Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Odosiateľ:
Bósza János, ul. Františkánov 66/28, 94501 Komárno

Podanie na Ústavný súd SR:

Adresát:
Ústavný súd Slovenskej republiky
Hlavná 110
042 65 Košice


V Komárne, dňa 2.3.2011



Žiadam Ústavný súd SR za základe čl. 125 odst. (1), čl. 127, odst. (1) a čl. 128 o právny výklad ústavy článok č.5:

Čl.5

(1) Nadobúdanie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky ustanoví zákon.

(2) Nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli.

Žiadam, aby Ústavný súd SR zistil, či odst. 2 nie je v rozpore prijatým vládnym zákonom, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve. V konaní pred ústavným súdom sa vždy namieta rozpor časti, alebo celého zákona voči konkrétnemu článku ústavy.

Rozpor zákona s JEDINÝM ustanovením ústavy je dôvodom pre protiústavnosť zákona. Čl. 5 odst. (2) je eventuálne je rozpore prijatým vládnym zákonom, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve.

Mimo protiústavnosti zákona, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve súčasne zákon porušuje aj ľudské práva a slobody čl. 12 Ústavy SR:


Čl.12

(1) Ľudia sú slobodní a rovní v dôstojnosti i v právach. Základné práva a slobody sú neodňateľné, nescudziteľné, nepremlčateľné a nezrušiteľné.

(2) Základné práva a slobody sa zaručujú na území Slovenskej republiky všetkým bez ohľadu na pohlavie, rasu, farbu pleti, jazyk, vieru a náboženstvo, politické, či iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, príslušnosť k národnosti alebo etnickej skupine, majetok, rod alebo iné postavenie. Nikoho nemožno z týchto dôvodov poškodzovať, zvýhodňovať alebo znevýhodňovať.

(3) Každý má právo slobodne rozhodovať o svojej národnosti. Zakazuje sa akékoľvek ovplyvňovanie tohto rozhodovania a všetky spôsoby nátlaku smerujúce k odnárodňovaniu.

(4) Nikomu nesmie byť spôsobená ujma na právach pre to, že uplatňuje svoje základné práva a slobody.

Návrh:

Navrhujem, aby Ústavný súd SR podľa čl. 5 odst. 2 a č. 12 vydal nález, že prijatý vládny zákon, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve je v rozpore Ústavou SR minimálne s JEDINÝM ustanovením ústavy čl. 5 odst. (2), čo je dôvodom pre protiústavnosť zákona.

Mimo protiústavnosti zákona, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve súčasne zákon porušuje aj ľudské práva a slobody čl. 12 odst. (1), (2), (3) a (4) Ústavy SR:



Odôvodnenie:


Dňa 26.5.2010 bol Národnou radou Slovenskej republiky schválený v 3. čítaní vládny návrh zákona, ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.

Účelom zákona je zaviesť do právneho poriadku Slovenskej republiky ďalší spôsob straty štátneho občianstva Slovenskej republiky. Zákon ustanovuje stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky ex lege (zo zákona, podľa zákona ) ako následok nadobudnutia cudzieho štátneho občianstva na základe výslovného prejavu vôle

„(16) Štátny občan Slovenskej republiky stráca štátne občianstvo Slovenskej republiky dňom, ktorým na základe výslovného prejavu vôle, ktorým je žiadosť, vyhlásenie alebo iný úkon smerujúci k nadobudnutiu cudzieho štátneho občianstva, dobrovoľne nadobudne cudzie štátne občianstvo.

Ústava v článku 5 odsek 2 uvádza, že „nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli“.

Kant rozlišuje medzi heteronómiou a autonómiou vôle. Naša vôľa môže byť určovaná zákonmi, ktoré sú buď v našom vlastnom rozume (autonómia), alebo sú nám diktované zvonku (heteronómia). Kant tvrdí, že všetky etické systémy sú založené na heteronómii, pretože kladú ideál dobra a dobrej vôle mimo človeka. On je však zástancom autonómie vo vôli; verí, že človek z vlastného rozumu dokáže určiť na základe vpísaného mravného zákona, čo je dobré.


Demokracia je taký druh politického zriadenia, ktorý umožňuje všetkým dospelým a plnoprávnym občanom účasť na vláde, na spravovaní a riadení štátu. Demokracia vychádza z princípu uznania slobody a rovnosti občanov.

štátna moc = služba občanom – štát má slúžiť ľudom a nie naopak

princíp suverenity ľudu – jedine ľud je zdrojom moci štátu. Bez ľudu by štát moc nemal

princíp deľby moci – Moc sa v štáte delí na zákonodarnú, výkonnú a súdnu

vzťah občana a štátu – tento je vymedzený právnym poriadkom štátu.

základné ľudské práva a slobody sú zakotvené a garantované právnym poriadkom

politické rozhodnutia vychádzajú z princípu – rozhoduje väčšina. Avšak dbá sa aj na ochranu menšiny.


Priama a nepriama demokracia
Priamou demokraciou sa rozumie hlavne taká demokracia, kde sa občania priamo zúčastňujú na rozhodnutiach o veciach verejných. Takáto forma existovala len v časoch antického Grécka. Dnes je táto forma demokracie kvôli počtu obyvateľstva nemožná. Dnes však existujú prvky priamej demokracie a to hlavne referendum, alebo plebiscit.
Nepriamou (zastupiteľskou) demokraciou sa rozumie účasť občanov na politickom rozhodovaní prostredníctvom svojho zástupcu, ktorý zastupuje jeho vôľu v orgánoch štátu, samospráve obcí a miest a pod. Nepriama demokracia sa vyskytuje vo všetkých dnešných demokratických štátoch. Svojich zástupcov (politická strana, hnutie, združenie, nezávislý člen) si občania volia vo voľbách.
Nepriama demokracia zachováva podstatné znaky vlády ľudu:


1.
rovnosť – každý občan v štáte si je rovný a môže byť zvolený do verejnej funkcie
2.
pluralita – občan si môže zvoliť svojho zástupcu (politický subjekt) v slobodných voľbách.
3.
dočasnosť – volený zástupca je volený na istý čas, nie však na stálo. Moc má v rukách len na isté obdobie.
4.
kontrola – moc je pod kontrolou opozície v parlamente a rôznych nezávislých kontrolných orgánov a
združení.
5.
väčšinový prístup – platí to o čom rozhodne väčšina.



Európsky dohovor v článku 6 stanovuje zmluvným štátom povinnosť ustanoviť vo svojej legislatíve, ktoré osoby musia nadobudnúť jeho občianstvo (odseky 1 a 2). Ukladá im povinnosť ustanoviť možnosť naturalizácie osôb, ktoré majú zákonný a obvyklý pobyt na jeho území (odsek 3). A vymenúva, ktorým kategóriám osôb by mal štát uľahčiť nadobudnutie občianstva (odsek 4).

Európsky dohovor o občianstve je založený na tom, že sa snaží odstrániť fenomén "bezdomovectva" - jeho tvorcovia nechceli, aby existovali ľudia, ktorí nemajú žiadne štátne občianstvo. Z toho mi vyplýva, že dohovor nejako priamo problém viacnásobného občianstva moc nerieši.

Vôľu občana neetické, ba nedemokratické určovať zákonmi. Zo zákona z 26.5.2010 , ktorým sa mení a dopĺňa zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve SR štátny občan Slovenskej republiky stráca štátne občianstvo Slovenskej republiky dňom, ktorým na základe výslovného prejavu vôle, ktorým je žiadosť, vyhlásenie alebo iný úkon smerujúci k nadobudnutiu cudzieho štátneho občianstva, dobrovoľne nadobudne cudzie štátne občianstvo.

Skutočnosti je situácia iná, nakoľko ústava hovorí o niečo inom o tom, že „nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli“. Občan kto chce nadobudnúť občianstvo iného štátu nechce stratiť občianstvo SR. Tak považovať akt nadobudnutia občianstva iného štátu súčasne aj za akt vzdanie občianstva SR je obyčajným výmyslom. V demokracií ako aj na základe Ústavy SR , štátna moc = služba občanom – štát má slúžiť ľudom a nie naopak. Štátna moc nemôže určovať pravidla tak, ako mu to vyhovuje, to je v rozpore demokratickými princípmi štátu a ústavy. Nepriama demokracia garantuje každému občanovi bez výnimky dodržiavanie ľudských, občianskych a politických práv. Základným ľudským, občianskym a politickým právom je aj rozhodovať, že mimo občianstva SR môže občan nadobudnúť aj občianstvo iného štátu. Vôľa človeka nesmeruje o stratu občianstva SR, ale k autonómie vôli. Občan z vlastného rozumu dokáže určiť na základe vpísaného mravného zákona, čo je dobré a nie protiústavne.

Otázka "straty" a "odňatia" alebo "pozbavenia" občianstva v zmysle Ústavy SR je riešená povrchne. Ústava vymedzuje jednu jedinú hranicu, ktorú nesmie pri uplatnení tejto kompetencie prekročiť (čl. 5 ods. 2): "Nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli. " Vôľa človeka je nadobudnutie ďalšieho občianstva a nie strata občianstva SR. Zákon čo je v rozpore skutočnou vôľou občana nemôže byť ústavným a je neplatným zákonom.

Kant tiež tvrdí, že zákony teoretického rozumu majú charakter nutnosti, zatiaľ čo zákony praktického rozumu majú charakter požiadavky resp. príkazu, ktorý môžeme splniť, alebo nie. Preto nazýva príkazy praktického rozumu imperatívmi. Imperatív môže byť podmienený (hypotetický) a nepodmienený (kategorický).

Kategorický imperatív je veta, ktorá má formu bezpodmienečného príkazu. Podľa Kanta je to základný etický zákon, mravná zásada, ktorá núti človeka vykonať nejaký čin (alebo mu v tom bráni) bez ohľadu na osobný záujem alebo zisk vyplývajúci z tohto činu.

Tento zákon vyžaduje, aby každý konal tak, aby sa pravidlo jeho osobného konania mohlo stať pravidlom konania pre všetkých. Skutok, čin bude morálny len vtedy, ak vychádza z rešpektovania mravného zákona.

Občan je pánom svojej vôle a poslanec je otrokom svojho svedomia.

V našom prípade zákon NR SR č. 40/1993 Z. z. o štátnom občianstve SR je nemorálne, je proti vôle občana a je v rozpore Ústavou SR. To, čo nie je priamo zakázané, to je dovolené. Ústava nezakazuje dvojaké občianstvo, tak je to povolené, ako slobodná vôla občana, človeka.

Bósza János, občan SR

feladó János Bósza
címzett "ustavnysud@e-podanie.sk"
dátum 2011. március 2. 20:12
tárgy Podanie na ústavný súd vo veci št.obč.
küldő gmail.com













Hozzászólások:

tutajós írta:
abraka, szerintem jogilag van egy kiskapu - tegyél kozjegyzó elótt még most egy nyilatkozatott, hogy onszántadból semmilyen esetben nemszándékozol sem most sem a jovóben lemondani a szlovák állampolgárságodról, így \\\\\\\" onszátság \\\\\\\" vélelme negóciós érvényú, ezt már utánna perelhetnéd Strasszburgban ha valaki ennek ellenére megfosztana tólle valós vagy akár mondvacsinált urugyel, de sietni kell a kozjegyzói dátum nemlehet régebbi mint az esetleges feljelentés ellened !


No ez okos ötlet, de ha elfajulnak a dolgok, azt nekik kéne bizonyítani, azzal, hogyha valaki felveszi az MO-s állampolgárságot egyúttal lemond a szlovákról. Ez egy abszurd dolog, ami semmilyen bíróságon tartósan nem lehet eredményesen megvédeni. Ha én cukrot akarok venni az üzletben, az nem jelenti azt, hogy a kenyérről le kell mondanom csak azért, mert valaki ezt állítja. Ha ilyen az SK jogrendje, akkor az állampolgárok ellen irányul és diszkriminatív, mind a kettőt az alkotmány tiltja, semmiféle nemzetközi bíróságon nem állná meg a helyét. Az Sk alkotmányában benne van, a hatalom főbirtokosa a polgár, ő mindent megtehet, ami nem ellentétes az alkotmánnyal, az alkotmány pedig nem tiltja a 2állampolgárságot, sőt az alkotmányban benne van, senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától, ha arról szabad akaratából nem mond le, én pedig a kenyérről nem mondtam le. Ha a polgár a hatalom igazi birtokosa, vajon a hatalmával szemben milyen erők léphetnek fel? Ezért kell ezt alkotmánybíróságra vinni és nagy médiavisszhangot adni. Polgár mindent csinálhat, amit az alkotmány nem tilt, az állami szervek pedig csak azt csinálhatják, amit az alkotmány nekik megenged. A polgárok diszkriminációját az állami szerveknek a törvények és az alkotmány sem engedélyezi. Erre kéne alapozni és az ügy megnyerhető, ha egyedül maradok ebben a témában is, akkor a toportyánok felfalnak ez igaz, most rajtatok a sor, hogy tegyetek magatokért valamit.
abraka
2011-03-04 09:09:51
Idézet
Tudod ezen már túl vagyok, már közelebb vagyok a hatikszhez, mint ahhoz, hogy most megijedjek. Abban igazad van bárkire bármit rá lehet kenni és úgy, hogy azt még csak kivédeni sem tudja az ember. De akkor mi a megoldás? megalkuvó sohasem voltam, sok hibát követtem el az életemben, de nyalni és talpnyalója sohasem voltam senkinek. Elüthet az autó, súlyosan megbeteghetek, vagy csak egyszerűen eltünhetek, vagy egy műtét nem fog sikerülni, stb. De, hagyjuk ezt, ez mindenkivel megtörténhet, ahhoz nem kell politikusnak lenni.
abraka
2011-03-04 08:56:26
Idézet
abraka, szerintem jogilag van egy kiskapu - tegyél kozjegyzó elótt még most egy nyilatkozatott, hogy onszántadból semmilyen esetben nemszándékozol sem most sem a jovóben lemondani a szlovák állampolgárságodról, így \" onszátság \" vélelme negóciós érvényú, ezt már utánna perelhetnéd Strasszburgban ha valaki ennek ellenére megfosztana tólle valós vagy akár mondvacsinált urugyel, de sietni kell a kozjegyzói dátum nemlehet régebbi mint az esetleges feljelentés ellened !
tutajós
2011-03-04 08:54:54
Idézet
Abraka, ebben a mostani abszurdisztánban minden lehetséges, csak várd ki a végét, lehet neked is van pár jóakaród aki majd esetleg rádfoghat valami abszurdumot és nemtudod majd bizonyíttani hogy nincs - mert neked nem címet a búnosséged sem az ártatlanságod bizonyíttani, de ahogy a tavalyi Bp. Kozponti bíróság jogerós itélete is leszogezi - elég a hatóság vélelme, kész !
Mehetsz aztán jajgatni a magyr parlamentbe, vagy a Sándorpalota kuszobén éhségsztrájkolni, nemfogod tudni bebizonyíttani hogy nemkérted, nematdák meg - mert nemadnak ki infót sem így, sem úgy.
Elveszted majd épp eszed, még az uzletedet sem fogot tudni kiadni meg a fájós lábad gyógyittani, hontalaná tétetnek ha akarnak, ez a nagy budos helyzet, a most meg rohog a markában rajtad meg minden szerencsétlen foldonfutóvá tétetett honatlanon !
tutajós
2011-03-04 08:34:19
Idézet
Nézd tutajos, ezt nem azért adtam be, hogy bárkivel jogi vitába szálljak, mert én nem vagyok jogász. DE!!! Ha az emberi méltóságomat, emberi jogaimat és magát az alkotmányt is sért egy törvény, akkor az ellen fel kell lépni, mégha a bíróság ellenünk dönt akkor is. A kanti szabad akaraton kívül nincs nagyobb emberi jog, ezt Kant már a feudalizmus korában kijelentette. Akkor most mikor \"dühöng\" a demokrácia jön néhány nyavalyás soviniszta és azt mondja erre meg arra nincs jogom, jogunk, mert nekik az nem tetszik. Ez így nem kóser, ez így nem alkotmányos, sőt az alapvető jogainkat sérti. Állítani valamit, hogyha én a B pontra utazok, akkor biztosan ezáltal az A-ra is eljutok, az egy abszurd dolog. Vagyis azt állítani, hogyha én felveszem a magyar állampolgárságot, akkor az annyit jelent, hogy akaratból lemondtam a szlovákról, ezért az megvonhatják, ez a szemtelenség és a méltóságom, jogaim megsértésének a netovábbja.
abraka
2011-03-04 08:26:32
Idézet
abraka - valaki most esetleg rádfogja hogy igényelted a magyar állampapírt, nos mehetsz Te ahová akarsz, nemtudod bebizonyíttani hogy nemigényelted, mivel élve dr. Semjén Zsolt szavaival a mahgyar koztársaság semmiféle olyen adatot nemszolgál ki ami az állampolgárságot érintheti. Pont !
...Európsky dohovor o občianstve je založený na tom, že sa snaží odstrániť fenomén \\\"bezdomovectva\\\" - jeho tvorcovia nechceli, aby existovali ľudia, ktorí nemajú žiadne štátne občianstvo. Z toho mi vyplýva, že dohovor nejako priamo problém viacnásobného občianstva moc nerieši...
Az ordogi ebben az, hogy nem a búnosségedet bizonyítják, de neked nincs reál lehetóség hogy az ártatlanságod bizonyítsd, és ez bizony úgy van - két felvidéki ember, apa és alapiskolás fiát 2009. március 15-én Budapesten a magyar hatóságok meghurcoltak, bebortonoztek csak azért mert a rendórség \\\" vélelme \\\" szerint \\\" az Unnepet akarták megzavarni !
Magyar igazolványal rendelkezó ( ezt fel is mutatták a motozásnál ) ember, apa és kisgyermeke !!!
És elég a hatóság vélelme, nem, nem az ártatlanság vélelme, hanem a hatóságé !
A bíróságon pedig hiába bizonyították ( video, tanuvallomás, stb. ) hogy nem volt ilyen \" akaratuk \" az elnemkovetett akaratot elég a hatóságnak vélelmezni, és nincs az az eró ami ezt kitudná magyarázni, punktum ! Érted ?
Megalázva, bortonben psichikai, fizikai terrornak kitéve ( Fuggetlen rendészeti bizotság látleletei ) máig senki nemrehabilitálta óket, a nyakukba varta a gyurcsány regnálta bíróság is hogy BUNOSOK !
Mivel \\\" csak \\\" kihágást \\\" kovettek el, még feljebbezni sem tudtak, ez a nagy budos helyzet, abraka !
tutajós
2011-03-04 08:16:45
Idézet
Elküldtem a bummnak, fel is hívtak, kérdeztek, de mégsem közölték le, azt hittem a pontosítás végett hívtak, nem értem miért nem jelent meg írás róla, pedig fontos, hogy közösen tökélesítsük, de a titokban tartása nem segít, megint csak vádaskodás lesz a vége, hogy rosszul van megírva. Nem magamat akarom népszerűsíteni, hanem segíteni egy olyan törvény eltörlését, ami emberi jogokat, a szabad akaratot sérti, ami alappillére a demokráciának és ellentétes az alkotmánnyal is. Segítsetek, akár anonim módon lehet.




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Buta tót [ 2011-03-17 14:43 ]

Ismét jó volt buta tótnak lenni Kassán és fasisztát kiabálni Eszterházyra, akiről rajatm kívül köztudott,hogy a tiszófasizmus ellensége volt. Ismét nagyot remekeltünk! Nagyon jó buta tótnak lenni.



Buta tót [ 2011-03-05 14:42 ]

Azért jó buta tótnak lenni,mert azt hisszük magunkról, hogy letettünk valamit a történelem asztalára, de ha lenne eszünk, akkor tudnánk, hogy semmi maradandót eddig nem alkottunk, amink van azt loptuk elsősorban a magyaroktól majd a morváktól, csehektől, lengyelektől, kisoroszoktól. A szlovákság sohasem létezett,szlovák nemzet soha sem volt, ma is csak egy mesterségesen összetákolt nemzetnek mondott népcsoport. Azért jó buta tótnak lenni, mert ezt nem érdemes tudni.



Madarsky vymrd [ 2011-03-03 14:26 ]

Zdravim cubko,

Este stale sa zosmiesnujes? Este stale snivas s otvorenymi ocami? To bude ale bolestive vstavanie ked ta tak kruto zobudia.




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona