|
Közép-Európa mûhely: I. Komárom-Komárno Civil Szabadegyetem - "Híd a magyarok, híd a népek között!"
Beküldte kutato
Rendezvény 2011.06.17-19. Komárom
Új alkalom nyílt a magyar-magyar értelmiségi találkozók sorában.
Egy hónappal a történelmivé vált Tusványost megelőzően látja vendégül érdekes témákat választva közös gondolkodásra a látogatókat
az I. Komárom-Komárno Civil Szabadegyetem a Közép-Európai Civilkutató Intézet szervezésében.
Jelszava:"Híd a magyarok, híd a népek között"
Új rendezvény, ahol hangsúlyt kap a nemzet, a demokrácia, a Közép-európai politikai tér a szekciók előadásain.
A rendezvényt a két város Komárom és Komárno polgármestere együtt nyitja meg.
Tudományos értékű előadások, mellett számos felvidéki, vajdasági és magyar civilszervezet vezetője tartja meg előadását a környezetvédelem, az autonómia, Magyarország felemelkedése, független civimédia témákban.
Civilmédia szekció és előadássorozat kiemelt fővédnöke Törőcsik Attila.
A Közép-Európai politikai erőtér és autonómia előadássorozat meghívott előadója és fővédnöke Országbíró Zoltán közérdek politikus.
Rendezvény szervesen, hiánypótló módon illeszkedik a Jókai Napok és a HON-Napok rendezvényei közé, ahol az előadások, beszélgetések mellett 3 napon át bográcsgulyás, balatoni bor, népművészek és sok más érdekesség várja a világ minden tájáról a látogatókat.
Dél-Komárom Városháza, Monostori erőd, Észak-Komárom Tiszti Pavilon kiváló helyszínek a színes és izgalmas közös gondolkodáshoz!
Kiemelt támogatók: NDHI, FIDESZ Újság, Nemzeti Demokraták Köre- Közpolitikai Társaság,CERI Közép-Európai Civil Kutató Intézetért Alapítvány,Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség
Magyar Politológusok Egyesülete
Fellépő művészek: Szvorák Kati, Béke Csaba, Galántai Kodály kórus, Bárdos Lajos Vegyeskórus (kórustalálkozó), könnyűzenei zenekarok
Partner civil szervezetek:
Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület
Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség
Magyar Politológusok Egyesülete
Peron Music Alapítvány
Élettér Egyesület
Bástya Egyesület
Szövetség a Közös Célokért
Csemadok
Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület
Kecskés László Társaság
Pázmáneum
Zöld Sziget Egyesület
SZAKC
Adrianus Alapítvány
Előadók: Pogány Erzsébet, M. Szabó Imre, Fehér Csaba, Hajtó János, Törőcsik Attila, Járdi Attila József, Szivák János, Martényi Árpád, Péterfia Béla, Manajló András, Czakó Gábor,Varga.P. András, Döbrentei Kornél, Csath Magdolna, Bogár László, Varga István, Zétényi Zsolt, Samu Mihály, Tóth Zoltán József, Fricz Tamás, Botlik József, Simon János, Országbíró Zoltán, Illés Pál Attila és még sokan egyeztetés alatt, mint pl. Sógor Csaba, T. Toró Tibor, Csáky Pál, Szájer József, Balog Zoltán.
Felsőoktatási intézmények:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Széchenyi István Egyetem
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
Selye János Egyetem
http://www.civilkutato.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=28&mode=thread&order=0&thold=0
|
|
Lezárult az I. Komáromi Civil Szabadegyetem
Lezárult az I. Komáromi Civil Szabadegyetem
Civil kurázsi
Június 19-én, vasárnap egy évre „bezárta kapuit” az I. Komáromi Civil Szabadegyetem.
Vasárnap technikai okok miatt elmaradt a „Kisebbségek önrendelkezése” elnevezésű szekció, a szervezők és az előadók ugyanakkor megállapodtak abban, hogy ez a téma kiemelt figyelmet érdemel, ezért a közeljövőben nyilvános konferencia keretében folytatják az autonómia kérdésének megvitatását.
Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e a szervezők a szabadegyetem lebonyolításával Törőcsik Attila elmondta, az első lépések mindig a legnehezebbek, de ezeken túllépve és a megszerzett tapasztalatok birtokában bizonyos abban, hogy a nyári elejei ciklikus rendezvény szerepe évről-évre felértékelődik. A szervezők tudatában voltak a nehézségeknek, összességében azonban hasznosnak tartották a szabadegyetem lebonyolítását. Az elhangzott előadások egyrészt segítették a résztvevő civil szervezetek egymásra találását, másfelől az előadók olyan értékes információkat osztottak meg a hallgatósággal, melyek eddig nem voltak publikusak, illetve a média nem foglalkozott kellő súllyal a felvetett problémákkal, azok megoldási lehetőségeivel.
