KMKF: nemzetközi jogot sért, Szlovákia szuverenitását veszélyezteti

2008.10.31
A Szlovák Nemzeti Párt indítványára, koalíciós támogatással került terítékre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának működését elemző kormányalelnöki jelentés és parlamenti határozattervezet.

Dušan Čaplovič kormányalelnök jelentése alapvetően a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését kifogásolta. Attól a pillanattól, hogy a KMKF a magyar Országgyűlés állandó testületévé vált és konkrét lépésekre kötelezheti az országgyűlést és a magyar kormányt, a működése nemzetközi jogilag aggályos. És jogilag aggályos az is, hogy az MKP képviselői – a szlovák parlamenti mandátumuk alapján – beleszólhatnak a Magyar Köztársaság nemzetpolitikájának és külpolitikájának alakításába. Čaplovič kifogásolta, hogy a KMKF április 22-én a lehetséges autonómiaformák kidolgozására szólította fel a magyar kormányt, párhuzamosan pedig arra kérte, lépjen fel a szlovák közoktatási törvény nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törekvései ellen. Ezzel az MKP képviselői megsértik a szlovákiai törvényeket és nemzetközi jogokat, az Országgyűlés és a magyar kormány pedig beavatkozik Szlovákia belügyeibe. Čaplovič kifejtette aggodalmát, hogy bár egyelőre csak politikai fórum a KMKF, de akár nemzetközi jogi intézménnyé is kinőheti magát. Čaplovič elmondta: önrendelkezési joga csak a nemzetnek van, nem a nemzetiségnek. Kollektív jogokat Európában csak Magyarország szorgalmaz, pedig a magyar kisebbség kollektív jogainak elismerését a szlovák-magyar alapszerződés is kizárja., sőt az október elején kiadott bolzanói ajánlás is, amelyet az EBESZ főbiztosa dolgoztatott ki. Szerinte az MKP a szlovák nemzetállami érdekek ellen dolgozik már a magyar státustörvény óta, tehát az MKP képviselőinek tevékenysége folyamatként fogható fel. Čaplovič szerint a szlovák parlamentnek két kérdést kell megválaszolnia. Az egyik, hogy parastruktúrák létrehozásával megsértették-e képviselői esküjüket az MKP reprezentánsai? A másik, hogy miért nem a szlovák-magyar alapszerződés 5. pontja értelmében működnek együtt a magyar Országgyűléssel, merthogy a két parlament kapcsolatait ez szabályozza.
A határozati javaslatot Pavol Paška házelnök terjesztette elő. Ebben a törvényhozás aggodalmát tolmácsolja a magyar Országgyűlésnek, hogy a KMKF intézményesítésével beavatkozik más országok belügyeibe, és az MKP képviselőinek, hogy részt vesznek a testület munkájában. A határozat az MKP képviselőit esküjük betartására szólítja fel, a magyar Országgyűléssel és kormánnyal pedig standard párbeszédet sürget. Paška kitért a magyar-szlovák kapcsolatokra is, jelezte: a rossz viszonyért Budapest felelős úgynevezett végtelen magyarságpolitikájukkal, amely folyamatosan újratermeli a problémákat. Azt mondta: készen áll a nyílt párbeszédre a magyar kisebbség képviselővel – az egyéni emberi jogok alapján, de Szlovákia szuverenitását védeni fogja. Figyelmeztetett: 2007. december 21-én csak a határtorlaszok tűntek el, az államhatárok megmaradtak. És hozzátette: nem akar a jövőben is minden reggel verejtékezve ébredni csak azért, hogy melyik magyar politikus megint mit talált ki, ami miatt veszélyben van az ország szuverenitása… Ján Slota azzal kezdte felszólalását, hogy reméli, az MKP politikusai végre pragmatikusan fognak viszonyulni ahhoz a problémához, amelyet okoztak, és a szlovák nemzeti érdekeket fogják képviselni – esküjüknek megfelelően. Utána hosszú fejtegetést hallottunk történelmi kitérőkkel a szlovákiai magyarok többletjogairól, végül a szlovák állam idején bevezetett – és általa egyedül igazságosnak tartott – reciprocitás elvének bevezetését javasolta a kisebbségi politikában. „Ha nem adnak többet a magyarok a szlovák kisebbségnek, a szlovákoknak kell kevesebbet adniuk” – mondta, és példának állította az ukrán közoktatási törvényt, amely megvonta az anyanyelvű oktatás lehetőségét a kisebbségektől. Hasonló hangnemben szólalt fel Rafael Rafaj, aki titkosszolgálati jelentésekre jellemző pontossággal idézte, évekre visszamenően a magyar-magyar találkozókat, például Bugár és a magyar politikusok megbeszéléseit, amelyeknek tartalmát is számtalanszor idézte. Nem hagyta ki az egyházi kapcsolatokat, sőt a határokon átnyúló gazdasági együttműködést sem. „ A magyarul beszélő természeti csapás” Rafaj szerint mindent veszélyeztet, mert a határok mentén egyre szorosabb kapcsolatokat akar. Ezzel a környező országok területi épségét veszélyezteti. Fejtegetései végén Koszovóhoz jutott, mint a kisebbségi elszakadás lehetséges formájához. A szintén nemzeti Jaroslav Paška még hozzátette: a szoros területi integrációt újabban közjogi méltóságok is támogatják , s ennek jó lenne elejét venni törvénnyel is. Veszélyesnek tartja a KMKF működését a Smerből Milada Belasová is, főleg, hogy a „Kárpát-medencei magyarok” fogalmának új területi meghatározást akarnak meghonosítani Európában. Javasolta: erre a törekvésre külön hívják fel az uniós szervek figyelmét.
Vladimír Palko független képviselő arra emlékeztetett, hogy 2002-ben ők ellentörvényt dolgoztak ki az Orbán-kormány kedvezménytörvénye ellen, nem sírdogáltak tehetetlenségükben. Ha rajtuk múlna, elveszíthetnénk Dél-Szlovákiát. A kormánykoalíció a diplomácia terén mondott csődöt, mert becsmérlően beszélt, nem érvelt. Ján Slota vulgarizmusával a világot fordítja Szlovákia ellen. A magyar törekvések ellen csak akkor lehet sikerrel fellépni – mondta --, ha érvek hangzanak el, nem indulatok. S hozzátette még, hogy a lisszaboni szerződés megszavazóinak nincs joga félteni a szlovák szuverenitást. František Mikloško provokatív döntésnek tartja Magyarország részéről a döntést a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítéséről, de a szlovák parlament vitáját is annak tartja. Kijelentette: a magyar-szlovák kapcsolatok rosszak, minden szinten. Többek közt ezért nincsenek a tanácsteremben az MKP képviselői. Ahogyan primitívek és rosszak a honismeretkönyvek, ilyen hangulatban provokatív a szlovákiai magyar képviselők részvétele is a KMKF-en. Mikloško javasolta, hogy a határozatot bővítsék egy ponttal, amellyel elítélik Ján Slota primitív, magyarokat sértő kifejezéseit is. Ilyen esetben a parlamenti határozatot ő is megszavazza. Ez ellen viszont a nemzetiek tiltakoztak.
A vita kedden délelőtt folytatódik.

Felvidék Ma, Pátria, gyr

MKP: A frusztráció szomorú kifejezése a pénteki vita

2008.10.31
Az MKP elutasítja Dušan Čaplovič agresszív hangnemét, aki ma a parlament elé terjesztette jelentését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának veszélyeiről. Csáky Pál pártvezető, összefoglalva ennyit mondott: Ez a kormánykoalíció nem túl szerencsés döntése, az emberi és politikai frusztráció szomorú kifejezése néhány politikus részéről.



Az MKP formálisan és tartalmilag is elutasítja a határozatról szóló javaslatot, amely szerintük semmit nem old meg. E határozatban Pavol Paška kormányalelnök javasolja, hogy a parlament fejezze ki mély elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a fórum a magyar parlament állandó intézményévé, tanácsadó testületévé vált. A parlamentnek olyan félelmei támadnak, hogy a magyar törvényhozás eme módon kíván beavatkozni a szlovák belügyekbe, az ország szuverenitását sérti, ami nem egyezik az EU alapelveivel.

Csáky azonban figyelmeztetett, hogy az unió több országában is vannak ehhez hasonló szervek, elmondása szerint legalább tizenkét európai kormány rendelkezik hasonló tanácsadó testülettel. A pártelnök meg van győződve róla, hogy nincs ok a hisztériára. "Ha a kormánynak problémája van a fórummal, akkor arról a magyar féllel kellene tárgyalnia. Az MKP szintén kész tárgyalni a békés együttélést érintő dolgokról." - tette hozzá Csáky. Majd folytatta: "De ami itt folyik a parlamentben, az nem egy okos, komoly dialógus, hanem vádaskodás, ami az MKP képviselőit is érinti. Ezért is jó döntésnek tartom, hogy nem vettünk részt ezen a bohózaton."

Az MKP parlamenti klubjának vezetője, Bárdos Gyula szerint a kisebbségi politika egyik országban sem lehet kizárólag a belpolitika része. A területi autonómiát érintő félelmeket pedig alaptalannak tartja. "Az MKP programjában oktatásügyi és kulturális önkormányzatiságról van szó, se több, se kevesebb." - hangsúlyozta és elmondta még hogy nevetségesnek tartja az ilyen közjátékot a 21. században. Csáky még hozzátette, hogy tíz napon belül ebben a témában is folytatnak majd kétoldalú megbeszéléseket az SDKÚ-DS-szel és a KDH-val.

SITA/para