhu Slovenska, podnikateľ János Bósza vyzýval policajtov, aby rozpustili zhromaždenie, pretože nebolo ohlásené. Nitrianska policajná hovorkyňa však pre Pravdu uviedla, že organizátor - úrad vlády, ich "vopred požiadal o zabezpečenie spoločenskej udalosti." Dodala, že policajti nezasahovali.
Aj okresný predseda Smeru Vladimír Matejička, ktorému sa Fico verejne poďakoval za pomoc pri presťahovaní súsošia, zdôrazňoval, že v súvislsoti s osadením súsošia bolo všetko v súlade so zákonmi. "Súsošie stojí na štátnej ceste. Je to štátny pozemok, preto nepotrebujeme súhlas mesta." Dodal, že má povolenie od policajtov. Podľa neho nezavadzia šoférom vo výhľade.
Fica bol pri odhalení sochy Cyrila a Metoda v Komárne
Zdroj: SITA • 22,55 MB • zaznamenané: 4. 7. 2010
Primátor Komárna Tibor Bastrnák akciu kritizoval. "Nikto nemôže postaviť takúto sochu bez súhlasu mesta. Je veľa otáznikov a budeme sa pýtať." Na otázku, či plánujú sochu odstrániť, odpovedal, že zatiaľ neuvažujú o konkrétnych krokoch a určite nebudú robiť násilnosti.
Kvôli bronzovému Cyrilovi a Metodovi sa vedú v Komárne spory už roky. Matičiari sa nevedeli dohodnúť s mestom, sochu nakoniec dali na priečelie svojej budovy. Odtiaľ sa premiestnilo na spomínaný kruhový objazd.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó