2009.11.06.
Emkápés, volt emkápés és az őket kiszolgáló többség. Igen mi mindannyian akik csendben hallgatunk és nem merünk nyíltan küzdeni a jogainkért, őket a 20 éve hatalomban lévőket szolgáljuk. Elhisszük a hazugságaikat.
Egy ma megjelent írás az Újszóban késztetett ennek a levélnek a megírására.
Rövid idézet:
Öllös László nem bánja párttagságát
2009. november 6. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
Somorja
Öllös László politológus lapunknak elismerte, évekig az MKP tagja volt, de szerinte ez nem volt befolyással politológusi tevékenységére. „Ilyenből sok van, nem én vagyok az egyetlen" - mondta lapunknak a Fórum Intézet munkatársa.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/11/06/ollos-laszlo-nem-banja-parttagsagat
Igen, ilyenekből nagyon sok van, akik úgy tesznek mintha függetlenek lennének, de továbbra is kiszolgálják a kenyéradóikat. Ez is egy lényeges ok, hogy Felvidéken autonómia ügyben nem lehet egyről kettőre jutni. Öllős szerint a bósza-féle autonómia tervezet hülyeség ezt MKP-s megrendelésre világgá kürtölte, de a magát függetlennek valló politológus úr, hogy miért is rossz az indoklással már adós maradt. A bummos hírportál a kultúra pénzéből jött létre (5 millió SK - forrás: Keszegh Béla iszapbirkózása ) egy emkápés családba vándorolt, egy magáncégbe, bulvárhonlap lett belőle és semmi mást nem szolgált, mint a tulajdonos karrierépítésének a média háttere lett. Miután Keszegh urat nem választották meg EÚ-s képviselőnek megsértődve kilépett az MKP-ból, de továbbra is az MKP-t szolgálják, mert a pénz kötelez (például azzal, hogy az autonómistákat cenzúrázzák), akárcsak Marcelháza MKP-s polgármestere, Duray elbarátja a Keszegh apuka.
Sajnos egy tény aki kilépett az emkápéból, ameddig lehetett a tagságát két dologra használta zsírosfazéknak, vagy karrierépítésnek, vagy mind a kettőnek (bummos eset). rengeteg olyan fiatal értelmiségi van, akik az MKP-t egy ugródeszkának vélik, jövőjük anyagi értelemben vett exisztenciális hátterének a bebiztosításához. Elég megnézni a komáromi városi emkápés képviselőket, kik is ők és mit is csinálnak, mindjárt három név, ami a szemembe tünik, megint Keszegh, Petheő, Fehér Csaba. Őket egyszerűen megvette az MKP. Számukra a kör bezárult és ebből a már fiatalom megszokott megélhetési körből kiszakadni képtelenek, csak nézeteiket finomítva, ahonnan éppen a szél fúj alapon, ahogyan az önös érdekeik megkövetelik, össze-vissza beszélnek, valós tartalom és igaz szó hiányában.
Mondhatnám, sorolhatnám a neveket tovább, a VIA fiataljai, vagy a volt Együttélés úgymond Bugár által kitaszított egyedei, ezek és médiáik, mind-mind szoros kapcsolatban vannak továbbra is az MKP-val, írásaikban közvetve, vagy közvetlenül az MKP-t dicsőitik, az emkápé szekerét tologatják egy kis koloncért cserébe.
Egyik emkápés nekikesik a másiknak: " Szigeti János árulónak bélyegezte Bastrnák Tibort, aki kilépett az MKP-ból, és a HÍD-hoz pártolt. Azonban Bastrnák Tibor sem maradt adósa Szigeti Jánosnak, Komárom polgármestere azt vetette szemére Búcs polgármesterének, hogy parlamenti képviselőként hét év alatt egyszer sem szólalt fel." (bumm.sk). Jól elvannak a gyerekek a koloncosztozkodással, már a nyilvánosság sem zavarja őket, hisz a "buta" felvidéki magyar nép úgysem tesz ellene semmit sem. Bárcsak ilyen aktívak lennének a felvidéki magyarság megmaradási ügyében is, bárcsak ilyen vehemensen küzdenének az asszimiláció, a diszkrimináció és a szlovák sovinizmussal szemben. A parlamentben már mindannyian csendbe vannak. Nemcsak Szigeti, de Duray sem szólalt fel az elmúlt tíz évben egyszer sem, hát így tényleg nagyon nehéz, sőt lehetetlen egy eredményes igazi magyarképviseletet produkálni. Nem Magyarországon kell médiasztárként naponta szerepelni, hanem idehaza kell szorgos méhecskeként küzdeni a magyarságért, megmaradásunkért.
Duray a Duna tévének tegnap ezeket mondta:
"... az a véleményem, hogy nincs második magyar párt, csak egy magyar párt van. A HÍD, az nem magyar párt. Ezt ki is kérik maguknak, hogy így nevezzék őket. Az MKP nem szakadt ketté, csak néhány pártütő elment. Azok mentek el az MKP-ból, akik szégyent hoztak a Magyar Koalíció Pártjára (maga ugyebárt közben zenészkedett- ca megj.) abban a nyolc évben, amikor kormányon voltunk. Mert azok a személyek mentek el, akik a kormányzási pozícióból csak nyerészkedtek (bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű-ca megj.), és akiket méltán bírálnak a mostani kormány tagjai is, hogy mit hagytak maguk után. Tehát az MKP megtisztult (nem megtisztult csak megszabadult, a megtisztuláshoz sokkal több kell-ca megj.) ezektől az emberektől, és nekünk nem ők a vetélytársaink, hanem az érdektelenség a vetélytársunk."
Érdektelenség, ebben igaza van Duray úr, magukat sem érdekli a felvidéki magyarság megmaradásának az ügye, csak össze-vissza beszélnek, eredmény meg nulla. Köszönjük szépen.
Maga Bugár is a kitaszítottak közé került, de ő képes volt megalakítani a kitaszítottak együttélését (ki tudja kivel is gondolják). Ezt most nagyon nem is feszegetném, mert minap az MKP-s felvidek.mán megjelent egy írás
Nyílt levél Bugár Bélának Kassáról: A Híd rossz ómen címen, ahol a bugárista volt emkápésok büntetteiről sokat olvashatunk a békés együttélés oltárán.
Egy rövid idézetet azért az írásból megengedek magamnak:
"Nem cseng hitelesen, ha Most arról beszélsz, hogy kompromisszumkészségre van szükségünk, hiszen a múltban a Te (Bugár-ca megj.) vezetésed alatt hátráltunk bele az elvtelen megegyezésekbe. Tisztesség, felelősség, bizalom – ezek lettek Mostani alappiléreitek. Ezelőtt is így politizáltál? S hallgatom a fárzisokat: „együttműködés, nyitottság, tisztesség, felelősség...” Mintha csak egy 80-as évekbeli kommunista pártgyűlésen ülnék."
Ezzel maximálisan egyet lehet érteni, de mi van a megmaradt emkápéval, ott mi a helyzet a tiszteséggel és a nyitottsággal, az igazi tenniakarásról meghát ne is beszéljek. Duray a semmieredményű konferenciázgatásban éli ki magát és a támogatói táborához tartozó mostani emkápésok, a bugár által kiebrudáltak és a volt együttélés tagjai (Duray háttértámogatói a semmittevésben) vajon miben különböznek a bugárista hidasoktól? Sajnos az egyik tábor tizenkilenc és a másik meg egy híján húsz, egyformák a nemakarásban és a semmittevésben, a húsosfazék körüli üldögélés, kóstolgatással, szürcsöléssel egybekötve közös bevett szokássá vált mind a két tábor részére, ha a szükség úgy hozza egy és ugyanannál a fazéknál, mert hát a kolonc kötelez. Közben a felvidéki magyarság meg lassan elpusztul és az ami a felvidéki magyarság igazi megmaradásáról szólhatna arról hallani sem akarnak. Akik mégis megpróbálják a lehetlennek tünő megmaradási küzdelmet elindítani, azokat jól befeketítik, lejáratják, ellehetlenítik.
Ezek ők a mostani és a volt emkápésok. A folyóvíz továbbáll, de ők megkövesedve a meder alján tehetetlenül a szlovák sovinisztákat szolgálják, akarva akaratlanul is gyáván behúzott farokkal behódolva a többségi nép akaratának.
BJ
Frissítés:
2009.11.07
Ma olvastam Bíró Ágnes MKP-s képviselő on-lines válaszait olvasói kérdésekre. Bíró önmagáról ezeket írja:
Én hű maradtam önmagamhoz, nemzetemhez, magyarságomhoz.
Autonómia témában csak ennyi hangzott el:
kérdés:
Ön hogyan vélekedik a "Felvidék" és az "Autonómia" szó használatától való ódzkodásról - gyakran még az MKP-s képviselők esetében is.
válasza:
Az én személyes véleményem, hogy semmilyen "nyelvi aprítást" nem szabad elfogadnunk, a Felvidék kifejezés szerves része gazdag nyelvünknek, az autonómia pedig egy nemzetközileg elfogadott politikai intézmény.
CA megj.: Kedves Ágnes Ön hű maradt a magyarsághoz, szép szavak, Ön szerint az autonómia egy nemzetközileg elfogadott politikai intézmény, akkor miért nem került az MKP 20 éves programjába, mint egy magyarságmentő megoldás, tervezet? Tudja az MKP a nagyszavak helyett, inkább a tettek mezejére léphetne. Az autonómia egy legális megoldás, szerintem egyetlen, a megmaradásunkra a szülőföldön, akkor B-t is kéne mondania az MKP-nak, éspedig, hogy kiállnak az autonómisták mellett és békésen küzdeni fognak ezért a nemzetközileg elfogadott politikai intézményért, bevezetéséért.
Hozzászólások
Emailban elküldött hozzászólás:
Kedves Csegi ! Mi az az européer, ki az européer. Az az EU, amely jóvá hagyja a Benes - dekrétumokat ? Ez a szabadkőműves bűnszövetkezet, amely a multinacionális cégek, a globális nagytőke kiszolgálója az emberi jogok eltiprásán keresztül?!. Megnézted , hogy az egyes europeer tárcavezetők mennyit értenek ahhoz a területhez, amelyet vezetnek? Megnézted már a végzettségüket és a hozzáértésüket? Tudod ki volt Barroso? Szélsőbaloldali, maoista kommunista Portugáliában. Európa? Milyen Európa? Európa bűne, ahogyan elbántak a magyarsággal Trianonban, Párizsban és most is. Ez Európa! Ki volt a keresztény Európa és európai kultúra védőbástyája a török időkben? Mi kedves Csegi ! Ki köszönte ezt meg nekünk Európából? Mikor védett meg minket Európa? 1956-ban ? A tatárjáráskor, török időkben, vagy a XX. századi békediktátumok megkötésekor? Ki volt az egyedüli ellenzője a trónörökös meggyilkolása után a hadüzenet megküldésének Ferenc József kancelláriájában? Tisza István, mi magyarok! Hogyan lehet ránk sütni azt a bélyeget, hogy mi robbantottuk ki az I. világháborút, amiért bűnhődnünk kell, mert ugye ezt mondták Trianonban Benesék! Ki védte meg a tótokat az évszázadok során a történelem viharaiban? Mi magyarok!Nem a mai europeerek elődei, nem Európa! Olvastad-e kedves Csegi az 1868-as Deák Ferenc vezetésével megalkotott nemzetiségi törvényt? Sehol nem volt ilyen széles körű jogokat biztosító törvény !Ma sincs ilyen a trianoni kedvezményezettek rabolt országaiban és az azokból szétesett mozaikállamokban. Az USA-ban 1865-7o között még a rabszolgatartás körül folyik a háború és a vita és csak 1870-ben kerül bele az USA alkotmányába, hogy a négerek ugyanolyan emberek,mint a fehérek.A Te európereid francia, spanyol,angol, portugál gyarmatain gőzerővel folyik az emberi jogok sárba tiprása, az erőszakos asszimiláció, az őshonos nyelvek semmissé nyilvánítása, az emberi munkaerő rabszolgasorsú kihasználása és az ország természeti kincseinek kirablása. Mit kaptunk mi ezektől a te európereid elődeitől és Európától? Trianont,Benes-dekrétumokat, délvidéki mészárlásokat, erdélyi magyarüldözést,oláh fosztogatásokat,ártatlanok tömeges legyilkolását Erdélyben, pozsonyi sortüzet 1919-ben stb. Ki az europeer? Bauer Editke? Az I.világháború elott Magyarországon 4931 iskola volt nem magyar tanítási nyelvu .Köztük a 2,9 milliós erdélyi románság számára 2842 román tannyelvu iskola.Ez sokkal több volt,mint a 4,5 milliós Romániában! Trianon után a csehek a hozzájuk került 2220 magyar iskolából csk 728-at (!!!), a 43 magyar középiskolából csak kettot (!!!), a 17 magyar tanítóképzobol csak egyet ( !!!) hagytak meg. Romániában elvették mind a 796 magyar óvodát, a magyar elemi iskolák 75 %-át,valamennyi szakiskolát, a 60 középiskolából csak 15-öt hagytak meg.Jugoszláviában a többszáz magyar iskolából csak háromban engedélyezték a magyar tannyelvu oktatást, Ausztriában egyben sem..Ezt volt Trianon után, így tartották be a humánus igéreteket,amelyeket egyébként a diktátumban írásba is fektettek.A szabadkőművesek által irányított europeerkből is álló Népszövetség ( a mai ENSZ előde)rendre lesöpörte a magyar panaszokat. Trianon után úgy a tót, mint a román nacionalisták visszasírták a magyarországi jólétet ( Hlinka és Maniu is). Ezzel szemben a háború előtt a prágai Szláv Intézetben a \"nagy európairól \",Benesrol egy 94 oldalas dicsoíto könyvet írtak.Ebben az intézetben Benes megrendelésére gyártották,hamisították az idegen országokat gyalázó híreket.Párizsban \"Budapesti levelek\" címmel Magyarországról olyan valótlanságokat közöltek,amelyeket Prágában szerkesztettek. A prágai akták közlője írta egyik őszinteségi rohamában munkája 282.oldalán:\"Végül kimondhatjuk, hogy Benes és Hájek jelképezik az egyik legnagyobb erkölcsi lealjasodást,melyet a világtörténelem ismer\". 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkomuves Világkongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait.Edvard Benes az egyik cseh szabadkomuves nagypáholy nagymestere ( azaz legelso embere) volt. Ezeket a határokat húzták meg Trianonban is, amelyeket itt ezen a kongresszuson megrajzoltak. Jog szerint ez egy praejuditium volt, előre eldöntött tény,a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg. Az elcsatolás után gyönyörubbnél-gyönyörubb magyar városok kerültek idegen elnyomás alá, nézzük meg az akkori lakossági összetételt ( a mai ennél jóval elkeserítobb): Románia: Szatmárnémeti 6% román,,Nagyvárad 2,8 % román,Brassóban a románok aránya 20% alatti,Kolozsvár 14% román,Marosvásárhely 10% alatt,Arad 15% alatt Csehszlovákia: Pozsony 14,9% szlovák,Komárom 3% szlovák, Kassán 1910-ben még csak 3% szlovák élt, de 10 év alatt ez az arány 10%-nyit nőtt!! Jaj, de nagy lehett az "elnyomás" 1910 és 20 között! Délvidék: Szabadka 3,5%,Zenta 7,5% szerb.
A mai europereid kedves barátom ugyanilyenek csak pepitában. Nem érdeklik őket sem a délvidéki magyarverések, sem a székely autonómia ügye, sem a magyar nyelvtáblaháborúk ( sem a Bolyai egyetemen szem Szlotániában, sem Délvidéken), nem érdekli őket a magyarok megbélyegzése sem sőt, törvényes kollektív bűnösnek ítéláse sem. Semmi nem érdekli az európereidet barátom. Bósza Jánosnak is tele van a hócipője a magukat európereknek tartó nemzetárulókból és köpönyegforgatókból. Ő nem csinál mást csak kimondja. Üdvözlettel : ND
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó