Kérdeztek és válaszoltunk - Bósza János: Békésen küzdeni a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában!

A nemnemsoha.gportal.hu online interjúra Bósza Jánossal.

2009.08.11

Üdvözlöm, Feltennék Önnek most néhány kérdést
Az Önök pártja harmadikként jött létre a Felvidéken, miután a Magyar Koalíció Pártja egykori elnöke, Bugár Béla és egy szakadár csoport külön pártot jegyeztetett be. Mennyiben befolyásolta döntését ez az esemény? Fél-e attól, hogy a felvidéki magyarság érdekképviselet nélkül marad a következő parlamenti választások után?

Egy kicsit pontosítok, mégcsak a kezdeményező bizottság első találkozója történt meg. Ha majd sikeresen összegyűjtöttük a bejegyzéshez szükséges 12-13 ezer aláírást (ebben mindenki segíthet nekünk, a támogatási ív innen letölthető ) , akkor majd elmondhatjuk, hogy létrejöttünk, de természetesen, minden párt először a kezdeményező bizottságát hozza létre, ez a legfontosabb lépés, az akarat és a kitűzött célok mesgyéjén elkezdeni politizálni. Az aláírások legroszabb esetben is remélhetőleg 3-4 hónap alatt összeszedjük, mégha egyedül is kell mind a 12-13 ezret összeszednem, de ez hála Istennek már folyamatban van egy felvidéki magyar szervezetnek köszönhetően, akik felajánlották a sagítségüket, hogy a szükséges mennyiséget összeszedik és készén átadják. Természetesen mi is gyűjtsük és jóval többet kell összeszednünk, mert a belügyminisztérium biztosan sokat ki fog szelektálni, hogy ezzel is akadályokat görbítsen a bejegyzésünkhöz. Amint az időm megengedi, én is kimegyek az emberek közé. Az elmúlt egy hónapban a pártalapítás körüli teendőim megháromszorozódtak, rengeteg időt vesz el a szimpatizánsok e-mailjeire a válaszlevelek megírása, ennek ellenére mindezt örömmel teszem, mert mi vagyunk az emberekért, a népért, nem pedig ők miértünk.

Bugár elnök akart lenni, így létrehozott magának egy pártot, én ezt már két éve megjósoltam, ebben a témába annakidején a kukac.sk -s felvidéki fórumban nyitottam egy témát, ma ott folyik a vita a Híd körül. A Bugár-féle párt annyiban segített a JMPP életrehívásában, hogy ezekután már nem mi vagyunk az egységrombolók. Megjegyezném, másfél éve már megpróbáltunk létrehozni egy pártot "Mozgalom a Regionalizmusért" név alatt, de nem sikerült bejegyeztetni, mert amikor bejelentettem, hogy létrehozzuk, mindenki nekünk esett, hogy a felvidéki magyarság egységére törünk. Szerintem sohasem volt Fölvidéken igazi magyarérdekű egységes politizálás. Ennek ellenére nem folytattuk a párt bejegyzését. Mindaz, ami 1998 óta zajlik a felvidéki magyar értelmiségiek házatáján, azt mindennek lehetett nevezni, csak igazi érdekképviseletnek nem. Számomra ők megélhetési politikusok, akik csak a zsebeik megtömésével törődnek és a Felvidéki Magyar Népet eszköznek tekintek, hogy becstelen céljaikat elérjék.

Az, hogy mi fog történni Fölvidéken egy év múlva - a parlamenti valasztások júniusban lesznek -, arra nem ismeri a választ szerintem senki sem. Mi a saját pártunkat szeretnénk minél hamarabb bejegyeztetni és ha még sikerül szeptember végéig, akkor a novemberi megyei választásokon elindulunk. Ha nem sikerül, akkor minden energiánkkal a parlamenti választásokra fogunk összpontosítani és a párt struktúráinak a kiépítésén munkálkodni. Szerintem valamelyik magyar párt biztosan bekerül a parlamentbe, természetesen mi is szeretnénk bekerülni, így nem leszünk az ellen sem, hogy egy nagy magyar koalíció jöjjön létre a három párt részvételével, ugyanis ez szavazatgyarapodást eredményezhetne, a koalíció, akár 15-18 % is szerezhetne, ha sikerülne jóval nagyobb arányban aktivizálni a választásokon való részvételre a magyarokat

-Hogyan tudná röviden összefoglalni a Jogegyenlőségért Magyar Polági Párt célkitűzéseit és törekvéseit?

Most elfogadott nyilatkozatunkban megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyek számukra a legfontosabbak. Egyelőre eléggé általánosan, mert ez még nem pártprogram, hanem csupán az alapcélok, amelyek mesgyéjén tovább fogunk építkezni. Egyébként az előző hírleveleinkben már tettünk utalást, hogy valójában hogyan és kiért szeretnénk erkölcsösen politizálni, tevékenykedni, békésen küzdeni, a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában, szülőföldjén, az őshonos magyar nemzetrészért. Ez számunkra sohasem lesz alku tárgya.

Mottónk a következő:
"Mi a JMPP kezdeményezői szilárdan hiszünk valamiben, amit helyesnek gondolunk és mivel komolyan gondoljuk, így mindent megteszünk a siker érdekében."


-Milyen eszközökkel kívánnak fellépni a szlovákok által elfogadott és hamarosan hatályba lépő, a felvidéki magyarsággal szemben brutálisan fellépő ún. nyelvtörvénnyel szemben?

Először is az első nyilatkozatunkban a kezdeményező bizottság követeli a nyelvtörvény eltörlését a 8-9 pontjában.

8. Nyelvtörvényekre és nyelvi szabályozásokra szükség nincs, ezeket töröljék el.

9. A nyelvek élő, fejlődő közegek. Ezért a nyelvek életfeltételeit biztosítani kell, azokat fejlődésükben gátolni nem szabad. Ugyanakkor minden intézményben biztosítani kell a nyelvhasználat kölcsönös tiszteletét.

A nyelvtörvénnyel kapcsolatosan még nem alakítottunk ki pontos és megvalósítható akciótervet, véleményt, mert például, ha referendum intézményéhez fordulnánk, akkor ehhez 350 ezer támogatói aláírásra lenne szükségünk, tehát gyakorlatilag az összes felnőtt magyar lakosnak alá kéne írnia. Természetesen, ha sikerülne egy 20-30 %-nyi szlovák támogatást is szerezni, ami lehetséges, akkor megérne egy próbálkozást, de ismerve a felvidéki magyar politikusok közötti viszonyokat, az is lehetséges, hogy nem a szlovákság hiúsítaná meg a referendumot, hanem éppen a mi magyar politikusaink. Például, a szeptember 1-i nyelvtörvénnyel elleni tüntetésen szerettem volna felszólalni egy öt perces beszéddel , de nem kaptam lehetőséget, pedig a felszólalásomban egy szóval nem említeném a JMPP-t és nem lenne reklámízű sem, csupán néhány tényállást szerettem volna elmondani egy kicsit más szemszögből nézve, mint ahogyan Fölvidéken eddig szokás volt.



-Önök a felvidéki magyar politikai szervezetek közül szinte egyedüliként képviselik az autonómia gondolatát. Támogatja-e Önöket valamely civil szervezet ennek elérésében?

Dél-Fölvidéken (Honföldön) még a nagypolitika szereplői sem ismerik az autonómia szó igazi értelmét. Így a mi magyar politikusaink sem, akárcsak a polgári társulások nagytöbbsége, ők sincsenek tisztában ezzel a fogalommal. Az autonómia valójában a belső (országon belüli) önrendelkezést fejezi ki. Ennek ellenére sokan, főleg a szlovák nacionalisták és leginkább a soviniszták riogatására hallgatva, félelmükben ki sem merik ejteni az autonómia szót. Kaptam már olyan e-mailokat is amelyekben éppen a magyarok fenyegettek meg minket, hogy ne autonómiázzunk, mert bajunk lehet belőle. Megverhetik a gyermekeiket, problémák lehetnek a munkehelyükön, stb. Ne féljünk az alkotmányos jogainkkal élni, ne álmodozzunk, hanem ébredjünk fel és bátran követeljük azt, amire jogunk van. Na igen, leköphetnek, megverhetnek és megalázhatnak minket, de az emberi méltóságunktól és az igazságszeretetünktől soha senki minket nem foszthat meg. Ez kell hogy lebegjen a szemünk előtt, mert a történelemben a tettek számítanak, nem az, mi jogos vagy jogtalan. Az számít, hogy mit akarunk és elérjük-e. A történelem legfeljebb fegyver az érvelésben. Az autonómia egy jogos követelés és mivelhogy a törvények ezt a jogos követelést nem tiltják, így mi addig fogjuk követelni, ameddig vagy nem lesz autonómiánk, vagy ameddig hagyják és el nem hallgattatnak minket.



-Mely területekre terjedne ki az autonómia? Hogyan képzelné el az autonóm területek jogállását?

Erre már készítettünk egy autonómia tervezetet , egy politikai axiómára épül, éspedig arra a szerződésre, amit manapság Hodzsa-Bartha szerződésként szoktunk emlegetni. Ezt a szerződést 1918. december 6-án Budapesten írták alá a cseszko-szlovenskói és a magyar fél. Itt lényegében meghatározták az etnikai határokat és kijelölték a demarkációs vonalakat a két ország között. Ha már szétválás, akkor itt ezeken a határokon kéne (kellett volna) húzódnia a szlovák-magyar határnak. A jogállással is foglalkozik a tervezet, röviden a külügyön és a hadügyön kívül minden az autonómia tartomány hatáskörébe kerülne, ez a minimum, amit elfogadunk és ez a minimum is a trianoni diktátum jóvátételére.

Senkit sem lehet jobban diszkriminálni, mint akivel elhitetik, hogy azonos jogai vannak.
Trianon egy rossz döntés volt


-Robert Fico és Ján Slota nyilatkozataikban folyamatosan provokálják és sértegetik a magyarságot, a szlovák kormányfő nemrég kijelentette, hogy a pozsonyi várban Szvatopluk "ószlovák" király emlékére akar zarándokhelyet létesíteni, Ján Slota pedig többször minősíthetetlen jelzőkkel illette a magyarságot. Mi a véleménye erről?

Én feljelentettem Slotát , hogy folyamatosan sértegeti a felvidéki magyarságot. Fél év múlva leállították az ellene indított kivizsgálást azzal a magyarázattal, -BM idézet- Slota sértegethet minket, mert csak történelmi tényeket közöl, ami nem törvénysértő cselekedet!!!

Slota csak a saját nemzetét védi, amikor a magyarokat sértegeti, ami nem törvénysértő cselekedet a részéről, csupán történelmi tényeket közöl. Ezért nincs ok büntetőjogi eljárást kezdeményezni ellene. A májusi beadványomat elutasították. A tótok (a volt nagy-magyarországi szlávok, történelmi tény) sértegethetnek minket, hisz szerintük mi nem is létezünk - nagyon mérges lettem, "leköptek" csak azért mert vagyok, magyar vagyok és az alkotmányos jogegyenlőséget akarom, kérem, követelem.
Több írásomban reagáltam ( BÓSZA: SLOTA XENOFÓB ÉS RASSZISTA HANGULATOT KELT ) , egyeseket még a szlovák médiák is leközölték.
BÓSZA: SLOTA AGYMENÉSEI A NEMZETPOLITIKA RÉSZÉVÉ VÁLTAK
Ha beütia a commora.hu honlapunk keresőjébe a "slota" szót rengeteg írás, nézet és dokumentum jön le Szlotáról.

A pozsonyi vár magyar vár, ha már az "ősszlovákokat" dicsőtitő szobrot szeretnének elhelyezni valahol, akkor azt tegyék Dévény várába, de ne a pozsonyi magyar várba.


-Van-e Ön szerint olyan csonkaországi párt vagy civil szervezet, amellyel együtt tudnának működni?

Mindenkivel együtt fogunk működni, aki támogatni fogja az alkotmányos jogainkat, a jogegyenlőséget, az autonómiát, a Benes-dekrétumok eltörlését és a nyelvtörvény megszüntetését

Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?

Patrióta, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, az állampolgárok egyenjogúságának, a népek önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot, a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és egy békés életteret, a szlovák-magyar megbékélést akarom.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok.

"Autonómia, reális cél annak aki hisz benne,
utópia annak aki nem, középső út nem létezik,
aki mégis ezt az utat járja, az vak és tehetetlen." (BJ)

Válaszait előre is köszönöm és sok sikert kívánok munkájukhoz. Kérdéseinkkel természetesen a jövőben is keresni fogjuk Önt!
nemnemsoha.gportal.hu

MTI-nek elküldött hír:
Tisztelt szerkesztőség, a magyarság témába a fölvidéki (honföldi) Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt kezd.biz. tagjával Bósza Jánossal interjút készített egy magyarországi hírportál. A mi új pártunk szerény anyagi bázissal rendelkezik, kicsinyek a média lehetőségeink céljaink és elképzeléseink propagálására. A fölvidéki magyarságról van szó, így nevezhetem közös ügynek, mi nem vagyunk megélhetési politikusok, mi alulról építkezünk, ezért fontos számunkra minden média, amelyik az igazi céljainkat nem elferdített formában, de leközli, erre kérem Önöket is.
Itt egy link az interjúról, ha leközölnének belőle egy rövid kivonatot a céljainkról és a valós felvidéki állapotokról, az nagyon szépen megköszönnénk, ha majd az anyagi helyzetünk is megengedi fizetett formában is kérni fogjuk a rólunk és a felvidéki magyarságról szóló hírek leközlését.
Kérdeztek és válaszoltunk - Bósza János: Békésen küzdeni a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában!
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=kerdeztek_mi_valaszoltunk_h8jS

Előre is köszönve.
Bósza János, a JMPP kezdeményező bizottságának a tagja
elküldve az MTI-nek: 2009.08.14. 9:45