Hunčík úr Ön tévedett
Kant is megmondta: Morális cselekvésének összes törvényét maga adja magának az eszes ember: az ember autonóm.
"No, Kedves Feleim, egy frászt van többlet jogom, még azokkal a jogokkal sem élhetek, ami az alkotmányba foglaltatott. Igen a saját ügyeimet én magam akarom intézni. Ide azzal az autonómiával! "
2009.6.25.
Amikor azt állította, hogy a magyarok 20%-a akarja az autonómiát, nagyon-nagyon tévedett, mert egy magyar sem akarja.
Higgye el, tényleg egy sem akarja. Ki a fene akarhatja az autonómiát, ha azt sem tudják, hogy eszik-e, vagy isszák.
Maga szereti a gaurangát? Ja, hogy nem tudja mi az. Bebizonyítom, annak ellenére nem tudja mi az, nagyon is kedveli.
Ugyebár a felvidéki magyarok, meg hát szerintem Ön is a saját dolgairól maga dönt mikor, mit tesz. Én bevallom, jól megfontolt okokból kiindulva, csakis magam szeretem intézni a saját ügyeimet.
Sőt, a nokedlis csibepörköltet jobban szeretem, mint a brindzás haluskát, bár ha az jól el van készítve, a változatosság kedvéért, azt sem utasítom el; de magam döntök arról, mikor és hol mit eszek.
Tényleg, mondja már meg nekem, szereti saját maga intézi a dolgait, vagy egy szlovák atyafi belegyezését kéri ahhoz, hogy mit főzhet a saját konyhájában.
Én ezzel úgy vagyok, hogy a saját otthoni dolgaimba ne beszéljen bele senki sem. Szerintem a magyarok száz százalékosan ezzel ugyanígy vannak, a saját ügyeiket maguk szeretik intézni ( Sümszi-t akarunk, vagyis autonómiát ).
A magyarok mindannyian SÜMSzI-t akarnak vagyis autonómiát, száz százalékosan akarják, nem pedig csak minden ötödik. Akárcsak a liptói keresztény testvéreink is, mi sem szeretjük, ha mások akarják helyettünk intézni azt, amire mi is képesek vagyunk, vagy ránk tartozik, egyszóval jogunk van rá. Ráadásul ennél természetesebb dolog nem is létezhet a világon, hogy a magunk urai akarunk lenni, hogy mi magunk dönthessük el, mi jó nekünk.
Hunčík! A maga neve miatt mindig át kell dobnom a billentyűzetem nyelvezetét, magyarról izére.
Egyébként sajnálom, hogy januárban Somorján nem tudtunk a százalékokról, hazafiakról, az igazi kékvérű nagy-magyarokról, meg hát a gaurangáról beszélgetni. Ja, hogy még mindig nem tudja mi az a gauranga.
Elárulom magának, a jó tejfölös rakott krumpliról van szó.
Szereti? Hogy a fenébe ne szeretné, jó házi füstölt kolbásszal teletömve, tejföllel leöntve, majd pirítósra sütve – nekem már most kicsordult a nyálam – holnap biztos ez lesz a saját konyhámban a menü. Gondolja, meg kéne kérdeznem egy tót atyafit, meg engedi-e, hogy gaurangámat megsüthessem – már csak a jó szlovák–magyar barátság érdekében.
Mi lesz akkor, ha nemet mond és azt mondja, ez szlovákellenes és tiltja az alkotmány is, mert biztosan az a célom, főleg a sok paprikás kolbásszal, hogy leválasszam a déli területeket, „az ősi szlovák földet” Szlovákiáról.
Ezt pedig egy görbelábú mongoloid leszármazottjának nem szabad, szerinte az alkotmányban az van benne, hogy csakis brindzás haluskát ehetek, ezt engedik a törvények, mert minden más már irredenta romlott étel lenne.
Hunčík är! (pardon úr, már megint ez a billentyűzet), maga szerint a brindzás haluska jobb lesz a magyar parasztnak, azt jobban fogja szeretni és így kevesebb baja lesz a magyar polgárnak is, aki ugyanúgy köteles az adóját befizetni, mint a brindzás szlovák polgártársának?
Ugye sok bajom lehet abból, ha kérni fogom az azonos alkotmányos jogaimat, meg hát ők azt mondják már így is túl sok a jogom. Például ingyen szívhatom a levegőt, adózhatok, ha elfordulnak a Miatyánkot magyarul is, amúgy magamban, csöndesen elmotyoghatom.
No, ez tényleg „standard feletti jogokat” jelent, ezek után mi a fenének akarnám a saját dolgaimat magam intézni, vagyis minek nekem az autonómia?
No, Kedves Feleim, egy frászt van többlet jogom, még azokkal a jogokkal sem élhetek, ami az alkotmányba foglaltatott. Igen a saját ügyeimet én magam akarom intézni. Ide azzal az autonómiával!
Egyszer a harmincas években Andrej Hlinka szónokolt Pozsonyban: Drága testvérek, mi autonómiát akarunk!
A tömeg kiabált és skandálta, autonómiát akarunk. Egy fokossal hadonászó atyafihoz odament Lőrincz János és megkérdezte tőle:
– Bátyám, mi az az autonómia? Az öreg megdöbbent.
– No! – mondta, hogy leplezze zavarát.
– Téged hogy hívnak?
– Janinak.
– Hát te Jani vagy, ez meg autonómia! – vágta ki magát az öreg.
Tudja, ha Lőrincz János azt kérdezte volna az öregtől: Bátyám a saját ügyét maga szeretné intézni? Erre biztosan a tót atyafi azt válaszolta volna, hogy a fenébe ne, hisz azért vagyok itt, azt akarom, jogom van rá.
Arról, hogy a felvidéki magyarság fél az autonómiától és nem tudja, hogy az valójában mit is jelent, azt amit mindannyian akarunk, a saját ügyeinket magunk intézni, erről a magafajtája nagyon is tehet, mert a magunkfajtáját a tudatlanságban tartják, az igazság kimondása helyett; hogy igenis jogunk a saját gaurangára, vagyis az autonómiára, gyakran csendesen elbeszélnek a dolgok lényegéről.
Az üldözési mániában szenvedő szlovák testvéreknek pedig szintén el kellene mondani, már rég, a maguk fajtájának el kellett volna mondania, az amitől annyira félnek az ugyanaz, ami már nekik megvan a születésüktől kezdve és nélküle az életüket elképzelni sem tudják. A méltóságteljes életet, a jogegyenlőséget és azt a közeget ahol szabadságban élnek és a saját ügyeiket maguk szeretik intézni, autonóm módon.
Kant is megmondta: Morális cselekvésének összes törvényét maga adja magának az eszes ember: az ember autonóm. A szlovákságnak természetes dolog, hogy autonóm módon gondolkodhatnak, megvan az állami szintű autonómiájuk. Mi csak ebből kérünk egy szeletecskét, egy 'keveskét', ott lent a déli végeken.
Bósza János Commora Aula
Hunčík cikk:
Hunčík Péter szerint megromlott a magyar-szlovák viszony
2009.06.25.
Kyška Roland készített Hunčík Péterrel interjút a Plus 7 dní-nek, ahol a pszichiáter beszélt a magyar-szlovák viszonyról, az autonómiáról illetve a Híd párttal kapcsolatos
politikai helyzetről.
Az elmúlt három évben szerinte a szlovák-magyar viszony megromlott, amelynek több okát jelölte meg. Köztük az SNS kormányra kerülését, az MKP és Gyurcsány Ferenc politikáját. A kapcsolatok romlásához hozzájárult a gazdasági válság is, mivel sok szlovákiai magyar veszítette el állását Magyarországon, valamint szerinte ehhez hozzájárult a Fidesz politikája is, amely integrálta a polgári köröket. Mivel ezek elégedetlenek voltak a vezetés politikájával, külön utat választottak, aminek végül eredménye lett a Jobbik térnyerése az európai parlamenti választásokon. A Jobbik egyik követelésével a Trianoni békeszerződés revíziója kapcsán, Hunčík megjegyzi, hogy minden nemzetnek megvan a maga frusztrált problémája. A jelen időszakban a magyar nemzet frusztráltsága miatt egyszerre keveredik a beneši dekrétumok kérdése Trianonnal és az autonómia- követelésekkel. Véleménye szerint nincs nagy különbség a Jobbik vezetője és Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota között azon kívül, hogy az egyik magyar a másik szlovák. Ján Slota azon vádjával kapcsolatban, hogy a szlovákokat asszimilálják, megjegyzi, hogy az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Hunčík szerint a csökkenés szoros összefüggéseben van azzal, hogy a magyarság részéről olyan védelmi mechanizmusok indultak el, amelyek egyik eszköze az autonómia-törekvés. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szlovák és a magyar autonómia értelmezésében különbség van, mivel a szlovák nemzetnél az autonómia egyenlő az államtól való elszakadással. Szerinte a szlovákiai magyarok nyolcvan százaléka az autonómiáról hallani sem akar, amihez véleménye szerint hozzájárult a 2004-ben megtartott, kettős állampolgárságól szóló népszavazás sikertelensége.
A beszélgetés további részében a riporter arról kérdezi a pszichiátert, hogyan éli át a magyar-szlovák kapcsolatokat a lakhelyén. Hunčík szerint külsőleg Dunaszerdahelyen minden rendben van, nincsenek nemzeti konfliktusok. A magyar többség elszigetelten él a szlovák kisebbségtől. Az ott élő roma kisebbséget, és a bevándorolt vietnami közösséget senki sem veszi komolyan. Konfliktusok nincsenek, de élő kapcsolatok sem - jegyzi meg. Dunaszerdahelyen még nincs olyan erős szlovák közösség, amelynek meghatározó szerepe lenne, ellentétben Komárommal, ahol azt látjuk, hogy több konfliktus alakult ki az elmúlt időszakban. A dunaszerdahelyi stadionban kialakult helyzet kapcsán utalt arra, hogy több hónap után még mindig nem tudjuk, hogy ki volt a bűnös. Ugyanakkor szerinte Magyarország és Szlovákia az üzengetéseikkel nem voltak képesek megoldani a helyzetet, aminek eredménye, hogy a mai napig sincs felelős.
A beszélgetés befejező részében beszélt az új pártról is. Bugár Béla szerinte a magyar és a szlovák együttműködés szimbóluma volt, ugyanakkor a saját hibájából veszítette el az elnöki széket, mivel azt gondolta, hogy automatikusan újra megválasztják, amit - véleménye szerint - Csáky Pál kihasznált, Duray Miklóssal szövetkezve. A riporter azon felvetésére, hogy mivel már korábban is új politikai párt létrehozását hangoztatta, ezért megfelel-e számára az újonnan alakult Híd párt, Hunčík megjegyzi, hogy nem az új párt kialakulása, hanem sokkal inkább Bugár Béla és társainak kaotikus viselkedésén lepődött meg. Mégpedig azért, mivel nem tudják meghatározni, milyen is lesz az új párt és milyen lesz annak a programja. Szerinte azt sem tudták meghatározni, miért alakultak, illetve, hogy kivel kívánnak együttműködni.Továbbá leszögezi, hogy a Bugár Béla iránti szimpátia kapcsán aláírná a támogatási nyilatkozatot, viszont ezt nem teszi politikai meggyőződése miatt.
Felvidék Ma, plus 7 dní, VZS
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15316&Itemid=1
|
