Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

KDH és a Matica ellene van a 15 százaléknak

2011.02.25.

Otvorený list pre poslanca Pavla Abrhana (KDH)
lent-dole



A KDH se nem növelné

A KDH se nem növelné, se nem csökkentené a nyelvküszöböt
Status quo 2011. 02. 24

A KDH se nem növelné, se nem csökkentené a nyelvküszöbötA kereszténydemokraták nem akarják, hogy kevesebb községre vonatkozzon a kisebbségi nyelvhasználat, de a küszöb csökkentését is ellenzik a jelenlegi húsz százalékról - jelentette ki Pavol Abrhan, a párt alelnöke.
"A probléma lényege abban van, hogy közeleg a népszámlálás, és bizonyos aggodalmak szerint kevesebb olyan polgár lesz, aki a nemzeti kisebbségekhez tartozónak vallja magát" - jelentette ki a politikus. Véleménye szerint elképzelhető, hogy több községre sem fog vonatkozni a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb. Míg elmondása szerint Rudol Chmel, a Híd kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese a küszöb csökkentésével harcolna a tendencia ellen, a KDH inkább "befagyasztaná" az érintett községek számát.

"Azt javasoljuk, hogy ha néhány községben húsz százalék alá is csökken a kisebbségek aránya, ne szűnjön meg a kisebbségek nyelvhasználatának lehetősége. Összehasonlítanánk a tíz évvel korábbi és az idei népszámlálás eredményét, s a kisebbségek számára előnyösebb variáció maradna érvényben" - jelentette ki Abrhan, aki ugyanakkor elmondta, erről még nem született megegyezés a kormánykoalíción belül. A politikus szerint a Híd tervezetével más értelemben is vannak problémák, például a kisebbségi nyelv használatával a fegyveres erőkben - ezzel kapcsolatban a védelmi és a belügyminisztérium állásfoglalására várnak. A tárcák jelenleg véleményezik a tervezetet, ami később a kormány elé kerül (vélhetően március másodikán), majd a parlament foglalkozik vele.

(SITA, bumm)



KDH nechce znížiť hranicu na používanie jazyka menšín

KDH nechce znížiť hranicu na používanie jazyka menšín
50681220

KDH nechce, aby sa po májovom sčítaní ľudu znižoval počet obcí, v ktorých je možné používať menšinový jazyk
. Rovnako však nechce obce zachraňovať znížením
20-percentnej hranice pre používanie jazykov menšín v úradnom styku.

„Podstata problému je v tom, že sa blíži sčítanie ľudu a sú tu isté obavy, že bude menej občanov, ktorí sa budú hlásiť k národnostným menšinám,“ povedal podpredseda KDH Pavol Abrhan. Mohlo by sa tak podľa neho stať, že v niektorých obciach by sa k menšine hlásilo menej ako 20 percent obyvateľov. Tým by zrejme zanikla možnosť
používať v danej obci menšinový jazyk v úradnom styku. Vicepremiér Rudolf Chmel (Most-Híd) tomu chce zabrániť znížením hranice. KDH si myslí, že to ide aj inak.

„My navrhujeme, že ak by po májovom sčítaní ľudu klesli niektoré obce pod 20 percent, tak by sa v nich nerušila možnosť používať jazyk národnostných menšín,“ tvrdí Abrhan.

Nové pravidlá pre používanie jazyka menšín by sa týkali aj rómskych obcí. Rada mimovládnych organizácií rómskych komunít práve
včera vyzvala vládu, aby rozbehla kampaň pred májovým sčítaním ľudu. „Obávame sa, že výsledkom bude pokles počtu Rómov, a teda aj permanentný pokles financií predovšetkým na rómsku kultúru,“ uviedol jej predseda Ladislav Richter.

http://hnonline.sk/slovensko/c1-50681220-kdh-nechce-znizit-hranicu-na-pouzivanie-jazyka-mensin



Aggódik a Matica a kisebbségi nyelvtörvény miatt

Aggódik a Matica a kisebbségi nyelvtörvény miatt

2011. február 25. péntek, 09:55 | TASR
Pozsony
|

Szokatlan és indokolatlan a Matica slovenská szerint, hogy a kisebbségi nyelvtörvény módosítását gyorsított eljárásban készítik elő.

A Matica szerint a jelenlegi szabályozás “minden releváns nemzetközi jogszabálynak eleget tesz”.

“A beterjesztett törvényjavaslat, a hivatali nyelvhasználati küszöb 20-ról 15-re való csökkentése, és a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségről kötelességre való módosítása szankciók terhe mellett növelni fogja az állam- és közigazgatás leterheltségét” - véli Marián Tkáč, a Matica elnöke.

A konzervatív kulturális szervezet vezetője szerint a kisebbségeken elsősorban a regionális különbségek kiegyenlítésével kellene segíteni.
http://ujszo.com/online/kozelet/2011/02/25/aggodik-a-matica-a-kisebbsegi-nyelvtorveny-miatt



MATICA: Rýchlosť prípravy novely zákona o jazykoch menšín vzbudzuje ob

MATICA: Rýchlosť prípravy novely zákona o jazykoch menšín vzbudzuje obavy

Bratislava 25. februára (TASR) - "Nezvyčajná a neopodstatnená" rýchlosť prípravy novely zákona o jazykoch menšín v situácii, keď platný zákon "spĺňa všetky relevantné medzinárodné normy a kritériá a je organickou súčasťou celej legislatívy Slovenskej republiky", vzbudzuje obavy Matice slovenskej (MS). Pre TASR to dnes vyhlásil predseda MS Marián Tkáč.

"Predložený návrh zmien a úprav zákona o používaní jazykov národnostných menšín, zníženie hranice používania jazykov menšín z 20 na 15 percent, ale aj ďalšie navrhované ustanovenia meniace možnosť používania jazyka menšiny na povinnosť podliehajúcu sankciám, nielenže obracia naruby platnú legislatívu Slovenskej republiky, ale povedie k nárastu administratívnych nárokov na orgány štátnej správy i samosprávy a vo svojich dôsledkoch môže viesť k dezintegrácii občanov Slovenska," zdôraznil predseda MS, podľa ktorého je návrh novely "zbytočný a škodlivý". Podľa Tkáča by mal štát orientovať svoju snahu pomôcť menšinám skôr do oblasti vyrovnávania regionálnych rozdielov. MS podľa neho "očakáva, že príslušné štátne orgány budú venovať náležitú pozornosť riešeniu takých problémov, ako je nezamestnanosť, neúmerný rast cien, ale aj značné regionálne rozdiely v životnej úrovni, ktoré dopadajú predovšetkým na územia, kde žijú naše národnostné menšiny".

Novela o používaní jazykov národnostných menšín, ktorú pripravil úrad vicepremiéra Rudolfa Chmela (Most-Híd), je momentálne v pripomienkovom konaní. Na rokovanie vlády by sa mala dostať v stredu 2. marca.

Novela upraví ďalších trinásť zákonov. Hranica na používanie jazykov menšinových jazykov v úradnom styku sa ňou zníži zo súčasných 20 percent na 15. Nové povinnosti pribudnú obciam, v ktorých podľa posledného sčítania žije najmenej 15 percent obyvateľstva hlásiacich sa k národnostnej menšine. Napríklad budú musieť zasielať oznámenia o konaní sa referenda a všetkých volieb na Slovensku aj v jazyku menšiny. Na dopravných značkách označujúcich začiatok a koniec obce, budovách a dokumentoch sa bude uvádzať jej názov i v menšinovom jazyku.

V odborných publikáciách, tlači či úradnom styku sa popri geografických názvoch v slovenčine môžu používať aj tie, ktoré sú vžité a zaužívané v jazyku národnostnej menšiny. Na prvom mieste bude štandardizované označenie a za lomkou menšinové.

Zmena by sa mala dotknúť tiež jazykového zákona. V Slovenskej televízii sa už nebudú inojazyčné relácie priamo určené zástupcom menšín vysielať tak ako v súčasnosti s titulkami v slovenčine alebo s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním v štátnom jazyku. Rovnako to platí pre samostatný menšinový okruh Slovenského rozhlasu.

Zástupcovia menšín, ktorí spĺňajú 15-percentnú hranicu v obci, majú právo používať svoj rodný jazyk v správnom a v trestnom konaní. Zápisnica o výpovedi sa s nimi spíše aj v tomto jazyku. Občania SR patriaci k niektorej z menšín získajú možnosť na zmenu svojho priezviska v súlade s pravopisom svojho jazyka.

Podľa zákona je jazykom menšiny tradične používaným na území SR bulharský, český, chorvátsky, maďarský, nemecký, poľský, rómsky, rusínsky a ukrajinský jazyk. df er



Návrh č.6: Otvorený list pre poslanca Pavla Abrhana (KDH)

Návrh č.6: Otvorený list pre poslanca Pavla Abrhana (KDH)

Vážený pán poslanec

Rudolf Chmel a strana Most-Híd navrhujú znížiť kvórum príslušníkov menšín pre používanie jazykov menšín v obci z 20 na 10 percent. Ako uviedol dnes Chmel na tlačovej besede, rozšíri sa tým pôsobnosť zákona na oblasti, kde žijú menšie menšinové komunity. Podľa neho je to priestor pre používanie nemeckého, rómskeho a rusínskeho jazyka. Podľa Chmela takýto návrh chráni menšie národnostné menšiny. „Na zníženie kvóra by sme mali dbať, ak sme skutoční demokrati. Desať percent je hranica asimilovateľnosti menšiny,“ vyhlásil.

KDH nechce znížiť hranicu na používanie jazyka menšín
50681220

KDH nechce, aby sa po májovom sčítaní ľudu znižoval počet obcí, v ktorých je možné používať menšinový jazyk. Rovnako však nechce obce zachraňovať znížením 20-percentnej hranice pre používanie jazykov menšín v úradnom styku.

„Podstata problému je v tom, že sa blíži sčítanie ľudu a sú tu isté obavy, že bude menej občanov, ktorí sa budú hlásiť k národnostným menšinám,“ povedal podpredseda KDH Pavol Abrhan. Mohlo by sa tak podľa neho stať, že v niektorých obciach by sa k menšine hlásilo menej ako 20 percent obyvateľov. Tým by zrejme zanikla možnosť používať v danej obci menšinový jazyk v úradnom styku. Vicepremiér Rudolf Chmel (Most-Híd) tomu chce zabrániť znížením hranice. KDH si myslí, že to ide aj inak.

„My navrhujeme, že ak by po májovom sčítaní ľudu klesli niektoré obce pod 20 percent, tak by sa v nich nerušila možnosť používať jazyk národnostných menšín,“ tvrdí Abrhan.

Nové pravidlá pre používanie jazyka menšín by sa týkali aj rómskych obcí. Rada mimovládnych organizácií rómskych komunít práve včera vyzvala vládu, aby rozbehla kampaň pred májovým sčítaním ľudu. „Obávame sa, že výsledkom bude pokles počtu Rómov, a teda aj permanentný pokles financií predovšetkým na rómsku kultúru,“ uviedol jej predseda Ladislav Richter.


Vážený pán poslanec Abrhan, Vaše a názory Vašej strany sú diskriminačné, ba proti európske a proti ústavne.

Prečo? Roky sledujem vyjadrenia politikov Vašej strany a musím konštatovať Vám neide o zmierenie maď. a slov., neide Vám aby národné menšiny neboli diskriminovaný ale presne naopak chcete, aby na základe Benešovych dekrétov z obavy vlastnej identity jednoducho chcete likvidovať maďarskú národnú menšinu a postupujete v šlapajach vašich predchodcov za cieľom, aby v SR žili len Slováci, lebo 1100 rokov tu žijúci autochtonný národ podľa Vás Slovenskí národ ohrozuje. Preto nechcete súhlasiť s tým aby návrh pána podpredsedu vlády prešla. Ak o tom neviete aj v Čechách je hranica používania jazyka menšiny je 10 %. Im to nevadí, prečo vadí Vám?

S tým, že hranica používanie jazyka nár. menšiny bude 10 percent, Slováci nebudú diskriminovaný, aj hranice SR zostanú nemenné. Ak podľa Vás áno, nech sa páči napíšte ako a prečo? Ak nebudete mať rozumné, ústavné a zákonné dôvody, aby návrh podpredsedu vlády nebol schválený, tak žiadam poslanecký klub v mene občanov SR, mene pol milióna občanov, aby ste zahlasovali za tento návrh.


S pozdravom občan SR maďarskej národnosti.

Bósza János

feladó János Bósza
címzett "Přidal, Alojz (asistent)" ;
andrej_durkovsky@nrsr.sk;
andrej_kolesik@nrsr.sk;
anna_belousovova@nrsr.sk;
anna_vittekova@nrsr.sk;
anton_marcincin@nrsr.sk;
bela_bugar@nrsr.sk;
bibiana_obrimcakova@nrsr.sk;
branislav_ondrus@nrsr.sk;
darina_gabaniova@nrsr.sk;
dusan_bublavy@nrsr.sk;
dusan_caplovic@nrsr.sk;
dusan_galis@nrsr.sk;
dusan_jarjabek@nrsr.sk;
dusan_munko@nrsr.sk;
dusan_svantner@nrsr.sk;
edita_pfundtner@nrsr.sk;
elemer_jakab@nrsr.sk;
erika_jurinova@nrsr.sk;
frantisek_sebej@nrsr.sk;
gabor_gal@nrsr.sk;
igor_choma@nrsr.sk;
igor_federic@nrsr.sk;
igor_matovic@nrsr.sk;
igor_sidor@nrsr.sk;
igor_stefanov@nrsr.sk;
ivan_chaban@nrsr.sk;
ivan_harman@nrsr.sk;
ivan_stefanec@nrsr.sk;
ivan_svejna@nrsr.sk;
ivan_varga@nrsr.sk;
iveta_liskova@nrsr.sk;
"Senko, Jan (asistent)" ;
jan_golian@nrsr.sk;
jan_mikolaj@nrsr.sk;
jan_pociatek@nrsr.sk;
jan_podmanicky@nrsr.sk;
jan_richter@nrsr.sk;
jan_slota@nrsr.sk;
jana_dubovcova@nrsr.sk;
jana_kissova@nrsr.sk;
jana_lassakova@nrsr.sk;
jana_valova@nrsr.sk;
jana_zitnanska@nrsr.sk;
jarmila_tkacova@nrsr.sk;
jaroslav_baska@nrsr.sk;
jaroslav_suja@nrsr.sk;
"Kollár, Jozef (asistent)" ;
jozef_bucek@nrsr.sk;
jozef_burian@nrsr.sk;
jozef_mikus@nrsr.sk;
jozef_valocky@nrsr.sk;
jozef_viskupic@nrsr.sk;
julius_brocka@nrsr.sk;
julius_stanko@nrsr.sk;
juraj_blanar@nrsr.sk;
juraj_droba@nrsr.sk;
kamil_homola@nrsr.sk;
kamil_krnac@nrsr.sk;
katarina_cibulkova@nrsr.sk;
ladislav_lazar@nrsr.sk;
laszlo_nagy@nrsr.sk;
laszlo_solymos@nrsr.sk;
lubica_roskova@nrsr.sk;
lubomir_jahnatek@nrsr.sk;
lubomir_petrak@nrsr.sk;
lubomir_vazny@nrsr.sk;
lubomir_zeliezka@nrsr.sk;
lubos_majer@nrsr.sk;
lubos_martinak@nrsr.sk;
ludovit_jurcik@nrsr.sk;
ludovit_kanik@nrsr.sk;
magda_kosutova@nrsr.sk;
magdalena_vasaryova@nrsr.sk;
marek_madaric@nrsr.sk;
marek_vargovcak@nrsr.sk;
maria_sabolova@nrsr.sk;
marian_kovacocy@nrsr.sk;
marian_kvasnicka@nrsr.sk;
marian_radosovsky@nrsr.sk;
marian_salon@nrsr.sk;
marian_zahumensky@nrsr.sk;
maros_kondrot@nrsr.sk;
martin_fecko@nrsr.sk;
martin_fedor@nrsr.sk;
martin_fronc@nrsr.sk;
martin_glvac@nrsr.sk;
martin_poliacik@nrsr.sk;
mikulas_krajkovic@nrsr.sk;
milan_gala@nrsr.sk;
milan_hort@nrsr.sk;
milan_laurencik@nrsr.sk;
miroslav_beblavy@nrsr.sk;
miroslav_ciz@nrsr.sk;
mojmir_mamojka@nrsr.sk;
monika_gibalova@nrsr.sk;
natalia_blahova@nrsr.sk;
ondrej_dostal@nrsr.sk;
pavol_abrhan@nrsr.sk;
pavol_goga@nrsr.sk;
pavol_hladky@nrsr.sk;
pavol_hrusovsky@nrsr.sk;
pavol_kubovic@nrsr.sk;
pavol_paska@nrsr.sk;
pavol_pavlis@nrsr.sk;
peter_kalist@nrsr.sk;
peter_kazimir@nrsr.sk;
peter_markovic@nrsr.sk;
peter_muransky@nrsr.sk;
peter_osusky@nrsr.sk;
peter_pelegrini@nrsr.sk;
peter_suca@nrsr.sk;
peter_voros@nrsr.sk;
peter_zajac@nrsr.sk;
peter_ziga@nrsr.sk;
radoslav_prochazka@nrsr.sk;
rafael_rafaj@nrsr.sk;
renata_zmajkovicova@nrsr.sk;
"Oravec, Richard (asistent)" ;
richard_rasi@nrsr.sk;
richard_sulik@nrsr.sk;
richard_svihura@nrsr.sk;
robert_fico@nrsr.sk;
robert_kalinak@nrsr.sk;
robert_madej@nrsr.sk;
rudolf_pucik@nrsr.sk;
stanislav_fort@nrsr.sk;
stanislav_janis@nrsr.sk;
stanislav_kubanek@nrsr.sk;
stefan_kuzma@nrsr.sk;
stefan_tomco@nrsr.sk;
stefan_zelnik@nrsr.sk;
szilard_somogyi@nrsr.sk;
tatiana_rosova@nrsr.sk;
tibor_bastrnak@nrsr.sk;
tibor_glenda@nrsr.sk;
tibor_toth@nrsr.sk;
tomas_galbavy@nrsr.sk;
viera_tomanova@nrsr.sk;
viktor_stromcek@nrsr.sk;
viliam_jasan@nrsr.sk;
viliam_novotny@nrsr.sk;
vincent_lukac@nrsr.sk;
vladimir_faic@nrsr.sk;
vladimir_janos@nrsr.sk;
vladimir_matejicka@nrsr.sk;
zoltan_horvath@nrsr.sk;
zuzana_astaryova@nrsr.sk
másolatot kap domred@tasr.sk;
sita@sita.sk;
ctk@ctk.cz;
ta3@ta3.com




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona