Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Hol húzódhattak Szlovákia határai?

2009.5.30
1918 előtt a „szlovák vidék“ kijelölése mindig gondot okozott
Hol húzódhattak Szlovákia határai?


CA megjegyz.: Kétszer behatárolták a saját területeiket (szinte pontosan ugyanazt), saját maguktól, tehát ezeket kéne figyelembe venni.
Először a stúri diakok határolták be, ekkor behatárolták a szlovákok etnikai határait, 1861 a stúri diákok akik a bécsi uralkodóhoz folyamodva kérték a Szlovák Környék, autonóm terület létrehozását.
Másodszor 1918 december 6-án Budapesten Hodza aláírta a Hodza-Bartha szerződést, felvidék etnikai határán létrejövő demarkációs vonalon. Tehát a Hodza-Bartha határ felett lévő terület a történelmi Szlovákia (Felvidék, ahol a szlovákok laktak) területe.
Érdekes dolog, hogy az etnikai határok 1861-től ugyanott voltak, mint 1918-ban. Tehát nem lehetett olyan durva asszimiláció.
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=11491525...
itt a térkép


2009. május 30. szombat, 08:57 |
Egész írás az Újszóból:

Az utóbbi időben egyre több szó esik a közös szlovák-magyar olvasókönyv elkészítéséről. Egy olyan történelemkönyvről lenne szó, amely a közös múlt néhány eseményében próbálna meg valamilyen közös álláspontot kialakítani, vagy ha ez nem megy, külön-külön bemutatni a nézőpontokat.

Azon felül viszont, hogy a vélemények eltérnek, egyéb különbségek is vannak a két történettudományi szemlélet között. Ilyen például az, hogy bizonyos esetekben teljesen más fogalomtárat használnak. Közismert eltérés többek között a Magyarország és Maďarsko –Uhorsko kifejezéspár vagy akár a történeti családnevek helyesírása (pl. Apponyi-Oponický).

Hasonló eltérés van egy eddig figyelmen kívül hagyott esetben is, úgymint Szlovákia területének történeti behatárolása. Mivel Szlovákia önállóan csak 1918-tól létezik, az egyik legfontosabb kérdés, hogy korábbi története során pontosan milyen földrajzi területről beszélünk. 1918 előtt a „szlovák vidék“ kijelölése mindig gondot okozott. A szlovák nemzeti mozgalmaknak a dualizmus alatt sohasem sikerült elérniük a vármegyék nemzetiség szerinti kiigazítását. Az erre irányuló kollektív fellépés először az 1848. május 10-11-i liptószentmiklósi találkozón fogalmazódott meg.

Az erre irányuló kérelmet 1861. június 2-án a turócszentmártoni gyűlésen újra bemutatták és határra vonatkozó javaslatot is mellékeltek hozzá. Ennek alapján a szlovák terület déli határa megközelítőleg megegyezett volna a maival, a Duna menti szűk magyarlakta sáv, illetve az északkeleti ruszinok lakta rész nem tartozott volna bele. A szlovák történeti munkák két fő megoldást szoktak alkalmazni:

A szlovák nép által lakott vagy a szlovák nép által is jelentősebb mértékben lakott legalább tíz, de legfeljebb tizenkilenc vármegyét tekintenek szlovák vidéknek, ahol a szlovákság mintegy 80%-a élt. A következő vármegyék szoktak bekerülni ebbe a felsorolásba: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Turóc, Bars, Liptó, Zólyom, Hont, Nógrád, Szepes, Gömör-Kishont, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung. Bizonyos kérdések tárgyalásánál előfordul, hogy hozzáveszik még a mai Szlovákiára is kiterjedő Komárom és Esztergom vármegyéket. E tizenhat vármegyének az összterülete mintegy 56 ezer négyzetkilométer, tizennyolc esetében az összkiterjedés 60 ezer négyzetkilométer.

A második megoldás az, amikor a kortárs statisztikai adatokat vetítik át Szlovákia mai területére. Ezt a megoldást a statisztikai és egyéb népességmutatók használatának elterjedésével a 19. század utolsó harmadától kezdődő események leírásánál használják.
Némely esetben előfordul még egy harmadik lehetőség is. A Bach-abszolutizmus ideje alatt, a szabadságharc bukása után Magyarországot öt kerületre osztották, amelyből kettő, a pozsonyi és a kassai, jelentős mértékben beterítette a vizsgált területet. Az 1850-es évek leírásánál szoktak hivatkozni e két kerület adataira.

Az említetteken túl meg kell jegyezni, hogy a mai Szlovákia korábbi területének meghatározása továbbra sem egységes. Egy-egy szakkönyv nemegyszer saját országtérképet használ. Így jár el többek között a Szlovák Tudományos Akadémia által összeállított legújabb országtörténet 1984 és 1992 között megjelent hat kötete. Szerzői akadémikusok és egyetemi oktatók. A munka, amelyen számos esetben érezhető a marxista-leninista szemléletmód, továbbra is a legátfogóbb összegzése Szlovákia történelmének.

Ez a könyv egy saját országtérképet használ, amely következő módon határolja be a vizsgált területet: nyugati (Csehország felé néző) határa 1918-tól - szinte változás nélkül - állandó (az 1993-as cseh és szlovák különválás után történt egy szinte jelentéktelen határmódosítás, amelynek alkalmával két falu országot cserélt); keleti (szovjet, majd ukrán) határát - országhatárként - 1945-ben húzták meg, de a ruszin autonómia megadásakor az első Csehszlovák Köztársaság idején már kijelölték; északi (lengyel) határa megegyezik a történeti (nagy) Magyarország északi határával, azaz Szlovákia területe közé helyezi Árva vármegye északkeleti és Szepes vármegye északnyugati csücskét, e területek az önálló Szlovákiához 1939 és 1945 között tartoztak; a déli (trianoni magyar) határ pedig megegyezik a mai határral, vagyis Szlovákia területére helyezi az 1947-es párizsi békeszerződéssel átcsatolt három magyar falut is. Összefoglalva tehát, e térkép egy sohasem létezett „nagy“ Szlovákiát ábrázol, ugyanis az árvai és szepesi területek, illetve Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsúny együtt sohasem tartozott (Cseh)Szlovákiához. Szlovákia jelenlegi területe 49 034 négyzetkilométer, a második világháború alatt fennállt Szlovák Államé 38 116 négyzetkilométer volt. Az akadémiai Dejiny Slovenska által használt országtérkép területe mintegy 49 553 négyzetkilométer lehet. Ezt a térképet használja egyébként az 1993 és 1996 között megjelent a Vojenské dejiny Slovenska (Szlovákia hadtörténete) azon három kötete, amely az 1919 előtti korszakot tárgyalja.

Más országtörténetek más megoldást alkalmaznak. A Dušan Kováč által írt modern Dejiny Slovenska (Szlovákia története) című, 2000-ben megjelent könyvben többféle megoldás található. Szintén szerepel benne „nagy Szlovákia“ térképe, de a történeti Magyarországé is, Szlovákia mai határainak kijelölése nélkül. Anton Špiesz történész 1992-ben kiadott saját országtörténetében nem is próbálkozik valamilyen terület meghatározásával. Könyve térképet nem közöl.

Vannak azonban olyan történeti időszakok, amikor a történelmi Magyarország területén belül hosszabb-rövidebb időre kialakult egy bizonyos területi egység, amely igen tágan értelmezve megegyezett a mai Szlovákiával. Ezek közé tartozik a dukátus, a 11. században kialakított terület, ahol a trónörököst bizonyos felségjogok használata illette meg. Ennek a vidéknek egyik fő központja Nyitra volt. Szintén hasonló módon van értékelve a Csák Máté által ellenőrzött terület a 14. század elején. Ezt elsősorban a korábbi szlovák történettudomány részéről tekintették mintegy szlovák országnak.

A dukátus kérdésében az akadémiai Dejiny Slovenska sem beszél valamilyen nemzetiségi területről, sőt hangsúlyozza, hogy Béla (a későbbi I. Béla, 1060-1063) trónörökös területe a magyarszlovák nyelvhatáron terült el Nyitra központtal, amelynek tizenöt vármegyéje kiterjedt mind a szlovák, mind a magyar nyelvterületre. Csák Máté esetében az akadémiai Dejiny Slovenska szakít a fentebb említett hagyománnyal. „Az idősebb szlovák történettudomány a štúri mozgalom óta dicsőítette Trencsényi Mátét mint szlovák nemzeti nagyurat. A valóságban Máté magyar származású nagyúr volt, aki a trónharcok alatt a legerősebb oligarchává vált.“ Csák Mátét a Vojenské dejiny Slovenska I. kötete is bármiféle idealizálás nélkül mutatja be, és öntörvényű hadúrnak tartja. Anton Špiesz Csák Máté értékelésénél írja, hogy „Csák Máté nem volt szlovák hazafi, ahogy azt a 19. században tartották. Mindig korának saját magyar nagyúri céljait tartotta számon. Nem hozott létre területileg pontosan meghatározható politikai egységet, amelyre a szlovákok hivatkozhatnának.“

Bármilyen korszak tárgyalásáról van is szó, a szlovák történészek minden alkalommal Szlovákia történetéről beszélnek. Historikusabb megnevezések, mint például „Szlovákia mai területe“ stb. ritkák, esetleg ókori események leírásakor lehet velük találkozni. A magyar szakterminológiában elterjedt Felvidék és Felsőmagyarország (Felső-Magyarország) szlovák fordításai sohasem fordulnak elő. Amásodik kifejezés egyébként a magyar nyelvben korábbi megnevezés, és eredetileg a Szepes és Gömör-Kishont vármegyéktől keletre elterülő vidéket jelentette Erdélyig bezárólag. A Felvidék (Felföld) eredetileg a szlovákok lakta vidéket jelentette, 1919 után gyakran Szlovákia szinonimája. 1919 és 1938 között volt használatos a Szlovenszkó megnevezés is. A tájegység korábbi, 16-18. századi megnevezése volt még Tótország, Tót Impérium. A „Tótország“ megnevezés Horvát-Szlavonország esetében is használatos volt a 19. sz. második feléig.

A kérdéskörhöz tartozik még szlovák vidék viszonya a Magyar Királyság más részeihez. A szlovák munkák egyik további sajátja, hogy Szlovákia mai területének történetét tárgyalják, a történeti Magyarország eseményeit csak marginálisan, a Monarchia eseményeit pedig csak igazán kivételes esetben, sokszor nemzetközi összefüggésekben. Ez a szemszög 1850-ig vagy 1867-ig valóban tartható, hiszen mindaddig nem volt szó tényleges politikai közösségről. A szlovák olvasó emellett igen csekély ismerethez jut Erdély vagy Horvát-Szlavonország történetével kapcsolatban. Kivétel leginkább a nemzetiségi kérdés esetében fordul elő, amikor a román, horvát és szerb nemzetiségű képviselőkkel való együttműködésről van szó.
(Horbulák Zsolt)
http://ujszo.com/online/kultura/2009/05/30/hol-huzodhattak-szlovakia-hatarai



Hozzászólások

Kétszer behatárolták
Bósza János | 2009. május 30. szombat 10:48

a saját területeiket (szinte pontosan ugyanazt), saját maguktól, tehát ezeket kéne figyelembe venni.
Először a stúri diakok határolták be, ekkor behatárolták a szlovákok etnikai határait, 1861 a stúri diákok akik a bécsi uralkodóhoz folyamodva kérték a Szlovák Környék, autonóm terület létrehozását.
Másodszor 1918 december 6-án Budapesten Hodza aláírta a Hodza-Bartha szerződést, felvidék etnikai határán létrejövő demarkációs vonalon. Tehát a Hodza-Bartha határ felett lévő terület a történelmi Szlovákia (Felvidék, ahol a szlovákok laktak) területe.
Érdekes dolog, hogy az etnikai határok 1861-től ugyanott voltak, mint 1918-ban.
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=11491525...
itt a térkép

* válasz

Amikor meg egy orszag nem letezett,hatarai sem lehettek...
Kleiner Daniel | 2009. május 30. szombat 09:29

Tehat Szlovakia hatarai sehol sem huzodhattak,addig amig nem jott letre.
A nyelvek hatarai Kozep-Europaban sem voltak nagyon elesen elhatarolva...
Azonban az is erdekes,hogy a nemetek nyomtalanul eltuntek Szlovakia teruleterol,pedig tobb varos es falu szlovak neve 'nemet'szarmazasu; Kezmarok,Ruzomberok,Zilina,stb...

* válasz

A monarchia alatt del tiroliaknak az ott elo olaszokat neveztek.
Kleiner Daniel | 2009. május 30. szombat 09:18

A sankt germaini beke utan-tehat amikor Tirolnak ez a resze Olaszorszaghoz lett csatolva- az ott elo nemetul beszeloket nevezik del-tiroliaknak.
Tehat a fogalmak is megfordulhatnak...

http://ujszo.com/node/277743/talk#comment-10273



innen elküldheti üzenetét

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot


HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona