Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Felvidek Ma:
Veheti akár cenzúrának is.


2010.01.25.
Egy írás leközlése céljából fordultam a Felvidek Ma hírportál főszerkesztőjéhez, aki az írásom leközlését megtagadta, azzal, hogy az írásom muníciót az a felvidéki magyarság ellenségeinek.

Íme a teljes levelezés mindenfajta cenzúrálás nélkül a részemről:



----- Original Message -----
From: Bósza János
To: ngyr@felvidek.ma
Cc: karaffa@felvidek.ma ; balassa@felvidek.ma
Sent: Wednesday, January 20, 2010 12:56 PM
Subject: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Tisztelt N. Gyurkovits Róza, főszerkesztőasszony

Egy kéréssel fordulok Önhöz, ha van rá lehetőség leközölhetnék a felvidek.ma honlapján a lenti írást, akiknek elküldtem, magam lepődtem meg rajta milyen komoly visszhangja lett. Bocsánat ezt nem öndicséretnek szántam, mert csak annyit tettem, hogy az interneten elérhető információkat kiegészítve a saját nézeteimmel egybefontam. Szerintem ilyen és hasonló tartalmú írásoknak minél többnek kéne megjelennie a felvidéki magyar médiákban. Az esetleges gramatikai hibákat nyugodtam ki lehet javítani, amit előre is megköszönök.
Baráti üdvözlettel
bósza jános, Öregkomárom

Az asszimilációs folyamatok és az autonómia összefüggései.


----- Original Message -----
From: Bósza János
To: ngyr@felvidek.ma
Cc: karaffa@felvidek.ma ; balassa@felvidek.ma
Sent: Thursday, January 21, 2010 12:43 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Kedves Róza

Tegnap ugyan ebben az időpontban egy kéréssel fordultam Önhöz egy írás leközlése végett. A mostanáig sem választ, hogy miért nem lehet, de a leközlése sem történt meg. Természetesen tudom a felvidek.ma az MKP hírportálja és Pogány igazgató már egy éve meg is írta nekem emailban, hogy engemet és nézeteimet reklámozni nem fogják a felvidek.mán. Másszóval mondva hírzárlat alá vették a felvidéki autonómiatörekvéseket. Önök sem engedik adásba a másságot a más féleményét, mint ahogyan az STV, a szlovák televízió teszi. Ja hogy van erre logikus magyarázatuk, az STV is megindokolta. Márcsak az a kérdés ki a hunyó, ki beszél mellé.

Már abszolute nem tudom ez a történet, a magyarok 90 éves felvidéki kálváriája, valójában miről is szól, csakis a pénzről a hatalomról, vagy csak egyszerűen a jogos kritika az ennyire fáj Önöknek, vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy a homokba dugott fej megnyugvást jelent, mert nem lát, nem hall és ezért nincs miért küzdeni. Én nem Önök ellen vagyok, csak nem vagyok a nemakarás pártján. Ez lényeges különbség, ha az MKP megváltoztatja azt a politikai hadviselést, amit sajátjai ellen és nem pedig értük folytat, akkor első ember leszek aki belép az MKP-ba és foggal körömmel fogok küzdeni a felvidéki magyar nép jogos jussáért, megmaradásért azerszáz éves hazájában, mint ahogyan eddig tettem, teszem és tenni is fogom.

Ma kapott leveleimből, az egyikből idéznék:

A nyers szövegét egy az egyben bemásolom:
"A közelmúltban újra alkalmam volt egy \"Duray féle\" előadást meghallgatni Budapesten.

A lényege, ha jól emlékszem egy kérdésre való felelet volt.

Szerinte (Duray) az MKP-nak van átfogó programja, ebben benne foglaltatik nem csak az autonómia, de a társnemzeti viszony rendezése is. Az MKP azért nem rukkol elő ezzel a programmal, mert a pártot elsősorban a hatalomgyakorlás érdekli (hölgyeim és uraim így! 2009 végén). A kérdés gyakorolt-e valaha valamiféle hatalmat az MKP Szlovákiában vagy annak déli részén? Ha igen mire használta fel?
Mi a konkrét eredmény?
Ez arra volt csak jó az EU-nak, hogy bizonyitottnak vegye, hogy a felvidéki magyar közösségnek nincs problémája, Szlovákia teljesíti az uniós elvárásokat.

HID -MKP párosnak pénz és valószínűleg és hatalomgyakorlás a vezetőségnek és közvetlen holdudvarának nagyobb jövedelmet és egyéb juttatást
jelent (például a szolgálati gépkocsi) Ennek esetleges elvesztése félelmet keltett annak idején e Csákyban,
(hir amit barátai szivárogtattak ki), Nem is volt hive a koalicióból való kilépésnek. Természetesen később mint munkáját végzett mórt köszönet nélkül elküldték.

Azt nem veszi tudomásul, a legitim \"magyar\" érdekképviselet vezetősége, hogy az idő nem csak pénz hanem élet is. A pénz vagy élet közül ők a pénzt választották, az, hogy a morbid állapotban lévő magyar közösséget gyógyítani kellene őket nem érdekelte.
A gyógyulás pedig autonómia nélkül lehetetlen. Tehát inkább a pénz mint a közösség tartós fejlődése.

Szlovákiai problémáknak elismert szakértője Skultety Csaba kérte Durayt, hogy vesse fel az autonómia kérdését az MKP-ban. Próbáljanak egy a finn példát követő autonómia modelt kidolgozni, amelyet a \"Nemzeti Tanács\" elé kellene terjeszteni.

Persze Duray nem mondott igen, de sajnos nemet sem (opportunista magatartás), hallgatott mint az bizonyos tárgy a fűben ..."

Sajnálom, hogy a kénytelen voltam ilyen levél bemásolására, de csak annyit tudok mondani, mint amit Csáky úrnak is mondtam, amikor egy rendezvényem hozzámjött és azt mondta Bósza úr én nem haragszok Önre. Én erre azt válaszoltam, Csáky úr azt hiszem erre nem is adtam okot, Ön nevezett engemet mindenfajta bizonyítékok nélkül szünöszös ügynöknek és teleharsogta vele a médiákat kiegészítve azzal, hogy utánna kéne nézni ki is finanszírozza a tevékenységemet. Csáky úr a labda az Önök térfelén van, ma még maguk dönthetik el merre rúgják, de holnap már a döntésjog nem biztos, hogy az Önök kezében lesz, ha nemakarásukkal sokáig fognak teketóriázni.

Önök se teketóriázzanak, hanem a szabad akart segítségével tegyék a dolgukat, nem a nép van Önökért, hanem Önöknek kell lenniük a népért, tehát cenzúramentesen informáljanak.

Tudom ezt az írásomat és levelemet sem merik leközölni, bár kellemes meglepetés lenne a számomra, ha mégis megtörténne. Reménykedek, tehát vagyok.

Baráti üdvözlettel és egy szebb jövőért, ami biztosan eljön.
kisbetűs bósza jános Öregkomáromból



----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Bósza János ; ngyr@felvidek.ma
Cc: karaffa@felvidek.ma ; balassa@felvidek.ma
Sent: Sunday, January 24, 2010 4:19 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Tudja,

"A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, soha nem győznek."

"Nem az életemet akarom végigálmodni, hanem az álmaimat végigélni!"

"Aludtam és azt álmodtam: az élet-öröm. Felébredtem, és azt láttam: az élet-kötelesség. Dolgoztam, és azt láttam: A kötelesség-öröm." (Rabindranath Tagore)



Nem igaz, de egyszer igaz lehet


Lehet, hogy egyszer igaz lesz A felvidéki magyar értelmiségiek egységesen támogatják Felvidék autonómiatörekvéseit.

A józan ész győzelme Az MKP tagsága tavaszi országos közgyűlésén felhatalmazta az MKP vezetőségét, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a szlovák pártokkal, a dél-szlovákiai autonómterületek létrehozása végett.

Közös szlovák és magyar médiaharc A szlovákiai magyar és szlovák médiák közösen kezdeményezték az autonómiaszó rehabilitációjának az érvényesítését, hogy az önrendelkezést jelent és semmi köze bármilyen fajta revizionista törekvésekhez.

Slota 180 fokos fordulat Slota Úr elismerte, hogy a felvidéki magyaroknak joguk van a perszonális és a területi autonómiára, mint egy nagyon jól bevált problémamegelőző megoldásra az EÚ-us államokban.

Bugár és Slota, mint két testvér Csáky, Duray, valamint Slota és Fico megegyeztek, hogy egymás szórakoztatása és felesleges mellébeszélés helyett, Szlovákia soknemzetiségű lakosságának az érdekében közös és érdemleges politizálásba kezdenek.

Közös történelemkönyv A szlovák és a magyar történészek bemutatták a közösen megírt, a tényeken alapuló történelemkönyvünket, s annak angol, magyar és szlovák fordításait, verzióit, azonos tartalommal. Az összes szlovákiai és magyarországi iskolákban, mint kötelező olvasmányt bevezetik.

Magyar és szlovák bocsánatkérés A magyarok bocsánatot kértek a szlovákoktól, a románoktól, a szerbektől, a horvátoktól és a többi volt nagy-magyarországi kisebbségektől, a 19 sz. végén bekövetkezett durva magyarosításért. A szlovákok bocsánatot kértek a Trianon utáni erőszakos reszlovakizációs folyamatokért és a második világháború utáni durva magyarellenes atrocitásokért, kitelepítésekért.

A szlovák parlament annullálta A szlovák parlament 147 igen és 3 tartózkodás mellett visszamenő hatállyal annullálta a Beneš-dekrétumok, "a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai", a kisebbségeket érintő, s azok kollektív bűnősségét szabályozó bekezdéseit. Az 1945 és 1948 között kiadott dekrétumok és a hozzájuk csatlakozó különböző diszkriminatív jogszabályok száma 89. Ezek azok a megtorló jellegű dekrétumok, amelyeknek a kollektív bűnösség elve képezi az alapját.

Demokratikus döntések A Szlovák Parlement jóváhagyta alkotmányos többséggel, hogy, minden olyan közigazgatási szinten, faluban és városban, ahol a kisebbség arányiban eléri az 5%-os küszöböt, kötelező és hivatalos nyelv minden komunikációs szférában a kisebbség anyanyelve is, ez érinti az állami és a helyi hivatalokat, iskolákat és a kulturális intézményeket.

Biciklitúra Ma jelentették be hivatalosan, hogy tavasszal, Fico, Bugár, Slota, Dzurinda, Hrušovský, Mečiar, Csáky Urak és még további 69 parlamenti képviselő résztvételével útjára indítják hagyománykeltő célokkal az I. Pozsony-Kassa elnevezésű kerékpáros túrájukat, a magyar-szlovák megbékésési hagyományok ápolásának a jegyében.

Pozsony visszakapta régi fényét Mai naptól kezdve, Bratislava hivatalos elnevezése Bratislava-Pozsony-Pressburg, az ezer éves közös együttélés tiszteletére. Ma délelőtt Gašparovič Szlovákia Elnöke aláírásával jóváhagyta ezt megerősítő dokumentumot.

Szlovák és magyar, két jóbarát Az internetes fórumokban akárhogyan is keresgélek, senki se küldi a magyarokat "Za Dunaj", nem vagyunk görbelábúak és mongoloid külsőnk is már a múlté. Rájöttünk mi magyarok is a tót is ember és szlovák, ezer éve együtt élünk és már északon is tudnak paprikát termeszteni, nem kell őket a hegyekbe zavarni megvagyunk mi szépen, úgy testvériesen.

Történelem Mi a fene az a nacionalizmus, asszimiláció, valamiféle dekrétumokat is emlegettek, Trianon hol is van, valahol Európában, volt Nyitrai fejedelemség, Mátyás király, meghát Mohács és Világos is. Egy valami nagyon közös, királyunk Szent István Királyunk és a Szentkorona-eszme tudása.

BJ



Tudja, ha nincs szabad akarat és igazságérzet, akkor nincs semmisem.



"Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot, nyíltan szól az emberekhez, éppen ezért népszerűtlen."

"A sértődékenység az ostoba emberek legjellemzőbb tulajdonsága. Egy okos ember sohasem sértődik meg, mert ha nála műveltebb bírálja, örül neki, hogy tanulhat tőle, a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára."

"A legnagyobb hatalom, önmagunknak parancsolni." (Seneca)

"Senki sem nyert még versenyt, aki nem nevezett be." (Arnold Bennett)

"Az élet értelmét nem keresni kell, hanem nekünk kell értelmet adni az életnek." (Palotai Boris)



Sajnálom, hogy még válaszra sem méltatott

Üdvözlettel

Bósza János, Öregkomárom, 2010. január 24-én



----- Original Message -----
From: Neszmeri
To: Bósza János
Sent: Sunday, January 24, 2010 5:16 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Kedves János, még nem röfögök ugyan, de lázas vagyok négy napja. A maga írását pedig meg kell szerkeszteni, úgyhogy: türelem. Üdv, Róza



----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Neszmeri
Sent: Sunday, January 24, 2010 6:21 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Bocsánat a kéretlem leveleimért, csak nem tudtam mi a helyzet.
Jobbulást kívánok.
BJ


----- Original Message -----
From: Neszmeri
To: Bósza János
Sent: Monday, January 25, 2010 11:14 AM
Subject: Bósza cikke


Kedves János! Elolvastam és szerkesztgettem is a cikkét, az egyik része - a történelmi áttekintés - kompakt, következetes. A másik azonban, amit dőlt betűsre módosítottam, már zavaros. Keveri a kifejezésekben az asszimilációt és a reszlovakizációt (az történelmileg a visszaszlovákosodást jelentette abból kiindulva, hogy elmagyarosodott ember vállalja újra szlovákságát). Szerintem jelenleg már csak asszimilálódunk, azaz elszlovákosodunk.
Nem értem a fajtiszta magyar iskola kifejezését sem. ha ez alatt a tiszta magyar tanítási nyelv alkalmazását érti, rosszul fogalmazta meg. S még valami: maga a vegyes -kveret tanítási nyelvű iskolák bevezetésével akar harcolni az asszimiláció ellen? Tudja, 1974-ben Husák hirdette meg az ilyen iskolákat, 78-ban ezért szüntették meg Nyitrán a főiskolán a magyar pedagógia kart. Akkor "alternatív oktatásnak" becézték a konstrukciót, Durayt és másokat is ezért hurcolták meg. Az egykori Jugoszláviában a vegyeslakosságú területeken ez volt honos, ha megkérdezi az ottani kisebbségeket, elmondják: ez volt az asszimiláció legerősebb melegágya. Nálunk is fényes bizonyítékai vannak ilyen oktatásnak: a szlovák/cseh középiskolát-egyetemet szakembereink magyarul szakmai analfabéták. Ez is asszimilációs folyamat.
Tudja, ha egy vegyes házasságban élő szülőnek fáj, hogy a gyereke csak a többségi nyelvet beszéli, tanulja, annak a többségi iskolában kéne kérnie, hogy fakultatív módon tanítsák a gyermeke anyanyelvét és kultúrájának alapjait is. Megcsonkítani az írását nem akarom, de ha megengedi: az ellenségnek lőszert sem szolgálunk fel a Felvidék Mán.
Üdvözlöm, Gyurkovits Róza


----- Original Message -----
From: Bósza János
To: ngyr@felvidek.ma
Cc: karaffa@felvidek.ma ; balassa@felvidek.ma
Sent: Monday, January 25, 2010 12:27 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Kedves Róza

Értem az összes magyarázatát.
Ez az írásom még 2006-ban íródott, de ma is nagyon aktuális téma. Tehát bizonyos értelemben akkor én abban a fejlődési szakaszban voltam, amikor gyűjöttem az információkat. A reszlovakizáció és az asszimiláció valós értelmezése, abban igaza van, van, hogy a reszlovakizáció visszaszlovákosítást jelent, ezzel én is tisztában vagyok, csak a fogalom használatával arra akartam rámutatni, hogy a magyarság ügyét a szlovákok miképpen kezelik és mi is más azwmazögből értelmezzük a történéseket. Hisz ismert a szöveg, amikor azt mondják rólunk, hogy magyarul beszélő szlovákok vagyunk, ugyebár az ő szemszögükből egyenes ágon az jön le, hogy ami itt zajlik az nem asszimiláció, hanem reszlovakizáció.

Ami a magyar iskolarendszert illeti, erről már sokat írtam, most saját magamból indulok ki, hogy hol a hiba (szerintem), a fajtiszta elméletekkel azt akartam kihangsúlyozni, hogy nem jól működik a szülők "megkörnyékezése", főleg a kevert családokról van szó. Több írásomban feszegettem egyfajta megoldást, talán röviden arról lehetne szó, hogy ha a gyerek anyanyelve szlovák (szlovák anya), apa magyar, de a szülők mégiscsak úgy döntenének, hogy ne ők hanem az esélyegyenlőség szabálya szerint maga a gyerek döntse el később melyik etnikumhoz szeretne tartozni, akkor olyan alternatív módon kéne ezt a kényes témát kezelni (rendezni), hogy pl az első osztályossal kezdetben szlovákul lenne foglalkozva, majd az iskolaév végéig lassan megtörténne az átmenet a teljessen magyarra, úgy hogy a gyerek szinte ezt nem is érezné, a második pedig menne úgy ahogyan eddig is történt, ami a szülőknek is jót tenne, mert nem kellenne attól félnie, hogy a gyereke dadogni kezdene (sok kevert családban evégett döntenek úgy, hogy szlovákba adják, környezetembe tucatnyi példát tudok). Ellenben ha beiratkozáskor a szlovák anya meg lenne nyugtatva, hogy a magyar iskola megtanítja mint a két nyelvre tökéletesen a gyerekét és sokkterápia megoldás helyett lassú átmeneti megoldás lenne a jellemző.
Ennek semmi köze nincs ahhoz, amire Őn célzott a husáki érában másról volt szó és mecsiar is mást akart. Ezt már régebben Duraynak és Csákynak is elküldtem levélben és a honlapomon több írásban is kifejtettem.
Tudja mi az érdekes, amikor beszéltem több kevert családbeli szülővel azt mondták igen, akkor biztosan magyarba adtuk volna. Látja milyen egyszerű megoldások léteznek néha, csak nyitott szemmel kell járni. Esetleg ha gondolja a cikkhez indoklás végett ezt hozzáteheti, mint kérdés válasz formáján, magyarázatként, hogy az egyszerű olvasó is megértse.

Kedves Róza vagy esetleg az Ön válaszát úgy kezeljem, hogy az írást nem közlik le, ilyen - bocsát a kifejezésért -ennyire átlátszó kifogás végett. Ha megkérdezhetem miféle ellenségekről ír, ha már Ön is abba a hibába esik, mint a szlotisták, hogy ellenségeket fabrikálnak , logikus megoldások helyett tudja ez nagyon nem jó. Neharagudjon és ne jöjjön nekem azzal, hogy Durayt miért hurcolták meg a hetvenes években, tudja engemet és a családomat is meghurcolták, az apám uránbányában volt 5 évet, mégsem verem nagydobra a többi későbbi sérelmeket sem, ma is csak ellenem folyik büntetőjogi eljárás azért mert békésen követelem az autonómiát, vajon melyik emkápés, vagy Duray kiállt mellettem senkisem, akkor tudja ne akarja nekem bemesélni azt, hogy mitől döglik a légy és tudja az emberek nem vakok, én sem, megtanultam olvasni a sorok között.

Egyszerűbben is fogalmazhatott volna, be van továbbra is tiltva, hogy a reális nézeteimet a felvidek.ma megjelentesse? Akkor nem értem Önöket csakis a hatalom érdekli és hol a felvidéki magyarság igazi érdeke?
Nézze kedves Róza, olvassa el azokat az idézeteket, amelyeket az előző levelemben Önnek elküldtem és gondolkozzon el.

Tudja szerintem egy békés autonómia küzdelem az akarattal kezdődik, hogy benevezünk egy versenybe, ne pedig a tűkereséssel foglalkozunk, mint ahogyan Önök teszik velem szemben és sokszor saját magukkal szemben is. Már írtam, egy előző levelemben is, nem én vagyok az Önök ellensége, de a tehetlenségüket és nemakarásukat nem vagyok hajlandó a kármentő mögül csukott szemmel végignézni. Tudja amikor arról írtam, hogy a mai felvidéki magyar politikusok a XIX.században élnek még erre nagyon jó igazolás az Ön levele. A magyarságot csak igazi tettekkel lehet megmenteni, nem pedig látszattevékenységgel és konferenciázgatásokkal, vagyis nagymagyarkodással, mert az az út a pokolba vezet, a teljes asszimilációba, ez a maguk útja, az enyém a megmaradásról szól. Ha egyedül is maradok én akkor is a helyes utat fogom választani, mindenfajta megalkuvás nélkül.

Sajnálom, hogy a szemellenzőt képtelenek levenni, mert sokmindenre, ami ma rosszul megy, szinte a lábunk előtt hevernek a megoldások, csak le kell hajolni értük.

"Aludtam és azt álmodtam: az élet-öröm. Felébredtem, és azt láttam: az élet-kötelesség. Dolgoztam, és azt láttam: A kötelesség-öröm." (Rabindranath Tagore)

Tisztelettel
Bósza János


----- Original Message -----
From: Neszmeri
To: Bósza János
Sent: Monday, January 25, 2010 2:19 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Kedves János! Értse úgy a levelemet, ahogyan az magának tetszik. Veheti akár cenzúrának is, nem bánom, és nem is bánt meg vele, mert ez az utolsó levele is bizonyítja, mi minden nincs benne az írásában, aminek benne kellene lenni, hogy egyértelmű és tiszta (mások számára is érthető legyen) a mondanivalója. Sajnálom, én nem fűzhetek lábjegyzeteket a cikkéhez, amit ha jól értettem, amolyan vitairatnak szánt. Vagy maga írja bele a fontos dolgokat, vagy senki más. Mert az hamisítás lenne.
A Felvidék Ma elektronikus újság, nem amolyan "fórumozás", ahol minden elmegy. Ha fontos magának, amit el akar mondani, álljon neki újra, s írja meg úgy, hogy ne kelljen egyflekkes levelekben magyarázni, hogy mit is akart mondani. Tudja, sokszor az újságíró is hetekig bütyköli a cikket, amit végül kiad a kezéből.
Nem kívánok tovább vitázni magával, mert nem is akartam. Vagy érti, hogy mi a bajom az írással, amit küldött, vagy nem. Az utóbbi esetben nyugodtan terjessze, hogy cenzúráztam.
Üdvözlöm, Gyurkovits Róza

----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Bósza János ; ngyr@felvidek.ma
Cc: karaffa@felvidek.ma ; balassa@felvidek.ma
Sent: Monday, January 25, 2010 4:57 PM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével


Végezetül még annyit,
sajnálom, hogy Ön is felvette ezt a félrebeszélősdi és nemakarási stílust. Azt írja értsem ahogyan akarom. Tudja ezt elejétől kezdve nagyon nehéz félreérteni, de azért köszönöm az őszinte megnyilvánulását. Úgy ahogyan eddig is tettem, természetesen felteszem a honlapunkra, mindenfajta rosszszándék nélkül. Tudja én őszintén tájékoztatok mindenki, még arrol is, ami számomra nem éppen hízelgő.

Tudja elég lett volna, csak úgy simám lehozni, ahogyan azt elküldtem Önöknek, mint egy olvasói levelet, esetleg a gramatikai hibákat ki lehetett volna javítani, nem pedig belekötni olyasvalamibe, ami szerintem mégcsak beszélőközelségben sincs azzal, amire hivatkozott. Tudja, ha Duray úr csak elböffenti magát, maguk azonnal vigyázba vágják magukat. Duray, hívei és Husák, elvtársai között nagyon sok hasonlóság van. Mind a kettő volt börtönben, mind a kettő eljátszotta a mártír szerepét és az előző rendszert szidta, mind a kettőről életében készítettek filmet és mind a kettőnek a "talpnyalói" (tisztelet a kivételnek) foggal körömmel védték a sérthetetlenségét önös érdekekből. Az egyik már megbukott a hazugságaival együtt, a másik is hamarosan sorra kerül.

Tudja cenzúra az csak cenzúra, azt sehogy másképpen nem lehet értelmezni, lehet nevezni MKP-s érdeknek, gondolom a felvidek.ma MO-s közpénzből működik, akárcsak a kommunista Pravda is működött, amikor csakis az elvtársait dicsőítette.

Nagyon, nagyon sajnálom, hogy így ilyen stílusban kell válaszolnom, de ezt Öntől voltam kénytelen átvenni, hogy mondanivalóm egyértelmű és érthető legyen. Most mondhatnám én is értse a levelemet úgy ahogyan akarja, de ezt nem mondom, mert engemet nagyon elszomorít, hogy az igazszónak, igazmondásnak most így kellett elhangzania.
Ismeri ugye:

Nem azért nincs merszünk hozzájuk, mert a dolgok nehezen mennek, azért mennek nehezen a dolgok, mert nincs merszünk hozzájuk.
(Seneca)
Igazmondás-Ardevisur

.
"A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének,
a rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni.
(idézet: A nyirkai jóslatból)

Tudja, kedves Róza segítsünk egymásnak, mert így tudunk segíteni legjobban a felvidéki magyarságnak is. Én nem haragszom Önre, mert már megszoktam az elutasítást, további tisztelettel
a kisbetűs bósza jános Öregkomáromból

u.i.:
Alig hogy virradt, hirtelen,
Három gazember ront nekem,
(a hazudozó, a megalkuvó és az álszent)
Felkapnak, bennszakad a szó,
Már nyargal is velem a ló,
A nevüket nem ismerem,
Segíts meg engem, Istenem.
CHRISTABEL
(Székely Magda fordítása)



Hozzászólások a parából:

üdv, bósza úr!
plajbászos kenyér, 2010, január 25 - 20:28

üdv, bósza úr! a legutúbbi igen hosszú vitánk befejezetlenül maradt, hozzászólásom nagyjából ez volt:

ha a hadügyön (ami szinte nem is létezik) és a külügyön kívül mindenről egy honföld nevű köztársaság döntene a mai szlovákia egy bizonyos területén belül, akkor ezen a területen létezni kell egy olyan problémának, ami miatt ez az autonómia elkerülhetetlen. koszovóban úgy látom: volt ilyen. az ön ötleténél nekem lövésem sincs - sem, hogy

1. miért kell pl. mégegy önálló pénzügyminisztérium szlovákián belül,
2. sem hogy melyik szomszédos falvak között lehetne meghúzni egy határt, ami a két pénzügyminisztérium hatáskörét elválasztaná.

én ezt egy objektíven megfogalmazott kérdésnek találom találom az ötletéről, és annak hiányosságáról, hibájáról, s hogy az emberek pontosabban láthassák a honföld projektet, kérem hozza ezt le kis dőlt betűs részt a honföldről szóló honlapján.

tisztelettel:

az ön plajbászos kenyér barátja



* válasz

Amit én ott leírtam
Bósza János, 2010, január 25 - 21:11

az autonómia tervezetemben, az csupán egy vitaanyag, vagyis nem szentírás. Sokszor azonban megfogalmaztam, hogy szerény véleményem szerint, ha egy elfogadható eredményre szeretnénk jutni mindig maximalizálni kell a jogainkat, igényeinket. Tudja nem pénzügyminisztériumban kell gondolkozni, hanem egy olyan minisztériumban, ami a pénzelosztást irányítja és a ledelegált jogokból befolyt pénzforrások elosztását. Minden autonóm jog, ledelegált jogot, az autonómia statumát az alkotmány fogja garantálja, az sohasem lehet egyszerű többségű törvény. A statumnak tartalmaznia kell minden olyan jogkört, ami egy működőképes autonómiát eredményez. Az autonómia terület szervezei és az állami szervek között egy koordínátornak kell lennie, aki a vitás kérdéseket kezeli, felügyel az alkotmányos törvényességre.

Tehát szerintem, hogy hány minisztériuma, milyen jogkörökkel fognak rendelkezni ezt előre pontosan nem lehet behatárolni, ez majd a tárgyalások eredményeként jönnek létre.

Tudja két egyforma autonómia, pontosan azonos ledelegált jogokkal a világban nem létezik. Minden az egyezségek eredménye.

Ha már a pénzügyminisztériumnál tartunk pl. a katalánoknál az úgy működik, minden bevétel a közösbe a Madridba kerül, majd valamiféle kulcs szerint visszakapják egy részét, ez a katalánoknak nem tetszik, mert többet fizetnek be, mint amit visszakapnak.Nemrég olvastam vahol, hogy ezen szeretnének változtatni, bizonyos autonóm jögköröket szeretnék kibővíteni, tehát egy autonómia belső élete is állandóan mozgásban van.

A dél-tiroli a mai szintre 35 év alatt fejlődött fel. a hetvenes években létrejött területi autonómia jogrendszere, működési szervei állandóan fejlődtek, tárgyalások közepette bűvül a jogkörük.

Visszatérve hozzánk, kell egy maximalizált vitaanyag, jól kidolgozott, majd a tárgyalások alatt derül ki mennyi ebből valósul meg az indulásnál. Persze a nem ledelegált jogok további hosszadalmas tárgyalások után részben, vagy teljesen még kibővülhetnek. A vajdasági autonómia eredeti jogkörét Milosevics megnyirbálta, majd most részben visszakapta, tehát ezek a dolgok mindig mozgásban vannak. De néhány alapvető jog, mint a kétnyelvúség, a kultúra és az iskolaügy azonnal működőképes,az asszimiláció szemszögéből nézve pedig ezek a fontosak, ezek általában nem szokás kikezdeni, a gazdaságot mozgató rendeletek, jogok azok, amelyek több vitát válthatnak ki. Pl. itt Bős esete, ki fogja felügyelni, vagy maga aDuna, csallóközi vízkészletek, stb.

Ha az autonóm terület határai gondol, nagyon egyszerű logika mesgyéjén javasoltam, a mai közigazgatási határok lennének az autonómia határai, nagyrészt, pl . hogy Kassa erős régió lehessen, ezért olyan területek is hozzátartozhatnának, amelyek ma tiszta szlovákok lakta területek. Ezt támadta Belousovová a kétévvel ezelőtti tévés vitánkban másba nem tudott belekötni. Talán, ha egyszerűbben szeretnék fogalmazni, a gazdasági és az etnikai indoklásoknak, valahogy kéz a kézben kell haladniuk egymás mellett, a keleti régió inkább a gazdasági hagyományok alapján jönne létre, minden etnikai joggal felvértezve, míg a nyugati fordított logikával etnikai behatárolódás, megtámogatva, gazdasági érvekkel. Tehát viták, a nézetek békés konfrontációja ez vezet el az autonómiához. Ez nem egy olyan dolog, hogy a varázspálcánkkal elbűvöljük egymás és máris megegyeztünk. Ami most zajlik az az autonómia előjátéka, a kibeszélés időszaka, majd remélem hamarosan jönnek az értelmes viták is.

* válasz



Bósza,
ParaBarak, 2010, január 25 - 21:02

ha te nem lennél egy udvariatlan, faragatalan, magamutogató suttyó, akkor nem itt a Paraméteren vitatkoznál a marokkói portállal.

Az a te tragikomédiád, te szerencsétlen, hogy képtelen vagy disztingválni, az, illemről, udvariasságról halvány sejtelmed nincsen, és félművelt szajkóként nyomulsz mint állat. Az általad látszólag képviselni "akart hatalmas ügyet" így temeted önmagad romjai alá.

* válasz

Ez egy blogbeírás
Bósza János, 2010, január 25 - 21:44

és úgy tudom oda bárki bármit beírhat. Én nem akarok velük vitázni, emailban lezártuk a témát, csupán mindenkivel akit érdekel a dolog tudjon róla. Nem tudom mi ebben a magamutogatás, a faragatlanság pedig szerintem azok az okok, amiért nem közölte a marokkói portál az írást. Ameddig a történelem volt a téma minden OK volt, de ha már a jelen is bele volt keverve, már nem lehetett leközölni, mert nem az MKP dicsőitettem, ennek neked örülnöd kéne, vagy talán az MKP-s kolonc kötelez. Egyébként nem értem miért zavar ez téged, ami neked faragatlanság, az számomra igazság, tehát minden kritika csak nézet kérdése. Egyébként, ha elolvastad miről is van szó, nem én cenzúrázok. Tudod nem elég kritizálni, hogy az STV cenzúrázza a magyarokat, hanem arról is beszélni kéne, hogy mi magunk miért cenzúrázzuk egymás. Tudod, ameddig nem kezdünk igazat mondani és nem az egység iránya törekedünk, nem lesz megmaradásunk, sem autonómia. Bár szerintem minden józanul gondolkodó ismeri a válaszokat. Hatalom, pénz, megélhetés.

Szerinted udvariasan meg kellett volna köszönnöm, hogy cenzúráznak .

Tudod udvariatlan, faragatlan, magamutogató suttyó, szerencsétlen, félművelt állat létemre akkor is csak az igazság érdekel, miért nem lehet beszélni olyan dolgokról is, ami mindannyium javát szolgálná, miért ti kékvérűek, legalább is annak tartjátok magatokat , miért csak önmagatokkal törődtök és a közügy számatokra mellékes. Hogy ez megváltozzon és ehhez nyomulni kell állat módjára, akkor ha kell négykézre állok és nyomulok.

* Szerkesztés
* válasz

ParaBarak, mit kell
musztafa ibrahim, 2010, január 25 - 21:55
ParaBarak, mit kell megérnem, egyetértek, kibővítve a szánalmas siránkozó jelzővel. Áldás, békesség.

* válasz

OK szánalmas is
Bósza János, 2010, január 26 - 07:50
Ha ez kell az ébredéshez akkor szánalmas is vagyok

* Szerkesztés
* válasz


Bósza,
ParaBarak, 2010, január 25 - 22:27
te hülye Bósza, értesz te egyálatlán magyarul? Képes vagy fölfogni, hogy mi a probléma veled? Menj sürgősen el egy elmegyógyászhoz.

* válasz

Barak,
Bósza János, 2010, január 26 - 07:59
te bölcs Barak, értesz te egyáltalán a nép nyelvén, amit igaz szónak hívnak? Képes vagy fölfogni, hogy csakis az igazmondás vezet el az egységes fellépéshez, ami nélkül nincs megmaradás. Menj ki a nép közé, kérdezz őket, nevelj a nagytudásoddal, oktasd az embereket, én már rég megbocsájtottam neked, tudod a betegért mindent. Igazad van, hülye vagyok, hogy értetek, mindannyiunkért küzdök, akarva akaratlanul is, de legalább megteszek mindent amit elmebetegségem és az a sok hülyeség, ami körülvesz erre lehetőséget ad. Megyek a magam útján, mert te vagy annak az embernek a mintapéldánya, akiről azt szokták mondani a nemakarás és a mellébeszélés sóbálványa. Üdv. és javulj meg barátom,az élet nagyon rövid, gyorsan elszáll.

* válasz

amit mondtam,
ParaBarak, 2010, január 26 - 08:22
megmondtam: Elmebeteg vagy.

* válasz

Tudod lehet, hogy
Bósza János, 2010, január 26 - 08:56

igazad van, de már csak az a kérdés kinél van a kulcs a bolondokházától, a bentieknél, vagy a kintieknél. Azt a sok őrültséget, igazságtalanságot, mellébeszélés, nemakarást talán tényleg nem lehet megérteni anélkül, hogy az ember be ne kerüljön közétek, a "zártosztályra", az MKP-s bódéba, vagy a Hídas barakba, a koloncimádóitok társaságába. Lehülyézhetsz, elmebetegnek nevezhetsz, de a szabad akaratomat nem veheti el senkisem, még Te sem. Tudom nagyon szeretnél a földbe döngölni, de nem fog menni én már rég a földön járok, felvállalva a hülyeségemet és az elmebetegségemet is. Az igazszó ejtette sebbekkel ti vagytok megbélyegezve nem én, nem szégyellem azt, amit csinálok. Célom van, amihez az eszközt keresem, ennyi, se több, se kevesebb.

Shakespeare mondta:

"A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe".

Tudod az ész azért van, hogy használjuk is, s ha lehet a jó érdekében.

* válasz

jól van, bósza úr
plajbászos kenyér, 2010, január 26 - 10:41
jól van, bósza úr, de akkor lehozná a honlapján a pár soromat?

* válasz

persze, de mire gondolt
Bósza János, 2010, január 26 - 14:29

mi lenne az? Ami az autonómiávál összefüggésben van, akár kritika, akár javaslat bármikor szívesen, a főoldalunk aljáról elküldheti levélben. Nemrég cionistának nevezett valaki azt is lehoztam, nincs mit takargatnom, Én bármiféle cenzúra ellen vagyok, csakis az igazság érdekel, a mézes-mázos beszéd nem a kenyerem, főleg nem a hazudozás.

Ha a saját bloggbejegyzésére gondolt már fel is tettem mindenfajta cenzúrálás nélkül.
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=magyar_k...

* válasz

jaj, nem, bósza úr! ennek
plajbászos kenyér, 2010, január 26 - 17:26
jaj, nem, bósza úr! ennek a bejegyzésnek az első hozzászólására (a hozzászólásomra) céloztam.

* válasz

Már ott van,
Bósza János, 2010, január 26 - 19:06

de ha ezt a megjegyz. be szeretné tenni, lépjen be az autonómia tervezet témájába ls Ön is beteheti oda a hozzászólásokhoz, talán ott van a legjobb helyen, mert később minden tárgyilagos hozzászólás segít, hogy a tervezet minél jobb legyen.
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=11491525...

* Szerkesztés
* válasz

ehun a tuti:
eltondzson, 2010, január 25 - 22:53
Felvidékma plusz Paraméter fúziót akarok!!! :-) Viribus unitis.

* válasz

Róza jogosan járt el!
Sirály, 2010, január 26 - 13:11

Mindehez csak annyit akarok hozzászólni, hogy Gyurkovits Rózának abszolút igaza volt. Ha már valaki, valamit ír, akkor azt írja meg rendesen, érthetően. Ha nem így tesz, akkor vegye már azt a fáradságot, hogy kiegészíti, vagy átírja érthetőre. Az újságíró se azért van, hogy a mások elcseszett írását foltozgassa!

Minden okkal van, ha valaki napokig nem válaszolt, annak is. Nem kell azonnal lerohanni és mindennek elkiabálni az illetőt. Az ő helyébe már rég elküldtem volna a jó büdös francba Bósza urat és nem pedig ilyen illendően válaszolgatni!





* válasz

Maga szerint egy szöveg
Bósza János, 2010, január 26 - 14:09

megváltoztatása, vagy arra való utalás, hogy az úgy nincs rendben, mert az MKP érdekeit nem szolgálja az OK. Az írás nem egy politikai elemzés volt csupán egy nézet olvasói levél, s ezeket nem szokás úgy változtatgatni, vagy árírására kényszeríteni valakit. Ez a történet erről szól, olvassa el mégegyszer. Az első válasz, amit kaptam az volt, hogy beteg mert nincs ideje átszerkeszteni, majd miután magyarázatot adtam a kifogásokra, amit az írás után egy-az egyben hozzá lehetett volna biggyeszteni, ha már ez volt a feltétel a leközlésére, miért megint az átszerkesztés volt a javaslat.

Az írás érthető volt és ma is az, csak a főszerkesztő asszonynak nem tetszett benne az, hogy reszlovakizációt írok és fajtiszta magyar iskolákat emlegetek. Evégett nem akarta leközölni, tehát cenzúrázott, mert szerinte, ha úgy közli le, akkor

Idézem őt:

"Megcsonkítani az írását nem akarom, de ha megengedi: az ellenségnek lőszert sem szolgálunk fel a Felvidék Mán."



szerintem ez világos válasz a főszerkesztő asszony részéről és nagydarab mellébeszélés, mert én azt sehol nem állítottam, írtam ,amit ő okokként tüntetett fel



Kedves Sirály, maga szerint a cenzúrálás az helyes dolog, Hol él maga? Én semmi mást nem akartam, hogy a nézetemet leközöljék, nem közölték le, mert nem a felvidek.ma szájíze szerint íródott, ha ez nem cenzúra akkor mi?

Miért talán már az is bűn Felvidéken, hogy valaki a saját véleményét, tárgyilagos véleményét leírja, de leközölni csak akkor szabad, ha össze-vissza dicséri az MKP-t. Szerintem ez a beteges hozzállás. Ez a blogbejegyzés erről szólt. Az én válaszleveleim a szerkesztőasszonynak csakis erről szóltak, tárgyilagos és konkrétak voltak. Más az MKP dicsőítő írásait azonnal mindenfajta cenzúra nélkül leközlik, de engemet már egy éve cenzúráznak, ha maga szerint ez helyes eljárás, akkor nincs mit magának magyaráznom, mert úgysem akarja megérteni. Egy levélre, ami 20-án lett elküldve, mint olvasói levél a szerkesztőségbe és főszerkesztőnek is, leközölve öt nap után sincs, válasz okokra nincs, majd csak cenzúrázás árán esetleg leközölték volna.

Megjegyezném a bumm. sk szinte azonnal még aznap 20-án a nézőpont rovatjába átvette, leközölte, csak ennyit akartam az MKP-tól is, vagyis a felvidek.mától.

http://www.bumm.sk/37901/az-asszimilacios-folyamatok-megallitasa-az-auto...



ide is betettem bloggomba, senki semmit nem kritizált, miért csak a felvidek.m-nak nem volt jó? Ezen gondolkozzon el, mielőtt másokat a büdös francba küldi.

* válasz

Válasz Bószának
Sirály, 2010, január 26 - 14:46

Kedves Bósza, a cenzúrázást elítélem. Na de kérem, ha már tollat ragad, és úgy dönt, hogy azt a nagyközönséggel megosztja, akkor legalább legyen érthető és világos.

Fajtiszta iskola? A fajtiszta szót az állatokra használják. Lehet ehhez még egy főiskola vagy eseteleg egyetem szükséges, hogy megértsem? Maga szerint az egyszerű ember ez megérti és pontosan tudni fogja, hogy maga mire is gondolt? Vagy esetleg faji megkülönböztetésre is gondolhatnánk...

Ha nem vette volna észre, a Főszerkesztőnő azt javasolta, hogy egészítse ki és használja pontosan a fogalmakat! Szerintem ez mindenkinek világos kell, hogy legyen.



* válasz

Most nyugodtan
Bósza János, 2010, január 26 - 15:02
adtam magyarázatot, erre az volt a válasz, írjam át az írásomat, ok lehet, hogy még egy próbálkozást megért volna, de tudja szerintem akkor sem hozták volna le. És ami a lényeg az írás lényege nem az volt, hanem egy szerény történelmi elemzés (rövid), hogy mindenki számára világos legyen mi is történt az elmúlt 250 éveben. Egyébként rengeteg emailt kaptam, mert egy körlevél formáján nagyon sok helyre elküldtem, hogy jó írás, de senkisem kötött bele, ebbe a szóba, de ha leközlés után bárki további magyarázatot kért volna, szívesen ellevezgettem volna vele, ebben a kényes témában. De!!! négy napig ignorálni, majd kibúvókat keresni, mégha első benyomásra logikusnak is tünnek, de mégegyszer semmi közük nem volt a témához, az nem korrekt dolog. Az pedig duplán nem, hogy mindjárt összefüggésbe hozni a husáki próbálkozásokkal, ezt mindenütt lejáratásnak hívják. Az én reakcióm szerintem mértékletes és tárgyilagos volt. De ami a lényeg nem közölték le és nem is fogják.Ami még az igazsághoz tartozik, autonómia témában több tucatnyi írást küldtem el leközlés végett, mint olvasói leveleket, semmit az elmúlt évben nem közöltek le, a tervezett akcióinkat, pl autonómia tüntetés, pozsonyi, komáromi előre nem jelezték pedig informáltam őket, mondhatnám tovább, tudja ennek a mostani nemakarásnak a gyökere máshol lakozik. Az ő előitéleteikben és az én kritikáinban, oda vissza alapon. Ha így nézem a dolgokat nem is számítottam rá, hogy leközlik, de azért olvashatta megköszöntem a főszerkesztőasszonynak, hogy válaszra méltatott, mert a félsiker is siker és az ébredés útjára terelhet mindannyiunkat, én csak ezt szeretném elérni.

* Szerkesztés
* válasz

Még egy apróság
Bósza János, 2010, január 26 - 16:19

most akadtam rá egy bogger elemzésére, ami nagyon valóságos helyzetkénz muataja be a mai állapotokat - a tót és a szlovák szóhasználton ne akajtatok fel, mert ahogyan ő is írja, tótkomlóst sem keresztelték át szlovákkomlósra.



Idézet:

Egyre kevesebb a magyar tanuló Felvidéken a megfélemlítés a magyar élet ellehetetlenítése miatt

A magyarok és tótok között létező, az állam törvényeivel kicsikart esélyegyenlőtlenség miatt adja sok magyar szülő a gyermekét tót iskolába. A tót államban a magyarból tóttá válás kényszere a fő oka annak,hogy egyre kevesebb az elsős gyermek a felvidéki magyar iskolákban. Saját bevallásuk szerint a jobb érvényesülés és a tökéletes tót nyelvtudás a két ok, ami miatt évente minden hatodik „magyar szülő” tót nyelvű iskolába íratja gyermekét Felvidéken. Félő, hogy hamarosan több tucat olyan település lesz, ahol a megfélemlítés és beletörődés okozta érdektelenség miatt lakat kerül a magyar iskolára. A felvidéki magyarokban a törvények által szabályozott nemzeti közösségek sorvasztása a tudatos asszimilációs politika részeként megjelenő lelki terror egy bevált asszimilációs taktika. Meghozzuk a törvényeket, ami a mi belügyünk, amibe senki nem szólhat bele. Ez az állami szintre emelt, törvényhozás segítségével végrehajtott magyarüldözés. A hivatalos nyelvhasználat ellehetetlenítése, a nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok megerősítése, a közigazgatás eltótosítása beleértve az egészségügyi intézményeket, postát, utcaneveket, a magyar nyelvű hivatalos dokumentumok hiányát és a szaknyelv elüldözését a közéletből ( legyen az közigazgatási, egészségügyi vagy egyéb szervizszolgáltatás), a magyar oktatás megnyirbálása, az autonómia ellehetetlenítése stb.

A tót állam törvények meghozatalával, ezek segítségével érezteti a magyasággal, hogy tót állam kizárólag a tótok állama, pontosabban azoké, akik annak vallják magukat a magyar az csak egy másodrendű állampolgár, aki igyekezzen csak otthonában a konyhában használni anyanyelvét. Most is ugyanaz a helyzet ,mint a benesi hamis állításra alapozott úgynevezett "reszlovakizáció". Akiket rákényszerítettek erre 1945-ben, őshonos magyarok voltak, soha sem voltak őseik szlovákok, tehát a nemzetközi megtévesztés kedvérért a "re-" ( "vissza-") kifejezés csak hamis érv volt. Nem "visszaszlovákosították" a felvidéki magyarokat ,hanem kényszerűen elszlovákosították vagy kitelepítették, akkor ezt helyesen "szlovakizációnak" kellett volna mondani. Most kitelepítés nélkül, de törvények segítségével tulajdonképpen ugyanaz történik,mint a benesi időkben. A mai tót soviniszta államra joggal illik az újbenesi jelző. A törvény segítségével nemcsak lelki terrort alkalmaznak, hanem büntetést is kiéátásba helyeznek a magyar szóért vagy feliratért, magyar szimbólumért vagy nemzeti jelkép használatáért ( pl. ezért nincs magyar zászló kitűzve a magyar többségű települések polgármesteri hivatalain). A lelki terror lényege: megszokni vagy mekszökni. akik az előbbit választják tót iskolába íratják gyermekeiket, akik az utóbbit azt is magyar népességfogyás követ. A harmadik út a szembenállás lenne : az autonómia -követelés vagy a revízió követelése, azaz a Párizsi békeszerződés jog szerinti érvénytelenedésének hivatalos elfogadtatása és a határok újratárgyalása lenne. Egyelőre a harmadik utat senki nem képviseli Felvidéken, kivéve Bósza János harsány magánemberként megjelenő támogatás nélküli magányos autonómia-harcát.
http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3730952&nid=5416250

* válasz

ha aztat mondod hogy apróság
apacs, 2010, január 26 - 16:36
ha aztat mondod hogy apróság miért idézel be félméteres hülyeségeket Jancsi bohóc?????:-D

* válasz

Megfelelő kommunikáció
Sirály, 2010, január 26 - 17:06

Nem mindegy, hogyan kommunikálunk a másik féllel. Lehet magának csak enyhe figyelemfelhívás volt a második levele a Főszerkesztőnőnek, de sose tudhatja, hogy a másik miként veszi a lapot (mondottakat). Az olyan levélre én finoman mondva megsértődtem volna és "szép választ" adtam volna magának. Ez én vagyok. Gyurkovits Róza megint egy másik személy, másként reagált és ehhez joga is van.

Ön gondolkozzon el ezen, hogy miként szól a másik emberhez. Tudtommal senki sem alárendeltje a másiknak.

100 szónak is egy a vége. A vitát részememrő befejezetnek tartom. A véleményemet megírtam és most is úgy gondolom, ahogy pár órával ezelőtt írtam.

* válasz

Végezetül
Bósza János, 2010, január 26 - 19:29
maga kezdte én befejezem, cenzúra az csak cenzúra marad, lehet egymillió okot felhozni, hogy miért volt "jogos", nekem lehet esni, de akkor is az történt, hogy megcenzúráztak egy cikket, ami más portál azonnal lehozott, csak ennyi történt. Tudja a tények nem ellenem szólnak. Argumentálni kell, nem pedig a másikat csípőből sértegetni a nézeteiért és főleg nem alpári stílus alkalmazni. Egynéhányan itt ebben a témában is elröffentették magukat, a fővezér is, klónjai és néhányan akik csukott szemmel jobban látnak, tisztelet a kivételnek. Az én véleményem sem változott, csak mégjobban bebizonyosodott, hogy a helyes utat taposom.

* válasz

ne csúsztass, Bósza,
ParaBarak, 2010, január 26 - 19:51
A Paraméter egyetlenegy "cikkedet" nem hozta le és nem is fogja!!! Ami itt megjelenik tőled, azt a saját magad által nyitott és kezelt blogodban te magad hozod le... A Paraméternek csupán ennyi köze van hozzád és a förmedvényeidhez.

* válasz

Írtam, hogy
Bósza János, 2010, január 26 - 21:25

ti? A bumm hozta le, ezt írtam, fentebb, itt nálatok a bloggomba igen én tettem, tehát te beszélsz mellé. Vagy valamit elnéztél.

Igen köszönöm, hogy a blogg működhet, ez most független attól, hogy a nézeteink még köszönőviszonyban sincsenek. Ezt el kell ismernem, az is igaz, hogy egyetlen egy írást sem hoztok le tőlem, de nem is kell mer valójában csak duplicitás lenne. Tudod valakinek förmedvény, valakinek igazmondás, ez a demokrácia, de a demokráciában nincs helye a cenzúrázásnak és ez bloggbejegyzés is csak erről szólt.

Köszönöm a tartalmas hozzászólásokat még akkor is, ha éppen számomra nézve mindig nem voltak hízelgőek.Ez is a demokrácia része.

* Szerkesztés
* válasz

Jancsi, automókás
musztafa ibrahim, 2010, január 26 - 19:20
Jancsi, automókás királyfiúcska, be cudarul bántak el véled felvidéken, ma. Nem tudtad mindenütt elsiránkozni szövegedet? Ó, be szánlak! Áldás, békesség.

* válasz

Nem kell
Bósza János, 2010, január 27 - 07:54

hogy szánjál, majd az Isten megsegít, téged meg a te istened Allah.

Ugyanis én a főzetemet szeretem.



A feltételek teljesítve

----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Neszmeri
Sent: Wednesday, January 27, 2010 9:31 AM
Subject: Re: Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével

Kedves Róza

Javaslatait megfogadva és mivelhogy mások is erre kértek, írásomat az Ön javaslatai alapján átírtam. Abban igaza van csak a szerző változtathat az általa írt íráson.

Ha esetleg az előbbi postáimmal megsértettem volna akkor ezért szíves elnézését kérem. Csupán a szabad akaratom, egy erkölcsösebb politizálás irányába, ez ami irányítja a tetteimet és a sorsomat. Sokan kiforgatják a szavaimat, néha talán magam is túl komplikáltan fogalmazok, tudja nem vagyok az a tipikus felvidéki értelmiségi aki képes körmönfont módon fogalmazni és az utóbbi időben már annyi "pofont" kaptam, annyi lenézésben volt részem, hogy talán a jószándokot is visszaütő erőként kezelem. Ezért az átírt szöveget újból elküldöm, ha úgy gondolja és talál benne gramatikai hibákat nyugodtan kijavíthatja. Előre is köszönöm

Őszinte tisztelettel
bósza jános Öregkomáromből



Az asszimilációs folyamatok megállítása az autonómiatörekvések segítségével

Mi is az asszimiláció?

A szociológiában az asszimiláció beolvadást jelent. Ha a nép, a nemzetiség, az etnikum egészében, csoportosan, vagy az egyén szintjén feladja saját népi hagyományait és az ezzel kapcsolatosan öröklött értékeit - szándékosan, vagy önhibájából képtelen azt megtartani -, átveszi más nép nyelvét és szokásait, értékeit, alkalmazkodik annak a kultúrájához: ezt nevezzük asszimilációnak.

Kétfajta asszimiláció lehetséges:

1. Önkéntes alapon történő, természetes folyamat útján

2. Kényszer hatása alatt történő folyamat következményeképpen

A szándékos asszimilációs folyamatoknak van egy nyílt és egy rejtett formája.

Az önkéntes asszimiláció.

Csak akkor beszélhetünk önkéntes asszimilációról, amikor a beolvadás a természet szabályai szerint politikamentesen, vagy annak nemtörődömsége mellett zajlik.

A szándékos asszimiláció a beolvadásnak az a formája, ami a politika és a nemzetállami érdekek szintjén zajlik. A nemzetállamokban az egynemzethez való tartozás eszmetana integráló erőként hat, ehhez az integrációhoz a kisebbségekre nincs szüksége. Alapideológiája az egynemzeti identitástudat, minden más ennek az azonossának az akadálya. Ezeken az akadályokon az asszimiláció nyílt és rejtett formáinak a segítségével igyekszik felülkerekedni. Esetünkben ezt az akadályt a Felvidéki Magyar Népnek hívják.

Tallózzunk egy kicsit talán a történelem könyvtárában.

Igyekezzünk példákkal bizonyítani az asszimilációs folyamatok békés és szándékos, kettős eshetőségét a Felvidéken. Magyar szociológusok a 19. század első felében megfigyelték, hogy Nagy-Magyarország területén a magyarság arányaiban kisebbségbe került, és ezek a folyamatok megállíthatatlanul tovább zajlottak. Ezt a folyamatot szűkítsük le Észak-Magyarországra és következetesebben értékeljük ki. Mi is történik a Felvidéken, az akkori szlovákság által lakott területeken? A szlovákok által benépesített területeken a 18. században és a 19 sz. első felében nagyarányú asszimilációs folyamatok zajlottak le, mégpedig úgy, hogy a szlovákok asszimilálták a magyar és a német lakosságot.

Hogyan mentek végbe és kik irányítottak ezeket a beolvadási tényezőkön alapuló demográfiai változásokat? Nagyon egyszerű logika mesgyéjén történtek az asszimilációs folyamatok. Kevert házasságokban általában szlovák gyerekek születtek, és mivelhogy a népszaporulat ezekben a családokban általában nagyobb volt, tehát azokon a vegyes etnikumú területeken, ahol a szlovákság többségben volt, fokozatosan beolvasztotta a más nemzetiségűeket, saját nemzetiségi állagát növelve így ezzel. A magyarság és a német ajkú lakosság vagy teljesen eltűnt, vagy csupán szórványnéppé vált a mai Közép- és Észak-Szlovákiában. Egyedül a dél-szlovákiai területek maradtak meg tiszta, vagy nagy többségében magyarlakta területnek. Egy érdekes dolgot figyelhetünk meg, történetesen azt, hogy ezeket a beolvadási történéseket nem a politika, mégcsak nem is másfajta hátsó gondolatok vezényelték, hanem békésen, a politikusok nemtörődömsége mellett alakultak át a népességi arányok a szlovákok javára és a magyarság kárára. Ezt az asszimilációt hívjuk békésen zajlódó beolvadási folyamatnak. A magyar politika ezt a békésen zajlódó asszimilációs folyamatot a 19. sz. második felében szerette volna megfordítani kényszer hatása alatt, de már nem maradt ideje a francia példa véghezvitelére. A szlovákság jó diákként ezt az időszakot jól megjegyezte, majd 1918-tól kezdve a békés asszimilációt durva és nyílt, a nemzetállami célokat szolgáló szándékos asszimilációs folyamatokká alakította át.

Térjünk még vissza egy pillanatra a 19. sz második felére, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia időszakába.

Mint tudjuk, 1861-ben a szlovákság képviselői Bécsben az uralkodóhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy a Felvidéken (a szlovákok által lakott területeken) létrehozhassák a “Felvidéki Szlovák Környéket”, aminek székhelye Besztercebánya lett volna. A terület behatárolásánál, a száz év alatt asszimilálódott területeket is figyelembevéve, az akkori népi arányokból indultak ki. Ezt a határvonalat nagyjából Pozsony felett, Nagyszombat, Nyitra, Zólyom, Kassa vonalában húzták meg, és területi autonómiajoggal szerették volna felruházni. Az ez alatt lévő területeken - a Pozsony, Galánta, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa vonalon - tiszta és nagy többségében magyarlakta falvak és városok voltak. Ezen területek egyelőre még nem estek áldozatául az akkori békés asszimilációs folyamatoknak, és megmaradtak ezeréves magyarlakta territóriumnak. Az Ausztriával történő kiegyezés időszakában a szlovákok kérése süket fülekre talált. Nem az ő kérésük volt jogellenes, vagy helytelen, hanem az 1848 és 1914 közötti viszonyok zűrzavarossága miatt nem rendezték a nemzetiségek helyzetét. Ha akkor a szlovákság megkapja az általa kérelmezett területeket, ebben az esetben a trianoni döntéskor csupán ezeket a területeket igényelhette volna, ennek a hiányában azonban a csehek bármit kikövetelhettek történelmi kitalálmányok okán. Trianonnal a békés szlovák asszimilációs folyamatok véget is értek, és a csehszlovák nemzet és nemzetállamának létrehozása elindította a nyílt és szándékos reszlovakizációt. A magyarság ősi, ezeréves területeinek felhigítását szlovák telepesek által létrehozott falvak segítségével, valamint a tiszta magyarlakta városokban történő durva területfoglalásokkal (vasutasok, hivatalnokok, katonatisztek, vámosok stb).

A magyar többségű városokat vették először célba, Pozsony, Galánta, Vágsellye, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Tornalja, stb. Ezeket a városokat 86 év alatt sikeresen asszimilálták, és asszimilálják továbbra is.

A Csehszlovák Köztársaságot, a reszlovakizációt, a kitelepítéseket és az internacionalizmus időszakát is túlélte a Felvidéki Magyar Nép, igaz területileg és létszámbelileg is megfogyatkozva, de kiállta az idők próbáját.

Manapság új kihívások, újfajta és még alamtomosabb asszimilációs folyamatokkal kell szembenéznie. A komáromi és a dunaszerdahelyi járásokat leszámítva, a 19. századbeli elképzelt szlovák autonómiaterület alatt lévő, nagytöbbségű vagy tiszta magyalakta területek részben, vagy teljesen eltűntek, asszimilálódtak. A magyar népesség beolvadt a szlovákságba a reszlovakizáció terhe alatt (reszlovakizáció a szlovákok szemszögéből nézve). Egy-két generációs időszak elteltével a volt magyarokból újszlovákokkal gyarapodott a szlovákság összlétszáma, a jóléti és az állampolgári jogainak a megmaradása fejében. Hisz ismert a szöveg, amikor azt mondják rólunk, hogy magyarul beszélő szlovákok vagyunk, az ő szemszögükből egyenes ágon az jön le, hogy ami itt zajlik az nem asszimiláció, hanem reszlovakizáció. Tehát, amit tesznek az jogos. Valójában Szlovákiában nem reszlovakizáció zajlik, mert aki nem volt szlovák azt nem lehet reszlovakizálni, márpedig a félmilliónyi magyarság sohasem volt a XVIII. századig az addig nem is létező szlovákság része. Vagyis Szlovákiában, pontosabban Felvidéken, ma már csak Dél-Fölvideken, mert a magyarság ezekre a déli területekre szorult vissza. Valójában durva asszimiláció zajlik, nem pedig reszlovakizáció.


A 250 éves és békésen induló asszimilációs folyamatok utolsó szakaszába léptünk, amikor is már az a tét, hogy “lenni, vagy nem lenni”. Ugyanakkor ez már nem egy kérdés, ami mellett el lehet siklani, ez már egy demográfiai helyzet. A Felvidéki Magyar Nép szemszögéből nézve sajnos ez egy nagyon szomorú tényhelyzet-ok-következmény. Csöndben vagyunk, mert azt hisszük, majd nélkülünk is jobbra fordulnak a dolgok, vagy netán "csak úgy"-alapon a szlovákságtól ajándékba megkapjuk a területi és a perszonális autonómiákat. Igen, az autonómiák segítségével és egy sor demokratikus törvény segítségével békés úton is meg lehetne állítani a szándékos beolvasztási törekvéseket. Az asszimilációs folyamat, amelynek központisága a városokból a vidékre helyeződött át, már erőteljesen a megmaradt utolsó magyartöbbségű falvakat is elkezdte nemzetiségileg fellazítani, ami majd végső soron a beolvasztásukat fogja eredményezni. Az asszimilációnak ez az utolsó szíven döfése már nagyon is érezhető, csak valahogyan a felvidéki magyar értelmiségiek vagy nem érzik, vagy nem is akarják ezt megérezni.

A felvidéki magyar értelmiségiek a közöny és az ármány nemtörődömségével figyelik, hogy a felvidéki magyarság utolsó bástyái is megszűnőfélben vannak, falvaink városaink után egyre jobban elszlovákosodnak.

Végül is feltehetnénk a kérdést: Mit is akarunk és hogyan tovább?

A trianoni döntés a rossz, “három a magyar igazság"-ának lett az eredménye: rossz időben rossz döntésnek, a rossz és gőgös magyar lobbizásnak. A szomszédnépek csak magukhoz vették azt, amit mi nagy kegyesen eltaszítottunk önmagunktól. Ennek egyenes következményei a két nagy háború közötti durva reszlovakizáció, az asszimilációs folyamatok, az emigráció.

A Beneš-dekrétumok, a háború utáni kitelepítések, a kollektív bűnösség elve - ez mind-mind a 19.század végi rossz magyar politikai mércének az eredménye. Csak az a baj, hogy manapság is ezzel a mércével mérünk, és képtelenek vagyunk a múlt rossz beidegződéseitől, döntéseitől önmagunkat távol tartani. A világ közben megváltozott, csak mi és a Felvidéki Magyar Nép megmaradásának a 150 éves filozófiája maradt, ami előbb-utóbb sírba viszi a szlovákiai magyarságot, az asszimilációs folyamatok és az önmegsemmisüléshez vezető politizálásunk segítségével.

Magyar iskoláink nemtörődömségükkel, időtmúlt berendezkedésük a kevert családok gyermekeit felkínálják a szlovák iskoláknak, ezáltal is gyarapítva a szlovákság összlétszámát, hisz statisztikailag bizonyított tény, hogy a kevert házaságokból 70%-ban szlovák gyerekek jönnek ki, ami szintén a felvidéki magyarság létszáma rohamos csökkenésének az egyik fő okozója.

Mit lehet csinálni? A husáki érában megismert alternatív oktatás, amit a Slota pártja nagyon szívesen újra bevezetne, nem megoldás a bajainkra, sőt az asszimiláció megerősödéséhez vezetne. Ellenben el kéne azon is gondolkodni, hogyan lehetne mégis a kevert családbeli gyerekek és a szülők számára vonzóvá tenni a magyar iskolákat. Ami a magyar iskolarendszert illeti, erről már sokat írtam, most saját magamból indulok ki, hogy hol a hiba. Szerintem a fő gond ott van, hogy nem jól működik a szülők "megkörnyékezése". Több írásomban feszegettem egyfajta megoldást, talán röviden arról lehetne szó, hogy ha a gyerek anyanyelve szlovák (szlovák anya), apa magyar, de a szülők mégiscsak úgy döntenének, hogy ne ők hanem az esélyegyenlőség szabálya szerint maga a gyerek döntse el később melyik etnikumhoz szeretne tartozni, akkor olyan alternatív módon kéne ezt a kényes témát kezelni (rendezni), hogy pl az első osztályossal kezdetben szlovákul lenne foglalkozva, majd az iskolaév végéig lassan megtörténne az átmenet teljessen magyarra, úgy hogy a gyerek szinte ezt nem is érzékelné, játékosan tökélesítené a magyar nyelvet. Így a beilleszkedése a második osztályig teljesen megtörténhetne, ami a szülőknek is jót tenne, mert nem kellenne attól félniük, hogy a gyerekük dadogni kezdene (sok kevert családban evégett döntenek úgy, hogy szlovákba adják, környezetembe tucatnyi példát ismerek). Ellenben ha beiratkozáskor a szlovák anya meg lenne nyugtatva, hogy a magyar iskola megtanítja mint a két nyelvre tökéletesen a gyerekét és a sokkterápiás megoldás helyett lassú átmenet a magyar oktatási nyelvre szabadakaratú lehetőséget, egyenjogúságot biztosít a gyermeke számára, nagyobb számban adnák a szlovák szülők is magyar iskolába a gyerekeiket, olyanok is talán akik már magyarul sem tudnak, de a nagyszülők még beszélték a magyar nyelvet.

Aschenbach kereken kimondotta, hogy szinte minden nagy dolog, ami van, úgy jött létre, bú, kín, szegénység, elhagyatottság, testi gyengeség, bűn, szenvedés és ezer akadály ellenére: csak azért is.

Ez a mai fiatalságban nincs meg! A karriervágy, a jólét és a kockázatmentes élet, hogyan párosítható a csakazértis virtussal. Aki pedig a bút, a kínt és a szenvedés ezer akadályát választja a közjó érdekében azt pedig kikiáltjuk bolondnak, a becsapott nép kóbor lovagjainak.

Mi magyarok (illet egy részünk) előszeretettel az igazságszeretünktől hajtva szabályok ellen megyünk, csakazértis virtusból. Vajon őket is a meggazdagodás vágya és a mellébeszélés hazugsága hajtja, szerintem nem, csak egyszerűen nem állnak a rosszat akaró és meggazdagodni vágyók mellé, nehogy elferdítsék az igazságot. Ha a felvidéki magyarság fiataljait a csakazértis magyar virtus igazságszeretete, nem a politikai karriervágy és a mindenároni meggazdagodás vágya fogja hajtani, akkor majd a hamis mavilági értérendjüket képesek lesznek igazmondásra becserélni.

Ha már kóbor lovagokról beszélünk, korunk legnagyobb lovagja Don Quijote és ő egy könyvbéli mondása nagyon visszatükrözi a honföldi-felvidéki valóságot:

Nem az a bolond, aki a világot olyannak látja, amilyennek kéne lennie, hanem az a bolond, aki olyannak látja amilyen.

Egy idézettel folytatnám:
Don Quijote kalandjai és hőstettei is az elmezavar szüleményének látszanak mindaddig, amig mélyebb értelmet nem nyernek, bár olyan értelmet, amely csak más dimenzióban értelem, csak ebben nyer teljesülést. Don Quijote Unamuno számára nem a régi lovagkor felbomlását jelenti, hanem egy új hőskor kezdetét, amely ugyan nevetséges az emberek előtt, de épen azzal tetőzi be önmagát, hogy magára veszi a nevetségesség súlyát is, dacol ezzel is és ezzel fogja végül legyőzni az eltompult világ ellenállását. (idézet a korunk.hu)

Aki a hatalomba törekedik, az igazság és a szeretet nevében tegye! Ne bizonyos egyének vagy csoportok egoista hasznára törekedjen, kárt okozva más egyéneknek vagy csoportoknak, esetleg a jövő generációnak.
Ne statisztikát gyártsunk arról hogyan csökkenünk, hanem módszertani tanulmányokat készítsünk, készítsenek szociológusaink, történészeink, nyelvészeink és politológusaink felméréseket arról, hogy hogyan maradhatunk meg ezeréves területeinken. Tehát hagyjuk már abba a bűnbakkeresést, mert a bűnösök mi magunk vagyunk! Ha elkezdünk beszélni a hogyanról, ahhoz már illik hozzáadni a módokat is.

Másképpen az asszimiláció útvesztőjében előbb-utóbb odaveszünk.

Mást se hallok a magyarnyelvű médiában, hogy milyen jó nekünk, hisz az elmúlt nyolc év alatt kaptunk egy Selye János Egyetemet, meghát itt vannak a magyar közép- és alapiskoláink is. Kérdezem én, kik fognak azokba az iskolákba járni, majd úgy 10-20 év múlva, ha közben mindannyian asszimilálódunk, vagy a migráció áldozatává válunk? A Selye Egyetemből, majd Slota Egyetem lesz, mert ha sikerül a reszlovakizációs folyamatokat végigcsinálniuk, meg is érdemli ezt az elnevezést, természetesen szlovák szemszögből nézve.

A felvidéki magyar értelmiségiek - nem tudom, hogy mi okból - nem hajlandóak az autonómiajuss- témában vitát indítani a többségi nemzettel, a szlováksággal. Valójában sejtem az okokat, de számomra a zsebekben kinyíló bicskás magyarázatok valahogyan nagyon megalkuvónak és ribilliósnak tűnnek. Hogy ez ne így legyen, elsősorban a felvidéki magyar értelmiséginek kéne kezdeményeznie.

A megalkuvó és a félrebeszélés politizálását egy hatásosabbal kéne felváltani, mégpedig úgy, hogy magunkévá kell tennünk azt a lehetőséget, hogy jogunk van az autonómiákra és az autonómiatörekvéseink felvállalására. Elsődlegesen is magát az autonómia fogalmát kell rehabilitálni olymódon, hogy az egy végállomás az önrendelkezés útvonalán, nem pedig a revizionizmus (vagy irredentizmus) első megállóhelye. Tehát folyamatosan hangoztatni, hogy jogunk van rá, és beszélni kell róla nyíltan és nagy bátorsággal.

Másodsorban azt, amit elrontottunk, amit hirdettünk, tehát, hogy nincs szükségünk az autonómiára, nincs értelme elkezdeni, mert a többségi nemzet azt úgysem adja meg, nos, ezt a kimagyarázkodós hozzáállást meg kell változtatni. Ki kell menni az emberek közé, és el kell nekik magyarázni, hogy az autonómia igenis kell nekünk, anyanyelvünk, megmaradásunk végett. A többségi nemzetnek pedig el kell mondani, hogy az autonómia megadása egy problémamegelőző megoldás, a kisebbség és a többségi nép közötti konfliktus megelőzésére. Ez lehet a vitaalap és elsődlegesen erről kell beszélni.

Kung-fu-ce bölcsessége jut az eszembe: Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le, már az út elején.

Anélkül, hogy próbálkoznánk, inkább lefeküdtünk, vagyis az okokat keressük, mit miért nem lehet megtenni. A múltat hagyjuk meg a történelemnek, mi pedig inkább egy értelmes döntéssel bátran vállaljuk fel a felvidéki magyar nép autonómiatörekvéseit, aminek a megvalósíthatósága csupán a területen élők többségének az akaratán fog múlni. Tegyük mindezt katalán módon, egy célért, egységben, s ami a legfontosabb, a békés autonómiaharc egy kézzelfogható asszimilációellenes tevékenység.

Gašparovič Elnök Úr szerint nem létezik ok az autonómiák megadására. Tessék, itt a bizonyíték és az ok, hogy miért kell nekünk az autonómia. A Felvidéki Magyar Nép az ezeréves életterének a felét veszítette el alig 100 év alatt, ahol a szlovákság sohasem volt őshonos nép. Ez szerintem egy nyomós érv és ok a békés autonómiatörekvések elindítására, a területi és a perszonális autonómiák megadására, ami az EÚ-ban egy jól bevált problémamegelőző jogi megoldás a kisebbségek részére.

Megragadom a lehetőséget és innen is szeretném felszólítani a felvidéki magyar értelmiségieket, hogy felesleges magyarázkodás és kibúvók helyett bátran vállalják fel a felvidéki magyar nép megmaradásának érdekében az autonómiatörekvéseket. Vegyünk példát azokról akik már írnak az autonómiáról. Ők ugyan sokan vannak, de az egységes fellépés hiányában hanguk elvész a tömegben. Létre kell hozni a Felvidéki Népek Autonómiatanácsát, ahonnan koordinálni lehetne a Felvidék békés autonómiatörekvéseit. Szerintünk az autonómia megadása nélkül a felvidéki magyarság 20-30 év múlva márcsak szórványnépként marad jelen ebben a térségben, s akkor az autonómiát kikövetelni és azt megadni már nem lesz kinek. Az autonómia megadása nem szimpátia kérdése, hanem arra egyszerűen jogunk van.

Kulturális örökségként a megalakuló autonómiaterületeken a magyar nyelvnek is hivatalos nyelvvé kell válnia!

A plurális gondolkodásmód, hogy itt van még egy nép, a Felvidéki Magyar Nép, nem ellentétes és nem is veszélyes a szlovákságra nézve, hisz az alkotmány is ezzel a bekezdéssel kezdődik “Mi a szlovák nép ...”.

Hogy a Felvidéki Magyar Nép jelenleg asszimilálódik, ez tény. A kérdés most már csak az, sikerül-e még időben megállítani ezt a folyamatot az autonómiatörekvések segítségével? Ha nem próbálkozunk, az eredménnyel sohasem leszünk tisztában. Megszokni vagy megszökni. akik az előbbit választják szlovák iskolába íratják gyermekeiket, akik az utóbbit azt is magyar népességfogyás követ. A harmadik út a szembenállás lenne az autonómia békés követelése.

Mi indíthatja el az autonómiatörekvések megállíthatatlan folyamát? A nép respektuma a tudás erejével és az őslakosi gondolkodásmód cselekedeteinkhez.

Tudásunk az eszközünk, a szív pedig legyen cselekedeteink motorja!

bósza jános

"Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?
Patrióta, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, az állampolgárok egyenjogúságának, a népek önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös
érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és az ehhez szükséges életteret akarom.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok."






Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona