|
Ébresztő megint becsapnak minket!!!
|
|
Wass Albert: Ébredj magyar!
Nemzetemet dúlta már tatár,
harácsolta török,
uralkodott fölötte osztrák,
lopta oláh, rabolta cseh.
Minden szomszédja irigyelte mégis,
mert keserű sorsa
istenfélő nemzetté kovácsolta.
Becsület, tisztesség, emberszeretet
példaképe volt egy céda
Európa közepén!
Mivé lett most?
Koldussá vált felszabadult honában,
züllött idegen eszmék napszámosa!
Megtagadva dicső őseit,
idegen rongyokba öltözve
árulja magát minden utcasarkon
dollárért, frankért, márkáért,
amit idegen gazdái odalöknek neki!
Hát magyar földön már nem maradt magyar
ki ráncba szedné
ezt az ősi portán tobzódó
sok-száz idegent?
Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!
|
|
Kirekesztenek és lenéznek minket, majd másolják és lopják a gondolatainkat. Vizet prédikálnak, bort isznak.
2009.1.30
Talán így lehetne egy mondatban kiértékelni a komáromi január 10. MKP-Csemadok önrendelkezési nyilatkozatot és a tegnapi Somorja melletti Csölösztőn összegyűlteknek, a szlovákiai magyarság civil szervezeteinek, társadalmi intézményeinek és gazdasági szereplőinek, a polgári elvre épülő és a polgári egyenlőséget hangoztató nyilatkozatát.
Örülni kéne, hogy végre létrejött egy ilyen tanácskozás, de akik megalapozták ennek a kerekasztalnak a létrejöttét, azokat nem hívták meg a tanácskozásra. A három éve hirdetett és azóta is a nyilvánulásainkban képviselt céljainkat átvették, de mi ki lettünk tiltva (Tóth a Fórum Intézet igazgató nem engedett be minket a tanácskozásra, féltek, hogy kiderül az igazság?) a kerekasztal tanácskozásáról, nem mondhattuk el a nézeteinket. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Commora Aula autonómia-tervezete KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA AZONOS JOGOKKAL már két éve létezik, amit a Fórum intézet elnöke Öllős úr hülyeségnek nevezett. Ez a tervezet a polgári elvű jogegyenlőséget hirdeti már két éve. A nyilatkozat befejező mondatát értelmezhetjük úgy is, hogy utólag elismerik a munkánkat, de akkor mirevaló ez a kirekesztősdi, így sohasem lesz Felvidéken egységes fellépés , sem megmaradásunk a szülőföldön. szép hazánkban Honföldön (Dél-Fölvidéken, Dél-Felvidéken).
Tűznélküli forralás, avagy lehet-e az autonómiáért és a jogegyenlőségért küzdeni akarat nélkül.
Magyarázat a kételkedőknek a felvidéki autonómia-
tervezettel kapcsolatosan.
Idézet az írásból: b) A szlovák alkotmány tartalmazza az azonos jogok elvét. Tehát adott minden békés eszköz az autonómia, az azonos jogok kiköveteléséhez. Érvényesíteni a polgári azonos jogokat, csak a megfelelő törvények és eszközök segítségével lehetséges, ami az alapfeltétele Dél-fölvidéki (Honföldi) Autonómia Tartományt létrehozásának is. Nekünk ezt az utat kell járni, ameddig ez lehetséges. Szlovákia alkotmánya garantálja az azonos jogokat, tehát az ehhez szükséges Hazához, Honföldhöz, a területi autonómiához jogunk van. Azt a közeget (területi autonómiát a belső önrendelkezés szabályai szerint) ahol ezt megvalósíthatjuk nekünk kell kikövetelnünk határozott módon, békés és demokratikus eszközök alkalmazásával, viták és alkudozások közepette. (idézet vége) Erre Öllős (mostani szervezők elnöke), az mondta a nyilvánosság előtt a CA polgári elvű autonómia-tervezetéről, hogy hülyeség, tegnap pedig a nyilatkozatra szavazott, ami tartalmazza a mi általunk már meghirdetett azonos polgári jogok elvét. Ez nem más , mint álviselkedés, alattomos hátbadöfés. Most azt nevezik jónak, ami szerintük eddig hülyeség volt, amit eddig mi hirdettünk, a polgári elvű jogegyenlőség és az ehhez szükséges polgári elvű területi autonómia, bár ezt még nem merték így kimondani.
A tegnapi nyilatkozat szövege:
2009. 01. 29.
Húsz év telt el a rendszerváltás óta. A Somorja melletti Csölösztőn összegyűltek a szlovákiai magyarság civil szervezeteinek, társadalmi intézményeinek és gazdasági szereplőinek képviselői, hogy megvitassák a közösséget érintő legfontosabb kérdéseket, és választ keressenek az előttük álló döntő kihívásokra.
A rendszerváltás, valamint az Európai Unióhoz, a schengeni szabad mozgás övezetéhez és az eurózónához való csatlakozás jelentősen növelte az egyéni szabadság mértékét és tágította az érvényesülési lehetőségeket a szlovákiai magyarok számára is. E történelmi jelentőségű eseményekben fontos szerepet játszottak a magyar közösség tagjai, politikai és civil szervezetei.
Ugyanakkor húsz év sem volt elegendő ahhoz, hogy alapvetően kiegyenlítődjenek a regionális, gazdasági és szociális különbségek a magyarlakta vidékek és az ország többi része között. A szlovákiai magyarság továbbra is jóval kedvezőtlenebb demográfiai, egészségügyi és képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint a többségi lakosság. Mi több, tíz év alatt több mint negyvenezerrel csökkent a magukat magyaroknak vallók száma, és valószínűsíthető, hogy a következő népszámlálás újabb jelentős csökkenést mutat ki.
Húsz év alatt nem sikerült megnyugtatóan rendezni a magyar közösség és a többi nemzeti kisebbség státusának kérdését sem. Nem született meg egy olyan átfogó törvényi és intézményi keret, amely az aktuális politikai kilengésektől függetlenül hosszú távon szavatolja a nemzeti kisebbségek tagjainak természetes jogait, és támogatja őket önazonosságuk megőrzésében és ápolásában.
A hatalom a választói és a külföld felé azt hangoztatja, hogy a magyar kisebbség jogai „normán felüliek”. Ezt mi azonban nem így látjuk, a tárgyilagos elemzés, valamint a külföldi példákkal való összehasonlítás sem ezt mutatja. A hatalom minduntalan megkérdőjelezi lojalitásunkat, pedig mi csak azt kívánjuk, hogy magyarként is egyenlő állampolgárai legyünk Szlovákiának. Szlovákia fennállása óta rengeteg jogsértő esetet tudnánk felsorolni, ezek közül most a kisebbségi állampolgárok anyanyelvhasználati jogainak korlátozása ellen tiltakozunk, és szorgalmazzuk a kisebbségi közoktatást segítő háttérintézmény-rendszer létrehozását, továbbá a kisebbségi nyelvhasználat olyan kiszélesítését, amely összhangba hozza azt a Nyelvi Charta és a szlovák–magyar alapszerződés alapelveivel.
Húsz év után azonban önvizsgálatra is kényszerülünk. A jelen helyzet javítását nem csak az államtól és a politikai képviselőnktől kell várnunk. A szlovákiai magyar közösségnek szilárdan két lábon kell állnia. A politikai képviselet mellett meg kell jobban szerveznie önmagát, hogy józanul, kulturáltan, ám egyértelműen és félreértelmezhetetlenül hallassa a hangját az őt érintő kulcsfontosságú kérdésekben.
Ennek érdekében megalakítottuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát olyan reprezentatív, egyeztető fórumként, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.
A Kerekasztal magára vállalja a specifikus kisebbségügyi jogvédelmet és jogképviseletet, amihez létrehozza a Kisebbségi Jogvédő Irodát, és kezdeményezi egy olyan átfogó törvényi szabályozás kidolgozását, amely szavatolja a nemzetiségek jogát az őket érintő ügyek intézésében való hatékony részvételre országos, regionális és helyi szinten. A Kerekasztal állást foglal a szlovákiai magyarokat érintő közéleti kérdésekben, és a hivatalos szervekkel szemben érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát. A közmegegyezésen alapuló döntéseket a résztvevő intézmények a munkájukban érvényesítik. A következő kerekasztalok előkészítésével a szervező bizottságot bízza meg.
Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek.
A Kerekasztal résztvevői
Somorja-Csölösztő
2009. január 29.
Egy friss hír Bugár talán visszatér. Az okok (Bugár szerint ), a rossz szlovák-magyar viszony, a támogatottság, továbbá így érvelt, "megérett az idő arra, hogy jobb módszerekkel vezessék az MKP-t, viszont a vezetés lecserélése csak az egyik lehetséges megoldás". A másik mi? Egy új párt. Még azt is hibának tarja, hogy idézem: "a magyar párt kettős elszigeteltségbe került, s nem csak a kormánnyal nem tud szót érteni, de az ellenzéki partnerekkel sem".
Egy fórumozó így vélekedett erről a kirekeszdősdis kerekasztal találkozóról, mert ameddig az igazi kezdeményezőket kirekesztik, tudatosan nem lettek meghívva, addig igazat kell adni a fórumozónak:
bczs 2009-01-30 06:55
"Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek."
e helyett
"Célunk a költségvetési támogatások hatékony felszippantása, a kéz kezet mos elv továbbfejlesztése, az MKP seggének megpaskolása kilencágú pornókorbáccsal és a falunapok mint kultúrális események világszinvonalra való emelése két pálinka közt! Mi vagyunk a Nagy Felvidéki Magyar Kerekasztal! Ámen!"
bczs 2009-01-30 06:45
majd ti megoldjátok fiúk! A Csemadok, Vox Juventae, MKP és a többiek mindent megoldanak! Már 30 éve oldják Végülis talán csak meg kéne tanulni demokratának lenni...namég 30 év aztán majd jobb lesz! (idézet vége)
örülök, hogy ezt a saját meglátásomat más is észrevette, tapasztalta a felvidéki un. inteligencia viselkedési modorában, vagyis mást mondanak, ami csinálnak, vizet prédikálnak, bort isznak.
Furcsa ez a párhuzam, kerekasztal és hirtelen Bugár visszatéréséről beszélni.
Ha egy pártot szeretnék létrehozni én is így csinálnám, mint ők. Lehet, hogy tévedek, majd az idő igazolja, vagy cáfolja.
Független attól mi lesz, az egypárti rendszerből át kell térni a pluralizmusi több pártrendszerbe. Tehát igenis kell nekünk egy új párt is, ha a pluralizmusi gondolkodást a meglévő egypárton belül nem lehet érvényesíteni. Ha létrejönne egy új párt akkor is beszélhetünk magyar egységről, az érdekképviseleti témákban és pl a választások előtt, mert függetlenül attól, hogy gyakran ütköztetjük a nézeteinket, de létezik magyar érdekminimum, legalább is léteznie kellene egy olyan viselkedési kodexnek, amiben a magyar érdeket képviselő pártoknak meg kéne tudniuk egyezni.
Tehát, ha a kerekasztal, Bugárral az élén egy új pártot akar létrehozni, tegye meg, Legalább a pluralizmus létrejön, de a magyar egység érdekében a két pártnak bizonyos témakörökben meg kell tudniuk egyezni, pl, hogy ne legyen szavazatveszteség a négyévente megtartandó parlamenti választásokon, akkor az erősebb párt listáján kéne indulniuk a két párt jelöljeinek, aztán a parlamentben létrehozhatnak akár külön-külön is saját frakcióikat . Ha komolyan fogják gondolni a magyar érdekképviseletet, akkor így, vagy hasonlóképpen fognak politizálni.
Így megmarad a magyar érdekképviselet egysége és a pluralizmus is végre megtörténik, a választás lehetősége, ami plussz szavaztokat hozhat a közös konyhára.
|
|
MI LESZ VELED MAGYAR MÁRKA? - SZLOVÁKIAI MAGYAROK KEREKASZTALA CSÖLÖSZTŐN
2009. 01. 30.
Csütörtökön egész napos szakmai tanácskozásra került sor a Somorja melletti Csölösztőn, amelyen magyar intézmények, egyházak, vállalkozók és jeles személyiségek vettek részt. Az informális intézmény létrehozását a Dél-szlovákiai Civil Információs Hálózat kezdeményezte a Civil Fórum 2008 című konferencián 2008-ban Somorján. A kerekasztal a tervek szerint évente legalább egyszer ülésezik az előre kialakított program alapján. A program lebonyolítását a Fórum Intézet vállalta magára más szervezettekkel karöltve, a tartalmi kérdéseket pedig az Előkészítő Bizottság dolgozza ki. A kerekasztal érdekessége, hogy a közélet más-más térfeléről származó személyeket ültet egy aztalhoz, akik sokszor eltérő politikai gondolkodásuk ellenére megpróbálnak közös álláspontokat megfogalmazni, és megpróbálják összegezni a szlovákiai magyarság bizonyos témák mentén kialakult közös akaratát.
Tóth Károly megnyitója után Petőcz Kálmán vázolta fel a szlovákiai magyarság helyzetét húsz évvel a rendszerváltás után. Véleménye szerint a politikai rendszerváltás lezajlott, azonban a regionális különbségek még húsz év után is jelentősek. Felvázolta a kisebbségekkel foglalkozó törvényeket és szabályozásokat, amelyekre többet is hivatkozhatnánk megítélése szerint. A szlovák-magyar alapszerződést létrejöttekor nem fogadtuk pozitívan, most azonban mégis adhatna bizonyos kapaszkodókat - tette hozzá. Felvetette egy kisebbségi jogvédő iroda létrejöttét, mivel nem tudunk élni jogainkkal, amire csupán egy szakképzett képviselet lehet a gyógyír. Petőcz véleménye szerint keveset publikálunk külföldön és nem tudjuk elmagyarázni a külföldnek pontosan, hogy mi is a problémánk, ami jelentős akadály azok orvoslásában. Meglátása szerint szilárdan két lábra kéne állni, mivel az MKP mellett egy erős civil szektornak kéne biztosítania az erős pozíciónkat.
Hrubík Béla Csemadok elnök szerint jól jelzi, hogy milyen nagy a baj, hogy most mindenki egy asztalhoz ült. Hrubík szerint az MKP-nak lehet, hogy csak részeredményeket sikerült elérnie, de egészen bizonyos, hogy az elődpártok külön még tehetetlenebbek voltak. Véleménye szerint a mai kormány hozzáállása már-már a diktatúra megoldásaira emlékeztet, amelyre talán az önrendelkezés jelenthet gyógyírt, amelynek nincs igazán alternatívája meglátása szerint.
Hrubík Béla után Király Zsolt a Vox Juventae képviselője és a korkep.sk szakmai műhely bloggere mondta el hozzászólásait. Király szerint a fiataloknak elsősorban nem kopjafákra van szükségük, hanem a versenyképességet szolgálló oktatásra és gazdasági háttérre. A kultúrát is fontosnak tartva a fiatal előadó hangsúlyozta, hogy nem lehet a szlovákiai magyarság helyzetét csupán a kulturális dolgokra szűkíteni, mivel a mai kor más kihívásokat állít elénk.
Gyurgyík László szociológus a 2011-es népszámlási adatokat próbálta előre vetíteni az előadásában. Felvázolta a korábbi évtizedek tendenciáit, amelyek alapján a szociológusok forgatókönyveket gyártanak. A pozitív forgatókönyv szerint a szlovákiai magyarság 2011-ben 480 ezerre zsugorodhat, de a pesszimista forgatókönyv 460 ezerrel számol.
Lampl Zsuzsa előadásában a magyar identitás meghatározására és változására kereste a választ. Meglátása szerint meg kell őrizni a magyar márkát, és egy MMM-magyar márkaterv munkacsoport megalakulására is javaslatot tett. Az előadásában egy iPodot felmutatva hangsúlyozta a márka és a jó kommunikáció fontosságát. Véleménye szerint választ kell adni arra a kérdésre, hogy miért jó magyarnak lenni, és ezt megfelelő kommunikációs eszközökkel úgy kell elmondani a szlovákiai magyaroknak, hogy az hihető legyen és megalapozott érvrendszerre épüljön.
A kerekasztalon 48 intézmény és szervezet képviselője vett részt, továbbá vállalaltok és vállalkozók képviselői. A kerekasztal egy nyilatkozatot is elfogadott, amelyben összegzi a felvetődő kérdéseket és megállapításokat.
bumm
fórumból:
sclerotic 2009-01-30 10:52
"Ennek érdekében megalakítottuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát olyan reprezentatív, egyeztető fórumként, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket."
Ettol a "Kerekasztaltól" elso lépésként csak azt tudtam volna elfogadni, ha mellébeszélés helyett, számonkérték volna a politikai elitunkon - értsd MKP-én - az eltékozolt éveket, ha végre nyilvánosan elhangzott volna, hogy alapjaitól kell újjászervezni a politikai képviseletunket, mivel foleg a sutyi-mutyi politizálásuknak koszonheto, hogy itt tartunk...
1 / 2
tovább >>
abraka 2009-02-01 04:13
Online Gondolom Hombre (Palócz) neked bejárásod van az Újszó szerkesztőségébe, mert megmondták az IP címeket, mert másképpen ilyen határozottan nem hazudhatnál, ha valaki leírja a nevemet, az ugyebár csak én lehetek, fura egy logika, egyébként nézd meg a billentyűzetet milyet használok én és milyen az Újszós bejegyzés (enyém magyar, az pedig angol) és egy harmadik megjegyzés ti itt mindenkit aljas módon mindenfajta valós bizonyítékok nélkül és primitív szókincs segítségével rágalmazhattok, már az sem érdekel benneteket ki mit és hol ír. Legközelebb, ha találsz egy bejegyzést valahol egy tadzsikisztáni honlapon és nem fog tetszeni az illető nézete, majd akkor azt ide bemásolod hogy a szergejtudjakiovovics is biztosan én vagyok. Ez a hisztériás vad gyűlöleted, nem is tudom mit mondjak, nagyon elszomorít, talán csak annyit javulj meg, mert ahogyan Jézus is mondta segíts annak, aki gyűlöl, és ne nézd végig baját kárörvendően. Ez a példa jézusi mélységű: szeresd ellenségedet és ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben!
Sokszor mondtam már, hogy így nem lehet veletek vitázni, pedig csak a vita segíthet a bajainkon, ti ez helyett lekvárkenegetősdibe kezdetek, marháskodtok, meg bérenckedtek.
A bummos hozzászólásaimat ezennel mostmár ténylegesen befejeztem.
abraka 2009-02-01 01:27
Online Palócz kezeltesd magadat, én vagyok és nem is voltam senki bérence. Nem tudom ki az a remek én is csak te linked után néztem meg miről is van szó.
Tehát az aljas vádaskodásodat tarsd meg magadnak és végre már eldönthetnéd mit is akarsz. A felvidek.mán megjelent cikket igen én írtam, de hogy ehhez mi köze van az Újszónak azt nem tudom. Egyébként csak két nick neven az abraka és comaula, vagy a egyenesen a nevem alatt írok. Tehát
beton-kever-os-majszter 2009-01-31 20:24
Offline Ezt akarta elerni a lekvárkenegető, mi magyarok már atlátunk a lukas liszten sütött indulona anyagon, most a szlovákokon a sor hogy rájöjjenek kinek provokál a kukta.
kacor 2009-01-31 19:56
Offline " MI LESZ VELED , MAGYAR MARHA ???"
Palócz 2009-01-31 19:50
Offline Egy palacsintás bérenc írta az uj szón remek nicknév alatt, erre mit mondasz kapisztrán, megáll az eszem
Felvidek ma
remek | 2009. január 31. szombat 05:35
Tessek elolvasni Bosza Janos velemenyet az egeszrol a FELVIDEK MA oldalon. Ezek is ki szeretnenek minket szolgaltatni a szlovakoknak. De mar keso. Mar megindult valami es nem lehet megalitani! En konkretan keszulok egy meg nem nevezett Felvideki varosba ahol hozzam hasonlo gondolkodasu emberek fognak tanacskozni. Nem hat rank a kodosites Bugar Bela meg a "kerekasztal"! Viszont az hogy a szlovakok mar felnek es tudjak hogy szamukra baj van egyertelmu! Eleg megnezni hogy az utobbi idoben mennyi szlovak jar ezekre az oldalakra es mar nem csak olvassak hanem reagalnak is! En javasolni fogom hogy Felvideken jelenjen meg egy igazi magyar medium! ami naponta nyomtatasra kerulne! Veget kell vetni az Uj Szo hazugsagainak! Tehat kedves szlovakok es kedves "parameteres ujszos magyarok" meg kapalodzhattok egy piciket de a ti idotok mar lejart!
Szebb jovot! Felvidek MA!!!
* válasz
( LINK )
Most mit ért alatta? A magyarok ideje járt le, vagy a szenny ujszó és parabarak ideje... Mert akárhogy is nézem, ez fenyegetés azon magyarokra, kik az ujszót is és a parabarakot is olvassák
Palócz 2009-01-31 19:46
Offline Nem is, Gömöriek is odatartoznak, mióta van gömöri régió nyugatszlotkiában
Kapisztrán János 2009-01-31 19:36
Offline Nem érdemes a lekváros palacsintákkal foglalkozni, Palócz, mondtuk már többen is, ezzel csak magad járatod le.
Bátran hivjank az alábbi skype vonalon, ha értelmes a hozzászólás szivesen válaszolok: skype név : bummskype Please call me on skype, my skype name is bummskype
Palócz 2009-01-31 19:18
Offline
abraka írta:
...mert a jó egyezségek érdekében mindig valamiről le kell mondani. Tudod a politika alapja a kompromisszum.
Igen, hogy a szlovákiai magyarok száma 100 000 alá essen, kiváló kompromisszum
abraka 2009-01-31 19:09
Online Gömöriek odatartoznak és ott is lesznek ezt "garantálom", minimum a perszonálisban benne lesznek, mert én a kettőnek a kombinációját hirdetem, az a megvalósítható és kikövetelhető. Mindig a maximális elérhetőben kell gondolkodni, mert a jó egyezségek érdekében mindig valamiről le kell mondani.
Tudod a politika alapja a kompromisszum.
Palócz 2009-01-31 18:28
Offline Dabraka Boss, olvasom a linkedet ,még nem értem a végére, elejében leszögezném, hogy abban egyet értek, hogy az MKP jelenlegi vezetősége kullancs módjára belőlünk élősködik, és még egy pár dologban egyet értek veled, de te is vágod alattunk a fát....
Miért területit, mikor te magad is jól tudod, hogy a közép és gömöri és keleti magyarok a területi autonómiából kiszorulnának, mert csak a Csallóközben lenne lehetséges egy területi autonómia, remélem ezen mélységesen elgondolkodtál, hogy te nem sokban különbözöl azoktól, akiket te elitélsz...
|
|
Sorskérdéseinkkel foglalkozott az MKP Stratégiai Tanácsának konferenciája
2009.01.30.
Az MKP pozsonyi székházában tartott szakmai konferenciát január 29-én a párt stratégiai tanácsa. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, több mint százan hallgatták a neves itthoni és magyarországi előadókat, cseréltek véleményt a felvidéki és az egyetemes magyarság sorskérdéseiről.
A konferenciát Csáky Pál MKP-elnök nyitotta meg, aki elmondta, ennek a tanácskozásnak nem csak azért van nagy jelentősége, mert Szlovákia a választások évébe lépett és ez megköveteli, hogy minél jobban ismerjük a bennünket körül vevő politikai és társadalmi légkört, hanem a konferencia hozadékaként olyan elemek kerülhetnek a párt programjába, amelyek hosszú távra jövőképet adnak a szlovákiai magyarságnak.
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott, hogy ma már nem kétséges, hogy közösséget alkotunk, amely csak aritmetikai vonatkozásban kisebbség. És ez a közösség cselekvési programot igényel, amelyben fontos szerepe lesz a magyar-szlovák integrációnak. Rajtunk is áll, hogy ennek mely formája valósul majd meg. Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a kettős kötődés szimbiózusát kell elviselnünk és művelnünk. „Nem csak az a fontos, hogy tudjuk, hogy mit akarunk elérni, hanem az is, hogy azt kikkel és hogyan kívánjuk megvalósítani. Ezért tudományos felméréseket készíttettünk, amelyek szerint a szlovákiai magyar közösség meglehetősen széteső állapotban van. E tekintetben rosszabb a helyzet, mint 15 évvel ezelőtt. Meglazult a településszerkezet, és egyre inkább megjelenik a szórványosodás" - mondta többek közt Duray.
Duray szavait is illusztrálva Dobos Ferenc szociológus, BFI kutatója a felvidéki magyarság körében 1996-2008 közötti időszakban megnyilvánuló értékrend-változásokra és asszimilációs folyamatokra hívta fel a figyelmet. „Sajnos, ez már nem a vég kezdete, hanem inkább a közepe, de még mindig az az időszak, amikor még lehet cselekedni a felvidéki magyarságot súlyosan érintő asszimiláció fékezésére érdekében."
Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki 1998-2002 között a magyar kormány stratégiai elemző központjának a vezetője volt, egy lehetséges nemzetstratégia vázlatait körvonalazta. És megállapította, hogy nem csak a felvidéki, nem csak a határon túli, hanem az egyetemes magyarság is, mint közösség, rendkívül meggyengült. „Persze a határokon túl komolyabb a helyzet, hiszen az ott élő magyaroknak szembesülniük kell a bábeli fegyverrel is, amely a magyar nyelvhasználat ellen vetnek be sorozatosan. Csakis akkor van esélyünk a megmaradásra, ha felismerjük a közösségbomlasztó folyamatokat, és a félelmet leküzdve cselekszünk ellenük."
Bauer Edit, az Európai Parlament képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak EU-ban való kilátásairól szólt. Mivel más elfoglaltsága miatt Brüsszelben kellett maradnia, a konferencia résztvevőivel videoüzenetben közölte gondolatait. Mint mondta, hosszú évtizedek után most van rá először lehetőség, hogy a kisebbségvédelem is bekerüljön az Európai Unió jogrendjébe, hiszen a közelmúltban elfogadott Catania-jelentés rámutat: „"Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik".
Bauer Győző akadémikus, az MKP Stratégiai Tanácsában az életpálya szakmai műhelyt vezeti. Mint előadásában elhangzott, az MKP életpálya programja abból indul ki, hogy az átalakulás legfőbb tartalmi és szervező eleme az emberi tudás és az információ, célja egy tudásközpontú (az életminőséget, kreativitást magasan értékelő) társadalom építése, céljaival ellentétes a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, interaktív kapcsolati rendszer kialakítására törekszik akkor is, ha napjaink szlovákiai gyakorlata nem mindig befogadó az ilyen elképzelések megvalósítására. „A családokra is kell koncentrálnunk, különben fokozatosan elvesznek az iskoláink" - figyelmeztetett. Ugyanilyen fontos a szakemberek mögötti intézményrendszer biztosítása is. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a jövő Európája nem az államok, hanem a régiók Európája lesz, ezért a regionális együttműködésekre kell helyeznünk a hangsúlyt. Ma már nemzetközi jogszabályok teszik lehetővé, hogy a politikumtól számon kérjük a diszkriminációt, és ezzel a lehetőséggel pedig élnünk kell" - mondta Bauer Győző.
Kalmár István „Digitális esélyeink egyenlősége határon innen, határon túl" címmel tartott előadást. A műszaki fejlődés lehetőségeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és a távoktatás egyre inkább nagyobb szerephez juthat. Egyetértett Duray Miklóssal, aki nemrég rámutatott, hogy „az informatika segítségével a leghagyományosabb közösséget, a nemzet közösségét lehet új, közösségszervező eszközökhöz juttatni. Ez az eszköz, egy ilyen szétszakított nemzet számára, mint a magyar, olyan fontos, mint a sivatagi vándornak az oázisba vezető vezércsillag – a GPS kitalálása előtti időkben", idézte az előadó.
Pásztor István, az MKP Stratégiai Tanácsában a terület és vidék szakmai műhely vezetője. „Mi elsősorban nemzetben gondolkodunk, és ezért, ami leginkább veszélyes számunkra, ami leginkább elnemzetlenít, az a világ globalizációja. Hogy eredményesen küzdhessünk ellene, szemléletváltásra van szükség és a szülőföldünk megtartó erejét kell növelni." Pásztor is úgy látja, ahogy arra korábban Bauer Győző is felhívta a figyelmet, a természetes régiók fejlődése a cél.
Kvarda József a jog és önkormányzat szakmai műhely vezetője figyelmeztetett, az individuális jogok nem alkalmasak a közösségi problémák megoldására, ezért közösségi jogainkról nem mondhatunk le. Ezeknek nem kedvez Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása, mely inkább politika, mint regionális érdekeket képvisel.
Ladányi Lajos, a szórvány szakmai műhely vezetője örömmel mondta, hogy az utóbbi egy évben több lépés történt a szórványosodás megállítása érdekében, és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a külügyi albizottság keretében szakemberekből álló szórványmunkacsoportot hozott létre. Bejelntette, hogy a konferencia napján pedig megalakult a hét tagú Felvidéki Szórványtanács is, amelynek tagjai az MKP szakmai munkáját hivatottak segiteni a szórványkezelés területén.
A konferencián Biró Ágnes, az MKP kulturális alelnöke a felvidéki magyarság kulturális stratégiájáról tartott előadást. Szerinte a kulturális stratégiai céloknak a következőkre kell összpontosítaniuk: autonóm kisebbségi közművelődés és kultúra, a kulturális területi egyenlőtlenségek enyhítése, as örökségvédelem beépítése a fejlesztési politikába, részvétel a döntéshozatalban és a magyar - szlovák viszony. Mint mondta, az MKP Kulturális Tanácsa már megfogalmazta programja vitaanyagát, mely olvasható az MKP honlapján is (www.mkp.sk).
A konferencia végén Duray Miklós elmondta, hogy az MKP Stratégiai Tanácsa munkájának első része befejeződött. A helyzetfelmérés megtörtént, javaslatok állnak rendlekezésre a jövőre vonatkozóan, rövidesen a tanács műhelyvezetőinek tanácskozására kerül sor, ott véglegesítik azt a stratégiai programjavaslatot, mely alapját képezheti a párt választási és konkrét cselekvési programjának.
(Az egyes előadásokat honlapunkon a közeljövőben részletesen ismertetjük - Felvidék Ma )
|
|
Parameterből, Fórum Intézet szimpatináns internetes és autonómista ellenes hírportálja:
Civilek a közéleti pályán – Megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
2009, január 29 - 21:44
SOMORJA-CSÖLÖSZTŐ – Csütörtökön tartotta alakuló tanácskozását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, mintegy ötven országos hatáskörű szlovákiai magyar civil szervezet, állami és megyei intézmény vezetői, jeles szlovákiai magyar személyiségek (Kossuth-díjas írók, professzorok) illetve az elmúlt időszakban komoly támogatást nyújtó szlovákiai magyar vállalkozók (Néveri Sándor, Pósa Lajos, Zászlós Gábor, Hunčík Péter) részvételével, hogy számba vegye és megvizsgálja a szlovákiai magyar népességcsökkenés és az egyre fokozódó asszimiláció legfontosabb aspektusait.
Domsitz Károly, Tóth Károly, Petőcz Kálmám
Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és a tanácskozást előkészítő és megszervező bizottság tagjaként elmondta, a Kerekasztal a résztvevők teljes egyetértésével a jövőben olyan egyeztető fórumként működik majd, amely rendszeresen megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, az elfogadott, közmegegyezésen alapuló döntéseket a résztvevő intézmények saját hatáskörükben érvényesítik majd, valamint munkájukban érvényesítik. Az egyeztető testület továbbá valamennyi szlovákiai magyarokat érintő közéleti kérdésben állást foglal és a szlovákiai magyar civil szféra intézményei, szervezetei közös akaratát kész érvényesíteni a hivatalos szervekkel szemben.
A szóban forgó találkozón, Domsitz Károly, Somorja város polgármestere nyitóbeszédét követően az alábbi témakörök kerültek megvitatásra:
- A szlovákiai magyarok helyzete és a kisebbségek státusa húsz évvel a rendszerváltás után Szlovákiában – Petőcz Kálmán
- A kisebbségek helye az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségeik Szlovákiában és nemzetközi szinten – Hrubík Béla
- Asszimilációs folyamatok megfékezése, várható népszámlálási adatok 2011-ben – Gyurgyík László
- A szlovákiai magyarok identitása az elmúlt húsz év generációs váltásai tükrében – Mészárosné Lampl Zsuzsanna
- Az anyagi erőforrások hatékony felhasználása az asszimilációs folyamat megfékezése és az identitás erősítése érdekében – Nagy Myrtil
- Nyelvhasználati valóság – Szabómihály Gizella
- A fiatal nemzedékek nevelése – versenyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek – Pék László
A Kerekasztal létrehozását a Dél-szlovákiai Civil Információs Hálózat kezdeményezte a Civil Fórum 2008 c. konferenciáján Somorján. A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik előre kialakított programpontok alapján. A Kerekasztal technikai megszervezését és lebonyolítását más szervezetekkel együttműködve a Fórum Intézet vállalja.
A késő estig tartó tanácskozás az alábbi zárónyilatkozattal fejeződött be:
Nyilatkozat
Somorja-Csölösztő
2009. január 29.
Húsz év telt el a rendszerváltás óta. A Somorja melletti Csölösztőn összegyűltek a szlovákiai magyarság civil szervezeteinek, társadalmi intézményeinek és gazdasági szereplőinek képviselői, hogy megvitassák a közösséget érintő legfontosabb kérdéseket, és választ keressenek az előttük álló döntő kihívásokra.
A rendszerváltás, valamint az Európai Unióhoz, a schengeni szabad mozgás övezetéhez és az eurózónához való csatlakozás jelentősen növelte az egyéni szabadság mértékét és tágította az érvényesülési lehetőségeket a szlovákiai magyarok számára is. E történelmi jelentőségű eseményekben fontos szerepet játszottak a magyar közösség tagjai, politikai és civil szervezetei.
Ugyanakkor húsz év sem volt elegendő ahhoz, hogy alapvetően kiegyenlítődjenek a regionális, gazdasági és szociális különbségek a magyarlakta vidékek és az ország többi része között. A szlovákiai magyarság továbbra is jóval kedvezőtlenebb demográfiai, egészségügyi és képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint a többségi lakosság. Mi több, tíz év alatt több mint negyvenezerrel csökkent a magukat magyaroknak vallók száma, és valószínűsíthető, hogy a következő népszámlálás újabb jelentős csökkenést mutat ki.
Húsz év alatt nem sikerült megnyugtatóan rendezni a magyar közösség és a többi nemzeti kisebbség státusának kérdését sem. Nem született meg egy olyan átfogó törvényi és intézményi keret, amely az aktuális politikai kilengésektől függetlenül hosszú távon szavatolja a nemzeti kisebbségek tagjainak természetes jogait, és támogatja őket önazonosságuk megőrzésében és ápolásában.
A hatalom a választói és a külföld felé azt hangoztatja, hogy a magyar kisebbség jogai „normán felüliek”. Ezt mi azonban nem így látjuk, a tárgyilagos elemzés, valamint a külföldi példákkal való összehasonlítás sem ezt mutatja. A hatalom minduntalan megkérdőjelezi lojalitásunkat, pedig mi csak azt kívánjuk, hogy magyarként is egyenlő állampolgárai legyünk Szlovákiának. Szlovákia fennállása óta rengeteg jogsértő esetet tudnánk felsorolni, ezek közül most a kisebbségi állampolgárok anyanyelvhasználati jogainak korlátozása ellen tiltakozunk, és szorgalmazzuk a kisebbségi közoktatást segítő háttérintézmény-rendszer létrehozását, továbbá a kisebbségi nyelvhasználat olyan kiszélesítését, amely összhangba hozza azt a Nyelvi Charta és a szlovák–magyar alapszerződés alapelveivel.
Húsz év után azonban önvizsgálatra is kényszerülünk. A jelen helyzet javítását nem csak az államtól és a politikai képviselőnktől kell várnunk. A szlovákiai magyar közösségnek szilárdan két lábon kell állnia. A politikai képviselet mellett meg kell jobban szerveznie önmagát, hogy józanul, kulturáltan, ám egyértelműen és félreértelmezhetetlenül hallassa a hangját az őt érintő kulcsfontosságú kérdésekben.
Ennek érdekében megalakítottuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát olyan reprezentatív, egyeztető fórumként, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.
A Kerekasztal magára vállalja a specifikus kisebbségügyi jogvédelmet és jogképviseletet, amihez létrehozza a Kisebbségi Jogvédő Irodát, és kezdeményezi egy olyan átfogó törvényi szabályozás kidolgozását, amely szavatolja a nemzetiségek jogát az őket érintő ügyek intézésében való hatékony részvételre országos, regionális és helyi szinten. A Kerekasztal állást foglal a szlovákiai magyarokat érintő közéleti kérdésekben, és a hivatalos szervekkel szemben érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát. A közmegegyezésen alapuló döntéseket a résztvevő intézmények a munkájukban érvényesítik. A következő kerekasztalok előkészítésével a szervező bizottságot bízza meg.
Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek.
A Kerekasztal résztvevői
forrás: parameter
|
|
A pamameter blogomba beküldött írásom:
Ébresztő megint becsapnak minket
Blogbejegyzés létrejött.
* Nézet
* Szerkesztés
2009, január 30 - 10:28 Bósza János
Kirekesztenek és lenéznek minket, majd másolják és lopják a gondolatainkat. Vizet prédikálnak, bort isznak.
2009.1.30
Talán így lehetne egy mondatban kiértékelni a komáromi január 10. MKP-Csemadok önrendelkezési nyilatkozatot és a tegnapi Somorja melletti Csölösztőn összegyűltek a szlovákiai magyarság civil szervezeteinek, társadalmi intézményeinek és gazdasági szereplőinek képviselői nyilatkozatát a polgári elvre épülő és a polgári egyenlőséget hangoztató nyilatkozatot.
Akik megalapozták ennek a kerekasztalnak a létrejöttét, azokat nem hívták meg a tanácskozásra. A három éve meghirdetett és azóta is a megnyilvánulásainkban hirdetett céljainkat átvették, de mi nem mondhattuk el. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Commora Aula autonómia-tervezete KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA AZONOS JOGOKKAL már két éve létezik, amit a Fórum intézet elnöke Öllős úr hülyeségnek nevezett. Ez a tervezet a polgári elvű jogegyenlőséget hirdeti már két éve. A nyilatkozat befejező mondatát értelmezhetjük úgy is, hogy utólag elismerik a munkánkat, de akkor mirevaló ez a kirekesztősdi, így sohasem lesz Felvidéken egységes fellépés , sem megmaradásunk a szülőföldön. szép hazánkban Honföldön (Dél-Fölvidéken, Dél-Felvidéken).
Tűznélküli forralás, avagy lehet-e az autonómiáért és a jogegyenlőségért küzdeni akarat nélkül.
Magyarázat a kételkedőknek a felvidéki autonómia- tervezettel kapcsolatosan.
Idézet az írásból: b) A szlovák alkotmány tartalmazza az azonos jogok elvét. Tehát adott minden békés eszköz az autonómia, az azonos jogok kiköveteléséhez. Érvényesíteni a polgári azonos jogokat, csak a megfelelő törvények és eszközök segítségével lehetséges, ami az alapfeltétele Dél-fölvidéki (Honföldi) Autonómia Tartományt létrehozásának is. Nekünk ezt az utat kell járni, ameddig ez lehetséges. Szlovákia alkotmánya garantálja az azonos jogokat, tehát az ehhez szükséges Hazához, Honföldhöz, a területi autonómiához jogunk van. Azt a közeget (területi autonómiát a belső önrendelkezés szabályai szerint) ahol ezt megvalósíthatjuk nekünk kell kikövetelnünk határozott módon, békés és demokratikus eszközök alkalmazásával, viták és alkudozások közepette. (idézet vége) Erre Öllős (mostani szervezők elnöke, Tóth igazgató pedig nem engedett be minket a tanácskozásra, féltek, hogy kiderül az igazság) az mondta a nyilvánosság előtt, hogy hülyeség, tegnap pedig a nyilatkozatra szavazott, ami tartalmazza a mi a általunk már meghirdetett azonos polgári jogok elvét. Ez nem más , mint álviselkedés, attonomos hátbadöfés.
Idézet a tegnapi nyilatkozatból:
"Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek. "
Mi már ezt mondjuk két éve, mégis mi vagyunk a bolondok, hülyék és tudatlanok.
a bummon egy fórumozó ezt írta:
bczs 2009-01-30 06:55
"Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek."
e helyett
"Célunk a költségvetési támogatások hatékony felszippantása, a kéz kezet mos elv továbbfejlesztése, az MKP seggének megpaskolása kilencágú pornókorbáccsal és a falunapok mint kultúrális események világszinvonalra való emelése két pálinka közt! Mi vagyunk a Nagy Felvidéki Magyar Kerekasztal! Ámen!"
bczs 2009-01-30 06:45
majd ti megoldjátok fiúk! A Csemadok, Vox Juventae, MKP és a többiek mindent megoldanak! Már 30 éve oldják Végülis talán csak meg kéne tanulni demokratának lenni...namég 30 év aztán majd jobb lesz! (idézet vége)
örülök, hogy ezt a saját meglátásomat más is észrevette, tapasztalta a felvidéki un. inteligencia viselkedési modorában, vagyis mást mondanak, ami csinálnak, vizet prédikálnak, bort isznak.
Ennyit a tegnapi tanácskozásról, ennek ellenére fontos volt, mert kibújt a tű a zsákból, tehát a CA autonómia-tervezete nagyon is életkéoes és megvalósítható,
Köszönöm Uraim, nagyon szépen köszönöm, hogy akaratlanul is a CA tervezetét támogatják.
Linkek
* Új hozzászólás
* Küldés emailben
* Nyomatatóbarát változatNyomatatóbarát változat
fórumos hozzászólások:
Hozzászólások
János, jó tudni most már, hogy
Tibor, 2009, január 31 - 19:21
Te találtad ki az azonos polgári jogok elvét. Meg a belső autonómiát. Most már azért szeretném azt is tudni, hogy a külső autonómiát ki fogja kitalálni. Szerintem éppen most én. Szabaduljon hát Honia! Szabadon szlovákul ugyanez: Nech slobodne Honia!
* válasz
Igen mi kezdtük, új
Bósza János, 2009, február 1 - 03:52
az egész szlovák államaparátus nekünk esett, te akkor hol voltál, nem kellett kitalálni at önrendelkezés támáját, mi csak bevezettük, a székelyek már rég küzdenek és nem teszik nevetség tárgyáva azokat, akik mernek kockáztatni. Ti egynéhány itt is és más fórumokban a bolondozáson és a lenézésen kívül képtelenek vagytok normális és építkező jellegű nyilvánulásra, akiket itt sajnálni kell azok ti vagytok, mert a riadt kivárás, a gyáva sunnyogás, majd amikor már tarthatatlan volt a bujkálásotok, ez mostani látszatakarat és a hőscincér-szerű melldöngetés, belőlem az irányatokba csakis a sajnálkozást váltja ki, hogy képes volt ilyen mélyre lesüllyedni a felvidéki kékvérű un. inteligencia.
Hol voltatok, ti a mostani kerekasztalososok, miért nem jöttek el 2007-ben Dunamocsra, hol voltak a januári komáromi nyilatkozat aláírói szintén kivártak. Most mikor már lehet látni, hogy a többségi nemzet képtelen a kezdeményezésünkkel mit kezdeni, mi pedig nem hagytuk magunkat ellehetleníteni, megfojtani akkor most jöttök ti a nagymagyarok, a nagyokosok és elkezditek az észosztás. Eddig meglapultatok és most ti akarjátok megmondani, ki a jó, vagy a rossz magyar, ki aki hozzászólhat a történésekhez, ki aki befolyásolhatja a folyamatokat.
Tessék, nekem lehet esni, hogy kioktassatok, lebolondozzatok, de akik evilági mércével inkább sajnálatra méltók azok ti vagytok, nem én.
Igen, mi keztük és mi is fogjuk befejezni, veletek, vagy nélkületek, ez csak rajtatok múlik.
http://www.parameter.sk/blog/bosza-janos/2009/01/30/ebreszto-megint-becsapnak-minket#comment-8997
Jancsi, Jancsi, megfogadtam,
musztafa ibrahim, 2009, január 31 - 14:06
Jancsi, Jancsi, megfogadtam, hogy türtőztetem magam, de nem megy! Vak tyúk is talál szemet, de te most nem találtál. Vak Bottyán nagyon is jól látott még a fél szemével is. A magyar történelem kiváló egyéniségeként ismerhetjük, tehát ne bottyánozzál itt feleslegesen a jövőben. Áldás, békesség.
* válasz
Ha megfogadtad tartsd is be! új
Bósza János, 2009, február 1 - 11:02
Köszönöm a jótanácsot
Lehet, hogy Vak Bottyán az egy szemével is jól vezetett, de ha nem tévedek ő is elbukott. Egyébként ő sem volt mindig vak, csak a császár melletti ténykedése közepette lett azzá. Én inkább a teljes látás, igazság híve vagyok a "fél"igazságokat nem szeretem, mert ezekre szokták mondani: "Féligazság a legnagyobb hazugság". Bottyán esetében csak erre céloztam. Azért türtőztetheted magad és főleg a tűkereséssel már felhagyhatnál, inkább gerendákat rakd fére az utadból.
Egyébként Bottyán Jánost én is tisztelem, gyerekkoromban a kedvenc könyveim közé tartozott a "Kurucok és labancok" .
Egyébként szép a zárószöveged, nem tudom, hogy a ténylges tartalmával tisztában vagy-e. Segítek:
Assisi Szent Ferenc: Áldás, békesség
Uram, tégy engem békéd eszközévé. Hadd vigyem a szeretetet, ahol a gyûlölet uralkodik, a megbocsátást oda, ahol a vétek él. Hogy egyességre hozzam azokat, akik széthúzásban élnek, s az igazságot vigyem oda, ahol a tévely az úr. Hadd vigyem a hitet, hogy szétoszlassam a sötétséget, s az örömöt vigyem oda, ahol szenvedés az élet. VÁROSI ISTVÁN fordítása
http://www.parameter.sk/blog/bosza-janos/2009/01/28/marakodas-szelleme-avagy-ha-osszefognank-mind-mi-magyarok#comment-9002
János mi a lényeg?
kartel, 2009, február 1 - 12:58
A végeredmény, vagy, hogy ki kezdte? Tudod egy futbalmecss után a végeredményt, a góllövőket ismeri mindenki. De a meccset tizenegyen, plusz a cserék játszották végig. Tehát mindenki fontos. Aki a kezdőrúgást elvégzi, az is.
Mi fáj neked? Hogy most egy kicsit háttérbe szorultál? Dolgozz tovább, úgy mint eddig. Vívd a harcod. Legyél autonómiaharcos, és ne engedd, hogy a kerekasztalok újra a megalkuvás szinonímái legyenek. A sértődött kirohanásaid ( a fenti is) csak mosolyt, és nem akarom leírni, hogy még milyen érzéseket váltanak ki. A helyedben üdvözölném, hogy van egy civil kerekasztal, akik végre munkára kényszerítették az MKP-t. A CA meg maradjon mag annak, ami eddig is volt. Csináld a munkád. Ne magad menj le arra a szintre, ahol az ellenlábasaid elképzelnek.
* válasz
Kedves kartel erre már adtam egyszer párnapja választ
Bósza János, 2009, február 1 - 13:29
hogy egy kicsit fáj, hogy nem hívtak meg, ezt beismerem, nem vagyok politikus tehát nem kell mellébeszélnem.
Nem hinném, hogy mellékvágányra kerültem volna, pont fordítva, amit eddig két éve hirdetünk, részben a komáromi nyilatkozók és részben a mostaniak egy az egyben átvették, tehát beérett a gyümölcs, hogy a betakarításnak hogyan állunk neki, még itt vannak komoly nézeteltérések, de ezek kis jóakarattal elsímíthatóak. Ennyi . Azt ne vedd rossznéven, hogy megemlítem azoknak akik nincsenek képben, hogy mi is zajlik most és ezek a történések, csak nem úgy az égből indultak el, mindennek megvan a maga előzménye, minden-mindenre épül. Gondolom éppen te vagy az akinek ezt nem kell elmagyaráznom, hisz régóta figyeled a fejleményeket.
Naponta kapok ilyen-olyan emailokat, többnyire alapfogalmakat kell letisztázni, mit is akarunk, hogyan lehet el érni és a leggyakoribb kérdés, hogy mire jó az autonómia? Minden kerekasztal csak akkor lesz sikeres, ha a vak és botja megtalálják egymást, tehát a kerekasztal szervezői a népnek is érthető nyelven és igazmondósan kezdenek neki a problémák megoldásához, de ha egyesek ezeket a fórumokat saját karrier építésként fogják elképzelni, az nagy baj lesz, ezért fontos, hogy senkit sem szabad kirekeszteni, de ezt iit már valaki előttem, nagyon jól leírta.
Mégegyszer nem vagyok sértődött, csak egy kicsit fáj, mert azok akarnak kirekeszteni, akik eddig kivártak és mellébeszéltek, szerinted ez korrekt.
A sértődést és az igazmondást ne keverd össze, ezek néha egymás látszatra fedik, de csak látszatra.
Látod te is valótlanságot állítasz ki kényszerítettemunkára az MKP a mostani kerekasztal? Hogyan? Mi 2007-ben júliusban Dunamocson meghirdettük az önrendelkezést és a Benesi dekrétumomok megvitatásának a fontosságát, erre Duray augusztusban meghirdette a saját szorványtanácsát, eredmény egyenlőre nulla, Csáky szintén a vezetőség beleegyezése nélkül augusztusban kirukkolt a benes dekrétumomokkal, eredményt ismerjük a szeptemberi parlamenti döntést. Tehát azért valótlanságokat ne éllítsunk, hisz te is tudom micsoda média ellenállásba ütközünk mindenütt, ha hébe-hóba valami leközöltek rólunk az inkább egy siralmas lejáratási kampány része volt. Tehát így értékeld szerintem, az én hozzáállásomat és a nem örömömet ami manapság és ahogyan történik.
Egyben egyet érthetünk egy versenybe a benevezés a fontos, mert csak ez vezethet el a győzelemhez, és nem az a lényeg ki kezdte, hanem a siker, a győzelem ténye, de azért a kezdeményezőket is illik meghallgatni, meghívni. Ezt még Duray is megtette, hisz az albodoki szorványtanácson ott lehettünk, azóta már nem hívtak meg minket ez is igaz, de legalább mi egyedül ott is elmondhattuk, hogy az autonómia létrehozása szerintünk a legjobb megoldás a szorványosodás megállítására. Fontosak a nézetek ütköztetése, de ez ha a dolgok kirekesztősdien kezdődnek, akkor ez már nagy baj, mert azt a látszatot kelti, hogy egyesek félnek az igazságtól, márpedig az igazság terítékre való kerülése nagyon fontos, mert csak ez vezethet el a jogegyenlőséghez. Szia.
János, ismerlek, mint a
musztafa ibrahim, 2009, február 1 - 14:10
János, ismerlek, mint a rossz pénzt. Jobban, mint a celebeket, mert azok látószögem perifériáján idétlenkednek. Képzeld, ehhez még nem is kell személyesen beszélnünk. Éppen elég amit tőled tudok akár csak interneten keresztül. Végezetül, hogy hazugság, mellébeszélés, dezinformáció nélkül végre megértsd és korrekt legyek: Nem az a baj, hogy te kimondod amit látni szeretnél, hanem magával a látnok személyével van bajom. Nem vagy hiteles számomra. Áldás, békesség.
* válasz
Na bumm, tehát új
Bósza János, 2009, február 1 - 14:29
ismersz akkor mutatkozz be, ezt így szokás, vagy mégsem. Hitelesség ez igaz ehhez nagyon sok idő kell, de én nem is ismerlek mégis elfogadom a nézeteidet. Tehát neked elég amit az interneten keresztül tudsz, nem gondolod, nagyon kevés információ alapján döntesz. Mégegyszer jogod van és igazat is adok, tehát nem ismersz ezért nem bízol meg bennem, ezért nem vagyok hiteles, vagy a fogalmak zavarába kerültünk, vagy a te szemedben én azért vagyok hiteltelen, mert valaki leírta az interneten, nemrég volt egy hasonló vitám a bummon, valaki azt állította, hogy én ott nemtudom milyen nick név alatt valamit leírtam, de ő azt tudja, hogy biztosan én voltam, persze néhányan erre ráharaptak és megmerek esküdni ez nemsokára úgy fog lejönni, mint hivatkozási alap, bizonyíték, hogy én valamit állítottam. Tudod az intenetnek ennyi a hitelességi mércéje, mert később a valós igazság már senkit sem fog érdekelni, csak az a tömeghisztéria igazsága marad, mert senkisem akar kilógni a sorból és a józan ész helyett elfogadja a tömeg un. igazságát. Egyébként ahhoz íráshoz semmi közöm. Tehát ennyi a valóságtartalma mindannak ami az interneten megjelent, az igazságról szemtől-szembe szokás meggyőződni. Ezt már sokatoknak tanácsoltam, ja hogy a csákyféle tömegigazság, hogy szönöszös bérenc vagyok ettől féltek, egyenlőre csak rám adtak az autonómia-tervezetem végett büntetőjogi feljelentés, ja hogy szerintetek ez sem igaz csak én találtam ki. Akkor most hol az igazság az internet útvesztőjében, vagy a szemtől-szembe feltett kérdések válaszaiban? Ezt már neked kell eldöntened.Üdv.
vagy új
szarvaszsolt, 2009, február 1 - 14:20
"Hát az Isten szerelmére! Ez végtelenül egyszerű. Annyit kell tennünk, hogy kimegyünk azon az ajtón, és megakadályozzuk, hogy ... ! Ez most történik! Nem érted, hogy ez m o s t t ö r t é n i k? NEM TUDOD FELFOGNI!?!"
Nem tudom én hogyan reagálnék adott esetben, esélytelen beleképzelni magam a felvidéki magyarság bőrébe, és tanácsot adni sem tisztem. Megvannak nekem a saját gondjam a saját helyzetemmel. Bőven.
De az evidens, hogy változtatni dolgokon - akár így, akár úgy - csak azok képesek, akik felvállalják nyíltan véleményüket. Az internet sötét bugyraiból üzengető arctalan, névtelen valakinek annyi hitele van, mint annak a havi rendszerességgel kapott e-mailnek, melyben kitelepült és Nigériában elhúnyt milliárdos Dexter/Richart/Bob és a többi bácsikáim vagyonát kívánja átmenteni részemre egy kedves ügyvéd csekély előre leadott hálapénz fejében.
* válasz
hóha
szarvaszsolt, 2009, február 1 - 13:48
Nehéz ez a terep, látom. Nem vagyok én senkinek és semminek képviselője, ezt nem értem, hogy lehetett leszűrni mondandómból. És azt sem állítottam hogy odahaza a helyzet rózsás. Továbbá egy szóval sem céloztam arra, hogy Magyarországon nincsenek tabuk. Arra meg álmomban sem gondoltam, hogy miután jószándékkal közelítek, első hozzászólásom után megpróbálnak elhajtani mindenféle zagyva valaszkérdéssel.
* válasz
szarvaszsolt, dehogy akarlak új
musztafa ibrahim, 2009, február 1 - 14:26
szarvaszsolt, dehogy akarlak elhajtani, sőt kérdeztem is mindjárt valamit, amire választ vártam volna. Sajnos te zagyvaságnak vélted. A rózsás helyzet megítélésében egyetértünk. Bátorításul, mik lennének szerinted azok a dolgok, amik Magyarhonban jelenleg tabuk? Csak, hogy jobban megismerjünk. Végezetül ne csüggedj, nehéz a terep, de bizonyára azért is, mert egyik kedvenc filmem a Szarvasvadász. Áldás, békesség.
* válasz
Engem megismerni?
szarvaszsolt, 2009, február 1 - 14:44
Nem, azt nem szeretném. Nem barátkozni vagyok itt, csak beregisztráltam megtámogatni a Bósza urat, lássa már, hogy a beteg magyar mentalitásból van aki ki tudott nőni. Akit nem a sárga írigység és kákán is csomót kereső ellenszenv fogja el, ha másvalaki olyat tett, amit önnön maga félt vagy elmulaszott megtenni, hanem odamegy és megveregeti a hátát.
Köszönöm szépem új
Bósza János, 2009, február 1 - 15:09
jólesett, egyre többen vagyunk, mert csakis az igazmondás lehet az egyedüli gyógyír a bajainkra nálunk és MO-ban is. Egyre többen ébredeznek, egyre többen mondják ki, itt az idő most vagy soha. Mindezt békésen, ahogyan Ghandi és King is hirdették a másság tiszteletben tartása mellett. Ez egy kitaposatlan, de azért járható út. Üdvözlettel. Bósza János
János mi a lényeg?
kartel, 2009, február 1 - 12:58
A végeredmény, vagy, hogy ki kezdte? Tudod egy futbalmecss után a végeredményt, a góllövőket ismeri mindenki. De a meccset tizenegyen, plusz a cserék játszották végig. Tehát mindenki fontos. Aki a kezdőrúgást elvégzi, az is.
Mi fáj neked? Hogy most egy kicsit háttérbe szorultál? Dolgozz tovább, úgy mint eddig. Vívd a harcod. Legyél autonómiaharcos, és ne engedd, hogy a kerekasztalok újra a megalkuvás szinonímái legyenek. A sértődött kirohanásaid ( a fenti is) csak mosolyt, és nem akarom leírni, hogy még milyen érzéseket váltanak ki. A helyedben üdvözölném, hogy van egy civil kerekasztal, akik végre munkára kényszerítették az MKP-t. A CA meg maradjon mag annak, ami eddig is volt. Csináld a munkád. Ne magad menj le arra a szintre, ahol az ellenlábasaid elképzelnek.
* válasz
Kedves kartel erre már adtam egyszer párnapja választ
Bósza János, 2009, február 1 - 13:29
hogy egy kicsit fáj, hogy nem hívtak meg, ezt beismerem, nem vagyok politikus tehát nem kell mellébeszélnem.
Nem hinném, hogy mellékvágányra kerültem volna, pont fordítva, amit eddig két éve hirdetünk, részben a komáromi nyilatkozók és részben a mostaniak egy az egyben átvették, tehát beérett a gyümölcs, hogy a betakarításnak hogyan állunk neki, még itt vannak komoly nézeteltérések, de ezek kis jóakarattal elsímíthatóak. Ennyi . Azt ne vedd rossznéven, hogy megemlítem azoknak akik nincsenek képben, hogy mi is zajlik most és ezek a történések, csak nem úgy az égből indultak el, mindennek megvan a maga előzménye, minden-mindenre épül. Gondolom éppen te vagy az akinek ezt nem kell elmagyaráznom, hisz régóta figyeled a fejleményeket.
Naponta kapok ilyen-olyan emailokat, többnyire alapfogalmakat kell letisztázni, mit is akarunk, hogyan lehet el érni és a leggyakoribb kérdés, hogy mire jó az autonómia? Minden kerekasztal csak akkor lesz sikeres, ha a vak és botja megtalálják egymást, tehát a kerekasztal szervezői a népnek is érthető nyelven és igazmondósan kezdenek neki a problémák megoldásához, de ha egyesek ezeket a fórumokat saját karrier építésként fogják elképzelni, az nagy baj lesz, ezért fontos, hogy senkit sem szabad kirekeszteni, de ezt iit már valaki előttem, nagyon jól leírta.
Mégegyszer nem vagyok sértődött, csak egy kicsit fáj, mert azok akarnak kirekeszteni, akik eddig kivártak és mellébeszéltek, szerinted ez korrekt.
A sértődést és az igazmondást ne keverd össze, ezek néha egymás látszatra fedik, de csak látszatra.
Látod te is valótlanságot állítasz ki kényszerítettemunkára az MKP a mostani kerekasztal? Hogyan? Mi 2007-ben júliusban Dunamocson meghirdettük az önrendelkezést és a Benesi dekrétumomok megvitatásának a fontosságát, erre Duray augusztusban meghirdette a saját szorványtanácsát, eredmény egyenlőre nulla, Csáky szintén a vezetőség beleegyezése nélkül augusztusban kirukkolt a benes dekrétumomokkal, eredményt ismerjük a szeptemberi parlamenti döntést. Tehát azért valótlanságokat ne éllítsunk, hisz te is tudom micsoda média ellenállásba ütközünk mindenütt, ha hébe-hóba valami leközöltek rólunk az inkább egy siralmas lejáratási kampány része volt. Tehát így értékeld szerintem, az én hozzáállásomat és a nem örömömet ami manapság és ahogyan történik.
Egyben egyet érthetünk egy versenybe a benevezés a fontos, mert csak ez vezethet el a győzelemhez, és nem az a lényeg ki kezdte, hanem a siker, a győzelem ténye, de azért a kezdeményezőket is illik meghallgatni, meghívni. Ezt még Duray is megtette, hisz az albodoki szorványtanácson ott lehettünk, azóta már nem hívtak meg minket ez is igaz, de legalább mi egyedül ott is elmondhattuk, hogy az autonómia létrehozása szerintünk a legjobb megoldás a szorványosodás megállítására. Fontosak a nézetek ütköztetése, de ez ha a dolgok kirekesztősdien kezdődnek, akkor ez már nagy baj, mert azt a látszatot kelti, hogy egyesek félnek az igazságtól, márpedig az igazság terítékre való kerülése nagyon fontos, mert csak ez vezethet el a jogegyenlőséghez. Szia.
* válasz
Miért érzed azt,
kartel, 2009, február 1 - 14:56
hogy minket megint becsapnak? Nézz végig a kerekasztal meghívottjain. Szerinted ezek bennünket becsapnak? Nem ígértek semmit. Csak összeírják, feldolgozzák problémáinkat. Nem beszél a kerekasztal autonómiáról. Egyszerűen feltérképezi a helyzetünket. Nézd végig a Fórum intézet kiadványait. Rólunk szólnak, és lehangolóak. Hát nem jó, hogy ez az intelektuális potenciál találkozik egy kerekasztalnál? Nem politikai paprikajancsik. Azok Pozsonyban, az MKP székházában tárgyaltak. Ne beszélj becsapásról, és ne kezdj agitálni azok ellen, akik szerinted a Te gondolataidat váltják apróra. Ez az ártó szándék.
* válasz
OK elfogadom
Bósza János, 2009, február 1 - 15:51
de azt is írtam már, többször is, örülök, hogy létrejöttek, és majd meglátjuk mi lesz belőle. A mosti megnyilvánulásaim alapja a történésekben rejlik, természetesen, mivelhogy a lista sehol sem jött le kik is voltak ott, csak innen onnan hallani valamit és végül is csak azt tudjuk amit a nyilvánosság elé tárnak, kik szólaltak fel és egy nyilatkozat. Jó megvárjuk, hogy a szavakat tettek is fogják követni, csak ne egy év mulva legyen a következő, ahogyan azt beharangozták, hogy évente egyszer, legalább havonta értekezni kéne .
Agitálok, nem hinném, hogy ha az is lenne valakit is az érdekelné a mostainak közül, szerintem maradjunk a jól bevált bohóckodásnál. Május elsején ígyis-úgyis befejezem definítív a "nemzetromboló bohóckodásomat".
ez nem újdonság már több hete a honlapomon ott van, ez nem a mostani un. "sértődésemnek" a következménye, csupán nagyon belefárdtam már és emberi mivoltságomból fakadóan megvannak a magam személyes okai ennek a döntésemnek. Tehát úgy istenigazából nem is zavart annyira, hogy nem voltam ott, talán csak az a fránya emberi kiváncsiság beszélteti belőlem a kizártság érzését.
Csinálják a jobbak, jobban, eredményesebben.
ÜDV.
* válasz
A meghívottak listája.
kartel, 2009, február 1 - 16:00
http://www.niton.sk/documents/2-271-5794-meghivottak.doc
* válasz
Hálla Istennek,
Bósza János, 2009, február 1 - 17:20
hogy nem hívtak meg ilyen hamis társaságban rosszul éreztem volna magamat.
Köszönöm, hogy feltetted, valakit aki autonómia ellenes, két szervezet nevében is meghívnak, folytathatnám, de nem áll rá a gyomrom.
Így nem is bánom, hogy azt az írásomat, amit te a kerekasztal elleni támasként konstatáltál, hogy megírtam, lehetett volna még tárgyilagosabb is.
Utólag igazat adok annak a fórumozónak aki ezt írta:
"Célunk a költségvetési támogatások hatékony felszippantása, a kéz kezet mos elv továbbfejlesztése és a falunapok mint kultúrális események világszinvonalra való emelése két pálinka közt! Mi vagyunk a Nagy Felvidéki Magyar Kerekasztal! Ámen!" Majd ti megoldjátok fiúk! A Csemadok, Vox Juventae és a többiek mindent megoldanak! Már 30 éve oldják Végülis talán csak meg kéne tanulni demokratának lenni...namég 30 év aztán majd jobb lesz! (idézet vége)
Az Isten mentse meg a felvidéki magyarságot ettől az álszent társaságtól . Tisztelet a kivételnek, mert azért ott egy-két becsapott, félrevezetett igazi tenniakaró is megjelent.
Balint,
Jarabik Balazs, 2009, január 31 - 23:12
igaza van es koszonet a kommenteloknek, ez egyszeruen politikai reklam. Szilardunk vagy feltalalja magat es onallo elethez kezd, vagy tessek ezt politikai reklam cim alatt, es nem egy egyszeru blogkent kozolni. Vagy egyaltalan nem (bar Sulik siman ir szlovak bloggerkent, igaz, azokat, talan, tenyleg o irja).
Bocsi Szilard, ami jar az jar...
* válasz
na es akkkor? a Boszanak
dondondon, 2009, február 1 - 20:13
na es akkkor? a Boszanak szabad? Ok, o sajat velemenyt ir, de attol meg onreklam... vagy hirtelen kettosmercevel merunk es visszajott a regmult idok cenzuraja??? Vagy senki, vagy mindenki...
* válasz
Re: Balint, A blog reklám, stb.
Somogyi Szilárd, 2009, február 1 - 20:41
Azt, hogy az itt közölt anyagok reklámnak minősülnek-e vagy sem, nyilván a blogtér működtetői döntik el. Mielőtt közlésbe fogtam, tartalmi szándékomat elmondtam a parameter.sk működtetőinek, valamint a bemutatkozásban (jobbra fent) is feltüntettem, hogy miről olvashat az, aki idejön.
Természetesen, ha a blogtér működtetői úgy gondolják majd, hogy az általam közölt anyagok terhesek az oldal számára, minden további akadékoskodás nélkül áthelyezem azokat egy más elérhetőségre.
* válasz
Majd ha a Boszat kitiltja
dondondon, 2009, február 1 - 23:05
Majd ha a Boszat kitiltja aki szerintem nyiltan uszit es magyar es nemzetellenes akkor beszelhetunk... Miert akar kitiltani valakit aki nem uszit es nem autonomiarol katyvaszol??? Na??? En nem ismerem Szilardot, de ugyerzem lelkes, most miert kell ezt a jovoben szankcionalni... Meg egyszer, akinek nem tetszik amit ir az ne olvassa, Aki meg vadaskodik az beszeljen nyliltan es ne sunnyogjon, mert ez igy nagyon alantas es tok nem hiteles. Boszara en is irhatnek barmit es nem vonna semmit maga utan de minek? A kozolt temahoz kevesek szoltakl hozza, inkabb azt kene hiszen itt elnunk...
DONDONDON
PS: kritizalni kurva konnyu... ugye?
* válasz
Ha már
Bósza János, 2009, február 2 - 05:38
dondondon idekeverte a nevemet és olyan dolgokkal vádol meg amit bizonyítani nem tud, közben pedig azt írja, hogy írhatna rám bármit és nem vonna maga után semmit, hát nem is tudom, hisz megtette ír, akkor mi ez az össze-vissza beszéd. Olvasd el doddondon mit is írtál, legalább az első két sort önmagáért beszél, no comment., majd amit a negyedikben állítasz. Ez egy tipikus felvidéki gondolkodásmód nesze fogd meg semmi alapon.Már megszoktam, ahogyan Ghandi is mondta a jótett egyedeli jutalma az, hogy megtehetted.
Ja ha már bejelentkeztem, miért medializáljátok túl ezt a témát, igenis Szilárdnak joga a pluralizmus szabálya szerint és a hatályos alkotmány és törvények keretein belül annyi pártot létrehozni amennyit akar, ő neki legálább van mersze és nem úgy mint ti a többi nagyokosok, hogy csak kritizálni tudtok. Aki akar és tud segítsen neki, nekik. Én egy mondattal elintézem a ti hozzászólásaitok lényegét, aki akar lépjen be a pártjába, ha ő elakarja mondani a nézeteit, az áj párt céljait tegye meg, ezt nem tilthatja senkisem, csak azzal is kell számolnia, hogy a politika egy olyan úri játék, ami nem a korrektségről és az igazságosságról szól, hanem ki mennyit tud leszakína. Sajnos ezt a tényt én naponta érzékelem a saját bőrömön. Ennek egy nagyon jó bizonyítéka dondondon hozzászólása, aki képes volt egy mondatban valakit trónra emelni és egyúltal a másikat a földbedöngölni, s ha helyzet a tömeg igazsága mást fog mondani, vagy mást fognak elhitetni vele, akkor ugyanazt megteszi fordítva is, ahogyan azt már jópáran megtették. A tömeg igazsága nem ugyanaz mint az egyén igazsága, Az aki hisztérikusan átveszi a tömegekbe sulykolt hazugságokat, majd igazságként megpróbálja eladni, egy politikai axiómaként görbe lábakon álló szentigazságként, az semmivel sem jobb, mint Péter aki háromszor megtagadta a saját elveit, gazdáját de ő legalább képes volt az ébredésre.
Tehát kedves Szilárd, küzdj és bízva bízzál, ha úgy érzed, hogy képes vagy értékeket létrehozni, akkor tedd meg és ne törödj azzal, hogy körülötted miképpen fecseg a felszin és hallgat a mély. Minden ember annyit ér amennyit változtatni képes.
Üdv és sok sikert.
* válasz
Szepjonapot, na csak egy
dondondon, 2009, február 2 - 15:26
Szepjonapot, na csak egy dolog. Maga ennyire sertodos? En nem vadoltam, csak azt irtam, SZERINTEM ... a lenyeg a szerintem, vagyis privat velemenyem. Nem kell bizonyitgatnom semmit. Azon mit bizonygassak hogy nekem ellenszenves a tevekenysege es a blogjat olvasva az az erzesem tamad eloretekintes helyett trianon szindromaja van. Szerintem. Igen szerintem ez karos. Ez egy maganvelemeny, nem foldbedongoles meg vadaskodas. vagy magaval mindig mindenki egyetert?
Maskulondben ha meg nem tetszik maganak, hogy valakinek nem szimpatikus a tevekenysege ne idegesitse fel magat rajta foloslegesen. Vagy meg nem szokott hozza? ez van.
ja, kulonben meg miota tegezodunk?
* válasz
Idézet öntől
Bósza János, 2009, február 2 - 16:08
dondondon írta:
Majd ha a Boszat kitiltja aki szerintem nyiltan uszit es magyar es nemzetellenes akkor beszelhetunk (idézet vége)
Tehát, ha magának valaki ilyesmit ír és az illető erre reagálva, megkérdezi Öntől miért vádaskodik, akkor maga szerint az a helyes, az illető a saját maga írását meghazuttolva, meghazzutolva a tényeket, sértődéssel vádolná magát, hogy értelmetlenül hivatkozási tényzővé tette vakaki és még ráadásul uszítonak nevezi.Biztosan nem tetszene magának. Így nekem sem tetszik, ezért írtam.
Nézze szerintem elég lett volna annyit írni, válaszolni, hogy bocsi, de Ön ehelyett tovább fokozza, maga szerint uszítok, magyarellenes vagyok, szerintem ez a hamis és bizonyíthatatlan állítása az uszítás és miért kellene engemet a paráról kitiltani azért mert magyar vagyok. Ön szerint miért vagyok nemzetellenes, azért, mert a magyaroknak évek óta szinte egyedül kérem és békésen követelem az azonos jogokat, az önrendelkezés az ENSZ alapokmányába foglalt jogát, minden nép önrendelkezési jogát, ezért vagyok Ön szerint magyarellenes, vagy azért mert maga egyszerűen más hamis állítása után valótlanságot állít. Vallja be legalább, ja hogy ehhez már nincs bátorsága, de nekem mindenfajta reakció nélkül türnöm kéne az Ön saját maga által is meghazuttolt butaságait. Látja ezért nem lesz Felvidéken sohasem magyar egység, mert a feltálalt hazugságokat könnyebben elismerjük, vígan terjesztjük. Ennye-bennye és még maga osztja itt az eszet egy új párt szervezőinek. Az Isten mentse meg a magyarságot az olyanoktól mind maga. Ha már hazudozik legalább ne úgy tegye, mint az olyan akit harabb utolérni, mint a sánta kutyát.
Az, hogy az emberek nagytöbbsége körülöttem össze-vissza okoskodik, néhányan mások hazugságait, lejáratását terjesztik, igen nem szoktam hozzá és nem is akarok hozzászokni, ha teljesen egyedül is maradok, akkor csak az igazságot fogom hangoztatni, az alkotmányos jogegyenlőséget fogom követelni az összes felvidéki magyarnak, benne magának is. Függetlenül attól, hogy ki hogyan viszonyul hozzám, tudja miért az igazság szava erős és legyőzhetetlen, lehetséges, hogy ez Önnek frázisként hangzik, de szerencsére egyre többen vanna azok, akiknek elegük van, a mellébeszélésből és egy szebb világot szeretnének felépíteni, de legalább mindent megtesznek a cél érdekében,ha ez Ön szerint uszítás, akkor uszítok, ha ez magyarellenes, akkor magyarellenes vagyok, ha ez ok hogy a Barak kitiltson tessék letilthat, de nem fogja megtenni, mert az a kicsi jóság, ami mindannyiunkban megvan nem fogja ezt engedni, mert ahogyan te is, ő is tudja, hogy igazat mondom, mégha nehéz bevallani, hogy ez manapság nem eladható árú, ez sajnos tény. OK elfogadom raktárra gyűjtök, majdcsak lesznek olyanok akik becsöngetnek és venni szeretnének a portékámból.
* Szerkesztés
* válasz
Nem olvasta el figyelmesen
dondondon, 2009, február 2 - 16:26
Nem olvasta el figyelmesen a korabban irtakat. En NEM KIVANTAM hogy tiltsak ki, ahogy most sem. Csak arra a felvetesre reagaltam, hogy a Somogyi Szilard kitiltasat javasolta valaki, merthogy amit tesz az nem blog, hanem politikai reklam. Erre irtam, hogy ha mondjuk Onnek szabad akkor neki is, vagyis ne merjenek kettosmercevel. Ennyit irtam, vagyis ennek a blognak a vedelmeben. Sajnalom hogy nem ez jott le a szovegbol. Az elozmenyeket nyilvan nem olvasta.
Tema reszemrol lezarva.
* válasz
Végig olvastam
Bósza János, 2009, február 2 - 17:07
ott követett el hibát, hogy engemet belekevert és a felsorolt érveléssel van a baj én erre reagáltam, mert erre a válaszadást valahogyan kerüli. Természetesen az sohasen jó ha valakit valahonnan kitiltanak csak azért más nézeteket vall, az hiszem ezt le is írtam, tehát azzal maximálisan egyetértek nem lehet kettősmércét alkalmazni, csak azt nem értem miért kevert bele engemet és miért nevezett magyarellenesnek és uszítonak, mert ezzel érvelt, én csak erre reagáltam, megismétlem erre nem válaszolt.
Elég lett volna egy emberi megnyivánulás az Ön részéről, csak annyi, "bocsi rossz hasonlat volt". No, mit is lehet tenni, ez a felvidéki valóság.
Részemről is befejezve a téma.
kedves János!én minden
noiro, 2009, február 3 - 10:35
kedves János!én minden téren támogatom az autonómia törekvésed/törekvéseket.hogy miért?mert egyszerüen én úgy gondolom, hogy az ami kijár a többségi nemzetnek, az nekünk is kijár.számomra nagyon dühítö az, amikor pl. Galántán az egyik hivatalban egy nyomtatvány kitöltésekor megyszólítottam egy hölgyet és ö arrogánsan rámszólt:nyerozumiem,po szlovenszki!ok, ok, gondoltam magamban, mondom én szlovákul baszki, de akkor legalább olyan kedvesen viszonyulj hozzám, mint én te hozzád!mit pattogsz?!
mert sajnos lassan de biztosan fogyunk, asszimilálódunk.ahogy telnek múlnak az évek, úgy tünnek el a kétnyelvü bolt, cég nevek.még gyerekkoromban((80-as évek)Galántán, Vágsellyén nyugodtan szólhattál az elárusítónönek magyarul.értették.tudtak.ma?10 esetböl jó ha hárman visszaszólnak magyarul.nagyapám mesélte, mikor ö volt fiatal, még Pozsonyban is tudtak minden jobb helyen magyarul.mi ebböl a logikus következtetés?ha így megy tovább, pár év és Szerdahelyen sem fognak tudni megszólalni magyarul.amire már volt is az esetemben példa az egyik szupermarketben.nem tudott az elárusítónö magyarul.vagy csak nem akart megszólalni?
szóval az ilyen és hasonló esetekben is jó megoldás volna az autonómia, csökkentené az asszimilálódást.
kitartást a munkádhoz!
noiro
|
|
A felvidek.ma-ról:
Civil szervezetek konferenciája Csölösztőn Nyomtatás Email
2009.01.30.
A Somorja melletti Csölösztőn szlovákiai magyar civil szervezetek vezetői tanácskoztak a szlovákiai magyarság helyzetéről.
Domsitz Károly, Somorja polgármestere megnyitójával indult a tanácskozás, aki kiemelte: fontos lépésnek tartja, hogy a civil szféra közösen ült le az egyházakkal, vállalkozókkal, hogy felkutassa a felvidéki magyarság asszimilációjának okozóit, hogy a problémákra közösen találjanak megoldást.
Petőcz Kálmán politológus előadásában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltozástól eltelt húsz év tágította az állampolgárok lehetőségeit, ez az idő mégsem volt elég arra, hogy Dél-Szlovákia is felvegye a fejlődés ütemét, hogy érdemben fejlődhessen. Mivel Szlovákia nemzetállamnak tartja magát, ezért az állami érdekek mögött másodlagosnak tartja a kisebbséggel kapcsolatos törvényeket. Világossá kell tenni az állami vezetés számára a kisebbségi jogok, kisebbségi nyelvek használatát irányító törvények létét, esetleges nem létét, azok hibáit, ezért egy kisebbségi jogvédő iroda létrehozását javasolta.
Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke kiemelte: ahogyan azt a történelem is igazolja, külön-külön sose tudtunk eredményesek lenni, de ha összefogva érvényesítjük érdekeinket, akkor eredményeket, legalábbis részeredményeket érhetünk el. Fontosak az összefogó kerekasztalok, hogy lássuk a megoldásra váró problémákat, és azokra közös megoldásokat találjunk.
Király Zsolt korreferátumában elmondta, hogy az elmúlt húsz év alatt sokat változott életünk, lehetőségeink. Mivel az ország sereghajtóból élenjáró lett, az állampolgárai is kezdték átvenni ezt az optimista hozzállást - el lehet érni szinte bármit, ha akarjuk. Ugyanakkor a kisebbségek sajnos nem tudnak élni ezzel az optimizmussal. A nemzeti öntudat mellett fontos az államnyelv bírása is, hogy ki tudjunk, ki merjünk állni önmagunkért. Az elmúlt kormányzati időszak sajnos nem tudta létrehozni a kisebbségi civil társadalom megerősödését, intézményi rendszerét. Egyik megoldásként látja, hogy a szlovákiai nem magyar nyelvű civil társadalommal a különbségek ellenére is keresni kell a kölcsönös megoldásokat, hiszen Európában több pozitív példa is mutatja, hogy lehetséges a tartalmas kisebbségi lét.
Zászlós Gábor szerint a kisebbségek esetében a törvényi keretek közt létező intézményrendszer a kiemelkedően fontos, illetve ugyanilyen fontosságú, hogy az önkormányzatiság átvegye regionális szinten is az állami hatalmat.
Gyurgyík László az asszimiláció kutatási eredményeit ismertetve szomorú jelent és esetleges jövőképet mutatott be. Míg Szlovákia összlakossága esetében a természetes szaporulat nulla körüli értéket mutat, a magyarság esetében ez sajnos negatív. Az 1980-as 559 ezer lélekszámról a 2011-es érték alapján nagy valószínűséggel 486 ezerre csökken a Szlovákiában magukat magyarnak vallók aránya. A kormányzatnak kellene stabillá tenni a szociális rendszert, hogy annak kiszámíthatósága elősegítse a gyermekvállalást.
Mészárosné Lampl Zsuzsa a nemzeti identitás megerősítéséről beszélt. Szerinte ez a problematika egyre nehezebben megoldható, nem lehet leegyszerűsített megoldásokat keresni, csak komplex módon szabad nekilátni a problémák orvoslásának.Legfontosabb identitást formáló és megtartó szerepe az általános iskolai tanítás nyelvének van, ezért lenne fontos, hogy minden magyar szülő magyar iskolába adja gyermekét, ugyanakkor fontos a különböző magyar iskolát szorgalmazó programok indítása, a már meglévők erősítése. Összetett stratégiával lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, újra kell gondolni magát az identitás kérdését, annak fontosságát meg kell tudni magyarázni, érveket felhozni, megfogalmazni, hogy miért is érdemes magyarnak lenni, majd ezt széleskörűen alkalmazni. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a tömbmagyarság és a szórvány esetében különböző stratégiával lehet csak célt érni.
Hajdók Katalin a születések csökkenésében, a munkanélküliségben, a nem kielégítő infrastruktúrában látja az asszimiláció legnagyobb problémáit. Szerinte a fiatalokat kell megcélozni olyan jellegű programokkal, amelyek következtében tudatosítják, hogy ők nem csak egyének, hanem egy közösség részei is.
Fóthy János rövid hozzászólásban kiemelte, azt kell tudatosítanunk, hogy az iskolában nem nyelvet, hanem ismereteket kell elsajátítani, és ezt legkönnyebb az anyanyelvünkön.
A délutáni programot Nagy Myrtill előadása nyitotta, melyben a rendelkezésre álló anyagi erőforrások hatékony felhasználásáról beszélt. .
Hajdú István hangsúlyozta, hogy a helyi közösségek társulásai hivatott a helyben felhasználásra kerülő juttatások elosztásának megítélésben. Konszenzusos alapon nyitottan lehet megítélni a támogatásokat.
Szabómihály Gizella megbetegedése miatt Menyhárt József ismertette a nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos előadását, melyben utalt arra, hogy sajnos napjainkban ezek a jogok jelentősen szűkítve vannak. Elmondta, hogy mivel az Európai Uniónak nincs egységes kisebbségi nyelvhasználati szabályzata, ezért a kormányzat által sokszor említett kisebbségi jogok európai uniós, standard feletti joghasználati lehetőségére hivatkozni nem mérvadó hivatkozási alap. Előadásában hangsúlyozta, hogy fontos a jogszabályok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználása, a fordítások színvonalának emelése és a felvilágosító tevékenység a többség irányában.
Menyhárt József korreferátumában a szlovákiai magyar egyházi életben tapasztalható nyelvhasználat probelmatikájáról beszélt.
Pék László az iskola, az oktatás szerepét emelte ki a közösség életében. Az iskola használható tudásanyagot kell, hogy adjon a diákoknak, ezért fontos annak folyamatos modernizálása.
A. Szabó László szintén az oktatás, az oktatásban részt vevők minőségének fontosságára helyezte a hangsúlyt. Az egyes iskolai szubjektumok kooperációjában és azok közös, minőségi koordinációjában látja a megoldást.
Az estébe nyúló vita, a közösen kiadandó nyilatkozat hosszas boncolgatása, átfogalmazása után megszületett a Szlovákiai Magyar Kerekasztal közös nyilatkozata, mely az alábbiakban olvasható.
|
|
A Körkép.sk blogból:
Államalkotó nemzetté válni
Az alábbi korreferátum 2009. január 29-én hangzott el Csölösztőn, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szakmai tanácskozásán. Szerzői Király Zsolt és Melecske Ákos, a Vox Juventae munkatársai.
(CA megj. mindjárt az elején: Ezt az államot a szlovákok hozták létre, tehát a magyar nemzetrész nem lehet államalkotó. Ez egy fogalmi zavar. Csak társnemzeti szerepet vállalhatna fel, ha a szlovák államnemzet ezt elfogadja, de ezt kérni követelni kéne, mint az autonómiát. A valamikor federális párt lényegében ezt akarta az MKP megfojtotta őket.
Tehát uraim maradjunk a talajon, első lépős legyen az egységes fellépés, már itt bajok vannak, a második a jogegyenlőség követelése, a harmadik az ehhez szükséges autonómia, aztán lehet társnemzeti szerepről beszélni. A CA a két éve kiadott memorandumában a társnemzeti szerepet már megfogalmazta. Nem frázisokat kell puffogtatni, hanem érvelni, vitatkozni és főleg nem mellébeszélni.)
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=kirekesztenek_es_masolnak_minket_uB2)
Ha megengedik, az elején szeretném pár szóban felhívni a figyelmet egy sajnálatos párhuzamra, mely mellett úgy gondolom, nem mehetünk el szó nélkül. Míg mi ugyanis ma itt, Csölösztőn a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatjuk meg civil körben, addig pár kilométerrel arrébb, az MKP Stratégiai Tanácsának szakmai konferenciája zajlik, hasonló témákban. Talán jelzésértékűnek is tekinthető ez az állapot, mely minden bizonnyal befolyásolja a minket érintő kérdések érdekérvényesítésének sikerét. Dicséretes, ha a politika és civil szféra különválasztható egymástól, az azonban kevésbé, ha az ehhez hasonló apolitikus témákban egymással párhuzamosan és nem egymást segítve cselekednek. Egy limitált lehetőségekkel bíró kisebbség nem engedheti meg magának ezt a luxust! Ha az amúgy is szűkös energiánkat nem koncentráljuk, sokkal nehezebb lesz előre lépnünk.
Most pedig az eddig tárgyalt két témához. Húsz évvel a rendszerváltás után rengeteg minden megváltozott körülöttünk. Ma már egy másik országban élünk, mint ahová születtünk, más geopolitikai körülmények érvényesek a világban. Ha röviden visszatekintünk az elmúlt pár évre, láthatjuk, hogy Szlovákia, főleg a második Dzurinda kormány reformjainak köszönhetően a régió sereghajtójából gazdasági mintaországgá vált. Mára az EU legmagasabb gazdasági növekedésével rendelkezik, a visegrádi négyek közül idén elsőként bevezette az eurót, pár hónapja pedig már az USA-ba is vízum nélkül utazhatunk. A szlovák csoda mára tananyag lett sok helyütt a világban. Jó volna, ha mindezt az ország összes állampolgára, beleértve az itt élő félmillió magyart is, a magáénak tartaná.
Az ország állampolgárai közül ma már egyre többen igenis hisznek magukban, egyenesebben járnak, sorra gyűjtik be az elismerő, irigykedő tekinteteket, nő az önbecsülésük. Sok helyütt pedig elképedéssel nézik, mire képes egy kis ország, ha más lehetősége nincs, és van hozzá kellő akarata. Mindezek együttesen nagyban növelték az államalkotó nemzet önbecsülését, önbizalmát és javítottak a jövőképén is.
A szlovákiai magyarokra viszont, úgy érzem, ez a fajta sikerélmény kevésbé jellemző. Mintha nehezebben azonosulnánk az országgal ahol élünk, kevésbé éreznénk magunkénak az elért sikereket. Emellett sokkal kiszolgáltatottabbak is vagyunk a külső körülményekkel szemben, önbecsülésünk nagyban függ attól, melyik részén élünk az országnak. Nyugatról kelet felé haladva mintha csökkenne. Jó volna tudni az okokat. Pusztán gazdasági magyarázat van erre, vagy a válaszhoz mélyebb összefüggésekre van szükség? Inspiratív szlovákiai magyar siker sztorikból még mindig kétségbeejtő hiány van (vagy csak nem vesszük őket észre?). Még mindig a kisebbségi kifejezési formát és a szimpla túlélést látjuk a legfontosabbnak, nem pedig az államalkotó nemzetté válást és a szellemi, gazdasági gyarapodást.
A mai Kerekasztal felvezetőjében megfogalmazott kisebbségi közösségünk életét befolyásoló főbb körülmények véleményem szerint a következők:
1. bár klisé, de igaz, az egyén szabad mozgása - ma már szabadon utazhatunk szinte az egész világban, nőttek az egyén lehetőségei, mely azonban agyelszívásként egyben kockázatot is jelent a közösség számára.
2. az államalkotó nemzet kisebbséghez fűződő viszonya, mely meghatározza az együttélésünk alaphangját
3. a szlovákiai magyar elit (legyen az akár politikai, gazdasági, szellemi) felkészültsége és világképe.
4. egészséges mértékű szlovákiai magyar öntudat és civil kurázsi - pl. a magyar nyelvhasználat markánsabb felvállalása. Pozitív példák felkutatása és bemutatása.
5. végezetül pedig, bár lehet, hogy furcsának tűnik, de az államnyelv ismeretét (illetve annak nem ismeretét) is az életünket befolyásoló főbb körülmények közé sorolnám. - Már csak azért is, hogy ne legyünk bátortalanok, ne kelljen megalázkodnunk, meghunyászkodnunk, merjünk és tudjunk kiállni akkor, amikor szükséges.
Ha a szlovákiai magyarság érdekérvényesítő lehetőségeire tekintünk, láthatjuk, hogy ez elsősorban politikafüggő. Nincs is ezzel semmi probléma: a politikusaink választott ügynökeink, akiket érdekérvényesítéssel bíztunk meg. Ez elsősorban az ő dolguk. A gond a szlovákiai magyarok nagy részének közéleti közönyével van. Ezen belül a legriasztóbb az értelmesebbek passzivitása, nemcsak helyi szinten, hanem szlovákiai magyar kérdésekben is. Számos olyan kiváló szakember, gyakorlati tapasztalattal rendelkező ember van, akik nem vállalnak aktívabb feladatokat a helyi ügyekben: mérnökök, vállalkozók, különböző szellemi foglalkozásúak stabil anyagi háttérrel, akik ülnek otthon és csendben újságot olvasnak. Véleményük biztos van, elmondani azonban ritkábban szokták. A számos negatív példa mellett tisztán kell látni és hirdetni, hogy „a politika nem definíciószerűen erkölcstelen dolog. A politika valójában az emberi cselekvések legnemesebbike, hiszen a közösség problémáinak megoldásáról szól.”
Elmondhatjuk, hogy a kisebbségek közösségfejlesztő lehetőségeinek intézményi kereteit akkor kell kialakítani, amikor erre lehetőség van. Ilyen értelemben az 1998 - 2006-os kormányban eltöltött időszak az elszalasztott lehetőségek időszakának tekinthető. Bár kisebbségi szemmel nézve ugyan látszólagos nyugalom volt, nem gondoltunk, vagy nem akartunk gondolni a jövőre akkor, amikor helyzetben voltunk. Elszalasztottuk az ideális alkalmat ahhoz, hogy felkészüljünk a hét szűk esztendőre, mely, mint azt mindnyájan tapasztalhatjuk, nemrég el is kezdődött.
Mindez nemcsak a politika hibája, sőt, azt is megkockáztatom, talán nem is elsősorban a a politikának róható fel. Ez mindnyájunk, az egész szlovákiai magyar társadalom hibája. Főleg azért, mert nem hívtuk fel kellőképpen a figyelmet az intézményi keretek létrehozásának fontosságára. Civilként, nyolc év alatt nem sikerült elérnünk, hogy döntéshozóinkat, ha már ezt maguktól nem érzik, rákényszerítsük, ráébresszük e mechanizmusok kiépítésének szükségességére.
Nem erősítettük meg a szlovákiai magyar civil szférát, a sajtónk pluralitása gyenge, hiányoznak az elemző központjaink, híre-hamva sincs annak a markáns szellemi, szakmai holdudvarnak, mely a jövőképünket kéne hogy meghatározza. Mindez azzal jár, hogy kiszolgáltatottá váltunk az éppen aktuális politikai hatalommal szemben. Nem tudunk reagálni, szervezetlenek vagyunk, ráadásul érdekfüggők, provinciálisak is egyben.
Mi az, ami a jelenlegi helyzetben mégis megtehető?
Elsősorban a felelősségteljes hozzáállás, a fájdalom, ill. áldozatkultúra, valamint pótcselekvések helyetti valós kérdésekre, problémákra való összpontosítás. Kopjafák és emléktáblák helyett sokkal inkább ösztöndíjprogramok kellenek a tehetséges fiatalok számára, ezzel is demonstrálva az egyéni igyekezet és erőfeszítések sikerének fontosságát, elismertségét. A tehetséggondozáshoz nemcsak országos, hanem helyi, regionális programok szükségesek.
Megj: szlovákiai magyar szervezetek aránya fő tevékenységi kör alapján. Forrás: Fórum Intézet
Olyan szellemi műhelyeket kell teremteni, melyek nemcsak a múltat böngészik, hanem elsősorban a ma problémáira keresik a választ és megoldási javaslatokat. Kihívás van elég: pl. elvándorlás, gazdasági fejlődés, közegészség, környezetvédelem, helyi demokrácia állapota, oktatás, stb.
A lista hosszú, az erőforrások korlátozottak, ezért jó lenne világos prioritásokat felállítani. Elnézve a szlovákiai magyar civil szektor összetételét, több mint kétharmaduk kulturális szervezet. A kultúra és hagyományápolás szép és fontos dolgok, de sajnos ki kell mondani, hogy igyekezetünk inkább a kulturális életre, nem pedig a modern kor kihívásaira koncentrál. Újra a lista: gazdasági fejlődés, elvándorlás, közegészség, környezetvédelem, helyi demokrácia, oktatás.
Jó lenne továbbá, ha az együttműködő szervezetek között olyan viselkedési szabályok alakulnának ki, melyek a közös célokat segítik, nem pedig egymást gáncsolják és akadályozzák. Konfliktusok mindig lesznek, viták mindig felmerülnek, mert különbözőek vagyunk, és ez így természetes. A lényeg ellenben a nézeteltérések feloldásának módjában, a kölcsönösen előnyös megoldások keresésében van. Ezeket pedig nem elég erkölcsi kódexekbe összeírni, hanem maguktól, a jó példa erejével kell, hogy kialakuljanak.
Ha körülnézünk, Európában vannak sikeres kisebbségek: vajon nem abban rejlik a sikerük, hogy megtalálták azokat a területeket, ahol előnyeikre tudatosan építve egyfajta „többséggé” válhattak?
1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (Nincs szavazat)
1.
3 válasz to “Államalkotó nemzetté válni”
2.
“államalkotó nemzetté válás”
Az államot az állampolgárok alkotják, Szlovákiát Szlovákia polgárai.
Van egy állam ahol a magyar az államalkotó nemzet: a Magyar Köztársaság. Szlovákiában meg a szlovák nemzet az államalkotó. A szlovákia magyarság a szlovák vagy a magyar nemzet része?
Szlovákia szövetségi állam?
Érdekes kérdések ezek.
By FriendlyFire on 2009, január 30. 09:26
3.
FriendliFire: szerintem épp ez a baj, hogy egy ilyen vitaindító cikk kommentálásánál megint ott kezdjük, hogy ki milyen államalkotó nemzet, ki minek a része és nem azoknál a fontos kérdéseknél, amiket a fenti felszólalás említ…
By rigi on 2009, január 30. 10:08
4.
A Szlovákiában élő magyar, államalkotó nemzet, ahogy az a ruszin, a lengyel, vagy akár a roma is. Ezen felesleges vitázni. De igen, egyébként felvidéki magyarként IS a magyar nemzettest részei vagyunk, bár az ez irányú kérdés kettős lehet: hogy mi minek tartjuk magunk és hogy a déli „testvéreink” minek tartanak minket, de most ez a fentebb felvázolt gondolatok szempontjából nem is annyira lényeges.
A kultúra ápoló, vagy legalábbis névleg ezzel a céllal működő szervezetből sok van, azt a táblázat is jól szemlélteti, sejtettem hogy az arány hasonló lehet, de hogy ennyire kirívó az azért meglepett. Ugyanakkor azt látom, hogy az erők szétforgácsolódásának tipikus példáját produkáljuk. Tehát először talán itt kéne elkezdeni.
Sajnos azt kell hozzáfűznöm a témához, hogy a kultúra ápoló szervezeteke egy része családi vállalkozás szintjén, egyéni anyagi boldogulás eszközeként működnek, bár ez talán nyílt titok. De ha a „valódi” kultúrszervezeteket vesszük figyelembe, akkor is csak utóvédharcot látunk, védekezünk, és közben felmorzsolódunk. Elavult módszerekkel, elavult módon próbáljuk pl. a fiatalabb generációt is megfogni. Tudom milyen munka ez, mert egy barátommal 3 évig próbálkoztunk, hogy településünk ifjúságát „megfogjuk”, de nem sok sikert értünk el. Váltani kell, és a végrehajtást koordinálni. Tehát az első dolog a polgári társulások és kezdeményezéseket egy kalap alá hozni, vagy legalább is ha más nem, tanácsadás szintjén befolyásolni. Jelentős tőkét mozgatunk, de elaprózzuk és elszórjuk, össze kell hát szedni az euró centeket, akkor talán továbbléphetünk.
By paulus.r on 2009, január 30. 13:50
http://korkep.sk/2009/01/30/allamalkoto-nemzette-valni/
|
|
Kisebbségi törvényt készít elő a magyarok kerekasztala
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. január 30. péntek, 10:08 | Czajlik Katalin
Somorja
|
A szlovákiai magyar civil szféra érdekérvényesítő képességének erősítése a célja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának, amely tegnap ült össze először a Somorja melletti Csölösztőn. A Fórum Kisebbségkutató Intézet kezdeményezésére összehívott testületben csaknem 60 hazai magyar civil szervezet, valamint vállalkozók, közéleti személyek kaptak helyet.
A Fórum Intézet felvétele
„Rendkívül fontos a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állandósulása. Egy olyan reprezentatív civil platform létrejötte, amely legitim módon tudja megfogalmazni és képviselni a közösség érdekeit“ - mondta Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
A kerekasztal reprezentativitását és legitimitását Tóth Károly szerint leginkább az adja, hogy azt szervezetek alkotják, amelyek közösen kialakított ajánlásokat érvényesítenek. Leginkább ebben különbözik a korábbi, hasonló kezdeményezésektől. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezi egy Kisebbségi Jogvédő Iroda felállítását, amely az állami és igazságügyi szervek, illetve a nemzetközi emberi jogi intézmények irányában felvállalná a kisebbségi jogok érvényesítését.
A kerekasztal kezdeményezi egy átfogó kisebbségi törvény kidolgozását is, amely szavatolja a nemzetiségek beleszólását az őket érintő ügyek intézésébe. A jelenlévők tiltakoztak a magyar földrajzi nevek tankönyvi használatának beszüntetése, és az államnyelvről szóló törvény további szigorítása ellen.
„Ilyen nagy létszámban először jöttek össze szlovákiai magyar civil szervezetek. Ezegy erős, legitim törekvés, amely a szlovákiai magyar kulturális, oktatási és civil élet kezeléséhez kíván fórumot teremteni az állami szervek és hivatalok irányába“ - mondta Szigeti László, a Kalligram kiadó igazgatója.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/01/30/kisebbsegi-torvenyt-keszit-elo-a-magyarok-kerekasztala
|
|
Hazai magyar önösszeszedés
2009, február 1 - 10:57 Szilvássy József parameter
Dühít a fanyalgás, az irónikus lekezelés, valamint a nyomban feltörő acsarkodás, amely blogból, más írott és személyes beszélgetésekből sistereg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának megszületése kapcsán.
Árad belőlük az okoskodás (volt már ilyen, lásd Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum), valamiféle sértődöttség (milyen alapon válogatták a résztvevőket...) és a konfliktusimádat (végre valami más, mint az MKP...).
Pedig aki politológusként, újságíróként vagy más életpályán tüsténkedő személyként kommentál és elemez – vagyis mindezt nem a kocsmában vagy a piacon teszi, mert ott szabad a hőbörgés -, azoknak bizony nem ártana szembenéznie a tényekkel, mielőtt fölényeskedve kioktatnának bárkit. Függetlenül attól, hogy részt vett-e a tanácskozáson vagy később jutott hozzá a dokumentumokhoz. Jómagam újságíróként az utóbbi csoportba tartozom. Lássuk hát a tényeket:
l. A somorjai találkozót a Fórum Kisebbségtudományi Intézet szervezte, vagyis profi társaság, amely eddigi publikációi és kutatásai révén idehaza és Magyarországon, továbbá más országokban is elismert tudományos intézmény. Ők nem lelkes, netán „hazaffyas“ amatőrök, akik a már említett értelmiségi fórum körül bábáskodtak. A fórumosok Időszerű programot szerveztek: A szlovákiai magyarok helyzete és a kisebbségek státusa húsz évvel a rendszerváltás után Szlovákiában. A kisebbségek helye az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségeik Szlovákiában és nemzetközi szinten. Asszimilációs folyamatok megfékezése, várható népszámlálási adatok 2011-ben. A szlovákiai magyarok identitása az elmúlt húsz év generációs váltásai tükrében. Az anyagi erőforrások hatékony felhasználása az asszimilációs folyamot megfékezése és az identitás erősítése érdekében. Nyelvhasználati valóság. A fiatal nemzedékek nevelése, versenyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek – ilyen témakörökben hangoztak el előadások, korreferátumok, amelyek a kötetlen vita alapját is képezték. Az előadók pedig a tudományos színvonalat fémjelezték.
2. A meghívottak az országos hatáskörű szlovákiai magyar civil szervezetek vezetői, állami és megyei intézmények képviselői, jeles szlovákiai magyar személyiségek (Kossuth-díjas írók, professzorok), valamint az elmúlt időszakban komoly támogatást nyújtó vállalkozók. Sértődöttek joggal-jogtalanul természetesen akadnak, hiszen egyetlen névsor sem tökéletes, ám mivel ezt is a Fórum Intézet állította össze, úgy vélem, indokolatlan mindenfajta kekeckedés. Olyasmi különösen, hogy Bósza János miért nem kapott meghívót.
3. Kiemelkedőn fontosnak tartom, hogy a jelenlévők nem nyavalyogtak, nem is ripacskodtak virtuális imamalmot vagy siratófalat képezve. Kilenc évtizedes cseh-szlovákiai rossz hagyománnyal szakítva, nem is vélt vagy való sérelmeket hánytorgattak fel, hanem tudományos eszközökkel igyekeztek felmutatni gondjainkat, lehetőségeinket, a szlovákiai magyar közösség helyét és távlatait idehaza és a táguló nagyvilágban. Mindezt a valóban eredményes terápia és a jogérvényesítés érdekében, amelynek egyik alapvető eszköze a külföldön is érthető kommunikáció, amely nem értelmezhetetlen sirámokból áll, hanem az európai jogrendre hivatkozik.
4. Demokratikus országokban és életképes társadalomban tudvalévően a hatékony érdekérvényesítés legalább két lábon áll. Politikai párt, valamint az erős civil szféra alkotja ezt a fundamentumot. Ezért sem érdemes egymással acsarkodni, rivalizálni, ahogy azt néhány esetben máris tapasztalom. Ez még akkor is így van, ha az MKP stratégiai malmai egyelőre – méghozzá hosszú évek óta – lassan őrölnek, ráadásul ocsút búza helyett, aminek a következménye a hangzatos szócséplés. Ennek ellenére két szuverén pályán tevékenykedhet a politikai párt és a jól szervezett civil szervezetek társasága. A civil szerveződések színvonalas munkája közvetve értelmes munkára serkentheti az MKP vezetőit, szakértőit is. Optimális esetben a párt és a civil szféra egymást erősítheti, s ezáltal a szlovákiai magyarság jogbiztonságát, jövőjét alapozhatják meg. Jelenleg sajnos, eléggé távoli ez a áhított állapot, de a megalakult Kerekasztal ismét felvillantotta a reményt, hogy mégis csak megkezdődik nemzeti közösségünk önösszeszedése, helyzetünk és távlataink reális felmérése.
5. „Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés, a demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek” – olvasható a jelenlévők által kiadott Nyilatkozatban. Ezzel alighanem minden józanul gondolkodó személy egyetért. Az majd a legközelebbi, az év végére tervezett második kerekasztal-megbeszélésen derül ki, hogy a most életre keltett társaság előre araszolt-e, közelebb került-e ehhez.
Megalakult-e, s mivel foglalkozik a kisebbségi jogvédő iroda, megalkották-e a régóta vajúdó kisebbségi törvény újabb tervezetét, s hatékony, a józanul gondolkodó szlovákok számára is érthető indoklását? Addig sem kell elájulni, hozsannázni a történtekről. Hazai magyar nyavalyáinkat viszont legyűrhetnénk. Vagyis a fanyalgók és a sértődöttek adhatnának a hagyományos száz napnál valamivel több kifutási időt, bizalmat a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának. Még akkor is, ha az első tanácskozásra nem kaptak meghívót.
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2009/02/01/hazai-magyar-onosszeszedes
|
|
Szlovákiai magyarok Kerekasztala
Időpont: 2009. január 29. (csütörtök) 10.00–19.00 óra
Helyszín: Somorja–Csölösztő, Kormorán Szálló
Meghívottak
(Szlovákiai magyar civil szervezetek, kulturális intézmények, vállalkozók, jeles személyek)
– Szervezetek, intézmények
Bumm – internetes portál
Comenius Egyetem, Magyar nyelv és irodalom tanszék
Comenius Pedagógiai Intézet
Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség
Diákhálózat (DH)
Duna Menti Múzeum
Fórum Információs Központ (FIC)
Fórum Kisebbségkutató Intézet (FKI)
Fórum Régiófejlesztési Központ
Fundament Polgári Társulás
Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT)
Gramma Nyelvi Iroda
Ifjú Szivek
Jókai Színház
Kalligram Kiadó
Katedra
Katedra Társaság
Kempelen Farkas Társaság
Konstantín Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara
Közép-európai Alapítvány
Lilium Aurum Kiadó
Madách-Posonium Könyvkiadó
Mátyusföldi Muzeológiai Társaság
Mécs László Polgári Társulás
Nap Kiadó
Palóc Társaság
Pátria Rádió
Pázmány Péter Alapítvány (NPPA)
Pázmány Péter Tudományos Társaság
Pedagógusfórum
Római Katolikus Egyház
Selye János Egyetem
Simonyi Alapítvány
Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum
Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT)
Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ)
Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ)
Szlovákiai Magyar Történészek Társasága
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Szőttes
Szövetség a Közös Célokért (SZaKC)
Szülőföldön Magyarul Társulás
Thália Színház
Új Szó
Védcölöp Alapítvány
Vox Juventae
Vállalatok, vállalkozók
49 Baráth Csaba (DITEC)
50 Czúcz István
51 Hunč52 ík Péter
53 Kelecsényi Ernő (OTP)
54 Néveri Sándor (Nevitel)
55 Pósa Lajos (Belar a.s.)
56 Világi Oszkár (Slovnaft)
57 Zászlós Gábor (TriGránit)
Magánszemélyek (EU parlamenti képviselők, Kossuth-díjas írók, professzorok)
58 Bauer Edit
59 Bauer Győző
60 Duka Zolyomi Árpád
61 Dobos László
62 Grendel Lajos
63 László Béla
64 Mészáros Alajos
65 Mészáros András
66 Tőzsér Árpád
|
|
Asszimilációs folyamatok és a szlovákiai magyarok identitása
Fotó: Fórum IntézetEzúttal Hajdók Katalin korreferátumát közöljük a csölösztői Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szakmai tanácskozásáról. A Vox Juventae munkatársának előadása az alábbi témakörökhöz kapcsolódott: ”Asszimilációs folyamatok megfékezése, várható népszámlálási adatok 2011-ben, ill. a szlovákiai magyarok identitása az elmúlt húsz év generációs váltásai tükrében”.
Amikor kézhezkaptam a témákat, nagyon sokat töprengtem azon, hogy milyen módon lehetne leginkább jellemezni az adott témaköröket, s azok lecsapódását mindennapjainkban. S mindezt annak ellenére, hogy azon fogalmak, mint az asszimiláció és identitástudat mindennapi életünk szerves részévé váltak. Végül arra jutottam, hogy megpróbálom elmondani mindazt, amit megéltem, s mindennap megélek magyarként Szlovákiában, a Kárpát medencében és Európában.
Engedjék meg, hogy megosszak önökkel egy személyes élményt, vagy inkább benyomást, ami gyerekkoromtól végigkísér. Ezek az élmények, ahhoz kötődnek, amikor először kezdtem el tudatosítani, hogy kicsit másképp vagyok magyar. S valahogy nem sikerült megértenem, hogy miért élek én Csehszlovákiában, de beszélek magyarul. És miért van, az, ha sok órás várakozás után végre átléptük a sátoraljaújhelyi határt, mondták azt szüleim, hogy Magyarországon vagyunk. Hiszen nekem, nem kell Magyarországra mennem, hogy otthon legyek. A további fejtörést az okozta, hogy akkor miért is nem értik meg mindenütt azt, hogy fagylaltot szeretnék enni, ha én azt magyarul mondom. Hiszen számomra az volt a természetes. Más nyelvet nem ismertem. Ez az a nyelv, amit édesanyámtól tanultam, amit nap, mint nap használtam, amin énekeltem, játszottam. Gyerek voltam.
Az idő múlásával, már nem foglalkoztam azzal, hogy megválaszoljam a miérteket. Megszoktam a helyzetet, és természetessé vált. Visszatekintve, azt mondhatom, hogy ekkor alakult ki az identitástudatom. És tudatosítottam azt, hogy én másként és máshol vagyok magyar, de ez által semmivel sem kevesebb. Úgy, gondolom, hogy hozzám hasonlóan, mindenkinek megvan a maga kis története. Ez a párhuzam jutott eszembe, amikor megpróbáltam arra a kérdésre választ kapni, hogy, miért csökken évről évre a magyarok száma Szlovákiában. Hová lesznek ezek a történetek, emberi sorsok? Hová tűnnek magyar őseink fiai, lányai, unokái, dédunokái? Vagy mégis itt vannak, csak valahogy már nem éri meg magyarnak lenni és magyarnak maradni Szlovákiában?
Nem tudhatjuk, hogy mi lesz a végeredménye a két év múlva várható népszámlálásnak, de legyünk őszinték, félő, hogy ismét kevesebben leszünk. S mind, akik itt vagyunk, szeretnénk tudni ennek az okát. És még inkább szeretnénk tudni a megoldást. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy az asszimiláció mellett mik azok az égető problémák, amelyeket orvosolni kell.
Néhány alapvető nehézség
* Ha megnézzük Szlovákia déli, többségében magyarlakta területeit, régióit, szemmel láthatóan csökken a népszaporulat. Ennek okát illetően, nehéz egyértelműen állást foglalni, annál is inkább, hogy ez a Kelet - és Közép Európát uraló populációs tendenciák eredménye is lehet.
* További negativumként tüntethetjük fel, hogy ezen régiók nagy többségében az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség.
* Jóval az országos átlag alatt van az infrastrukúra, elsősorban fizikai értelemben, amely nagymértékben hozzájárul, ahhoz, hogy a befektetések elkerülik ezeket a régiókat. A már meglévő infrastrukúra nem elégíti ki a gazdasági igényeket.
* További hiányosságok mutatkoznak társadalmi és kuturális értelemben is. Hiányoznak a lehetőségek a kölcsönös együttműködésre.
* Annak ellenére, hogy a kivándorlás, és migráció, mindig jelen volt egy élő és életképes társadalomban, mára olyan méreteket ölt, amelyek veszélyeztetik fennmaradásunkat. Abban a társadalomban, ahol családapák és sajnos, ma már sok esetben családanyák kényszerülnek, arra, hogy a munka reményében több száz kilométerre szakadjanak el családjuktól, valami nincs rendben.
* A falvak elnéptelenednek, elöregednek. Nézzük csak meg Bodrogköz, Ung - vidék vagy Gömör falvait, városait.Ezek a körülmények, olyan döntésekbe kényszerítik az itt élő magyarokat, amiknek beláthatatlan következményei lehetnek. Úgy gondolom itt az ideje, hogy végre észrevegyük, arra van a legnagyobb szükség, hogy a problémák gyökereit megtaláljuk és orvosoljuk, s nem arra, hogy a problémák következményeit próbáljuk gyógyítani.Fotó: Fórum Intézet
Nagyon sok magyar falu és város nem képes lépést tartani a fejlődéssel. A mai felgyorsult korban, ez különösen veszélyes lehet. Ha megáll számukra az idő, talán már soha nem lesznek képesek ismét felvenni a harcot a fejlődő régiókkal. Nem tudnak mit kínálni a fiatal családoknak, ami manapság leginkább hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok inkább éreznek magukénak egy idegen közeget, mint hazájukat. Annak ellenére, hogy Tamási Áron szavaival élve Szívet cseréljen az, aki hazát cserél. Elengedhetetlen lenne ezért, a magyar kisebbség helyi szinten való megerősítése. Az alapoknál kell kezdenünk építkezni, ha eredményeket akarunk elérni.
Esteleges megoldásként szolgálhatnak különböző szociális programok, melynek célcsoportjai a fiatal családok és fő célja csökkenteni a passzivitást, és aktív résztvállalásra serkenteni. Többek közt különböző helyi rendezvények szervezése - farsangi bál, játszóházak, kreativ műhelyek, táncházak, nyári táborok, borkóstolók -, a községek környezetének szebbé tétele közös erővel - tavaszi munkák szervezése, hulladékgyűjtés, padok festése -. Ezek mind érzékeltetik a közéletbe való bekapcsolódás fontosságát. Gazdasági szempontból érdemes lenne elgondolkodni a vidéki turizmus fejlesztéséről és fellendítéséről, összekötve falumúzeumok létrehozásával és kölönböző helyi jellegzetességek és tradícók megőrzésével és ápolásával.
Miután megnyíltak a határok, és 2004-ben, immár hivatalosan is az Európai Unió részévé váltunk. Sokak álma vált valóra. Ebben az új, frissen nyert hazában talán egyszerűbb lesz. Ismét van kire számítani, hogy majd megoldja helyettünk a problémáinkat. De valahogy nem nagyon jelentkezik senki. Fel kell ismernünk, hogy senki sem végzi el a munkát helyettünk. Sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió.
Ez utóbbi tagjának lenni, nemcsak egy állapot, de egy óriási kihívás is. Próbáljuk meg felismerni az előnyeit, s felhasználni a javunkra. Természetesen nemcsak anyagi, de kulturális, szociális és oktatási előnyeit. Egy kisebbség, csak úgy, mint a társadalom egy élő mechanizmus, melynek jövőjét nagymértékben befolyásolják olyan tényezők, mint a munkaerő szabad áramlása, oktatás - és regionális politika, kulturális - és nemzeti sokrétűség, gondolok ezen belül a vegyes házasságokra. Ezek olyan mértékben hatnak, hogy szinte lehetetlen kivédeni a kiváltott hatást. Még mindig megoldásra vár a beolvadás problematikája. Égető téma a megtépázott anyanyelvi oktatás felkarolása is.
A nyitott határok, ma már eleget tesznek a fiatalok mozgásigényének. A határokkal együtt megnyíltak a lehetőségek. De egy kisebbség számára leginkább az lenne a fontos, hogy képzett fiataljai, akár külföldön megszerzett tudásukat és tapasztalatukat itthon kamatoztassák. Neveljünk végre egy olyan nemzedéket, aki szélsőségek nélkül büszke a gyökereire, s aki ne fél igényesnek lenni saját magával és másokkal szemben. Mert csak így lehet tovább lépni.
Első lépésként az a feladatunk, hogy megerősítsük a családokat, és meggyőzzük a magyar szülőket, hogy nincs hátrányban az a gyerek, akit magyar iskolába adnak szülei. Sem az érvényesülés, sem az élet más területein. Szükséges megérteniük, hogy az egészséges identitástudat kifejlődéséhez elengedhetetlen az anyanyelvi oktatás. Ne fosszák meg gyermekeiket a gondtalan játék örömétől a saját anyanyelvén s attól, tudja, hová tartozik.
Második lépés a minőségi pedagógusképzés. Olyan tanárokra van szükség, akik képesek mozogni egy nemzetközi térben, példaként szolgálva tanítványaik előtt. Tudnak munkára ösztönözni, szorgalmazni a részvételt nemzetközi, és határokon átívelő kezdményezésekben. Persze könnyű ilyeneket javasolni a nem túl hízelgő fizetésekkel rendelkező pedagógusoknak. Ezért a helyi közösségek (önkormányzatok, szülői szövetségek) nagyobb angazsáltsága szükséges a helyi iskola nívójának javításában: például a pedagógusok társadalmi elismertségének növelése pl. „Év pedagógusa” díj odaítélésével, lakástámogatással, teljesítménynövelő ösztöndíj-programokkal, stb. További érdekes lehetőség rejlik az alapiskolák ill. középiskolák, valamint a középiskolák és egyetemek együttműködésében. Különböző toborzással és nyitott napokkal, amelyek keretén belül az érdeklődők a betekinthetnek az oktatásba, és részeseivé válhatnak. A toborzások segítenék a tájékozódást, és támogatnák a helyes választást.
Támogatni kell a közösségeket, amelyek segítik és erősítik a hovatartozás érzését. Olyan művelődési, kulturális és nyelvi szigetek, amelyek nélkül nem létezhet egy kisebbség sem. Hiszen olyan jó tartozni valahova.
Talán ez lehet a kulcsszó. Érezni és éreztetni, hogy tartozunk valahova, hogy számolnak velünk. Mindenkivel, egyenként, külön. Királyhelmectől Párkányig.
Méltó befejezésül szolgáljanak Göncz Árpád szavai
Bárhol is éljen az ember, bárhová is vezesse sorsa, Mindig tartoznia kell valahova, ahol szeretik, ahonnan erejét kapja, ahol teret kap a felelős cselekvésre. Hinnünk kell, hogy sorsunk a saját kezünkben van, hogy tudjuk egymást segíteni, hogy formálhatjuk a világot. Ez a hit tart össze bennünket.
1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (3 szavazat, átlag: 5 / 5)
1.
Egy válasz to “Asszimilációs folyamatok és a szlovákiai magyarok identitása”
2.
“Neveljünk végre egy olyan nemzedéket, aki szélsőségek nélkül büszke a gyökereire,”
Jó ötlet, de hol a határ?
Ehhez egy egészséges nemztettudat kellene, szembenézni a múlttal, feldolgozni a történelmünket, eredetünket, származásunkat.
Vagy hagyni ezeket a kérdéseket és csakis kizárólag a nyelvi kérdésekkel foglalkozni.
By FriendlyFire on 2009, február 2. 08:32
link
|
|
Hazai magyar önösszeszedés
2009, február 1 - 10:57 Szilvássy József
Dühít a fanyalgás, az irónikus lekezelés, valamint a nyomban feltörő acsarkodás, amely blogból, más írott és személyes beszélgetésekből sistereg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának megszületése kapcsán.
Árad belőlük az okoskodás (volt már ilyen, lásd Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum), valamiféle sértődöttség (milyen alapon válogatták a résztvevőket...) és a konfliktusimádat (végre valami más, mint az MKP...).
Pedig aki politológusként, újságíróként vagy más életpályán tüsténkedő személyként kommentál és elemez – vagyis mindezt nem a kocsmában vagy a piacon teszi, mert ott szabad a hőbörgés -, azoknak bizony nem ártana szembenéznie a tényekkel, mielőtt fölényeskedve kioktatnának bárkit. Függetlenül attól, hogy részt vett-e a tanácskozáson vagy később jutott hozzá a dokumentumokhoz. Jómagam újságíróként az utóbbi csoportba tartozom. Lássuk hát a tényeket:
l. A somorjai találkozót a Fórum Kisebbségtudományi Intézet szervezte, vagyis profi társaság, amely eddigi publikációi és kutatásai révén idehaza és Magyarországon, továbbá más országokban is elismert tudományos intézmény. Ők nem lelkes, netán „hazaffyas“ amatőrök, akik a már említett értelmiségi fórum körül bábáskodtak. A fórumosok Időszerű programot szerveztek: A szlovákiai magyarok helyzete és a kisebbségek státusa húsz évvel a rendszerváltás után Szlovákiában. A kisebbségek helye az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségeik Szlovákiában és nemzetközi szinten. Asszimilációs folyamatok megfékezése, várható népszámlálási adatok 2011-ben. A szlovákiai magyarok identitása az elmúlt húsz év generációs váltásai tükrében. Az anyagi erőforrások hatékony felhasználása az asszimilációs folyamot megfékezése és az identitás erősítése érdekében. Nyelvhasználati valóság. A fiatal nemzedékek nevelése, versenyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek – ilyen témakörökben hangoztak el előadások, korreferátumok, amelyek a kötetlen vita alapját is képezték. Az előadók pedig a tudományos színvonalat fémjelezték.
2. A meghívottak az országos hatáskörű szlovákiai magyar civil szervezetek vezetői, állami és megyei intézmények képviselői, jeles szlovákiai magyar személyiségek (Kossuth-díjas írók, professzorok), valamint az elmúlt időszakban komoly támogatást nyújtó vállalkozók. Sértődöttek joggal-jogtalanul természetesen akadnak, hiszen egyetlen névsor sem tökéletes, ám mivel ezt is a Fórum Intézet állította össze, úgy vélem, indokolatlan mindenfajta kekeckedés. Olyasmi különösen, hogy Bósza János miért nem kapott meghívót.
3. Kiemelkedőn fontosnak tartom, hogy a jelenlévők nem nyavalyogtak, nem is ripacskodtak virtuális imamalmot vagy siratófalat képezve. Kilenc évtizedes cseh-szlovákiai rossz hagyománnyal szakítva, nem is vélt vagy való sérelmeket hánytorgattak fel, hanem tudományos eszközökkel igyekeztek felmutatni gondjainkat, lehetőségeinket, a szlovákiai magyar közösség helyét és távlatait idehaza és a táguló nagyvilágban. Mindezt a valóban eredményes terápia és a jogérvényesítés érdekében, amelynek egyik alapvető eszköze a külföldön is érthető kommunikáció, amely nem értelmezhetetlen sirámokból áll, hanem az európai jogrendre hivatkozik.
4. Demokratikus országokban és életképes társadalomban tudvalévően a hatékony érdekérvényesítés legalább két lábon áll. Politikai párt, valamint az erős civil szféra alkotja ezt a fundamentumot. Ezért sem érdemes egymással acsarkodni, rivalizálni, ahogy azt néhány esetben máris tapasztalom. Ez még akkor is így van, ha az MKP stratégiai malmai egyelőre – méghozzá hosszú évek óta – lassan őrölnek, ráadásul ocsút búza helyett, aminek a következménye a hangzatos szócséplés. Ennek ellenére két szuverén pályán tevékenykedhet a politikai párt és a jól szervezett civil szervezetek társasága. A civil szerveződések színvonalas munkája közvetve értelmes munkára serkentheti az MKP vezetőit, szakértőit is. Optimális esetben a párt és a civil szféra egymást erősítheti, s ezáltal a szlovákiai magyarság jogbiztonságát, jövőjét alapozhatják meg. Jelenleg sajnos, eléggé távoli ez a áhított állapot, de a megalakult Kerekasztal ismét felvillantotta a reményt, hogy mégis csak megkezdődik nemzeti közösségünk önösszeszedése, helyzetünk és távlataink reális felmérése.
5. „Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés, a demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek” – olvasható a jelenlévők által kiadott Nyilatkozatban. Ezzel alighanem minden józanul gondolkodó személy egyetért. Az majd a legközelebbi, az év végére tervezett második kerekasztal-megbeszélésen derül ki, hogy a most életre keltett társaság előre araszolt-e, közelebb került-e ehhez.
Megalakult-e, s mivel foglalkozik a kisebbségi jogvédő iroda, megalkották-e a régóta vajúdó kisebbségi törvény újabb tervezetét, s hatékony, a józanul gondolkodó szlovákok számára is érthető indoklását? Addig sem kell elájulni, hozsannázni a történtekről. Hazai magyar nyavalyáinkat viszont legyűrhetnénk. Vagyis a fanyalgók és a sértődöttek adhatnának a hagyományos száz napnál valamivel több kifutási időt, bizalmat a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának. Még akkor is, ha az első tanácskozásra nem kaptak meghívót.
Kapcsolódó cikkek
* Civilek a közéleti pályán – Megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
Cimkék
* Paravélemény
* Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
* Somorja
Linkek
* Új hozzászólás
* Küldés emailben
* Nyomatatóbarát változatNyomatatóbarát változat
Hozzászólások
hasonló pálya
vandenes, 2009, február 3 - 19:52
Ismerős fájdalmak ...
...egy erdélyi magyar
* válasz
Nézze József új
Bósza János, 2009, február 4 - 11:48
Ön itt azt írja aki nem kapott meghívót, az maradjon csöndben, mert minden úgy jó ahogyan azt egypáram kidoboltatták.
Szerintem, itt valami nagyonis nincs rendben. Én csak a magam nevében beszélhetek, így a kommentáromat ebben a szellemben fogalmazom meg.
Az Ön idézete, amit kiragadott a kerekasztal nyilatkozatából , így szólt:
5. „Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés, a demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek” – olvasható a jelenlévők által kiadott Nyilatkozatban. Ezzel alighanem minden józanul gondolkodó személy egyetért. Az majd a legközelebbi, az év végére tervezett második kerekasztal-megbeszélésen derül ki, hogy a most életre keltett társaság előre araszolt-e, közelebb került-e ehhez.(idézet az Ön írásából)
A polgári elvekre jogegyenlőséget mi a Commora Aula, A DFÖT, A Nomos Regionalizmus már két éve hangoztatja, akkor Ön szerint nem lett volna logikus, hogy mi is valamilyen formában meghívást kapjunk erre a kerekasztal tanácskozásra, mert ahogyan elnéztem a meghívottak listáját, talán senkit sem tudnék megnevezni aki ennyire nyíltan és határozott módon a magyarság jogegyenlőségét felvállalta volna, mint mi.
Én Tóth úrnak küldtem egy emailt, hogy szeretnék ott lenni a tanácskozáson erre ő elutasított és lezárta az ügyet. Pedig lemondtam mindenfajta ingyen ebédről és a tolathasználatról is, csak egy sarokban lévő széket és 15 percet kértem, hogy elmondhassam a javaslataimat. Hogy lehet ebben az esetben sértődékenységről beszélni, ha azokat kirekesztik egy tanácskozásról, akiknek a békésen hirdetett céljait egy az egyben egy nyilatkozatba később belefoglalták. Szerintem itt, ilyen esetben csak szándékos kirekesztésről, lejáratásról beszélhetünk.
Már egy éve elküldtük az autonómia-tervezetünket vitaanyagként, ami a polgári elveket és az alkotmányos jogegyenlőséget vallja az összes parlamenti képviselőnek, ezért cserébe a Nomos Polgári PT-nket alkotánysértő módon megszüntették, ellenem pedig a mai napig büntetőjogi vizsgálat folyik, hogy az ország szétzilálására törekedtem vele. Erről Ön és Tóth úr nem tudtak. 2008 szeptemberében, szintén elküldtem körlevél formájában az összes parlamenti képviselőnek egy levelet és követeltem, hogy az alkotmányos jogegyenlőséget, adják meg minden szlovákia polgárnak, anyanyelvi hovatartozása nélkül Önök erről sem tudtak. Folytathatnám a köztársasági elnöknek küldött levélem az alkotmány preambulumi bekezdésével kapcsolatosan, ahol a polgári elvek bekezdés javasoltam, rengeteg TV és média lehozta ezeket a megnyilvánulásainkat. Önök erről sem tudtak. A pozsonyi gyertyagyújtás ima kiséretében a Béke szökőkútnál a szlovák-magyar megbékélésért. Erről sem tudtak pedig ott volt legalább harminc újságíró TV, rádió. Csak egy szervezetet, vagy személy nevezzem meg azok közül akik meg voltak hívva és ott is voltak aki csak megközelítőleg ennyit tett a felvidéki magyarság jogegyenlőségének az érdekében.Nincs ilyen és még mi vagyunk ugyebár a bolondok és az autonómia kóbor lovagjai.
olvassa el:
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=az_ertek...
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=kirekesz...
még további 300-400 írást ahol a felvidéki polgári elvről írtunk, a jogegyenlőségről, az önrendelkezésről. Tehát még ezek után is idézek Öntől:
"Sértődöttek joggal-jogtalanul természetesen akadnak, hiszen egyetlen névsor sem tökéletes, ám mivel ezt is a Fórum Intézet állította össze, úgy vélem, indokolatlan mindenfajta kekeckedés. Olyasmi különösen, hogy Bósza János miért nem kapott meghívót."
Akkor kérdezem én egy olyan embertől, politológusként, újságíróként vagy más életpályán tüsténkedő személyként kommentál és elemez – vagyis mindezt nem a kocsmában vagy a piacon teszi, ha Ön tudja mindenfajta kekeckedés nélkül miért nem kaptam meghívást írja le, mások is megtudják az un. igazságot velem együtt!!!Vajon mi lehet az olyasmi különösen ok, kivele. Persze csak akkor, ha nem sértem meg az önbecsülését azzal, hogy egy "bolond" szintjére le kéne süllyednie.
Mi az, hogy "különösen", tudja, itt a bolondokat és a becsteleneket, nem az én környezetemben kell keresnie, különben azok ott vannak az Önök környezetében, Önök azok, ilyen dezinformációk hangoztatásával.
Befejezésül, nekem Ön itt ne beszéljen sértődésről, itt csakis tudatos kirekesztésről, kizárásról lehet beszélni. Ameddig Felvidéken Önök így próbálnak magyar egységet teremteni,akkor Isten mentse meg a felvidéki magyarságot az ilyen hazug okafogyott magyarázkodástól és un. magyaroktól.
Ha már kóbor lovagokról beszélünk, korunk legnagyobb lovagja Don Quijote és ő egy könyvbéli mondása nagyon visszatükrözi a felvidék valóságoti: Nem az a bolond, aki a világot olyannak látja, amilyennek kéne lennie, hanem az a bolond, aki olyannak látja amilyen. Egy idézettel fejezném be: Don Quijote kalandjai és hőstettei is az elmezavar szüleményének látszanak mindaddig, amig mélyebb értelmet nem nyernek, bár olyan értelmet, amely csak más dimenzióban értelem, csak ebben nyer teljesülést. Don Quijote Unamuno számára nem a régi lovagkor felbomlását jelenti, hanem egy új hőskor kezdetét, amely ugyan nevetséges az emberek előtt, de épen azzal tetőzi be önmagát, hogy magára veszi a nevetségesség súlyát is, dacol ezzel is és ezzel fogja végül legyőzni az eltompult világ ellenállását. (idézet a korunk.hu)
ÜDV. Bósza János
* Szerkesztés
* válasz
|
|
Ágoston András:
Civilek, pártok, kerekasztalok
A múlt héten a Somorja melletti Csölösztőn magalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Az egyeztető fórumon 60 magyar civilszervezet képviselője, állami és megyei intézményvezető, illetve jeles szlovákiai magyar közéleti személyiség és vállalkozó, valamint ismert értelmiségiek fogtak össze, hogy politikai alternatívát fogalmazzanak meg az MKP-val szemben. Ez jól látszik Király Zsolt a Vox Juventae képviselőjének megjegyzéséből, hogy a „fiataloknak elsősorban nem kopjafákra van szükségük, hanem a versenyképességet szolgáló oktatásra és gazdasági háttérre”.
A nemzeti közösség megtartásra irányuló politikai érdekvédelem szembeállítása a gazdasági érdekekkel, a „valamiből meg kell élni” elvével, a Kárpát-medencében nem új találmány. A múlt század kilencvenes éveinek elején a Vajdaságban, azok kezdtek hadonászni vele, akik célul tűzték ki a helyi többségi hatalommal való „kétoldalúan hasznos” modus vivendi kiépítését. Ez meg is történt és így jött létre a VMSZ. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott: e két követelményt nem lehet szembeállítani. Kisebbségi közösségről lévén szó, a nemzeti törekvés vagy domináns politikai attitűd, vagy felgyorsul az asszimiláció. A hatalommal való együttműködés vezetett el a bizalmi minimumhoz, melynek a lényege, hogy a „kormányzati felelősségvállalás” együtt jár az autonómia mellőzésével.
Mi lehet a célja a civil mozgolódásnak? Bugár Béla az MKP két évvel ezelőtt leszavazott elnöke máris jelezte, hogy visszatér a politikába. A kemény kritika, amelyet a hozzá közelálló civilek fogalmaztak meg, jól rímel a kifogásokkal, amelyeket Bugár Csákyval szemben hangoztat.
Magyarországon van a sor
Miről van szó? Alighanem arról, hogy Magyarország, a magyar politikai elit, pontosabban a magyar kormány és diplomácia a Kárpát-medencében zajló korszakváltás folyamán számára kiosztott pofonok ellenére nem tud dönteni: vállalja-e a magyar kisebbségi közösségeket, vagy sem. A szomszéd országok politikai elitje megtapasztalta: ellenállás nélkül ki lehet ebrudalni a hatalomból a magyar egypártokat, csak merni kell. Az egypártok is felfogták, vége a szép életnek, most jön a fekete leves. Budapest hallgat, a helyi többségi elitek pedig újra támadásba lendültek. A cél most a magyar egypártok teljes és nyilvános politikai betörése. A látszólagos politikai partnerséget véglegesen felváltani látszik a kengyeltartó szerepe.
A gond az, hogy ebben a szakaszban a kisebbségi magyarság tényleges érdekérvényesítése, elsősorban az autonómia ügye egyre inkább háttérbe szorul. Jóllehet vannak autonómiát szorgalmazó megnyilvánulások, olyanok is, amelyek a politikai égboltra szivárványt igyekeznek festeni, de a lényeg nem változott. Ahogy ezt a minap Basescu Budapesten is megmondta: Erdélyben soha nem lesz területi autonómia. Ezt az álláspontot erősítette meg az Európai Bizottságot képviselő Jacques Barrot amikor kijelentette vitatkozhatnak az EP képviselők kedvükre, de „az Uniónak nincs kompetenciája a kisebbségvédelem területén. Ez - ideértve az autonómiát - az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik”.
Ennek ellenére, Sólyom László, szinte egyedül a közjogi méltóságok közül, vállalja a tisztségével járó felelősséget. A román elnökkel közölte: ő támogatja az erdélyi autonómiát. Mert Románia nemzetiségi politikája megfelel ugyan az európai standardoknak, de csak azért, mert ezek "minimumstandardok".
Szép dolog az is, hogy az EP magyar képviselői, szinte kivétel nélkül felszólalnak, szervezkednek, tájékoztatnak a magyar autonómia ügyében. Ez azonban nem elég. Egymás szemébe nézve meg kell mondanunk: amíg a magyar diplomácia, a magyar kormány csak az EU-ból érkező elvárások iránt mutat érzékenységet, s magyar nemzetstratégia híján nem vállalja a tényleges érdekérvényesítést, a nemzeti közösségek romlása megállíthatatlan: egyre gyorsuló ütemben folyik tovább.
Zavarban az egypártok
Az egypártok vezetői nem mernek arccal a tényleges kisebbségi érdekvédelem felé fordulni, mivel nem tudják, milyen támogatásra számíthatnak Budapestről. Ez viszont azzal jár, hogy bizonytalanná válik politikai stratégiájuk. Nem mernek (talán nem is nagyon akarnak) a programpárt üzemmódba kapcsolni. Tart a tétovázás, kapkodás, a vezetőknek már-már a fejére nő a régi viszonyokat visszasíró belső ellenzék. Innen a nagy nekibuzdulások, a politikai kényszervállalkozások: meg-megkísérlik beleélni magukat a regionális versenypárt szerepébe. Sikertelenül.
Hiszen a helyi többségi politikai elit, vagy annak egy része, amint észreveszi ezt a stratégiai tétovázást, amit csakúgy, mint a szegénységet és a köhögést nem lehet eltitkolni – lecsap a bizonytalankodókra. Ilyen körülmények között mi sem könnyebb, mint belső elégedetlenséget szítani. Ez történik most a VMSZ-ben. Hajlandó a helyi többségi hatalom, akár még egy új segédpárt létrehozatalára is, mert tisztában van vele, most kell ütni a vasat, amíg meleg.
Felvidéken a civilek mint a hajnali kakasok, kukorékolnak. Bugár szervezi visszatérését. Teheti, mert Csáky megbűvölve nem mer lépni. Sem előre sem hátra, s főleg nem balra vagy jobbra. Tartózkodása indokolt: mindenütt aknák vannak. De, tudnia kell, a legnagyobb alatta helyezkedik el.
Hogy mi fog történni, azt persze nem lehet tudni. Határozott nyitásra lenne szükség. Ebből azonban a felvidéki és a több határon túli magyar közösségnek csak lenne haszna, ha az autonómia valamilyen modellje, s ezzel egy időben a kisebbségi többpártrendszer irányába történne elmozdulás. Mert ha van rossz megoldás, ami persze van több is, az a Kerekasztal elképzelése, hogy az urak szerveződésüket „második pillérnek” hozzák létre.
A belső hatalom által pénzelt ”civilek” bomlasztó előretörése hasznot hajt a „beruházónak”, de a magyar nemzeti közösség egészének csak kárára lehet.
Ezért rossz jelzés a Kárpát-medencében élő magyar politikai elit számára, hogy több mint egy hete nincs MKP reagálás a Kerekasztal vitézeinek téziseire. Pedig az egyik vitéz, Petrőc Kálmán fenyegetése világos. Szerinte „eddig majdhogynem minden kezdeményezés a pártra maradt. Három évvel a kormányváltás után kiderült, hogy ez a Ficó garnitúra nemzetállamban gondolkodik, ugyanakkor pedig van egy politikai pártunk, amely ellenzékben van, tehát nincsenek olyan eszközök a kezében, amelyekkel rábírja a hatalmat, hogy szóba álljon vele”.
Nincs senki az MKP-ben aki a vehemens felszólalót felvilágosítaná, hogy a látszat ellenére csak a párt tud szembeszállni a hatalommal? Mert szavazatok állnak mögötte. Persze a komoly politikai konfrontációnak van egy fontos feltétele. Hogy az MKP-nek legyen hiteles autonómiakoncepciója, amivel felléphet a mindenkori szlovákiai színtéren. Ennek hiányában megtörténhet, hogy Petrőc úr fenyegetése válik valóra. Nevezetesen az, hogy a „kisebbségi jogvédelem nemcsak a magyarokra tartozik. Én abszolút el tudom képzelni, hogy akár szlovák jogászok is bekapcsolódhatnak”. Nos, a Felvidéken csak ez hiányzik a boldogsághoz!
VMDP Hírlevél
|
|
| | HÍREK | Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.
Felvidék
Honföldünk
| Nemzeti dal
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk
| Utassy József gondolata
- 2009.03.15.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
| A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
| Új menü
- 2009.02.27.
| Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
| Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
| Vígh Károly
- 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
| Az élet
- 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
| Cikkajánló:
- 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
| Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.
|
| Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.
Szavazás!
| Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.
|
Véletlen link.
|
| Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.
|
| Rovásírás
- 2007.06.09.
| Újévi mondóka
- 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
| Lao Ce
- 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
| Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.
LONG LIVE
| Szózat
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének
| Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
| Hun imádság
- 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
| Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
| Soviniszta
- 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
| Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
| József Attila
- 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
| A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.
Miért ne-ken
| Nyelvlecke
- 2009.05.18.
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó
|
|
|
