Hogyan segíthetnek a katalánok a magyaroknak

2009.12.19.
Katalónia népe véleményt nyilvánított december 14-én és letette a voksát a független katalán állam mellett, ugyanis a vasárnap tartott függetlenségi szavazáson elképesztően nagy arányban, 95%-ban győztek az igenek a spanyol államtól való elszakadás mellett. Székelyföld hasonló utat jár, egyelőre eredmény nélkül.

Függetlenségi szavazás Katalóniában

A december 14-én tartott katalán függetlenségi szavazás eredményének nincsenek jogi következményei ugyanis nem ügydöntő népszavazás történt. A referendumot civil szervezetek rendezték meg annak érdekében, hogy felkeltsék a központi spanyol kormány, valamint Európa figyelmét a katalán közösség problémáira. Ezáltal egy társadalmi diskurzust kívántak útjára indítani, mely kiindulópontul szolgálhat majd a későbbi elszakadási törekvések számára.

A népszavazást 166 településen tartották meg, ahol 700 ezer választópolgár él. A szavazásra jogosultak 30%-a adta le voksát. Így az eredmény kétféleképpen is megközelíthető. Az elszakadást ellenző lapok az alacsony részvételt hangsúlyozzák a referendumot kudarcként állítva be. A katalán lapok azonban kiemelik, hogy a szavazás nem terjedt ki egész Katalóniára, valamint közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a katalán népesség 20%-a áll az elszakadás mellett, melyek tükrében a népszavazás eredményesnek tekinthető.

Bármelyik álláspontot is tartjuk szem előtt a katalán függetlenedési törekvés egyedinek számít Európában. A regionalizmus, a decentralizáció kiemelten fontos eszközei a határok nélküli Európai Uniónak. És mivel az EU demokratikus értékeken nyugszik, a nemzeti önrendelkezés elvét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Katalónia 2006-ban ért el autonómiája széles körű bővítését, melyet népszavazással érvényesítettek.

A katalán szeparatisták érvei a függetlenedés mellett:

Gazdasági:
A Rhone-Alpok, Baden-Württenberg és Lombardia mellett az Európai Unió legfejlettebb régiója, Az Európai Régiók Bizottságának is tagja.
Spanyolország GDP-jének egyötödét termeli.
Nagyobb arányban járulnak hozzá a spanyol költségvetéshez, mint amennyit az állam visszaoszt a régióba.

Kulturális:
Közös nyelv,
Kulturálisan homogén terület.

A székely referendum útja Ditrótól a román elnökválasztásig

Székelyföldön is új lendületet nyert az autonómiatörekvés 2006-ban. A Ditrói Nyilatkozatban a Székely Nemzeti Tanács jóváhagyta a székely nép államon belüli önrendelkezésének alapelveit, valamint felszólították a román kormányt a megállapodásra. 2006 decemberében pedig több Kovászna és Hargita megyei településen, a mostani katalóniai függetlenségi szavazáshoz hasonló, nem hivatalos népszavazást tartottak. Akkor kétharmados részvételi arány mellett a szavazók 99%-a tette le a voksát Székelyföld autonómiája mellett.

Azóta bár számos lehetőség lett volna az ügy továbbvitelére, azonban nem történt jelentős előrelépés. A Székely Nemzeti Tanács többször is próbálta elérni népszavazás kiírását a székelyföldi autonómiáról. Erre kínálkozó alkalom volt a 2008. novemberi parlamenti választások időpontja, de az RMDSZ is ellenezte az elképzelést, Markó Béla elnök véleménye szerint ugyanis a referendum csupán a kezdeményezők népszerűségének növelését szolgálta volna.

Ezt követően, 2008 őszén több székelyföldi település önkormányzata fogadott el határozatot Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról. A kitűzött dátum 2009. március 15-e lett volna, azonban a megyei prefektusok megtámadták a népszavazást arra hivatkozva, hogy referendumot csak a román kormány írhat ki, tehát ebben a formában alkotmányellenesnek tekinthető. Így a tervezett népszavazást nem lehetett megtartani.

A következő elérhető időpont a 2009 őszén megtartott román elnökválasztás lehetett volna. Ehelyett egy olyan civil kezdeményezés jött létre, melynek aláírói azt javasolják székelyföld lakóinak, hogy vegyenek részt a román elnökválasztáson, de ne a két jelöltre szavazzanak, hanem a szavazólapra írják rá az autonómia szót és arra üssék a pecsétet. Az RMDSZ ebben az esetben is szkeptikus maradt a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Közös keretek, eltérő lehetőségekkel

Bár Katalónia és Székelyföld közel sem hasonló politikai környezetben vívja függetlenedési illetve autonómiaharcát, az Európai Unió nyújtotta demokratikus keretek azonban megfelelő alapot nyújtanak összehasonlításra. Az európai elvek és értékek mentén, a katalán példából kiindulva bár még távoli elképzelés lehet az autonóm státusz elnyerése, a jövőben mindenképpen megvalósítható célkitűzés.

Medgyesi Ádám, Kitekintő
http://erdely.ma/autonomia.php?id=62512

Katalónia nem Spanyolország, akárcsak Honföld sem Szlovákia.
Ha küzdesz veszíthetsz, ha nem küzdesz veszítettél - fel a barikádokra