A szervezők megkezdték az elhangzott előadások anyagainak dokumentálását, amelyek folyamatosan jelennek meg a szabadegyetem weboldalán (www.civilszabadegyetem.hu), így aki nem tudott részt venni az előadásokon, az is hozzájuthat az elhangzottakhoz.
Civil Hírügynökség
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=80019&mode=thread&order=0&thold=0
|
|
Hozzászólások:
Hozzászólások:
feladó János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett info@civilkutato.hu
dátum 2011. június 17. 12:42
tárgy I. Komáromi Civil Szabadegyetem
küldő gmail.com
I. Komáromi Civil Szabadegyetem
János Bósza 2011. június 17. 12:42
Címzett: info@civilkutato.hu
Tisztelt Törőcsik Attila
főigazgató
Nem tudom még emlékszel-e rám, egyszer találkoztunk Öregkomáromban és nálad is.
Lényegében most nem erről akartam írni, csupán indító szövegnek szántam.
Ma olvastam, hogy a Ti szervezésetekben nálunk Komáromban lesz I. Komáromi Civil Szabadegyetem és ennek keretein belül téma lesz az önrendelkezés is. Mikor elolvastam kik lesznek az előadók ebben témában, hát egy kicsit elment a kedvem, hogy egyáltalán meglátogassam a rendezvényeteket. Egy kicsit a múltban vájkálva nem tudom, hogy köztünk hol szakadt meg a kapcsolat, bizonyára te is felültél a hamis prófétások hazugságainak, amit rólam terjesztenek (Duray stb). Utoljára pár éve felajánlottad, hogy a komáromi polgár infóval való kapcsolattartást, de a találkozó elmaradt, azóta sem tartottuk a kapcsolatot. Mindezt csak a pontosítás kedvéért írtam le. Mikor elolvastam, hogy az önrendelkezéssel kapcsolatosan Fehér Csaba az egyik előadó, hát mit is írjak, egy kicsit szerényen fejezzem ki magamat elcsodálkoztam. De, ti tudjátok. Tudod eddig Fölvidéken csak egy autonómia tervezet van a CA honlapján található 2007 óta és nem tudom, hogy a Commora Aula autonómista honlapján kívül létezik-e elkötelezettebb és átláthatóbb hírforrás önrendelkezési témában .
Nagyon szívesen bemutattam volna ezt az autonómia tervezetet, ami a szlovák-magyar megbékélés alappillére lehetne, de sajnos a mai napig nem volt módom bemutatni, pedig már a
GULYÁS LÁSZLÓ: A szlovákiai magyar kisebbség újabb etnoregionalista kísérlete: a Bósza-tervezet 2008
http://vikek.hu/?page_id=10
Itt is téma volt, de idehaza totális cenzúra alá került. Vajon miért?
Egyszerű a válasz, mert megvalósítható és a szlovákok is belemennének. Miért? Mert polgári elvű és nem etnikai alapú.
Tudod nagyon sajnálom, hogy nem mondhatom el, nem mutathatom be azt a tervezetet, amiről még egy amerikai magyar származású professzor is azt mondta, hogy megoldás a magyar nemzetrészek bajaira a Kárpát medencében. Sajnos a nevét nem tudom megmondani, mert januárban vírusos támadás után teljesen tönkrement a PC-m több ezer email, írás, kép és az önrendelkezésről szóló könyvem nyers változata is odalett. sajnos anyagilag nem úgy állok, hogy vehessek egy új gépet, most is egy 7 éves kölcsöngépen dolgozom.
Tudod az a baj, hogy a polgári elvű önrendelkezést senki nem érti, de én pedig maximális cenzúra alá kerültem, nem hívnak meg sehová sem, mert a duraysták mindenhonnan kiebrudálnak. Pl. csatlakozni akartunk a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsba, de amire Tőkés szívesen várt (ezt bizonyítani tudom), mikor a találkozóra megérkeztünk még csak beszélni sem akart velem, később megtudtam kapott a duraysták részéről egy infót, hogy én sziszes ügynök vagyok, így megijedt és kihátrált. Ez megy már 5 éve mindenki felül a duraysta nemakarók hazugságainak. Kérdezem én, ha Duray ilyen nagy autonómista, hol van a tervezete, miért nem mutatja be?
Látom Pogány és Duray duó hozzátok is betette a lábát. Igen nagyobb nevek, de ... a magyarságot nem azok fogják megmenteni, akik megélhetési politizálást folytatnak, hanem azok fogják kivezetni abból a kátyúból, ahová a duraysták vezették, akik önzetlenül teszik a dolgukat, nem pedig csak konferenciákra járva okoskodnak ott ahol pedig nagymagyarkodniuk kellene még ki sem merik nyitni a szájukat.
Én semmi mást nem akarok csak bemutatni azt a tervezetet, ami szerintem segítene jobban megérteni a szlovák-magyar kapcsolatokat, megoldást hordoz magában a bajainkra, asszimiláció ellenes és nem irányul a szlovákok ellen. Erről sehol nem beszélhetek.
Ha lehetőséget tudnál biztosítani, hogy a vasárnapi előadáson bemutathassam a tervezetet, kb 20 percet kérek, ami szerintem egy kis akarattal megoldható lenne. Tudom az én nevem az MKP-nak köszönhetően annyira be lett feketítve, hogy bátorság kell hozzá, hogy lehetőséget biztosíts arra, hogy segíthessek.
Több felvidéki autonómia tervezet nincs csak a CA tervezet, ami kisebbségek önrendelkezését, azonos jogainak a békés kikövetelést segítené elő, de ehhez nyitottnak kell lenni, ahogyan Thomas Mann is mondta:
A beszéd maga a civilizáció. A szó, még az ellentmondó is, összekapcsolja az embereket. A szótlanság elszigetel.
Tudod:
A történelemben a tettek, a győzelmek számítanak, nem az, mi jogos vagy jogtalan. Az számít, hogy mit akarunk, és elérjük-e.
A történelem legfeljebb fegyver az érvelésben. Senki sem fog automómiát adni azért, mert az jogos, igazságos vagy szép, de pusztán az a tény, hogy egyesek szerint jogtalan vagy igazságtalan, nem is lehet az akadálya.
16:00 - V. szekció: Kisebbségek önrendelkezése Közép-Európában
Botlik József – történész, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Fehér Csaba – történész
Szarka László – történész, dékán, egyetemi tanár, Selye János Egyetem
17:30 - Fórum
Tudod arról már sokan beszéltek, mi van Európában, mit miért nem lehet, de én másról akarok beszélni, a hogyanokról és a miértekről. Történészek a történelmet elemezhetik csak, de csak a tenniakarók tudnak utat mutatni.
Én győzni szeretnék nem pedig mellébeszélni:
Szelíd győzelem a célom
Nekem nincsenek ellenségeim,
csak ellenfeleim, akik más nézeteket vallanak.
Egy a feladatom, hogy
szelíd győzelmet arassak felettük úgy, hogy az én igazságom az ő igazságukkal legyen teljes.
BJ
Előre is köszönöm
Barátival
Bósza János
Öregkomáromból
feladó Közép-Európai Civil Kutató Intézet info@civilkutato.hu
címzett János Bósza
dátum 2011. június 17. 23:55
tárgy Re: I. Komáromi Civil Szabadegyetem
részletek elrejtése jún. 17. (3 napja)
Kedves János!
Köszönöm őszinte soraidat. Amikor felmerült (szinte az első szekcoók között) az autonómia kérdése én voltam az első, aki a részvételed mellett törtem lándzsát. Ebben a kérdésben sajnos csak javaslati jogom volt, a döntés nem az én kezemben volt. Mindig is figyelemmel kísértem erőfeszítéseidet az autonómia mellett, de az előadók kérdésében egyedül maradtam személyedet illetően.
Veszve azonban nincs semmi. A szabadegyetem lényege éppen az, hogy nem csak az előadók osszák az észt, hanem lehetőség van interaktivitásra is, így feltétlenül számítok megjelenésedre. Az elhangzottak után mindent latba vetek, hogy szót kapj, és kifejthesd álláspontodat, hiszen ettől is "szabad" az egyetem. Szombaton Dél-Komáromban leszek egész nap (Csillag erőd), örülnék, ha átjöbbél.
Barátsággal:
Attila
feladó János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett Közép-Európai Civil Kutató Intézet
dátum 2011. június 18. 8:00
tárgy Re: I. Komáromi Civil Szabadegyetem
küldő gmail.com
részletek elrejtése jún. 18. (2 napja)
Kedves Barátom
Én is köszönöm a válaszodat, de sajna azt kaptam amire számítottam.
Nem tudom kik voltak azok, akik arról döntöttek ki szólalhat fel önrendelkezés témájában Felvidéken, mert én rengeteg emaillal tudnám bizonyítani, hogy rajtam kívül senki sem küzd úgy Istenigazából a jussunkért.
Bocsánatot kérek, hogy ha amit írtam saját magam fényezésének tűnne a szemedben, nem ez volt a célom csupán, mások szerint ez az igazság, ezt nem tudtam leírni másképpen. Duraysták, sőt maga Duray is csak konferenciákra jár, mindenütt okoskodik, de semmit nem tesz. Ti akik konferenciákat szerveztek (tisztelet a kivételnek), pedig benne csak egy szentet láttok, pedig az igazság másutt van.
Ti tudjátok, mit miért tesztek, de az utódaink biztosan nem azért fognak pálcát törni rajtunk, mert mindent megtettünk a megmaradásukért, hanem azért, mert önző módon csak a magunk pitiáner ügyeivel foglalkoztunk. Rengeteg konferenciára elmentem, de sohasem szólalhattam fel ott ahol a Duray-Pogány duó megjelent. Egyszer régebben Pogány azt mondta nekem szemtől-szembe, hogy minden út magyarság témájában és az MO-s támogatásokhoz való jutás csakis rajukon vezet át.
Kérdezem én miféle rendszer létezik nálatok, nemrég ebben a témában írtam az összes MO-s parlamenti képviselőnek levelet, hogy a támogatások lyukas zsákba öntik, megélhetési politikusok zsebeibe.
Bósza János
u.i.: nem tudom, hogy elmegyek-e, mert ott ahol nem szívesen látnak, oda nem illik megjelenni.
Civil egyetemnek van meghirdetve a szervezkedésetek, de én csak politikusokat és az őket kiszolgálókat látok a felszólalók között, ami szerintem nem helyes és nem viszi előbbre a jogos küzdelmünket. Én sohasem szekciókban és húsosfazékokban gondolkodtam, csak tettem a dolgomat, de a kétfrontos, sőt ha veszem MO-t is a háromfrontos küzdelmet már nem bírom, nemrég Erzsónak is megírtam nagyon belefáradtam, belebetegdetem a szó szoros értelmében is ebbe a véget nem érő jogos küzdelemben, amikor az ellenfeleink nem a szlovákok lettek, hanem azok lettekaz ellenségeim akikért küzdök, teszem a dolgomat, amit a szívem diktál, parancsol nekem. Mert, ha ez nem így lenne, akkor, ha semmi mást legalább elmondhatnám azt, amiért az utódaink büszkék lehetnének ránk, még ha a célba nem is jutnánk, de legalább elmondhatnák rólunk, hogy nem voltunk gyáva és önző nyuszik és tettük azt, amiért az Isten ideteremtett minket.
feladó János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett Közép-Európai Civil Kutató Intézet
dátum 2011. június 20. 7:35
tárgy Re: I. Komáromi Civil Szabadegyetem
küldő gmail.com
részletek elrejtése 7:35 (2 órája)
Kedves Attila
Először tőled idéznék:
"Kedves János!
Köszönöm őszinte soraidat. Amikor felmerült (szinte az első szekcoók között) az autonómia kérdése én voltam az első, aki a részvételed mellett törtem lándzsát. Ebben a kérdésben sajnos csak javaslati jogom volt, a döntés nem az én kezemben volt. Mindig is figyelemmel kísértem erőfeszítéseidet az autonómia mellett, de az előadók kérdésében egyedül maradtam személyedet illetően.
Veszve azonban nincs semmi. A szabadegyetem lényege éppen az, hogy nem csak az előadók osszák az észt, hanem lehetőség van interaktivitásra is, így feltétlenül számítok megjelenésedre. Az elhangzottak után mindent latba vetek, hogy szót kapj, és kifejthesd álláspontodat, hiszen ettől is "szabad" az egyetem. Szombaton Dél-Komáromban leszek egész nap (Csillag erőd), örülnék, ha átjöbbél.
Barátsággal:
Attila"
Átmentem és arra kértelek, hogy adjál 20 perces felszólalási lehetőséget. Annak ellenére, hogy ezt a kérésemet nem teljesítetted, legyen bármiféle oka, ezért sem éreztem azt, hogy másfajta okai lehetnek annak, hogy nem szólalhattam fel. Szombaton kioktattatok, hogy a téma más ne beszéljünk olyan dolgokról, ami közvetve nem vág a témába. Furcsállottam, mert szerintem a témába vágóan, ráadásul egyedül, mint civil szóltam, próbáltam vitatkozni, megakadályoztátok. Pedig, ha már civil kezdeményezésről volt szó, de éppen nem nevezhető annak sem Duray, sem Pogány, sem civilnek a Felvidek.ma. De te tudod mit miért tettél.
Tegnap el akartam menni a délutáni autonómia találkozóra, abban a reményben, hogy én is beszélhetek az autonómiáról. De zárt kapuk vártak, ennek ellenére tanulságos volt, hogy mégiscsak ott voltam, mert megtudtam, hogy Fehér Csaba visszamondta a részvételét és Te mindenáron az szeretted volna, ha Petheő helyettesíti, annak ellenére, hogy nekem ígéretet tettél, hogy mindent megteszel, hogy felszólalhassak. Tudod ez nagyon ellentétes azzal, amit nekem mondtál szombaton és nekem írtál pénteken.
Sajna értem a dolgokat, Komárom túlságosan kicsi város, hogy az igazság ne derüljön ki. Te az MKP helyi képviselőire építkezve hittél abban, hogy meg tudod szervezni ezt a rendezvényt. Persze én ebbe a képbe nem illek be, ismert ellentéteimből kifolyólag a helyi és az országos MKP-s vezetőkkel kapcsolatosan.
Tudod elég lett volna megírni és megmondani, de te ez helyett beleestél abba a hibába, amibe előtted sokan már belesetek, azt hitted lehet civilként létezni, közben az MKP-tól várni a segítséget. Az MKP egy megélhetési gyűjtőpárt, ami pontosan azt csinálja, ami ellen szólt volna az a rendezvény amit megpróbáltál összehívni. Engemet kizártatok, ez tény, mert illek bele civil létemre az ő gépezetükbe. Te civil rendezvény próbáltál összehozni, de csak MKP-s pártkatonák lehettek ott, én mint igazi civil nem.
Ez egy furcsa és ellentétes dolog azzal, ami a civil egyetemnek az üzenete lehetett volna. Te is csak a megszokott arcokat és azokat hívtad előadni, aki csak beszélnek, de valóságban semmit nem tesznek a felvidéki magyarság megmaradásáért. Még az egyik előadó is nekem azt mondta, furcsállotta, hogy engemet az autonómia szekcióba nem hívtak meg.
Ennek ellenére barátival
János
feladó János Bósza jhaoautonomia@gmail.com
címzett Közép-Európai Civil Kutató Intézet
dátum 2011. június 20. 10:11
tárgy Re: I. Komáromi Civil Szabadegyetem
küldő gmail.com
részletek elrejtése 10:11 (9 perce)
Látom ignorálod a leveleimet, de azért én folytatnám és lenne néhány kérdésem:
1. miért maradt el az autonómia szekció
2. mi az, hogy folytatása lesz
3. kik azok a szervezők, konkretizálnád
mert ahogyan megfigyeltem a névsors, az előadókét főleg, nekem egy sem tűnt civilnek. Úgy érzem az MKP-s és hídas előadók, szimpatizáns mellett nem ártott volna legalább egy civil is. Autonómia témában remélem már nem leszek diszkriminálva.
Nagyon-nagyon sajnálom, hogy ilyen tartalmú leveleket kellett megfogalmaznom, de az igaz szó, ahogyan eddig is továbbra is kötelez.
BJ
|
|
Civil szabadegyetem Komáromban
Civil szabadegyetem Komáromban
2011. június 17.
Felvidék.ma
Pénteken vette kezdetét és egészen vasárnapig tart az I. Komáromi Civil Szabadegyetem, amely során a társadalmat érintő kérdéseket járják körül az előadók.
A pénteki napon délután négy órakor került sor az ünnepélyes megnyitóra a dél-komáromi városháza épületében. Ezt követően a határon átívelő együttműködésről esett szó. Elsőként Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd Koncz András a Háló Közösség elnöke járta körül a témát. A rendezvény keretén belül került sor 19.00 órai kezdettel a komáromi Csemadok Galériában a Varga Norbert fotóiból készült kiállítás megnyitójára, melyeket repülőgépről készített a Duna két partján elterülő Észak- és Dél-Komáromról. A kiállítást ezután a hónap végéig látogathatják az érdeklődők.
A szombati program első fele a Civil média téma előadásait kínálja a dél-komáromi Csillag Erődben. A szabadegyetem résztvevőit köszönti Dr. Duray Miklós felvidéki politikus, közíró. Majd előad Törőcsik Attila a Közép-Európai Civil Kutató Intézet igazgatója, Haraszti Mária író, költő, műfordító és Pogány Erzsébet a Felvidék Ma kiadójának igazgatója.
A szombati program második része is ugyanitt kerül majd megrendezésre délután négy órától. Ekkor a Kulturális felemelkedés és összetartozás téma előadásai következnek, melyek során a résztvevők meghallgathatják Cságoly Péterfia Bélát a Szózat főszerkesztőjét, Döbrentei Kornélt költőt és Varga P. Andrást képzőművészt.
A rendezvény zárónapján, vasárnapon Észak-Komáromban kerülnek sorra az előadások, a Tiszti Pavilon dísztermében. A délelőtt során a Civilek a természetért címet viselő blokkban Hajtó János a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája rektora, valamint Mocsi Ádám a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület alelnöke osztja meg gondolatait a közönséggel.
Délután pedig a a Kisebbségek önrendelkezése Közép-Európában téma kerül megvitatásra. Botlik József, Fehér Csaba és Szarka László történészek járják körbe a kérdést, s ezzel az előadások sorozata be is fejeződik. A vasárnapi programoknak helyszínt adó Tiszti Pavilonban kerül sor este hat órától az ünnepélyes zárásra is.
A rendzvény partnerei a Közép-Európai Civil Kutató Intézet, Zöld Sziget Egyesület, Rákóczi Szövetség, Szent Adalbert Alapítvány, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Selye János Egyetem, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Schola Europa Akadémia, Munkástanácsok, Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, Háló Közösség, ENDRESZ Csoport, Magyar Politológusok Egyesülete, Szövetség a Közös Célokért, Adrianus Alapítvány, Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány, Csemadok Komáromi Városi Szervezete.
A rendezvény teljes programját itt érhetik el.
ez az írás a felvidek.ma honlapjáról eltünt a mai nap folyamán, tegnap még ott volt.
|
|
Az autonómia nem probléma, hanem megoldás
Az autonómia nem probléma, hanem megoldás
Csáky Pál, 2011. június 19., 11:17
Napjaink politikai-társadalmi konstellációja nem kedvez ennek a kérdésnek Szlovákiában. A szlovák társadalom, a szlovák politka elit saját torzult huszadik századi elképzeléseiből kiindulva nagyon fél ettől a témától. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az idő fölötti parancsról sem: soha ne mondd, hogy soha. A helyzetek változhatnak, újabb esélyeket hozhatnak – de akár csökkenthetik a jelenlegieket is.
Vizsgáljuk meg tehát a témát néhány alapvető kérdés részletesebb elemzésével. Az első kérdés: szüksége van-e a felvidéki magyarságnak az önkormányzati modellek-autonómiaformák létrehozatalára és működtetésére?
A kérdésre a válasz egyértelmű igen. Láthatjuk, a nemzetek mindig is a nemzeti szuverenitás betetőzésére, az önálló állam létrehozatalára törekszenek azért, mert ez a garancia fennmaradásukra és fejlődésük biztosítására. A nemzeti kisebbségi közösségek esetében hasonló módon vetődik fel a probléma: alapvetően fontos, hogy a közösség életét és jövőjét illető kérdésekben a közösség képviselőinek döntési joga legyen. Ehhez kell csatlakoznia a döntések végrehajtását biztosító intézményi és pénzügyi háttérnek. Mindezt természetesen törvényeknek kell garantálniuk, hogy a játékszabályok egyértelműsége pontosan meghatározható legyen. A sokat emlegetett pozitív nyugat-európai példák bizonyítják, hogy az ilyen megoldások komoly megtartó potenciált biztosítanak. A sokat emlegetett Dél-Tirol például az ottani modell hatékonysága és a rá épülő kreativitás miatt lehet Európa 10 legfejlettebb régiója között.
A második kérdés: igényel-e egy ilyen megoldást a felvidéki magyarság. 2011-ben ez nem pozitív emóciókat hordozó kérdés Szlovákiában, hiszen a tavaly júniusi választásokon azt tapasztalhattuk, hogy a szlovákiai magyaroknak kb. a fele egy mesterségesen létrehozott, szlovák-magyar vegyes pártra szavazott, amelynek magyar nemzetiségű vezetői több alkalommal kinyilvánították, hogy nem autonómiapártiak. Bugár Béla, eme formáció vezetője például a szlovák sajtóban kijelentette, hogy a júniusi szavazással a szlovákiai magyarok elutasították az autonómiát is.
A magam részéről egyelőre nem ajánlok messzemenő következtetéseket levonni egy parlamenti választás eredményeiből, ám az kétségtelen, hogy az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarsággal összehasonlítva a szlovákiai magyar közösség az asszimilációtól leginkább veszélyeztetett. A felvidéki magyarok nemzettudata felhígult, itt a legtöbb a vegyes házasságok aránya, minden ötödik magyar gyerek szlovák iskolába jár. Az sem ritka, hogy a szlovák iskolába beadott – mondjuk dunaszerdahelyi – magyar gyerek kedvéért a magyar papa és a magyar anyuka otthon is szlovákul beszélnek, mondván, hogy ezzel is segíteni kívánnak a gyereknek. A szlovákiai magyarság nemzettudati állapota tehát nem a legjobb, s emiatt a jelen pillanatban nincs meg a kellő társadalmi háttér egy ilyen kérdés napirendre tűzésére. Ráadásul felvidéki magyar milliomosok egy csoportja erre az attitűdre politikai pártot is épített, amely a puha, önfeladó habitust csak erősíti.
Mi a helyzet a szlovák oldalon? Hogy viszonyulnak ehhez a kérdéshez a szlovákok?
Szlovák oldalról az elmúlt húsz évben nem fogalmazódott meg kínálat a szlovákiai magyarság ügyeinek rendezésére. A kormányok programjaiba annyi került bele, amennyit a szlovákiai magyar politika képes volt az adott helyzetben kikényszeríteni. A szlovákok maguk nem jöttek semmiféle elképzeléssel, politikai pártjaik programjai nem tartalmaztak ez ügyben semmiféle kötelezettségeket. A szlovák közvéleményt – és benne a politikusokat is – durván két csoportra oszthatjuk. Az egyik militáns módon a szlovákiai magyar közösség mielőbbi eltüntetését vagy legalábbis jelentős meggyöngítését szeretné, és ezt nyíltan vagy burkoltan érzékelteti is. A másik némileg toleránsabb: ők a természetes folyamatokra bíznák ezt a feladatot. Enyhén pozitívan csak akkor viszonyulnak a kérdéshez, ha nagyon muszáj, a magyar ügyek támogatását nyíltan – egy-két személyes kivételtől eltekintve – nem vállalják fel.
Az autonómiát, mint fogalmat és mint megoldási módot a szlovák politikusok 99 százaléka elveti. Ez egy furcsa történelmi torzulás miatt van így. 1916-ban ugyanis a csehek Amerikában autonómiát ígértek egy létrehozandó Cseh-Szlovákiában nem csupán Szlovákia, de Kárpátalja számára is. 1918 után erről az ígéretükről látványosan megfeledkeztek elannyira, hogy Hlinka páter 1920-ban már azért kezdett lobbizni, hogy próbálják meg újból a magyarokkal való együttélést. Ez azonban akkor már irreális volt, nem maradt tehát más számukra, mint létrehozni a saját autonómiát igénylő pártjaikat. Lépésről lépésre nőtt bennük az idegenkedés a cseh hegemóniával szemben, s a huszadik században mindig, amikor megbillent a hatalmi egyensúly – 1938, 1968, 1992 -, napirendre került a csehektől való elszakadás témája. Ennek köszönhető, hogy a szlovák politikai gondolkodásban ez a fogalom torz módon úgy rögzült, hogy az autonómia az elszakadás első lépcsőfoka, s létrehozatala minden esetben az autonóm területek önállósulásához vezet. Ez persze távolról sem igaz, de eddig ezt a kényszerképzetet senkinek sem sikerült legyőznie a szlovák politikai gondolkodásban. Emiatt használta a Magyar Koalíció Pártja is dokumentumaiban és politikusi megnyilatkozásaiban az autonómia szinonimáját, az önkormányzati formák terminust.
Még egy kérdést vizsgáljunk meg röviden: milyen a nemzetközi háttér témánk szempontjából? Sajnálatos módon azt kell mondanunk, hogy a kilencvenes évek első felének reményteljesebb időszaka óta az esélyek az autonómiamodellek kiteljesítésére csökkentek. Az igaz, hogy Európában is létrejött néhány érdekes kezdemény, ám ezek a megoldások két csoportba oszthatóak. A nyugat-európai megoldások - a baszk, katalán, walesi vagy a skót modell – inkább a politikai elit bölcsességét dicséri, míg a kelet-európai kezdemények – lásd pl. a balkáni régiót - inkább a véres konfliktusokat lezárni igyekvő hatalmi nyomás eredményei. A nyugat-európai társadalmak szerkezeti változásai, az egyre növekvő bevándorlási hullámok nem igazán kedveznek a kisebbségi kérdés autonómiaformák létrehozatalával való megoldásainak.
Végezetül: véleményem szerint a szlovákiai magyarságnak nem szabad lemondania arról az igényéről, hogy jövőjét törvényes formákkal, intézményi és pénzügyi garanciákkal biztosítsa. Ehhez pedig egy autonómiamodell létrehozatala szükségeltetik. Ez alatt önkormányzati modellek kombinációját értjük, amely az oktatásügy, a kultúra, a területi berendezkedés és a nyelvhasználat terén biztosítana törvényi garanciákat a közösség fejlődésére. A Magyar Koalíció Pártja pozsonyi központjában megtalálható az ezt célzó törvényjavaslat.
Csáky Pál
Készült az I. Komáromi Civil Szabadegyetem szervezőinek felkérésére
http://www.facebook.com/notes/cs%C3%A1ky-p%C3%A1l/az-auton%C3%B3mia-nem-probl%C3%A9ma-hanem-megold%C3%A1s/209709035733586
|
|
Szóljon hozzá
Honda [ 2011-07-07 11:20 ]
Sajnálatra méltó, hogy a magukat civil fórumnak nevezők a civileket és személyiségeket, mint Bósza úr nem engedik megszólalni illetve nem adnak 5 percet sem neki véleménye kifejtésére. Ez az ami szomorú és amíg így lesz addig nem lesz jó.
ND [ 2011-06-22 10:02 ]
Duray is egy orbánszerű szájkaratebajnok, köszönő viszonyban sincsenek a tettei azzal, amit mond és általában csak az anyaországban beszél az autonómiáról, Felvidéken lapít mint az a bizonyos libaürülék a fűben. Ha konkrétumokról kell beszélni már nem mer vállalni semmilyen konfrontációt.
Érdekes, hogy pont az úgynevezett "bársonyos forradalomnak" csúfolt szabadkőműves változtatások idején volt kint az USA-ban, a kommunisták csak úgy kiengedték. Az Együttélés mozgalom szép elméleti megfogalmazásai közül az MKP-ba való beolvasztás mindent eltüntetett. Semmi nem valósult meg abból, amit az Együttélés kitűzött maga elé és ez nagy mértékben Duraynak köszönhető, a gyenge vezetőnek. Eltűnt az autonómia igény is az MKP-ban. Duray meg ott volt vezetőként az MKP-ban is , ült a parlamenti bársonyszékekben és MKP vezetőként végignézte, hogyan csorbítják a magyarság jogait a tótok .Mindezt jó pénzért, ahelyett, hogy látva az MKP megalkuvó, impotens, neoliberális politikáját alapított volna egy autonómista pártot. Helyette az anyaországban konferenciázgatott és autonómiázott. Biztosabb volt felvenni a magas képviselői fizetést közel két évtizeden át az MKP színeiben, mint létrehozni a nulláról egy autonomista pártot, otthagyni a magyarság beolvasztását kiszolgáló bugárizmust.
Az anyaországban úgy tetszelgett,mint valami jogvédő autonomista, közben Felvidéken meg csöndben volt és semmit nem tett az autonómia gyakorlati megvalósításáért. Még egy nyavalyás tüntetést sem szervezett. Korábban a szememben igen nagy tiszteletnek örvendő Duray Miklós mára már csak egy gyenge megélhetési politikust jelent, aki elherdálta a lehetőségeket, aki sokkal többet tehetett volna a felvidéki magyarságért, mint amennyit tett, mert mára már sokkal jobban látszik az,hogy mit nem tett meg, mennyi lehetőséget mulasztott el ismertségénél fogva, mint amit valójában megtett az autonómiáért. A sok duma mellett a tettek elmaradtak,később már a duma is elmaradt és jött helyette valami más. Ez utóbbira nem szeretnék részletesen kitérni, mert másodkézből tudom csak, hogy nem veti meg az alkoholt. Arra viszont nincs bizonyítékom,hogy alkoholfüggő lenne.
ND
|
| | HÍREK | Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.
Felvidék
Honföldünk
| Nemzeti dal
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk
| Utassy József gondolata
- 2009.03.15.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
| A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
| Új menü
- 2009.02.27.
| Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
| Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
| Vígh Károly
- 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
| Az élet
- 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
| Cikkajánló:
- 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
| Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.
|
| Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.
Szavazás!
| Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.
|
Véletlen link.
|
| Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.
|
| Rovásírás
- 2007.06.09.
| Újévi mondóka
- 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
| Lao Ce
- 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
| Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.
LONG LIVE
| Szózat
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének
| Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
| Hun imádság
- 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
| Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
| Soviniszta
- 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
| Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
| József Attila
- 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
| A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.
Miért ne-ken
| Nyelvlecke
- 2009.05.18.
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó
|
|
|
